Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-12 / 239. szám
6 Medgyessy és Kuncze tájékozódik Tárgyalóasztalhoz ülnek az MSZP és az SZDSZ vezetői Az MSZP és az SZDSZ vezetői várhatóan két hét múlva tárgyalóasztalhoz ülnek. Eljött az ideje annak, hogy a két párt hivatalosan is megbeszélést folytasson egymással - erről Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nyilatkozott lapunknak azt követően, hogy csütörtökön nem hivatalos, tájékozódó jellegű megbeszélést folytattak egy belvárosi kávéházban. Szeptember elején már felvetődött, hogy Medgyessy Péter találkozik Demszky Gábor főpolgármesterrel, azonban e megbeszélés elmaradt. A találkozó törlését akkor azzal indokolták, hogy a megbeszélés hosszabb előkészítést igényel. A csütörtöki konzultációról Medgyessy Péter azt mondta, hogy ez előkészítése lehet egy olyan megbeszélésnek, amelyen a programegyeztetés kerül napirendre. Azt az SZDSZ elnöke és az MSZP miniszterelnök-jelöltje egyaránt megerősítette, hogy közös céljuk a jelenlegi kormány leváltása, a jövő évi választásokon azonban külön indulnak. Érdeklődésünkre, hogy a második fordulóban együttműködnek-e a szabad demokraták a szocialistákkal, Kuncze Gábor azt mondta: az együttműködés tartalmát az első forduló eredményei határozzák meg. Medgyessy Péter és Kuncze Gábor egyébként rendszeresen folytat informális, baráti beszélgetéseket. Cs. I. Kuncze Gábor és Medgyessy Péter kávéházi találkozója FOTÓ: KOVÁCS BENCE Röviden Torgyán független képviselő marad Az Országgyűlés kedden újra megkísérli, hogy betöltse a T. Ház megüresedett alelnöki posztját - derült ki a házbizottság csütörtöki ülése után. A parlament előző ülésén az MSZP és az SZDSZ nem vett részt a Bánk Attiláról történt szavazáson, mert nem kíván beavatkozni a kisgazda belviszályokba. Áder János, az Országgyűlés elnöke szerint „semmi nem változott és nem is fog” változni attól, hogy a Fővárosi Bíróság szerdán elutasította azt a perújítási kérelmet, melyben az ügyészség a Torgyán József független képviselőnek, kisgazda pártelnöknek az FKGP-frakcióból történt kizárását megsemmisítő határozat megváltoztatását kérte. (I. B.) Hamis diploma Piacon vásárolt hamis diplomával igazolta felsőfokú végzettségét az MSZP Tolna megyei alelnöke - erősítette meg a HavariaPress értesülését az Info Rádiónak Csáki Béla, az MSZP Illna megyei elnöke. Csáki elmondta: Fonyó Lajosnak a helyi hajléktalanszálló igazgatói posztjának betöltéséhez feltételül szabták, hogy másoddiplomát szerezzen, ehhez azonban be kellett mutatnia az előző végzettséget igazoló dokumentumot. A Szociális Intézmények Gondnokságának igazgatója megállapította, hogy az okirat hamis. Amikor ez kiderült, Fonyó megvált munkahelyétől, lemondott az MSZP paksi városi elnöki és megyei alelnöki posztjáról. (Munkatársunktól) Egyeztetések az új ombudsmanról Székely László dunai kormánybiztos lehet az új adatvédelmi ombudsman-jelölt, ha személye körül konszenzus alakul ki a parlamenti pártok között. Információink szerint a köztársasági elnöki hivatal részéről tájékozódó háttérmegbeszéléseket folytattak az SZDSZ és az MSZP vezető politikusaival Székely esélyéről. Úgy tudjuk, egyik ellenzéki párt sem zárkózik el eleve a dunai kormánybiztos támogatásától. A koalíció és a MIÉP minden bizonnyal támogatja az államfő jelöltjét. (Munkatársainktól) I NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 12., PÉNTEK A szocialisták tárgyalásokat kezdeményeznek a Fidesszel Az MSZP pártelnöki és frakcióvezetői szinten tárgyalásokat kezdeményez a Fidesszel a terrorellenes intézkedésekről és a szocialisták népszavazási kezdeményezésének támogatásáról. A vezető kormánypárt frakcióvezetője kész a