Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-02 / 101. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. MÁJUS 2., SZERDA Vége az ABM-szerződésnek? Bush elnök a rakétavédelmi rendszer fejlesztését szorgalmazza Többrétegű rakétaelhárító rendszer létrehozását javasolta keddi beszédében George W. Bush. Az elnök ezzel az 1972-es szovjet-amerikai ABM-szerződést elavultnak, halottnak nyilvánította. Az amerikai hivatalos személyek szerint az európai szövetségesek a háttérben nem ellenzik a rendszer kiépítését, és Oroszországot is meg lehet nyerni az együttműködésnek. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az 1972-ben megkötött szovjet-amerikai szerződést, amely korlátozta a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését, fel kell mondani - közölte a washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen tartott beszédében George W. Bush. Az elnök nem bocsátkozott technikai részletekbe, csak az általános stratégiai kereteket vázolta. Erről előzőleg telefonon tárgyalt fő szövetségeseivel: Schröder német kancellárral, Blair brit és Chrétien kanadai miniszterelnökkel, Chirac francia elnökkel, valamint Robertson NATO-főtitkárral. Közvetlenül a bejelentés előtt beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Fehér Házban. Putyin orosz elnököt kedden telefonon tájékoztatta. Közölte: nem kíván egyoldalú lépést tenni. A következő napokban magas rangú amerikai diplomata keresi fel a szövetséges országokat, hogy vázolja az elképzeléseket. A lényeg az új rendszer többrétegűségében van. A már korábban fejlesztés alá vett, korlátozott rakétavédelmi rendszert műholdakra helyezett lézerekkel és hajókra telepített ellenrakétákkal egészítenék ki. Lényegében felújítanák a reagani csillagháborús elképzeléseket, amelyeket nagyrészt éppen az idősebb Bush elnöksége alatt adtak fel. Az oroszokat azzal akarják megnyerni, hogy a jelenlegi megállapodásokon túl további radikális atomfegyver-csökkentést javasolnak, úgy, hogy a két hatalomnak legfeljebb 1500-1500 robbanófej legyen birtokában. Az amerikaiak számos orosz célt törölnek jegyzékükből. Arra számítanak, hogy az oroszok, akiknek gazdasági erejét meghaladja a hatalmas stratégiai támadóerő fenntartása, beleegyeznének ebbe, a megtakarítás reményében. Az amerikaiak feltehetően leszerelnék a B-52-es és B-2-es stratégiai bombázókat és a Trident nukleáris támadó tengeralattjárókat. Csökkenthetnék a szárazföldi silókban telepített interkontinentális rakéták mennyiségét is. A Clinton-kormány előzőleg egy száz rakétából és az Aleutszigetekre települt távolfelderítő radarból álló erőt (NMD) akart létrehozni. Ezek az úgynevezett banditaállamok atomrakétáit semmisítették volna meg, közvetlen ütközéssel. Az ABM- szerződéssel engedélyezett ellenrakéták nukleáris robbantással semmisítik meg a támadót az űrben. Bush most úgy döntött, hogy elhalasztják a korábbi tervek megvalósítását, és az NMD a „többrétegű erő” része lesz. A terv érdekében hónapok óta folytat a Bush-kormány meggyőzési hadjáratot a szövetségesek között. Pentagon-források szerint az európaiak a háttérmegbeszéléseken barátságosan fogadják a nyilvánosság előtt elutasított terveket. Feltételezhető, hogy a NATO peremországaiban új létesítményeket, mindenekelőtt rádiólokátorokat telepítenének. A Dániához tartozó Grönlandról és a brit szigetekről esett szó mint lehetséges helyszínről. Miklós Gábor NMD, A „CSILLAGHÁBORÚ FIA” – A radar érzékeli a rakétát S Kilövik az ellenrakétát E Műholdra lövi fel a figyelmeztetést Es a rakéta megsemmisül H] A főhadiszállás megkapja a jelzést Forrás: BBC NÉPszABADSÁG-grafika ________Háttér________ A hatvanmilliárd dolláros pajzs A Washington által szorgalmazott nemzeti rakétavédelmi