Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-01 / 229. szám
J* A VENDÉGLÁTÁS, SZÁLLODAIPAR, KÖZÉTKEZTETÉS ÉS KERESKEDELEM ESZKÖZEINEK LEGSZÉLESEBB VÁLASZTÉKA Diákok, neves szakács-és cukrászmesterek szakmai versenyei és bemutatói HACCP előadások, fórumbeszélgetések A HOVENTA LÁTVÁNYKONYHÁBAN sváb, drávaközi, erdélyi és palóc ételek Nyitvatartási idő: 10-18 óráig • Bejárat az I. kapun Legyen a vendégünk, hogy legyen vendége! Szervező: HOVENTA Kft. Tel.: (1) 263-71-120(11 -26) nemzetközi kereskedelmi ÉS VENDÉGLÁTÓTECHNIKAI SZAKKIÁLLÍTÁS BUDAPEST, 2001. OKTÓBER 26. Budapesti Vásárközpont B és D pavilon 2 NÉPSZABADSÁG FÓKUSZBAN 2001. OKTÓBER 1., HÉTFŐ Küszöbön az amerikai katonai akció? Az ENSZ BT határozata felhatalmazás a terrorizmus elleni globális fellépésre A hét végén az ENSZ Biztonsági Tanácsa amerikai kezdeményezésre olyan terrorizmusellenes határozatot fogadott el, amely utat nyithat a szeptember 11-i merénylet feltételezett szervezői és azok bujtogatói elleni katonai műveleteknek. A világszervezet döntése felhatalmazást adhat a terroristák és támogatóik elleni globális fellépésre. A sajtójelentések szerint Afganisztánt már gyakorlatilag bekerítették. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntése felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék meg és akadályozzák meg a terrorizmus finanszírozását, fagyasszák be pénzügyi eszközeiket. A határozat megtiltja, hogy terroristákat toborozzanak és képezzenek ki, vagy menedéket nyújtsanak a terroristáknak. A BT felszólítja a tagállamokat, hogy nyújtsanak egymásnak maximális támogatást a terroristák ellen folyó bűnügyi nyomozásban. A határozat az ENSZ-alapokmány hetedik fejezetére hivatkozik, amely felhatalmazza a BT-t arra, hogy fellépjen a szembeszegülőkkel - beleértve az erő alkalmazását is. A döntést több befolyásos ENSZ-tagállam sürgette. Arra hivatkoztak, hogy a globális veszélyt jelentő terrorizmus világméretű fellépést követel, amelynek a világszervezet határozata adhat csak legális alapokat. A tagállamok között eddig visszatetszést keltett az ENSZ-t fitymáló amerikai magatartás. Az utóbbi hetekben ebben is jelentős változás tapasztalható: az amerikai képviselőház rekordgyorsasággal szavazta meg a majd hatszázmillió dolláros USA-tagdíj befizetését is. Az ENSZ BT határozatát ellenszavazat nélkül fogadták el. A küszöbönálló háborúskodáshoz nyilvánvaló támogatást ad Oroszország és Kína is. Amerikai beszámolók szerint Tádzsikisztánban állomásozó orosz harckocsik máris lőttek tálib állásokat. Kína is rendkívül érdekeltnek mutatkozik: nyugati tartományaiban jó ideje tapasztalnak olyan szeparatista merényleteket, amelyeket kapcsolatba hoznak a Bin Laden-csoporttal, illetve afganisztáni kiképzőtáborokkal. A hét végi BT-döntés alighanem a küszöbönálló amerikai katonai fellépés feltétele volt. Itt azt latolgatják, hogy a büntetőakciót az ENSZ-határozatra hivatkozva szövetséges műveletként jelentik majd be. Pervez Musharraf pakisztáni vezető is arról beszélt a CNN-nek adott vasárnapi interjújában, hogy a hadműveletek számára „kedvező lenne az ENSZ ernyője”, illetve az Iszlám Államok Szervezetének együttműködése. A katonai felvonulás időközben gyakorlatilag a végéhez közeledik. A térségben immár harmincezer amerikai katona, 300 harci repülőgép és két tucat hadihajó állomásozik. A Corl Vinson és az Enterprise repülőgép-hordozókon kívül két újabb is hamarosan a Perzsa (Arab)-öböl, illetve az Indiai-óceán vizeire érkezik. A Theodore Roosevelt a Földközi-tenger felé tart, a Kitty Hawk elhagyta a japán kikötőt. A repülőgép-hordozókon egyenként további hetven harci gép állomásozik. A Diego Garcia szigetén lévő támaszpontra B-52-es és B-1-es bombázókat vezényeltek. A térséghez közeli török és arab támaszpontokra távolfelderítő és légi utántöltő gépeket vezényelt az amerikai légierő. Az Indiai-óceánon tartózkodik egy brit repülőgép-hordozó is. Öszszesen húszezer brit katona van a térségben, ez a Falkland-háború óta a legnagyobb angol katonai csoportosulás. A szövetségszervezés — hátországépítés - is tovább tart. A múlt hét végén a közép-ázsiai volt szovjet államokban tárgyalt John Bolton külügyminiszter-helyettes. Azt feltételezik, hogy további átrepülési