találkozóra, ám egyeztetni kíván a kétharmados törvények módosításáról, az adatvédelmi biztos megválasztásáról és a kisebb parlamentről is. Kovács László MSZP-elnök levélben találkozót javasolt Pokorni Zoltán Fidesz-elnöknek, hogy megbeszélést folytassanak a terrorizmussal szembeni fellépés, illetve védekezés kérdéseiről. Kovács levelében úgy fogalmaz: az MSZP szerint a pártok közötti politikai verseny soha nem veszélyeztetheti az ország biztonságát. A politikai véleménykülönbség nem lehet akadálya annak sem, hogy közösen válaszolják meg a hazánkat érő olyan súlyos kihívásokat, mint amilyeneket a nemzetközi terrorizmus jelent. Kovács azt javasolja, hogy a megbeszélés terjedjen ki az Egyesült Államoknak a NATO-hoz, így Magyarországhoz is intézett nyolc kérésére, továbbá a hazánkat esetleg fenyegető veszélyek megítélésére, azok elhárítására, az MSZP idevonatkozó parlamenti kezdeményezéseinek sorsára. A szocialista pártelnök szerint érdemes lenne arról is beszélni, milyen erőfeszítéseket tehet a két legnagyobb párt annak érdekében, hogy a választási verseny ne veszélyeztesse a politikai erők egységes fellépését a nemzet, az ország sorsát érintő kérdésekben. A szocialista pártelnök tájékoztatja Pokornit, hogy Medgyessy Péter továbbra is fenntartja ajánlatát Orbán Viktor miniszterelnöknek a hosszabb távú kormányzati intézkedésekről szóló megbeszélésre. Kovács arról is beszámolt Pokorninak, hogy Nagy Sándor frakcióvezető szintén találkozót kezdeményez Szájer Józseffel, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetőjével: osztja-e a frakció Orbán Viktor korábbi nyilatkozatát, hogy egyetért az MSZP népszavazási kezdeményezésében foglalt javaslatokkal. Szájer József lapunknak elmondta: nagyon örül annak, hogy Kovács László engedélyt adott Nagy Sándornak a kettejük találkozójára. A Fidesz frakcióvezetője nyitott a megbeszélésre, amelyen reményei szerint nemcsak az MSZP, hanem az ország számára is fontos kérdésekről folytatnak eszmecserét. Ezek közt említette a hazánk európai integrációját elősegítő kétharmados parlamenti többséget igénylő törvények elfogadását, az adatvédelmi biztos megválasztását, a kisebb parlament kialakítását. Szájer örül annak, hogy az MSZP-nek is fontossá vált az összefogás igénye, azt azonban megjegyezte: jó lett volna, ha ez a szocialistáknak nemcsak válsághelyzetben jut eszükbe. Pokorni Zoltán ma válaszol Kovács levelére. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor ________Háttér_________ Az ügyvédség és a közbizalom Az ügyvédekről szóló törvény módosítását kezdeményezi az igazságügyi tárca, mégpedig két konkrét ügy miatt. Ezt a minisztérium vezetői sem cáfolják. A javaslat előzménye az, hogy tavaly két olyan ügyvéd neve is nyilvánosságra került, aki az egykori államvédelmi hatóságnál szolgált. Egyikük állítólag aktív szerepet vállalt Ries István volt igazságügy-miniszter, valamint Rajk László vallatásában és megkínzásában is. A két ügyvéd ellen a Budapesti Ügyvédi Kamarához bejelentés érkezett, ám a testület megszüntette az ellenük indított eljárást. A most parlament elé terjesztett rövid, mindössze nyolc paragrafusból álló tervezet legfontosabb eleme, hogy szigorítani kívánja a kamarai tagság feltételeit. A javaslat szerint vizsgálni kellene ugyanis azt, hogy az ügyvédjelölt előélete miatt nem érdemtelen-e a hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra. A ma hatályos szabályok szerint a felvételkor csak az életmód, illetőleg a magatartás lehet kizáró ok, vagyis az erkölcsileg kifogásolható múlt nem. A jogalkotó azt azonban nem határozná meg, hogy az előéletre vonatkozó rendelkezés pontosan mit jelent, így az érdemtelenné válás okait a kamaráknak