Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-20 / 168. szám
személyes találkozón ígéretet tett a számlák rendezésére, az ezt követő megbeszélésen azonban Medgyessy Péter pénzügyminiszterként már csak az amúgy is vitatott APEH-adósság törlésére adott utasítást, nehogy „túlságosan elkényelmesedjen” az MTV a megújulásban. („Ez zsarolás volt” — mondja ma erre a volt tévéelnök.) Végül az adótartozás elengedéséből sem lett semmi. Sőt, a 72 százalékos kormánytöbbségű parlament a költségvetési törvényben nemcsak fönntartotta a követelést, hanem módosította az üzemben tartási (előfizetési) díjak elosztását a Magyar Rádió, a Duna TV és az MTV között. A médiatörvény szerint a Magyar Televíziónak a befolyó összeg fele járna, ám ezt levitték negyven százalékra. Egyetlen könnyítést kapott Peták: a parlament 1997 őszéig, a kereskedelmi csatornák beindulásáig föloldotta az MTV-t a médiatörvény reklámkorlátozásai alól. Az időben kitolt korlátozás végül a karácsonyi reklámdömping előtt lépett volna életbe, Peták azonban ennek nem tett eleget. Emlékezete szerint a törvény megszegésével „minden idők legnagyobb reklámbevételét” inkasszálták abban az évben, a teljes bevétel pedig elérte a 32 milliárd forintot. Sokan ma úgy gondolják - ez az összeg lehetővé tette volna a közszolgálati tévé szükséges strukturális és infrastrukturális korszerűsítését is. Az elnök próbálkozott, tartozásokat törlesztett és a szerződéskötés újraszabályozásával akart úrrá lenni a műsor-túltermelési válságon, no meg a korrupción. Hozzá kell tenni, Peták a rendcsinálás közben olyan intézkedésekbe is belebonyolódott, amelyeket értetlenség, sőt, ellenszenv fogadott, akadt, aki úgy ítélte meg: politikai szélkakasként próbált partnereket nyerni, mert azt gondolta, az MTV élén politikailag, nem pedig szakmailag kell megfelelni. Leváltotta például a filmfőszerkesztő Wisinger Istvánt, vagy megszüntette a Bánó András vezette, népszerű politikai háttérműsort, az Objektívet. Végül nem ő váltott a tévében időszámítást, hanem őt váltotta le a kuratórium, 1998 elején. Akkor, amikor már csaknem tető alá került egy hitelmegállapodás a bajor kormánnyal és bankkal az új, korszerű tévészékház fölépítésére , a Horn-kabinet garanciájával. Az elnök ettől várta az MTV helyzetének stabilizálását. Kezét dörzsölve utazott haza, de amint kiszállt a gépből, telefonon hívták: „Pista, megindult ellened az általános támadás”. Petákot a reklámszabályok megsértésére hivatkozva megbuktatták, a személyéhez kötődő bajor hitelből pedig nem lett semmi. Ideiglenesen a kuratórium Horváth Lóránt gyártási alelnököt bízta meg a tévé irányításával, amíg új vezetőt nem választanak. Csakhogy kiderült: a testület pusztán abban tudott egyezségre jutni, hogy „Petáknak mennie kell”, az utódlás konszenzusával már senki sem törődött. A többszöri sikertelen elnökválasztási próbálkozás után a pártdelegáltak bedobták a törülközőt: a tulajdonosi jogokat gyakorló testület vezetése önmagát oszlatta fel. Ezzel új szakasz kezdődött az MTV életében: legitim vezető, stratégiai döntéshozó, tekintélyes lobbista nélkül kezdte meg küzdelemét a túlélésért. Horváth Lóránt ügyvezető irányban próbálta tartani a hajót - iránytű nélkül. A gyártási alelnök őstévés, a műszaki terület kiváló ismerője, ám sem pénzügyi szakember, sem műsorkészítő nem volt, s politikusi körökben sem volt ismerős. A határozott lépésektől óvakodó, nem kifejezetten tévéelnök típusú Horváth a lovak közé dobta a gyeplőt, abban bízva, hogy az állam úgyis megsegíti a köztévét. A kiürült kasszára hivatkozva az MTV 1998- tól nem fizette az adó- és tb-járulékokat. A politikához kollégái szerint naivan viszonyuló Horváth több ígéretet is kapott az új, Fidesz-kormányzattól a támogatásra, a kancelláriaminisztertől például egy megbeszélést követően abban a hiszemben jött