jogok, illetve támaszpontok ügyében tárgyalt. Úgy tudják, hogy Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban máris jelen vannak az amerikai különleges erők. A különböző források immár egyértelműen megerősítik, hogy amerikai és brit kommandók egy ideje afgán területen portyázva keresik Oszama bin Ladent. A Pentagon hivatalosan nem ad információt a műveletekről, de névtelenül nyilatkozó tisztviselők cáfolták azt az arab tévéhírt, amely szerint három amerikai katonát és két afgán társukat elfogták volna a tálibok. (Ezt egyébként az afgán hatóságok is cáfolták.) A források a katonai műveletek megkezdését már az elkövetkező negyvennyolc órára jósolták. Azt feltételezik, hogy a B-52- es és B-1-es bombázók támadása után vetik be majd az amerikai és brit deszantegységeket. A műveleteket helikopterek és csatarepülőgépek támogatásával hajtják végre. Rövid beavatkozásra számítanak, a gyors csapás után az alakulatok elhagynák Afganisztánt. A szovjet példából tanulva nem szándékoznak tartósan megszállni afgán területeket. A merénylet óta először megnyitott New York-i Empire State Building nyolcvanhatodik emeletéről a látogatók a WTC nélküli Manhattant kémlelik fotó: reuters - shannon stapleton „Nem a háború a válasz!” „Nem a háború a válasz!” - ezt a jelszót skandálta a tömeg a washingtoni belvárosban. Tízezerre becsülték a rendezők a különböző szervezetek nevében összegyűltek számát. Eredetileg az immár szokásossá vált antiglobalista megmozdulást terveztek: a hónap utolsó napján kellett volna megtartani a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (WB) tanácskozását az USA fővárosában. Az eleve megkurtított összejövetelt a szeptember 11-i terrorakciók után teljesen törölték. A rendezők a gyűlésekről nem mondtak le: összesen három különböző helyen rendeztek megmozdulást. A résztvevők a harmadik világ kizsákmányolását, az amerikai imperializmust, a faji és szexuális orientáció alapján való megkülönböztetést jelölték meg fő problémaként. A valódi okok között szerepelt a közel-keleti válság, a palesztinok elnyomása, az amerikai katonai jelenlét a térségben és az Irak elleni szankciók. A szónokok - miközben kifejezték az áldozatok iránti részvétüket - azt állították: az Afganisztán elleni katonai megtorlás nem válasz az eseményekre, mert „szeptember 11. nem az első csatája volt ennek a háborúnak. Az erőszak eszkalálódó ciklusát tapasztaljuk.” . A tüntetés szervezői országos akciót hirdettek a háború és a faji megkülönböztetés, különösen az arabok és közel-keletiek elleni erőszak és hatósági gyanú ellen. „Nem akarunk több Világkereskedelmi Központot!” - mondta egy New Yorkból érkezett tüntető. A megmozdulásokat rohamrendőrök figyelték, de nem avatkoztak be. Akkor sem léptek közbe, amikor néhány magányos ellentüntető keveredett a tömegbe. Egyikük tábláján ez állt: „Atombombázzuk meg őket, és nem lesz háború!” Az amerikai zászló immár kötelező elemnek számító rituális elégetésével is megpróbálkozott egy csoport. Egy fiatalember a már égő csillagos-sávos lobogót kirántotta a kezükből, eloltotta, s azt kiáltotta: „Soha többé ne gyújtsátok meg a zászlómat!” Washington, 2001. szeptember 30. M. G. Háborúellenes tüntetés Washingtonban Rudy Giuliani hosszabbítani akar . A szeptember 11-i merénylet New York politikai életét is megrázta. A terrormerénylet Rudy Giuliani hivatalának utolsó szeptemberében történt. A város törvényei szerint csak két egymást követő négyéves időszakban lehet valaki polgármester. És ez most januárban lejár. Giuliani korábban New York állam szenátorságára pályázott. Végül nem indult, a pozíciót Hillary Clinton szerezte meg. Akkor betegségére hivatkozva állt el a versenytől. Hamarosan kiderült, hogy szétesőben van a polgármester házassága is: hónapok óta a válót félben lévő pár botrányától volt hangos a világváros. Giuliani kénytelen volt kiköltözni a neki járó rezidenciából is. A tragédia óta a polgármester visszanyerte egykori népszerűségét. Ő lett a mentés, a helyreállítás lelke. Hívei azzal biztatták, hogy mégiscsak meg kellene próbálkoznia az újabb mandátum meg-s szerzésével. A gondolat neki is megtetszett, hiszen - mint mondta - irányítania kell a helyreállítást. A Világkereskedelmi Központ maradványainak eltávolítása