Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. MÁJUS 2., SZERDA Vége az ABM-szerződésnek? Bush elnök a rakétavédelmi rendszer fejlesztését szorgalmazza Többrétegű rakétaelhárító rendszer létrehozását javasol­ta keddi beszédében George W. Bush. Az elnök ezzel az 1972-es szovjet-amerikai ABM-szerződést elavultnak, ha­lottnak nyilvánította. Az amerikai hivatalos személyek szerint az európai szövetségesek a háttérben nem ellenzik a rendszer kiépítését, és Oroszországot is meg lehet nyer­ni az együttműködésnek. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az 1972-ben megkötött szovjet-amerikai szerződést, amely korlátozta a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését, fel kell mondani - közölte a washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen tartott beszédében George W. Bush. Az elnök nem bocsátko­zott technikai részletekbe, csak az általános stratégiai kerete­ket vázolta. Erről előzőleg telefonon tárgyalt fő szövetsége­seivel: Schröder német kancellárral, Blair brit és Chrétien ka­nadai miniszterelnökkel, Chirac francia elnökkel, valamint Robertson NATO-főtitkárral. Közvetlenül a bejelentés előtt beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Fehér Házban. Putyin orosz elnököt kedden telefonon tájékoztatta. Közölte: nem kíván egyoldalú lépést tenni. A következő napokban magas rangú amerikai diplomata ke­resi fel a szövetséges országokat, hogy vázolja az elképzelése­ket. A lényeg az új rendszer többrétegűségében van. A már ko­rábban fejlesztés alá vett, korlátozott rakétavédelmi rendszert műholdakra helyezett lézerekkel és hajókra telepített ellenraké­tákkal egészítenék ki. Lényegében felújítanák a reagani csillag­háborús elképzeléseket, amelyeket nagyrészt éppen az idősebb Bush elnöksége alatt adtak fel. Az oroszokat azzal akarják megnyerni, hogy a jelenlegi megállapodásokon túl további radikális atomfegyver-csök­kentést javasolnak, úgy, hogy a két hatalomnak legfeljebb 1500-1500 robbanófej legyen birtokában. Az amerikaiak szá­mos orosz célt törölnek jegyzékükből. Arra számítanak, hogy az oroszok, akiknek gazdasági erejét meghaladja a hatalmas stratégiai támadóerő fenntartása, beleegyeznének ebbe, a megtakarítás reményében. Az amerikaiak feltehetően lesze­relnék a B-52-es és B-2-es stratégiai bombázókat és a Trident nukleáris támadó tengeralattjárókat. Csökkenthetnék a száraz­földi silókban telepített interkontinentális rakéták mennyisé­gét is. A Clinton-kormány előzőleg egy száz rakétából és az Aleut­­szigetekre települt távolfelderítő radarból álló erőt (NMD) akart létrehozni. Ezek az úgynevezett banditaállamok atomrakétáit semmisítették volna meg, közvetlen ütközéssel. Az ABM- szerződéssel engedélyezett ellenrakéták nukleáris robbantással semmisítik meg a támadót az űrben. Bush most úgy döntött, hogy elhalasztják a korábbi tervek megvalósítását, és az NMD a „többrétegű erő” része lesz. A terv érdekében hónapok óta folytat a Bush-kormány meggyőzési hadjáratot a szövetségesek között. Pentagon-for­rások szerint az európaiak a háttérmegbeszéléseken barátsá­gosan fogadják a nyilvánosság előtt elutasított terveket. Fel­tételezhető, hogy a NATO peremországaiban új létesítménye­ket, mindenekelőtt rádiólokátorokat telepítenének. A Dániá­hoz tartozó Grönlandról és a brit szigetekről esett szó mint le­hetséges helyszínről. Miklós Gábor NMD, A „CSILLAGHÁBORÚ FIA” – A radar érzékeli a rakétát S Kilövik az ellenrakétát E Műholdra lövi fel a figyelmeztetést Es a rakéta megsemmisül H] A főhadiszállás megkapja a jelzést Forrás: BBC NÉPszABADSÁG-grafika ________Háttér________ A hatvanmilliárd dolláros pajzs A Washington által szorgalmazott nem­zeti rakétavédelmi programnak (NMD) az a célja, hogy képessé tegye az Egye­sült