kellene megállapítaniuk. Egyes parlamenti képviselők - közöttük MDF-es politikusok is -, szakértők, valamint az országos és a fővárosi kamara vezetői aggályosnak tartják a javaslatnak azt az elemét, amely szerint a már ügyvédi gyakorlatot folytatók esetében is vizsgálhatnák az előéletet, és akit múltja alapján a közbizalomra méltatlannak találnak, azt kizárhatnák a kamarából. Az AB volt elnöke az ügyvédi kamara felkérésére húszoldalas tanulmányt készített erről, amelyben felhívta a figyelmet rá: a foglalkozás gyakorlásának alkotmányos alapjoga utólag nem teljesíthető feltételekkel nem korlátozható. Az igazságügyi tárca illetékese viszont azzal érvel, hogy a tanulmány nem zárja ki a kamarai tagság feltételeinek utólagos módosítását. A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén a tervezetet általános vitára alkalmasnak találta. Lencsés Károly Tizennégymilliárd a közmédia archívumáért „Égető szükséglettel” indokolva 14 milliárd forintot a Magyar Televízió és a Magyar Rádió archívumainak megmentésére fordítana az a módosító javaslat, amelyet a parlament költségvetési bizottságának kormánypárti többsége csütörtökön megszavazott. Ezzel újabb milliárdokhoz juttatnák a csődhelyzetben lévő MTV-t, amelynek a kormány elengedné a köztartozását Körvonalazódik a csődhelyzetben lévő Magyar Televízió konszolidációja. A költségvetési bizottság kormánypárti többsége csütörtökön támogatásáról biztosított egy, a zárszámadáshoz meglepetésszerűen előterjesztett módosító javaslatot, amely a személyi jövedelemadó többletbevételéből 14 milliárd forintot a Magyar Televízió és a Magyar Rádió archívumainak megvásárlására fordítana. Az előzetesen nem, csak a teremben szétosztott javaslatban szereplő elképzelést azzal indokolták, hogy a hang- és filmtárak a rádióban és különösen a csőd szélén egyensúlyozó tévében nincsenek biztonságban. A 14 milliárd forintot a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) létrehozására különítik el a kormányzati rendkívüli kiadások között. A közös, digitális tár létrehozása már korábban napirendre került, de az sem volt tisztázott, hogy mely intézmény adja át archívumát. Az archívum kivásárlása értesülésünk szerint része annak a tárgyalássorozatnak, amely az MTV konszolidációjáról folyik. A tévé kuratóriuma parlamenti beszámolójában jelezte, hogy költségvetési támogatás nélkül nem tudja biztosítani az intézmény működését. Az archívum eladása már korábban is szerepelt a lehetséges bevételi források között, a terv mögül azonban az év elején még kihátrált a tévét irányító Mendreczky Károly. Az MTV- ben tízmilliárd forintra becsülik a meglehetősen hiányos és rossz állapotban lévő archívum eszmei értékét. A Magyar Rádióban folyó állapotfelmérés legalább nyolcmilliárd forintra értékelte az archívumot, ez azonban nem a végösszeg. Kondor Katalin, a rádió elnöke lapunk kérdésére elmondta: a digitalizálással valóban vannak problémáik, de nem tud arról, hogy konkrét döntés született volna a gyűjteményükről. Szekeres Imre, a költségvetési bizottság szocialista elnöke szerint a NAVA- nak megszavazott támogatás csak azt a célt szolgálja, hogy ezen keresztül finanszírozzák a közrádió és a köztévé idei veszteségét, ahelyett, hogy a 14 milliárd forintot más, fontosabb közcélokra vagy adócsökkentésre fordítanák. A bizottság kormánypárti többsége döntött arról is, hogy támogatja az MTV 1,4 milliárdos köztartozásának elengedését. A kormány ugyanakkor nem támogatta az MTV egymilliárdos tőkeemlésére vonatkozó koalíciós javaslatot. Haszán Zoltán „Profiltisztítás” a rádióban Marad a kabaré, nincs döntés a Beszéljük meg!