ma még legalább egy évig tart. Az újjáépítés csak azután kezdődhet. A szabályok újraírása még rendkívüli körülmények között is nehezen megy I Amerikában. Giuliani most további hárrom hónappal akarja meghosszabbítani I megbízatását. A helyére pályázó három s jelöltből ketten már bele is egyeztek eb■g be. A harmadik, demokrata jelölt vi£ szont a szabályok betartását követeli. Miklós Gábor Bush feketelistája Világszerte, így Magyarországon is ismerik a bűnüldöző, illetve a pénzügyi felügyeleti szervek annak a 27 személynek vagy szervezetnek a névsorát, akiket, illetve amelyeket az USA ellni terrorcselekményekben való aktív részvétellel gyanúsítanak. Bush, az Egyesült Államok elnöke kezdeményezte, hogy minden fellelhető vagyonukat, számlájukat fagyasszák be. A személyek, illetve szervezetek között érthető módon többszörös az átfedés. A legveszedelmesebbek listáját Oszama bin Laden, az al-Kaida első embere vezeti. A szervezetek névsorában ugyancsak ez a szervezet áll az első helyen. Az amerikai bűnüldöző szervek a sajtóval közölték: mára már bizonyítékok sokasága szól arról, hogy ez a szervezet adta ki az utasítást amerikai személyek és az USA- val szövetséges államok polgárainak meggyilkolására. Az al-Kaida és vezetője személyes felelősségét a szeptember 11-i terrortámadásokért - mint az az Interpol budapesti értekezletén zárt ajtók mögött is elhangzott - megbízható titkos okmányok egyértelműen bizonyították. A terroristák listáján szerepel az al- Kaida második embere, az egyiptomi születésű Mohammed Atef, aki a terrorcsoport katonai szárnyát vezeti. Egy harmadik név az ugyancsak egyiptomi születésű személye, Szaif al Adl, az al-Kaida biztonsági főnöke, aki egyebek közt Oszama bin Laden személyes védelméért felelős. Egyiptomi Ajmán al Zavahri is, akinek szűkebb köre annak idején részt vett a Szadat egyiptomi elnök meggyilkolásával végződött összeesküvésben. Szaúd-arábiai Abu Zubadijak, a terroristák útimarsallja, ő az afganisztáni terrortáborok és a célországok közötti titkos útvonalak szervezője. A szervezetek listáján szerepel az al- Kaida után az al-Dzsihád vagy Egyiptomi Iszlám Dzsihád, amely Afganisztánban nyíltan, Egyiptomban pedig a „föld alatt” tevékenykedik. Az adatok szerint a terrorcselekmények szervezésében ez a szervezet működik a legszorosabban együtt Oszama bin Ladennel. Fő politikai célja az egyiptomi rendszer megdöntése. Egy másik állam, Pakisztán kormányát kívánja megdönteni a Harakut ul- Mudzsahedin, amely korábban önkéntesekkel részt vett az Afganisztán szovjet megszállói elleni háborúban, és így tagjai gazdag katonai tapasztalatokra tettek szert. Jelenlegi fő politikai célja, hogy az általa óhajtott fundamentalista Pakisztán annektálja az Indiához tartozó kasmíri muzulmán vidékeket. Ugyancsak szerepel a listán az üzbegisztáni Iszlám Mozgalom, amelynek vezetői a Karimovrezsim elleni harcban az afganisztáni tálibok vendégszeretetét élvezik. Szerepelnek továbbá a névsorban líbiai, Fülöpszigeteki, jemeni, algériai iszlamista csoportok. Nem hivatalos tájékoztatás szerint minden, a listára felkerült csoportról bizonyítható, hogy kapcsolatban áll Oszama bin Ladennel. A listán egy kereskedelmi vállalkozás szerepel, a hamburgi Mamoun Darkazani Import-Export Company, amely hivatalosan elektronikai eszközökkel kereskedik. Az FBI-nak állítólag bizonyítékai vannak, hogy a vállalkozást terroristák alapították a szükséges eszközök beszerzésére, és terroristáknak „üzleti fedés” alatt történő utaztatására. Három úgynevezett segélyszervezet vagyona is zár alá került, ezért a Muktab al Kidamat, amelyet állítólag még a 80-as években alapított maga Bin Laden, az afgán ellenállás finanszírozására. A szervezet ma a terrorista csoportok pénzügyi biztosításában vesz részt. Hasonló tevékenységet folytat az Al-Rashid Trust pakisztáni segélycsoport, valamint a Wafa Humanitárius szervezet, amely Afganisztánban székel, és bizonyos gazdag arab személyiségek pénzügyi támogatását élvezi. Egyelőre nem tudni arról, hogy a Bush elnök feketelistáján szereplő összesen 27 személy, illetve vállalkozás vagy szervezet bármelyikének számlája lett volna Magyarországon, vagy hogy pénzügyi műveleteikhez magyar intézményeket felhasználtak volna. V.P.