Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

­ Visszatér a Közel-Keletre az USA közvetítője TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Izraeli és palesztin források megerősítet­ték, hogy Anthony Zinni amerikai meg­bízott csütörtökön néhány napra visszatér a Közel-Keletre, hogy elősegítse a Mitchell-bizottság javaslatainak megva­lósítását. Zinni a palesztin vezetéstől to­vábbi lépéseket fog sürgetni a szélsősé­ges szervezetek megfékezésére, Izraeltől pedig a palesztinok elleni megszorító in­tézkedések enyhítését. Palesztin és izrae­li hivatalos források egyaránt üdvözölték Zinni kiküldetésének megújítását. Mose Kacav izraeli államelnök csaló­dottságának adott hangot, amiért Ariel Saron miniszterelnök nem egyezett bele, hogy felszólaljon Ramallahban, a palesz­tin törvényhozás ülésén, és javasoljon kölcsönös „hudnát” - azaz fegyverszüne­tet, amelyet a palesztin tanács jóváhagy­na. Az ötlet Abdel Wahab Darause volt arab képviselőtől, valamint néhány Ke­let-kutatótól származik, és Jasszer Arafat állítólag beleegyezését adta rá. A „hud­­na” egy hagyományos mozlim vallásos fegyverszüneti parancs, amely alól egyet­len mozlim fegyveres sem vonhatja ki magát büntetlenül. Saron irodájának szóvivői „ostoba ötletnek” minősítették a tervet. Véleményük szerint ha majd Kacav elnök megtudja az elutasítás min­den indokát, bizonyára ő is egyet fog ér­teni vele. A megszállt területeken az elmúlt na­pokban is voltak incidensek - ezúttal fő­leg izraeli kezdeményezésből. Gáza tér­ségében lelőttek hat palesztint, akik állí­tólag merényletek elkövetésére készül­tek. Ciszjordániában letartóztattak tíz, terrorizmussal gyanúsított palesztint. Yehuda Lahav 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. JANUÁR 2., SZERDA Az első szilveszter a terror után HÍRÖSSZEFOGLALÓNK New Yorkban nem sokkal a Times Square-en tartott szilveszteri népünne­pély után iktatták be hivatalába Michael Bloomberget, az amerikai nagyváros 108. polgármesterét. Az 59 éves, repub­likánus párti politikus (a nevét viselő, jó hírű pénzügyi információ- és hírszolgál­tató vállalkozás milliárdos alapítója) tá­vozó elődje, Rudolph Giuliani jelenlé­tében tette le a hivatali esküt - írta az AP hírügynökség. Mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból sikeresnek értékelte az el­múlt évet Oroszország szempontjából Vlagyimir Putyin elnök. Újévi üzeneté­ben elmondta: az ország nap mint nap messzebb került azoktól a szociális és gazdasági megrázkódtatásoktól, ame­lyek közelmúltját jellemezték. Az elnök kitért a terrorizmus elleni világméretű küzdelemre is, hangsúlyozva, hogy az ebben való részvételt nem csak Orosz­ország nemzeti érdeke, hanem a terror globális fenyegetése is diktálta. Úgy fo­galmazott: a világ államai, köztük Oroszország, soha nem látott összefo­gást tanúsítottak a béke, a nyugalom és maga az élet védelme érdekében - írta az MTI. Németország megnövekedett nemzet­közi felelősségét hangsúlyozta újévi kö­szöntőjében a német kancellár. Gerhard Schröder rámutatott: Németország ezen­túl nem vonhatja ki magát a részben ka­tonai jellegű, nagyobb elvárások teljesí­tése alól. Ezt többek között azzal indo­­­­kolta, hogy az ország a múltban maga is sokoldalú támogatásban részesült más országok részéről. A kancellár megerősí­tette hazája töretlen részvételét a nemzet­közi terrorizmus leküzdését szolgáló hadjáratban. Kubában három napig tartó ünnepség­­sorozat kezdődött: az újévi vigasságokat a karibi országban rendre egybekötik a Fidel Castro vezette forradalom (ezúttal negyvenkettedik) évfordulójának meg­ünneplésével. Újévi beszédében élesen bírálta a kor­mányt Rudolf Schuster szlovák államfő, és megköszönte a polgároknak, hogy tü­relemmel viselik az ország máig megol­datlan problémáiból eredő nehéz léthely­zeteket. - Elég volt az ígéretekből - mondta a reformok befejezését sürgető Schuster, reményét fejezve ki, hogy az idei parlamenti választásokat megelőző politikai küzdelem kulturált lesz. Az új évet ünneplők a New York-i Times Square-en. II. János Pál pápa a vatikáni újévi misén II. János Pál pápa: A világ áhítozik a békére MTI-JELENTÉS Az emberek lelkiismeretének világméretű mozgósítását tar­totta szükségesnek II. János Pál, aki kedden, a béke világnap­ja alkalmából tartott szentmisén állást foglalt a globalizálódó világ igazságtalanságai és a háborúk