Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. JÚLIUS 1., HÉTFŐ • • Összecsapás a Sárga-tengeren Évek óta példátlan tűzpárbaj Észak- és Dél-Korea között Észak- és Dél-Korea egyaránt a másik felet vádolja a szombati, Sárga-tenge­ri tűzpárbajért. A három éve legsú­lyosabbnak minősített összecsapás­ban négy dél-koreai meghalt, tizenki­lencen megsebesültek, egy hajójuk el­süllyedt. Washington a „phenjani pro­vokációra” hivatkozva kilátásba he­lyezte, hogy elhalasztja a júliusra ter­vezett tárgyalásokat a KNDK-val. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szöuli közlés szerint a Sárga-tengeren az északi halászbárkákat kísérő őrhajók nyitottak tüzet, és több mint húsz percig tartott a szombati lövésváltás. Észak- Korea ugyan elismert „veszteségeket”, de a hivatalos phenjani hírügynökség nem részletezte ezeket. A dél-koreai saj­tó értesülései szerint egy északi hajó szintén kigyulladt. A négy dél-koreai ál­dozatot követelő incidensre egy olyan tengeri körzetben került sor - egyébként nem első ízben -, ahol vitatott a felség­­terület a két Korea között. Az 1950-1953-as koreai háború fegyverszünettel, de békeszerződés nél­kül ért véget. Az ENSZ katonai pa­rancsnoksága ugyan kijelölt egy tengeri határvonalat, de ezt Phenjan nem ismer­te el. Az adott térségben mindkét állam rendre haditengerészeti biztosítással kí­séri a halászhajóit, ami ezúttal is így történt. A szöuli kommentárok értetlenked­nek az incidens oka miatt, hiszen nem látnak sok logikát abban, hogy Phenjan - amely rászorul Dél-Korea és a külvi­lág élelmiszer-támogatására - ilyen provokációkkal keresztezze Kim De Dzsung elnök megbékélési, úgyneve­zett „napfénypolitikáját”. Hacsak nem egyfajta „féltékenység” játszott szere­pet - vetik fel hírmagyarázók­­, hiszen éppen szombaton vívott mérkőzést (igaz, mint kiderült, sikertelenül) a dél­koreai labdarúgócsapat a világbajnoki bronzéremért. Vasárnap egyébként nyugalom volt a körzetben, pedig ezúttal is megjelent né­hány tucat északi halászhajó őrnaszádok kíséretében, ám nem lépték át a névleges határvonalat. Más kérdés, hogy Phenjan az ENSZ — ezúttal már amerikai — kato­nai parancsnokságához elküldött jegy­zékben újra a tengeri határ módosítását kérelmezte. Az incidens időzítése azért is furcsa, mert Washington - mióta a Bush-kor­­mányzat az „ördögi tengelyhez” sorolta Phenjant - első ízben helyezte kilátásba a magas szintű érintkezést: júliusban esedékes James Kelly államtitkár-he­lyettes látogatása a KNDK-ban. Ez len­ne az első fontos vizit azóta, hogy 2000 őszén Madeleine Albright akkori kül­ügyminiszter Phenjanban járt. Miként szombaton közölték, az amerikai diplo­mácia fontolóra veszi a látogatás elha­lasztását az északi „provokáció” miatt. Peking szombaton azonnal „nyugtalan­ságának” adott hangot a két Korea kö­zött kialakult feszültség okán. (Kína egyszerre tart fenn jó kapcsolatokat Észak- és Dél- Koreával is.) Vasárnap a vb-döntőre Japánba utazott Kim De Dzsung elnök, aki ma találkozik hivatalos tárgyaláson Koidzumi Dzsunic­­siro miniszterelnökkel. Ortutay L. Gyula Négy halottat gyászol a dél-koreai hadsereg fotó: reuters II. János Pál nem mond le RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL II. János Pál tegnap, a vatikáni Szent Pé­ter téren elmondott Angelus imádsága után jelezte, hogy nem áll szándékában lemondani, és arra kérte a hívőket, hogy imádkozzanak küldetése folytatásáért a „nagy nehézség és szenvedés” idején. A 82 esztendős pápa egy utalással jelezte, hogy élete