Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

www.nepszabadsag.hu Mű* IttllOft 24 oldal, 85 forint _ ... .......... X -- , _________ -2002. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK____________________________ORSZÁGOS NAPILAP___________ ____________LX., 178. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Balaton: nem csak a víz sekély FOTÓ: MTI - H. SZABÓ SÁNDOR Kevés a turista a tóparton. Különösen a német vendégek hiánya érezhető. Van­nak olyan kiadó házak, ahová eddig egyetlen vendég sem érkezett. A ven­déglők délben üresek, a pincérek unat­kozva trécselnek egymással. A déli par­ton a víz is visszahúzódott. 8. oldal Erősödik a nemzetiségi kötődés 2001-ben többen vallották magukat nemzetiséghez tartozónak, mint 1990- ben - ez derült ki a népszámlálás most közzétett adataiból. A KSH szerint több mint 300 ezer nemzetiségi él hazánkban, közülük 190 ezer cigány. 5. oldal Vita a munkavállalói oldalon A versenyszféra szakszervezeteinek unióját javasolja a kereskedők szerveze­tének elnöke. Sáling József az új érdek­egyeztető tanács munkavállalói oldalát is átalakítaná. S. oldal A föld alatt Máig nem pontosított adatok szerint ma­gyarországi romák tízezrei estek áldoza­tául a holokausztnak. Sokuk jeltelen sí­rokban nyugszik. Holnap az áldozatokra emlékezünk. 7. oldal Toldott-foldott Széchenyi-terv Három minisztérium azt javasolja, hogy 27 Széchenyi-tervi pályázatot rövid időn belül zárjon le a kormány. A többit is csak újabb források igénylésével tudják fenntartani. 11. oldal Rendőri korrupció Kelet-Európában A rendőri korrupció Kelet-Európában általános jelenség. Moszkvától Buka­restig és Budapesttől Belgrádig a rend­őr mindenütt egyfajta államilag jóváha­gyott sarcként tekint a közúti ellenőr­zésre, s a szabálytalanságért kirótt bün­tetés nemritkán saját zsebében landol. Amire olykor nagy szüksége van. Az orosz rendőr ugyanis havi ötvendolláros fizetéssel kénytelen beérni. De mielőtt sajnálni kezdenénk őt, az autósoktól - persze adómentesen - ennek az összeg­nek a hússzorosát zsebeli be. Romániá­ban hasonló a helyzet, ahol a megvesz­tegetés, a kenő- vagy csúszópénz törté­nelmi örökség. A hivatali közeg meg­vesztegethetősége azonban nem egyfor­ma. Egy lakossági felmérés szerint a legkorruptabbak a rendőrök, aztán a bí­rók, őket követik a képviselők, majd a kormányhivatalnokok. A szerb rend­őrök viszont a „javulás” útjára léptek. Feledtetni akarják az embargós éveket, amikor a külföldi autós soha sem úsz­­hatta meg büntetés nélkül a szerbiai ki­rándulást. A statisztika szerint a bűncselekmé­nyekhez képest a magyar rendőrök fel­tárt megvesztegetési ügye elenyésző. A csúszópénzt szedő rendőrt azonban szin­te lehetetlen lebuktatni. S ebben mi, au­tósok is vétkesek vagyunk. A rendőr ugyanis rendszerint mond egy összeget, s mi szó nélkül fizetünk. Számláról sen­ki sem beszél. Összeállításunk a 6. oldalon Kormánytagok 1990 előtti titkos múltja Legtöbben az Orbán-kabinetben érintettek?­­ Medgyessy Pétert ma hallgatja meg a bizottság Kiszivárgott titkos információk szerint az elmúlt 12 esztendő kormányainak tizenkét tagja állt kapcsolat­ban a titkosszolgálatokkal a rendszerváltás előtt. Állí­tólag a legtöbb érintett az Orbán-kormány tagja volt, és egyes internetes újságok szerint miniszterek is akadtak közöttük. Ezek az információk összefüggenek azzal, hogy szerdán megérkeztek a kormánytagok tit­kosszolgálati múltját vizsgáló bizottsághoz a Nemzet­­biztonsági Hivatal és a Történeti Hivatal jelentései. A bizottság hétfőn ül össze, s addig megkapja a Honvé­delmi Minisztérium, illetve az Információs Hivatal és a szakszolgálatok jelentését is. A HVG ma megjelent száma olyan információt adott közre, amely szerint az Orbán-kormány három, fedőnévvel rendelkező tagjá­nak volt irata a kémelhárításnál, a III/II-es ügyosztály­nál, a másik két érintett neve a III/III-as főcsoportfő­nökség aktái között szerepelt. Az információk kiszi­várgása nagy vihart kavart, ellenzéki politikusok a Nemzetbiztonsági Hivatalt teszik felelőssé érte. