Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

6 Medgyessy és Kuncze tájékozódik Tárgyalóasztalhoz ülnek az MSZP és az SZDSZ vezetői Az MSZP és az SZDSZ vezetői várható­an két hét múlva tárgyalóasztalhoz ül­nek. Eljött az ideje annak, hogy a két párt hivatalosan is megbeszélést folytas­son egymással - erről Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nyilat­kozott lapunknak azt követően, hogy csütörtökön nem hivatalos, tájékozódó jellegű megbeszélést folytattak egy bel­városi kávéházban. Szeptember elején már felvetődött, hogy Medgyessy Péter találkozik Demszky Gábor főpolgármesterrel, azonban e megbeszélés elmaradt. A ta­lálkozó törlését akkor azzal indokolták, hogy a megbeszélés hosszabb előkészí­tést igényel. A csütörtöki konzultációról Medgyessy Péter azt mondta, hogy ez előkészítése lehet egy olyan megbeszé­lésnek, amelyen a programegyeztetés kerül napirendre. Azt az SZDSZ elnöke és az MSZP miniszterelnök-jelöltje egy­aránt megerősítette, hogy közös céljuk a jelenlegi kormány leváltása, a jövő évi választásokon azonban külön indulnak. Érdeklődésünkre, hogy a második for­dulóban együttműködnek-e a szabad de­mokraták a szocialistákkal, Kuncze Gá­bor azt mondta: az együttműködés tar­talmát az első forduló eredményei hatá­rozzák meg. Medgyessy Péter és Kuncze Gábor egyébként rendszeresen folytat informá­lis, baráti beszélgetéseket. Cs. I. Kuncze Gábor és Medgyessy Péter kávéházi találkozója FOTÓ: KOVÁCS BENCE Röviden Torgyán független képviselő marad Az Országgyűlés kedden újra megkísér­li, hogy betöltse a T. Ház megüresedett alelnöki posztját - derült ki a házbizott­ság csütörtöki ülése után. A parlament előző ülésén az MSZP és az SZDSZ nem vett részt a Bánk Attiláról történt szavazáson, mert nem kíván beavatkoz­ni a kisgazda belviszályokba. Áder Já­nos, az Országgyűlés elnöke szerint „semmi nem változott és nem is fog” változni attól, hogy a Fővárosi Bíróság szerdán elutasította azt a perújítási ké­relmet, melyben az ügyészség a Torgyán József független képviselőnek, kisgazda pártelnöknek az FKGP-frakcióból tör­tént kizárását megsemmisítő határozat megváltoztatását kérte. (I. B.) Hamis diploma Piacon vásárolt hamis diplomával iga­zolta felsőfokú végzettségét az MSZP Tolna megyei alelnöke - erősítette meg a HavariaPress értesülését az Info Rádió­nak Csáki Béla, az MSZP Illna megyei elnöke. Csáki elmondta: Fonyó Lajos­nak a helyi hajléktalanszálló igazgatói posztjának betöltéséhez feltételül szab­ták, hogy másoddiplomát szerezzen, eh­hez azonban be kellett mutatnia az előző végzettséget igazoló dokumentumot. A Szociális Intézmények Gondnokságá­nak igazgatója megállapította, hogy az okirat hamis. Amikor ez kiderült, Fonyó megvált munkahelyétől, lemondott az MSZP paksi városi elnöki és megyei al­elnöki posztjáról. (Munkatársunktól) Egyeztetések az új ombudsmanról Székely László dunai kormánybiztos lehet az új adatvédelmi ombudsman-jelölt, ha személye körül konszenzus alakul ki a parlamenti pártok között. Információink szerint a köztársasági elnöki hivatal ré­széről tájékozódó háttérmegbeszéléseket folytattak az SZDSZ és az MSZP vezető politikusaival Székely esélyéről. Úgy tudjuk, egyik ellenzéki párt sem zárkózik el eleve a dunai kormánybiztos támogatá­sától. A koalíció és a MIÉP minden bi­zonnyal támogatja az államfő jelöltjét. (Munkatársainktól) I NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 12., PÉNTEK A szocialisták tárgyalásokat kezdeményeznek a Fidesszel Az MSZP pártelnöki és frakcióvezetői szinten tárgyalásokat kezdeményez a Fidesszel a terrorellenes intézkedések­ről és a szocialisták népszavazási kez­deményezésének támogatásáról. A ve­zető kormánypárt frakcióvezetője kész a találkozóra, ám