Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

2 Tart a véres harc Ramallahban „Kollaboránsokat” végeztek ki Tul-Karembek Több tucat újabb áldozat TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ramallahban a helyzet változatlan. A város nagy részében nincs villany, nem működik a vízvezeték. A kijárási tilalmat csak néhány gyerek meri megszegni. Jasszer Arafat irodájában is órák hosszáig nem volt villany, az elnök gyertyafénynél dolgozott. Most már az élelmiszerhiány is érződik. Arafat mozgásszabadsága szinte csak irodájának két szobájára korlátozódik. Nem tud aludni: ablaka alatt állandóan tankok dübörögnek, hallja a hangszórókon keresztül a felhívásokat a palesztin fegyveresekhez, hogy adják fel magukat. Mintegy harminc európai békeharcosnak azonban sikerült ideiglenesen megszüntetni Arafat elszigeteltségét. Fehér zászlókat lebegtetve átvonultak az izraeli torlaszokon, és eljutottak Arafat irodájáig. A meghatott palesztin elnök megölelte és megcsókolta mindegyiküket. Ramallahból visszatérve, az izraeliek letartóztatták, majd kitoloncolták a behatolók egy részét. Eli Jisai belügyminiszter elrendelte, hogy ne engedélyezzék a belépést azoknak, akikről feltételezhető, hogy a palesztin területekre készülnek menni, aki mégis eljut Ramallahba, kitoloncolása után tíz évig nem kap belépési engedélyt Izraelbe. Az izraeli hadsereg folytatta széles körű hadműveletét Ramallahban, elfoglalta Kalkiliját (ahol megszüntették a villanyáramot) és körülkerítette Tul-Karemet. Az akció következő célpontja Betlehem. A Biztonsági Tanács kivonulási felhívása ellenére, izraeli katonai és politikai körök szerint az akció több hétig fog tartani. Ennek érdekében a hadsereg 20 ezer tartalékost mozgósított. A hadművelet célja, Ariel Saron miniszterelnök szavai szerint, a terrorista infrastruktúra megsemmisítése. Eddig több fegyverraktárt fedeztek fel és mintegy ezer palesztint tartóztattak le, kihallgatásuk folyik. De úgy látszik, a terrorista szervezeteket nem sikerült megbénítani - az izraeli katonai akció kezdete óta megsokasodtak a merényletek. A szélsőséges szervezetek most már palesztinok ellen is eljárnak. Tul-Karemben, a közelgő izraeli támadástól tartva, az őrök elhagyták a helyi börtönt, ahol az Izraellel való együttműködéssel vádoltakat tartották. Kihasználva az alkalmat, palesztin álarcosok behatoltak a börtönbe, kivégeztek nyolc „kollaboránst”, és holttestüket az utcára vonszolták. Jordánia és Egyiptom, amelyek eddig meglehetősen szenvtelenül szemlélték az eseményeket, most ellenlépésekre kés A pészach - a zsidó húsvét - első négy napjában palesztin terroristák négy nagy és több kisebb merényletet hajtottak végre Netánjában, Jeruzsálemben, Haifában, Tel- Avivban és másutt. A merényleteknek 36 halálos áldozata és száznál több sebesültje volt. Márciusban a merényletek következtében Izraelben 122-en vesztették életüket - majdnem egyharmada az összes veszteségeknek az „intifáda” 18 hónappal ezelőtti kitörése óta. A 14 halálos áldozatot követelő haifai robbantást egy izraeli arab tulajdonában lévő vendéglőben követték el, és a támadásnak arab áldozatai is voltak. A merénylő tudta, hogy arab vendéglőben robbantja fel magát, mert korábban ebben a vendéglőben dolgozott, szülnek. A jordániai külügyminiszter magához hívatta az izraeli nagykövetet és bejelentette, hogy az ammáni kormány fontolóra veszi, hogy kiutasítja az izraeli diplomatákat, ha az izraeli hadsereg nem üríti ki az elfoglalt palesztin területeket. Hasonló lépésre készül Egyiptom is. Ellentétben az egyre feszültebb helyzettel a megszállt területeken, az izraeli arabok hagyományos „Föld napja” rendzavarások és összetűzések nélkül telt el. Yehuda Lahav izraeli harckocsiágyú csöve egy Arafatot ábrázoló plakát előtt Ramallahban FOTÓ: REUTERS - BALOGH LÁSZLÓ Tankokkal nem lehet tárgyalni TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL A katonai akciók csak kiprovokálják a terrortámadásokat. Mindkét nép érdeke, hogy megtalálják az utat a megegyezés-hez — mondta tegnap a Népszabadságnak . Ahmed Tibi izraeli arab képviselő, Jasz Iszer Arafat volt tanácsadója. Tibi néhány társával vasárnap el akart jutni Ramallahba, Jasszer Arafathoz, de az izraeli katonák megállították a csoportot egy úttorlasznál, és nem engedték tovább. A képviselő hiába tiltakozott az intézkedés ellen. Sokak szerint Arafatnak politikai haszn not hoz az ostrom, mert mártírt csinál belőle - vetettem fel. E szerint provokatív szándékkal közeledik a tankokhoz. Maga a kérdés provokatív - válaszolta Tibi. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy Arafat azt akarja: akár csak egy percig el iszigeteljék a világtól, vagy hogy Ramal Ilahot elfoglalják. Negyven tank van az irodája közelében - ilyen helyzetben nevetséges őt vádolni provokációval. Kü-lönben, nincs szükség negyven tankra Ramallah elfoglalására - elég kettő is. Mindenki tisztában van az erőviszonyokkal. Csakhogy egy népet nem lehet tankokkal térdre kényszeríteni. Haifán egy arab vendéglőben követtek el merényletet. Arabok is voltak az áldá- Iratok között. A merénylőknek mindegy, kit gyilkolnak? - kérdeztem. Tibi: - Mindig elítéltük a polgári sze- smélyek elleni támadásokat, függetlenül az áldozatok nemzetiségétől. Mi ellenezzük ezeket a tetteket, de ahhoz, hogy ennek vége legyen, megegyezésre van szükség. NÉPSZABADSÁGKÜLPOLITIKA 2002. ÁPRILIS 2., KEDD Solana: Arafat megkerülhetetlen Az EU-nak nincs közös közel-keleti politikája BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Izrael nem mozdul Európa szavára, ezért Brüsszelnek is Amerikát kell kérnie, hogy intse mérsékletre a Saron-kormányt - mondta lapunknak az Európai Unió egyik illetékese. A görög, a belga, a svéd és több más kormány sürgette, hogy az EU „garantálja” Arafat biztonságát, és szólítsa fel Izraelt: vessen véget a „túl messzire ment” katonai akcióknak. Más tagállamok viszont főként a palesztinokat okolják. Javier Solana, az unió biztonságpolitikai főképviselője kifejtette: Európa szerint Arafat változatlanul Izrael megkerülhetetlen és törvényes tárgyalópartnere, akit a zsidó államnak nem szabadna ellenségnek tekinteni, hanem minél hamarabb közvetlen kapcsolatba kellene lépnie vele. Franciaország és Németország szerint a palesztin hatóságnak módot kell kapnia a normális működésre. A történelmi terhek és a nem igazán jó mai viszony miatt Európa ódzkodik Izrael nyílt bírálatától, de az unióban értésre adják: súlyos hibának tartják, hogy Saron az antiterrorista fellépés jogos céljait túllépve valójában a palesztin önkormányzat felszámolására törekszik. Az amerikai álláspontot kétértelműnek és ingadozónak tartják, amely valójában Saron kezére játszik - ám egyáltalán nem szolgálja a kiegyezés esélyét. Más szakértői vélemények szerint viszont az intifáda katonai leverése utat nyithat a gyors és radikális kiegyezéshez - amelynek terveit Solana irodájában is készítgetik. Kiszivárogtatások szerint ez a palesztin állam „azonnali” kikiáltását jelentené, a megszállt területek nyolcvan százalékán. F. O. HÁBORÚ A KÖZEL-KELETEN II.János Pál pápa elítélte a szentföldi erőszakot __________RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL___________ „Senki sem maradhat csendben és tétlen, egyetlen politikai és vallási vezető sem” - hangsúlyozta húsvéti beszédében a „borzalomba és kétségbeesésbe süllyedt” Szentföldön tomboló erőszakról szólva II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő szerint nem elég elítélni az erőszakot, ezt a szolidaritás gyakorlati cselekedeteinek kell követniük, amelyek hozzájárulnak a kölcsönös tisztelethez és a valódi tárgyalásokhoz való visszatéréshez. A mintegy hetvenezer hívő előtt elmondott szokásos, húsvét vasárnapi urbi et orbi - a városnak és a világnak szóló - üzenetében a pápa sürgette a közel-keleti gyilkosságok és erőszak hullámának megállítását, s hangsúlyozta, hogy a háború nem old meg semmit. Utalva a januári, Assisiban megtartott vallásközi béke-csúcstalálkozóra II. János Pál felszólította a világ hívőit, hogy csatlakozzanak a vallási vezetőknek az igazságosabb és testvériesebb emberiség érdekében tett erőfeszítéseihez. II.János Pál idén is 62 nyelven - köztük magyarul - mondta el húsvéti áldását. A pápa a csaknem háromórás húsvéti mise alatt frissebbnek tűnt, mint a nagyhét szertartásai alatt. Állapotával kapcsolatban az Il Messaggero úgy értesült, hogy ízületi panaszai miatt hamarosan műtétnek vetik alá jobb térdét. Az információt hivatalosan nem erősítették meg, de a pápát megkímélendő a vasárnapi szertartásra egy különleges, lépcső nélküli oltárt építettek fel a vatikáni Szent Péter téren. P. D. Zsidóellenes merényletek Franciaországban PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Franciaországban a húsvéti hét végén több erőszakos antiszemita merénylet volt. Lyonban, Marseille-ben és Strasbourgban zsidó templomok ellen gyújtogatásos merényleteket követtek el. Marseille-ben az egész zsinagóga leégett. Toulouse-ban egy kóser hentesüzletre lőttek rá. Jacques Chirac köztársasági elnök és Lionel Jospin