Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-19 / 141. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 19., KEDD Kijelölték az új rezidenciákat A mostaniakból lakóparkot alakítanak ki A kormány kijelölte az új rezidenciákat a legfőbb közjogi méltóságoknak, ahová a mindenkori miniszterelnök, köztársasági elnök és házelnök költözik 2002 szeptemberétől - értesült a Népszabadság. Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly döntött a legfőbb közjogi méltóságok jelenlegi lakhelyéül szolgáló XII. kerületi Béla király úti rezidenciakomplexum eladásáról. Az épületek ugyanis elavultak, még a Rákosi-korszakban épültek. Az ingatlankomplexum eladása azonban hónapok óta húzódik, mert a miniszterelnök, a házelnök és a köztársasági elnök számára korábban kijelölt új rezidenciák közül kettő - a szintén a Béla király úton található egykori Fácános vendéglő és az Istenhegyi út elején lévő volt belügyi ingatlan - biztonsági szempontból nem felelt meg. Az egy évvel ezelőtti kormányhatározat úgy szólt, hogy a Béla király úti 1,2 hektáros telken lévő három rezidenciáért és ötvenszobás szállodáért kapott pénzből, a kalkulációk szerint 4-5 milliárd forintból újítják fel ezt a két villát, valamint a korábban a mindenkori miniszterelnöki rezidenciaként használt Művész utcai házat. (Itt lakott Antall József és Horn Gyula miniszterelnök.) A miniszterelnök a napokban módosította korábbi határozatát. E szerint a mostani rezidenciakomplexum eladásából befolyó pénzből a II. kerületi Felvinci út 27., a XII. kerületi Cinege utca 4—6. és a Művész utca 6. szám alatt található villákat újítják fel. Úgy tudjuk, az Istenhegyi út elején lévő épületet értékesíteni akarják, a Fácánost pedig kormányzati konferencia-központtá alakítják át. Ennek előkészületei már meg is kezdődtek, a kancellária megkapta a parlament nemzetbiztonsági bizottságától a felhatalmazást arra, hogy biztonsági szempontok miatt közbeszerzési eljárás nélkül kezdődjön meg a Hild József által tervezett, az 1850-es években épült, és a rendszerváltozás óta elhagyott ingatlan felújítása. A Miniszterelnöki Hivatal egyik illetékese lapunknak elmondta, a miniszterelnök döntése nyomán egy hónapon belül kiírják a Béla király úti rezidenciaközpont eladásáról szóló meghívásos pályázatot. Olyan befektetőt keresnek, aki lakóparkot alakít ki ezen a területen. A vevő legkorábban 2002 őszén veheti birtokba az ingatlant. Bednárik Imre Cinege utca 4—6. Felvinci út 27. FOTÓK: TEKNŐS MIKLÓS Vizsgálódó szocialisták Tóth András szocialista képviselő levelet írt a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez, amelyben arra kéri Rockenbauer Zoltánt, hogy rendeljen el vizsgálatot a Bánk bán című film költségvetésének ellenőrzésére - értesült a Népszabadság. Tóth leveléhez a birtokába került dokumentumokat is csatolja. Ezek között szerepel a jóváhagyott megállapodás a Bánk bán című film állami támogatásáról, amelyet a tárca kötött az Ezüst Hajó Kft.