Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

A Nap Témái Tárcaosztás Pozsonyban Megállapodtak a miniszteri posztok el­osztásáról Pozsonyban. A Magyar Koa­líció Pártja négy tárca élére küldhet képviselőt - jelentette be Mikulás Dzurinda. 3. oldal Földes nemzetközi bírósághoz fordul A Hajdú-Bihar megyei Földes község önkormányzata úgy döntött, nemzetközi jogi fórumon keresi igazát. Tíz éve hú­zódó hazai pereskedésben nem sikerült kárpótlást kapniuk egy százhat évvel ez­előtti adomány ötvenhat évvel ezelőtti államosításáért. 5. oldal Amatőrség és anarchia Elek István szerint nem volt helyes, hogy a Fidesz fellépett a Békejobb ellen. Orbán Viktor volt főtanácsadója szerint a jobbközép maradt volna kormányon, ha a másik jobbközép alakulat nem visz el a Centrum ernyője alatt néhány ezer szavazatot. 8. oldal Kétezer euró a hazatérőknek Novembertől nem fogad új menekülteket a Csalagút francia oldalán működő tábor. A sangatte-i hangárt jövő áprilisban vég­leg bezárják. Személyenként kétezer eurós segéllyel igyekeznek rábírni ön­kéntes hazatérésre a lakókat. 2. oldal Megalázó beavatás az iskolákban A közoktatási intézmények felsőbb éves diákjai gyakran megalázó felada­tokat végeztetnek az úgynevezett be­avatási szertartásokon az elsős diákok­kal - derült ki az Oktatási Jogok Bizto­sának Hivatala megbízásából készült vizsgálatból. Előfordult, hogy egy di­áknak széklábat dugtak a fenekébe, egy másiknak pedig belenyomták a fe­jét a WC-be. MUNKATÁRSUNKTÓL Számos közoktatási intézményben - fő­képp a szakiskolákban és a szakközépis­kolákban - létezik az úgynevezett szecs­­káztatás, vagyis az az elsős tanulókat be­avató szertartás, amely során a felsőbb éves diákok különböző feladatokat talál­nak ki a gólyák számára - derült ki az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala meg­bízásából a Kurt Lewin Alapítvány által a 2000/2001-es tanévben végzett, nemrégi­ben elkészült konfliktusvizsgálatból. A kutatás során hatvan gimnáziumi, szak­középiskolai és szakiskolai osztály 1500 diákját kérdezték meg. Aáry-Tamás La­jos, az oktatási jogok biztosa érdeklődé­sünkre elmondta: a beavatási szertartás feladatai az ártatlanabb játékoktól kezdve az egészen durva megaláztatásokig ter­jednek. Néhány diák arról számolt be, hogy a WC-re ülve a pumpát sebesség­­váltóként használva kellett autóvezetést imitálnia, a lányoknak pedig iszap­birkózniuk kellett a folyosón. Volt azon­ban olyan eset, hogy az elsős diák fejét belenyomták a WC-be, s ráhúzták a vizet. Megalázó... folytatás a 20. oldalon » ' f "'N. www.nepszabadsag.hu ^ v/ W ^ 2002. OKTÓBER 1., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP _____________LX., 229. SZÁM, ELSŐ KIADÁS 22 oldal, 85 forint Fonnyadó magyar adóparadicsom Több ezermilliárd forintot forgatnak nálunk az off-shore cégekben Csaknem kétmilliárd dollárt (mintegy 500 milliárd forintot) von ki magyar­­országi off-shore cégéből, az újlengye­li Leaf Kft.-ből a New York-i tőzsdén is jegyzett építőipari óriás vállalat, a brit Hanson Plc. Az adócsökkentési céllal alapított itteni off-shore társaságok­ban több ezermilliárd forintot forgat­nak, amelyből csurran-cseppen a ma­gyar költségvetésnek is. MUNKATÁRSAINKTÓL Augusztus végi döntése alapján tulajdo­nosa szinte teljesen kivonja a pénzt az 1,9 milliárd dolláros jegyzett tőkéjével sokáig magyarországi csúcstartónak számító Leaf Kft.