Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

o­r. Bérfelzárkóztató nemzeti program az MSZOSZ-tól Az uniós bérek utolérését célzó bér­felzárkóztató nemzeti program ki­dolgozását kezdeményezi a legna­gyobb szakszervezeti szövetség. Az MSZOSZ adó-, járulék- és bérrefor­mot sürget, hogy rövid időn belül legalább az uniós országok alsó har­madába tartozók bérszínvonalát el­érjék a magyar keresetek. A szövet­ség az állam szerepvállalását hang­súlyozza a programban. A kormány és a munkaadói oldal kész a tár­gyalásra. Nemzeti program kidolgozását kez­deményezi az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) az MSZOSZ annak érdekében, hogy hazánk rövid időn be­lül utolérje az európai uniós országok alsó harmadába tartozók keresetszín­vonalát. Wittich Tamás, a szakszervezeti szö­vetség alelnöke a javaslatot azzal indo­kolta, hogy egy nemrégiben készült felmérés szerint Görögország, Portu­gália vagy Spanyolország bérnívóját is csak akkor érhetjük el húsz-huszonöt év múlva, ha a magyar gazdasági növe­kedés tartósan a duplája lesz az uniós növekedésnek, és ha a magyarországi reálbérek emelkedése eléri a GDP nö­vekedését. A szakszervezeti vezető szorgalmazza annak vizsgálatát, hogy a gazdasági élet szereplőinek milyen feladatai, lehetőségei lehetnek abban, hogy lényegesen rövidebb idő alatt megtörténjen a bérfelzárkóztatás. Utalt arra, hogy az elmúlt években nem sike­rült közelednünk az uniós bérekhez. A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000- ben is messze elmaradt a GDP-növeke­­déstől. Az idei év az első, amikor a GDP-vel megegyező a reálbér növeke­dése. A bérfelzárkóztatást meghatározó átfogó gazdaság-, bér- és adópolitikai kérdéseket kell az OMT résztvevőinek megvizsgálniuk. Wittich kifejtette, hogy a felzárkózást nem bérbruttósí­tással gondolják, hanem a reálbérek ér­zékelhető növelésével. A munkavállalói oldal nem zárkózik el a felvetés elől. Dávid Ferenc szakér­tő szerint a problémát az OMT szintjén kell megoldani, és abból nem maradhat ki a kormány sem. Ugyanakkor utalt arra, hogy hasonló elgondolás koráb­ban, 1999-ben is megfogalmazódott a kormány részéről, de akkor az elsik­kadt. Herczog László miniszteri biztos elmondta: a kormány decemberre elké­szíti előterjesztését a bérfelzárkóztatá­si programról. Megvalósítása azonban nem egy kormányzati ciklus feladata - tette hozzá. Az MSZP készülő programjában is helyet kapott az európai bérek utoléré­sét célzó elképzelés - tudta meg la­punk Kiss Pétertől, a munka világa ka­binet vezetőjétől. A politikus szerint megvalósulása kormányzati és társa­dalmi együttműködést feltételez. A ka­binet úgy véli, a gazdasági növekedés­ből származó mintegy 1400 milliárd forint többlet negyede járulék- és adó­­könnyítésre fordítható, s a bérfelzárkó­zást segítené az adókulcsok módosítá­sára vonatkozó tervük is. Kun J. Erzsébet 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK Frakcióülésen dől el a miniszter sorsa? Mikola: „A kórház-privatizációs törvényjavaslatot csak velem együtt lehet visszavonni” A kormány kórház-privatizációs törvényjavaslatát csak velem együtt lehet visszavonni - reagált Mikola István egészségügyi miniszter a par­lament egészségügyi bizottságának keddi döntésére. Lapunk úgy tudja, hogy a Fidesz több vezető politikusa legszívesebben a választások utánra halasztana parlamenti vitát. A tör­vényjavaslat és a miniszter sorsát il­letően vízválasztó lehet