-vel. Szerepel továbbá egy olvashatatlan szignóval ellátott, 2001. április 19-i dátumozású „Bánk bán limit költségvetés”, továbbá két olyan ismeretlen szerzőjű írás, amelyek megfogalmazásai és számítási adatai „enyhén szólva is furcsák” - írja. A képviselő szerint a megfogalmazások arra utalnak, hogy valakik az állami finanszírozású Bánk bán produkció költségvetéséből pénzt, mintegy 155 millió forintot kívánnak kivenni. A szocialista képviselő levelében szorgalmazza, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a Bánk bán című produkció állami költségvetési támogatásával kapcsolatos megállapodásokat, szerződéseket, azok mellékleteit és a finanszírozást megalapozó számításokat. Javasolja: kérjék fel a filmszakma néhány jeles szakemberét, hogy készítsenek szakvéleményt a filmgyártás körülményeiről, a tervezett költségek valóságtartalmáról - kéri a politikus. K. J. T. A szocialista frakció benyújtott az Országgyűlésnek egy határozati javaslatot, amelyben a miniszterelnök felelősségét vizsgáló parlamenti bizottság felállítását kezdeményezik. A bizottság azt vizsgálná, hogy Orbán Viktor közvetve vagy közvetlenül mennyiben felelős Szabadi Béla volt földművelésügyi államtitkár tevékenységéért, és azért, hogy közpénzek ellenőrizetlenül áramoltak ki a tárcától. Az előterjesztés kitér arra is: a kormányfő munkaszervezete a Miniszterelnöki Hivatal, amelynek feladata, hogy rendszeresen tájékozódjon a tárcák munkájáról. Az előterjesztés szerint a 13 tagú testület feladata lenne annak feltárása, milyen körülmények tették lehetővé, „hogy ellenőrizetlenül, huzamosabb időn keresztül, jogellenesen, jelentős összeg folyjék ki az állami költségvetésből”. Tudott-e, tudhatott-e, vagy kellett-e volna tudnia a miniszterelnöknek a közpénzeknek az FVM-ből történő jogellenes kiáramlásáról, pazarlásról? Vita a kétszázalékos sikerdíjról Erkölcstelennek tartja Horváth Balázs MDF-es országgyűlési képviselő, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerződést kötött több helyhatósággal, amely alapján az önkormányzatok a gázközmű-vagyon rendezéséből befolyó összegek két százalékát sikerdíjként átutalják a szövetséget vezető Zongor Gábor (az MSZP volt képviselője)utó.M. László (SZDSZ) párosnak. Dióssy László (SZDSZ), Veszprém polgármestere, a TÖOSZ elnöke lapunknak elmondta: eddig sem volt titok, hogy a szövetség még az előző vezetés alatt megállapodásokat kötött az önkormányzatokkal arról, hogy az érdekszövetség költségeinek ellensúlyozására átutalják a befolyt összegek két százalékát. Ez a pénz a szövetségé - állítja Dióssy, aki per indítását fontolgatja Horváth azon utalása miatt, hogy a két százalék Dióssy-Zongor sikerdíja. Az MDF- es képviselő ugyanakkor lapunkkal azt közölte, hogy több százmillió forintról van szó, a TÖOSZ belső működését ismerve pedig pontosan tudja, hogyan lehet pénzt kiemelni a rendszerből. (Horváth, Zongor és Dióssy egy körzetben indultak az előző választáson.) H. Z. _________Háttér_________ Kis pártok a Fidesz „árnyékában” A MIÉP kivételével, egy évvel a választások előtt, a jobboldal kis pártjai a helyüket keresik a Fidesz „árnyékában”. A parlamenten kívüli KDNP és az MDNP a létéért küzd, a koalíciós partner MDF és az FKGP pedig a bűvös ötszázalékos küszöb átlépését célozta meg. A közvélemény-kutatások szerint e pártoknak kevés esélyük van arra, hogy bejussanak a T. Házba, honatyákat pedig várhatóan csak pártszövetségben tudnak az Országgyűlésbe küldeni, vagy ha készek az együttműködésre a Fidesszel, a vezető kormánypárt által megszabott feltételek szerint. A kis pártok számára a kérdés az, hogy az ilyen „együttműködés” önállóságuk teljes feladását eredményezi-e, s néhány képviselői helyen kívül kapnak-e ezért valamit cserébe? Azt már az előző ciklusban, 1994 és 1998 között felismerték az akkor