egyeztetni kíván a kétharmados törvények módosításá­ról, az adatvédelmi biztos megválasz­tásáról és a kisebb parlamentről is. Kovács László MSZP-elnök levélben találkozót javasolt Pokorni Zoltán Fi­­desz-elnöknek, hogy megbeszélést foly­tassanak a terrorizmussal szembeni fellé­pés, illetve védekezés kérdéseiről. Ko­vács levelében úgy fogalmaz: az MSZP szerint a pártok közötti politikai verseny soha nem veszélyeztetheti az ország biz­tonságát. A politikai véleménykülönbség nem lehet akadálya annak sem, hogy kö­zösen válaszolják meg a hazánkat érő olyan súlyos kihívásokat, mint amilyene­ket a nemzetközi terrorizmus jelent. Kovács azt javasolja, hogy a megbe­szélés terjedjen ki az Egyesült Államok­nak a NATO-hoz, így Magyarországhoz is intézett nyolc kérésére, továbbá a ha­zánkat esetleg fenyegető veszélyek meg­ítélésére, azok elhárítására, az MSZP ide­vonatkozó parlamenti kezdeményezései­nek sorsára. A szocialista pártelnök sze­rint érdemes lenne arról is beszélni, mi­lyen erőfeszítéseket tehet a két legna­gyobb párt annak érdekében, hogy a vá­lasztási verseny ne veszélyeztesse a poli­tikai erők egységes fellépését a nemzet, az ország sorsát érintő kérdésekben. A szocialista pártelnök tájékoztatja Pokornit, hogy Medgyessy Péter továbbra is fenntartja ajánlatát Orbán Viktor mi­niszterelnöknek a hosszabb távú kor­mányzati intézkedésekről szóló megbe­szélésre. Kovács arról is beszámolt Pokorninak, hogy Nagy Sándor frakció­­vezető szintén találkozót kezdeményez Szájer Józseffel, a Fidesz képviselőcso­portjának vezetőjével: osztja-e a frakció Orbán Viktor korábbi nyilatkozatát, hogy egyetért az MSZP népszavazási kezde­ményezésében foglalt javaslatokkal. Szájer József lapunknak elmondta: na­gyon örül annak, hogy Kovács László en­gedélyt adott Nagy Sándornak a kettejük találkozójára. A Fidesz frakcióvezetője nyitott a megbeszélésre, amelyen remé­nyei szerint nemcsak az MSZP, hanem az ország számára is fontos kérdésekről foly­tatnak eszmecserét. Ezek közt említette a hazánk európai integrációját elősegítő két­harmados parlamenti többséget igénylő törvények elfogadását, az adatvédelmi biz­tos megválasztását, a kisebb parlament ki­alakítását. Szájer örül annak, hogy az MSZP-nek is fontossá vált az összefogás igénye, azt azonban megjegyezte: jó lett volna, ha ez a szocialistáknak nemcsak válsághelyzetben jut eszükbe. Pokorni Zoltán ma válaszol Kovács levelére. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor ________Háttér_________ Az ügyvédség és a közbizalom Az ügyvédekről szóló törvény módosítá­sát kezdeményezi az igazságügyi tárca, mégpedig két konkrét ügy miatt. Ezt a minisztérium vezetői sem cáfolják. A ja­vaslat előzménye az, hogy tavaly két olyan ügyvéd neve is nyilvánosságra ke­rült, aki az egykori államvédelmi ható­ságnál szolgált. Egyikük állítólag aktív szerepet vállalt Ries István volt igazság­ügy-miniszter, valamint Rajk László val­latásában és megkínzásában is. A két ügyvéd ellen a Budapesti Ügyvédi Ka­marához bejelentés érkezett, ám a testület megszüntette az ellenük indított eljárást. A most parlament elé terjesztett rövid, mindössze nyolc paragrafusból álló terve­zet legfontosabb eleme, hogy szigorítani kívánja a kamarai tagság feltételeit. A ja­vaslat szerint vizsgálni kellene ugyanis azt, hogy az ügyvédjelölt előélete miatt nem érdemtelen-e a hivatás gyakorlásá­hoz szükséges közbizalomra. A ma hatá­lyos szabályok szerint a felvételkor csak az életmód, illetőleg a magatartás lehet ki­záró ok, vagyis az erkölcsileg kifogásol­ható múlt nem. A jogalkotó azt azonban nem határozná meg, hogy az előéletre vo­natkozó rendelkezés pontosan mit jelent, így az érdemtelenné válás okait a kama­ráknak kellene megállapítaniuk. Egyes