Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-30 / 253. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 30., KEDD Tizenkétmilliárd a köztévének Újabb terv készült a Magyar Televízió megsegítésére. A korábbi burkolt támogatási szándék helyett, amely egy egyelőre nem is működő szervezeten keresztül juttatott volna pénzt a köztévének, egy most benyújtott fideszes indítvány már közvetlenül az MTV-nek adna 12,5 milliárd forintot. A Magyar Rádió is kapna 1,5 milliárdot. Politikai vita miatt elmaradt a közmédiumok vezetőinek parlamenti meghallgatása. Jelentős, 12,5 milliárd forintos tőkeinjekciót kap a Magyar Televízió, ha az Országgyűlés elfogadja Sasvári Szilárd fideszes kulturális bizottsági elnök indítványát. A zárszámadáshoz benyújtott, a költségvetési bizottságban ma napirendre kerülő elképzelés szerint a személyi jövedelemadó többletéből nyújtanának támogatást a köztévének. Sasvári tőkeemelést javasol a Magyar Rádiónál is. Ez az összeg 1,5 milliárd forint lenne. A közmédiumok anyagi megsegítését Sasvári azzal indokolja, hogy mindkét intézmény 1996-os alapítása óta tőkehiányos. Az MTV kényes gazdasági és válságos likviditási helyzetben van - írja a fideszes politikus, majd mindezt részletezve úgy fogalmaz, hogy a társaság jegyzett tőkéjét az eredeti 16 milliárdról 1,2 milliárdra volt kénytelen leszállítani, az ingatlanjait eladta, reklámbevételei radikálisan csökkentek, ugyanakkor költségeit tovább már nem tudja faragni. A rádiónál az indok a következő: az intézmény folyamatosan felélni kényszerül a műszaki fejlesztéshez nélkülözhetetlen forrásait, így képtelen végrehajtani a szükséges változtatásokat. Sasvári javaslatát három hete már megelőzte egy másik elképzelés, amely az egyelőre nem is működő Nemzeti Audiovizuális Archívumnak (NAVA) juttatott volna 14 milliárd forintot a „veszélyben lévő” rádiós és tévés archívum felvásárlására. A költségvetési bizottság kormánypárti többsége meg is szavazta a módosító indítványt, ám időközben a tervet ejtették, mert a NAVA felállításának előkészítése csak a napokban kezdődik meg. Továbbra is támogatják viszont azt az elképzelést, amely elengedné az MTV néhány hónap alatt keletkezett 1,4 milliárd forintos köztartozását. Mindez azt követően halmozódott fel újra, hogy a költségvetésben 9,5 milliárdos adó- és tb-hátralékot már tavaly év végén töröltek. A költségvetési bizottság már hétfőn foglalkozott volna a közmédiumok gazdálkodásával, MSZP-s és SZDSZ-s képviselők ugyanis kezdeményezték az intézmények vezetőinek meghallgatását. Az ülés azonban, amelyen tárgyaltak volna a terrorizmus elleni fellépés több intézkedéséről is, elmaradt. Szekeres Imre, a testület szocialista elnöke szavazásra tette fel a napirendet, és miután csak hat, MSZP-s és SZDSZ-s igen szavazat érkezett, az ülést nem tartották meg. A Fidesz és az MDF képviselői szándékos obstrukciónak minősítették Szekeres eljárását, és kifogásolták, hogy az elnök nem kérdezett rá, ki szavaz nemmel és ki tartózkodik. Domokos László fideszes alelnök szerint nem volt megfelelően előkészítve az ülés, több képviselő még alá sem írhatta a jelenléti ívet, amikor Szekeres már szavaztatott. Szekeres úgy látja, a kormánypárti képviselők szándékosan akadályozták meg, hogy a közmédiumok vezetőinek kérdéseket tehessenek fel az intézmények gazdálkodásáról. A megjelent intézményvezetők így beszámoló nélkül távoztak. Az eddig a kiegyensúlyozott gazdálkodását hirdető rádió írott anyagából ugyanakkor az derül ki, hogy az intézmény 1997 óta folyamatosan veszteséges, és egyre nagyobb cash-flow hiánnyal működik. A tavalyi 62 millió forintos mérleg szerinti eredményt korrigálva valójában egy milliárd forintos veszteségről számol be a dokumentum. Szintén súlyos gazdasági nehézségeket jelez a Duna TV is, a műholdas csatorna megsegítése azonban Sasvári javaslatában nem szerepel. Haszán Zoltán A közmédiumok tanácstalan vezetői a Parlamentben FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Elhalasztott jövedékiadó-emelés A külügyi bizottságban nem kapott többségi támogatást a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló határozati javaslat módosítása. A gazdasági bizottságban döntés született arról, hogy az ásványolaj jövedéki adójának emelését jövő júliusra halasztják. