Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 19., KEDD Kijelölték az új rezidenciákat A mostaniakból lakóparkot alakítanak ki A kormány kijelölte az új rezidenciá­kat a legfőbb közjogi méltóságoknak, ahová a mindenkori miniszterelnök, köztársasági elnök és házelnök költö­zik 2002 szeptemberétől - értesült a Népszabadság. Orbán Viktor miniszterelnök még ta­valy döntött a legfőbb közjogi méltósá­gok jelenlegi lakhelyéül szolgáló XII. kerületi Béla király úti rezidencia­komplexum eladásáról. Az épületek ugyanis elavultak, még a Rákosi-kor­­szakban épültek. Az ingatlankomple­xum eladása azonban hónapok óta húzó­dik, mert a miniszterelnök, a házelnök és a köztársasági elnök számára koráb­ban kijelölt új rezidenciák közül kettő - a szintén a Béla király úton található egykori Fácános vendéglő és az Istenhe­gyi út elején lévő volt belügyi ingatlan - biztonsági szempontból nem felelt meg. Az egy évvel ezelőtti kormányhatározat úgy szólt, hogy a Béla király úti 1,2 hek­táros telken lévő három rezidenciáért és ötvenszobás szállodáért kapott pénzből, a kalkulációk szerint 4-5 milliárd forint­ból újítják fel ezt a két villát, valamint a korábban a mindenkori miniszterelnöki rezidenciaként használt Művész utcai házat. (Itt lakott Antall József és Horn Gyula miniszterelnök.) A miniszterelnök a napokban módosí­totta korábbi határozatát. E szerint a mostani rezidenciakomplexum eladásá­ból befolyó pénzből a II. kerületi Felvin­­ci út 27., a XII. kerületi Cinege utca 4—6. és a Művész utca 6. szám alatt található villákat újítják fel. Úgy tudjuk, az Isten­hegyi út elején lévő épületet értékesíteni akarják, a Fácánost pedig kormányzati konferencia-központtá alakítják át. En­nek előkészületei már meg is kezdődtek, a kancellária megkapta a parlament nem­zetbiztonsági bizottságától a felhatalma­zást arra, hogy biztonsági szempontok miatt közbeszerzési eljárás nélkül kez­dődjön meg a Hild József által tervezett, az 1850-es években épült, és a rendszer­­változás óta elhagyott ingatlan felújítása. A Miniszterelnöki Hivatal egyik ille­tékese lapunknak elmondta, a miniszter­­elnök döntése nyomán egy hónapon be­lül kiírják a Béla király úti rezidencia­központ eladásáról szóló meghívásos pályázatot. Olyan befektetőt keresnek, aki lakóparkot alakít ki ezen a területen. A vevő legkorábban 2002 őszén veheti birtokba az ingatlant. Bednárik Imre Cinege utca 4—6. Felvinci út 27. FOTÓK: TEKNŐS MIKLÓS Vizsgálódó szocialisták Tóth András szocialista képviselő levelet írt a nemzeti kulturális örökség miniszte­réhez, amelyben arra kéri Rockenbauer Zoltánt, hogy rendeljen el vizsgálatot a Bánk bán című film költségvetésének el­lenőrzésére - értesült a Népszabadság. Tóth leveléhez a birtokába került doku­mentumokat is csatolja. Ezek között sze­repel a jóváhagyott megállapodás a Bánk bán című film állami támogatásáról, ame­lyet a tárca kötött az Ezüst Hajó Kft.