Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-06 / 208. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK 5 Fidesz: a tisztogatás száz napja A Fidesz szerint a Medgyessy-kormány az első száz napján példátlan tisztogatást hajtott végre az államigazgatásban és az állami vezetésű vállalatokban. Répássy Róbert, az elbocsátásokat fi­gyelemmel kísérő, úgynevezett jogvédő munkacsoport elnöke csütörtöki tájé­koztatóján kijelentette: tizenkilenc önál­ló állami szervnél voltak személycserék, több minisztériumban főosztályvezetői szinten is történtek változások és har­mincnyolc állami vállalatnál cserélték ki az igazgatóság és felügyelőbizottság többségét. A kormány első tíz napjában húsz vezető beosztású személynek kel­lett távoznia nyolc kormányhivatalból. Alkotmányellenesnek nevezte a fi­­deszes politikus, hogy Borsod megyé­ben a kistérségi megbízotti posztra pá­lyázó egyik személyt az MSZP miskolci irodájában, a térség szocialista képvise­lői hallgatták meg. Répássy meg is adta az illető nevét és telefonszámát, aki azonban nem tudta megerősíteni a poli­tikus által elmondottakat. A Répássy ál­tal hivatkozott férfi, aki a nevét nem kí­vánta nyilvánosságra hozni, lapunknak azt mondta, az MSZP irodájából hívták fel, hogy személyes beszélgetésen jelen­jen meg a regionális fejlesztési ügynök­ség irodájában. Tehát nem az MSZP székházába kellett mennie, s nem is a térség szocialista politikusai, hanem egy köztisztviselő hallgatta meg. A tájékozatón Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke felszólította Kovács László kül­ügyminisztert, hogy „hagyjon fel a kife­jezetten politikai indíttatású tisztogatá­sokkal”. Az Orbán-kabinet külügyi ál­lamtitkára szerint a kormányváltást kö­vetően most már a harmadik hullámban folynak az elbocsátások. Az elmúlt he­tekben ugyanis nyolc főosztályvezetőt váltottak le, és további féltucattal közöl­ték, hogy rövid időn belül el kell hagy­niuk állásukat. Németh beszámolt arról, hogy az elbocsátott személyek többsége 1990 után került a minisztériumba, egyi­kük sem kötődött a Fideszhez, tízéves szakmai gyakorlattal, megfelelő vég­zettséggel rendelkeztek, s csak az volt a bűnük, hogy az Orbán-kormány idején léptek főosztályvezetői rangba. I. B. Bőséges juttatások kuratóriumi titkárságvezetőnek A Magyar Televízió Közalapítvány Kura­tóriumának ellenőrző testülete vizsgálja, miként kaphat a kuratórium titkárságve­zetője 309 ezer forintos fizetése mellé 140 ezer forintos költségtérítést és 50 ezer forintos albérleti hozzájárulást is. Ezeken felül Zay Andrea használhatja a titkárság autóját, amelyhez még az üzem­anyagot is a kuratórium költségvetéséből állják. Ez utóbbi tétel például csak ja­nuártól április 21-ig 355 ezer forint volt. (Összehasonlításul: a kuratórium elnök­ségének tagjai a költségtérítésükből ren­dezik a benzint, arra külön pénzt nem kapnak.) A költségvetési támogatásból finanszírozott kuratórium fizeti a titkár­ságvezető egyetemi tanulmányait a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem jogi karán és állja angol nyelvtanfolyamának költsé­geit is. A kifizetésekkel kapcsolatos aggályait az ellenőrző testület szerdai ülésén jelez­te a kuratórium elnökének, Bakó Lajos­nak. Bakó lapunknak elmondta: nem ta­lálja kiugróan magasnak az összegeket, hiszen az előző kuratórium titkárságveze­tője is hasonló juttatásokat kapott. Az ellenőrző testület szerint meg kell vizsgálni az összeférhetetlenséget is Zay Andrea esetében, aki az