Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-06 / 208. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK 5 Fidesz: a tisztogatás száz napja A Fidesz szerint a Medgyessy-kormány az első száz napján példátlan tisztogatást hajtott végre az államigazgatásban és az állami vezetésű vállalatokban. Répássy Róbert, az elbocsátásokat figyelemmel kísérő, úgynevezett jogvédő munkacsoport elnöke csütörtöki tájékoztatóján kijelentette: tizenkilenc önálló állami szervnél voltak személycserék, több minisztériumban főosztályvezetői szinten is történtek változások és harmincnyolc állami vállalatnál cserélték ki az igazgatóság és felügyelőbizottság többségét. A kormány első tíz napjában húsz vezető beosztású személynek kellett távoznia nyolc kormányhivatalból. Alkotmányellenesnek nevezte a fideszes politikus, hogy Borsod megyében a kistérségi megbízotti posztra pályázó egyik személyt az MSZP miskolci irodájában, a térség szocialista képviselői hallgatták meg. Répássy meg is adta az illető nevét és telefonszámát, aki azonban nem tudta megerősíteni a politikus által elmondottakat. A Répássy által hivatkozott férfi, aki a nevét nem kívánta nyilvánosságra hozni, lapunknak azt mondta, az MSZP irodájából hívták fel, hogy személyes beszélgetésen jelenjen meg a regionális fejlesztési ügynökség irodájában. Tehát nem az MSZP székházába kellett mennie, s nem is a térség szocialista politikusai, hanem egy köztisztviselő hallgatta meg. A tájékozatón Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke felszólította Kovács László külügyminisztert, hogy „hagyjon fel a kifejezetten politikai indíttatású tisztogatásokkal”. Az Orbán-kabinet külügyi államtitkára szerint a kormányváltást követően most már a harmadik hullámban folynak az elbocsátások. Az elmúlt hetekben ugyanis nyolc főosztályvezetőt váltottak le, és további féltucattal közölték, hogy rövid időn belül el kell hagyniuk állásukat. Németh beszámolt arról, hogy az elbocsátott személyek többsége 1990 után került a minisztériumba, egyikük sem kötődött a Fideszhez, tízéves szakmai gyakorlattal, megfelelő végzettséggel rendelkeztek, s csak az volt a bűnük, hogy az Orbán-kormány idején léptek főosztályvezetői rangba. I. B. Bőséges juttatások kuratóriumi titkárságvezetőnek A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának ellenőrző testülete vizsgálja, miként kaphat a kuratórium titkárságvezetője 309 ezer forintos fizetése mellé 140 ezer forintos költségtérítést és 50 ezer forintos albérleti hozzájárulást is. Ezeken felül Zay Andrea használhatja a titkárság autóját, amelyhez még az üzemanyagot is a kuratórium költségvetéséből állják. Ez utóbbi tétel például csak januártól április 21-ig 355 ezer forint volt. (Összehasonlításul: a kuratórium elnökségének tagjai a költségtérítésükből rendezik a benzint, arra külön pénzt nem kapnak.) A költségvetési támogatásból finanszírozott kuratórium fizeti a titkárságvezető egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán és állja angol nyelvtanfolyamának költségeit is. A kifizetésekkel kapcsolatos aggályait az ellenőrző testület szerdai ülésén jelezte a kuratórium elnökének, Bakó Lajosnak. Bakó lapunknak elmondta: nem találja kiugróan magasnak az összegeket, hiszen az előző kuratórium titkárságvezetője is hasonló juttatásokat kapott. Az ellenőrző testület szerint meg kell vizsgálni az összeférhetetlenséget is Zay Andrea esetében, aki az országgyűlési választásokon Füzesabonyban a Fidesz színeiben egyéni jelöltként indult (a párt országos választmányának tagja, 1998 óta a Heves megyei önkormányzat képviselője), az őszi önkormányzati választásokon pedig a Fidesz Heves megyei listájának vezetője. Bakó Lajos szerint a médiatörvény a titkárságvezetőkre semmilyen összeférhetetlenségi szabályt nem alkotott, ezért a pártpolitikai tevékenységet magánügynek tekinti. A betegállományban lévő Zay Andreának tegnap a titkárságon keresztül csak üzenetet tudtunk küldeni, elérni azonban nem sikerült. Fehér Zsuzsa, az ellenőrző testület MSZP által delegált elnöke nem kívánt lapunknak nyilatkozni a vizsgálat lezárásáig. Mindössze annyit mondott, hogy jövő kedden az elnökség zárt ülésén többek közt erről az ügyről is lesz szó. Haszán Zoltán Lincshangulat Jászladányban? A cigány önkormányzat vezetője följelenti a