Népszabadság, 2001. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Továbbra sem köthet ki a Tampa Új-Zéland, Norvégia és Kelet-Timor is fogadna afgán menekülteket Továbbra is bizonytalan az Ausztrá­liához tartozó Karácsony-sziget kö­zelében veszteglő Tampa norvég te­herhajó 438 afgán menekült utasá­nak sorsa. Kelet-Timor, Új-Zéland és Norvégia is felajánlotta tegnap, hogy befogad néhányat közülük. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Genfben azt kezdeményezte, hogy átmenetileg a Karácsony-szigeten tegyék partra az embereket. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ausztrália továbbra sem hajlandó befo­gadni azt a 438, többségében afgán me­nekültet, akiket a Tampa norvég teherha­jó múlt vasárnap, ausztrál kérésre men­tett ki egy süllyedő indonéz kompról. Canberra további egyeztetéseket tart szükségesnek az ügyben, és elutasítja, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága, illetve az Európai Parlament kéré­sére a hozzá tartozó Karácsony-szigeten engedje partra szállni a teljesen elcsigá­zott embereket. Miután a héten ausztrál kommandó­sok feltartóztatták a nemzetközi vizekről ausztrál felségvizekre úszó Tampát, az ausztrál közvélemény nagy többsége tá­mogatásáról biztosította Howard kor­mányfő kemény elutasító álláspontját. Ausztrália, amelynek lakossága ugyan bevándorlók leszármazottja, az utóbbi években mind nagyobb menekülthullá­mot kénytelen fogadni. A hivatalos ada­tok szerint csak az idén több mint négyezren érkeztek. Canberra attól tart, hogy engedékenysége újabb menekült­­hullámokat gerjeszthet Indonéziából, Srí Lankáról, Pakisztánból és Kínából. Az év végén választások esedékesek Ausztráliában, ami megkeményíti a kor­mány álláspontját, és Howard inkább vállalja a diplomáciai feszültséget az ügyben érintett Indonéziával, Norvégiá­val, sőt még az ENSZ-szel is. Más kér­dés, hogy csütörtök óta légi úton élelmi­szersegélyt szállítottak a Tampára, sőt katonai orvosok is megvizsgálták az af­gán menekülteket. A patthelyzetből tegnap Új-Zéland után Kelet-Timor és Norvégia is kiutat kínált. Csütörtökön Helen Park új-zé­­landi miniszterelnök asszony bejelentet­te, hogy országa kész néhány menekül­tet befogadni, figyelembe véve az előírt korlátozott számú évi menekültkvótát. Thorbjörrt Jagland norvég külügymi­niszter pedig közölte: országa emberies­ségi okokból kész meghatározott számú menekült fogadására. Hasonló felaján­lást tett a Nobel-békedíjas José Ramos- Horta, a jelenleg még ENSZ-ellenőrzés alá tartozó Kelet-Timor kvázi külügymi­nisztere is. Horta szerint Kelet-Timor így viszo­nozná, hogy két éve, amikor a helyi la­kosság a negyedszázados indonéz meg­szállás után a függetlenség mellett vok­solt, elsőként ausztrál csapatok érkeztek az ENSZ színeiben rendfenntartási fel­adatokkal a szigetre. Kelet-Timor elmé­letben, nemzetközi segélyakció kereté­ben alighanem alkalmas lenne több száz menekült fogadására, hiszen a helybéli lakosság ENSZ-segédlettel maga is hó­napokon át menekülttáborokban élt. A kis állam a tervek szerint jövőre nyeri el formálisan is függetlenségét, de még egy ideig nemzetközi segélyekre szorul. A partjai közelében lévő olaj- és föld­gáztartalékok kihasználása néhány év múlva biztosít csak viszonylagos gazda­sági önállóságot. Canberra azonban szinte azonnal visszautasította a kelet-timori ajánlatot, mondván, nem lenne szerencsés, ha a világ egyik legszegényebb, ma még önállósággal sem rendelkező állama je­lentkezne befogadóként, és adna mene­déket az afgánoknak. Nem tartotta jó öt­letnek a menekültek Kelet-Timorra szál­lítását az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tossága sem. A timori bejelentésre rea­gálva Genfben hangsúlyozták: