Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-11 / 238. szám
or. Bérfelzárkóztató nemzeti program az MSZOSZ-tól Az uniós bérek utolérését célzó bérfelzárkóztató nemzeti program kidolgozását kezdeményezi a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Az MSZOSZ adó-, járulék- és bérreformot sürget, hogy rövid időn belül legalább az uniós országok alsó harmadába tartozók bérszínvonalát elérjék a magyar keresetek. A szövetség az állam szerepvállalását hangsúlyozza a programban. A kormány és a munkaadói oldal kész a tárgyalásra. Nemzeti program kidolgozását kezdeményezi az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) az MSZOSZ annak érdekében, hogy hazánk rövid időn belül utolérje az európai uniós országok alsó harmadába tartozók keresetszínvonalát. Wittich Tamás, a szakszervezeti szövetség alelnöke a javaslatot azzal indokolta, hogy egy nemrégiben készült felmérés szerint Görögország, Portugália vagy Spanyolország bérnívóját is csak akkor érhetjük el húsz-huszonöt év múlva, ha a magyar gazdasági növekedés tartósan a duplája lesz az uniós növekedésnek, és ha a magyarországi reálbérek emelkedése eléri a GDP növekedését. A szakszervezeti vezető szorgalmazza annak vizsgálatát, hogy a gazdasági élet szereplőinek milyen feladatai, lehetőségei lehetnek abban, hogy lényegesen rövidebb idő alatt megtörténjen a bérfelzárkóztatás. Utalt arra, hogy az elmúlt években nem sikerült közelednünk az uniós bérekhez. A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000- ben is messze elmaradt a GDP-növekedéstől. Az idei év az első, amikor a GDP-vel megegyező a reálbér növekedése. A bérfelzárkóztatást meghatározó átfogó gazdaság-, bér- és adópolitikai kérdéseket kell az OMT résztvevőinek megvizsgálniuk. Wittich kifejtette, hogy a felzárkózást nem bérbruttósítással gondolják, hanem a reálbérek érzékelhető növelésével. A munkavállalói oldal nem zárkózik el a felvetés elől. Dávid Ferenc szakértő szerint a problémát az OMT szintjén kell megoldani, és abból nem maradhat ki a kormány sem. Ugyanakkor utalt arra, hogy hasonló elgondolás korábban, 1999-ben is megfogalmazódott a kormány részéről, de akkor az elsikkadt. Herczog László miniszteri biztos elmondta: a kormány decemberre elkészíti előterjesztését a bérfelzárkóztatási programról. Megvalósítása azonban nem egy kormányzati ciklus feladata - tette hozzá. Az MSZP készülő programjában is helyet kapott az európai bérek utolérését célzó elképzelés - tudta meg lapunk Kiss Pétertől, a munka világa kabinet vezetőjétől. A politikus szerint megvalósulása kormányzati és társadalmi együttműködést feltételez. A kabinet úgy véli, a gazdasági növekedésből származó mintegy 1400 milliárd forint többlet negyede járulék- és adókönnyítésre fordítható, s a bérfelzárkózást segítené az adókulcsok módosítására vonatkozó tervük is. Kun J. Erzsébet 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK Frakcióülésen dől el a miniszter sorsa? Mikola: „A kórház-privatizációs törvényjavaslatot csak velem együtt lehet visszavonni” A kormány kórház-privatizációs törvényjavaslatát csak velem együtt lehet visszavonni - reagált Mikola István egészségügyi miniszter a parlament egészségügyi bizottságának keddi döntésére. Lapunk úgy tudja, hogy a Fidesz több vezető politikusa legszívesebben a választások utánra halasztana parlamenti vitát. A törvényjavaslat és a miniszter sorsát illetően vízválasztó lehet a Fideszfrakció hétfői ülése. A kormány kórház-privatizációs törvényjavaslata csak velem együtt vonható vissza — reagált lapunknak szerdán Mikola István egészségügyi miniszter arra, hogy egy nappal korábban a parlament egészségügyi bizottsága általános vitára alkalmatlannak ítélte az előterjesztését. Kérdésünkre, miszerint lemond-e posztjáról, ha mégsem kerülne végszavazásra ebben a ciklusban a kórház-privatizációs törvényjavaslat, csak a fenti mondatát ismételte meg. Az egészségügyi bizottság keddi döntése ugyan nem jelenti azt, hogy a javaslat nem kerül a parlament elé, ám az mindenképpen figyelmeztető jel, hogy az Országgyűlés elnöke még a szakbizottság döntése előtt levette a tervezetet a T. Ház jövő heti napirendjéről, s átsorolta három héttel későbbre. Mikola István lapunknak elmondta: az