Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-17 / 192. szám
NÉPSZABADSÁG PIACGAZDASÁG 2002. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT 13 Felzárkózási esélyek 2015-ig Elérhető a kibővített unió átlaga Nem a GDP az egyetlen mérőszám a gazdaság fejlődésének jellemzésére, s nem is csak ezt mérlegelte a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács országjelentése, amikor reálisnak minősítette, hogy Magyarország 2015-ben elérheti az unió akkori gazdasági színvonalát - nyilatkozta lapunknak Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, a jelentés egyik alkotója, aki kifejtette, milyen folyamatok vezethetnek idáig. A magyar EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) közelmúltban nyilvánosságra hozott országjelentésében azt írta: reális célnak tekinthető, hogy Magyarország 2015-ig eléri az Európai Unió akkori átlagos gazdasági színvonalát úgy, hogy a hazai kis- és közepes vállalatokra, valamint a nemzetközi ipari jelenlétre építve modern szolgáltató- és gyáripara lesz, és egyes területeken regionális szerepet is betölthet majd. Ez a megállapítás felidézte azt a tavaly őszi vitát, amelyet az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor kijelentése váltott ki, aki ugyancsak 2015-re tette az uniós felzárkózás reménybeli időpontját. Akkor a vita a GDP lehetséges növekedése körül bontakozott ki. A kormány az idő tájt szívesen hivatkozott arra, hogy a hazai növekedés éppen kétszerese a nyugat-európainak, s erre alapozta a jó kilátásokat. Az ellenvélemények is a GDP-számításokat vették alapul, amikor azzal érveltek, hogy a különbség nem csökkenni, hanem növekedni fog. A most megjelent országjelentés egyik szerzője, Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, aki alapító tagja az üzleti tanácsnak, komolyan hisz abban, hogy Magyarország esélyei jók, de ezt a következtetést nem is any...................... nyira a GDP növekedéséből kiindulva vonta le, hanem a várható folyamatokat elemezte. Jelentésük nem állapotot, hanem lehetőséget ír le — mondta. E szerint Magyarország a 2015 körüli időszakra az európai középmezőnybe kerülhet. A gondolatmenet abból indul ki, hogy 2015-re várhatóan legalább 25 ország lesz az EU tagja. Az akkori gazdasági átlagot ennek megfelelően kell meghatározni. Fokozatos bővítés esetén - egyes elemzők szerint - akár pesszimistának is tekinthető a magyar fejlődési lehetőség felvázolása. VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOR A tizenötök, vagyis a jelenlegi 15 uniós tagország nehéz helyzetben van alacsonyabb versenyképessége miatt az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben. Az unió versenyképességét a csatlakozó országok integrálásával is tudja majd növelni, tehát érdeke lesz a csatlakozott országok felzárkóztatása. Ezért a csatlakozás utáni két-három év múlva meg fog ugrani a magyar gazdaság fejlődésének ritmusa. A gazdaság fejlődésének nem az egyedüli mérőszáma a GDP növekedésének mértéke - hangsúlyozza Fodor István. A GDP a gazdaság állapotának mennyiségi mérőszáma, a mindenkori előző folyamatok eredménye, de a fejlődés során vannak fontosabb mérőszámok is, amelyek a GDP későbbi szintjét határozzák meg. Ilyenek például: a termelőképesség, a versenyképesség, a gazdaság szerkezete és tartalékai, a társadalom ambíciója, innovációs képessége, fajlagos tudásvagyona és tudástartaléka, az üzleti hatékonyság, a tudásintenzív ágazatok aránya és potenciális helyzete. Az IMD, a davosi Világgazdasági Fórumot szervező nemzetközi szervezet minden évben kiad egy évkönyvet a világ országainak versenyképességéről. A 2001-es felmérés alapján készített, 2002 áprilisában megjelent, s a világ 49 országára vonatkozó jelentés alapján Magyarország nincs rossz helyzetben. A munkavállalókra vetített összterméket nézve például Magyarország 2001-ben a tizenötök átlagának 60-65 százalékos szintjét érte el. Összehasonlításképpen: az egy munkavállalóra vetített össztermék értéke Németországban 56 685 dollár, Angliában 51 324 dollár, Portugáliában 35 686 dollár, Magyarországon pedig 33 873 dollár volt tavaly. A versenyképesség összevetése alapján már tavaly három Európai