Népszabadság, 2001. december (59. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-18 / 294. szám

Vezet az RTL a tévék versenyében Az év utolsó hónapjaiban jelentős változás következett be a televíziók versenyében. Miközben a közszolgá­lati tévé továbbra sem tudja látvá­nyosan javítani pozícióját, az RTL Klub több összehasonlításban átvette a vezetést az eddig magabiztosan piacvezető TV 2-től. A gyengébb ősz miatt személycseréket jósoltak a ke­reskedelmi csatornánál, a TV 2 kül­földi tulajdonosai viszont a hétfői igazgatótanácsi ülésen megerősítet­ték a vezetőket. Megfordult az eddigi trend a televízi­ók versenyében: az RTL Klub jelentő­sen erősítette pozícióit a TV 2 rovására. A hirdetők által favorizált, így a reklá­mokból élő tévék számára kiemelkedő­en fontos 18-49 éves nézők körében át­vette a vezetést az RTL. Novemberben az eddig második számú csatornát az „értékes korcsoport” 36,2 százaléka nézte, három százalékkal több, mint a TV 2-t. Az M 1 továbbra sem szól bele a két országos kereskedelmi csatorna versenyébe, mindössze nyolcszázalé­kos közönségarányával. December közepi adatok szerint az RTL növelte ősszel megszerzett elő­nyét, a 18-49 éves célcsoportban hat százalékkal vezet a TV 2-vel szemben. Különösen nagy a különbség a főmű­soridőt összevetve. Az RTL Klub 47 százalékával szemben a TV 2 harminc százalékot tud felmutatni. A TV 2 ugyanakkor még őrzi előnyét a gyer­mek- és idős nézőket is magában fogla­ló statisztikában, bár a jelentős különb­ség néhány tizedszázalékra olvadt. Kolosi Péter, az RTL Klub program­­igazgatója szerint a változás elsősorban a csatorna saját műsorainak köszönhe­tő, amelyekkel legyőzte az általa „ro­mantikacsatornának” nevezett TV 2 telenovelláit. Az RTL ugyanis úgy dön­tött, hogy hagyja kifutni saját dél-ame­rikai szappanoperáit, és újak vásárlása helyett délutántól beindítja saját mű­sorfolyamát, amely a Mónika-show-val kezdődik, majd a Találkozások maga­zinnal folytatódik. Ezt követi a híradó, a Fókusz, a Barátok közt és a Legyen Ön is milliomos. (A hírműsorok no­vemberi összehasonlításában is az RTL Klub vezet a hirdetési szempontból ér­tékes korosztályban.) Kolosi szerint főműsoridős filmjeik is sikeresek. Szerdai tematikus Nostradamus-estjük­­ben a középkori jósról szóló dokumen­tumfilmet a tévéző 18-49 éves korosz­tály 55,6 százaléka, az ezt követő fil­met pedig több mint kétharmada látta. Pintér Dezső, a TV 2 elnöke szerint a legkisebb okuk sincs aggodalomra, hi­szen az egész évet nézve rendkívül ked­vező adatokat értek el. 2001-ben a napi átlagos nézettséget tekintve a teljes né­pesség körében 36,6 százalékos eredmé­nyük több mint hét százalékkal jobb, mint az RTL-é. A tévé fennállása óta a műso­rok területén a legnagyobb befektetéseket végezte idén ősszel, amelynek idővel meglesz a hozadéka - véli az elnök. A kereskedelmi tévénél a gyengébb eredmények miatt piaci szereplők sze­mélycseréket jósoltak, amelyeket erősí­tett, hogy a programigazgató időköz­ben távozott posztjáról. A külföldi tu­lajdonos SBS képviselői azonban a hét­fői igazgatótanácsi ülésen elismerésü­ket fejezték ki az idei teljesítményért, a TV 2 közéleti szerepléséért, és megerő­sítették a vezetőket. Haszán Zoltán NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. DECEMBER 18., KEDD 5 Bérpótlék papoknak, lelkészeknek Évi több mint 1,3 milliárd forintba kerül a kormány döntése A kormányzat képviselői kedden írják alá a katolikus, a református, az evan­gélikus egyház, valamint a zsidó feleke­zet vezetőivel a papok, lelkészek, egy­házi személyek jövedelempótló támo­gatásáról szóló megállapodást. A kor­mányzat jövőre hasonló szerződéseket köt a történelmi kisegyházakkal is: a baptistákkal, a metodistákkal, az uni­táriusokkal és az ortodox egyházakkal. Orbán Viktor kormányfő a nyáron, egy parlamenti tanácskozáson