a Kará­csony-szigeten kell partra tenni az afgá­nokat, ahol megvizsgálhatnák, melyi­kük menekült el politikai és melyikük gazdasági okokból. Ortutay L. Gyula *4 Augusztus 30., csütörtök A menekülteket senki nem fogadja be, egyedül Új-Zéland hajlandó erről tárgyalni Augusztus 31., péntek A nemzetközi nyomás ellenére Ausztrália továbbra sem engedi kikötni a Tampát. A hajón fogytán az élelmiszer Ausztrália 500 km Augusztus 23., csütörtök A Tampa norvég teherhajó az ausztráliai Freemantle-ből Szingapúrba indul ** Kapitány és 27 főnyi személyzet Tulajdonos Wilhelmsen REUTERS . Távirati Stílusban RENDŐRI VÉDELMET KAP Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság háborús bűncselekmények elkövetésé­vel vádolt volt elnöke, akit ideiglenesen szabadlábra helyezett a hágai Nemzet­közi Törvényszék. A politikus januárban önként adta fel magát, és amíg a jövő év elején megkezdődik a pere, Szerbiában tartózkodhat. (MTI) ILIESCU ROMÁN ÁLLAMFŐ jelez­te, hogy elutasítja az 1991. évi véres „bányászjárásban” játszott szerepéért 18 évi szabadságvesztésre ítélt Miron Cozma kegyelmi kérvényét. Az ellenzé­ki pártok szerint az elnöki kegyelem megadása cinkossá tenné Iliescut azok­ban a „barbár cselekményekben”, ame­lyekben a bíróság bűnösnek találta a bá­nyászvezért. (AFP) HARMINCAN MEGHALTAK Ko­lumbiában a baloldali lázadók és a kor­mányerők közötti harcokban. A hadse­reg a napokban nagyszabású hadműve­letet indított a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők gerillaszervezet ellen, amely a legerősebb felfegyverzett ellen­zéki mozgalom az országban. (AFP) Idézőjel 5­5 „A Szent Várost nem tehetjük ki a FAO-világkonferencia veszé­lyeinek.” Silvio BerluscoNi olasz minisz­terelnök, tartva a genovai össze­csapások megismétlődésétől. _________Fókuszban_________ Elégtételt követelnek az elfeledett harkik Szülőhazájukban, Algériában árulók­nak, kollaboránsoknak tartották őket, valóságos hajtóvadászatot indítottak el­lenük. A menedéknek tekintett Francia­­országban táborokba zárták, a lakosság megvetéssel, előítéletekkel fogadta az észak-afrikai jövevényeket. Közel negyvenéves „hivatalos hallgatás” után a harkik, az algériai háború (1954-1962) idején a franciák oldalán harcolt arabok történelmi elégtételt kö­vetelnek: nyolc egykori harki emberi­ség elleni bűncselekményekért felje­lentést tett a párizsi bíróságon. A kere­set ismeretlen tettes ellen szól, a harkikat képviselő ügyvéd, Philippe Reulet szerint azonban a francia és az algériai hatóságokat egyaránt felelős­ségre akarják vonni. Az algériai háború idején 260 ezer észak-afrikai arab szolgált a francia trikolór alatt. Az eviani békeszerződés után a francia hadsereg lefegyverezte őket, és többségüket kiszolgáltatta az új algériai hatalomnak. A Nemzeti Felsza­­badítási Front (FLN) kegyetlen bosszú­­hadjáratot kezdett a harkikkal szemben, becslések szerint legalább 150 ezer em­bert gyilkoltak, kínoztak meg szörnyű kegyetlenséggel. Reulet ügyvéd szerint a mészárlások kimerítik az emberiség elleni bűncselekmények kategóriáját. Franciaország hatvanezer harkit, il­letve azok családtagjait fogadta be, az áttelepülőkre azonban igen nehéz sors várt. Éveken át szögesdróttal körülvett táborokba zárva, embertelen körülmé­nyek között éltek, a lakosság ellensége­sen viszonyult hozzájuk - derül ki azokból a tanúvallomásokból, amelye­ket nagy számban közöl a harkik sorsá­val szimpatizáló francia sajtó. A harkik keresete kétségkívül újabb eltussolt fejezetnek számít a XX. száza­di franciaországi történelemben. A nyugat-európai állam csak most kezd szembenézni fájdalmas gyarmattartói közelmúltjával, így az eddig „tiszta, honvédő háborúnak” tekintett véres al­gériai