programnak (NMD) az a célja, hogy képessé tegye az Egyesült Államokat egyszerre több tucat támadórakéta robbanófej ballisztikus pályán történő megsemmisítésére. E célra részben földi, részben világűrbe telepítendő eszközöket kell kifejleszteni. Az NMD olyan feltételezett ellenségektől, „banditaállamoktól” óvná az USA-t, és Bush elnök tervei szerint szövetségeseit is, amelyek „fittyet hánynak” a nemzetközi játékszabályokra. A „banditaállamok” alatt általában Észak-Koreát, Irakot és Iránt értik Washingtonban. Az amerikai vezetés többször felajánlotta, hogy az új rendszer alapismereteit hozzáférhetővé teszi azon „civilizált államok” számára, amelyek részesei a fegyverkorlátozási szerződéseknek, és fellépnek a nukleáris fegyverek elterjedése ellen. Ezen az európai NATO-szövetségeseken kívül a többi között Oroszországot, Japánt és - az előző Clinton-adminisztráció idején - Kínát értették a Pentagonban. Egy masszív orosz rakétacsapás elhárítására az NMD a haditechnika jelenlegi szintje mellett képtelen lenne - véli a legtöbb elemző. A rakétavédelmi rendszert leginkább ellenző Moszkvában azonban attól tartanak, hogy a villámgyors műszaki fejlődés révén Washington egyszer erre is képes lesz. Az NMD megvalósításának fő jogi akadálya a ballisztikus rakétaelhárító (ABM) rendszerek korlátozásáról 1972-ben aláírt szovjet-amerikai szerződés, amely a kölcsönös megsemmisíthetőséget tette meg a stratégiai stabilitás alapjául. A Clinton-kormányzat, amely végül is elhalasztotta a döntést az NMD-ről, szerette volna elérni az ABM- szerződés bizonyos részleteinek felülvizsgálatát. Ezzel szemben az egyértelműen rakétapajzspárti Bush-kabinet már arról beszél, hogy a megállapodás felett eljárt az idő. A hatvanmilliárd dollárosra becsült NMD-programra válaszul Moszkva egyelőre csak egy meglehetősen kidolgozatlan, háromlépcsős közös rakétavédelmi rendszer kiépítését javasolta a NATO-nak. A szakértők - utalva Reagan elnök egykori rakétaprogramjára - „második csillagháborús tervként” emlegetik az NMD-t. A rendszer három eddigi ellenrakétatesztjéből csak egy járt sikerrel. M. D. Távirati Stílusban MEGÉRKEZETT HAINANRA az első amerikai küldöttség a kényszerleszállást végrehajtó kémrepülőgép megvizsgálására. (Pekingi tudósítónktól) BUKAREST VÁRJA a státustörvénnyel kapcsolatos kételyek tisztázását - jelentette ki Iliescu román államfő. (MTI) FELÚJÍTOTTA az EU a Szlovákiának nyújtott segélyeket, amelyeket visszaélések gyanúja miatt függesztett fel. (MTI) „Idő kell ahhoz, hogy Jugoszlávia normális európai állammá legyen, de az akarat megvan mind az országban, mind az EU-ban. ” Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök a bécsi Profilnak. Schröder több demokráciát akar BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gerhard Schröder több demokráciát, a választott testületeknek nagyobb hatalmat és kétkamarás parlamentet javasol az EU átalakításának német terve, a tavaly elhangzott Fischer-beszéd szellemében. A német elképzelés, minthogy megnyirbálja Brüsszel hatáskörét is, számíthat az eurokraták ellenállására. A terv a Der Spiegel értékelése szerint „több demokráciát” jelentene, korlátozná a brüsszeli bürokraták hatáskörét, és növelné a választott testületek befolyását. A többi között az Európai Parlament ellenőrizhetné a hatalmas - körülbelül Magyarország egyévi bruttó nemzeti össztermékét kitevő - agrárköltségvetést is. Schröder elképzelését, amelyet a szociáldemokraták őszi pártkongresszusán fejtenek majd ki részletesen, az ellenzéki pártok, a CDU és a szabad demokraták is kedvezően fogadták. A Schröder-terv radikális átalakításokat tervez, amelyek keretében az Európai Bizottság európai kormánnyá alakulna, és a nagy hatalmú Miniszterek Tanácsát - a