országgyűlési választásokon Füzesabonyban a Fidesz színeiben egyéni jelöltként indult (a párt országos választmányának tagja, 1998 ó­­ta a Heves megyei önkormányzat képvi­selője), az őszi önkormányzati választá­sokon pedig a Fidesz Heves megyei listá­jának vezetője. Bakó Lajos szerint a médiatörvény a titkárságvezetőkre semmilyen összefér­hetetlenségi szabályt nem alkotott, ezért a pártpolitikai tevékenységet magánügy­nek tekinti. A betegállományban lévő Zay Andreá­nak tegnap a titkárságon keresztül csak üzenetet tudtunk küldeni, elérni azonban nem sikerült. Fehér Zsuzsa, az ellenőrző testület MSZP által delegált elnöke nem kívánt lapunknak nyilatkozni a vizsgálat lezárásáig. Mindössze annyit mondott, hogy jövő kedden az elnökség zárt ülésén többek közt erről az ügyről is lesz szó. Haszán Zoltán Lincshangulat Jászladányban? A cigány önkormányzat vezetője följelenti a polgármestert Nem csillapodnak a kedélyek a jász­­ladányi alapítványi iskola körül. A képviselő-testület szerdán rendkívüli ülést hívott össze, ahol a magánisko­lába járó gyerekek szülei mellett megjelent Kállai László, a helyi ci­gány önkormányzat elnöke is. Töb­ben őt hibáztatták a magániskola be­zárásáért, s felszólították: hagyja el az épületet. Kállai tudósítónkkal kö­zölte: uszítás és becsületsértés miatt feljelenti a polgármestert és a testület néhány tagját. SZOLNOKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Politikai maffiózónak neveztek, és azt kiabálták, hogy takarodjak ki a teremből - idézte föl tudósítónknak tegnap a jász­­ladányi képviselő-testület szerdai ülésén történteket Kállai László, a helyi kisebb­ségi önkormányzat elnöke. Mint ismeretes, a jászladányi alapít­ványi iskola nem kapott működési enge­délyt, mert a település képviselő-testüle­­te nem kérte ki a cigány önkormányzat egyetértését, akkor amikor a helyi általá­nos iskola egy részét bér­be adták az alapítványi is­kolának. A cigány önkormány­zat vezetője szerint az utóbbi napokban már­­már lincshangulat alakult ki a településen amiatt, hogy a magániskolát be kellett zárni. Az ügy bé­kés rendezése érdekében Kállai László Mádl Fe­renc köztársasági elnök­höz fordult segítségért, de egyelőre nem kapott választ a levelére. Kállai László tudósítónknak tegnap elmondta, hogy a napokban levelet küld Dankó Istvánnak, Jászladány pol­gármesterének, s újból felajánlja, ülje­nek tárgyalóasztalhoz, és mindenkép­pen keressenek együtt olyan megoldást az iskola ügyében, amely nem jár együtt a cigány gyerekek elkülönítésé­vel. Szerda este az egyik kereskedelmi te­levízió bemutatott egy videofelvételt, amely néhány hónappal ezelőtt a jászladányi pol­gármester és a Roma Saj­tóközpont egyik munka­társának háttérbeszélgeté­sét rögzítette. Ezen a pol­gármester egyebek mel­lett arról beszélt, hogy a romák természetüknél fogva mások, mint a nem romák, ezért másként is kell kezelni őket. Dankó István polgár­­mestert tegnap nem sike­rült elérnünk. Lapunk birtokában van viszont az a javaslat, amelyet az alapítványi iskola tervezésekor terjesztett a jászladányi képviselő-testület elé. Ebben leszögezi: „Egy ország akkor szabad ország, ha minden egyes népcsoportnak megadja a lehetőséget szokásai gyakorlására, úgy, hogy nem zavarják egymást ebbé­li tevékenységükben. A népeket, ame­lyek a kultúrákat hordozzák, nem lehet erőszakosan egybezárni, integrálni egymással.” Dankó István ISM: Deutsch testvére szerződött A Híd Rádió Rt. sportprogramokat népszerűsített MUNKATÁRSUNKTÓL Valóban írt alá szerződést az ISM-mel Deutsch Péter, az előző sportminiszter testvére. Jánosi György, a tárca mostani vezetője szerdán egy vizsgálat eredmé­nyeit ismertetve az előző ciklus szabály­talan beszerzéseinek példái között emlí­tette, hogy az ISM „közbeszerzés nél­kül, támogatási szerződésnek álcázva 35 millió forint értékben kötött szerződést reklámfelületek vásárlására egy Deutsch Péter, a volt miniszter öccse által képvi­selt céggel is”. Deutsch Tamás erre úgy reagált: öccse bt.