Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-30 / 253. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 30., KEDD Tizenkétmilliárd a köztévének Újabb terv készült a Magyar Televí­zió megsegítésére. A korábbi burkolt támogatási szándék helyett, amely egy egyelőre nem is működő szerve­zeten keresztül juttatott volna pénzt a köztévének, egy most benyújtott fideszes indítvány már közvetlenül az MTV-nek adna 12,5 milliárd fo­rintot. A Magyar Rádió is kapna 1,5 milliárdot. Politikai vita miatt elma­radt a közmédiumok vezetőinek par­lamenti meghallgatása. Jelentős, 12,5 milliárd forintos tőke­­injekciót kap a Magyar Televízió, ha az Országgyűlés elfogadja Sasvári Szilárd fideszes kulturális bizottsági elnök indít­ványát. A zárszámadáshoz benyújtott, a költségvetési bizottságban ma napirend­re kerülő elképzelés szerint a személyi jövedelemadó többletéből nyújtanának támogatást a köztévének. Sasvári tőkeemelést javasol a Magyar Rádiónál is. Ez az összeg 1,5 milliárd forint lenne. A közmédiumok anyagi megsegítését Sasvári azzal indokolja, hogy mindkét intézmény 1996-os alapí­tása óta tőkehiányos. Az MTV kényes gazdasági és válságos likviditási hely­zetben van - írja a fideszes politikus, majd mindezt részletezve úgy fogalmaz, hogy a társaság jegyzett tőkéjét az ere­deti 16 milliárdról 1,2 milliárdra volt kénytelen leszállítani, az ingatlanjait el­adta, reklámbevételei radikálisan csök­kentek, ugyanakkor költségeit tovább már nem tudja faragni. A rádiónál az in­dok a következő: az intézmény folyama­tosan felélni kényszerül a műszaki fej­lesztéshez nélkülözhetetlen forrásait, így képtelen végrehajtani a szükséges változtatásokat. Sasvári javaslatát három hete már megelőzte egy másik elképzelés, amely az egyelőre nem is működő Nemzeti Audiovizuális Archívumnak (NAVA) juttatott volna 14 milliárd forintot a „ve­szélyben lévő” rádiós és tévés archívum felvásárlására. A költségvetési bizottság kormánypárti többsége meg is szavazta a módosító indítványt, ám időközben a tervet ejtették, mert a NAVA felállításá­nak előkészítése csak a napokban kez­dődik meg. Továbbra is támogatják vi­szont azt az elképzelést, amely elenged­né az MTV néhány hónap alatt keletke­zett 1,4 milliárd forintos köztartozását. Mindez azt követően halmozódott fel új­ra, hogy a költségvetésben 9,5 milliár­dos adó- és tb-hátralékot már tavaly év végén töröltek. A költségvetési bizottság már hétfőn foglalkozott volna a közmédiumok gaz­dálkodásával, MSZP-s és SZDSZ-s képviselők ugyanis kezdeményezték az intézmények vezetőinek meghallgatá­sát. Az ülés azonban, amelyen tárgyal­tak volna a terrorizmus elleni fellépés több intézkedéséről is, elmaradt. Szeke­res Imre, a testület szocialista elnöke szavazásra tette fel a napirendet, és mi­után csak hat, MSZP-s és SZDSZ-s igen szavazat érkezett, az ülést nem tartották meg. A Fidesz és az MDF képviselői szándékos obstrukciónak minősítették Szekeres eljárását, és kifogásolták, hogy az elnök nem kérdezett rá, ki sza­vaz nemmel és ki tartózkodik. Domokos László fideszes alelnök szerint nem volt megfelelően előkészítve az ülés, több képviselő még alá sem írhatta a jelenlé­ti ívet, amikor Szekeres már szavazta­tott. Szekeres úgy látja, a kormánypárti képviselők szándékosan akadályozták meg, hogy a közmédiumok vezetőinek kérdéseket tehessenek