Államokat egyszerre több tucat tá­madórakéta­ robbanófej ballisztikus pá­lyán történő megsemmisítésére. E célra részben földi, részben világűrbe telepí­tendő eszközöket kell kifejleszteni. Az NMD olyan feltételezett ellenségektől, „banditaállamoktól” óvná az USA-t, és Bush elnök tervei szerint szövetségeseit is, amelyek „fittyet hánynak” a nemzet­közi játékszabályokra. A „banditaálla­mok” alatt általában Észak-Koreát, Irakot és Iránt értik Washingtonban. Az amerikai vezetés többször felaján­lotta, hogy az új rendszer alapismereteit hozzáférhetővé teszi azon „civilizált álla­mok” számára, amelyek részesei a fegy­verkorlátozási szerződéseknek, és fellép­nek a nukleáris fegyverek elterjedése el­len. Ezen az európai NATO-szövetsége­­seken kívül a többi között Oroszországot, Japánt és - az előző Clinton-adminisztrá­­ció idején - Kínát értették a Pentagonban. Egy masszív orosz rakétacsapás elhárí­tására az NMD a haditechnika jelenlegi szintje mellett képtelen lenne - véli a leg­több elemző. A rakétavédelmi rendszert leginkább ellenző Moszkvában azonban attól tartanak, hogy a villámgyors műsza­ki fejlődés révén Washington egyszer er­re is képes lesz. Az NMD megvalósításá­nak fő jogi akadálya a ballisztikus rakéta­elhárító (ABM) rendszerek korlátozásá­ról 1972-ben aláírt szovjet-amerikai szerződés, amely a kölcsönös megsem­­misíthetőséget tette meg a stratégiai sta­bilitás alapjául. A Clinton-kormányzat, amely végül is elhalasztotta a döntést az NMD-ről, szerette volna elérni az ABM- szerződés bizonyos részleteinek felül­vizsgálatát. Ezzel szemben az egyértel­műen rakétapajzspárti Bush-kabinet már arról beszél, hogy a megállapodás felett eljárt az idő. A hatvanmilliárd dollárosra becsült NMD-programra válaszul Moszkva egyelőre csak egy meglehető­sen kidolgozatlan, háromlépcsős közös rakétavédelmi rendszer kiépítését java­solta a NATO-nak. A szakértők - utalva Reagan elnök egykori rakétaprogramjára - „második csillagháborús tervként” emlegetik az NMD-t. A rendszer három eddigi ellen­­rakétatesztjéből csak egy járt sikerrel. M. D. Távirati Stílusban MEGÉRKEZETT HAINANRA az el­ső amerikai küldöttség a kényszerleszál­lást végrehajtó kémrepülőgép megvizs­gálására. (Pekingi tudósítónktól) BUKAREST VÁRJA a státustörvénnyel kapcsolatos kételyek tisztázását - jelen­tette ki Iliescu román államfő. (MTI) FELÚJÍTOTTA az EU a Szlovákiának nyújtott segélyeket, amelyeket visszaélé­sek gyanúja miatt függesztett fel. (MTI) „Idő kell ahhoz, hogy Jugoszlávia normális európai állammá legyen, de az akarat megvan mind az or­szágban, mind az EU­-ban. ” Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök a bécsi Profilnak. Schröder több demokráciát akar BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gerhard Schröder több demokráciát, a választott testületeknek nagyobb hatal­mat és kétkamarás parlamentet javasol­­ az EU átalakításának német terve, a ta­valy elhangzott Fischer-beszéd szelle­mében. A német elképzelés, minthogy megnyirbálja Brüsszel hatáskörét is, számíthat az eurokraták ellenállására. A terv a Der Spiegel értékelése szerint „több demokráciát” jelentene, korlátoz­ná a brüsszeli bürokraták hatáskörét, és növelné a választott testületek befolyá­sát. A többi között az Európai Parlament ellenőrizhetné a hatalmas - körülbelül Magyarország egyévi bruttó nemzeti össztermékét kitevő - agrárköltségve­tést is. Schröder elképzelését, amelyet a szociáldemokraták őszi pártkongresszu­sán fejtenek majd ki részletesen, az el­lenzéki pártok, a CDU és a szabad de­mokraták is kedvezően fogadták. A Schröder-terv radikális átalakításo­kat tervez, amelyek keretében az Euró­pai Bizottság európai kormánnyá alakul­na, és a nagy hatalmú Miniszterek Taná­csát - a német tartományok