kormányfő egyaránt élesen elítélte a szégyenteljesnek és barbárnak nevezett tetteket, a belügyminiszter rendeletére megerősítették a zsidó kegyhelyek, vallási-oktatási intézmények őrizetét. Franciaországban - ahol 750 ezer zsidó és közel ötmillió muzulmán él - az elmúlt két évben több mint négyszáz zsidó-ellenes erőszakcselekményt követtek el. A hét végén egy belgiumi zsinagóga ellen is merényletet követtek el. D. A. Itália elsüllyeszti az elkobzott csempészhajókat Az olasz kormány a hét végén úgy döntött, hogy a hatóságok elsüllyeszthetik az Itália partjaihoz illegális bevándorlókat szállító, elkobzott hajókat. Az intézkedés része Róma bevándorlást szigorító politikájának. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az embercsempészek hajóinak elsüllyesztését engedélyező kormányhatározatot bő egy héttel azután fogadták el, hogy egy nagyobb menekülthullámra számítva szükségállapotot hirdettek Olaszországban. Ennek rendelkezései megkönnyítik a helyi prefektúrák számára a rendkívüli segélyalapok lehívását, valamint meggyorsítja a menedékes státus elbírálását , így a kiutasítást is. Az embercsempészek hajóit ezentúl azonnal elsüllyesztik, amint a bevándorlókat leszállították róluk. Az indokolás szerint ez a lépés elhárítja az esetleges egészségügyi veszélyt, és tehermentesíti az olasz kikötőket. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis ezek a szinte már használhatatlan járművek akár évekig is Itália partjainál rostokoltak, míg az eljárás befejeztével elárverezték őket. A cigaretta- és kábítószercsempészek hajóira korábban is azonnali megsemmisítés várt. Silvio Berlusconi miniszterelnök az új rendelkezés meghozatala előtt arról beszélt, hogy tenni kellene már valamit, mert a menekültek „kirúgják az olaszokat saját országukból”. Az általa „hordáknak” nevezett bevándorlókat szállító hajók elsüllyesztését először Umberto Bossi, a közigazgatási reformért felelős miniszter, az idegenellenes Északi Liga vezetője sürgette. Az olasz parlamentben egyébként elfogadásra vár az új bevándorlási törvény, amely munkavállaláshoz köti majd a tartós olaszországi tartózkodást, börtönbüntetéssel sújtja majd az illegális bevándorlást és a parti őrség mellett a haditengerészetet is határőrizeti feladatokkal ruházza fel. Olaszországba az első negyedévben 6500 illegális bevándorló érkezett, majdnem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A legfrissebb népszámlálás adatai szerint egyébként az 56,3 milliós Itáliában 987 363 állandó külföldi lakos és 252 185 ideiglenes lakos él - vagyis arányuk jóval alacsonyabb, mint a többi nagyobb EU-tagállamban. Az ENSZ statisztikái szerint egyébként Itália évi mintegy kétszázezer ember befogadásával tudná stabilizálni fogyatkozó lakosságát. Pogár Demeter Letartóztatásokra készülnek Szerbiában ____________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK____________ A szerb kormány letartóztatási parancsot adott ki Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök négy egykori munkatársa ellen, néhány órával azelőtt, hogy vasárnap este lejárt volna a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés fejében a jugoszláv kormányzatnak folyósított amerikai segélyek átutalási határideje. Az amerikai törvényhozás döntése érelmében Belgrád 40 millió dollár segélytől esik el, amennyiben nem igazolja, hogy együttműködik a hága Nemzetközi Bírósággal - írta a Reuters. Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter bejelentette, hogy kiadta a letartóztatási parancsot a hágai Nemzetközi Törvényszék által emberiség elleni bűntettekkel vádolt négy egykori szerb politikus ellen. A végzés végrehajtása a rendőrség hatáskörébe tartozik, ám a letartóztatásokra esetleg csak néhány nap múlva kerül sor - tette hozzá a miniszter az MTI szerint. A négy körözött: Milan Milutinovics jelenlegi szerb elnök, Nikola Sainovics, Milosevics biztonsági tanácsadója, volt miniszterelnök-helyettes, Dragoljub Ojdanics egykori jugoszláv katonai parancsnok és Vlajko Stojiljkovic volt szerb belügyminiszter. A szerb kormány sietsége vélhetően azzal magyarázható, hogy Belgrádnak március 31-ig ki kell adnia vádlottakat a hágai törvényszéknek, különben elesik az Egyesült Államok 120 millió dolláros pénzügyi támogatásától. Emlékezetes, hogy tavaly hasonló ultimátum betartása vezetett Szlobodan Milosevics őrizetbe vételéhez és a hágai törvényszéknek való kiadatásához. A szerbiai helyzet elemzői rámutatnak, hogy a hágai bírósággal való együttműködés súlyos belpolitikai válságot okozott.