parlamenti képviselők - közöt­tük MDF-es politikusok is -, szakértők, valamint az országos és a fővárosi kama­ra vezetői aggályosnak tartják a javaslat­nak azt az elemét, amely szerint a már ügyvédi gyakorlatot folytatók esetében is vizsgálhatnák az előéletet, és akit múltja alapján a közbizalomra méltatlannak ta­lálnak, azt kizárhatnák a kamarából. Az AB volt elnöke az ügyvédi kamara felké­résére húszoldalas tanulmányt készített erről, amelyben felhívta a figyelmet rá: a foglalkozás gyakorlásának alkotmányos alapjoga utólag nem teljesíthető feltéte­lekkel nem korlátozható. Az igazságügyi tárca illetékese viszont azzal érvel, hogy a tanulmány nem zárja ki a kamarai tag­ság feltételeinek utólagos módosítását. A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén a tervezetet általános vitá­ra alkalmasnak találta. Lencsés Károly Tizennégymilliárd a közmédia archívumáért „Égető szükséglettel” indokolva 14 milliárd forintot a Magyar Televízió és a Magyar Rádió archívumainak meg­mentésére fordítana az a módosító ja­vaslat, amelyet a parlament költségve­tési bizottságának kormánypárti több­sége csütörtökön megszavazott. Ezzel újabb milliárdokhoz juttatnák a csőd­helyzetben lévő MTV-t, amelynek a kormány elengedné a köztartozását Körvonalazódik a csődhelyzetben lévő Magyar Televízió konszolidációja. A költségvetési bizottság kormánypárti többsége csütörtökön támogatásáról biz­tosított egy, a zárszámadáshoz meglepe­tésszerűen előterjesztett módosító javas­latot, amely a személyi jövedelemadó többletbevételéből 14 milliárd forintot a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ar­chívumainak megvásárlására fordítana. Az előzetesen nem, csak a teremben szét­osztott javaslatban szereplő elképzelést azzal indokolták, hogy a hang- és filmtá­rak a rádióban és különösen a csőd szélén egyensúlyozó tévében nincsenek bizton­ságban. A 14 milliárd forintot a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) létre­hozására különítik el a kormányzati rend­kívüli kiadások között. A közös, digitális tár létrehozása már korábban napirendre került, de az sem volt tisztázott, hogy mely intézmény adja át archívumát. Az archívum kivásárlása értesülésünk szerint része annak a tárgyalássorozat­nak, amely az MTV konszolidációjáról folyik. A tévé kuratóriuma parlamenti be­számolójában jelezte, hogy költségvetési támogatás nélkül nem tudja biztosítani az intézmény működését. Az archívum el­adása már korábban is szerepelt a lehetsé­ges bevételi források között, a terv mögül azonban az év elején még kihátrált a tévét irányító Mendreczky Károly. Az MTV- ben tízmilliárd forintra becsülik a megle­hetősen hiányos és rossz állapotban lévő archívum eszmei értékét. A Magyar Rádióban folyó állapotfel­mérés legalább nyolcmilliárd forintra ér­tékelte az archívumot, ez azonban nem a végösszeg. Kondor Katalin, a rádió elnö­ke lapunk kérdésére elmondta: a digitali­zálással valóban vannak problémáik, de nem tud arról, hogy konkrét döntés szüle­tett volna a gyűjteményükről. Szekeres Imre, a költségvetési bizott­ság szocialista elnöke szerint a NAVA- nak megszavazott támogatás csak azt a célt szolgálja, hogy ezen keresztül finan­szírozzák a közrádió és a köztévé idei veszteségét, ahelyett, hogy a 14 milliárd forintot más, fontosabb közcélokra vagy adócsökkentésre fordítanák. A bizottság kormánypárti többsége döntött arról is, hogy támogatja az MTV 1,4 milliárdos köztartozásának elengedését. A kormány ugyanakkor nem támogatta az MTV egy­milliárdos tőkeemlésére vonatkozó koalí­ciós javaslatot. Haszán Zoltán „Profiltisztítás” a rádióban Marad a kabaré, nincs döntés a Beszéljük meg!