Népszabadság, 2001. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Továbbra sem köthet ki a Tampa Új-Zéland, Norvégia és Kelet-Timor is fogadna afgán menekülteket Továbbra is bizonytalan az Ausztráliához tartozó Karácsony-sziget közelében veszteglő Tampa norvég teherhajó 438 afgán menekült utasának sorsa. Kelet-Timor, Új-Zéland és Norvégia is felajánlotta tegnap, hogy befogad néhányat közülük. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Genfben azt kezdeményezte, hogy átmenetileg a Karácsony-szigeten tegyék partra az embereket. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ausztrália továbbra sem hajlandó befogadni azt a 438, többségében afgán menekültet, akiket a Tampa norvég teherhajó múlt vasárnap, ausztrál kérésre mentett ki egy süllyedő indonéz kompról. Canberra további egyeztetéseket tart szükségesnek az ügyben, és elutasítja, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, illetve az Európai Parlament kérésére a hozzá tartozó Karácsony-szigeten engedje partra szállni a teljesen elcsigázott embereket. Miután a héten ausztrál kommandósok feltartóztatták a nemzetközi vizekről ausztrál felségvizekre úszó Tampát, az ausztrál közvélemény nagy többsége támogatásáról biztosította Howard kormányfő kemény elutasító álláspontját. Ausztrália, amelynek lakossága ugyan bevándorlók leszármazottja, az utóbbi években mind nagyobb menekülthullámot kénytelen fogadni. A hivatalos adatok szerint csak az idén több mint négyezren érkeztek. Canberra attól tart, hogy engedékenysége újabb menekülthullámokat gerjeszthet Indonéziából, Srí Lankáról, Pakisztánból és Kínából. Az év végén választások esedékesek Ausztráliában, ami megkeményíti a kormány álláspontját, és Howard inkább vállalja a diplomáciai feszültséget az ügyben érintett Indonéziával, Norvégiával, sőt még az ENSZ-szel is. Más kérdés, hogy csütörtök óta légi úton élelmiszersegélyt szállítottak a Tampára, sőt katonai orvosok is megvizsgálták az afgán menekülteket. A patthelyzetből tegnap Új-Zéland után Kelet-Timor és Norvégia is kiutat kínált. Csütörtökön Helen Park új-zélandi miniszterelnök asszony bejelentette, hogy országa kész néhány menekültet befogadni, figyelembe véve az előírt korlátozott számú évi menekültkvótát. Thorbjörrt Jagland norvég külügyminiszter pedig közölte: országa emberiességi okokból kész meghatározott számú menekült fogadására. Hasonló felajánlást tett a Nobel-békedíjas José Ramos- Horta, a jelenleg még ENSZ-ellenőrzés alá tartozó Kelet-Timor kvázi külügyminisztere is. Horta szerint Kelet-Timor így viszonozná, hogy két éve, amikor a helyi lakosság a negyedszázados indonéz megszállás után a függetlenség mellett voksolt, elsőként ausztrál csapatok érkeztek az ENSZ színeiben rendfenntartási feladatokkal a szigetre. Kelet-Timor elméletben, nemzetközi segélyakció keretében alighanem alkalmas lenne több száz menekült fogadására, hiszen a helybéli lakosság ENSZ-segédlettel maga is hónapokon át menekülttáborokban élt. A kis állam a tervek szerint jövőre nyeri el formálisan is függetlenségét, de még egy ideig nemzetközi segélyekre szorul. A partjai közelében lévő olaj- és földgáztartalékok kihasználása néhány év múlva biztosít csak viszonylagos gazdasági önállóságot. Canberra azonban szinte azonnal visszautasította a kelet-timori ajánlatot, mondván, nem lenne szerencsés, ha a világ egyik legszegényebb, ma még önállósággal sem rendelkező állama jelentkezne befogadóként, és adna menedéket az afgánoknak. Nem tartotta jó ötletnek a menekültek Kelet-Timorra szállítását az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sem. A timori bejelentésre reagálva Genfben hangsúlyozták: a