Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-17 / 192. szám

NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2002. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT 13 Felzárkózási esélyek 2015-ig Elérhető a kibővített unió átlaga Nem a GDP az egyetlen mérőszám a gazdaság fejlődésének jellemzésére, s nem is csak ezt mérlegelte a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács országje­lentése, amikor reálisnak minősítette, hogy Magyarország 2015-ben elérheti az unió akkori gazdasági színvonalát - nyilatkozta lapunknak Fodor Ist­ván, az Ericsson Magyarország elnö­ke, a jelentés egyik alkotója, aki kifej­tette, milyen folyamatok vezethetnek idáig. A magyar EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) közelmúltban nyilvánosságra hozott országjelentésében azt írta: reális célnak tekinthető, hogy Magyarország 2015-ig eléri az Európai Unió akkori át­lagos gazdasági színvonalát úgy, hogy a hazai kis- és közepes vállalatokra, vala­mint a nemzetközi ipari jelenlétre építve modern szolgáltató- és gyáripara lesz, és egyes területeken regionális szerepet is betölthet majd. Ez a meg­állapítás felidézte azt a ta­valy őszi vitát, amelyet az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor kijelentése váltott ki, aki ugyancsak 2015-re tette az uniós fel­zárkózás reménybeli idő­pontját. Akkor a vita a GDP lehetséges növeke­dése körül bontakozott ki. A kormány az idő tájt szí­vesen hivatkozott arra, hogy a hazai növekedés éppen kétszerese a nyu­gat-európainak, s erre ala­pozta a jó kilátásokat. Az ellenvélemények is a GDP-számításokat vették alapul, amikor azzal ér­veltek, hogy a különbség nem csökkenni, hanem növekedni fog. A most megjelent or­szágjelentés egyik szerző­je, Fodor István, az Erics­son Magyarország elnöke, aki alapító tagja az üzleti tanácsnak, komolyan hisz abban, hogy Magyaror­szág esélyei jók, de ezt a következtetést nem is any­...................... nyira a GDP növekedésé­ből kiindulva vonta le, hanem a várható folyamatokat elemezte. Jelentésük nem állapotot, hanem lehetőséget ír le — mondta. E szerint Magyarország a 2015 körüli időszakra az európai középme­zőnybe kerülhet. A gondolatmenet abból indul ki, hogy 2015-re várhatóan legalább 25 ország lesz az EU tagja. Az akkori gazdasági átlagot ennek megfelelően kell meghatá­rozni. Fokozatos bővítés esetén - egyes elemzők szerint - akár pesszimistának is tekinthető a magyar fejlődési lehetőség felvázolása. VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOR A tizenötök, vagyis a jelenlegi 15 uniós tagország nehéz helyzetben van alacsonyabb versenyképessége miatt az Egyesült Államokkal és Japánnal szem­ben. Az unió versenyképességét a csat­lakozó országok integrálásával is tudja majd növelni, tehát érdeke lesz a csatla­kozott országok felzárkóztatása. Ezért a csatlakozás utáni két-három év múlva meg fog ugrani a magyar gazdaság fej­lődésének ritmusa. A gazdaság fejlődésének nem az egye­düli mérőszáma a GDP növekedésének mértéke - hangsúlyozza Fodor István. A GDP a gazdaság állapotának mennyiségi mérőszáma, a mindenkori előző folya­matok eredménye, de a fejlődés során vannak fontosabb mérőszámok is, ame­lyek a GDP későbbi szintjét határozzák meg. Ilyenek például: a termelőképes­ség, a versenyképesség, a gazdaság szer­kezete és tartalékai, a társadalom ambí­ciója, innovációs képessége, fajlagos tu­­dásvagyona és tudástartaléka, az üzleti hatékonyság, a tudásintenzív ágazatok aránya és potenciális helyzete. Az IMD, a davosi Világgazdasági Fó­rumot szervező nemzetközi szervezet minden évben kiad egy évkönyvet a vi­lág országainak versenyképességéről. A 2001-es felmérés alapján készített, 2002 áprilisában megjelent, s a világ 49 orszá­gára vonatkozó jelentés alapján Magyar­­ország nincs rossz helyzetben. A munkavállalókra vetített összter­méket nézve például Magyarország 2001-ben a tizenötök átlagának 60-65 százalékos szintjét érte el. Összehasonlí­tásképpen: az egy munkavállalóra vetí­tett össztermék értéke Németországban 56 685 dollár, Angliában 51 324 dollár, Portugáliában 35 686 dollár, Magyaror­szágon pedig 33 873 dol­lár volt tavaly. A verseny­­képesség összevetése alapján már tavaly három