Unió-tagot hagyott maga mögött Magyarország a rangsorban: Olaszországot, Portugáliát és Görögországot. Figyelemre méltó, hogy tavaly novemberben a Financial Times az OECD- országok tanulmánya alapján rangsorolta a fejlett technológia szempontjából szóba jöhető országokat, s Magyarországot a hatodik helyre tette Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, Írország és Hollandia mögött. Magyarország gazdasági szerkezete sokat változott az elmúlt tíz évben. A nemzetközi tőke és technológia jelenléte meghatározó lett. A szolgáltató ágazat gyorsan fejlődött, de a gyártóipar zömében egyoldalú. A feldolgozó.................... és összeszerelő ipar, azaz az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő ágazat adja a GDP jelentős részét. Ma még a termelő kapacitások több mint fele nem versenyképes. Ám a jelenlegi szerkezet értékes tartalékokkal rendelkezik. A magyar gazdaság szakembereinek jelentős része, mintegy a fele nem azzal foglalkozik, amit a legjobban tudna művelni. Sokan vannak, akik vagy nem versenyképes cégnél dolgoznak, vagy el is hagyták saját szakmájukat. Ha ezeknek az embereknek csak egy részét aktivizálják, már sokat lehet nyerni. A másik nagy tartalék a nagyobb hozzáadott értékű, úgynevezett tudásintenzív ágazatokban rejlik. Magyarország tudásvagyonát és tartalékait nem lehet meghatározni. De az biztos, hogy most is van jelentős fel nem használt, de leginkább nem megfelelő szinten alkalmazott tudás az országban. A tudástartalékok az elkövetkező évtized fejlődésének fontos mozgatói lehetnek. Az üzleti hatékonyságot vizsgálva az előttünk álló 15 EU-tagország fele nagyon közel áll hozzánk a rangsorban. Ha tíz év alatt a korábbi nagyon alacsony szintről idáig eljutottunk, az azt jelzi, hogy 12-15 év múlva Magyarország az egyik legdinamikusabb gazdasága lehet az uniónak, ami közvetlenül is hatással lesz a GDP növekedésére. Mindez együtt lehetőséget ad arra, hogy jól végiggondolt programmal a gazdasági fejlődés növekedése gyorsuló tendenciájú legyen. Az egymást támogató irányzatok gerjesztik is a fejlődési folyamatokat. Csak egy példa az esélyekre: 2005-ben az amerikai termékek 45 százalékát az elektronikai ipar adja majd az előrejelzések szerint. Ehhez hatalmas mennyiségű szoftverre lesz szükség. Ma a szoftveripar központja India, de a tavaly szeptemberi terrortámadás után fokozott fontosságot kap az informatika biztonsága. Az új helyzetben, ebben az iparágban megnőhet Magyarország jelentősége, hiszen nálunk is kiváló szakemberek vannak, és NATO-tagországként nagyobb biztonságot is nyújthatunk. De azt látni kell - hangsúlyozza Fodor István -, hogy mindez magától még a legszerencsésebb körülmények között sem következhet be. Arra van szükség, hogy a következő kormányok olyan stratégiát dolgozzanak ki és hajtsanak végre következetesen, amely egyidejűleg három területre koncentrál: a kis- és közepes vállalatok fejlesztésére, a tudás intenzív gazdaságra épülő nemzetközi együttműködés támogatására és a gazdaság átfogó korszerűsítésére. Peredi Ágnes Fodor István: A magyar gazdaság szakembereinek jelentős része, mintegy a fele nem azzal foglalkozik, amit a legjobban tudna művelni. 1. USA_____________26. Malajzia________ 2. Finnország______ 27. Korea_________ 3. Luxemburg______ 28. Magyarország 4. Hollandia_________29. Cseh Köztársaság 5. Szingapúr 30. Japán_________ 6. Dánia__________ 31 Kína__________ 7. Svájc__________ 32. Olaszország_____ 6. Kanada_______ 33. Portugália_______ 9. Hongkong_______ 34. Thaiföld________ 10. Írország________ 35. Brazília________ 11 Svédország____ 36. Görögország_____ 12. Izland 37. Szlovákia_______ 13. Ausztria__________38. Szlovénia_______ 14. Ausztrália_______ 39. Dél-Afrika_______ 15. NSZK__________ 40. Fülöp-szigetek 16. Nagy-Britannia 41 Mexikó_________ 17. Norvégia_______ 42. India__________ 18. Belgium________ 43. Oroszország_____ 19. Új-Zéland_______ 44. Kolumbia_______ 20. Chile 45. Lengyelország 21 Észtország______ 46. Törökország_____ 22. Franciaország 47. Indonézia_______ 23. Spanyolország 48. Venezuela______ 24. Tajvan_________ 49. Argentína_______ 25. Izrael Forrás: www.imd.ch/wcg Ahol