fel az intézmé­nyek gazdálkodásáról. A megjelent intézményvezetők így beszámoló nélkül távoztak. Az eddig a kiegyensúlyozott gazdálkodását hirdető rádió írott anyagából ugyanakkor az de­rül ki, hogy az intézmény 1997 óta fo­lyamatosan veszteséges, és egyre na­gyobb cash-flow hiánnyal működik. A tavalyi 62 millió forintos mérleg szerinti eredményt korrigálva valójában egy mil­liárd forintos veszteségről számol be a dokumentum. Szintén súlyos gazdasági nehézségeket jelez a Duna TV is, a mű­holdas csatorna megsegítése azonban Sasvári javaslatában nem szerepel. Haszán Zoltán A közmédiumok tanácstalan vezetői a Parlamentben FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Elhalasztott jövedékiadó-emelés A külügyi bizottságban nem kapott többségi támogatást a harcászati re­pülőerők fejlesztéséről szóló határo­zati javaslat módosítása. A gazdasági bizottságban döntés született arról, hogy az ásványolaj jövedéki adójának emelését jövő júliusra halasztják. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Külügyi Bizottság: a hétfői ülésen sem a kormány képviselője, sem a testület több­sége nem támogatta azokat az ellenzéki módosító indítványokat, amelyeket a har­cászati repülőerők fejlesztéséről szóló határozati javaslathoz nyújtottak be. A nemzetbiztonsági kabinet szeptemberben a svéd kormány Gripen típusú vadászre­pülőgépeire vonatkozó ajánlatát találta a legjobbnak. A tárgyalások 14 darab több­­funkciós harcászati repülőgép bérléséről folynak. A témában a honvédelmi tárca határozati javaslatot nyújtott be. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bi­zottság elnöke és Kocsi László (MSZP) az ülésen hangsúlyozta: a módosító ja­vaslatok elfogadására azért lenne szük­ség, mert az Országgyűlés kevés infor­mációt kapott, így nincs abban a hely­zetben, hogy megfelelő döntést tudjon hozni egy ilyen kérdésben. Az MSZP és az SZDSZ is azt szeretné, hogy a kor­mány a megváltozott fejlesztési elképze­léseknek megfelelően terjesszen elő in­dítványt a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról. Gazdasági Bizottság: a testület egy­hangúlag támogatta azt a pénzügymi­nisztériumi törvénymódosítási javasla­tot, amelynek alapján az ásványolaj jö­vedéki adójának emelését 2002. július 1-jére halasztanák. A kormány még a múlt év őszén vállalt kötelezettséget ar­ra, hogy addig nem emeli az ásványolaj jövedéki adótartalmát, amíg a kőolaj vi­lágpiaci ára nem süllyed 25 dollár alá. Mivel ez bekövetkezett, a kormánynak joga lenne már most emelni az adó mér­tékét. A gazdasági szereplők kérésére és az adóemelés inflációgerjesztő hatása miatt azonban a pénzügyi kormányzat hajlandó önmérsékletet tanúsítani. A bizottság szavazott a 2000. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvény­­javaslathoz benyújtott módosító javasla­tokról is. A kormány képviselője és a bi­zottság is támogatta Sasvári Szilárd és Tirts Tamás fideszes képviselő indítvá­nyát, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy 52 milliárd forintért vállaljon készfizető kezességet a Millenniumi Vá­rosközpont kulturális tömb megvalósí­tásához és működtetéséhez, a Kultúr- Part Ingatlanüzemeltető Kft. javára. A püspökök később válaszolnak A katolikus, a református és az evangéli­kus egyház vezetői a Népszabadságból értesültek arról, hogy mintegy hatvan hí­vő értelmiségi