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politi­kai államtitkár lapunknak határozottan cáfolta, hogy az NBH által készített jelentésből kerültek volna ki az említett információk, s azt mondta, hogy mindenki ál­lamtitoksértést követ el, aki adatokat hoz nyilvános­ságra valakinek az érintettségével kapcsolatban, mert ehhez a titokgazda beleegyezése szükséges. Eközben ma megjelenik a múltját vizsgáló bizottság előtt Medgyessy Péter kormányfő, aki nyílt ülésen ad szá­mot a kémelhárításhoz fűződő egykori kapcsolatáról. Részletek a 4. oldalon Vádiratok e-levélben A főbíró szerint sürgető az informatikai fejlesztés A tervek szerint nemsokára az ügyvé­dek a beadványaikat, az ügyészek a vádiratokat e-mailben juttatják majd el a bírósághoz. Olyan szoftvert is kifej­lesztenek, amely lehetővé teszi az akták bíróságon belüli mozgásának követé­sét. A közelmúltban több tucat bünte­tőügy a bíróságon évült el, a felelős bí­rák ezért fegyelmi büntetést kaptak. Az informatikai fejlesztések a követ­kező években gyökeresen átalakítják majd az igazságszolgáltatást - jelentette ki a Népszabadságnak nyilatkozva Lom­­nici Zoltán, az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíró­ság (LB) elnöke. A bíráskodás lényege azonban nem változik, hiszen a döntése­ket a jövőben is bíráknak kell meghozni­uk. A bírósági vezető szerint az ítélkezés színvonala nagyban függ attól, hogy 2004 januárjáig, hazánk uniós csatlako­zásának tervezett időpontjáig sikerül-e valamennyi bírónak számítógépet bizto­sítani. Ez azért fontos - folytatta -, mert ma már a magyar jogrendszer sem tekint­hető át technikai segítség nélkül. Ha a ma hatályban lévő csaknem tízezer hazai jogszabályhoz hozzávesszük azt a száz­ezer oldalnyi európai jogot is, amelyet a belépést követően minden bíróságnak al­kalmaznia kell, könnyen belátható, az igazságszolgáltatás minősége múlik az informatikán. Emellett - tette hozzá - a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határoza­tainak és elvi döntéseinek ismerete is nél­külözhetetlen, nem szólva az Európai Közösségek Bíróságának iránymutató határozatairól. - Ezeket a döntéseket ma­gyar nyelven is elérhetővé kell tennünk - hangsúlyozta. Az LB jogegységi határo­zatai és elvi döntései interneten egyéb­ként már hozzáférhetőek. Azt szeretnék, ha az iránymutató döntésekhez is min­denki hozzájuthatna. A technikai fejlesztések pénzügyi for­rását firtató kérdésre Lomnici elmondta: az Európai Unió a magyarországi bírósá­gi informatikai rendszer kiépítéséhez szükséges nyolcmillió euró (mintegy két­milliárd forint) csaknem felét fedezi. A fennmaradó összeget a költségvetésből kell majd finanszírozni. Az idén ezerhá­romszáz új munkaállomást alakítanak ki a bíróságokon, továbbá a Legfelsőbb Bí­róságot és a megyei bíróságokat informa­tikai úton is összekötik a helyi és a mun­kaügyi bíróságokkal. - Ha ezek az elkép­zelések megvalósulnak, akkor hatezer számítógépes munkaállomás lesz a bírói hatalmi ágon belül - hangoztatta. Az elnöktől megtudtuk, szeretnék mi­előbb összekapcsolni a bírósági, az ügyészségi, a rendőrségi és a földhivatali informatikai hálózatokat. Ez a megoldás az unió több tagállamában is kitűnően működik.