a disznó jól érzi magát Dánia nem fél a magyar sertéstenyésztők versenyétől Dánia, a világ legnagyobb sertésexportáló állama az unió bővítése után sem tekinti Magyarországot vetélytársának - mondta magyar újságíróknak Koppenhágában Arne Moesgaard, a dán nemzeti sertéstanács igazgatója. Dániában 24 millió sertést tartanak, Magyarországon ötmilliót. A dán sertéstartás modellje egyszerű, egyre kevesebb és nagyobb telepen tartanak disznót. Az ötmillió lakosú Dánia sertéstartó nagyhatalommá vált. Húsz éve még csak 13 millió sertést vágtak le, az idén már 24 milliót. Magyarországon akkoriban 8-9 millió sertést vágtak évente, most alig ötmilliót. A dán gazdák többsége két szövetkezetbe tömörült. Tízévente azonban megfeleződik az állatokkal foglalkozók száma, miközben az állattartó telepek egyre nagyobbak lesznek. A jövedelmet gyarapítja a koncentráció és az is, hogy egy-egy koca évente 23 utódot hoz (Magyarországon 17-et). Mint Arne Moesgaard elmondta, egy kilogramm élő súlyt 2,850 kilogramm takarmány felhasználásával állítanak elő a dánok (a magyar átlag 3,5 kilogramm körül van). A dánok termelésük 85-90 százalékát exportálják. Ha az árbevételt nézzük, akkor a legfontosabb exportpiacnak Anglia, Japán és Németország számít. Tavaly több mint 1,5 millió tonna húst adtak el külföldön, ezzel jócskán megelőzték a 800 ezer tonnás Kanadát és a 650 ezer tonnás USA-t. A koncentrációra jellemző, hogy Dániában két szövetkezeti vágóhíd kezén van a sertésfeldolgozás 96 százaléka. A világ legnagyobb feldolgozócége a Danish Crown szövetkezet, amely a piac 89,5 százalékát ellenőrzi. A sertéságazat irányítása szinte teljes egészében a terméktanács kezében van. A hatósági munkát, a piackutatást, de a tudományos kutatást is ő végzi. Első a piacfeltárás - mondták a dán szakemberek. Hozzátéve: a Danish közösségi sertés márkanevet a hatvanas években vezették be. Az utóbbi időben az alacsony ár, az állandó minőség mellett felértékelődött az élelmiszer-biztonság és az „állatjólét ügye” is. Henrik Baekstrom Lauritsen, a terméktanács külpiaci szakértője beszámolt arról, hogy mindig a vevő ország vagy cég belső szabályai az irányadóak. Az angliai exportnál az utóbbi időben egyre fontosabb az élelmiszer-biztonság és az, hogy az állatokat „humánus” körülmények között tartsák. Hasonló követelményeket vezet Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke munkatársunknak elmondta, hogy Dániában 80-90 kilósan vágják le a sertéseket, Magyarországon a tavalyi átlagsúly 107 kiló volt. Az elnök úgy véli, ha sikerülne piacot találni, akkor megduplázható lenne a magyar sertésállomány. Jelenleg 4,8 millió sertést tartanak az országban, holott a megtermő takarmány 11 milliónak is elegendő lenne, s ennyit képesek a vágóhidak is feldolgozni. A magyar szakember szerint a most még üresen álló hizlalótelepeket kell ismét használatba venni, amihez elsősorban technológiai fejlesztésre és külföldi tőke bevonására is szükség lehet. Jett be az egyik nagy vevőjük, a McDonald’s gyorsétteremlánc is. A terméktanács prognózisa szerint a nemzetközi sertéspiacon a közeljövőben két-három százalékos árcsökkenésre lehet számítani, miközben egyre több az állat. Az unió 15 államából Dániában, Írországban és Spanyolországban erőteljesebben, az EU átlagában pedig idén várhatóan 1,4 százalékkal gyarapszik az állomány. Ennél jelentősebb, kétszázalékos lesz a létszám növekedése az USA-ban. A világpiac szempontjából bizonyára érezhető lesz a kanadai és brazil exportőrök nyomása. E két államban - főként az exportoffenzíva miatt - idén hat százalékkal több állatot vágnak, mint 2000-ben. Frode Laersen, Danish Crown legnagyobb gyárának, a Steff Houlbergnek az igazgatója, miközben végigkísért a naponta tízezer sertést feldolgozó vágósorok mentén - elmondta, hogy a gazdáktól egy héttel előre programozva, percnyi pontossággal hozzák a közel 80 kilós állatokat. A mostani árjegyzéken kilónként, vágott súlyban 8,60 koronát (301 forint) fizetnek disznónként. Az év végén a szövetkezeti tagoknak bonusz formájában visszaadják az eredmény egy részét. Czauner Péter A magyar sertés nagyobbra hízik, mint a dán fotó: teknős miklós