német tartományok vezetőit magában foglaló Bundesrat mintájára - az Európai Parlament második kamarájává, „felsőházzá” alakítanák. Növelnék a nemzeti kormányok hatáskörét, például a regionális politika meghatározásában. Dunai Péter Idézőjel 55 Schüssel osztrák kancellár közölte, hogy a Schröder-javaslat több ponton egybeesik az osztrák elképzelésekkel, ugyanakkor óvott egy európai szuperállam létrehozásától. Az osztrák politikai erők igen eltérően fogadták a német javaslatot - jelentette az MTI. Susanne Riess-Passer alkancellár, a koalíciós Osztrák Szabadságpárt elnöke határozottan elutasította az Európai Bizottság kormánnyá alakítását, de lelkesen üdvözölte azt a gondolatot, hogy bizonyos feladatokat újra a nemzeti kormányokra bízzanak. „A kompetenciaimperializmus nem vált be” ift-az osztrák alkancellár. 10 év-10% .A. 10 évvel ezelőtt adtuk át az első általunk épített uszodát. Erre az évfordulóra hirdetjük meg akciónkat, aki 2001. májusában Raktáráruházunkban (Bp. XIII., Népfürdő u. 36. Tel.: 320-8011) Építőipari és Uszodatechnikai Rt. uszodavegyszert, uszodagépészeti berendezést vagy RAKTÁRÁRUHÁZ u i ^ 1138 Budapest, Népfürdő u. 36. burkolóanyagot vásárol. Telefon: 320-8011, px: 349-7966 • hirdetés felmutatása ellenében 10% árengedményt kap. www.tempero.hu % Viszonteladóink is! e-mail: tempero@tempero.hu jjj ! Macedón gyász és bosszú HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy embert súlyosan meglőttek tegnapra virradóra a dél-macedóniai Bitola faluban kitört zavargások során - jelentette az MTI. Bitolában és a szomszéd faluban hétfő délután eltemették azt a négy rendőrt, akit - négy katonatársukkal együtt - szombaton öltek meg az albán fegyveresek Tetovo térségében. A gyászszertartás viszonylagos nyugalomban zajlott le, ám éjjel több száz ember rátámadt néhány boltra, amelyekről úgy tudták, hogy albánok a tulajdonosaik. A zavargások során egy étteremből lövéseket adtak le az üzlet előtt fenyegetően gyülekező csoportra, s egy helyi lakos súlyos haslövést kapott. A macedón belügyminisztérium felszólította az ország polgárait, hogy tartózkodjanak a hasonló cselekményektől, ne teremtsenek az ország belső szilárdsága és biztonsága szempontjából még nehezebb helyzetet. Az országban egyébkén hétfőn egynapos állami gyásszal emlékeztek az orvtámadás áldozataira. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn élesen elítélte az albán szélsőségesek támadását. A BT soros elnöke, a brit Jeremy Greenstock közleményében olyan gyáva és embertelen akciónak nevezte az albánok tettét, amely Macedóniát és az egész térséget egyaránt fenyegeti. A BT egyben az ehhez hasonló erőszakos cselekmények azonnali leállítását követelte. Továbbra is fogságban marad Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök, miután egy belgrádi bíróság hétfőn hatvan nappal meghosszabbította az április elején őrizetbe vett politikus vizsgálati fogságának időtartamát. Az indoklás szerint szabadlábra helyezése esetén tartani lehetne Milosevics külföldre szökésétől vagy a tanúk befolyásolásától. Jelentés a terrorizmusról Tavaly 405 halálos áldozata volt a nemzetközi terrorizmusnak. Amerikai számítások szerint 2000-ben - az előző évihez képest - 75 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik politikai motivációk miatt vesztették életüket. MTI-JELENTÉS Az amerikai külügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta a terrorizmussal kapcsolatos globális éves jelentését. Colin Powell külügyminiszter rövid sajtóértekezletén többek között méltatta, hogy a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás is erősödött. A beszámoló szerint tavaly 405 személy vesztette életét és 791 sebesült meg a terrorista cselekményekben, míg 1999- ben