Európai Unió-tagot ha­gyott maga mögött Ma­gyarország a rangsorban: Olaszországot, Portugáli­át és Görögországot. Fi­gyelemre méltó, hogy ta­valy novemberben a Fi­nancial Times az OECD- országok tanulmánya alapján rangsorolta a fej­lett technológia szem­pontjából szóba jöhető országokat, s Magyaror­szágot a hatodik helyre tette Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, Ír­ország és Hollandia mö­gött. Magyarország gazdasá­gi szerkezete sokat válto­zott az elmúlt tíz évben. A nemzetközi tőke és tech­nológia jelenléte megha­tározó lett. A szolgáltató ágazat gyorsan fejlődött, de a gyártóipar zömében egyoldalú. A feldolgozó­.................... és összeszerelő ipar, azaz az alacsonyabb hozzá­adott értéket termelő ágazat adja a GDP jelentős részét. Ma még a termelő kapa­citások több mint fele nem versenyké­pes. Ám a jelenlegi szerkezet értékes tarta­lékokkal rendelkezik. A magyar gazda­ság szakembereinek jelentős része, mintegy a fele nem azzal foglalkozik, amit a legjobban tudna művelni. Sokan vannak, akik vagy nem versenyképes cégnél dolgoznak, vagy el is hagyták sa­ját szakmájukat. Ha ezeknek az embe­reknek csak egy részét aktivizálják, már sokat lehet nyerni. A másik nagy tarta­lék a nagyobb hozzáadott értékű, úgyne­vezett tudásintenzív ágazatokban rejlik. Magyarország tudásvagyonát és tartalé­kait nem lehet meghatározni. De az biz­tos, hogy most is van jelentős fel nem használt, de leginkább nem megfelelő szinten alkalmazott tudás az országban. A tudástartalékok az elkövetkező évti­zed fejlődésének fontos mozgatói lehet­nek. Az üzleti hatékonyságot vizsgálva az előttünk álló 15 EU-tagország fele na­gyon közel áll hozzánk a rangsorban. Ha tíz év alatt a korábbi nagyon alacsony szintről idáig eljutottunk, az azt jelzi, hogy 12-15 év múlva Magyarország az egyik legdinamikusabb gazdasága lehet az uniónak, ami közvetlenül is hatással lesz a GDP növekedésére. Mindez együtt lehetőséget ad arra, hogy jól végiggondolt programmal a gazdasági fejlődés növekedése gyorsuló tendenciájú legyen. Az egymást támo­gató irányzatok gerjesztik is a fejlődési folyamatokat. Csak egy példa az esélyekre: 2005-ben az amerikai termékek 45 százalékát az elektronikai ipar adja majd az előrejelzé­sek szerint. Ehhez hatalmas mennyiségű szoftverre lesz szükség. Ma a szoftver­­ipar központja India, de a tavaly szeptem­beri terrortámadás után fokozott fontos­ságot kap az informatika biztonsága. Az új helyzetben, ebben az iparágban meg­nőhet Magyarország jelentősége, hiszen nálunk is kiváló szakemberek vannak, és NATO-tagországként nagyobb biztonsá­got is nyújthatunk. De azt látni kell - hangsúlyozza Fodor István -, hogy mind­ez magától még a legszerencsésebb kö­rülmények között sem következhet be. Arra van szükség, hogy a következő kor­mányok olyan stratégiát dolgozzanak ki és hajtsanak végre következetesen, amely egyidejűleg három területre koncentrál: a kis- és közepes vállalatok fejlesztésére, a tudás intenzív gazdaságra épülő nemzet­közi együttműködés támogatására és a gazdaság átfogó korszerűsítésére. Peredi Ágnes Fodor István: A magyar gazdaság szakembereinek jelentős része, mintegy a fele nem azzal foglalkozik, amit a legjobban tudna művelni. 1. USA_____________26. Malajzia________ 2. Finnország______ 27. Korea_________ 3. Luxemburg______ 28. Magyarország 4. Hollandia_________29. Cseh Köztársaság 5. Szingapúr 30. Japán_________ 6. Dánia__________ 31 Kína__________ 7. Svájc__________ 32. Olaszország_____ 6. Kanada_______ 33. Portugália_______ 9. Hongkong_______ 34. Thaiföld________ 10. Írország________ 35. Brazília________ 11 Svédország____ 36. Görögország_____ 12. Izland 37. Szlovákia_______ 13. Ausztria__________38. Szlovénia_______ 14. Ausztrália_______ 39. Dél-Afrika_______ 15. NSZK__________ 40. Fülöp-szigetek 16. Nagy-Britannia 41 Mexikó_________ 17. Norvégia_______ 42. India__________ 18. Belgium________ 43. Oroszország_____ 19. Új-Zéland_______ 44. Kolumbia_______ 20. Chile 45. Lengyelország 21 Észtország______ 46. Törökország_____ 22. Franciaország 47. Indonézia_______ 23. Spanyolország 48. Venezuela______ 24. Tajvan_________ 49. Argentína_______ 25. Izrael Forrás: www.imd.ch/wcg Ahol a disznó