ki, hogy megvan a négymilliárd forint, az MTV „mehet a pénztárhoz”. A pénztár azonban újra és újra zárva volt, a támogatás helyett jobbára „megkerülhetetlen kérések” érkeztek Horváthhoz. Jellemző például, hogy a hírterületek új vezetőit tartalmazó listáról - amelyet az egyik, jobban helyezkedő középvezető vitt be neki - nem tudta pontosan felolvasni az általa megbízott főszerkesztő nevét. Az MTV üzemi eredménye 1998-ban vált katasztrofálissá. Egy évvel korábban a rekord-reklámbevétel mellett is 733 millió mínusszal zárt a tévé. A kereskedelmi csatornák megjelenése után ez a szám hirtelen nyolcmilliárd forint fölé ugrott, majd évről évre, képzavarral élve, kúszott fölfelé a mínusz. A Horváth-féle ügyvezetés a várt néhány hónap helyett majd másfél évesre nyúlt. A kuratórium új elnöksége 1999 elején állt fel, kizárólag kormánypárti tagokkal. Horváthot a csak „háromnevűként” emlegetett Szabó László Zsolt váltotta, hogy ismét egy új fejezetet nyisson a részvénytársaság életében. Ezüsthajóból arany Szabó a fideszes egyetemi generáció tagja, bár nem az ELTE-re, hanem a Közgázra járt. Innen ismerte a magas pozícióba emelkedett László Gézát (Antenna Hungária), Csák Jánost (Mal) és Gansperger Gyulát (ÁPV Rt.). Viszonyuk nem volt szoros, annyit azonban mindenképpen ért, hogy nem kellett náluk előszobáznia, mint ahogy szükségtelen volt bemutatkoznia Orbán Viktornak is, akivel nemcsak focibarátok, de katonatársak is voltak. Szabó kellő biztatás után indult el a csonka kuratórium által kiírt elnöki pályázaton. A jobboldali pártdelegáltakból álló elnökség bizalmát meg is kapta, a jelölést azonban szentesíteni kellett a társadalmi szervezetek képviselőivel kiegészített „nagykuratóriummal” is. A civil kurátorok egy része azonban fellázadt, és Szabó helyett a tévé vezetésére ismét pályázó Petákot látták volna az elnöki székben. (A civil kurátorokat delegáló szervezeteket évente sorsolják, ez a testület tehát nem volt ugyanaz, mint amelyik leváltotta Petákot.) A pártdelegáltak viszont ragaszkodtak jelöltjükhöz, Patt. A kudarc ellenére Szabó alelnökként bekerült a házba, hogy aztán az őt megfúró civil delegáltak mandátumának lejárta után az új kurátorok mégis csak megválaszthassák elnöknek. (Ettől kezdve követendő mintává vált, hogy a kegyvesztett vezető utódjául kiszemelt jelölt alelnök lesz, hogy rövid időn belül ügyvezetőként átvegye az irányítást. Ez volt a forgatókönyve a későbbi Szabó-Mendreczky, majd a Mendreczky-Ragáts cserének is.) Szabó alelnökként lépett be először a Szabadság téri székházba. Az egykori MSZMP-titkár szobáját kapta meg amelybe annak idején a „tejfa” (teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök), Nahlik Gábor is beköltözött. A tágas iroda hamarosan átjáróházzá vált. Beszállítók adták egymásnak a kilincset, felajánlva segítségüket az eligazodáshoz. Az addigi klientúra helyett azonban itt is egy újra volt szükség. Az MTV-be ugyan még Horváth Lóránt regnálása alatt tette be a lábát az Ezüsthajó, „arannyá” az üzlet azonban Szabó idején kezdett válni. Pedig eleinte Szabó nem támogatta azt a szerződést, amelyet az elődje kötött az Ezüsthajóval, mert sokallta a félperces műsorajánlók darabjáért a 640 ezer forintos árat. A céget később négy másik műsorral kárpótolta. Az Ezüsthajónak 1999- től máig összesen 1,4 milliárd forintot számlázott a Magyar Televízió. Szabó 4,1 milliárdos köztartozással, annak kamataival és 6,6 milliárdos szállítói tartozással vette át az intézményt. A nagy tervekkel és ambícióval induló elnök kétséges legitimációval látott munkához. Hiába választották ugyanis 1999. július 8-án az MTV első emberévé, az őt jelölő kuratóriumi elnökség politikai egyoldalúsága miatt az akkori ellenzék jogorvoslatokat kért. Ezek lezárásáig, 1999. novemberig Szabónak még aláírási joga sem volt. A tévé újdonsült