a Fidesz­­frakció hétfői ülése. A kormány kórház-privatizációs tör­vényjavaslata csak velem együtt von­ható vissza — reagált lapunknak szerdán Mikola István egészségügyi miniszter arra, hogy egy nappal koráb­ban a parlament egészségügyi bizottsá­ga általános vitára alkalmatlannak ítél­te az előterjesztését. Kérdésünkre, mi­szerint lemond-e posztjáról, ha még­sem kerülne végszavazásra ebben a ciklusban a kórház-privatizációs tör­vényjavaslat, csak a fenti mondatát is­mételte meg. Az egészségügyi bizottság keddi döntése ugyan nem jelenti azt, hogy a javaslat nem kerül a parlament elé, ám az mindenképpen figyelmeztető jel, hogy az Országgyűlés elnöke még a szakbizottság döntése előtt levette a tervezetet a T. Ház jövő heti napirend­jéről, s átsorolta három héttel későbbre. Mikola István lapunknak elmondta: az egészségügy a jelenlegi körül­mények között nem működhet tovább. Ő arra vállalkozott, hogy elvégezze az ágazatnak azt az átalakítását, amely le­hetőséget ad a közgazdasági alapú mű­ködésre. Ez az intézményi törvényter­vezet ennek az első lépése. Szerinte, ha ez a jogszabály nem születik meg, akkor sorsára marad az ágazat, és ezt felelős miniszterként nem vállalja. A miniszter közölte: a parlament előtt lévő jogszabálytervezet a garancia ar­ra, hogy az átalakulás költségei beke­rüljenek a következő évek költségve­téseibe. A Fidesz-frakcióban többen is víz­választóként tartják számon a képvise­lőcsoport soron következő hétfői ülé­sét a kórház-privatizációs törvényja­vaslat és a miniszter sor­sát illetően. A hétfői frakcióülésen várhatóan jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Mikola ugyan nem tu­lajdonít különösebb jelen­tőséget az egészségügyi bizottság elutasításának, a Fidesz-frakcióban többen úgy vélik, hogy a kórház­privatizációs előterjesz­tést le kellene venni a na­pirendről. A képviselő­­csoport ugyanis megosz­tott ebben a kérdésben, és többen előre jelezték, hogy a javaslatot nem fogják megszavazni. Ez pedig elő­re vetíti a törvényjavaslat parlamenti bukását, hiszen azt az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP is elutasítja. A Fi­­deszben is megfogalmazódott az a vé­lemény, hogy Mikola lejáratta a kor­mányt, amikor a múlt héten a saját öcs­­csét tüntette ki a gyógyszerészeknek adható legrangosabb szakmai díjjal. Szerencsétlennek tartják a biológiai háború lehetőségéről szóló hétfői sajtónyilat­kozatát is. Lapunk úgy tudja, a Fidesz több vezető poli­tikusa legszívesebben visszavonná vagy leg­alábbis a választások utánra halasztaná a kór­ház-privatizációs tör­vény parlamenti tárgya­lását. Információink szerint azonban a Fidesz vezetői nem akarják nyílt kenyértörésre vin­ni a vitát Mikolával, hi­szen a választások előtt egy esetleges újabb minisztercserének rossz politikai üzenete lehetne. Orbán környezetében Mikola érdemének tartják, hogy Gógl Árpád egészségügyi miniszter távozá­sa után markáns személyiség került a tárca élére, a népegészségügyi prog­ram elindítása pedig a választások előtt politikai tőkét jelenthet a kormánynak és ezáltal a Fidesznek. Bednárik Imre-Danó Anna Mikola István Mádl a román kisebbségnél MTI-JELENTÉS A hazai románság helyzetéről tájékozó­dott szerdán Gyulán Mádl Ferenc köz­­társasági elnök. A kétnapos Békés me­gyei látogatásra érkező államfő először a román gimnáziumban diákokkal talál­kozott, majd a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának a székhá­zában