ellenzékben politizáló Fidesz, MDF és KDNP elnökei Orbán Viktor, Lezsák Sándor és Giczy György hogy a jobboldal széttagoltsága a kormányzó MSZP-nek kedvez, ezért a lehető legszorosabb választási együttműködés létrehozását szorgalmazták „polgári szövetség” néven. (Az MDF és a KDNP akkoriban pártunió létrehozásáról is tárgyalt.) A kereszténydemokraták elhúzódó belháborúja, majd szétesése miatt, mint ismert, nem jött létre a „polgári szövetség” — a választásokon azonban lazább keretek között helyettesítette azt a Fidesz, a Fideszhez csatlakozott kereszténydemokraták, valamint az MDF közös képviselőjelölt-állítása. Az 1998-as választási eredmények mindenesetre azt bizonyították, hogy jóllehet a pártelitek nem tudták létrehozni a szövetséget, a szavazók megvalósították az integrációt egy táboron belül, a Fidesz 29 százalékos eredményt ért el, míg az MDF és a KDNP be sem került a parlamentbe. A „kényszerű integrálódás” folyamatába sodródott bele a szilveszteri gödi tanácskozás után kialakult belviszályok és a korrupciós botrányok miatt az FKGP is. Már csak Torgyán József legelvakultabb hívei bíznak abban, hogy 2002-ben pártjuk ismét a mérleg nyelve lehet. Miután a Fidesz egyértelművé tette, hogy nem kíván az FKGP-vel választási megállapodást kötni, a különféle Torgyán-ellenes kisgazda erők abban bíznak, hogy a kereszténydemokratákhoz, az MKDSZ-hez hasonlóan különmegállapodást köthetnek a vezető kormánypárttal. Boros Imre „platformos” kisgazda miniszter úgy fogalmazott: „a kisgazda csoportok abban egyetértenek, hogy csónakra van szükség, az a kérdés, milyen méretű legyen az a csónak”. Az még nyitott kérdés, hogy a Fidesz kész-e ezen kisgazda csoportosulásokkal valamiféle megállapodást kötni, az MDF-fel ugyanakkor továbbra is szorgalmazza a közös jelölt-, illetve listaállítást reális feltételek mellett. Az MDF békejobbos, különutas korszakában a Fidesz akkori elnöke, Kövér László úgy fogalmazott, hogy „mindenkinek el kell számolnia majd a borotválkozótükör előtt a lelkiismeretével”. Mára a Fidesz várakozó álláspontra helyezkedett, s a remélt parlamenti mandátumokért a demokrata fórum részéről történt elmozdulás: Dávid Ibolya, az MDF elnöke kész a megegyezésre a közös listáról is, a sokat bírált Békejobb képviseletét pedig, úgy tűnik, Pusztai Erzsébetre „testálta”. Az MDNP a Vállalkozók Pártjával létrehozta a Békejobb Demokrata Uniót, s e tömörülés várja soraiba a KDNP-t is, mivel Giczy György lemondása után a párt ismét a jobboldali összefogás híve lett. Sem az MDNP, sem a KDNP nem titkolja, hogy az MDF-re „csatlakozva” szeretne 2002- ben politikai, esetleg parlamenti szerephez jutni. Koalíciós körökben nem tartják valószínűnek, hogy a Fidesz az MKDSZ-nek juttatott pozícióit felülvizsgálja annak érdekében, hogy az MDF mellett más jobboldali erőnek is helyet biztosítson. Arra azonban a közös jelöltállításnál a Fideszben is keresik a megoldást, hogy 2002- ben a jobboldalon minimálisra csökkentsék az „elveszett” szavazatok számát, különös tekintettel arra, hogy a baloldal várhatóan egységes lesz. Csuhaj Ildikó Az MSZP a kisebbik rosszat ajánlotta MiG-ügyben Az MSZP nem a MiG-29-esek rendszerben tartásáért emelt szót, hanem az ellen, hogy a kormány nemzetbiztonsági kabinetje a húszmilliárd forintba kerülő felújítás helyett használt F-16-osokat vásároljon 300 milliárd forintért - mondta a Népszabadságnak