végéig a katolikus egyház élén kíván maradni. - Péter és Pál, szá­mos megpróbáltatást túlélve, az Úr sege­delmével végigvitték apostoli misszió­jukat - mondta. Ezzel megerősítette a Corriere della Sera egy nappal korábban a címlapon közölt írását, amelyben Vittorio Messori ismert Vatikán-szakértő a pápa beszédeit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy II. János Pál nem kíván visszavo­nulni. Az elmúlt hónapokban több bíbo­ros is úgy nyilatkozott, hogy a Szentszék látványosan megrendült egészségű első embere esetleg lemond, ha betegsége mi­att alkalmatlanná válik az egyház ügyei­nek intézésére. Az egyik újabb, meg nem erősített spekuláció szerint a Parkinson­­kórban és térdízületi bántalmakban szen­vedő pápa augusztusi, lengyelországi út­ján jelentheti be visszavonulását. II. János Pál egyébként július 23-án újabb, ezúttal Kanadát, Mexikót és Gua­temalát érintő körútra indul. A katolikus egyházfő e hét csütörtökön fogadja Medgyessy Péter miniszterelnököt. Pogár Demeter _____J­EGYZET_________ Kormányválság Zágrábban Ivica Racan horvát koalíciós kormányá­nak minden jel szerint meg vannak számlálva a napjai. Az elmúlt napokban a szábor, a zágrábi parlament éppen a Krsko atomerőműről Szlovéniával megkötött megegyezés ratifikációját tárgyalta, amikor a kormányban is sze­repet kapott Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) botrányos körülmények között megakadályozta a képviselők munkáját. A liberálisok szerint a megegyezés hát­rányos Horvátország részére, a ratifiká­ció pedig a vezető koalíciós erő, a Szo­ciáldemokrata Párt (SDP) önkényes lé­pése. Ilyen körülmények között csak két kiút adódik a krízisből: a kormány le­mondása és új, idő előtti választások ki­írása, vagy egy kisebbségi kormány megalakítása. A válság nem jött éppen váratlanul. Köztudomású, hogy az öt koalíciós párt között a viszonyok nem éppen idilliek, s éppen a HSLS, amely 27 mandátummal rendelkezik a százötvenből, ostorozza leghevesebben a szociáldemokratákat. A 2000 januárjában megtartott parlamenti választások óta a liberális párt támoga­tottsága katasztrofálisan zuhant. A leg­több helyen még az ötszázalékos bejutási küszöböt sem érte el a HSLS. A párt el­nöke, Drazen Budisa különösen elége­detlen. Ő a parlamenti és kormánytisztsé­gek elosztásakor semmit sem kapott a két és fél évvel ezelőtti osztozkodásnál, mi­vel államelnöknek készült, annak viszont nem választották meg. Így csak az örök bíráló szerepe jutott neki. Arról, hogy valójában mi is lesz a Racan-kormány sorsa, szerdán, a szábor ülésén tudhatunk meg bővebbet. Zágráb, 2002. június Djordje Zelmanovic A cél Európa újraegyesítése Mától Dánia az unió soros elnöke Európa újraegyesítése és az unió kül­­kapcsolatainak fejlesztése áll az EU új soros elnöke terveinek középpontjá­ban. Dánia ma veszi át az unió vezeté­sét, és decemberben „mindenáron” úgy szeretné befejezni, hogy hivatalo­san bejelenti az új tagállamokat. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az egykori északi nagyhatalomból ötmil­liós kisállammá zsugorodott, ám egy főre számítva a világ tizedik leggazdagabb or­szágának számító Dánia ma veszi át fél évre az Európai Unió soros elnökségét. Az EU-ból leginkább „kilógó” dánok nem vesznek részt a közös pénzben, nem kérnek a közös védelemből, igazságügy­ből és állampolgárságból sem. (Ezért e témákban az uniós miniszteri tanácsok elnökségét a jövő év első felében soros elnök, Görögország veszi át mától egy évre.) Ugyanakkor a dánok a keleti bőví­tés leglelkesebb támogatói, ennek meg­koronázása lesz EU-elnökségük legfon­tosabb vállalása.