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Külügyi Bizottság: a hétfői ülésen sem a kormány képviselője, sem a testület többsége nem támogatta azokat az ellenzéki módosító indítványokat, amelyeket a harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló határozati javaslathoz nyújtottak be. A nemzetbiztonsági kabinet szeptemberben a svéd kormány Gripen típusú vadászrepülőgépeire vonatkozó ajánlatát találta a legjobbnak. A tárgyalások 14 darab többfunkciós harcászati repülőgép bérléséről folynak. A témában a honvédelmi tárca határozati javaslatot nyújtott be. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke és Kocsi László (MSZP) az ülésen hangsúlyozta: a módosító javaslatok elfogadására azért lenne szükség, mert az Országgyűlés kevés információt kapott, így nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő döntést tudjon hozni egy ilyen kérdésben. Az MSZP és az SZDSZ is azt szeretné, hogy a kormány a megváltozott fejlesztési elképzeléseknek megfelelően terjesszen elő indítványt a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról. Gazdasági Bizottság: a testület egyhangúlag támogatta azt a pénzügyminisztériumi törvénymódosítási javaslatot, amelynek alapján az ásványolaj jövedéki adójának emelését 2002. július 1-jére halasztanák. A kormány még a múlt év őszén vállalt kötelezettséget arra, hogy addig nem emeli az ásványolaj jövedéki adótartalmát, amíg a kőolaj világpiaci ára nem süllyed 25 dollár alá. Mivel ez bekövetkezett, a kormánynak joga lenne már most emelni az adó mértékét. A gazdasági szereplők kérésére és az adóemelés inflációgerjesztő hatása miatt azonban a pénzügyi kormányzat hajlandó önmérsékletet tanúsítani. A bizottság szavazott a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról is. A kormány képviselője és a bizottság is támogatta Sasvári Szilárd és Tirts Tamás fideszes képviselő indítványát, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy 52 milliárd forintért vállaljon készfizető kezességet a Millenniumi Városközpont kulturális tömb megvalósításához és működtetéséhez, a Kultúr- Part Ingatlanüzemeltető Kft. javára. A püspökök később válaszolnak A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői a Népszabadságból értesültek arról, hogy mintegy hatvan hívő értelmiségi nyílt levélben kérte: határozottan lépjenek fel az antiszemitizmus, a cigány- és idegengyűlölet ellen. Mint arról hétfői számunkban hírt adtunk, a levelet többek között Esterházy Péter, Fejtő Ferenc, Pomogáts Béla írta alá. (Csapody Miklós nevét tévedésből közöltük, a valóságban Csapody Tamás szerepel az aláírók között. Az érintettek elnézését kérjük - A szerk.) A levél címzettje Seregély István egri érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspök. Veres András, a püspöki kar titkára tudatta: a levelet még nem kapták meg, érdemi válaszra csak ez után lehet számítani. Hasonlóan nyilatkozott Bölcskei Gusztáv és Szebik Imre is. Szebik hozzátette: határozottan elítél mindenféle faji kirekesztést és rasszizmust. Cz. G. A levelet teljes terjedelmében közöljük a 9. oldalon Az MSZP-frakció kíváncsi Székelyre MUNKATÁRSAINKTÓL Mádl Ferenc köztársasági elnök időt kíván hagyni arra, hogy valamennyi parlamenti frakció kialakítsa álláspontját az ombudsmanjelölt személyéről. Ezt követően hatpárti egyeztetést kezdeményez annak érdekében, hogy konszenzusos jelöltet terjeszthessen az Országgyűlés elé. Az államfő ugyanis rendkívül fontosnak tartja, hogy ez az alkotmányos intézmény, az ombudsmani hivatal működőképes legyen. Ezt Schillinger Erzsébet, a Köztársasági Elnöki Hivatalsajtófőosztályának vezetője közölte hétfőn lapunk érdeklődésére. Majtényi László hivatalából történt távozását követően a köztársasági elnök már két alkalommal állított jelöltet az adatvédelmi biztosi tisztség betöltésére, az Országgyűlés azonban - az MSZP és az SZDSZ támogatásának hiányában - sem Maczonkai Mihályt, sem Berki Ádámot nem tudta