-je és a minisztérium között semmiféle jogi kapcsolat nem volt. „Ne nézzenek hülyének, hogy a sa­ját testvéremmel ilyen szerződést kötök” — mondta Deutsch Tamás egy szerdai sajtótájékoztatón. A volt miniszter testvére, Deutsch Pé­ter tegnap lapunknak nyilatkozva el­mondta: Jánosi szándékosan csúsztat, amikor azt próbálja beállítani, hogy a tárca előző első embere a családtagjait támogatta különböző formákban. Tájé­koztatása szerint valóban írt alá hirdeté­si és támogatási szerződést az ISM-mel, ezt azonban nem a saját cége nevében, hanem az amerikai tulajdonú Híd Rádió Rt. vezérigazgatójaként tette. Ez a cég adja ki a Színes Mai Lapot, az Autó-Mo­tort, a Zsaru Magazint, és működteti a Bridge Rádiót. „Kétmilliárd forintos ár­bevételű cégről van szó, ez a szerződés 35 millió forintról szólt” - tette hozzá. Kérdésünkre, hogy bátyjával tárgyalt-e a szerződésről, elmondta: a megállapo­dást munkatársai készítették elő, ő csak aláírta azt, mint a cég képviseletére jo­gosult személy. A szerződés szerint a ki­adó sportprogramokat népszerűsített és pr-cikkeket jelentetett meg. Deutsch szerint a szerződésben foglaltak teljesí­tését a minisztérium munkatársai rend­szeresen ellenőrizték. Értesülésünk szerint a Híd Rádió élé­ről tavaly távozott Deutschnak jelentős, informális befolyása van a Mai Lap cí­mű bulvárlapra is, amelynek kiadóját korábbi helyettese, Somogyi János veze­ti. Jánosi bejelentése szerint ezzel a lap­pal 30 millió forintos szerződést írt alá az előző vezetés a Bozsik-utánpótlás fociprogram népszerűsítésére. Ezt azon­ban a tárca új irányítói nem akarják kifi­zetni. Deutsch cáfolta, hogy befolyása lenne a lapra. Arra az információnkra, hogy hétfőtől a szerkesztőségben lesz irodája, Deutsch közölte: nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a jövőben va­lamelyik lapnál vállal munkát, ez azon­ban jelenleg nincs így. Bayer Zsolt közleménye Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter állítása szerint az előző ciklusban a minisztérium mintegy négymil­­liárd forinttal károsította meg a költségvetést. Az „ügyek” fel­sorolásakor említést tesz „Bayer Zsolt cégéről”, amely ötven­millió forint támogatást kapott. Jánosi György szavai szerint: „nem tudni, mire”. 1996-ban a Millecentenárium tiszteletére ismeretterjesztő sorozatot készítettem a mai Magyarországról. A sorozatot támogatta a Magyar Bálint vezette minisztérium is. Az első 14 részes művet eddig négyszer ismételte meg a Magyar Te­levízió. A második, a Trianon előtti Magyarországot bemu­tató 52 részes sorozat elkészítésére még a Horn-kormány ál­tal kinevezett MTV-vezetéssel kötöttem szerződést. Végül 52 helyett 65 epizód készült el az eredeti költségvetés meg­hagyása mellett. A 2000-ben elkészült művet azóta kétszer sugározta az MTV. A határon túli magyar nyelvű oktatási in­tézmények százával jelentkeztek, hogy juttassam el hozzá­juk a sorozatot videokazettán, illetve a sorozat szövegéből készült kétkötetes könyvet