-ről Megkezdődött az új elnök, Kondor Katalin által kezdeményezett „profiltisztítás” a közrádióban: egyelőre a Kossuth-műsoridő egy részének átalakítását jelentette be Perjés Klára adófőszerkesztő. Néhány hét múlva újabb változtatások várhatók. Az október 29-től hallható egyik újdonság, hogy a regionális igazgatótól, Simkó Jánostól a Kossuth adófőszerkesztőjének felügyelete alá és korábbi adásidőbe kerül a Magyarországról jövök című műsor - tudtuk meg Perjés Klárától. (Az adást több mint tíz éve Simkó alapította meg a Kossuthon. Az igazgató nem kívánt az ügyről lapunknak nyilatkozni, megerősített információnk szerint azonban november elsejétől közös megegyezéssel távozik a rádiótól.) Jelentős változás, hogy a 17 és 18 óra közötti sávban hallható ezután az időközben alelnökké kinevezett Hollós János Vállalkozásklinika című műsora (csütörtökönként), továbbá a Pénz, piac, profit című adás (hétfőnként); a többi napon Európa Klub, Digitális és Holnaprakész címmel készülnek új műsorok. Az eddigi későbbi időpontról a 19 órakor kezdődő félórába kerül a Határok nélkül című műsor. Ezt követően mindennap Sportvilág lesz, a 20 órás hírek után pedig a hazai sporttörténet legnagyobbjairól a Filmmúzeum tévécsatornával együttműködve készült portréműsorokat tűzik műsorra. Október végétől délelőttönként hosszabb műsoridőben, 12 óráig hallható a Napközben, ebbe ágyazva több rövidebb adás, így irodalmi mű is elhangzik. Érdeklődésünkre Perjés Klára elmondta: nincs még döntés Bolgár György Beszéljük meg! című telefonos közéleti műsorának sorsáról, de biztosra vehető, hogy a mai formájában hosszabb távon nem folytatódhat. A főszerkesztő érvelése szerint azért, mert nem sikerült nyilvánvalóvá tenni, hogy a megszólalók véleménye nem azonos a Magyar Rádióéval. Márpedig „sok elhangzó vélemény nem igaz, nem tényszerű” a műsorban, a betelefonálók többsége - a főszerkesztő ismeretei szerint - nyolc általánost végzett ember. Az adófőszerkesztő határozott szándéka viszont megtartani a szombati Rádiókabarét. A további műsorsávokról és a hét végi Kossuth-műsorról csak később határoz a főszerkesztő: Varsányi Gyula /I Eltérő lélekszámú választókerületek Miután a parlament jóváhagyásával hat település 2002-től kiválik Veszprém megyéből és Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozik, a kormány ehhez igazította az országgyűlési választások egyéni választókerületét is, így Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány községek lakosai a jövő tavaszi választáson Győr- Moson-Sopron megye 1. számú választókörzetéhez tartoznak majd. Az elmúlt tíz évben ez a negyedik kiigazítás. Az egyéni választókerületi határok átfogó felülvizsgálatával a szakértők szerint évek óta adós a kormány és a parlament. A rendszerváltozás idején a határokat úgy húzták meg, hogy minden körzetben a lakosok száma megközelítően 60 ezer legyen, ami átlagosan 45 ezer nagykorú választópolgárt jelent. Több körzetben azonban jelentősen eltér egymástól a választókerületben lakók száma. Erre az 1994-es veszprémi botrány hívta fel a figyelmet. Akkor a megyeszékhely jegyzője módosította a Veszprém megyei 6-os és 7-es választókerület határait. Arra hivatkozott, hogy az egyik körzetben 26 ezer, a másikban 33 ezer választópolgár él. A BM utasította az önkormányzatot az eredeti állapot visszaállítására. Az ország 176 egyéni választókörzete között másutt is mutatkoznak szembetűnő aránytalanságok. A fővároson belül például akad 33 ezres és 62 ezres lélekszámú választókerület is. Míg a Tolna megyei 4-es, dombóvári székhelyű választókerületben mindössze 29 ezren élnek, addig a gödöllőiben majd 60 ezren. I. B. VÁLASZTÓKERÜLETI HATÁRKORREKCIÓ •Korábban csatlakoztak már Győr-Moson-Sopron megyéhez Forrás: DIMÉP NÉPSZABADSÁG-grafika