Karácsony-szigeten kell partra tenni az afgánokat, ahol megvizsgálhatnák, melyikük menekült el politikai és melyikük gazdasági okokból. Ortutay L. Gyula *4 Augusztus 30., csütörtök A menekülteket senki nem fogadja be, egyedül Új-Zéland hajlandó erről tárgyalni Augusztus 31., péntek A nemzetközi nyomás ellenére Ausztrália továbbra sem engedi kikötni a Tampát. A hajón fogytán az élelmiszer Ausztrália 500 km Augusztus 23., csütörtök A Tampa norvég teherhajó az ausztráliai Freemantle-ből Szingapúrba indul ** Kapitány és 27 főnyi személyzet Tulajdonos Wilhelmsen REUTERS . Távirati Stílusban RENDŐRI VÉDELMET KAP Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt volt elnöke, akit ideiglenesen szabadlábra helyezett a hágai Nemzetközi Törvényszék. A politikus januárban önként adta fel magát, és amíg a jövő év elején megkezdődik a pere, Szerbiában tartózkodhat. (MTI) ILIESCU ROMÁN ÁLLAMFŐ jelezte, hogy elutasítja az 1991. évi véres „bányászjárásban” játszott szerepéért 18 évi szabadságvesztésre ítélt Miron Cozma kegyelmi kérvényét. Az ellenzéki pártok szerint az elnöki kegyelem megadása cinkossá tenné Iliescut azokban a „barbár cselekményekben”, amelyekben a bíróság bűnösnek találta a bányászvezért. (AFP) HARMINCAN MEGHALTAK Kolumbiában a baloldali lázadók és a kormányerők közötti harcokban. A hadsereg a napokban nagyszabású hadműveletet indított a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők gerillaszervezet ellen, amely a legerősebb felfegyverzett ellenzéki mozgalom az országban. (AFP) Idézőjel 55 „A Szent Várost nem tehetjük ki a FAO-világkonferencia veszélyeinek.” Silvio BerluscoNi olasz miniszterelnök, tartva a genovai összecsapások megismétlődésétől. _________Fókuszban_________ Elégtételt követelnek az elfeledett harkik Szülőhazájukban, Algériában árulóknak, kollaboránsoknak tartották őket, valóságos hajtóvadászatot indítottak ellenük. A menedéknek tekintett Franciaországban táborokba zárták, a lakosság megvetéssel, előítéletekkel fogadta az észak-afrikai jövevényeket. Közel negyvenéves „hivatalos hallgatás” után a harkik, az algériai háború (1954-1962) idején a franciák oldalán harcolt arabok történelmi elégtételt követelnek: nyolc egykori harki emberiség elleni bűncselekményekért feljelentést tett a párizsi bíróságon. A kereset ismeretlen tettes ellen szól, a harkikat képviselő ügyvéd, Philippe Reulet szerint azonban a francia és az algériai hatóságokat egyaránt felelősségre akarják vonni. Az algériai háború idején 260 ezer észak-afrikai arab szolgált a francia trikolór alatt. Az eviani békeszerződés után a francia hadsereg lefegyverezte őket, és többségüket kiszolgáltatta az új algériai hatalomnak. A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) kegyetlen bosszúhadjáratot kezdett a harkikkal szemben, becslések szerint legalább 150 ezer embert gyilkoltak, kínoztak meg szörnyű kegyetlenséggel. Reulet ügyvéd szerint a mészárlások kimerítik az emberiség elleni bűncselekmények kategóriáját. Franciaország hatvanezer harkit, illetve azok családtagjait fogadta be, az áttelepülőkre azonban igen nehéz sors várt. Éveken át szögesdróttal körülvett táborokba zárva, embertelen körülmények között éltek, a lakosság ellenségesen viszonyult hozzájuk - derül ki azokból a tanúvallomásokból, amelyeket nagy számban közöl a harkik sorsával szimpatizáló francia sajtó. A harkik keresete kétségkívül újabb eltussolt fejezetnek számít a XX. századi franciaországi történelemben. A nyugat-európai állam csak most kezd szembenézni fájdalmas gyarmattartói közelmúltjával, így az eddig „tiszta, honvédő háborúnak” tekintett véres algériai konfliktussal. Néhány hónapja hatalmas