is. Ekkor született az elhatározás, hogy minden magyar, továbbá kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási intézménynek elküldöm az 1100 év Európa közepén című sorozatunkat videón és könyvben. A sorozat elkészítését és az iskoláknak küldendő videováltozat és könyv kiadását támogatta egyebek mellett a Deutsch Tamás vezette minisztérium. A kormányváltást követően a Kehi azonnal vizsgálatot indított ellenünk, s jelenleg cégem ira­tait az APEH és a rendőrség szervezett bűnözés elleni igaz­gatósága is vizsgálja. A vizsgálat lezárulta után annak minden megállapításáról beszámolok a közvéleménynek. Most mindössze annyit kívá­nok leszögezni, hogy Jánosi György miniszternek tudnia kell, mire kaptuk a támogatást. Növekvő katolikus bevételek Elmaradt a hitoktatók óradíjának emelése, megdöbbent a püspöki kar A katolikus egyház tavalyi bevétele megközelítette a 38 milliárd forintot - tájé­koztatta a nyilvánosságot a püspöki kar. A személyi jövedelemadó egy százalé­kából az idén 1,4 milliárd forintot ajánlottak fel az adófizetők az egyháznak, lé­nyegesen többet, mint egy évvel korábban. A püspöki kar megdöbbenéssel fo­gadta, hogy a pedagógusok alapbérének növelésével együtt - bár ezt a törvény előírja - nem emelkedett a hitoktatók óradíja. Csütörtökön befejeződött a Magyar Katolikus Püspöki Kar háromnapos őszi ülése. Veres András püspök, a kar titkára tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy a testület ülésének első témája a cigány­­pasztoráció, a romák lelki gondozása volt. Az egyház - hangsúlyozta a püs­pök - minden lehetséges eszközzel igyekszik enyhíteni a cigányság szociá­lis, társadalmi gondjain, és arra törek­szik, hogy a papképzésben az eddiginél nagyobb szerepet kapjanak a romákkal kapcsolatos ismeretek. A püspöki kar megdöbbenéssel érte­sült arról, hogy a pedagógusok alapbéré­nek 50 százalékos növelésével együtt - bár a törvény ezt előírja - nem emelke­dett a hitoktatók óradíja. Veres András szomorúnak nevezte, hogy a kormány­pártok keresztény képviselői is az óradí­jak emelése ellen szavaztak. A döntés mintegy két és fél ezer fő- és részállású, valamint óraadó katolikus hitoktatót érint kedvezőtlenül. A püspökök abban bíznak, hogy a kormány mielőbb módo­sítja a költségvetési törvényt. Veres András ismertette a katolikus egyház gazdálkodásának adatait. Az egyház tavaly megközelítőleg 38 mil­liárd forint bevételt könyvelhetett el. Összehasonlításul: 1999-ben 30 milliárd forinttal, 2000-ben több mint 34 mil­­liárddal gazdálkodhatott. A kimutatás nem tartalmazza a vállalkozási tevé­kenységből származó összegeket, de - tudtuk meg - ezek nem jelentősek. Az adóhatóság hivatalos értesítése szerint a személyi jövedelemadó egy százaléká­ból az idén egymilliárd 354 millió forin­tot ajánlottak fel az állampolgárok a ka­tolikus egyház részére, 133 millióval többet, mint tavaly. A felajánlók számá­ról egyelőre nincs adat. Kiderült továbbá, hogy az egyház több mint háromszáz köz- és felsőokta­tási intézményt tart fenn, ezekben csak­nem hetvenezren tanulnak. Az ország­ban összesen 370 ezer diák vesz részt hittanoktatásban. Veres püspök a közelmúltban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az egyház­nak megértést és együttérzést kell mu­tatnia a melegek iránt, de a homoszexua­­litást, mint magatartást, bűnnek tekinti. Kevéssel később az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek minősítette azt a büntetőjogi tiltást, amely szerint felnőtt