nyílt levélben kérte: hatá­rozottan lépjenek fel az antiszemitiz­mus, a cigány- és idegengyűlölet ellen. Mint arról hétfői számunkban hírt ad­tunk, a levelet többek között Esterházy Péter, Fejtő Ferenc, Pomogáts Béla írta alá. (Csapody Miklós nevét tévedésből közöltük, a valóságban Csapody Tamás szerepel az aláírók között. Az érintettek elnézését kérjük - A szerk.) A levél cím­zettje Seregély István egri érsek, a katoli­kus püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspök. Veres András, a püspöki kar tit­kára tudatta: a levelet még nem kapták meg, érdemi válaszra csak ez után lehet számítani. Hasonlóan nyilatkozott Bölcs­kei Gusztáv és Szebik Imre is. Szebik hozzátette: határozottan elítél mindenféle faji kirekesztést és rasszizmust. Cz. G. A levelet teljes terjedelmében közöljük a 9. oldalon Az MSZP-frakció kíváncsi Székelyre MUNKATÁRSAINKTÓL Mádl Ferenc köztársasági elnök időt kí­ván hagyni arra, hogy valamennyi parla­menti frakció kialakítsa álláspontját az ombudsmanjelölt személyéről. Ezt kö­vetően hatpárti egyeztetést kezdemé­nyez annak érdekében, hogy konszenzu­sos jelöltet terjeszthessen az Országgyű­lés elé. Az államfő ugyanis rendkívül fontosnak tartja, hogy ez az alkotmá­nyos intézmény, az ombudsmani hivatal működőképes legyen. Ezt Schillinger Erzsébet, a Köztársasági Elnöki Hivatal­­sajtófőosztályának vezetője közölte hét­főn lapunk érdeklődésére. Majtényi László hivatalából történt tá­vozását követően a köztársasági elnök már két alkalommal állított jelöltet az adatvédelmi biztosi tisztség betöltésére, az Országgyűlés azonban - az MSZP és az SZDSZ támogatásának hiányában - sem Maczonkai Mihályt, sem Berki Ádá­­mot nem tudta megválasztani. Múlt csü­törtökön lejárt az a határidő, amelyen be­lül a köztársasági elnöknek meg kellett volna neveznie új jelöltjét. Erre nem ke­rült sor, jóllehet a koalíciós pártok mel­lett az ellenzéki MIÉP és az SZDSZ is egyértelművé tette: támogatja Székely László dunai kormánybiztos ombuds­­manná választását, akit Mádl Ferenc meg nem erősített hírek szerint jelölni kíván. Az MSZP mindenképpen azt szeretné, hogy az Országgyűlés meg tudja válasz­tani Majtényi László adatvédelmi ombudsman utódját. Ennek érdekében a szocialisták informális úton két, általuk alkalmasnak ítélt személyt is a köztársa­sági elnök figyelmébe ajánlottak - érte­sült a Népszabadság. A szocialista képvi­selők támogatása nélkül nincs esély az új adatvédelmi biztos megválasztására, eh­hez ugyanis kétharmados többség szük­séges. Nagy Sándor frakcióvezető tegnap azt közölte: meghívják az MSZP-képvi­­selőcsoport hétfői ülésére Székelyt, hogy adjon tájékoztatást „az általa képviselt felfogásról”. VÁLASZTÁS 2002 Nincs mód csalásra? Szakértők szerint felesleges az MSZP indítványa Az MSZP-nek a választási csalások megelőzésére benyújtott javaslatai szakmailag megalapozatlanok - állít­ják választási szakértők. Álláspont­juk, hogy a választás tisztaságát nem az eltérő színű golyóstollak használa­ta garantálja, hanem az, hogy a pár­tok képviselői az eljárás minden sza­kaszánál jelen lehetnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Négy szocialista politikus - alapvetően a választással kapcsolatos visszaélések megelőzésére - egyéni képviselői indít­ványt vitt a parlament elé. A javaslat sze­rint eltérő színű tollat