jelentette be, hogy a kormányzat bérkiegészítésben kí­vánja részesíteni a kisebb településeken élő papokat és lelkészeket. A részletekről Balog Zoltán, a miniszterelnök egyház­­politikai főtanácsadója tájékoztatta a nyilvánosságot. Kiderült, hogy az ötezer főnél kisebb lélekszámú községekben szolgálatot teljesítő katolikus papok, re­formátus és evangélikus lelkészek jövő év január elsejétől havi 20-30 ezer forin­tos jövedelempótló támogatásra számít­hatnak. Bérpótlékban részesülhetnek a hitoktatók és más, egyházi alkalmazás­ban lévő személyek is. A vészkorszakban a vidéki zsidóság túlnyomó részét elpusz­tították, a hitközségek ezért temetőik fenntartására költhetik a pénzt. Az intézkedés becsülhetően 3000- 3500 egyházi személyt érint, és évente több mint 1,3 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A kormány a múlt héten a pénz elosztásáról is döntött. A katoliku­sok 980 millió, a reformátusok 273 mil­lió, az evangélikusok 46 millió, a zsidó hitközségek 35 millió forintot kapnak. Összesen 15 millió forinthoz jutnak az úgynevezett történelmi kisegyházak. Ba­log Zoltán lapunknak elmondta, hogy e körbe a baptisták, a metodisták, az unitá­riusok és az ortodox egyházak tartoznak. A többletjuttatásról szóló megállapo­dást - Rockenbauer Zoltán kulturális mi­niszter felhatalmazása alapján - Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsola­tokért felelős helyettes államtitkára és Balog Zoltán írja alá a Parlamentben a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a zsidó felekezet veze­tőivel. A kisegyházakkal kötendő szerző­dések előkészítése még tart, ezeket már csak 2002-ben írják alá. Balog kérdésünkre közölte: a szüksé­ges összeget a kulturális tárca tartaléká­ból teremti elő a kormányzat. A pénzt ké­sőbb a költségvetés általános tartalékából visszatérítik a minisztériumnak. Czene Gábor Egyházi vezetők az államfőnél A közelgő ünnepek alkalmából Mádl Ferenc államfő hétfőn tizenegy egyház vezetőjét fogadta FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Világraszóló magyarok Budán Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg hétfő délután a budai Millenáris parkban az Álmok álmodói - Világraszó­ló magyarok című kiállítást. Az ezredévi ünnepségsorozat lezárulta után elkészült millenniumi tárlat az egykori Ganz-gyár területén lévő iparcsarnokokban kapott helyet. A magyar lelemény történetét, a magyar művészet, tudomány, ipar és technika kiemelkedő képviselőinek élet­útját és alkotásait 13 ezer négyzetméteren tárják a látogatók elé. A kiállítás mindkét csarnoka különleges építészeti alkotás. A parktól üvegfallal elválasztott­­ épület­ben többek között az irodalom, a zene, a film- és színházművészet, valamint az építészet meghatározó alkotóinak és al­kotásainak állítottak emléket. A hajdani nagyszereldében - amelyet a látogatók fölülről is megtekinthetnek a kilátóhelyül szolgáló, mozgó darunak köszönhetően - egyebek mellett a műszaki találmányok, a mezőgazdaság eredményei és a kima­gasló sportsikerek kaptak helyet. A kiállí­tott műtárgyak között számos különle­gesség is felbukkan, a legendás aranycsa­pat futball-labdájától a Vöcsök vitorlázó­­gépig-A tárlat 250 múzeum és magángyűjtő kollekciójából állt össze. Az eredeti mű­tárgyakat különleges térelemek, látványos installációk övezik, de a kiállított szöve­gek, képek és hanganyagok, akárcsak a számítógépen közzétett információk te­mérdek további ismerettel szolgálnak. A kiállítás jövő év végéig, mindennap dél­előtt tíz órától este kilencig tart nyitva. N. K. J. Miért büdös az ivóvíz Kaposváron? A szolgáltató félévnyi türelmet kér a lakosságtól Kaposváron sokan kétkedve fogadják a tisztiorvosi szolgálat megállapítását, hogy egészségre ártalmatlan a néhány városrészben a csapokból folyó büdös, sárga ivóvíz. Többek állítása szerint azóta vannak