jól érzi magát Dánia nem fél a magyar sertéstenyésztők versenyétől Dánia, a világ legnagyobb sertésex­portáló állama az unió bővítése után sem tekinti Magyarországot vetély­­társának - mondta magyar újságírók­nak Koppenhágában Arne Moes­­gaard, a dán nemzeti sertéstanács igazgatója. Dániában 24 millió sertést tartanak, Magyarországon ötmilliót. A dán sertéstartás modellje egyszerű, egyre kevesebb és nagyobb telepen tartanak disznót. Az ötmillió lakosú Dánia sertéstartó nagyhatalommá vált. Húsz éve még csak 13 millió sertést vágtak le, az idén már 24 milliót. Magyarországon akkoriban 8-9 millió sertést vágtak évente, most alig ötmilliót. A dán gazdák többsége két szövetkezetbe tömörült. Tízévente azonban megfeleződik az állatokkal fog­lalkozók száma, miközben az állattartó telepek egyre nagyobbak lesznek. A jö­vedelmet gyarapítja a koncentráció és az is, hogy egy-egy koca évente 23 utódot hoz (Magyarországon 17-et). Mint Arne Moesgaard elmondta, egy kilogramm élő súlyt 2,850 kilogramm takarmány felhasználásával állítanak elő a dánok (a magyar átlag 3,5 kilogramm körül van). A dánok termelésük 85-90 százalékát exportálják. Ha az árbevételt nézzük, akkor a legfontosabb exportpiacnak Anglia, Japán és Németország számít. Tavaly több mint 1,5 millió tonna húst adtak el külföldön, ezzel jócskán meg­előzték a 800 ezer tonnás Kanadát és a 650 ezer tonnás USA-t. A koncentrációra jellemző, hogy Dá­niában két szövetkezeti vágóhíd kezén van a sertésfeldolgozás 96 százaléka. A világ legnagyobb feldolgozócége a Dan­­ish Crown szövetkezet, amely a piac 89,5 százalékát ellenőrzi. A sertéságazat irányítása szinte teljes egészében a terméktanács kezében van. A hatósági munkát, a piackutatást, de a tudományos kutatást is ő végzi. Első a piacfeltárás - mondták a dán szakembe­rek. Hozzátéve: a Danish közösségi ser­tés márkanevet a hatvanas években ve­zették be. Az utóbbi időben az alacsony ár, az állandó minőség mellett felértéke­lődött az élelmiszer-biztonság és az „ál­latjólét ügye” is. Henrik Baekstrom Lauritsen, a terméktanács külpiaci szakértője beszámolt arról, hogy mindig a vevő ország vagy cég belső szabályai az irányadóak. Az angliai exportnál az utóbbi időben egyre fontosabb az élel­miszer-biztonság és az, hogy az állato­kat „humánus” körülmények között tartsák. Hasonló követelményeket vezet Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke munkatár­sunknak elmondta, hogy Dániában 80-90 kilósan vágják le a sertése­ket, Magyarországon a tavalyi át­lagsúly 107 kiló volt. Az elnök úgy véli, ha sikerülne piacot talál­ni, akkor megduplázható lenne a magyar sertésállomány. Jelenleg 4,8 millió sertést tartanak az or­szágban, holott a megtermő takar­mány 11 milliónak is elegendő lenne, s ennyit képesek a vágóhi­dak is feldolgozni. A magyar szakember szerint a most még üre­sen álló hizlalótelepeket kell ismét használatba venni, amihez első­sorban technológiai fejlesztésre és külföldi tőke bevonására is szük­ség lehet. Jett be az egyik nagy vevőjük, a McDonald’s gyorsétteremlánc is. A terméktanács prognózisa szerint a nemzetközi sertéspiacon a közeljövőben két-három százalékos árcsökkenésre le­het számítani, miközben egyre több az állat. Az unió 15 államából Dániában, Írországban és Spanyolországban erőtel­jesebben, az EU átlagában pedig idén várhatóan 1,4 százalékkal gyarapszik az állomány. Ennél jelentősebb, kétszáza­lékos lesz a létszám növekedése az USA-ban. A világpiac szempontjából bizonyára érezhető lesz a kanadai és bra­zil exportőrök nyomása. E két államban - főként az exportoffenzíva miatt - idén hat százalékkal több állatot vágnak, mint 2000-ben. Frode Laersen, Danish Crown legna­gyobb gyárának, a Steff Houlbergnek az igazgatója­­, miközben végigkísért a na­ponta tízezer sertést feldolgozó vágóso­rok mentén - elmondta, hogy a gazdáktól egy héttel előre programozva, percnyi pontossággal hozzák a közel 80 kilós ál­latokat. A mostani árjegyzéken kilón­ként, vágott súlyban 8,60 koronát (301 forint) fizetnek disznónként. Az év végén a szövetkezeti tagoknak bonusz formájá­ban visszaadják az eredmény egy részét. Czauner Péter A magyar sertés nagyobbra hízik, mint a dán fotó: teknős miklós

Next