kellene használni a szavazólap kitöltésekor, illetőleg a vok­­sok összeszámlálásakor. Az indítvány­ban szerepel az is, hogy ha az első két legtöbb szavazatot elnyert jelölt között az összes voks egy százalékánál kisebb a különbség, az egyéni országgyűlési vá­lasztókerületben leadott valamennyi sza­vazatot számlálják újra, a végeredmény megállapításakor pedig az Országos Vá­lasztási Bizottság tételesen ellenőrizze a 11 000 szavazókör jegyzőkönyvét. Választási szakértők az MSZP indítvá­nyával kapcsolatban hangsúlyozzák: a szavazás eredményének megállapítása­kor 1989 óta egyetlen jogsértést sem ész­leltek, vagyis a fenti intézkedéseket sem­mi nem indokolja. A választások tisztasá­gát ugyanis elsősorban az garantálja, hogy a pártok képviselői az eljárás során mindenütt jelen lehetnek, így képviselő­ket delegálhatnak a szavazókörökbe, a helyi és a területi, valamint az országos választási bizottságokba is. A választás eredményét megállapító határozatok el­len pedig mindenki jogorvoslati kérelem­mel élhet, és indokolt esetben indítvá­nyozhatja a jegyzőkönyvek ellenőrzését, de akár a voksok újraszámlálását is. Egyébként a választásokkal összefüggés­ben mind ez ideig csupán azért indult büntetőeljárás, mert vélelmezhető volt, hogy néhányan többször voksoltak. A visszaélésekre az informatikai rendszer derített fényt, amely már korábban is al­kalmas volt arra, hogy a kétszer vagy többször szavazókat kiszűrje. Egy fideszes képviselő ugyancsak önálló indítványt nyújtott be az eljárási törvény módosítására. A javaslat szerint a választási irodáknak azok az önkor­mányzati dolgozók is tagjai lehetnének, akik a köztisztviselői törvény módosítá­sa miatt kikerültek a közszolgálatból. E körbe tartoznak az ügyviteli alkalmazot­tak, akik már nem köztisztviselők, ám több választáson is gyakorlatot szerez­hettek. A javaslat szerint megoldást je­lenthetne, ha a helyhatóságoknál mun­kaviszonyban állók is tagjai lehetnének a választási irodáknak. Az MSZP azon­ban e javaslatot valószínűleg csak akkor támogatja, ha a kormánypártok elfogad­ják a szocialisták javaslatait. Amennyi­ben e kérdésben nem születik politikai kompromisszum, az önkormányzati in­tézményeknél foglalkoztatott közalkal­mazottakat - például pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat - kell felkészí­teni a választáson való közreműködésre. Kevés kérdésben értettek egyet Folytatás az 1. oldalról A Fidesz ellenajánlatot tett, s azt ve­tette fel, hogy Szájer és Nagy nevével jegyzett határozati javaslatot terjessze­nek az Országgyűlés elé, amely a szo­cialisták népszavazási kezdeményezésé­vel kapcsolatban megerősítené a kor­mány intézkedéseit. Ezt Nagy elutasítot­ta, mert szerinte a Szájer által készített javaslat nem tartalmaz megfelelő garan­ciákat és határidőket a kérdések megva­lósítására. Fennmaradt az éles szembenállás az egészségügy és a mezőgazdaság helyze­tének megítélésében is. Az MSZP azt ja­vasolta, hogy a kormány sürgősen ter­jesszen be válságkezelési csomagot a két ágazat drámai helyzetének javításá­ra. A Fidesz szerint a kormány eddigi in­tézkedéseivel és a parlament előtt lévő javaslatok elfogadásával ezeken a terü­leteken is sikerül előrelépni. Szájer úgy vélte, az MSZP alkotmá­nyos válságot idézett elő azzal, hogy ed­dig nem járult hozzá az új adatvédelmi biztos megválasztásához. Ezzel