ez a két szám 233, illetve 706 volt. A dokumentum ama 28 „külföldi terrorista szervezet” közé sorolta az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalmat, amelyek javait Washington zárolta, és amelyek tagjai nem kaphatnak beutazási vízumot az Egyesült Államokba. Az „egyéb terrorista szervezetekhez” tagolta be az amerikai külügyminisztérium a Kolumbiai Önvédelmi Erők (AUC) nevű félkatonai csoportot és a Sierra Leone-i Forradalmi Fegyveres Erőket. Ezen szervezetek ellen az USA nem léptetett életbe büntetőintézkedéseket. A terrorizmust támogató országok listája változatlan: Kuba, Irán, Irak, Líbia, Észak-Korea, Szudán és Szíria. A jelentés leginkább Iránt marasztalta el, mert fokozta a libanoni Hezbollah, a palesztin Hamasz és az Iszlám Dzsihád támogatását. A jelentés nem marasztalta el az Arafat vezette palesztin hatóságot. A dokumentum megjegyezte, hogy néhány szponzorállamban hanyatlóban van a terroristák támogatása, így Kuba és Észak- Korea csak olyan csoportoknak nyújt menedéket, amelyek már évek óta nem fejtenek ki tevékenységet. A jelentés aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Pakisztán támogatja az India ellen harcoló kasmíri felkelőket, ugyanakkor köszönetét fejezte ki az ENSZ-nek azért,hogy egyoldalú fegyverszállítási tilalmat vezetett be Afganisztán ellen, hogy így próbálja rábírni a tálibokat Oszama bin Laden kiadására. Tavaly 423 terrorista akciót követtek el, szemben az egy évvel korábbi 392- vel. Ez 8 százalékos növekedést jelent. Nincs békemegállapodás a palesztinok és az izraeliek között - jelentette be hétfőn Simon Peresz izraeli külügyminiszter, aki az egyiptomi-jordániai béketervről tárgyalt az Egyesült Államokban. Gázában és Ciszjordániában elmúlt két napban folytatódtak a halálos áldozatokat követelő erőszakcselekmények. A gázai Rafahban hétfőn közös demonstrációt tartottak (képünkön) Arafat Fatah szervezetének tagjai a Palesztinai Marxista Felszabadítási Front, valamint a terroristának minősített Hamasz és Iszlám Dzsihád fegyvereseivel FOTÓ: REUTERS- DESMOND BOY LAN f Készültség a Fülöp-szigeteken PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A rendkívüli helyzetnek enyhébb formáját, a lázadásra hivatkozó különleges állapotot hirdették ki tegnap a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában, miután a korrupciós visszaélések vádjával lemondatott Joseph Estrada elnök hívei tettlegességig fajuló tüntetést tartottak. Az összecsapásokban két rendőr és egy tüntető vesztette életét, több mint hatvan személy súlyos sérüléseket szenvedett. Majd húszezer Estrada-támogató csapott össze a manilai elnöki palota közelében a rendőrséggel, miközben az épületben Glória Macapagal Arroyo elnök aszszony tartott rendkívüli tanácskozást kormánya tagjaival. A figyelmeztető lövések, vízágyúk és a könnygáz nem tudták lecsillapítani a tüntetőket. A volt színész Estrada az 1998-ban tartott választásokon a voksok több mint 40 százalékát kapta. Ez év elején tömegmegmozdulásokkal fosztották meg hatalmától, miután kiderült, hogy szerény adóbevallásától eltérően dollármilliókkal tartotta ki szeretőit, s a pénzhez a szerencsejáték-maffiától, illetve a dohány jövedéki adójának illegális megcsapolásából jutott. A tegnapi véres tüntetést megelőzően elterjedt a hír, hogy a hadsereg tisztjeinek egy része puccsot tervezett idő előtti választások kiírása érdekében. Megfigyelők szerint a válságot részben az idézte elő, hogy egy hete letartóztatták Estradát ahelyett, hogy megvárták volna a bírósági tárgyalás lefolytatását. A kormány kedden őrizetbe vett több Estradát támogató ellenzéki képviselőt, összeesküvés vádjával. A délkelet-ázsiai országban május 14-én esedékesek a szenátusi választások. Ortutay L. Gyula