egészségügy a jelenlegi körülmények között nem működhet tovább. Ő arra vállalkozott, hogy elvégezze az ágazatnak azt az átalakítását, amely lehetőséget ad a közgazdasági alapú működésre. Ez az intézményi törvénytervezet ennek az első lépése. Szerinte, ha ez a jogszabály nem születik meg, akkor sorsára marad az ágazat, és ezt felelős miniszterként nem vállalja. A miniszter közölte: a parlament előtt lévő jogszabálytervezet a garancia arra, hogy az átalakulás költségei bekerüljenek a következő évek költségvetéseibe. A Fidesz-frakcióban többen is vízválasztóként tartják számon a képviselőcsoport soron következő hétfői ülését a kórház-privatizációs törvényjavaslat és a miniszter sorsát illetően. A hétfői frakcióülésen várhatóan jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Mikola ugyan nem tulajdonít különösebb jelentőséget az egészségügyi bizottság elutasításának, a Fidesz-frakcióban többen úgy vélik, hogy a kórházprivatizációs előterjesztést le kellene venni a napirendről. A képviselőcsoport ugyanis megosztott ebben a kérdésben, és többen előre jelezték, hogy a javaslatot nem fogják megszavazni. Ez pedig előre vetíti a törvényjavaslat parlamenti bukását, hiszen azt az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP is elutasítja. A Fideszben is megfogalmazódott az a vélemény, hogy Mikola lejáratta a kormányt, amikor a múlt héten a saját öcscsét tüntette ki a gyógyszerészeknek adható legrangosabb szakmai díjjal. Szerencsétlennek tartják a biológiai háború lehetőségéről szóló hétfői sajtónyilatkozatát is. Lapunk úgy tudja, a Fidesz több vezető politikusa legszívesebben visszavonná vagy legalábbis a választások utánra halasztaná a kórház-privatizációs törvény parlamenti tárgyalását. Információink szerint azonban a Fidesz vezetői nem akarják nyílt kenyértörésre vinni a vitát Mikolával, hiszen a választások előtt egy esetleges újabb minisztercserének rossz politikai üzenete lehetne. Orbán környezetében Mikola érdemének tartják, hogy Gógl Árpád egészségügyi miniszter távozása után markáns személyiség került a tárca élére, a népegészségügyi program elindítása pedig a választások előtt politikai tőkét jelenthet a kormánynak és ezáltal a Fidesznek. Bednárik Imre-Danó Anna Mikola István Mádl a román kisebbségnél MTI-JELENTÉS A hazai románság helyzetéről tájékozódott szerdán Gyulán Mádl Ferenc köztársasági elnök. A kétnapos Békés megyei látogatásra érkező államfő először a román gimnáziumban diákokkal találkozott, majd a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának a székházában a kisebbség képviselőivel folytatott eszmecserét a mintegy húsz-huszonötezer fős magyarországi románság helyzetéről. A magyarországi román egyház két nagy beruházáshoz kér állami segítséget: a gyulai püspöki főtemplom felújítására, valamint a lepusztult állapotban megkapott budapesti Gozsdu-udvari rész egyházi központtá való átépítésére. A megbeszélésen Mádl Ferencet Kreszta Traján, az országos román önkormányzat elnöke arról tájékoztatta, hogy jelenleg 12 településen 14 óvodából, 12 általános iskolából és egy gimnáziumból áll a magyarországi románság oktatási intézményrendszere. A magyarországi román görögkeleti egyház 15 lelkésze 21 parókián tevékenykedik, három-három településen pedig görög katolikus és baptista közösség is működik. A köztársasági elnök csütörtökön a békéscsabai szlovákság helyzetével ismerkedik, valamint ellátogat a mezőberényi magyar és német tannyelvű gimnáziumba is. Az államfő a gyulai román gimnázium menzáján ebédelt fotó: mti - Németh györgy Nincs perújítás Torgyán ügyében Elutasította szerdán a Fővárosi Bíróság azt a perújítási kérelmet, amelyben az ügyészség a Torgyán József FKGP-frakcióból történt kizárását megsemmisítő határozat megváltoztatását kérte. A döntés nem jogerős. Torgyán József ugyanakkor követeli, hogy a bírói ítéletet Áder János, az Országgyűlés elnöke haladéktalanul hajtsa végre, s helyezze őt vissza a kisgazda frakcióba. Az FKGP-frakció május 7-én zárta ki soraiból Torgyán Józsefet, aki - meghatalmazottja útján - a Fővárosi Bíróságtól kért jogorvoslatot szóbeli előterjesztés alapján. Az ügy alperese szintén az FKGP volt. A bíróság az évtizedek óta nem használt jogintézménnyel élve azonnal