a kisebbség képviselőivel folyta­tott eszmecserét a mintegy húsz-huszon­ötezer fős magyarországi románság helyzetéről. A magyarországi román egyház két nagy beruházáshoz kér álla­mi segítséget: a gyulai püspöki főtemp­lom felújítására, valamint a lepusztult állapotban megkapott budapesti Gozs­­du-udvari rész egyházi központtá való átépítésére. A megbeszélésen Mádl Fe­rencet Kreszta Traján, az országos ro­mán önkormányzat elnöke arról tájékoz­tatta, hogy jelenleg 12 településen 14 óvodából, 12 általános iskolából és egy gimnáziumból áll a magyarországi ro­mánság oktatási intézményrendszere. A magyarországi román görögkeleti egy­ház 15 lelkésze 21 parókián tevékenyke­dik, három-három településen pedig gö­rög katolikus és baptista közösség is működik. A köztársasági elnök csütörtökön a békéscsabai szlovákság helyzetével is­merkedik, valamint ellátogat a me­­zőberényi magyar és német tannyelvű gimnáziumba is. Az államfő a gyulai román gimnázium menzáján ebédelt fotó: mti - Németh györgy Nincs perújítás Torgyán ügyében Elutasította szerdán a Fővárosi Bíróság azt a perújítási kérelmet, amelyben az ügyészség a Torgyán József FKGP-frak­­cióból történt kizárását megsemmisítő határozat megváltoztatását kérte. A dön­tés nem jogerős. Torgyán József ugyan­akkor követeli, hogy a bírói ítéletet Áder János, az Országgyűlés elnöke haladék­talanul hajtsa végre, s helyezze őt vissza a kisgazda frakcióba. Az FKGP-frakció május 7-én zárta ki soraiból Torgyán Józsefet, aki - megha­talmazottja útján - a Fővárosi Bíróságtól kért jogorvoslatot szóbeli előterjesztés alapján. Az ügy alperese szintén az FKGP volt. A bíróság az évtizedek óta nem használt jogintézménnyel élve azonnal döntött az ügyben, s megsem­misítette a kisgazda elnök kizárásáról szóló frakcióhatározatot. A döntés jog­erőre emelkedett. Áder János házelnök már májusban a függetlenek soraiban jelölte ki a kisgaz­da elnök helyét a T. Házban. Torgyán Jó­zsef a bírósági döntést követően sem ül­hetett vissza az FKGP-frakcióba, az Or­szággyűlés ügyrendi bizottsága ugyanis olyan általános érvényű állásfoglalást hozott, hogy a házelnöknek mindenkor a frakcióvezetők bejelentését kell irány­adónak tekintenie mérlegelési lehetősé­ge nincs. Jogi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a frakció nem egy párt, hanem az Országgyűlés szerve. A Fővá­rosi Főügyészség törvényességi felügye­leti jogkörében eljárva perújítást kezde­ményezett és az ítélet megváltoztatását kérte. A szerdai tárgyaláson az ügyészség fenntartotta azt az álláspontját, hogy a frakció nem a párt szerve, ezért a bíró­ság állapítsa meg az ügyben saját hatás­körének hiányát, helyezze hatályon kí­vül az ítéletet. Az FKGP-t képviselő jo­gász, Deák József pártfőügyész úgy fo­galmazott: nagyon sajnálatos, hogy az ügyészség is politikai szereplővé kíván válni. A Fővárosi Bíróság szerdán érde­mi tárgyalás nélkül utasította el az ügyészség kérelmét. Az indoklás szerint a házszabály nem számít új bizonyíték­nak (ami a perújításhoz szükséges), hi­szen az a májusi tárgyaláson is ismert volt a felek előtt. A döntés ellen 15 na­pon belül lehet fellebbezni. A bírósági döntés ismeretében Tor­gyán József ismételten követeli, hogy Áder János házelnök „hagyjon fel jogel­lenes magatartásával”, és a frakcióból való kizárásával kapcsolatos jogerős bí­rósági ítéletet haladéktalanul hajtsa végre. Bánfai Tamara-Csurai Ildikó Idegengyűlölő a tanárképzősök