ember tizennyolc évesnél fiatalabb azo­nos nemű személlyel nem létesíthetett szexuális kapcsolatot. Ez a rendelkezés hátrányosan különböztette meg a mele­geket, hiszen a heteroszexuálisok eseté­ben csak tizennégy év a korhatár. A püs­pök kérdésünkre kijelentette, hogy nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésé­vel, amelyet azért tart sajnálatosnak, mert - mint mondta - a fiatal korosztály­nak a törvényekben is fokozott védelmet kell élveznie. Cz. G. * A saját bevétel az ellátottak térítéseiből, belföldi és külföldi adományokból, önkéntes egyházfenntartói já­rulékból és egyéb, a működésből származó bevételből tevődik össze. Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Kar A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2001. ÉVI BEVÉTELEI (ezer forintban) Megnevezés Hitélet Oktatás Kultúra Szociális ellátás Egészségügy Összesen Összes bevétel 15085558 18441910 519352 3479 725 354408 37880953 Ebből:­­ saját bevétel* 7 208941 3507 371 141095 1583 400 15137 12455944 - normatív állami hozzájárulás 0 10873 2340 1502 8830 12 376117 - nem normatív állami hozzájárulás 7644770 3 864085 369343 339 269 337 271 12 554 738 - önkormányzati hozzájárulás 231847 197 220 8914 54173 2000 494154 Röviden Hetente ülésezik a parlament A jövő héten megkezdődik az Ország­­gyűlés őszi ülésszaka. A parlament az év végéig minden héten ülésezik, csak az önkormányzati választás előtt tart szüne­tet. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint a házbizottságban nagyjából elfo­gadták a munkarendet. A napirendről egyelőre hetenként szavaz a ház, de a to­vábbiakban ezt a munkamennyiség hatá­rozza meg. Rogán Antal, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese szerint az­ MSZP „sumákol”, egyelőre ugyanis hetente akar szavazni a napirend elfogadásáról, majd csak kéthetente. (Munkatársunktól) Felújítják a gyulai várat Egy tegnap aláírt szándéknyilatkozat nyomán megkezdődhet a gyulai vár fel­újítása. E szerint a következő években összesen 600 millió forintot fordítanak a műemlék rekonstrukciójára. A pénz felét az önkormányzat, valamint a KVI és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal te­remti elő, a fennmaradó 300 millió forin­tért a Széchenyi-tervpályázatra adják be támogatási kérelmüket. (Tudósítónktól) Új elnök a BFT élén Tegnap Kolber István szocialista ország­­gyűlési képviselőt választotta elnökké a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), aki kö­zölte: fontosnak tartja, hogy a térség önálló régióvá válhasson. Azt ígérte to­vábbá, hogy a következő időszakban bő­vülnek a térségbe jutó fejlesztési források - ezek mértékéről a közeljövőben dönt a kormány. (Tudósítónktól) Növekszik a bíróságok ügyforgalma Nőtt a bíróságok ügyforgalma, június vé­géig 620 ezer ügy érkezett be, s ez a tava­lyihoz képest 13 százalékos emelkedést jelent, miközben az utóbbi időszakban alig változott a bírói kar létszáma - kö­zölte tegnap Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke. Lomnici kitért a Tocsik-ügy ítéletének késedelmes írásba foglalására és azt mondta: az ügy sajnála­tos, de kivételes esetnek számít. (MTI) Ellopott polgári iratok Bizalmas, a polgári körökkel kapcsola­tos iratokat loptak el Hende Csabától, Orbán Viktor volt kormányfő kabinetfő­nökének lakásából. Hende politika indí­tékokat sejt a háttérben. Elmondta: sze­mélyi adatokhoz nem juthatott a tolvaj, mert a polgári körök adatbázisa bizton­ságos helyen van. (MTI) Kolber István

Next