-vel. Szerepel továbbá egy olvashatatlan szig­nóval ellátott, 2001. április 19-i dátumo­­zású „Bánk bán limit költségvetés”, to­vábbá két olyan ismeretlen szerzőjű írás, amelyek megfogalmazásai és számítási adatai „enyhén szólva is furcsák” - írja. A képviselő szerint a megfogalmazá­sok arra utalnak, hogy valakik az állami finanszírozású Bánk bán produkció költ­ségvetéséből pénzt, mintegy 155 millió forintot kívánnak kivenni. A szocialista képviselő levelében szorgalmazza, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a Bánk bán című produkció állami költség­­vetési támogatásával kapcsolatos megál­lapodásokat, szerződéseket, azok mellék­leteit és a finanszírozást megalapozó szá­mításokat. Javasolja: kérjék fel a film­szakma néhány jeles szakemberét, hogy készítsenek szakvéleményt a filmgyártás körülményeiről, a tervezett költségek va­lóságtartalmáról - kéri a politikus. K. J. T. A szocialista frakció benyújtott az Országgyűlésnek egy határozati javaslatot, amelyben a miniszterelnök felelősségét vizsgáló parlamenti bizottság felállítá­sát kezdeményezik. A bizottság azt vizsgálná, hogy Orbán Viktor közvetve vagy közvetlenül mennyiben felelős Szabadi Béla volt földművelésügyi állam­titkár tevékenységéért, és azért, hogy közpénzek ellenőrizetlenül áramoltak ki a tárcától. Az előterjesztés kitér arra is: a kormányfő munkaszervezete a Minisz­terelnöki Hivatal, amelynek feladata, hogy rendszeresen tájékozódjon a tárcák munkájáról. Az előterjesztés szerint a 13 tagú testület feladata lenne annak fel­tárása, milyen körülmények tették lehetővé, „hogy ellenőrizetlenül, huzamo­sabb időn keresztül, jogellenesen, jelentős összeg folyjék ki az állami költség­­vetésből”. Tudott-e, tudhatott-e, vagy kellett-e volna tudnia a miniszterelnök­nek a közpénzeknek az FVM-ből történő jogellenes kiáramlásáról, pazarlásról? Vita a kétszázalékos sikerdíjról Erkölcstelennek tartja Horváth Balázs MDF-es országgyűlési képviselő, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerződést kötött több helyhatósággal, amely alapján az önkormányzatok a gázközmű-vagyon rendezéséből befolyó összegek két szá­zalékát sikerdíjként átutalják a szövetsé­get vezető Zongor Gábor (az MSZP volt képviselője)­utó.M. László (SZDSZ) párosnak. Dióssy László (SZDSZ), Veszprém polgármestere, a TÖOSZ el­nöke lapunknak elmondta: eddig sem volt titok, hogy a szövetség még az előző vezetés alatt megállapodásokat kötött az önkormányzatokkal arról, hogy az ér­dekszövetség költségeinek ellensúlyozá­sára átutalják a befolyt összegek két szá­zalékát. Ez a pénz a szövetségé - állítja Dióssy, aki per indítását fontolgatja Hor­váth azon utalása miatt, hogy a két száza­lék Dióssy-Zongor sikerdíja. Az MDF- es képviselő ugyanakkor lapunkkal azt közölte, hogy több százmillió forintról van szó, a TÖOSZ belső működését is­merve pedig pontosan tudja, hogyan le­het pénzt kiemelni a rendszerből. (Hor­váth, Zongor és Dióssy egy körzetben in­dultak az előző választáson.) H. Z. _________Háttér_________ Kis pártok a Fidesz „árnyékában” A MIÉP kivételével, egy évvel a válasz­tások előtt, a jobboldal kis pártjai a helyü­ket keresik a Fidesz „árnyékában”. A par­lamenten kívüli KDNP és az MDNP a lé­téért küzd, a koalíciós partner MDF és az FKGP pedig a bűvös ötszázalékos kü­szöb átlépését célozta meg. A közvéle­mény-kutatások szerint e pártoknak ke­vés esélyük van arra, hogy bejussanak a T. Házba, honatyákat pedig várhatóan csak pártszövetségben tudnak az Ország­­gyűlésbe küldeni, vagy ha készek az együttműködésre a Fidesszel, a vezető kormánypárt által megszabott feltételek szerint. A kis pártok számára a kérdés az, hogy az ilyen „együttműködés” önállósá­guk teljes feladását eredményezi-e, s né­hány képviselői helyen kívül kapnak-e ezért valamit cserébe? Azt már az előző ciklusban, 1994 és 1998 között felismerték az akkor ellen­zékben politizáló Fidesz, MDF és KDNP elnökei­­ Orbán