-ről Megkezdődött az új elnök, Kondor Katalin által kezdeményezett „profil­­tisztítás” a közrádióban: egyelőre a Kossuth-műsoridő egy részének át­alakítását jelentette be Perjés Klára adófőszerkesztő. Néhány hét múlva újabb változtatások várhatók. Az október 29-től hallható egyik új­donság, hogy a regionális igazgatótól, Simkó Jánostól a Kossuth adófőszer­kesztőjének felügyelete alá és korábbi adásidőbe kerül a Magyarországról jö­vök című műsor - tudtuk meg Perjés Klárától. (Az adást több mint tíz éve Simkó alapította meg a Kossuthon. Az igazgató nem kívánt az ügyről lapunk­nak nyilatkozni, megerősített informá­ciónk szerint azonban november elsejé­től közös megegyezéssel távozik a rádi­ótól.) Jelentős változás, hogy a 17 és 18 óra közötti sávban hallható ezután az idő­közben alelnökké kinevezett Hollós Já­nos Vállalkozásklinika című műsora (csütörtökönként), továbbá a Pénz, pi­ac, profit című adás (hétfőnként); a töb­bi napon Európa Klub, Digitális és Hol­­naprakész címmel készülnek új műso­rok. Az eddigi későbbi időpontról a 19 órakor kezdődő félórába kerül a Hatá­rok nélkül című műsor. Ezt követően mindennap Sportvilág lesz, a 20 órás hírek után pedig a hazai sporttörténet legnagyobbjairól a Filmmúzeum tévé­­csatornával együttműködve készült portréműsorokat tűzik műsorra. Októ­ber végétől délelőttönként hosszabb műsoridőben, 12 óráig hallható a Nap­közben, ebbe ágyazva több rövidebb adás, így irodalmi mű is elhangzik. Érdeklődésünkre Perjés Klára el­mondta: nincs még döntés Bolgár György Beszéljük meg! című telefonos közéleti műsorának sorsáról, de biztos­ra vehető, hogy a mai formájában hosszabb távon nem folytatódhat. A főszerkesztő érvelése szerint azért, mert nem sikerült nyilvánvalóvá tenni, hogy a megszólalók véleménye nem azonos a Magyar Rádióéval. Márpedig „sok elhangzó vélemény nem igaz, nem tényszerű” a műsorban, a betele­fonálók többsége - a főszerkesztő is­meretei szerint - nyolc általánost vég­zett ember. Az adófőszerkesztő határozott szán­déka viszont megtartani a szombati Rá­diókabarét. A további műsorsávokról és a hét végi Kossuth-műsorról csak ké­sőbb határoz a főszerkesztő: Varsányi Gyula /I Eltérő lélekszámú választókerületek Miután a parlament jóváhagyásával hat település 2002-től kiválik Veszprém me­gyéből és Győr-Moson-Sopron megyé­hez csatlakozik, a kormány ehhez igazí­totta az országgyűlési választások egyéni választókerületét is, így Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány községek la­kosai a jövő tavaszi választáson Győr- Moson-Sopron megye 1. számú választó­­körzetéhez tartoznak majd. Az elmúlt tíz évben ez a negyedik kiigazítás. Az egyéni választókerületi határok át­fogó felülvizsgálatával a szakértők sze­rint évek óta adós a kormány és a parla­ment. A rendszerváltozás idején a határo­kat úgy húzták meg, hogy minden körzet­ben a lakosok száma megközelítően 60 ezer legyen, ami átlagosan 45 ezer nagy­korú választópolgárt jelent. Több körzet­ben azonban jelentősen eltér egymástól a választókerületben lakók száma. Erre az 1994-es veszprémi botrány hívta fel a fi­gyelmet. Akkor a megyeszékhely jegyző­je módosította a Veszprém megyei 6-os és 7-es választókerület határait. Arra hi­vatkozott, hogy az egyik körzetben 26 ezer, a másikban 33 ezer választópolgár él. A BM utasította az önkormányzatot az eredeti állapot visszaállítására. Az ország 176 egyéni választókörzete között másutt is mutatkoznak szembetű­nő aránytalanságok. A fővároson belül például akad 33 ezres és 62 ezres lélek­számú választókerület is. Míg a Tolna megyei 4-es, dombóvári székhelyű vá­lasztókerületben mindössze 29 ezren él­nek, addig a gödöllőiben majd 60 ezren. I. B. VÁLASZTÓKERÜLETI HATÁRKORREKCIÓ •Korábban csatlakoztak már Győr-Moson-Sopron megyéhez Forrás: DIMÉP NÉPSZABADSÁG-grafika

Next