vihart kavart az algériai kínzások ügye. A háborús hősnek tekintett, Becsületrenddel kitüntetett Paul Aussaresses tábornok visszaemlékezésében lelkiismeret-furdalás nélkül, megdöbbentő részletességgel számolt be azokról a kínzásokról, gyilkosságokról, amelyeket katonái a párizsi kormányzat tudtával hajtottak végre. A baloldali Jospin-kormány képviselője sajnálatosnak nevezte a mostani keresetet, arra emlékeztetve, hogy Jacques Chirac köztársasági elnök rendeletére az idén szeptember 25-én először tartják meg a harkik emléknapját. Reulet ügyvéd szerint ez a gesztus nem elégséges kárpótlás a kihasznált, majd pedig koncként feláldozott népcsoport tragédiájáért. A harkik akkor sem adják fel, ha a keresetet elutasítják - ami valószínűnek tűnik, a francia joggyakorlat ugyanis emberiség elleni bűncselekményeknek eddig csak a második világháborúban elkövetett bűntetteket minősített. Párizs, 2011.-qggwates Zs. Dési András Nem ítélték el a cionizmust A durbani konferencián meggyőzték Arafatot Közös nyilatkozattal pozitív jelzést kell küldeni a világba a rasszizmus ellen küzdő embereknek - hangsúlyozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár a rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és intolerancia elleni világértekezleten, amely tegnap nyílt meg a dél-afrikai Durbanban. A palesztin küldöttség beleegyezett, hogy a konferencia zárónyilatkozatának végső szövegezésébe ne kerüljenek bele Izraelt bíráló, illetve a cionizmust elítélő kitételek. Kofi Annan megnyitóbeszédében arra kérte a küldötteket, hogy lépjenek túl személyes nézeteltéréseiken, és állítsanak össze nemzetközi tervet az előítéletek elleni küzdelemre - jelentette az AFP. A főtitkár utalt arra, hogy a holokauszt után a zsidóság érthetően érzékeny a rasszizmus vádjára, ám „nem várhatjuk el a palesztin néptől, hogy emiatt szó nélkül eltűrje mindazt a roszszat - megszállást, gazdasági blokádot, igazságszolgáltatáson kívüli megtorlásokat, ami vele történik”. Jesse Jackson amerikai fekete polgárjogi aktivista péntek délután egy kézzel írott, Jasszer Arafat palesztin vezető aláírásával ellátott dokumentumot mutatott be, amelyben Arafat beleegyezik az Izraelt és a cionizmust élesen bíráló szövegrészletek törlésébe. A záródokumentum ominózus szövegtervezete miatt több állam, így például Kanada, az Egyesült Államok és Izrael nem képviseltette magát felsőszintű küldöttséggel a durbani világértekezleten. A bejelentés után Jackson telefonon beszélt Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, akinek beszámolt a fejleményről. A fekete tiszteletes ezután élesen bírálta a Bush-kormányzatot, amiért az nem a külügyminisztert delegálta a konferenciára, mondván: ő Arafattal „egy rövid beszélgetéssel elintézte a vitát”. A szeptember 7-ig tartó értekezlet 166 országból érkezett hatezer résztvevője (köztük Fidel Castro kubai, Joseph Kabila kongói és Jasszer Arafat palesztin vezető) egyperces néma csenddel emlékezett a csütörtökön elhunyt dél-afrikai emberjogi harcosra, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egykori vezetőjére, Govan Mbekire, aki az apartheid ideje alatt 23 évet töltött börtönben. Az elhunyt fia, Thabo Mbeki jelenlegi dél-afrikai elnök beszédében arról szólt, hogy jelenleg két „nemzet” él a világban: a fehér és a fekete. Az értekezlet résztvevői közül az afrikai országok azzal a javaslattal álltak korábban elő, hogy a volt rabszolgatartó államok hivatalos bocsánatkéréssel kövessék meg az egykor érintett afrikai országokat. A nyugati országok azonban kitértek a követelés elől, hiszen az beláthatatlan jogi eljárásokat vonhatna maga után. A konferencia megnyitója alatt