Viktor, Lezsák Sándor és Giczy György hogy a jobboldal szétta­goltsága a kormányzó MSZP-nek kedvez, ezért a lehető legszorosabb választási együttműködés létrehozását szorgalmaz­ták „polgári szövetség” néven. (Az MDF és a KDNP akkoriban pártunió létrehozá­sáról is tárgyalt.) A kereszténydemokra­ták elhúzódó belháborúja, majd szétesése miatt, mint ismert, nem jött létre a „polgá­ri szövetség” — a választásokon azonban lazább keretek között helyettesítette azt a Fidesz, a Fideszhez csatlakozott keresz­ténydemokraták, valamint az MDF közös képviselőjelölt-állítása. Az 1998-as vá­lasztási eredmények mindenesetre azt bi­zonyították, hogy jóllehet a pártelitek nem tudták létrehozni a szövetséget, a szava­zók megvalósították az integrációt egy tá­boron belül, a Fidesz 29 százalékos ered­ményt ért el, míg az MDF és a KDNP be sem került a parlamentbe. A „kényszerű integrálódás” folyama­tába sodródott bele a szilveszteri gödi ta­nácskozás után kialakult belviszályok és a korrupciós botrányok miatt az FKGP is. Már csak Torgyán József legelvakultabb hívei bíznak abban, hogy 2002-ben párt­juk ismét a mérleg nyelve lehet. Miután a Fidesz egyértelművé tette, hogy nem kí­ván az FKGP-vel választási megállapo­dást kötni, a különféle Torgyán-ellenes kisgazda erők abban bíznak, hogy a ke­reszténydemokratákhoz, az MKDSZ-hez hasonlóan különmegállapodást köthet­nek a vezető kormánypárttal. Boros Imre „platformos” kisgazda miniszter úgy fo­galmazott: „a kisgazda csoportok abban egyetértenek, hogy csónakra van szük­ség, az a kérdés, milyen méretű legyen az a csónak”. Az még nyitott kérdés, hogy a Fidesz kész-e ezen kisgazda csoportosulásokkal valamiféle megállapodást kötni, az MDF-fel ugyanakkor továbbra is szor­galmazza a közös jelölt-, illetve listaállí­tást­­ reális feltételek mellett. Az MDF békejobbos, különutas korszakában a Fi­desz akkori elnöke, Kövér László úgy fo­galmazott, hogy „mindenkinek el kell számolnia majd a borotválkozótükör előtt a lelkiismeretével”. Mára a Fidesz vára­kozó álláspontra helyezkedett, s a remélt parlamenti mandátumokért a demokrata fórum részéről történt elmozdulás: Dávid Ibolya, az MDF elnöke kész a megegye­zésre a közös listáról is, a sokat bírált Bé­kejobb képviseletét pedig, úgy tűnik, Pusztai Erzsébetre „testálta”. Az MDNP a Vállalkozók Pártjával létrehozta a Bé­kejobb Demokrata Uniót, s e tömörülés várja soraiba a KDNP-t is, mivel Giczy György lemondása után a párt ismét a jobboldali összefogás híve lett. Sem az MDNP, sem a KDNP nem titkolja, hogy az MDF-re „csatlakozva” szeretne 2002- ben politikai, esetleg parlamenti szerep­hez jutni. Koalíciós körökben nem tartják való­színűnek, hogy a Fidesz az MKDSZ-nek juttatott pozícióit felülvizsgálja annak ér­dekében, hogy az MDF mellett más jobb­oldali erőnek is helyet biztosítson. Arra azonban a közös jelöltállításnál a Fidesz­­ben is keresik a megoldást, hogy 2002- ben a jobboldalon minimálisra csökkent­sék az „elveszett” szavazatok számát, kü­lönös tekintettel arra, hogy a baloldal vár­hatóan egységes lesz. Csuhaj Ildikó Az MSZP a kisebbik rosszat ajánlotta MiG-ügyben Az MSZP nem a MiG-29-esek rend­szerben tartásáért emelt szót, hanem az ellen, hogy a kormány nemzetbiz­tonsági kabinetje a húszmilliárd fo­rintba kerülő felújítás helyett hasz­nált F-16-osokat vásároljon 300 mil­liárd forintért - mondta a Népszabad­ságnak Juhász Ferenc, a szocialista párt és