konfliktussal. Néhány hónapja hatalmas vihart kavart az algériai kín­zások ügye. A háborús hősnek tekin­tett, Becsületrenddel kitüntetett Paul Aussaresses tábornok visszaemlékezé­sében lelkiismeret-furdalás nélkül, megdöbbentő részletességgel számolt be azokról a kínzásokról, gyilkossá­gokról, amelyeket katonái a párizsi kor­mányzat tudtával hajtottak végre. A baloldali Jospin-kormány képvise­lője sajnálatosnak nevezte a mostani keresetet, arra emlékeztetve, hogy Jacques Chirac köztársasági elnök ren­deletére az idén szeptember 25-én elő­ször tartják meg a harkik emléknapját. Reulet ügyvéd szerint ez a gesztus nem elégséges kárpótlás a kihasznált, majd pedig koncként feláldozott népcsoport tragédiájáért. A harkik akkor sem adják fel, ha a keresetet elutasítják - ami valószínű­nek tűnik, a francia joggyakorlat ugyanis emberiség elleni bűncselek­ményeknek eddig csak a második vi­lágháborúban elkövetett bűntetteket minősített. Párizs, 2011­.-qggw­ates Zs. Dési András Nem ítélték el a cionizmust A durbani konferencián meggyőzték Arafatot Közös nyilatkozattal pozitív jelzést kell küldeni a világba a rasszizmus ellen küzdő embereknek - hangsúlyozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár a rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és in­­tolerancia elleni világértekezleten, amely tegnap nyílt meg a dél-afrikai Durbanban. A palesztin küldöttség bele­egyezett, hogy a konferencia zárónyilat­kozatának végső szövegezésébe ne ke­rüljenek bele Izraelt bíráló, illetve a cio­nizmust elítélő kitételek. Kofi Annan megnyitóbeszédében arra kérte a küldötteket, hogy lépjenek túl személyes nézeteltéréseiken, és állítsa­nak össze nemzetközi tervet az előítéle­tek elleni küzdelemre - jelentette az AFP. A főtitkár utalt arra, hogy a holokauszt után a zsidóság érthetően ér­zékeny a rasszizmus vádjára, ám „nem várhatjuk el a palesztin néptől, hogy emiatt szó nélkül eltűrje mindazt a rosz­­szat - megszállást, gazdasági blokádot, igazságszolgáltatáson kívüli megtorlá­sokat­­, ami vele történik”. Jesse Jackson amerikai fekete polgár­jogi aktivista péntek délután egy kézzel írott, Jasszer Arafat palesztin vezető alá­írásával ellátott dokumentumot mutatott be, amelyben Arafat beleegyezik az Izra­elt és a cionizmust élesen bíráló szöveg­­részletek törlésébe. A záródokumentum ominózus szövegtervezete miatt több ál­lam, így például Kanada, az Egyesült Ál­lamok és Izrael nem képviseltette magát felsőszintű küldöttséggel a durbani vi­lágértekezleten. A bejelentés után Jackson telefonon beszélt Colin Powell amerikai külügymi­niszterrel, akinek beszámolt a fejlemény­ről. A fekete tiszteletes ezután élesen bí­rálta a Bush-kormányzatot, amiért az nem a külügyminisztert delegálta a kon­ferenciára, mondván: ő Arafattal „egy rövid beszélgetéssel elintézte a vitát”. A szeptember 7-ig tartó értekezlet 166 országból érkezett hatezer résztve­vője (köztük Fidel Castro kubai, Joseph Kabila kongói és Jasszer Arafat palesz­tin vezető) egyperces néma csenddel emlékezett a csütörtökön elhunyt dél-af­rikai emberjogi harcosra, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egykori vezetőjére, Govan Mbekire, aki az apart­heid ideje alatt 23 évet töltött börtönben. Az elhunyt fia, Thabo Mbeki jelenlegi dél-afrikai elnök beszédében arról szólt, hogy jelenleg két „nemzet” él a világ­ban: a fehér és a fekete. Az értekezlet résztvevői közül az afri­kai országok azzal a javaslattal álltak korábban elő, hogy a volt rabszolgatartó államok hivatalos bocsánatkéréssel kö­vessék meg az egykor érintett afrikai or­szágokat. A nyugati országok azonban kitértek a követelés elől, hiszen az belát­hatatlan jogi eljárásokat vonhatna maga után. A