­­ A perek elhúzódását akadá­lyozhatná meg, ha a bírák percek alatt hozzá tudnának jutni a szükséges adatok­hoz, és nem kellene heteket várniuk a bí­rósági megkeresésekre adandó válaszok­ra - hangsúlyozta. Az OIT legutóbb in­tézkedéseket hozott az alapítványok és társadalmi szervezetek nyilvántartásának közhitelessé tételére. Ezeket az adatokat is hozzáférhetővé teszik az interneten. - Olyan szoftvert kell kifejleszteni, amely lehetővé teszi az egyes akták bíró­ságon belüli mozgásának követését - kö­zölte Lomnici. Az aktakeresőnek aktuális oka is van. Az OIT legutóbbi ülésén szó­ba került, hogy a közelmúltban több tucat büntetőügy a bíróságon évült el, s a fele­lős bírák ezért fegyelmi büntetést kaptak. - Ilyen mulasztás a jövőben nem fordul­hat elő - szögezte le. Az elektronikus aláírás hatalmas távla­tokat nyit az igazságszolgáltatás előtt is - fogalmazott a bírósági vezető. Nem el­képzelhetetlen, hogy nemsokára az ügy­védek a beadványaikat, az ügyészek a vádiratokat e-mailben juttatják majd el a bírósághoz. Lomnici szerint ugyancsak jelentős költségmegtakarítást lehetne el­érni a videokonfenció tárgyalási lehetősé­gének bevezetésétől. Így például egy nyíregyházi tanúnak nem kellene Buda­pestre utaznia, ha helyben, egy webka­­mera előtt is meg tudnák hallgatni. Sereg András Pokolgép a Héber Egyetemen Heten (az elkövetővel együtt nyolcan) meghaltak tegnap egy újabb palesztin öngyilkos merényletben Jeruzsálemben. A Hamasz szélsőséges iszlám szervezet azt közölte: bosszúból hajtotta végre az akciót, mert az izraeli hadsereg a múlt héten végzett katonai szárnyuk vezető­jével. A pokolgépes támadást a város Scopus-hegyén, a Héber Egyetem zsú­folt kávézójában hajtották végre. Az ál­dozatok legalább egyike külföldi, még­pedig amerikai. A palesztin hatóság el­ítélte az akciót. Így tett - szóvivője útján­­ George W. Bush amerikai elnök is, aki (helyi idő szerint) ma fogadta Simon Peresz izraeli külügyminisztert. Jeruzsálemben az előző nap is öngyil­kos merényletet hajtottak végre, szintén forgalmas ponton, a Jaffa sugárút köze­lében. A város védhetősége igen kétsé­gessé vált. Részletek és riportunk a 2. oldalon Sebesültet látnak el a merénylet után FOTÓ: MTI/AP - DAVID GUTTENFELDER Erős programmal nyitott a Sziget Hatalmas tömeg töltötte meg a budapesti Hajógyári-szigetet már a fesztivál gazdag programjának nyitónapján. Szerdán többek közt Boban Markovics zenéjét élvezte a közönség. (Részletek a 17. oldalon) fotó: sopronyi gyula Rohammunka a MiG-29-eseken Jelentős késéssel, a szerződésben sze­replő áprilisi időpont helyett csak két hete kezdték el orosz szakemberek a magyar légierő MiG-29-eseinek üzemidő-hosszabbítását. A munkála­tok égetően sürgősek, augusztus köze­pétől ugyanis több gépen már nem le­het repülni a kötelező felülvizsgálat nélkül. Az oroszok feszített tempóban a hét végén is dolgoztak Kecskeméten, ahova azonban több alkatrész csak a napokban érkezett meg. MUNKATÁRSUNKTÓL Negyedéves csúszással, csak két hete kezdték meg az orosz RSZK-MiG szak­emberei a magyar légierő MiG-29- eseinek üzemidő-hosszabbítását. Az oroszok rohammunkát végeznek, mert a repülők üzemideje augusztus közepétől kezd lejárni. A kötelező vizsgálat nélkül a gépek nem emelkedhetnek a levegőbe. A szakemberek ezért szombaton és va­sárnap is dolgoztak a kecskeméti repülő­téren, több fontos alkatrész azonban csak a napokban érkezett meg. Gyorsszerviz... folytatás az 5. oldalon

Next