az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke. Juhász a Ma­gyar Nemzet cikkére reagált. A Magyar Nemzet szerint a szocialis­táknak érdekük fűződik ahhoz, hogy a Magyar Honvédség MiG-29-eseit annak a DaimlerChrysler konzorciumnak a cé­ge újítsa fel és alakítsa át NATO-kompa­­tibilissé az orosz gyártóval együtt, ame­lyikkel Szabó János kisgazda honvédel­mi miniszter tavaly szándékmegállapo­dást írt alá a mintegy húszmilliárd forin­tos üzletről. Az újság szerint ezt bizonyít­ja, hogy a német érdekeltségű céget Ma­gyarországon Fazakas Szabolcs volt szo­cialista ipari miniszter és Abri Judit, Ko­vács László szocialista pártelnök pr­­tanácsadója képviseli. Juhász Ferenc a cikk kapcsán emlé­keztetett arra, hogy a MiG-ek felújítására nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, pedig a felújítás értéke jóval meghaladja a tendereztetéshez szükséges értékhatárt. - A pályáztatás alól felmentést csak a kormány nemzetbiztonsági kabinetje ad­hat, és ebben az esetben is ez a testület döntött így a miniszterelnök, Orbán Vik­tor vezetésével - jelentette ki a szocialis­ta politikus. Az alelnök elmondta, hogy a MiG- felújításról szóló döntést annak idején ellenezték, és azt szerették volna, ha pá­lyáztatással döntenek a gépek átalakítá­sáról. - A MiG-ek mellett akkor emel­tünk szót, amikor kiderült, hogy a nem­zetbiztonsági kabinet bizonytalan elő­életű és állapotú F-16-osokat kíván be­szerezni ismét az Országgyűlés megke­rülésével - folytatta Juhász.­­ Az F-16- osok 300 milliárd forintos ára mellett ki­sebb veszteségnek tűnik a MiG-ek en­nek kevesebb mint a tizedébe kerülő át­alakítása. Juhász egyébként nem tagadta, hogy Fazakas Szabolcs és Abri Judit valóban a német cég érdekeit képviseli Budapesten, de - mint mondotta - ezt maguk az érin­tettek sem cáfolták. M. P. Cáfolják Fodor távozását Hivatalosan két minisztérium és maga a vezérkari főnök is cáfolta a Népszava hí­rét, hogy Fodor Lajos távozik a hadsereg éléről. A lapban megjelent, hetek óta ter­jedő értesülés szerint Fodor a jövő év ele­jén diplomáciai pályára cseréli a hadsereg irányítói posztját. Az újság azt is tudni véli, hogy Fodor a balesetet szenvedett, kór­házban fekvő Végh Ferenc utódja lesz az ankarai nagyköveti poszton. Végh szintén a vezérkari főnöki tisztséget váltotta fel a tö­rökországi beosztással. , Értesülésünk szerint Fo­dornak voltak kisebb konf­liktusai politikusokkal, például a pápai repülőtér bezárásának félresikerült indoklásakor, de ezek kor­mányzati források szerint nem olyan sú­lyúak, hogy távoznia kelljen. Ráadásul Orbán Vitor kormányfő egy márciusi vezetői értekezleten is azt közölte, hogy hosszú távon számít a hadsereg jelenlegi vezetésére. A vezérkari főnököt egyéb­ként a köztársasági elnök mentheti fel. Egy esetleges váltásnál Báli Józsefet em­legetik Fodor utódjaként. Fodor Lajos vezérkari főnök lapunk­nak elmondta: szó sincs a távozásáról, vele senki nem közölt ilyen terveket, sőt a meg­kezdett haderő-átalakítás befejezését várják tőle. A védelmi tárca közle­ménye szerint Fodor „el­mozdítására vagy bármi­lyen más beosztásba he­lyezésére a tárcánál sem­milyen személyi döntés­előkészítés nem volt és nincs is folyamatban”. Horváth Gábor, a Külügy­minisztérium szóvivője is megalapozatlannak ne­vezte azt a hírt, hogy szóba került volna Végh Ferenc ankarai nagykövet utódlása. A Fidesz­­frakció nevében Simicskó István is azt közölte: nem tud arról, hogy Fodor eset­leges távozása ügyében a védelmi mi­niszter felkereste volna a kormányfőt. H. Z. Fodor Lajos Elmarad az Orbán-Solt találkozó MUNKATÁRSUNKTÓL Elhalasztották az erre a hétre tervezett Orbán-Solt találkozót - közölte a Nép­­szabadság kérdésére Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) főtitkára. A miniszterelnök és az LB, valamint az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács elnö­ke az eredeti tervek szerint szerdán sze­mélyes megbeszélést folytatott volna. Lomnici szerint Orbán Viktor hivatalos programja miatt nem találkozhat Solt Pállal; a kormányfő programja Vojislav Kostunica jugoszláv államfő budapesti útja miatt változott meg. A főtitkár mind­azonáltal bízik abban, hogy a két hatalmi ág vezetőjének találkozójára a korábbi terveknek megfelelően, vagyis még jú­niusban sor kerülhet. Lomnici felvetésünkre határozottan cá­folta, hogy a megbeszélés a Magyar Hír­lapban és a lapunkban megjelent, a bírák javadalmazását és a bíróságok pénzügyi helyzetét érintő írások miatt maradna el. A főtitkár kiemelte: a cikkek a négy bírói egyesület közül csak az egyik, a Magyar Bírói Egyesület választmányának állás­pontját tükrözik, és a dokumentumban foglaltakról Solttal nem egyeztettek. Az írások szerint nem megfelelő a bírák anyagi és erkölcsi elismerése, a kormány nem biztosított forrásokat az ítélőtábla felállítására, s folyamatosan csökken a bí­róságok költségvetési támogatása. Kondor összeköltöztetné a közrádiót a köztévékkel Összeköltöztetné a köztévékkel a Magyar Rádiót az intézmény új elnöke. A rádió belső lapjában nyilvánosságra hozott, győztes pályázatban Kondor Katalin úgy fogalmaz: vázolt terveinek jó része bizo­nyíthatóan sokkal rosszabb hatékonyság­gal vagy talán nem is valósítható meg új székház építése nélkül. Kormányzati kö­rökben korábban megfogalmazott ötlet szerint egy közös médiaparkba költözne a Magyar Televízió, a Duna TV és a Ma­gyar Rádió. A telephely Óbudán lenne, az MTV volt ingatlanán. Kondor szerint sok elképzelést a televíziókkal közösen volna értelme megvalósítani. Hasonló terv volt a közmédiumok archívumának összevo­nása is. Kondor ezzel kapcsolatban közli: a rádió hangtárát digitalizálni kell, és megfontolandó lehet „más intézmények­kel összefogásról is gondolkodni”. Kondor távlati célként leszögezi: a Ma­gyar Rádiónak nincs szüksége külpoliti­kai tudósítókra, „különösen nem olyanok­ra, akik saját politikai állásfoglalásukat öl­töztetik külföldi lapköntösökbe, akik saját világnézetüknek megfelelően kilúgozzák azokat az értékeket, eszményeket, hagyo­mányokat, amelyek mégiscsak vezérlik ezt az Európát”. Kondor megszüntetné a külföldre szóló adásokat, ami évi 700 mil­lió forintot emészt fel, és leállítaná azt az elképzelést is, hogy a regionális műsorok országos hálózattá kapcsolódjanak össze, negyedik adót kialakítva ezzel. Ugyanak­kor sürgeti, hogy a Kossuth kapjon egy nyugati URH-s frekvenciát is, és 24 órás­ra bővüljön a programja. Az új elnök szerint illúzió azt hinni, hogy politikailag és gazdaságilag - a je­lenlegi törvények mellett - független le­het egy állam által fenntartott intézmény. Az ehhez szükséges tökéletes erkölcsisé­­gű emberekből kevés van - teszi hozzá. A függetlenségről, objektivitásról szóló rendelkezések léteznek ugyan, de azok betartásáról gondoskodni kell, a felelős­ségi rendszert egyértelművé kell tenni. Haszán Zoltán

Next