-ből, amelynek székhelyét az off-shore (nem itt működő, de itt adózó) cégek paradicsomaként elhíresült Pest megyei Újlengyelben jegyezték be. A cég több áttételen keresztül a New York-i tőzsdén is jelen lévő brit építőipari ma­mutcég, a Hanson Plc. leányvállalata. A tulajdonos kivonja a Leaf tőkéjét, és csak 20 millió forintnak megfelelő mértékű összeget, 77 ezer dollárt hagy benne - de­rül ki a nemrég megjelent adatokból. Szakértők szerint ma Magyarországon több száz off-shore státusú társaság mű­ködik. Ezek a rájuk nálunk érvényes há­romszázalékos társasági adó, illetve a számos országgal meglévő kettős adózta­tást kizáró egyezmények előnyeit hasz­nálják ki. Az off-shore társaságokkal el lehet érni, hogy egy vállalatcsoporton be­lül lehetőleg annál a cégnél mutassák ki a nyereséget, amely a legkedvezőbb felté­telekkel adózik. Így például ha egy vállal­kozás szabad pénzeit ilyen érdekeltségén keresztül fialtatja, akkor az abból szárma­zó nyereségből több marad neki, mint ha közvetlenül maga tenné ezt. A honi off-shore társaságok jó része nem végez tényleges tevékenységet (bár csak a Ma­gyarországon belüli üzletelés tiltott a szá­mukra). Általában tőkejuttatásként el­könyvelt összegeket kapnak-adnak, így csökkentve az egész hálózatot irányító holding költségeit és adóját. E cégek jelenléte - a tranzakciókat fel­ügyelő nagy nemzetközi könyvvizsgáló társaságok szakértői szerint - a magyar gazdaság stabilitása iránti nemzetközi bi­zalmat tükrözi. Más kérdés, hogy így az anyacégek országai vélhetőleg jókora adótól esnek el, amiért az off-shore cégeken keresztüli adóalap-csökkentés módszerét a legfejlettebb országokat tö­mörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) sem tartja túl elegáns megoldásnak. Ezeket a kiska­pukat be kell majd zárni, ha Magyaror­szág az EU teljes jogú tagja lesz. Fonnyadó... folytatás a 14. oldalon A Leaf Kft. székháza Újlengyelben FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Közalkalmazotti béremelések szigorú ellenőrzéssel Október elsején, azaz ma valamennyi közalkalmazott számláján megjelenik az átlagosan 50 százalékkal növelt munkabér. Bár a többlet elosztásáról külön ágazati megállapodások rendel­keztek, a kifizetés ellenőrzését a mun­kaügyi felügyelők és a szakszerveze­tek még e hónapban megkezdik. MUNKATÁRSAINKTÓL Szeptember elsejétől átlagosan 50 száza­lékkal emelkedtek a közalkalmazotti bé­rek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ennyivel több összeg jele­nik meg a borítékjában. A többletet az új bértábla szerint osztják el, amely a maga­sabb végzettséget és a gyakorlatot jutal­mazza. Így az alacsony képzettségűek jó­val kisebb emelést kaptak. Számukra - például az egészségügyben, a kulturális területen - a kormány hárommilliárd fo­rint kompenzációs keretet biztosított. (Ebből juthattak a bértábla szerintinél magasabb jövedelemhez az ágy mellett három műszakban dolgozó ápolónők is.) A béremeléseket külön ágazati megál­lapodások is szabályozták, így a szak­­szervezetek a többlet elosztását pontról pontra figyelemmel kísérhették, a konf­liktusokban közvetíthettek a munkáltatók és az alkalmazottak között. A következő hetekben a munkaügyi felügyeletek, a szakszervezetek, illetve az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) ellenőrizni fogja a kifizetéseket. Az intézményekben azt vizsgálják, hogy a menedzsment az új illetménytáblához igazította-e a besorolá­sokat és a bérjegyzéket, megtörtént-e a jogszabályban rögzített pótlékok kifizeté­se. Az ellenőrzésben az Országos Mun­kabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelő­ség valamennyi megyei és a fővárosi szervezete is részt vesz. A főfelügyelőség illetékesei szerint problémát jelenthet, hogy a visszásságokat nem tudják kellő­en szankcionálni, mert a szociális partne­rek nem járultak hozzá a büntetési tételek megemeléséhez. A kormányzati oldal kérte, hogy a kiszabható bírság három­millió forintos maximumát fölemeljék. Közalkalmazotti... folytatás az 5. oldalon Optimista IMF, komor tőzsde A Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar idő szerint hétfő hajnalban tartott wa­shingtoni sajtóértekezletét a kezdődő fel­lendülésbe vetett bizalom jellemezte. A legderűlátóbb az Egyesült Államok pénz­ügyminisztere volt, aki példaértékűnek minősítette az amerikai szövetségi jegy­bank gyakorlatát: a Fed tavaly hat száza­lék