vezetője merész koncepciójából nem csinált titkot, pályázatában is szerepelt ingatlanok eladása, a jelentős létszámleépítés és az archívum értékesítése vagy hasznosítása. Azt senki nem vitatta, hogy az MTV létszámát le kell faragni. A „béna kacsa” állapot elmúltával összeállított ezerfős lista azonban sajátos elegyben, egy-két kakukktojással alkalmat adott arra, hogy a jobboldalnak nem tetsző tévéseket egyetlen lendülettel kitessékeljék az intézményből. Az MTV-be kívülről érkező Szabó ehhez megkapta az instrukciókat. Most így emlékszik erre: a névsor elkészültének kiszivárgása után sok befolyásolási kísérlet érte, gyengébb a szakmától és az ellenzéktől, erősebb a kormányoldalról. De általában azok a telefonok voltak többségben, amelyek arra vonatkoztak, hogy kit ne küldjön el. „Azt tapasztaltam, hogy MTV-nél annyit ér az ember, amennyi barátja van. Márpedig ez kontraszelektál”. Szabó idején a hírműsorok vezetése többször is lecserélődött, érkezett Csermely Péter a hírigazgatói posztra és Torgyán József ajánlásával Szenes Andrea az alelnöki székbe. „Nekem egyetlen célom volt, a tévé működésének rendbetétele. Ami széles értelemben véve az intézmény hasznára szolgált és nem ütközött törvénybe, abba belementem. A kinevezések politikai realitásoknak tűntek” — közölte munkatársunkkal, hozzátéve: egy politikust elsősorban az érdekel, hogy hányszor szerepel a hírekben. A kiegyensúlyozott tájékoztatást a gazdálkodás érdekében beáldozó Szabó László Zsolt a tévé teljes vagyonának eladásában látta az egyre súlyosabb anyagi válságba került intézmény menekülési útját. Pénzt ugyanis, akárcsak elődje, hiába várt. Igaz, az ÁPV Rt. súlyos milliárdokat fizetett a televíziónak, ám nem ingyen, hanem a tévé ingatlanaiért cserébe. (Az épületeken a köztartozások miatt már ott volt az adóhatóság jelzáloga.) Az MTV összesen 15 milliárd forintért adta el ingatlanjait, köztük a székházként szolgáló Tőzsdepalotát. A befolyó pénz nemhogy fejlesztésekre, de adósságainak teljes rendezésére sem volt elég. A járandóságukra hiába várók pedig egyre türelmetlenebbek voltak: 1998-ban öt, egy évvel később 28, 2000- ben pedig 13 felszámolási kérelem érkezett az MTV Rt. ellen. Az MTV-projekt A 2000-es évet 11 milliárdos rekordveszteséggel záró tévé elnöke újabb vihart akkor aratott, amikor az archívumot kívánta áruba bocsátani. Az elképzelés tető alá hozását végül Szabó idő előtti távozása akadályozta meg. Az elnök 2001 februárjában, a bizalmatlansági szavazást megelőzve jelentette be lemondását. A Fidesz „elengedte a kezét”. Szabó háromhavi végkielégítéssel, a kuratórium tanácsadói posztjával és azzal az ígérettel távozott, hogy kinevezik egy távoli országba diplomatának. Ausztrália következett, Szabó bizalomhiánnyal indokolta lemondását. A távozásában azonban szerepet játszhatott az is, hogy nem járult hozzá a Fidesz háttérembere, Wermer András valamennyi üzletéhez. 2000. decemberben még felbontotta az MTV-nek jutalékért hirdetőket szervező nemzetközi cég szerződését, hogy helyzetbe hozza a Wermer-érdekeltségű In Mediát. (Az elképzelést a kuratórium torpedózta meg, túlzottnak tartva az In Media tervezett jutalmazását.) Egy másik szerződés viszont már nem ment át az elnökön. Szabó Szenes Andrea és a havi 380 ezer forintért az alelnök asszonynak tanácsokat adó Wermer lobbizása ellenére sem írta alá a Millenáris Parkkal kötendő szerződéseket. Ezek kedvezőek lettek volna az Orbán Viktor pr-gárujának tekintett tanácsadó bábáskodásával épülő Millenáris Parknak, annál kevésbé az MTV-nek. Az üzlet, az üzlet, elnöktől függetlenül. A Millenáris-szerződést - még roszszabb feltételekkel később aláírta Szabó utódja, Mendreczky Károly, aki természetesen nem akadékoskodott, és az In Mediát is megbízta a tévé reklámidejének szervezésével. Pedig az új elnök nem volt „ejtőernyős”, húsz