problémák, amióta a he­lyi kutakból, és nem a Balatonból szál­lítják a vizet. A szolgáltató szerint még félévnyi türelemre van szükség, és fo­kozatosan javulni fog az ivóvíz minősé­ge az egész városban. TUDÓSÍTÓNKTÓL Kaposváron sokan panaszkodnak az ivó­víz minőségére. Az utóbbi időszakban la­kossági fórumokon adtak hangot a kapos­váriak annak, hogy évekig tűrték a rossz minőségű szolgáltatást, de már fogytán a türelmük. Tudósítónknak egy helyi lakos azt mondta, hogy a csapból folyó víz sár­ga, zavaros és szaga van, ezért inkább ás­ványvizet fogyasztanak. Hozzátette: a víztől elszíneződnek a fürdőkádak, a tar­tályok. Többen megjegyezték: azóta van­nak gondok, amióta nem a balatoni víz­rendszerből kapja Kaposvár a vizet. Dr. Virág Géza helyi lakos azt mondta: Ka­posváron fele annyi vízdíjat szednek, mint a Balaton környékén, de ha beszá­mítják az ásványvízre és tisztítószerekre költött pénzt, akkor kiderül, hogy drága a víz a városban. Dr. Fadgyas Erzsébet, Kaposvár tiszti főorvosa elismerte: többször előfordult, hogy a víz vastartalma a megengedett ha­tárérték fölé emelkedett. Hozzáfűzte: a helyi kutak vastalanítás után jó minőségű vizet adnak, ám a vezetékrendszer el­avultsága és korrodáltsága miatt a szállí­tott víz újra szennyeződik vassal. Az emi­att megjelenő, úgynevezett kénbaktériu­mok anyagcsereterméke okozza a víz kellemetlen szagát. A szakember szerint a kifogásolt esetekben a szolgáltató - a Kaposvári Vízművek Kft. - azonnal tisz­títást, fertőtlenítést végzett, így Kaposvár ivóvize az egészségre ártalmatlan. Ift Miklós, a Kaposvári Vízművek Kft. ügyvezető igazgatója szerint a he­lyi kutak mélységi védett készletei ke­zeléssel jó minőségű vizet biztosítanak. A város lakosságának kétharmada ezt azért nem érzékeli, mert a vezetékrend­szerben még a korábbi, tisztítatlan víz szállítása miatt lerakódott egy olyan üledékréteg, ami a mai napig folyama­tosan oldódik ki. Az ügyvezető tájékoz­tatása szerint Kaposvár önkormányzata öt évvel ezelőtt vízminőség-javító prog­ramot indított. A 220 kilométeres veze­tékrendszer tisztítása nagyrészt megtör­tént, de hátra van még a szennyeződé­sek legfőbb okozójának tartott öt kilo­méter hosszúságú vezeték kiváltása. Ezt már elkezdték, és a jövő év második fe­létől a problémákkal küszködő városré­szekben is fokozatosan érezhető lesz az ivóvíz minőségének javulása. A költségekhez képest kevés a pénz a filmszemlére Az előző, millenniumi filmszemle 130 milliós költségvetéséhez képest eddig csak 60-70 millió forint gyűlt össze a jö­vő évi, január 31. és február 5. között ren­dezendő 33. Magyar Filmszemle meg­rendezéséhez - tudtuk meg Böjte József­től, a filmszemletanács elnökétől. A ren­dezvény fő támogatója a Magyar Mozgó­kép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tárca az idei, 32. filmszemle költségeiből vállalt 50 millióhoz képest jövőre csak 30 milliós támogatást ajánlott fel - erről tegnap érte­sítették az MMKA-t. Tóth Erzsébet, a közalapítvány főtitkára arról tájékoztatta lapunkat, hogy további pénzekre pályáz­tak az ORTT-nél, ahol azonban még nem hoztak döntést. Böjte arra számít, sikerül megnyerni néhány hazai multinacionális nagyvállalatot is támogatásra. A tervek szerint a 33. filmszemle hely­színe a pesti Corvin és Puskin mozi lesz. Ezenkívül vidéki vetítéseket is rendez­nek, 12 városban mutatják be a szemle díjnyertes és a zsűri által kijelölt produk­cióit február 8-tól, egy hónapon át. Ah­hoz, hogy ez a program zökkenők nélkül lebonyolítható legyen, nyolcvanmilliós szemleköltségvetésre van szükség - kö­zölte lapunkkal az MMKA főtitkára. A szemle versenyében induló filmek listája még nem végleges. Az MMKA in­formációi szerint az új játékfilmek között 18-20 celluloidszalagra rögzített és né­hány videoprodukció vetítése várható. Mint arról beszámoltunk, a szemletanács a cseh