konferencia megnyitója alatt Durban belvárosában tízezer ember - köztük civil szervezetek tagjai, föld nél­küli feketék, valamint a palesztin ügyet támogató dél-afrikai muzulmánok csa­pata­­ vonult fel táncolva, énekelve, „egy lehetséges jobb világot” követelve. Készültségben az izraeli hadsereg TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Magasfokú készültségbe helyezték az izraeli katonai egységeket az ország északi határvidékén, miután hírszerzői információk szerint a Hezbollah a hét végén „látványos akciót” készül végre­hajtani. A figyelmeztetések komolysá­gát hangsúlyozandó, Ariél Saron mi­niszterelnök és Benjámin Ben-Eliezer védelmi miniszter a Golán-fennsíkra re­pülte, és áttekintette a katonai előkészü­leteket. Néhány héttel ezelőtt a Hezbollah ve­zetője, Haszan Naszrallah sejk kifejezte szervezete szolidaritását a palesztinok­kal, és megígérte, hogy „hamarosan hat­hatós segítséget” fog nekik nyújtani. Az izraeli kormány felkérte Washingtont, ér­tesítse Basar Asszad szír elnököt, hogy Izrael a nyugalom fenntartásában érde­kelt, és hasson oda, hogy a szír elnök tartsa vissza a Hezbollahot minden szél­sőséges lépéstől, amelynek „messzeme­nő következményei lehetnek”. Naszral­­lah sejk viszont megvádolta Izraelt, hogy támadásra készül Libanon ellen, és csak a megfelelő ürügyet keresi hozzá. Az izraeli határőrség Jeruzsálemben elfogott tegnap egy háromtagú diverzáns­­csoportot, amely állítólag már útban volt, hogy végrehajtson egy tervezett merény­letet a városban. A Ramallah közeli Nialin palesztin faluban álarcos fegyve­resek megölték a 60 éves Amosz Tadzsu­­rit az izraeli Mediin városból, aki palesz­tin barátaihoz érkezett, és egy helyi ven­déglőben beszélgetett velük. Tadzsuk­ a hetedik izraeli, aki hasonló körülmények között vesztette életét a palesztin autonó­mia területén - de az első, akiről a me­rénylők teljes bizonyossággal tudhatták, hogy baráti szándékkal érkezett. Hebronban egész nap tűzpárbajok zajlottak tegnap izraeli katonák és pa­lesztin fegyveresek között. Halálos se­beket szenvedett Musza Kadmat 47 éves palesztin orvos, amikor sebesült palesz­tinokat ápolt. A Gázai övezetből a pa­lesztinok 23 sebesültről tettek jelentést, közöttük volt egy négyéves gyerek is. Yehuda Lahav Levágják a Kurszk orr-részét A Kurszk kiemelésén dolgozó nehézbú­várok elkezdték tegnap az orr-rész levá­gásának előkészítését. Igor Szpasszkij, a Kurszk tervezője szentpétervári sajtótá­jékoztatóján hangsúlyozta, hogy nem kell robbanásveszélytől tartani, éles tor­pedó ugyanis aligha maradt a roncsban. Ilja Klebanov miniszterelnök-helyettes közölte: a tervezettnél hat-tizenkét nap­pal később végeznek a kiemeléssel. J a búvárok a héten befejezték mind a 26, a kiemeléshez szükséges acélsod­rony rögzítési nyílásának kivágását. Tegnap reggel a Mayo elnevezésű nor­vég kiszolgálóhajó helyét átvette a Car­­rier uszály. A szakemberek ezután a Kurszk roncsa mellett megkezdték azoknak a speciális horgonyoknak az el­helyezését, amelyek az orr levágásához szükséges „fűrészt” tartják. A „fűrész” valójában egy hidraulikus szerkezet, amelynek „éle” egy nagy szakítószilárd­ságú acélsodrony. A roncs orrának levágásához előrelát­hatóan vasárnap, esetleg hétfőn kezde­nek hozzá. A baleset okának kiderítése szempontjából legfontosabb orr-rész egyelőre a mélyben marad, ennek ki­emeléséről később az orosz flotta gon­doskodik. Igor Szpasszkij, a Kurszkot megalkotó Rubin tervezőiroda vezetője tegnapi szentpétervári sajtótájékoztató­ján bejelentette, hogy a mérnökök már megkezdték az akció tervezését. A mun­kával várhatóan novemberre végeznek, így az orr-rész kiemelésére a jövő év nyaránál előbb aligha kerülhet sor. Szalai Zoltán

Next