vezetőit ma­gában foglaló Bundesrat mintájára - az Európai Parlament második kamarájává, „felsőházzá” alakítanák. Növelnék a nemzeti kormányok hatáskörét, például a regionális politika meghatározásában. Dunai Péter Idézőjel 55 Schüssel osztrák kancellár közölte, hogy a Schröder-j­avaslat több ponton egybeesik az osztrák elképzelésekkel, ugyanakkor óvott egy európai szu­perállam létrehozásától. Az osztrák politikai erők igen eltérően fogadták a német javaslatot - jelentette az MTI. Susanne Riess-Passer alkancellár, a koalíciós Osztrák Szabadságpárt elnöke határozottan elutasította az Európai Bizottság kormánnyá alakítását, de lelkesen üdvözölte azt a gondolatot, hogy bizonyos feladatokat újra a nemzeti kormányokra bízzanak. „A kom­petenciaimperializmus nem vált be” i­ft-az osztrák alkancellár. 10 év-10% .A. 10 évvel ezelőtt adtuk át az első általunk épített uszodát. Erre az évfordulóra hirdetjük meg akciónkat, aki 2001. májusában Raktáráruházunkban (Bp. XIII., Népfürdő u. 36. Tel.: 320-8011) Építőipari és Uszodatechnikai Rt. uszodavegyszert, uszodagépészeti berendezést vagy RAKTÁRÁRUHÁZ u i ^ 1138 Budapest, Népfürdő u. 36. burkolóanyagot vásárol. Telefon: 320-8011, px: 349-7966 • hirdetés felmutatása ellenében 10% árengedményt kap. www.tempero.hu % Viszonteladóink is! e-mail: tempero@tempero.hu jjj ! Macedón gyász és bosszú HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy embert súlyosan meglőttek tegnap­ra virradóra a dél-macedóniai Bitola fa­luban kitört zavargások során - jelentet­te az MTI. Bitolában és a szomszéd falu­ban hétfő délután eltemették azt a négy rendőrt, akit - négy katonatársukkal együtt - szombaton öltek meg az albán fegyveresek Tetovo térségében. A gyászszertartás viszonylagos nyu­galomban zajlott le, ám éjjel több száz ember rátámadt néhány boltra, amelyek­ről úgy tudták, hogy albánok a tulajdo­nosaik. A zavargások során egy étterem­ből lövéseket adtak le az üzlet előtt fe­nyegetően gyülekező csoportra, s egy helyi lakos súlyos haslövést kapott. A macedón belügyminisztérium fel­szólította az ország polgárait, hogy tartózkodjanak a hasonló cselekmé­nyektől, ne teremtsenek az ország bel­ső szilárdsága és biztonsága szem­pontjából még nehezebb helyzetet. Az országban egyébkén hétfőn egynapos állami gyásszal emlékeztek az orvtá­madás áldozataira. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn élesen elítélte az albán szélsőségesek tá­madását. A BT soros elnöke, a brit Jere­­my Greenstock közleményében olyan gyáva és embertelen akciónak nevezte az albánok tettét, amely Macedóniát és az egész térséget egyaránt fenyegeti. A BT egyben az ehhez hasonló erőszakos cse­lekmények azonnali leállítását követelte. Továbbra is fogságban marad Szlobodan Milosevics volt jugo­szláv elnök, miután egy belgrádi bíróság hétfőn hatvan nappal meg­hosszabbította az április elején őrizetbe vett politikus vizsgálati fogságának időtartamát. Az in­doklás szerint szabadlábra helye­zése esetén tartani lehetne Milose­vics külföldre szökésétől vagy a tanúk befolyásolásától. Jelentés a terrorizmusról Tavaly 405 halálos áldozata volt a nemzetközi terrorizmusnak. Ameri­kai számítások szerint 2000-ben - az előző évihez képest - 75 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik politikai motivációk miatt vesztették életüket. MTI-JELENTÉS Az amerikai külügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta a terrorizmussal kapcsolatos globális éves jelentését. Colin Powell külügyminiszter rövid saj­tóértekezletén többek között méltatta, hogy a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás is erősödött. A beszámoló szerint tavaly 405 sze­mély vesztette életét és 791 sebesült meg a terrorista cselekményekben, míg 1999- ben ez a két