Jirí Menzel, az osztrák Michael Haneke rendezőt és Koltai Lajos opera­tőrt kérte fel a játékfilmes zsűribe. Mind­­hármójukkal még folynak a tárgyalások. Híreink szerint Koltai januárban kezdi forgatni Szabó Istvánnal új játékfilmjü­ket, és szeretné összeegyeztetni a két el­foglaltságot. V.Gy. Röviden Csatlakozás az aláírásgyűjtéshez A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és azok tag­­szervezetei is csatlakoznak a Pedagógu­sok Szakszervezete által indított aláírás­­gyűjtési akcióhoz, amelynek célja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre és tár­gyalja meg a közalkalmazotti bértábla minimálbérhez való igazítását. A de­cember eleje óta tartó aláírás-gyűjtési akcióhoz mintegy tizenöt más érdekkép­viseleti szervezet is csatlakozott már. (Munkatársunktól) A Match spórol, a szakszervezet perel A Kereskedelmi Alkalmazottak Szak­­szervezete (KASZ) szerdán bírósághoz fordul, ha a Match bolthálózatot üzemel­tető Csemege Szupermarketek Rt. nem állítja vissza a cég kollektív szerződésé­ben rögzített módon a hét végi munkáért járó pótlékot - erről Sáling József, a szak­­szervezet elnöke tájékoztatta a Népsza­badságot. A szakszervezet szerint a Cse­mege a munka törvénykönyvének több pontját is megsértette azzal, hogy előze­tes értesítés nélkül, egyoldalúan meg­szüntette a kollektív szerződésben rögzí­tett juttatást. Különösen év végén, amikor emelkedik a munkaórák száma, tartja mindezt érzékeny kérdésnek a szakszer­vezet. (Munkatársunktól) Meghiúsult jászladányi népszavazás A jászladányi cigány kisebbségi önkor­mányzat a megadott határidőre nem tud­ta összegyűjteni a helyi népszavazás ki­írásához szükséges aláírásokat - tudtuk meg Kállai Lászlótól, a kisebbségi ön­­kormányzat vezetőjétől. Szerinte a ro­mák jó része attól félt: ha aláírja az ívet, nem kap többet segélyt, vagy egyéb hát­rány éri. A kisebbségi képviselők május­ban fordultak a jegyzőhöz népszavazást kezdeményező aláírás-gyűjtési ívvel, amelyen öt kérdést fogalmaztak meg. Lajkó Terézia, Jászladány jegyzője azonban ebből négyet jogellenesnek, il­letve az önkormányzat döntési jogkörén kívül esőnek talált. Végül is két kérdés­ről gyűjtöttek aláírást: az építési és bon­tási tilalom visszavonásáról, valamint a helyi munkaerő alkalmazásáról. (Szol­noki tudósítónktól) Ingyenszoftverek az ELTE-nek Ingyenes szoftverhasználati jogot és ked­vezményes hozzáférést biztosít az Eötvös Loránd Tudományegyetem mintegy 30 ezer hallgatójának és csaknem háromezer oktatójának az a telepítőkészlet, amelyet Stumpf István kancelláriaminiszter teg­nap adott át a Microsoft Campus szerző­dés első lépéseként Klinghammer István­nak, az egyetem rektorának. A csomag a Microsoft több szoftverét, többek között a Windows 2000 frissítés és az Office XP Pro programokat tartalmazza. A Campus szerződésnek köszönhető­en - amelyet a magyar kormány és a Mic­rosoft nemrégiben írt alá , minden oktató és beiratkozott hallgató ingyenesen hasz­nálhatja majd otthon és munkahelyén a Microsoft szoftvereit - közölte Stumpf. Ezek használatára 36 hónapig kapnak in­gyenes jogot, a telepítőkészletért pedig három illetve ötezer forintot kell majd fi­zetniük. A három évre szóló megállapo­dás évente egymilliárd forintjába kerül a magyar államnak. Vityi Péter, a Microsoft ügyvezető igazgatója elmondta: a következő két hó­napban az összes felsőoktatási intéz­ménybe eljuttatják a szoftvereket tartal­mazó mintegy ezer csomagot. Kérdé­sünkre, hogy megtarthatják-e szoftver­jüket a három év lejárta után is a hallga­tók, illetve azok, akiknek már előbb meg­szűnik a hallgatói jogviszonyuk, Vityi Péter leszögezte: a szerződés három évre szól. A hallgatók ezt követően vagy meg­vásárolják a 80-100 ezer forintba kerülő használati jogot, vagy kénytelenek lesz­nek gépükről letörölni a programokat. V. A. D. Stumpf István

Next