polgármestert Nem csillapodnak a kedélyek a jászladányi alapítványi iskola körül. A képviselő-testület szerdán rendkívüli ülést hívott össze, ahol a magániskolába járó gyerekek szülei mellett megjelent Kállai László, a helyi cigány önkormányzat elnöke is. Többen őt hibáztatták a magániskola bezárásáért, s felszólították: hagyja el az épületet. Kállai tudósítónkkal közölte: uszítás és becsületsértés miatt feljelenti a polgármestert és a testület néhány tagját. SZOLNOKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Politikai maffiózónak neveztek, és azt kiabálták, hogy takarodjak ki a teremből - idézte föl tudósítónknak tegnap a jászladányi képviselő-testület szerdai ülésén történteket Kállai László, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. Mint ismeretes, a jászladányi alapítványi iskola nem kapott működési engedélyt, mert a település képviselő-testülete nem kérte ki a cigány önkormányzat egyetértését, akkor amikor a helyi általános iskola egy részét bérbe adták az alapítványi iskolának. A cigány önkormányzat vezetője szerint az utóbbi napokban mármár lincshangulat alakult ki a településen amiatt, hogy a magániskolát be kellett zárni. Az ügy békés rendezése érdekében Kállai László Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordult segítségért, de egyelőre nem kapott választ a levelére. Kállai László tudósítónknak tegnap elmondta, hogy a napokban levelet küld Dankó Istvánnak, Jászladány polgármesterének, s újból felajánlja, üljenek tárgyalóasztalhoz, és mindenképpen keressenek együtt olyan megoldást az iskola ügyében, amely nem jár együtt a cigány gyerekek elkülönítésével. Szerda este az egyik kereskedelmi televízió bemutatott egy videofelvételt, amely néhány hónappal ezelőtt a jászladányi polgármester és a Roma Sajtóközpont egyik munkatársának háttérbeszélgetését rögzítette. Ezen a polgármester egyebek mellett arról beszélt, hogy a romák természetüknél fogva mások, mint a nem romák, ezért másként is kell kezelni őket. Dankó István polgármestert tegnap nem sikerült elérnünk. Lapunk birtokában van viszont az a javaslat, amelyet az alapítványi iskola tervezésekor terjesztett a jászladányi képviselő-testület elé. Ebben leszögezi: „Egy ország akkor szabad ország, ha minden egyes népcsoportnak megadja a lehetőséget szokásai gyakorlására, úgy, hogy nem zavarják egymást ebbéli tevékenységükben. A népeket, amelyek a kultúrákat hordozzák, nem lehet erőszakosan egybezárni, integrálni egymással.” Dankó István ISM: Deutsch testvére szerződött A Híd Rádió Rt. sportprogramokat népszerűsített MUNKATÁRSUNKTÓL Valóban írt alá szerződést az ISM-mel Deutsch Péter, az előző sportminiszter testvére. Jánosi György, a tárca mostani vezetője szerdán egy vizsgálat eredményeit ismertetve az előző ciklus szabálytalan beszerzéseinek példái között említette, hogy az ISM „közbeszerzés nélkül, támogatási szerződésnek álcázva 35 millió forint értékben kötött szerződést reklámfelületek vásárlására egy Deutsch Péter, a volt miniszter öccse által képviselt céggel is”. Deutsch Tamás erre úgy reagált: öccse bt.-je és a minisztérium között semmiféle jogi kapcsolat nem volt. „Ne nézzenek hülyének, hogy a saját testvéremmel ilyen szerződést kötök” — mondta Deutsch Tamás egy szerdai sajtótájékoztatón. A volt miniszter testvére, Deutsch Péter tegnap lapunknak nyilatkozva elmondta: Jánosi szándékosan csúsztat, amikor azt próbálja beállítani, hogy a tárca előző első embere a családtagjait támogatta különböző formákban. Tájékoztatása szerint valóban írt alá hirdetési és támogatási szerződést az ISM-mel, ezt azonban nem a saját cége nevében, hanem az amerikai tulajdonú Híd Rádió Rt. vezérigazgatójaként tette. Ez a cég adja ki a Színes Mai Lapot, az Autó-Motort, a Zsaru Magazint, és működteti a Bridge Rádiót. „Kétmilliárd forintos árbevételű cégről van szó, ez a szerződés 35 millió forintról szólt” - tette hozzá. Kérdésünkre, hogy bátyjával tárgyalt-e a szerződésről, elmondta: a megállapodást munkatársai készítették elő, ő csak aláírta azt, mint a cég képviseletére jogosult személy. A szerződés szerint a kiadó sportprogramokat népszerűsített és pr-cikkeket jelentetett meg. Deutsch szerint a szerződésben foglaltak teljesítését a minisztérium munkatársai rendszeresen ellenőrizték. Értesülésünk szerint