megválasztani. Múlt csütörtökön lejárt az a határidő, amelyen belül a köztársasági elnöknek meg kellett volna neveznie új jelöltjét. Erre nem került sor, jóllehet a koalíciós pártok mellett az ellenzéki MIÉP és az SZDSZ is egyértelművé tette: támogatja Székely László dunai kormánybiztos ombudsmanná választását, akit Mádl Ferenc meg nem erősített hírek szerint jelölni kíván. Az MSZP mindenképpen azt szeretné, hogy az Országgyűlés meg tudja választani Majtényi László adatvédelmi ombudsman utódját. Ennek érdekében a szocialisták informális úton két, általuk alkalmasnak ítélt személyt is a köztársasági elnök figyelmébe ajánlottak - értesült a Népszabadság. A szocialista képviselők támogatása nélkül nincs esély az új adatvédelmi biztos megválasztására, ehhez ugyanis kétharmados többség szükséges. Nagy Sándor frakcióvezető tegnap azt közölte: meghívják az MSZP-képviselőcsoport hétfői ülésére Székelyt, hogy adjon tájékoztatást „az általa képviselt felfogásról”. VÁLASZTÁS 2002 Nincs mód csalásra? Szakértők szerint felesleges az MSZP indítványa Az MSZP-nek a választási csalások megelőzésére benyújtott javaslatai szakmailag megalapozatlanok - állítják választási szakértők. Álláspontjuk, hogy a választás tisztaságát nem az eltérő színű golyóstollak használata garantálja, hanem az, hogy a pártok képviselői az eljárás minden szakaszánál jelen lehetnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Négy szocialista politikus - alapvetően a választással kapcsolatos visszaélések megelőzésére - egyéni képviselői indítványt vitt a parlament elé. A javaslat szerint eltérő színű tollat kellene használni a szavazólap kitöltésekor, illetőleg a voksok összeszámlálásakor. Az indítványban szerepel az is, hogy ha az első két legtöbb szavazatot elnyert jelölt között az összes voks egy százalékánál kisebb a különbség, az egyéni országgyűlési választókerületben leadott valamennyi szavazatot számlálják újra, a végeredmény megállapításakor pedig az Országos Választási Bizottság tételesen ellenőrizze a 11 000 szavazókör jegyzőkönyvét. Választási szakértők az MSZP indítványával kapcsolatban hangsúlyozzák: a szavazás eredményének megállapításakor 1989 óta egyetlen jogsértést sem észleltek, vagyis a fenti intézkedéseket semmi nem indokolja. A választások tisztaságát ugyanis elsősorban az garantálja, hogy a pártok képviselői az eljárás során mindenütt jelen lehetnek, így képviselőket delegálhatnak a szavazókörökbe, a helyi és a területi, valamint az országos választási bizottságokba is. A választás eredményét megállapító határozatok ellen pedig mindenki jogorvoslati kérelemmel élhet, és indokolt esetben indítványozhatja a jegyzőkönyvek ellenőrzését, de akár a voksok újraszámlálását is. Egyébként a választásokkal összefüggésben mind ez ideig csupán azért indult büntetőeljárás, mert vélelmezhető volt, hogy néhányan többször voksoltak. A visszaélésekre az informatikai rendszer derített fényt, amely már korábban is alkalmas volt arra, hogy a kétszer vagy többször szavazókat kiszűrje. Egy fideszes képviselő ugyancsak önálló indítványt nyújtott be az eljárási törvény módosítására. A javaslat szerint a választási irodáknak azok az önkormányzati dolgozók is tagjai lehetnének, akik a köztisztviselői törvény módosítása miatt kikerültek a közszolgálatból. E körbe tartoznak az ügyviteli alkalmazottak, akik már nem köztisztviselők, ám több választáson is gyakorlatot szerezhettek. A javaslat szerint megoldást jelenthetne, ha a helyhatóságoknál munkaviszonyban állók is tagjai lehetnének a választási irodáknak. Az MSZP azonban e javaslatot valószínűleg csak akkor támogatja, ha a kormánypártok elfogadják a szocialisták javaslatait. Amennyiben e kérdésben nem születik politikai kompromisszum, az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatott közalkalmazottakat - például pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat - kell felkészíteni a választáson való közreműködésre. Kevés kérdésben értettek egyet Folytatás az 1. oldalról A Fidesz ellenajánlatot tett, s azt vetette fel, hogy Szájer és Nagy nevével jegyzett határozati javaslatot