ellen. A pápa a római Szent Péter téren tartott misén megismétel­te a béke világnapja kapcsán az emberiséghez intézett - né­hány héttel ezelőtt már nyilvánosságra hozott - üzenetét. Eb­ben főleg a terrorizmus témájával foglalkozott, felhívva a fi­gyelmet: „Nincs béke igazságszolgáltatás nélkül, nincs igaz­ságszolgáltatás megbocsátás nélkül.” A pápa elmagyarázta, hogy az igazságszolgáltatás és a megbocsátás nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő fogalmak, mivel mindkettő a béke megteremtését segíti elő. Az idei első Úrangyala imádságában a pápa hangsúlyozta: a világ áhítozik a békére. Az utóbbi idők eseményei azonban akadályozni látszanak ezt a célt, de nem szabad feladni a re­ményt. A katolikus egyházfő szerint az igazságosság és a szeretet logikáját kell szembehelyezni a „negatív erőkkel”, amelyeket torz érdekek vezérelnek, s arra törekszenek, hogy hadszíntérré változtassák a világot. A globalizálódó világ­ban, amelyben az igazságosságra és a békére leselkedő ve­szélyeket különösen a leggyengébbek sínylik meg, az embe­rek lelkiismeretének „globális mozgósítására” van szükség - mondta II. János Pál. Az év első napján rendezett szertartáson jelen volt egy, a moszkvai patriarchátus által küldött, harmincöt tagú leány­kórus. Vatikáni megfigyelők ezt „udvariassági gesztusnak” tekintik, amely kedvező jelként értékelhető a Szentszék és a moszkvai ortodox egyház közötti viszony jövőbeni javítása szempontjából. Elhalasztották Omar elfogását? Iszlámábád nem ad menedékjogot a tálib vezetőknek Ellentmondásos hírek láttak napvilá­got Omar mellá sorsáról. Az egyik sze­rint Afganisztán déli részén közös amerikai-afgán akció indult a meg­döntött tálib rendszer bujkáló vallási vezetőjének az elfogására. Egy másik információ szerint tárgyalások kez­dődtek a mallá környezetével a vallási vezető sorsáról. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Omar mallá kézre kerítésére indított akció hírét a Pentagon ugyan cáfolta, Hamid Karzai afgán miniszterelnök vi­szont merősítette. Karzai az AP amerikai hírügynökségnek Kabulban hétfő éjjel azt mondta, hogy Kandahárból — amely a szélsőséges tálib rendszer utolsó védőbástyája volt - még virradat előtt több amerikai helikopter indult bevetésre északkelet felé - fedélzetén tengerészgyalo­gosok tucatjaival —, s egy B-52-es amerikai bombá­zó is ugyanabba az irányba repült. Az új afgán kormány vezetői azt gyanítják, hogy Omar mellá Kandahártól mintegy 160-180 kilomé­terre északkeletre rejtőzik a hegyek között, s az ame­rikai felderítés szintén így tudja. Az Omar mellá utáni hajszában tálibellenes afgán erők is részt vesznek. Hadzsi Gulalai, a tálibellenes front hírszerzési főnöke kedden Kandahárban arról szá­molt be, hogy a szövetséges törzsi erők mintegy kétezer fegyverest összpontosí­tottak azon a környéken, ahol Omar mol­­lát sejtik bujkálni, pontos helyszínt azon­ban nem volt hajlandó közölni. Annyit azonban elmondott, hogy Hilmend tarto­mány érintett térségének lakosságát fel­szólították: adják ki a tálibok vallási és szellemi vezetőjét. Kedd esti hírek szerint a mulla elfogá­sára indított katonai akciót elhalasztották, ehelyett konzultációt kezdtek Omar mullá környezetével a tálib vallási vezető sorsáról. Állítólag ulémák, törzsi vezetők és értelmiségiek dolgoznak az ügyön, s jó esély van a tárgyalásos megegyezésre. A szomszédos Pakisztánban eközben tudatták a tálib mozgalom egy sor volt vezetőjével, hogy nem kapnak politikai menedékjogot, és a legrövidebb időn be­lül el kell hagyniuk az országot. A Frontier Post című pakisztáni lap keddi közlése szerint az iszlámábádi kor­mány hétfőn hivatalosan értesített erről több magas rangú tálib tisztségviselőt - köztük a rezsim eddigi iszlámábádi nagykövetét, Abdul Szalam Zaifot. A pakisztáni lap állítása sze­rint a kormány amerikai nyomásra hozta meg dön­tését. A német légierőhöz tar­tozó szállítógép fedélzetén 149 személy indult Lon­donból Kabul felé - közöl­te a német védelmi minisz­térium szóvivője. Az első egységgel tizennyolc ország katonái kel­tek útra, köztük németek és britek. A had­erő telepítésénél az áttörést az hozta meg, hogy Kabulban hétfőn parafálták az af­ganisztáni nemzetközi békefenntartó erők felállításáról szóló megállapodást. Rutinrepülés közben vasárnap Afga­nisztánban lezuhant egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgép. Egyelőre