Juhász Ferenc, a szocialista párt és az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke. Juhász a Magyar Nemzet cikkére reagált. A Magyar Nemzet szerint a szocialistáknak érdekük fűződik ahhoz, hogy a Magyar Honvédség MiG-29-eseit annak a DaimlerChrysler konzorciumnak a cége újítsa fel és alakítsa át NATO-kompatibilissé az orosz gyártóval együtt, amelyikkel Szabó János kisgazda honvédelmi miniszter tavaly szándékmegállapodást írt alá a mintegy húszmilliárd forintos üzletről. Az újság szerint ezt bizonyítja, hogy a német érdekeltségű céget Magyarországon Fazakas Szabolcs volt szocialista ipari miniszter és Abri Judit, Kovács László szocialista pártelnök prtanácsadója képviseli. Juhász Ferenc a cikk kapcsán emlékeztetett arra, hogy a MiG-ek felújítására nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, pedig a felújítás értéke jóval meghaladja a tendereztetéshez szükséges értékhatárt. - A pályáztatás alól felmentést csak a kormány nemzetbiztonsági kabinetje adhat, és ebben az esetben is ez a testület döntött így a miniszterelnök, Orbán Viktor vezetésével - jelentette ki a szocialista politikus. Az alelnök elmondta, hogy a MiG- felújításról szóló döntést annak idején ellenezték, és azt szerették volna, ha pályáztatással döntenek a gépek átalakításáról. - A MiG-ek mellett akkor emeltünk szót, amikor kiderült, hogy a nemzetbiztonsági kabinet bizonytalan előéletű és állapotú F-16-osokat kíván beszerezni ismét az Országgyűlés megkerülésével - folytatta Juhász. Az F-16- osok 300 milliárd forintos ára mellett kisebb veszteségnek tűnik a MiG-ek ennek kevesebb mint a tizedébe kerülő átalakítása. Juhász egyébként nem tagadta, hogy Fazakas Szabolcs és Abri Judit valóban a német cég érdekeit képviseli Budapesten, de - mint mondotta - ezt maguk az érintettek sem cáfolták. M. P. Cáfolják Fodor távozását Hivatalosan két minisztérium és maga a vezérkari főnök is cáfolta a Népszava hírét, hogy Fodor Lajos távozik a hadsereg éléről. A lapban megjelent, hetek óta terjedő értesülés szerint Fodor a jövő év elején diplomáciai pályára cseréli a hadsereg irányítói posztját. Az újság azt is tudni véli, hogy Fodor a balesetet szenvedett, kórházban fekvő Végh Ferenc utódja lesz az ankarai nagyköveti poszton. Végh szintén a vezérkari főnöki tisztséget váltotta fel a törökországi beosztással. , Értesülésünk szerint Fodornak voltak kisebb konfliktusai politikusokkal, például a pápai repülőtér bezárásának félresikerült indoklásakor, de ezek kormányzati források szerint nem olyan súlyúak, hogy távoznia kelljen. Ráadásul Orbán Vitor kormányfő egy márciusi vezetői értekezleten is azt közölte, hogy hosszú távon számít a hadsereg jelenlegi vezetésére. A vezérkari főnököt egyébként a köztársasági elnök mentheti fel. Egy esetleges váltásnál Báli Józsefet emlegetik Fodor utódjaként. Fodor Lajos vezérkari főnök lapunknak elmondta: szó sincs a távozásáról, vele senki nem közölt ilyen terveket, sőt a megkezdett haderő-átalakítás befejezését várják tőle. A védelmi tárca közleménye szerint Fodor „elmozdítására vagy bármilyen más beosztásba helyezésére a tárcánál semmilyen személyi döntéselőkészítés nem volt és nincs is folyamatban”. Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője is megalapozatlannak nevezte azt a hírt, hogy szóba került volna Végh Ferenc ankarai nagykövet utódlása. A Fideszfrakció nevében Simicskó István is azt közölte: nem tud arról, hogy Fodor esetleges távozása ügyében a védelmi miniszter felkereste volna a kormányfőt. H. Z. Fodor Lajos Elmarad az Orbán-Solt találkozó MUNKATÁRSUNKTÓL Elhalasztották az erre a hétre tervezett Orbán-Solt találkozót - közölte a Népszabadság kérdésére Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) főtitkára. A miniszterelnök és az LB, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke az eredeti tervek szerint szerdán személyes megbeszélést folytatott volna. Lomnici szerint Orbán Viktor hivatalos programja miatt nem találkozhat Solt Pállal; a kormányfő programja Vojislav Kostunica jugoszláv államfő budapesti útja miatt változott meg. A főtitkár mindazonáltal bízik abban, hogy a két hatalmi ág vezetőjének találkozójára a korábbi terveknek megfelelően, vagyis még júniusban sor kerülhet. Lomnici felvetésünkre határozottan cáfolta, hogy a megbeszélés a Magyar Hírlapban és a lapunkban megjelent, a bírák javadalmazását és a bíróságok pénzügyi helyzetét érintő írások miatt maradna el. A főtitkár kiemelte: a cikkek a négy bírói egyesület közül csak az egyik, a Magyar Bírói Egyesület választmányának álláspontját tükrözik, és a dokumentumban foglaltakról Solttal nem egyeztettek. Az írások szerint nem megfelelő a bírák anyagi és erkölcsi elismerése, a kormány nem biztosított forrásokat az ítélőtábla felállítására, s folyamatosan csökken a bíróságok költségvetési támogatása. Kondor összeköltöztetné a közrádiót a köztévékkel Összeköltöztetné a köztévékkel a Magyar Rádiót az intézmény új elnöke. A rádió belső lapjában nyilvánosságra hozott, győztes pályázatban Kondor Katalin úgy fogalmaz: vázolt terveinek jó része bizonyíthatóan sokkal rosszabb hatékonysággal vagy talán nem is valósítható meg új székház építése nélkül. Kormányzati körökben korábban megfogalmazott ötlet szerint egy közös médiaparkba költözne a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió. A telephely Óbudán lenne, az MTV volt ingatlanán. Kondor szerint sok elképzelést a televíziókkal közösen volna értelme megvalósítani. Hasonló terv volt a közmédiumok archívumának összevonása is. Kondor ezzel kapcsolatban közli: a rádió hangtárát digitalizálni kell, és megfontolandó lehet „más intézményekkel összefogásról is gondolkodni”. Kondor távlati célként leszögezi: a Magyar Rádiónak nincs szüksége külpolitikai tudósítókra, „különösen nem olyanokra, akik saját politikai állásfoglalásukat öltöztetik külföldi lapköntösökbe, akik saját világnézetüknek megfelelően kilúgozzák azokat az értékeket, eszményeket, hagyományokat, amelyek mégiscsak vezérlik ezt az Európát”. Kondor megszüntetné a külföldre szóló adásokat, ami évi 700 millió forintot emészt fel, és leállítaná azt az elképzelést is, hogy a regionális műsorok országos hálózattá kapcsolódjanak össze, negyedik adót kialakítva ezzel. Ugyanakkor sürgeti, hogy a Kossuth kapjon egy nyugati URH-s frekvenciát is, és 24 órásra bővüljön a programja. Az új elnök szerint illúzió azt hinni, hogy politikailag és gazdaságilag - a jelenlegi törvények mellett - független lehet egy állam által fenntartott intézmény. Az ehhez szükséges tökéletes erkölcsiségű emberekből kevés van - teszi hozzá. A függetlenségről, objektivitásról szóló rendelkezések léteznek ugyan, de azok betartásáról gondoskodni kell, a felelősségi rendszert egyértelművé kell tenni. Haszán Zoltán