döntött az ügyben, s megsemmisítette a kisgazda elnök kizárásáról szóló frakcióhatározatot. A döntés jogerőre emelkedett. Áder János házelnök már májusban a függetlenek soraiban jelölte ki a kisgazda elnök helyét a T. Házban. Torgyán József a bírósági döntést követően sem ülhetett vissza az FKGP-frakcióba, az Országgyűlés ügyrendi bizottsága ugyanis olyan általános érvényű állásfoglalást hozott, hogy a házelnöknek mindenkor a frakcióvezetők bejelentését kell irányadónak tekintenie mérlegelési lehetősége nincs. Jogi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a frakció nem egy párt, hanem az Országgyűlés szerve. A Fővárosi Főügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva perújítást kezdeményezett és az ítélet megváltoztatását kérte. A szerdai tárgyaláson az ügyészség fenntartotta azt az álláspontját, hogy a frakció nem a párt szerve, ezért a bíróság állapítsa meg az ügyben saját hatáskörének hiányát, helyezze hatályon kívül az ítéletet. Az FKGP-t képviselő jogász, Deák József pártfőügyész úgy fogalmazott: nagyon sajnálatos, hogy az ügyészség is politikai szereplővé kíván válni. A Fővárosi Bíróság szerdán érdemi tárgyalás nélkül utasította el az ügyészség kérelmét. Az indoklás szerint a házszabály nem számít új bizonyítéknak (ami a perújításhoz szükséges), hiszen az a májusi tárgyaláson is ismert volt a felek előtt. A döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. A bírósági döntés ismeretében Torgyán József ismételten követeli, hogy Áder János házelnök „hagyjon fel jogellenes magatartásával”, és a frakcióból való kizárásával kapcsolatos jogerős bírósági ítéletet haladéktalanul hajtsa végre. Bánfai Tamara-Csurai Ildikó Idegengyűlölő a tanárképzősök harmada Nem javasolta szerdán az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatás tényállásának módosítását, miután a kormányoldal tartózkodott, azaz „udvarias nemmel” voksolt az indítványról szóló szavazáson. Hargitai János (Fidesz) azzal indokolta a kormányoldal tartózkodását, hogy házszabályellenes lenne egy ilyen túlterjeszkedő javaslat mostani benyújtása. A módosításra Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman tett javaslatot, aki szerint a közösség elleni izgatás és az úgynevezett gyűlöletbeszéd egyre gyakoribb a társadalomban, s ez ellen a büntetőjog eszközeivel kell fellépni. Az ombudsman a bizottság előtt tájékoztatást adott egy olyan felmérésről, amelyet végzős tanárképző főiskolai hallgatók körében végeztek. E szerint a hallgatók 20-30 százaléka kifejezetten idegengyűlölő, s csak 5-8 százalékukról derült ki, hogy nem rasszista. Kósáné Kovács Magda (MSZP), a bizottság elnöke azt indítványozta, hogy az általa vezetett testület terjessze be a Btk. módosítását Kaltenbach Jenő javaslata alapján. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénykönyv változtatása egyébként is a T. Ház előtt van - jelentette az MTI. Az ülésen jelen volt a Legfőbb Ügyészség képviselője is, aki jelezte, hogy az ügyészség már foglalkozik a probléma rendezésével. Nem érkezett feljelentés Csurka ellen A nyomozó hatósághoz eddig nem érkezett feljelentés Csurka István Magyar szemmel című cikkével kapcsolatban, mely a Magyar Fórum múlt heti számában jelent meg. Ebben az írásban a MIÉP elnöke kiállt alelnökének, ifj. Hegedűs Lórántnak az Ébresztőben közölt, „kirekesztő” értekezése mellett. Ifj. Hegedűs írása ügyében az ügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt már elrendelte a nyomozást. Úgy tudjuk, a közeljövőben kérik az Országgyűléstől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is. Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője „a jövőbeli nyomozati cselekményekről” nem kívánt nyilatkozni. Miután a MIÉP elnökét senki nem jelentette fel a Magyar Fórumban közzétett cikke miatt, lapunkat arról tájékoztatták, hogy az ügyészségen büntetőjogi értelemben nincs „Csurka-ügy”. Csurka István pártja szerdai tájékoztatóján arra a sajtóhírre, hogy írása nyomán az ügyészség adott esetben feljelentés nélkül is nyomozhatna, úgy reagált: nem hiszi, hogy ez bekövetkezik. Mint mondta, ez a hír is csak „egy jellegzetes tünete a kétségbeesésnek”. Cs. I.T. B. Közmédiumok beszámolói MSZP-s fenyegetések a Krónikának? A közmédiumok