nem tudni, hogy hol vannak a roncsai. Omar mellá Argentína: három elnök két hét alatt MTI-JELENTÉS Buenos Airesben hétfőn - nem egészen két hét leforgása alatt - a harmadik poli­tikus tette le az elnöki esküt: ezúttal Eduardo Camano, a képviselőház veze­tője vette át az államfői teendőket. Camano elnöki mandátuma azonban tiszavirág-életű, hiszen kedden - lapzár­tánk után - az argentin törvényhozás újabb ideiglenes elnököt választhatott. A tisztségre a legnagyobb esélye a pero­nista Eduardo Dubaldé szenátornak van, aki megválasztása esetén a tervek sze­rint március elejéig látná el átmenetileg az államfői teendőket. Camano most mindössze egy napra azért lehet a dél-amerikai ország vezető­je, mert szombaton­­ a parlament által megválasztott Adolfo Rodríguez Saá ideiglenes elnök egyhetes állam­­fősködés után lemondott. A peronista Saá az elnöki tisztről december 20-án tá­vozott Fernando de la Rúa helyére ke­rült. Saá szombati távozása után néhány órával azonban Ramos Puerta, a szená­tus vezetője - aki pedig elnök hiányában lett volna hivatott betölteni a legmaga­sabb közjogi méltóság tisztét - is vissza­adta megbízatását, így a rangsorban a következő Camano volt. Nukleáris térképek cseréje Indiai-pakisztáni tűzpárbaj Kasmírban Folytatás az 1. oldalról A két állam közötti megegyezés ré­szeként az információcsere lehetővé te­szi, hogy háborús veszély esetén a löve­dékek elkerüljék a veszélyes hasadó­anyagokkal működő üzemeket. Az idén állítólag tíz indiai és hat pakisztáni léte­sítmény földrajzi fekvését hozták egy­más tudomására. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszter­­elnök újévi köszöntőjében üdvözölte a pakisztáni hatóságok lépését, amelynek során mintegy száz iszlám szélsőségest vettek őrizetbe, de figyelmeztette honfi­társait az esetleges újabb terroristatáma­dások lehetőségére. A kormányfő az éberség megőrzését hangsúlyozta, hiszen a terrorizmus elleni harc szükségszerűen hosszú lesz. Az enyhülés irányába mutató jelek el­lenére az elmúlt 24 órában újabb tíz pa­kisztáni és öt indiai vesztette életét a konfliktusban. Indiai katonák hétfő este megöltek tíz pakisztáni katonát és lerom­boltak legalább tizenkét pakisztáni bun­kert a Kasmírt elválasztó tűzszüneti vo­nal mentén - jelentették be az új eszten­dő első napján indiai védelmi források. Az indiai katonák saját állításuk szeret ezzel csak viszonozták a pakisztáni terü­letről indított tüzérségi támadást. Ez volt a legsúlyosabb incidens azóta, hogy az indiai parlament épületénél kirobbant lö­völdözés kapcsán India szélsőséges cso­portok támogatásával vádolta meg Pa­kisztánt. Kasmírban, Dzsammutól mintegy 250 kilométerre északra öt indiait, köztük két gyermeket lőttek agyon iszlám szélsősé­gesek. Az incidens hétfőn az éjszakai órákban történt - közölték indiai rendőri források. Pakisztáni rendőrségi források szerint Karacsiban tizenkét személyt sebesített meg egy gépkocsiban elrejtett pokolgép. A nagy erejű bomba olyan helyen rob­bant, amelytől nem messze fiatalok ünne­pelték az új évet. Ugyancsak pakisztáni források közölték, hogy az indiai hadse­reg Kasmír déli, Pakisztán ellenőrzése alatt álló körzeteit lőtte keddre virradóra. Áldozatokról nem érkezett jelentés, de az idézett forrás szerint mintegy ötezer pol­gári személy elmenekült a térségből. A kasmíri tűzharc elől menekülő indiaiak fotó: reuters Monstre hadművelet Csecsenföldön A szövetségi csapatok utóbbi hónapok­ban indított legnagyobb csecsenföldi műveleteiről számolt be az év utolsó napján Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök csecsen ügyekben illetékes tanácsadója. A Kremlből származó információk értelmében az elmúlt időszakban het­­venhárom fegyverest semmisítettek meg a szövetségi erők Csecsenföldön, köztük Ruszlan Csilajev hadurat és Isz­lám nevű csoportját. Csilajev Moszkva szerint a hatodik helyet foglalta el a sza­kadár vezetők hierarchiájában. Őt, il­letve embereit gyanúsították azzal a szeptemberi rakétamerényletnek az el­követésével is, amelynek következté­ben az orosz vezérkar tíz magas rangú vezetője vesztette életét egy Mi-8-as katonai helikopter roncsai között - írta az MTI. Csecsenföldön a szokásosnál is szigo­rúbb biztonsági intézkedéseket léptettek életbe ezekben a napokban, a hatóságok ugyanis szakadár akcióktól tartanak az újévi ünnep alkalmából.

Next