harmada Nem javasolta szerdán az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a büntető törvény­­könyv közösség elleni izgatás tényállásá­nak módosítását, miután a kormányoldal tartózkodott, azaz „udvarias nemmel” vok­solt az indítványról szóló szavazáson. Har­gitai János (Fidesz) azzal indokolta a kor­mányoldal tartózkodását, hogy házsza­bályellenes lenne egy ilyen túlterjeszkedő javaslat mostani benyújtása. A módosításra Kaltenbach Jenő ki­sebbségi ombudsman tett javaslatot, aki szerint a közösség elleni izgatás és az úgynevezett gyűlöletbeszéd egyre gyako­ribb a társadalomban, s ez ellen a bünte­tőjog eszközeivel kell fellépni. Az ombudsman a bizottság előtt tájékozta­tást adott egy olyan felmérésről, amelyet végzős tanárképző főiskolai hallgatók körében végeztek. E szerint a hallgatók 20-30 százaléka kifejezetten idegengyű­lölő, s csak 5-8 százalékukról derült ki, hogy nem rasszista. Kósáné Kovács Mag­da (MSZP), a bizottság elnöke azt indít­ványozta, hogy az általa vezetett testület terjessze be a Btk. módosítását Kaltenbach Jenő javaslata alapján. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a törvény­könyv változtatása egyébként is a T. Ház előtt van - jelentette az MTI. Az ülésen jelen volt a Legfőbb Ügyészség képvise­lője is, aki jelezte, hogy az ügyészség már foglalkozik a probléma rendezésével. Nem érkezett feljelentés Csurka ellen A nyomozó hatósághoz eddig nem érkezett feljelentés Csurka István Magyar szem­mel című cikkével kapcsolatban, mely a Magyar Fórum múlt heti számában jelent meg. Ebben az írásban a MIÉP elnöke kiállt alelnökének, ifj. Hegedűs Lórántnak az Ébresztőben közölt, „kirekesztő” értekezése mellett. Ifj. Hegedűs írása ügyében az ügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt már elrendelte a nyomozást. Úgy tudjuk, a közeljövőben kérik az Országgyűléstől a képviselő mentelmi jogának fel­függesztését is. Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője „a jövőbeli nyomozati cse­lekményekről” nem kívánt nyilatkozni. Miután a MIÉP elnökét senki nem jelentet­te fel a Magyar Fórumban közzétett cikke miatt, lapunkat arról tájékoztatták, hogy az ügyészségen büntetőjogi értelemben nincs „Csurka-ügy”. Csurka István pártja szerdai tájékoztatóján arra a sajtóhírre, hogy írása nyomán az ügyészség adott eset­ben feljelentés nélkül is nyomozhatna, úgy reagált: nem hiszi, hogy ez bekövetke­zik. Mint mondta, ez a hír is csak „egy jellegzetes tünete a kétségbeesésnek”. Cs. I.­T. B. Közmédiumok beszámolói MSZP-s fenyegetések a Krónikának? A közmédiumok tavalyi évéről szóló be­számolókat megvitató kulturális bizottsá­gi ülésen kiderült: az MTV-n kívül a többi intézmény kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. A várakozásokkal ellentétben a bizottsági ülésen szóba sem került, hogy­­ a kuratórium elnökének, Bakó Lajosnak a szavai szerint „elborzasztó” gazdálkodási helyzetben lévő­­ Magyar Televízió 11 milliárd forintos támogatást kért az Or­szággyűléstől. Az anyagi konszolidáció szükségességét csak a Duna TV esetében vetette fel az MDF-es tag. A kuratórium elnökénél nem kérdeztek rá arra sem, mi­ként keletkezett újabb 1,4 milliárdos köz­tartozása az MTV-nek azt követően, hogy az Országgyűlés tavaly év végén megsza­badította a köztévét 9,5 milliárdos adó- és tb-hátralékától. Az újabb tartozás ténye a napokban beterjesztett fideszes képviselői javaslatból derült ki, amely a hátralék el­engedését kezdeményezi. A tévékuratóri­um elnöke lapunknak elmondta: a nyár elejétől ismét nem tudják fizetni a közter­heket, amelyhez hozzájön még egy koráb­bi késedelmi bírság is.