tavalyi évéről szóló beszámolókat megvitató kulturális bizottsági ülésen kiderült: az MTV-n kívül a többi intézmény kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. A várakozásokkal ellentétben a bizottsági ülésen szóba sem került, hogy a kuratórium elnökének, Bakó Lajosnak a szavai szerint „elborzasztó” gazdálkodási helyzetben lévő Magyar Televízió 11 milliárd forintos támogatást kért az Országgyűléstől. Az anyagi konszolidáció szükségességét csak a Duna TV esetében vetette fel az MDF-es tag. A kuratórium elnökénél nem kérdeztek rá arra sem, miként keletkezett újabb 1,4 milliárdos köztartozása az MTV-nek azt követően, hogy az Országgyűlés tavaly év végén megszabadította a köztévét 9,5 milliárdos adó- és tb-hátralékától. Az újabb tartozás ténye a napokban beterjesztett fideszes képviselői javaslatból derült ki, amely a hátralék elengedését kezdeményezi. A tévékuratórium elnöke lapunknak elmondta: a nyár elejétől ismét nem tudják fizetni a közterheket, amelyhez hozzájön még egy korábbi késedelmi bírság is. Az MSZP-től fenyegetések érkeznek a Magyar Rádió Krónika-szerkesztőségébe, hogy ha nem kerül be a műsorba a szocialistákról szóló tudósítás, akkor 2002 után ki lesznek rúgva - közölte Szadai Károly, a kuratórium fideszes elnöke. Ez a megállapítás szerepel egy most lezárt rádiós belső vizsgálat összegzésében is. Ezt azt követően rendelték el, hogy Lendvai Ildikó, a szocialisták médiapolitikusa múlt heti sajtótájékoztatóján közölte: a rádióban egy alelnöki utasítás szerint egyeztetni kell az ellenzéki kritikákat tartalmazó tudósításokról. A rendelkezés létét cáfoló rádiós vezetők indoklása szerint a vizsgálat célja annak kiderítése, hogy ki vezette félre az MSZP-t. Értesülésünk szerint a munkatársak tájékoztatására hivatkozva a dokumentum jelzi az MSZP-s fenyegetéseket. Név szerint megemlítik Dékány Andrást, az MSZP sajtófőnökét. Dékány az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: - A minden alapot nélkülöző, rágalmazó kijelentést a leghatározottabban visszautasítom. Biztos vagyok abban, hogy az MSZP sajtóirodájának munkatársai soha nem fenyegették meg a rádiós kollégákat, ilyen esetekről eddig a Krónika részéről nem kaptunk jelzést. A vizsgálat végeredményéről egy fideszes képviselő kérdésére beszámoló, és a bizottságtól az ügy miatt az intézmény függetlenségének garantálását kérő Szadai szavaira a jelen lévő MSZP-s képviselők nem reagáltak. Éles, személyeskedéstől sem mentes vita alakult ki azonban a rádió tavalyi évéről szóló beszámolóról. A dokumentumot több ellenzéki képviselő politikai vitairatnak minősítette, mert az véleményt formál pártpolitikai ügyekben, így az egyoldalú kuratóriumi elnökségek létrejöttének felelősségében. Haszán Zoltán :f * A szocialisták kivonultak a sportbizottság üléséről A szocialista képviselők szerdán kivonultak az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának üléséről, mert a fideszes többség nem járult hozzá, hogy a testület ellenőrzési albizottsága megvizsgálhassa a Sportfólió Kht. működését és az ehhez kapcsolódó nagy értékű ingatlaneladásokat. Ez a kht. a tulajdonosa a Sportlét Rt.-nek, amely birtokolta a Sportfólió Kht. által értékesített nagy értékű ingatlanokat, így a Római-parti csónakházakat is. Juhász Gábor, a sportbizottság szocialista párti tagja lapunknak elmondta: a Fidesz kizárólag az előző kormány idején történt sportvagyon-gazdálkodást kívánta volna vizsgálni, ahhoz nem járult hozzá, hogy a mostani ciklus ingatlaneladásainak körülményeit is feltérképezze a testület. Juhász szerint Balázs András, a Sportfólió Kht. ügyvezetője, Deutsch Tamás sportminiszter bizalmasa bonyolította a nagy értékű ingatlanok eladását. A bizottságban megakadályozták, hogy a három római-parti csónakházon kívül más ingatlanok értékesítését is vizsgálja az albizottság. Juhász kijelentette: Orbán Viktor arra hivatkozik, hogy vizsgálóbizottságok helyett albizottságok működjenek a parlamentben, de a gyakorlatban ezt a Fidesz-frakció álszent módon meggátolja, így alkotmányellenes, hogy nem teszik lehetővé a kormány ellenőrzését. - Ez a parlamenti demokrácia karikatúrája, az urak bohóckodjanak egyedül, ezért vonultunk ki a bizottság üléséről - mondta Juhász. K. J. T.