­­ Ezt mindenáron meg kell tenni, mert elillan a történelmi lehe­tőség — ismételgetik. Ráadásul a „min­denáron” kifejezés egyáltalán nem drá­mai, sőt. A dánok úgy számolnak, hogy a tíz új tagtárs eleinte tizenhat euróba (pon­tosabban százhúsz dán koronába) kerül majd a dán adófizetőnek évente, viszont 2015 körül már 12 milliárd euró hasznot hozhat az országnak a nagyobb piac. A radikális jobboldal külső támogatá­sával kormányzó liberálisok ellenzéke szintén támogatja a bővítést, sőt: a dán baloldal szerint a mostani tagállamok­nak nagyvonalúbb pénzügyi ajánlatot kellene tenniük az újoncoknak. Az uniót bíráló ellenzéki erők azonban más kér­désekben nem fogadták el Anders Fogh Rasmussen kormányfő féléves „tűzszü­­neti” ajánlatát. ■ Dánia az elnökség alatt szeretné elér­ni a bevándorlási politika uniós pontosí­tását - miután Koppenhága drasztikusan szigorította a befogadás szabályait. Fon­tosnak tartja a pénzmosás elleni harcot, a banktitok megszüntetését, a környe­zetvédelmi szabványok szigorítását, va­lamint az EU külkapcsolatainak megújí­tását. A dánok vezette őszi uniós csúcs­­találkozóra meghívják Ukrajnát is, amely eddig soha nem vehetett részt az Európai Tanács ülésén. Koppenhága nagyon érdekelt a len­gyel uniós csatlakozásban, valamint Észtország, Litvánia és Lettország fel­vételében, hazánkat pedig a „legéret­tebb” tagjelöltnek tartja. Decemberben, a koppenhágai csúcson Rasmussen tíz új tagállamot szeretne megnevezni, de je­lezte, hogy ha ez nem megy, akkor ki­sebb lesz az első bővítési kör. — Senki és semmi nem ejtheti túszul a felvételre érett tagjelölteket - fogalmazott. A dán kormányfő nemsokára találko­zik Medgyessy Péter magyar miniszter­­elnökkel is. Mivel a bővítés egésze szempontjából fontos közvetlen agrárki­fizetések kérdésében a magyar álláspont lényeges lesz a többi tagjelöltnek is, Dá­nia valószínűleg „rugalmasságot” kér Budapesttől: egyezzen bele a kevesebb pénzbe a történelmi jövő kedvéért. Füzes Oszkár A dán külügyminiszter cikke és írásaink a 6. oldalon Néppárti javaslat az EU alkotmányára PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A jobbközép és konzervatív erőket tömö­rítő Európai Néppárt az eddigi európai alapszerződéseket felváltó alkotmány vagy alkotmányszerű dokumentum ki­dolgozását javasolja. Az erről szóló szak­értői munkadokumentum a tervek szerint a nyár végére elkészül. A „közös európai ügynek” tekintett alkotmány létrehozásá­ban a jobboldali pártok a szocialista, szo­ciáldemokrata pártok együttműködésére is számítanak. Erről Szájer József (Fi­desz) beszélt lapunknak azon tanácsko­zást követően, amelyet a konvent európai néppárti frakciója tartott a hétvégén. A Monte-Carlo közelében rendezett fórumon részt vett Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő, a kon­vent elnöke is. A felszólalók között volt Helmut Kohl egykori német kancellár is. Az alapvető jogok chartáját is magá­ban foglaló európai alkotmány mellett a konvent európai néppárti frakciója más reformokat is sürget. Így síkra szállnak amellett, hogy az Európai Bizottság elnö­két ne a tagállamok jelöljék ki. Szájer szerint a fórumon legtöbben azt támogat­ták, hogy a brüsszeli bizottság első embe­rét az Európai Parlament válassza meg, de a közvetlen választás ötletét sem vetet­ték el teljesen.