évet húzott le különböző beosztásokban a tévénél, az igazi karrierrel azonban csak az utolsó néhány évben „lett jóba”. A Fideszhez kötődő, ügyvezetői kinevezésekor a budai várkerület képviselő-testületében e párt soraiban ülő Mendreczky hamar nyilvánvalóvá tette, hogy milyen irányításra számíthatnak a tévében. A mindenkori vezető hivatalba lépését követő szokásos (látszat)takarékossági intézkedések kihirdetésénél egy értekezleten sorra vette, hogy a különböző műsorok költségvetéséből hány százalékot kell lefaragni. A jelenlevők meglepetésére az Ezüsthajó-műsorokat átugrotta. Amikor erre figyelmeztették, kiderült, nem véletlenül. Az MTV, azaz Mendreczky Televíziózik Wermerrel-projekt bővült is. A szándékok szerint a foci-vb közvetítése például „rátelepült” volna a Millenáris Park rendezvényeire. Ehhez mindenféle kiegészítőket is terveztek, például azokat az olcsó műanyag karórákat is, amelyeket a Millenáris-kiállítás látogatói is kaptak, nem kis nyereséget teremtve ezzel a parkot üzemeltető Wermer-érdekeltségnek. A választási eredmények azonban közbeszóltak, így Mendreczky Károly ezt a szerződést már nem merte aláírni. Pénzben kifejezve az elnök Fidesz-kötődése a tévé számára kifizetődő volt, egy év alatt ugyanis az állam soha nem látott bőkezűséggel sietett a köztévé segítségére. Mendreczky úgy vette át az intézményt, hogy még előtte az Országgyűlés átvállalta a 9 milliárdos köztartozást. Befutott időközben az utolsó értékes ingatlanért járó 2,1 milliárd forint, és - bár ezt Mendreczky tagadta az egyik költségvetési bizottsági ülésen - a Postabank is 3,5 milliárd forint hitellel támogatta az egyre szerényebb nézettségi indexekkel rendelkező köztévét. Apró szépséghiba, hogy ennek fedezete az MTV jövője, vagyis az a koncessziós díj, amit 2006-ig kap a tévé a régi 2-es csatorna földi frekvenciájának elvesztéséért. A befolyó pénzekből arra is jutott, hogy - hangulatjavító intézkedésként - az elnök kifizette a 98-99-ben elmaradt ruhapénzeket. A hirtelen jött milliárdok azonban ugyanúgy elfolytak, mint a nehezebben megszerzettek. Az MTV a támogatások ellenére 2001. végére „bedőlni” látszott. Márpedig a Fidesz a kampányban fontos szerepet szánt az ellenségesnek minősített kereskedelmi tévékkel szemben a köztévének. Megszületett hát a politikai ukáz: az MTV-nek mindent meg kell adni ahhoz, hogy kibírja a választásokig. Amire korábban nem volt példa, úgy kapott tőkepótlásra 12,5 milliárd forintot a köztévé, hogy azért vagyonából semmiről sem kellett lemondania - igaz már nem is volt miről —, sőt nagyvonalúan elengedték az újra összegyűlt köztartozásait is. Hogy a kampányban mekkora szolgálatot tett a korábbi kormánypártoknak az „állami csatorna”, lehetetlen pontosan mérni, de az elfogult hírszolgáltatás, a tárgyilagos tájékoztatást sokszor messze elkerülő műsorok mellett az EBESZ választási megfigyelői sem mentek el szónól- AZ M 1 CSATORNA MŰSORIDEJÉNEK MEGOSZLÁSA MŰSORFAJTÁK SZERINT kül. Véleményük szerint az MTV súlyosan sértette az objektivitás követelményét a Fidesz és a kormány egyértelmű támogatásával. Az elnök ennek ellenére kitartott amellett, hogy a hírszolgáltatás kifogástalan volt a kampány idején. Ennek fényében kissé komikusnak tűnt, hogy május végén írásbeli figyelmezetést adott a Híradó vezetőjének és két helyettesének, mert az újságírás etikai szabályainak nem megfelelően jártak el a Medgyessy Péter kormányfő lakásának biztonsági felszereléséről szóló hírben, amikor annak költségeit összefüggésbe hozták egy kórházi felszereléshez hiányzó összeggel. A selyemzsinór A szocialisták már a választások másnapján üzentek a kampány miatt az elsőként leváltandók listájára önmagát felküzdő Mendreczkynek, hogy menjen és vigyen magával még egy embert, Csermely Péter hírigazgatót. Az Orbán-kormány az utolsó napokban ugyan megpróbált