a Híd Rádió éléről tavaly távozott Deutschnak jelentős, informális befolyása van a Mai Lap című bulvárlapra is, amelynek kiadóját korábbi helyettese, Somogyi János vezeti. Jánosi bejelentése szerint ezzel a lappal 30 millió forintos szerződést írt alá az előző vezetés a Bozsik-utánpótlás fociprogram népszerűsítésére. Ezt azonban a tárca új irányítói nem akarják kifizetni. Deutsch cáfolta, hogy befolyása lenne a lapra. Arra az információnkra, hogy hétfőtől a szerkesztőségben lesz irodája, Deutsch közölte: nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a jövőben valamelyik lapnál vállal munkát, ez azonban jelenleg nincs így. Bayer Zsolt közleménye Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter állítása szerint az előző ciklusban a minisztérium mintegy négymilliárd forinttal károsította meg a költségvetést. Az „ügyek” felsorolásakor említést tesz „Bayer Zsolt cégéről”, amely ötvenmillió forint támogatást kapott. Jánosi György szavai szerint: „nem tudni, mire”. 1996-ban a Millecentenárium tiszteletére ismeretterjesztő sorozatot készítettem a mai Magyarországról. A sorozatot támogatta a Magyar Bálint vezette minisztérium is. Az első 14 részes művet eddig négyszer ismételte meg a Magyar Televízió. A második, a Trianon előtti Magyarországot bemutató 52 részes sorozat elkészítésére még a Horn-kormány által kinevezett MTV-vezetéssel kötöttem szerződést. Végül 52 helyett 65 epizód készült el az eredeti költségvetés meghagyása mellett. A 2000-ben elkészült művet azóta kétszer sugározta az MTV. A határon túli magyar nyelvű oktatási intézmények százával jelentkeztek, hogy juttassam el hozzájuk a sorozatot videokazettán, illetve a sorozat szövegéből készült kétkötetes könyvet is. Ekkor született az elhatározás, hogy minden magyar, továbbá kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási intézménynek elküldöm az 1100 év Európa közepén című sorozatunkat videón és könyvben. A sorozat elkészítését és az iskoláknak küldendő videováltozat és könyv kiadását támogatta egyebek mellett a Deutsch Tamás vezette minisztérium. A kormányváltást követően a Kehi azonnal vizsgálatot indított ellenünk, s jelenleg cégem iratait az APEH és a rendőrség szervezett bűnözés elleni igazgatósága is vizsgálja. A vizsgálat lezárulta után annak minden megállapításáról beszámolok a közvéleménynek. Most mindössze annyit kívánok leszögezni, hogy Jánosi György miniszternek tudnia kell, mire kaptuk a támogatást. Növekvő katolikus bevételek Elmaradt a hitoktatók óradíjának emelése, megdöbbent a püspöki kar A katolikus egyház tavalyi bevétele megközelítette a 38 milliárd forintot - tájékoztatta a nyilvánosságot a püspöki kar. A személyi jövedelemadó egy százalékából az idén 1,4 milliárd forintot ajánlottak fel az adófizetők az egyháznak, lényegesen többet, mint egy évvel korábban. A püspöki kar megdöbbenéssel fogadta, hogy a pedagógusok alapbérének növelésével együtt - bár ezt a törvény előírja - nem emelkedett a hitoktatók óradíja. Csütörtökön befejeződött a Magyar Katolikus Püspöki Kar háromnapos őszi ülése. Veres András püspök, a kar titkára tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy a testület ülésének első témája a cigánypasztoráció, a romák lelki gondozása volt. Az egyház - hangsúlyozta a püspök - minden lehetséges eszközzel igyekszik enyhíteni a cigányság szociális, társadalmi gondjain, és arra törekszik, hogy a papképzésben az eddiginél nagyobb szerepet kapjanak a romákkal kapcsolatos ismeretek. A püspöki kar megdöbbenéssel értesült arról, hogy a pedagógusok alapbérének 50 százalékos növelésével együtt - bár a törvény ezt előírja - nem emelkedett a hitoktatók óradíja. Veres András szomorúnak nevezte, hogy a kormánypártok keresztény képviselői is az óradíjak emelése ellen szavaztak. A döntés mintegy két és fél ezer fő- és részállású, valamint óraadó katolikus hitoktatót érint kedvezőtlenül. A püspökök abban bíznak, hogy a kormány mielőbb módosítja a költségvetési törvényt. Veres András ismertette a katolikus egyház gazdálkodásának adatait. Az egyház tavaly megközelítőleg 38 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. Összehasonlításul: 1999-ben 30 milliárd forinttal, 2000-ben több mint 34 milliárddal gazdálkodhatott. A kimutatás nem tartalmazza a vállalkozási tevékenységből