Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-01 / 27. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2­0­02. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Brüsszel kitart Arafat mellett Arab országok is szeretnék meggátolni a palesztin vezető elszigetelését TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter keddi találkozójának konkrét eredménye: Mubarak különmegbízottat küld Jasszer Arafat palesztin vezetőhöz, hogy meggyőzze a terrorizmus elleni hatékony harc szükségességéről. Az egyiptomi elnök ugyanakkor óvta Ben Eliezert Arafat eltávolításától a térség­ből, ami „a zavargások más országokba való átterjedését vonhatja maga után”. Az egyiptomi és a jordániai diplomá­cia bekapcsolódott az erőfeszítésekbe, amelyek célja meggátolni az amerikaiak körvonalazódó szándékát, hogy megsza­kítsák kapcsolataikat Arafattal. Ezt az álláspontot tolmácsolja Abdalláh jordán király mára tervezett washingtoni tár­gyalásán Bush elnökkel. Ugyanezen cél­ból tartózkodnak jelenleg Washington­ban az Európai Unió, Oroszország és Kofi Annan ENSZ-főtitkár közel-keleti tárgyalói. Javier Solana, az EU külpoli­tikai főmegbízottja hangsúlyozta, hogy az unió továbbra is a palesztin hatóság­ban és Arafatban látja a palesztinok egyetlen legitim képviseletét. Colin Powell amerikai külügyminisz­ter felhívta Arafatot, valamint Ariel Saron izraeli miniszterelnököt, s felszó­lította őket a béketárgyalások újraindítá­sára. Arafattól követelte a terrorizmus elleni hatékony fellépést is. Izraeli katonák tűzharcban megöltek két palesztint, akik robbanóanyagot akartak elhelyezni Gáza térségében, Gus Katif zsidó településen. Palesztin rakéta­tűz veszélye miatt néhány zsidó telepü­lésen a lakosok több órát óvóhelyeken töltöttek. Néhány heti szünet után a Hezbollah légelhárítása tüzet nyitott a Dél-Libanon fölött portyázó izraeli gé­pekre. Yehuda Lahav Izraeli katonák nézik egy palesztin fegyveres holttestét a Gázai övezetben FOTÓ: REUTERS - TSAFRIR ABAYOV Martonyi: Nem lesz koalíció a MIÉP-pel Magyarország kiegyensúlyozott politi­kát folytat a palesztin-izraeli viszállyal kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a terrorakciók megítélésében is kiegyensúlyozottak vagyunk. A terror­­cselekményeket egyértelműen elítéljük, akármilyen „elv” szolgálatában követik el őket. Nincs „jó terrorizmus”, minden terrorizmus rossz és elítélendő - mondta Martonyi János külügyminiszter az izraeli Haarecnek adott interjúban. Martonyi nagyon jónak minősítette az izraeli-magyar gazdasági kapcsolatokat. A magyarországi tőkebefektetések terén Izrael másfél milliárd dolláros befekteté­sével az első tíz között szerepel - mond­ta, és kijelentette, hogy Magyarország „kifejezetten szívesen látja az izraeli tő­két”. A külügyminiszter nem kívánta mi­nősíteni azt a Magyarországon napvilá­got látott nézetet, amely szerint az izraeli tőkebefektetések célja „Magyarország betelepítése a Közel-Keletről menekülő vagy kimenekített zsidókkal”. Az Egyesült Államok budapesti nagy­követének a magyarországi antiszemitiz­mus kapcsán kifejtett aggodalmairól Martonyi azt mondta: „Mi sem szeretjük az antiszemita megnyilvánulásokat. Sze­mélyes véleményem szerint ezek rendkí­vül sokat ártanak az országnak.” Az ápri­lisi választások utáni koalíciós lehetősé­gekről a külügyminiszter egyértelműen kijelentette, hogy „nem lesz koalíció a MIÉP-pel”. Elmondta továbbá, hogy Ma­gyarország fenntartásai az osztrák Haider-párttal szemben fennmaradtak, az elmúlt két év eseményei sem oszlatták el azokat. Y.L. ­ Hétvége Isztambulban 3 nap/2 és 9* - 66 500 Ft/főtől 5* - 80 900 Ft/főtől Az ár tartalmazza a repülőjegyet, a szállást 2 éjszakára, reggelivel és a transzfereket. 