szám 233, illetve 706 volt. A dokumentum ama 28 „külföldi ter­rorista szervezet” közé sorolta az Üzbe­­gisztáni Iszlám Mozgalmat, amelyek ja­vait Washington zárolta, és amelyek tag­jai nem kaphatnak beutazási vízumot az Egyesült Államokba. Az „egyéb terroris­ta szervezetekhez” tagolta be az amerikai külügyminisztérium a Kolumbiai Önvé­delmi Erők (AUC) nevű félkatonai cso­portot és a Sierra Leone-i Forradalmi Fegyveres Erőket. Ezen szervezetek ellen az USA nem léptetett életbe büntetőintéz­kedéseket. A terrorizmust támogató országok lis­tája változatlan: Kuba, Irán, Irak, Líbia, Észak-Korea, Szudán és Szíria. A jelen­tés leginkább Iránt marasztalta el, mert fokozta a libanoni Hezbollah, a palesztin Hamasz és az Iszlám Dzsihád támogatá­sát. A jelentés nem marasztalta el az Arafat vezette palesztin hatóságot. A do­kumentum megjegyezte, hogy néhány szponzorállamban hanyatlóban van a ter­roristák támogatása, így Kuba és Észak- Korea csak olyan csoportoknak nyújt me­nedéket, amelyek már évek óta nem fejte­nek ki tevékenységet. A jelentés aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Pakisztán támogatja az India ellen harcoló kasmíri felkelőket, ugyan­akkor köszönetét fejezte ki az ENSZ-nek azért,­hogy egyoldalú fegyverszállítási ti­lalmat vezetett be Afganisztán ellen, hogy így próbálja rábírni a tálibokat Oszama bin Laden kiadására. Tavaly 423 terrorista akciót követtek el, szemben az egy évvel korábbi 392- vel. Ez 8 százalékos növekedést jelent. Nincs békemegállapodás a palesztinok és az izraeliek között - jelentette be hét­főn Simon Peresz izraeli külügyminiszter, aki az egyiptomi-jordániai béke­tervről tárgyalt az Egyesült Államokban. Gázában és Ciszjordániában elmúlt két napban folytatódtak a halálos áldozatokat követelő erőszakcselekmények. A gázai Rafahban hétfőn közös demonstrációt tartottak (képünkön) Arafat Fatah szervezetének tagjai a Palesztinai Marxista Felszabadítási Front, vala­mint a terroristának minősített Hamasz és Iszlám Dzsihád fegyvereseivel FOTÓ: REUTERS- DESMOND BOY LAN f Készültség a Fülöp-szigeteken PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A rendkívüli helyzetnek enyhébb formá­ját, a lázadásra hivatkozó különleges álla­potot hirdették ki tegnap a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában, miután a kor­rupciós visszaélések vádjával lemonda­tott Joseph Estrada elnök hívei tettleges­­ségig fajuló tüntetést tartottak. Az össze­csapásokban két rendőr és egy tüntető vesztette életét, több mint hatvan személy súlyos sérüléseket szenvedett. Majd húszezer Estrada-támogató csa­pott össze a manilai elnöki palota közelé­ben a rendőrséggel, miközben az épület­ben Glória Macapagal Arroyo elnök asz­­szony tartott rendkívüli tanácskozást kor­mánya tagjaival. A figyelmeztető lövé­sek, vízágyúk és a könnygáz nem tudták lecsillapítani a tüntetőket. A volt színész Estrada az 1998-ban tar­tott választásokon a voksok több mint 40 százalékát kapta. Ez év elején tömegmeg­mozdulásokkal fosztották meg hatalmá­tól, miután kiderült, hogy szerény adóbe­vallásától eltérően dollármilliókkal tartot­ta ki szeretőit, s a pénzhez a szerencsejá­ték-maffiától, illetve a dohány jövedéki adójának illegális megcsapolásából jutott. A tegnapi véres tüntetést megelőzően elterjedt a hír, hogy a hadsereg tisztjeinek egy része puccsot tervezett idő előtti vá­lasztások kiírása érdekében. Megfigyelők szerint a válságot részben az idézte elő, hogy egy hete letartóztatták Estradát ahe­lyett, hogy megvárták volna a bírósági tárgyalás lefolytatását. A kormány ked­den őrizetbe vett több Estradát támogató ellenzéki képviselőt, összeesküvés vádjá­val. A délkelet-ázsiai országban május 14-én esedékesek a szenátusi választások. Ortutay L. Gyula

Next