származó összegeket, de - tudtuk meg - ezek nem jelentősek. Az adóhatóság hivatalos értesítése szerint a személyi jövedelemadó egy százalékából az idén egymilliárd 354 millió forintot ajánlottak fel az állampolgárok a katolikus egyház részére, 133 millióval többet, mint tavaly. A felajánlók számáról egyelőre nincs adat. Kiderült továbbá, hogy az egyház több mint háromszáz köz- és felsőoktatási intézményt tart fenn, ezekben csaknem hetvenezren tanulnak. Az országban összesen 370 ezer diák vesz részt hittanoktatásban. Veres püspök a közelmúltban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az egyháznak megértést és együttérzést kell mutatnia a melegek iránt, de a homoszexualitást, mint magatartást, bűnnek tekinti. Kevéssel később az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek minősítette azt a büntetőjogi tiltást, amely szerint felnőtt ember tizennyolc évesnél fiatalabb azonos nemű személlyel nem létesíthetett szexuális kapcsolatot. Ez a rendelkezés hátrányosan különböztette meg a melegeket, hiszen a heteroszexuálisok esetében csak tizennégy év a korhatár. A püspök kérdésünkre kijelentette, hogy nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésével, amelyet azért tart sajnálatosnak, mert - mint mondta - a fiatal korosztálynak a törvényekben is fokozott védelmet kell élveznie. Cz. G. * A saját bevétel az ellátottak térítéseiből, belföldi és külföldi adományokból, önkéntes egyházfenntartói járulékból és egyéb, a működésből származó bevételből tevődik össze. Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Kar A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2001. ÉVI BEVÉTELEI (ezer forintban) Megnevezés Hitélet Oktatás Kultúra Szociális ellátás Egészségügy Összesen Összes bevétel 15085558 18441910 519352 3479 725 354408 37880953 Ebből: saját bevétel* 7 208941 3507 371 141095 1583 400 15137 12455944 - normatív állami hozzájárulás 0 10873 2340 1502 8830 12 376117 - nem normatív állami hozzájárulás 7644770 3 864085 369343 339 269 337 271 12 554 738 - önkormányzati hozzájárulás 231847 197 220 8914 54173 2000 494154 Röviden Hetente ülésezik a parlament A jövő héten megkezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parlament az év végéig minden héten ülésezik, csak az önkormányzati választás előtt tart szünetet. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint a házbizottságban nagyjából elfogadták a munkarendet. A napirendről egyelőre hetenként szavaz a ház, de a továbbiakban ezt a munkamennyiség határozza meg. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint az MSZP „sumákol”, egyelőre ugyanis hetente akar szavazni a napirend elfogadásáról, majd csak kéthetente. (Munkatársunktól) Felújítják a gyulai várat Egy tegnap aláírt szándéknyilatkozat nyomán megkezdődhet a gyulai vár felújítása. E szerint a következő években összesen 600 millió forintot fordítanak a műemlék rekonstrukciójára. A pénz felét az önkormányzat, valamint a KVI és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal teremti elő, a fennmaradó 300 millió forintért a Széchenyi-tervpályázatra adják be támogatási kérelmüket. (Tudósítónktól) Új elnök a BFT élén Tegnap Kolber István szocialista országgyűlési képviselőt választotta elnökké a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), aki közölte: fontosnak tartja, hogy a térség önálló régióvá válhasson. Azt ígérte továbbá, hogy a következő időszakban bővülnek a térségbe jutó fejlesztési források - ezek mértékéről a közeljövőben dönt a kormány. (Tudósítónktól) Növekszik a bíróságok ügyforgalma Nőtt a bíróságok ügyforgalma, június végéig 620 ezer ügy érkezett be, s ez a tavalyihoz képest 13 százalékos emelkedést jelent, miközben az utóbbi időszakban alig változott a bírói kar létszáma - közölte tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Lomnici kitért a Tocsik-ügy ítéletének késedelmes írásba foglalására és azt mondta: az ügy sajnálatos, de kivételes esetnek számít. (MTI) Ellopott polgári iratok Bizalmas, a polgári körökkel kapcsolatos iratokat loptak el Hende Csabától, Orbán Viktor volt kormányfő kabinetfőnökének lakásából. Hende politika indítékokat sejt a háttérben. Elmondta: személyi adatokhoz nem juthatott a tolvaj, mert a polgári körök adatbázisa biztonságos helyen van. (MTI) Kolber István