még 12 milliárdot odacsúsztatni a tévének egy készkezességi garanciával ellátott hitel formájában, amellyel az MTV változatlan felállással folytathatta volna működését az év végéig, de az önkormányzati választásokig bizonyosan. Ezt a döntést azonban a Medgyessy-kabinet villámgyorsan viszszavonta. Ekkor jelentette be a tévékuratórium első embere, hogy az MTV szeptembertől ismét kritikus pénzügyi helyzetbe kerül. A testület közben kiegészült az eddig távollévő MSZP-s és SZDSZ-es kurátorokkal. A háttérben - ahogy az lenni szokott - megszülettek a háttéralkuk, ezért aztán ellenállás helyett a hírterület vezetői sorra távoztak, komoly végkielégítésekkel a zsebükben. A felajánlott közös megegyezéses távozást a reggeli műsor főszerkesztője fogadta el elsőként, utána Csermely és a Híradó főszerkesztője búcsúzott. Mendreczky távozása a színfalak mögött már június közepén eldőlt. Szabad elvonulást kapott, és azt az ígéretet, hogy a csonka kuratórium által az utolsó pillanatban 29 milliósra felduzzasztott végkielégítését nem piszkálják meg. A háttéralkut megneszelő Fidesz változatlanul maradásra próbálta buzdítani Mendreczkyt, akit végül az előd, Szabó László Zsolt múlt pénteki gyanúsítotti meghallgatása győzte meg véglegesen arról, hogy mennie kell. Erről értesülve az elnök több baloldali médiapolitikust hívott fel telefonon, hogy megerősítse: 16-án lemond. Meg is tette. Üres a trón. A függöny akár le is gördülhetne. Ha lenne még. De már közönség sincs. A Magyar Televízió kasszája szeptemberre várhatóan újra kiürül. Tévés szakemberek szerint az MTV létszáma tovább nem karcsúsítható a jelenlegi 1540 körüli létszámról, működésén már nincs hol spórolni. A jelenlegi struktúrával és törvényi feltételek között évi 12 milliárd forint hiányzik a működéséhez. Meg egy új székház. Az ÁPV Rt-nek évi egymilliárd forintos bérleti díjat fizet a köztévé azért, hogy használhassa régi épületeit. Elképzelések születtek arról, hogy az ÁPV Rt. egyik cége felépíti Óbudán a központot. A tízmilliárdosra tervezett beruházás tervei is elkészültek, sőt a mélyépítési munkálatokra is kiírt pályázatot az MTV. A tervezett határidőre, 2000 októberében azonban nem indultak el a dózerek, mert a tendert visszavonták. Tévés vezetők szerint ennek hátterében egy ötlet áll: a médiapark (amelyben helyet kapott volna a Magyar Rádió, a Duna TV és a Magyar Távirati Iroda is) ne Óbudán, hanem a Nemzeti Színház melletti új központban kapjon helyet. A teátrumépítés bevált modelljét alkalmazták volna itt is, Demján Sándor és érdekeltségei közreműködésével. A beruházás mögött Wermer András bábáskodott volna. A munkálatok megkezdését a választások utánra tervezték. Peták István (1996-1998) Horváth Lóránt (1998-1999) Szabó László Zsolt (1999-2001) Mendreczky Károly (2001-2002) (százalékban) Műsorfajták 1999 2000 20012002 Film, dráma, irodalom 30,9 22,4 20,9 22,9 Nem zenés szórakoztatás 11,1 10,0 5,6 4,6 Zene 3,0 3,0 3,1 2,9 Sport 6,4 12,5 7,8 10,6 Hírek, akt politika, gazdaság 13,1 14,2 17,3 17,3 Információ 15,7 15,4 16,6 16,9 Művészettudomány, kultúra 9,1 11,7 16,8 14,2 Oktatás 0,2 0,6 1,9 0,3 Vallás 1,8 2,3 2,7 2,6 Reklám 4,2 2,9 2,3 1,9 Egyéb 4,5 5,0 5,0 5,8 Forrás: Elnöki beszámoló 2002 NÉPSZABADSÁG HÉTVÉGE 2002. JÚLIUS 20., SZOMBAT 37 AZ MTV RT.-NEK NYÚJTOTT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK (ezer Ft-ban) Forrás: Elnöki beszámoló 2002 Forrás: Országgy. beszámoló 2001 NÉPSZABADSÁG-graffiti MTV RT. LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA go (december 31-i létszám) Támogatások 2001 2002 első negyedév Üzembentartási díj alól mentesítettek miatt 1 889 680 478 800 Műsorterjesztési 5 870 284 890 938 Létszámleépítés 563 813 204 550 Köztartozások elengedése 9 662 7290 Tőkejuttatás 12 500 0000 Egyes műsorok támog 33 104 6202 Összesen 30 519 610 1 580 490