­­ A kulisszák mögötti kor­mányzati egyezkedésekkel szemben a parlamenti választás életszerűbb, izgal­masabb körülményeket teremt, és az egyes országok polgáraihoz is közelebb viheti az integrációt - vélte a magyar Or­szággyűlés alelnöke, a konvent európai néppárti frakciójának alelnöke. Szájer benyomásai szerint a küszöbön álló keleti bővítés ügyét az Európai Nép­pártban kész tényként kezelik, ami azért is fontos, mert jelenleg az Európai Unió tagállamainak többségét jobbközép, illet­ve konzervatív pártok irányítják. D. A. Hiába robbantották fel az Imarát? Nem találják a hebroni kormány­épületben elrejtőzött palesztinok nyomát Az izraeli hadsereg négynapi ostrom után felrobbantotta az Imarát, a pa­lesztin hatóság hebroni épületét. Utó­lag nem sikerült megállapítani, hogy a tizenöt körözött palesztin meghalt-e, s egyáltalán, bent tartózkodott-e az épületben. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Továbbra is rejtély borítja annak a tizen­öt palesztin körözött személynek a sor­sát, akik állítólag a hebroni Imara kor­mányépületben kerestek menedéket, és többszöri felszólítás ellenére sem adták fel magukat. Négy napi ostrom után az izraeli csapatok parancsnoka beengedte az épületbe Talal Szidert, a Palesztin Törvényhozási Tanács képviselőjét, hogy próbálja megadásra késztetni a bent levőket. Szider azonban senkit nem talált az épületben. Ekkor a hadsereg el­határozta, hogy véget vet az ostromnak és két tonna robbanóanyaggal felrob­bantotta a hatalmas épületet. Ezután ido­mított kutyák segítségével átkutatták az épület romjait, de nem találtak köztük sem élő embereket, sem holttesteket. Egyes feltételezések szerint a robbanás a felismerhetetlenségig szétroncsolta a bent levők testét, a palesztinok állítása szerint viszont egy titkos alagúton sike­rült elmenekülniük. A harmadik lehető­ség az, hogy eleve ott sem voltak. Először próbáltak tegnap palesztin terroristák vasúti merényletet elkövetni. A közép-izraeli Led pályaudvarának kö­zelében pokolgépet helyeztek a sínekre, majd távirányítóval működésbe hozták, amikor a vonat közeledett. Miután a vo­nat a szomszédos sínpáron haladt, a rob­banás csak kisebb károkat, három em­bernek pedig sokkot okozott. A rendőr­ség a környéken letartóztatott mintegy harminc palesztint, akik illegálisan tar­tózkodtak Izraelben. Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy a hét elején a megszállt területeken lebontanak tíz tör­vénytelenül létesült zsidó települést és később továbbiak felszámolására is sor kerül. Megjegyezte: ezek a települések nemcsak törvénytelenek, hanem elszige­teltségük miatt védhetetlenek is. Kifejez­te reményét, hogy a telepesek önkénte­sen fogják kiüríteni őket. Ehhez azonban a telepesek vezetői nem járultak hozzá. Ellenkezőleg, azt követelték, hogy a kor­mány „teljesítse kötelességét, és nyújt­son védelmet minden izraeli polgárnak”. A hadsereg közlése szerint az elmúlt két évben hatvankilenc, közülük az utóbbi kilenc hónapban tizenhárom új illegális település létesült a megszállt területeken. Az amerikai külügyminisztérium állí­tólag nem tudja eldönteni, hogyan kezd­jen hozzá a Bush elnök múlt heti beszédé­ben vázolt közel-keleti rendezés meg­valósításához. Powell külügyminiszter habozik, elutazzon-e a közeljövőben a térségbe. Ha ugyanis találkozna Jasszer Arafattal, ez ellenkezne a Bush által le­fektetett alapelvekkel; ha viszont kitér a találkozó elől, a többi palesztin vezető aligha lesz hajlandó találkozni vele. Yehuda Lahav Lad izraeli város pályaudvarán hajtották végre palesztin terroristák az első vasúti robbantást fotó: reuters - barkay wolfson

Next