0Valentin-nap Londonban 4 nap/3 és 4* -149 100 Ft/fő Az ár tartalmazza a repülőjegyet, a szállást kétágyas szobákban, reggelivel, egy London-térképet, érkezéskor pezsgőt és virágot a hotelben. ©Thaiföld Indulás: 2002. február 19., március 5., 19. 30-os szállodában 4 és Bangkok + 10 és Pattaya 239 900 Ft/főtől 4 és Bangkok + 10 és Koh Samui 309 900 Ft/főtől 4 és Bangkok +10 és Phuket 313 900 Ft/főtől Az ár tartalmazza a repülőjegyeket, a szállást reggelivel, egy félnapos városnézést Bangkokban és a transzfereket. A fenti árak a repülőtéri illetéket és a vízumdíjakat nem tartalmazzák. Tel.: 429-9751, e-mail: tourop@vista.hu Vista Utazási Központ 1061 Budapest, Andrássy út 1.­­ —1-Mét Vista MOM Park, 1123 Budapest Ifi OfA T.: 201*4546; mompark@vista.hu Vista Váci út, 1134 Budapest, Váci Út 19/B T.1 237-5010; Vaci@vista.hu www.vista.hu Vista Győr: 06-96-529-615 Rendelje meg Vis­a Székesfehérvár: 06-22-503-500 havonta mentereb 8 Vista Miskolc: 06-46-508-029 Ingyenes Hírlevelünket Vis­a Pécs: 06-72-518-770 an Intargate„ | Vista Szeged: 06-62-548-480­ ­Isztambul 38 000 Brüsszel 39 900 Frankfurt 39 900 Párizs 39 900 Madrid 39 900 London* 99 000 Róma* 97 000 Athén* 99 000 New York 79 900 Chicago** 89 500 Los Angeles 99 800 Toronto* 75 000 Johannesburg* 118 000 Fokváros* 118 000 Bangkok** 138 000 Phuket** 169 000 Sydney 210 000 Auckland 228 000 * Diák ifjúsági díjtétel ** Bécsi indulás és érkezés Tel.: 269-6032, e-mail: repjegyek@vista.hu Békekonferenciát ajánl Berlusconi Nemzetközi békekonferencia megrende­zését javasolja az Európai Uniónak a kö­zel-keleti erőszakhullám megállítása ér­dekében Silvio Berlusconi. Az olasz mi­niszterelnök-külügyminiszter által elő­terjesztett elképzelés szerint a tanácsko­záson a palesztinok és az izraeliek mel­lett részt vennének az Egyesült Államok, az EU, az Arab Liga és Oroszország kép­viselői. A hivatalos állásfoglalást a kül­ügyminiszterek következő, spanyolor­szági tanácskozásán hozzák nyilvános­ságra. Megfigyelők szerint az indítvány elfogadása attól is függ, hogy az EU Amerikába készülő külpolitikai főmeg­bízottja, Solana el tudja-e azt fogadtatni a Arafattól elfordult Washingtonnal. P.D. Kaszjanov Amerikában lobbizik Orosz bankok működési engedélyre várnak Mihail Kaszjanov orosz kormányfő tegnap kezdte meg ötnapos hivatalos látogatását Washingtonban. Az orosz politikust jövő hétfőn fogadja George W. Bush amerikai elnök. Az orosz dip­lomácia azt reméli a vizittől, hogy sike­rül a gazdasági kapcsolatok fejlődését akadályozó tényezőket kiküszöbölni. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ________ Az orosz kormányfőnek az új évezred­ben ez az első látogatása az Egyesült Ál­lamokban. Mihail Kaszjanov tegnap el­sőként Colin Powell külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket, majd aláír­ták a két ország bűnüldöző szerveinek együttműködéséről szóló szerződést. Az orosz miniszterelnök ezután találkozott Don Evans kereskedelmi és Paul O’Neill pénzügyminiszterrel. Kaszjanovot ma fogadja Dick Cheney alelnök, akivel elsősorban a terrorizmus ellenes harcot, az afganisztáni helyzetet, a stratégiai stabilitás kérdését és a közel­­keleti feszültséget vitatják meg. Az orosz politikus látogatásának utolsó napján, jö­vő hétfőn találkozik George W. Bush amerikai elnökkel is. Ami pedig a hét vé­gét illeti, Kaszjanov beszédet mond a Vi­lággazdasági Fórumon, amelyet első al­kalommal nem a svájci Davosban, ha­nem New Yorkban rendeznek. Bár a találkozókon sok politikai kér­dést is megvitatnak, orosz források sze­rint a mostani Kaszjanov-út középpont­jában a gazdasági együttműködés prob­lémái állnak majd. Moszkva szeretné el­érni, hogy Washington változtassa meg a Jackson-Vanik-törvényt. Az 1974-ben elfogadott, az Oroszországgal fenntar­tott gazdasági