terjesszenek az Országgyűlés elé, amely a szocialisták népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban megerősítené a kormány intézkedéseit. Ezt Nagy elutasította, mert szerinte a Szájer által készített javaslat nem tartalmaz megfelelő garanciákat és határidőket a kérdések megvalósítására. Fennmaradt az éles szembenállás az egészségügy és a mezőgazdaság helyzetének megítélésében is. Az MSZP azt javasolta, hogy a kormány sürgősen terjesszen be válságkezelési csomagot a két ágazat drámai helyzetének javítására. A Fidesz szerint a kormány eddigi intézkedéseivel és a parlament előtt lévő javaslatok elfogadásával ezeken a területeken is sikerül előrelépni. Szájer úgy vélte, az MSZP alkotmányos válságot idézett elő azzal, hogy eddig nem járult hozzá az új adatvédelmi biztos megválasztásához. Ezzel kapcsolatban Nagy úgy vélekedett: a frakció a jövő hétre meghívja Székely Lászlót, hogy adjon tájékoztatást elképzeléseiről. A Fidesz szerint szintén az MSZP-t terheli a felelősség amiatt, hogy az uniós tárgyalásokon nem sikerült lezárni az audiovizuális fejezetet, mert az MSZP belpolitikai viták miatt nem járul hozzá a médiatörvény módosításához. Nagy azonban megismételte: amíg a kormány nem számolja fel a csonka médiakuratóriumokat, addig nem járulnak hozzá a változtatáshoz. Egyetlen kérdésben, a választási eljárási törvény módosításában van esély a megállapodásra. Az MSZP hatpárti egyetértést szeretne arról a módosító javaslatáról, mely szerint a parlamenti választások során minimális szavazatkülönbség esetén automatikusan újra kellene számlálni a voksokat. A Fidesz ezt a javaslatot kész támogatni, és azt indítványozza, hogy a köztisztviselők mellett a közalkalmazottak is részt vehessenek a választások lebonyolításában. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor KORÁBBI FIDESZ-MSZP TALÁLKOZÓK 1998. SZEPTEMBER 9. SZÁJER JÓZSEF ÉS KOVÁCS LÁSZLÓ MEGBESZÉLÉSE _________________________________Felvetett témák_________________________________ Fidesz MSZP • NATO-csatlakozás elősegítése • Vizsgálóbizottságok felállítása • Ügyészség kormány alá rendelése • A feszült belpolitikai légkör oldása • Házszabály módosítása • Egyeztetés a gazdasági folyamatokról • Alkotmánybírók választása 2001. FEBRUÁR 8. SZÁJER JÓZSEF ÉS NAGY SÁNDOR MEGBESZÉLÉSE Felvetett témák Fidesz MSZP • Kisebb parlament • Hetenkénti parlamenti ülésrend • Haderőreform elősegítése • Nyugdíjemelés • Uniós csatlakozás elősegítése • Közalkalmazotti béremelés • Médiatörvény jogharmonizációja • Többletforrások az oktatásra, egészségügyre, agráriumra • Szervezett bűnözés elleni fellépés • Pótköltségvetés benyújtása • Képviselői összeférhetetlenség • Médiaügyek szigorítása • Torgyán József és Szabadi Béla menesztése • Önkormányzati törvény módosítása • Elhatárolódás Kövér László Horn Gyulát sértő kijelentésétől Egyesülő Torgyán-ellenes tábor Egyesülésről, illetve választási szövetség létrehozásáról tárgyalnak a héten a Torgyán József-ellenes kisgazdák. Ma a Reform Kisgazdapárt elnöke, Liebmann Katalin konzultál Cseh Sándorral, a Kisgazda Szövetség vezetőjével. A Reform Kisgazdapárt egyesülése a Kisgazda Szövetséggel elősegítheti a „kisgazda sorok rendezését”. Ez az előfeltétele annak, hogy a Torgyán-ellenes kisgazdák létrehozzák választási koalíciójukat a KDNP-vel, illetve az MDNP- vel. Bartók Tivadar, a KDNP és Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke fogalmazott úgy korábban, hogy „előbb a kisgazdáknak kell egyetértésre jutni”, s azt követően kerülhet sor érdemi tárgyalásokra a jobbközép szövetségről. Információink szerint a KDNP és az MDNP vezető politikusai szerdán tárgyalnak a kisgazdákkal. Az FKGP-frakció tíz képviselője - Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter és Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető társaságában - ugyanakkor Kövér Lászlóval, a Fidesz ügyvezető alelnökével tárgyalt a választási együttműködésről. Megállapodásuk esetén a tíz kisgazda honatya Fidesz-színekben indulna a választásokon, míg Turi-Kovács és Szentgyörgyvölgyi a Fidesz—MDF közös listáján kapna helyet. Cs. I.