kapcso­latban Nagy úgy vélekedett: a frakció a jövő hétre meghívja Székely Lászlót, hogy adjon tájékoztatást elképzeléseiről. A Fidesz szerint szintén az MSZP-t ter­heli a felelősség amiatt, hogy az uniós tárgyalásokon nem sikerült lezárni az audiovizuális fejezetet, mert az MSZP belpolitikai viták miatt nem járul hozzá a médiatörvény módosításához. Nagy azonban megismételte: amíg a kormány nem számolja fel a csonka médiakurató­riumokat, addig nem járulnak hozzá a változtatáshoz. Egyetlen kérdésben, a választási eljá­rási törvény módosításában van esély a megállapodásra. Az MSZP hatpárti egyetértést szeretne arról a módosító ja­vaslatáról, mely szerint a parlamenti vá­lasztások során minimális szavazatkü­lönbség esetén automatikusan újra kelle­ne számlálni a voksokat. A Fidesz ezt a javaslatot kész támogatni, és azt indítvá­nyozza, hogy a köztisztviselők mellett a közalkalmazottak is részt vehessenek a választások lebonyolításában. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor KORÁBBI FIDESZ-MSZP TALÁLKOZÓK 1998. SZEPTEMBER 9. SZÁJER JÓZSEF ÉS KOVÁCS LÁSZLÓ MEGBESZÉLÉSE _________________________________Felvetett témák_________________________________ Fidesz MSZP • NATO-csatlakozás elősegítése • Vizsgálóbizottságok felállítása • Ügyészség kormány alá rendelése • A feszült belpolitikai légkör oldása • Házszabály módosítása • Egyeztetés a gazdasági folyamatokról • Alkotmánybírók választása 2001. FEBRUÁR 8. SZÁJER JÓZSEF ÉS NAGY SÁNDOR MEGBESZÉLÉSE Felvetett témák Fidesz MSZP • Kisebb parlament • Hetenkénti parlamenti ülésrend • Haderőreform elősegítése • Nyugdíjemelés • Uniós csatlakozás elősegítése • Közalkalmazotti béremelés • Médiatörvény jogharmonizációja • Többletforrások az oktatásra, egészségügyre, agráriumra • Szervezett bűnözés elleni fellépés • Pótköltségvetés benyújtása • Képviselői összeférhetetlenség • Médiaügyek szigorítása­­ • Torgyán József és Szabadi Béla menesztése • Önkormányzati törvény módosítása • Elhatárolódás Kövér László Horn Gyulát sértő kijelentésétől Egyesülő Torgyán-ellenes tábor Egyesülésről, illetve választási szövet­ség létrehozásáról tárgyalnak a héten a Torgyán József-ellenes kisgazdák. Ma a Reform Kisgazdapárt elnöke, Liebmann Katalin konzultál Cseh Sándorral, a Kisgazda Szövetség vezetőjével. A Reform Kisgazdapárt egyesülése a Kisgazda Szövetséggel elősegítheti a „kisgazda sorok rendezését”. Ez az elő­feltétele annak, hogy a Torgyán-ellenes kisgazdák létrehozzák választási koalí­ciójukat a KDNP-vel, illetve az MDNP- vel. Bartók Tivadar, a KDNP és Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke fogalmazott úgy korábban, hogy „előbb a kisgaz­dáknak kell egyetértésre jutni”, s azt kö­vetően kerülhet sor érdemi tárgyalások­ra a jobbközép szövetségről. Informáci­óink szerint a KDNP és az MDNP veze­tő politikusai szerdán tárgyalnak a kis­gazdákkal. Az FKGP-frakció tíz képviselője - Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter és Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető társaságában - ugyanakkor Kövér Lászlóval, a Fidesz ügyvezető alelnökével tárgyalt a vá­lasztási együttműködésről. Megállapo­dásuk esetén a tíz kisgazda honatya Fi­­desz-színekben indulna a választáso­kon, míg Turi-Kovács és Szentgyörgy­völgyi a Fidesz—MDF közös listáján kapna helyet. Cs. I.

Next