Durban belvárosában tízezer ember - köztük civil szervezetek tagjai, föld nélküli feketék, valamint a palesztin ügyet támogató dél-afrikai muzulmánok csapata vonult fel táncolva, énekelve, „egy lehetséges jobb világot” követelve. Készültségben az izraeli hadsereg TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Magasfokú készültségbe helyezték az izraeli katonai egységeket az ország északi határvidékén, miután hírszerzői információk szerint a Hezbollah a hét végén „látványos akciót” készül végrehajtani. A figyelmeztetések komolyságát hangsúlyozandó, Ariél Saron miniszterelnök és Benjámin Ben-Eliezer védelmi miniszter a Golán-fennsíkra repülte, és áttekintette a katonai előkészületeket. Néhány héttel ezelőtt a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk kifejezte szervezete szolidaritását a palesztinokkal, és megígérte, hogy „hamarosan hathatós segítséget” fog nekik nyújtani. Az izraeli kormány felkérte Washingtont, értesítse Basar Asszad szír elnököt, hogy Izrael a nyugalom fenntartásában érdekelt, és hasson oda, hogy a szír elnök tartsa vissza a Hezbollahot minden szélsőséges lépéstől, amelynek „messzemenő következményei lehetnek”. Naszrallah sejk viszont megvádolta Izraelt, hogy támadásra készül Libanon ellen, és csak a megfelelő ürügyet keresi hozzá. Az izraeli határőrség Jeruzsálemben elfogott tegnap egy háromtagú diverzánscsoportot, amely állítólag már útban volt, hogy végrehajtson egy tervezett merényletet a városban. A Ramallah közeli Nialin palesztin faluban álarcos fegyveresek megölték a 60 éves Amosz Tadzsurit az izraeli Mediin városból, aki palesztin barátaihoz érkezett, és egy helyi vendéglőben beszélgetett velük. Tadzsuk a hetedik izraeli, aki hasonló körülmények között vesztette életét a palesztin autonómia területén - de az első, akiről a merénylők teljes bizonyossággal tudhatták, hogy baráti szándékkal érkezett. Hebronban egész nap tűzpárbajok zajlottak tegnap izraeli katonák és palesztin fegyveresek között. Halálos sebeket szenvedett Musza Kadmat 47 éves palesztin orvos, amikor sebesült palesztinokat ápolt. A Gázai övezetből a palesztinok 23 sebesültről tettek jelentést, közöttük volt egy négyéves gyerek is. Yehuda Lahav Levágják a Kurszk orr-részét A Kurszk kiemelésén dolgozó nehézbúvárok elkezdték tegnap az orr-rész levágásának előkészítését. Igor Szpasszkij, a Kurszk tervezője szentpétervári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nem kell robbanásveszélytől tartani, éles torpedó ugyanis aligha maradt a roncsban. Ilja Klebanov miniszterelnök-helyettes közölte: a tervezettnél hat-tizenkét nappal később végeznek a kiemeléssel. J a búvárok a héten befejezték mind a 26, a kiemeléshez szükséges acélsodrony rögzítési nyílásának kivágását. Tegnap reggel a Mayo elnevezésű norvég kiszolgálóhajó helyét átvette a Carrier uszály. A szakemberek ezután a Kurszk roncsa mellett megkezdték azoknak a speciális horgonyoknak az elhelyezését, amelyek az orr levágásához szükséges „fűrészt” tartják. A „fűrész” valójában egy hidraulikus szerkezet, amelynek „éle” egy nagy szakítószilárdságú acélsodrony. A roncs orrának levágásához előreláthatóan vasárnap, esetleg hétfőn kezdenek hozzá. A baleset okának kiderítése szempontjából legfontosabb orr-rész egyelőre a mélyben marad, ennek kiemeléséről később az orosz flotta gondoskodik. Igor Szpasszkij, a Kurszkot megalkotó Rubin tervezőiroda vezetője tegnapi szentpétervári sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a mérnökök már megkezdték az akció tervezését. A munkával várhatóan novemberre végeznek, így az orr-rész kiemelésére a jövő év nyaránál előbb aligha kerülhet sor. Szalai Zoltán