­­ Az MSZP-től fenyegetések érkeznek a Magyar Rádió Krónika-szerkesztőségébe, hogy ha nem kerül be a műsorba a szocia­listákról szóló tudósítás, akkor 2002 után ki lesznek rúgva - közölte Szadai Károly, a kuratórium fideszes elnöke. Ez a megálla­pítás szerepel egy most lezárt rádiós belső vizsgálat összegzésében is. Ezt azt követő­en rendelték el, hogy Lendvai Ildikó, a szo­cialisták médiapolitikusa múlt heti sajtótá­jékoztatóján közölte: a rádióban egy alel­nöki utasítás szerint egyeztetni kell az el­lenzéki kritikákat tartalmazó tudósítások­ról. A rendelkezés létét cáfoló rádiós veze­tők indoklása szerint a vizsgálat célja an­nak kiderítése, hogy ki vezette félre az MSZP-t. Értesülésünk szerint a munkatár­sak tájékoztatására hivatkozva a dokumen­tum jelzi az MSZP-s fenyegetéseket. Név szerint megemlítik Dékány Andrást, az MSZP sajtófőnökét. Dékány az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: - A minden alapot nélkülöző, rágalmazó kije­lentést a leghatározottabban visszautasí­tom. Biztos vagyok abban, hogy az MSZP sajtóirodájának munkatársai soha nem fe­nyegették meg a rádiós kollégákat, ilyen esetekről eddig a Krónika részéről nem kaptunk jelzést. A vizsgálat végeredményéről egy fideszes képviselő kérdésére beszámoló, és a bizottságtól az ügy miatt az intéz­mény függetlenségének garantálását kérő Szadai szavaira a jelen lévő MSZP-s kép­viselők nem reagáltak. Éles, személyes­kedéstől sem mentes vita alakult ki azon­ban a rádió tavalyi évéről szóló beszámo­lóról. A dokumentumot több ellenzéki képviselő politikai vitairatnak minősítet­te, mert az véleményt formál pártpolitikai ügyekben, így az egyoldalú kuratóriumi elnökségek létrejöttének felelősségében. Haszán Zoltán :f * A szocialisták kivonultak a sportbizottság üléséről A szocialista képviselők szerdán kivo­nultak az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának üléséről, mert a fideszes többség nem járult hozzá, hogy a testület ellenőrzési albizottsága megvizsgálhassa a Sportfólió Kht. mű­ködését és az ehhez kapcsolódó nagy értékű ingatlaneladásokat. Ez a kht. a tulajdonosa a Sportlét Rt.-nek, amely birtokolta a Sportfólió Kht. által értéke­sített nagy értékű ingatlanokat, így a Római-parti csónakházakat is. Juhász Gábor, a sportbizottság szo­cialista párti tagja lapunknak elmond­ta: a Fidesz kizárólag az előző kor­mány idején történt sportvagyon-gaz­­dálkodást kívánta volna vizsgálni, ah­hoz nem járult hozzá, hogy a mostani ciklus ingatlaneladásainak körülmé­nyeit is feltérképezze a testület. Juhász szerint Balázs András, a Sportfólió Kht. ügyvezetője, Deutsch Tamás sportminiszter bizalmasa bonyolította a nagy értékű ingatlanok eladását. A bizottságban megakadályozták, hogy a három római-parti csónakházon kívül más ingatlanok értékesítését is vizsgál­ja az albizottság. Juhász kijelentette: Orbán Viktor ar­ra hivatkozik, hogy vizsgálóbizottsá­gok helyett albizottságok működjenek a parlamentben, de a gyakorlatban ezt a Fidesz-frakció álszent módon meggá­tolja, így alkotmányellenes, hogy nem teszik lehetővé a kormány ellenőrzését. - Ez a parlamenti demokrácia karikatú­rája, az urak bohóckodjanak egyedül, ezért vonultunk ki a bizottság üléséről - mondta Juhász. K. J. T.

Next