feletti értékről negyvenéves mély­pontra, 1,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. (O’Neill nem szólt ró­la, de megfigyelők lehetségesnek tarta­nak még egy idei további kamatcsökken­tést.) Az USA pénzügyminisztere a Fed példájának követésére biztatta az Európai Központi Bankot is, ám annak elnöke szerint a jelenlegi kamatszint éppen meg­felelő. Az IMF helyzetértékelésének nap­ján a nyugati tőzsdéken négy-öt éves mélypontjukra zuhantak a vezető inde­xek. A komor befektetői hangulathoz hozzájárult az, hogy az iraki háborús ve­szély magas szinten tartja az olajárakat. Részletek a 11. oldalon Balót nem választották meg tévéelnöknek Kudarcba fulladt a Magyar Televízió elnöki posztjára kiírt pályázat. A 15 aspiráns közül a pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökség Baló Györgyöt jelölte a posztra. A műsorvezető kine­vezését azonban megakadályozta a ku­ratóriumban a társadalmi szervezete­ket képviselő tagok többsége. A civil kurátorok egyik vezetője ezt azzal in­dokolta, hogy Baló helyett Siklósi Beatrixot akarták elnöknek. Továbbra is az ügyvezető irányítja a köztévét. MUNKATÁRSUNKTÓL Sikertelenül zárult a Magyar Televízió jú­lius óta üres elnöki székére kiírt pályázat. Hiába szállt versenybe több neves média­személyiség is az értékelők szerint magas színvonalú elképzelésekkel, nem szüle­tett konszenzus az elnök személyéről. A pártdelegáltakból álló 9 fős elnökség dél­előtt ült össze, hogy a 15 induló közül kétharmados többséggel jelöltet állítson. Egy kurátor nemcsak egy pályázóra sza­vazhatott annak érdekében, hogy lehető­ség szerint több jelöltet terjesszenek be az elnököt hivatalba iktató, 21 civil szerve­zet delegáltjával kiegészülő nagykurató­rium elé. A három fideszes, két-két MSZP-s és SZDSZ-es, 1-1 MDF-es és kisgazda tag­ból álló elnökségben többfordulós, titkos szavazáson szelektálták a pályázókat. A jelöltséghez kétharmados többségre, azaz hat szavazatra volt szükség. Az első kör­ben az eredmény a következő volt: az üzenetlehallgatási ügy óta ismert módon az MSZP vezetői által is támogatott Fri­­derikusz Sándor és Ágoston György (öt szavazat), Baló György és Siklósi Beatrix (négy), Szabó Stein Imre és Székely Fe­renc (kettő), így senki nem érte el a hat szavazatot. A második fordulóban öt-öt vokssal holtverseny alakult ki Fri­­derikusz, Baló és Siklósi között. Közülük végül Baló szerezte meg a kétharmados támogatást. Friderikusz és Siklósi négy­négy szavazatot kapott. A kilenc elnökségi tag mellé csatlako­zott 21 civil kurátor azonban megakadá­lyozta Baló elnöki kinevezését. (A társa­dalmi delegáltakat azok a civil szerveze­tek küldik egy évre, akiket a médiaható­ság tavasszal sorsol ki a jelentkezők kö­zül.) A műsorvezető mindössze kilenc tá­mogató voksot kapott, egy érvénytelen szavazat mellett húszan utasították el. Leszavazták... folytatás a 4. oldalon Szalay-ügy: karton helyett sértegetés A nemzetbiztonsági bizottság ülésén sem derült ki, hová kerültek az iratok Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén sem sikerült kideríteni, hol van Szalay Gábor szabad demokrata ál­lamtitkár állambiztonsági kartonja. A testület meghallgatta Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét, Gondos Imrét, az átvilágítóbírák soros elnökét, Kuncze Gábor volt belügymi­nisztert és Sersli Sándort, aki annak idején a BM illetékes hi­vatalának osztályvezetője volt. A személyeskedésektől sem mentes vitában Kövér László bizottsági elnök azt állította, hogy Kuncze minisztersége ide­jén az SZDSZ értelmiségi holdudvara tette rá a kezét az irat­tárra. Kuncze ezt „paranoiás gondolkodásnak” nevezte. A Kö­vérhez hasonlóan érvelő Markó György szavait pedig arcát­lanságnak minősítette az SZDSZ elnöke. Bővebben a 4. oldalon Meghallgatás: Gondos Imre és Markó György, a háttérben Kuncze Gábor, Sersli Sándor és Mécs Imre FOTÓ: GÁRDI BALÁZS

Next