kapcsolatok korlátozásá­ról szóló jogszabály orosz vélemény szerint már idejét múlt. Washington ugyan befagyasztotta a jogszabály hatá­lyát, de a fejlett technológia oroszorszá­gi exportja még mindig nem akadály­­mentes. Kaszjanov minden bizonnyal szóvá teszi az orosz acélipar elleni döm­­pingeljárásokat, és azt a tényt is, hogy eddig egyetlen orosz pénzintézet sem kapott engedélyt banki tevékenység folytatására amerikai földön. Szalai Zoltán Ha most vasárnap lenne az elnökválasztás Oroszországban, Putyin jelenlegi államfő már az első fordulóban győzelmet aratna - derül ki a közvélemény alapítvány tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. Putyinra adná szava­zatát a megkérdezettek 53 százaléka, míg legutóbbi fő kihívóját, Zjuganov kommunista pártelnököt 15 százalék választaná. Zsirinovszkij, a - csak ne­vében - Liberális Demokrata Párt szélsőséges megnyilvánulásairól elhíre­­sült vezetője mindössze a szavazatok három százalékára számíthatna - írta az MTI Putyin bizalmi indexe tartósan nyolcvan százalék felett áll az orosz polgárok körében. A legközelebbi elnökválasztás azonban csak 2004-ben várható. Udvarias Orbán-reggeli A feketelistát is szóba hozták a külföldi tudósítók MUNKATÁRSUNKTÓL Orbán Viktor külföldi tudósítókkal reg­gelizett tegnap a Margit-szigeti Thermál szállóban. A kormányfő a Budapesten dolgozó külföldi újságírókat tömörítő Magyarországi Nemzetközi Sajtóegye­sület (HIPA) két hónappal ezelőtti meg­hívásának tett eleget. A reggeli után Or­bán másfél órát beszélgetett a tudósítók­kal, válaszolt kérdéseikre. A miniszterelnöki vizitnek különös aktualitást adott a Kontroll Csoport nevű szervezet felmérése, amely a külföldi sajtóban Magyarországról megjelent cikkeket vette górcső alá. A felmérés eredményeként, a Kontroll Csoport a Magyar Nemzetben osztályozta a Buda­pesten dolgozó tudósítókat, aszerint, hogy írásaik hány negatív utalást tartal­maznak a magyar belpolitikai életről és különösen a kormány tevékenységéről. A Kontroll-felmérés kimutatta: a tudósí­tók leginkább Orbán Viktort említik ne­gatív összefüggésben cikkeikben. A Kontroll Csoport „kutatását” a kül­földi újságírók feketelistázásnak minő­sítették, és miután a Magyar ATV Péntek esti sajtóklub, illetve a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsoraiban is több támadás érte őket, a tudósítók le­vélben Martonyi János külügyminisz­terhez fordultak. Florence La Bruyere, a HIPA vezető­ségének tagja, a Liberation és a Rádió France budapesti tudósítója lapunknak úgy nyilatkozott: a tudósítókat ért táma­dásokra egyetlen újságírói kérdés vonat­kozott. Orbán erre azt felelte: a sajtó szabad, a kormány nem avatkozik a mé­diát érintő kérdésekbe. A kormányfő eh­hez még annyit tett hozzá: személyesen mindig azok oldalán állt, akik meg akar­ják őrizni méltóságukat. Kérdésünkre, hogy kielégítőnek találták-e a tudósítók Orbánnak ezt a válaszát, a francia újság­írónő azt felelte: ebben a helyzetben a kormányfő nem fogalmazhatott konkré­tabban, és nem ítélhette el nyíltan az új­ságírókat ért támadásokat. A reggelin a tudósítók több más témakörben is kérdezték a kormányfőt. Orbán Viktor kijelentette: várakozása szerint pártja és politikai szövetségesei többséget szereznek az áprilisi parla­menti választásokon. A magyar minisz­terelnök reméli, hogy bevezetheti Ma­gyarországot az Európai Unióba, szólt még egyebek közt a MIÉP-hez való vi­szonyról és a kormány romákkal kap­csolatos politikájáról is. A Fidesznek - oldalán Magyar Demokrata Fórummal és más kisebb pártokkal - jó esélye van arra, hogy „kényelmes feltételeket biz­tosítson a következő négyévi kormány­záshoz” — mondta a miniszterelnök. Bár az ország — mint Orbán Viktor fo­galmazott - keményen megdolgozott azért, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, a magyarok el vannak szánva arra, hogy megőrizzék „nemzeti büszke­ségüket”, és (tovább) bővítsék gazdasá­gukat, amely az egyik legerősebb a posztkommunista Kelet-Európában. „Van élet az EU-n kívül is” - mondta, hozzátéve, hogy az ország el van szánva arra, hogy meghatározza jövőjét. Az Eu­rópai Unión belül vagy sem, a jövőnk gazdaságilag ígéretes - idézte a minisz­terelnököt az AP jelenlevő tudósítója. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Igaz­ság és Élet Pártját (MIÉP) szélsőséges­nek tartja-e, az AP szerint Orbán azt vá­laszolta: a MIÉP-ről és a többi perem­pártról inkább, mint radikális pártokról beszélne. „Inkább a radikális kifejezést használnám, abban az értelemben, hogy ezek (a pártok) mélyreható változtatáso­kat szeretnének végrehajtani a társada­lom életében. A MIÉP-et én egy rendkí­vül radikális pártnak tartom” - mondta. A kormánynak a roma kisebbséggel kapcsolatos politikájáról beszélve Or­bán a külföldi tudósítók előtt azt mond­ta: legfőbb cél a romaoktatás támogatá­sának növelése. „A roma közösséget érintő reformok iránya adott, ez pedig az oktatás. Ez minden, amit tehetünk”. Orbán Viktor - anélkül, hogy konkrét adatokkal szolgált volna - kijelentette: kormánya az elmúlt négy év alatt har­mincszorosára növelte az állami ösztön­díjjal tanuló roma egyetemisták számát. A prágai központból immár Afga­nisztánba is sugároz hírműsort a Szabad Európa Rádió (SZER) - je­lentette pozsonyi tudósítónk. Kez­detben másfél órát pastu, fél órát pe­dig dáni nyelven közvetítenek, né­hány héten belül azonban már tizen­két órára bővül a napi adásidő. Az adás megindításáról tavaly döntött az amerikai törvényhozás. Enron-botrány: vád Cheney ellen Bírósági eljárás fenyegeti a Fehér Házat Egyre bizonyosabb, hogy bírósági csata elé néz az amerikai elnök és a kongresz­­szus; a frontok megmerevedtek. A kong­resszus nyomozati szerve hónapok óta vizsgálja, vajon az elnököt energiapoliti­kájának kialakítása során nem befolyá­solták-e törvényellenesen. A tisztázás ér­dekében azt kérték Dick Cheney alelnök­­től, hogy bocsássa a törvényhozás rendel­kezésére annak a munkabizottságnak az üléseiről készült jegyzőkönyveket, amely az előkészítést végezte. Nyílt titok, hogy ezeken az összejöveteleken részt vett Ken Lay is, az ősszel összeomlott Enron ener­getikai óriás vállalat nemrég lemondott elnök-vezérigazgatója. Cheney a kérést mind ez ideig megtagadta. David Walker, a vizsgálatot vezető szervezet egyébként republikánus vezetője ragaszkodik ah­hoz, hogy akár bírói úton is, de kikény­­szerítse az információkat. A kongresszus nyomozati szerve nyolcvanéves története során még nem került perbe az adminisztrációval. Más szervein keresztül a törvényhozás már járt bíróság előtt. A legtöbb szakértő em­lékeztet rá, hogy a Watergate-ügy óta nem volt ilyen magas szintű összecsapás a törvényhozás és az adminisztráció kö­zött. Mindkét fél elszántságát hangoztat­ja, bár több lap is felhívja rá a figyelmet, hogy az elnök valószínűleg számíthat a legfelsőbb bírói fórumon ma meglévő öt-négyes konzervatív-demokrata arány­ra. Mások ezt féligazságnak tartják, hi­szen Walkeren kívül Cheneyvel szemben foglalnak állást a nyomozati szervben helyet foglaló konzervatív szenátorok is. Közben az Enron-ügy megrázta a brit politikai életet is. Először a konzervatív párt szóvivője intézett éles támadást a kormány ellen, azt állítva, hogy az Enron pénzzel támogatta a Munkáspárt leg­utóbbi kampányát. Egy nap kellett ah­hoz, hogy kiderüljön: ez természetesen igaz, csak éppen a konzervatívokét is pénzelték az amerikaiak. K. Gy: Tisztogatják a cégemblémát az Enron houstoni székháza előtt FOTÓ: REUTERS - RICHARD CARSON

Next