Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Állambiztonsági levéltár alakult Egységesen kezelik a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat Gálszécsy András egykori titkosszol­gálati miniszter is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiz­tonsági levéltárhoz kerülő iratok sor­sáról hivatott dönteni. E testület tag­jainak, illetve az új intézmény leendő főigazgatójának számos jogi problé­mával kell szembenéznie a törvény sa­játosságai miatt. Megalakult az Állambiztonsági Szol­gálatok Történeti Levéltára, a Történeti Hivatal jogutódja, amely immár egysé­gesen kezelheti a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratokat. Te­hát nemcsak a volt belső elhárítás, a III/III-as ügyosztály iratai lesznek itt, hanem elvileg minden titkosszolgálati dokumentum. Legalábbis azok, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között fogalmaztak az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével kapcsolatban a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a hadsereg illetékes osztályain. A múlt év végén elfogadott törvény alapján minden természetes és jogi sze­mély és szervezet köteles a jogellenesen a birtokában lévő, a levéltárhoz tartozó iratokat február 21-ig átadni. Aki ezt megteszi, mentesül a bűncselekmény jogkövetkezményei alól. Az állambiztonsági levéltárat április 1-jétől főigazgató vezeti, a posztot pályá­zat útján töltik be. Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke már kiírta a pályázatot, az elbírálás határideje március 31. Markó György, a Történeti Hivatal jelenlegi elnö­ke nem pályázik, mint ahogy Varga Lász­ló történész sem, noha fel­merült a neve Markó lehet­séges utódjaként (erről mindketten nyilatkoztak már a Népszabadságnak). Az új főigazgató hét éven át irányíthatja majd a le­véltárat. A legszigorúbb nem­zetbiztonsági ellenőrzé­sen kell átesnie a főigaz­gatónak és annak a három bizottsági tagnak is, aki a jövőben az iratok átadá­sát felügyeli. A testület egy-egy tagját delegálja a kormány, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke és a Ma­gyar Történelmi Társaság. A Népsza­badság több forrásból is megerősített információja szerint a kormány Gál­szécsy Andrást, az Antall-kormány tit­kosszolgálati miniszterét kérte fel, aki vállalná is a megbízatást. Az Akadémia egy az ELTE-n tanító történészt dele­gált, aki neve közléséhez nem járult hozzá. A történelmi társaság jelöltje a szervezet alelnöke, Gecsényi Lajos tör­ténész. A bizottság ügyrendjét Görgey Gábor kulturális miniszter és Tóth András tit­kosszolgálati államtitkár egyetértésével fogadhatja el. Ez az egyik olyan feltétel a törvényben, amely érdemben befolyá­solhatja a bizottság műkö­désének eredményessé­gét, a megkérdezett szak­értők szerint. A másik az, hogy a törvény megket­tőzte azon kivételek listá­ját, amelyek alapján to­vábbra is titkos maradhat egy jelentés (például ha a nyilvánosságra kerülése az ország külpolitikai cél­jainak megvalósítását, esetleg a határon túli ma­gyarokért viselt felelőssé­gének érvényesítéséhez fűződő érdekeit sérti). A harmadik komolyabb prob­léma az lehet majd, ha a titkosszolgálat­ok nem akarnak átadni egyes iratokat, vagy akarnak, de csak titkosítva. Ilyen esetekben van mód a jogorvoslatra, de a levéltár és a szolgálat közötti perben a felek nem lehetnek jelen egymás meg­hallgatásán. Ez a passzus a törvény elő­terjesztője, Bárándy Péter szerint is al­kotmányellenes lehet, ezért vette volna ki ezt a rendelkezést a jogszabályból. Si­kertelenül. Nyusztay Máté Gálszécsy András A szabad demokraták a családon belüli erőszakról Kuncze Gábor szerint nem bukott meg a családon be­lüli erőszakkal kapcsola­tos civil kezdeményezés. Sikerült ötvenezer aláírást összegyűjteni az ilyen erő­szak elleni fellépés ügyé­ben - mutatott rá az MTI- nek nyilatkozva az SZDSZ elnöke, aki megjegyezte: ez azt jelzi, hogy sokak szerint cselekvésre van szükség ezen a téren. - Azért sem bukott meg ez a kezdeményezés, mert az SZDSZ azt a hatá­rozati javaslatot, amelyet kidolgozott, továbbra is a parlament elé kívánja ter­jeszteni, és ezt a témát napirenden tartja - tette hozzá. Megjegyezte: az Ország­­gyűlésnek lehetősége van arra, hogy fel­adatokat határozzon meg a kormány számára, amelyeket a kabinetnek köte­lessége végrehajtani. • Kuncze Gábor elmondása szerint olyan feladatokat határoznának meg a kabinet számára, amelyek például a rendőrök ilyen irányú kiképzését, a szo­ciális intézményrendszer szereplőinek oktatását, felkészítését írnák elő. Beszámolt arról, hogy a javaslatban szereplő tör­vényalkotási feladatok között szerepel például az elkülönítés intézményé­nek bevezetése. Lapunk csütörtöki szá­mában közöltük, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem támogatja Eörsi Má­tyás szabad demokrata és Vadai Ágnes szocialista képviselőnek a családon be­lüli erőszak önálló büntetőjogi tényál­lássá nyilvánítását célzó javaslatát. Kuncze Gábor viszont leszögezte: az el­lenvéleményeket megfogalmazó mi­nisztériumokat megkeresik, és velük együttműködve próbálnak olyan megol­dást találni, amely a kormány számára is támogatható. Kuncze Gábor Egyik felkért cég sem adott ajánlatot a költségvetési füzetre Elődjéhez hasonlóan milliós példány­­számú költségvetési füzetet, és a kor­mányprogram ígéreteinek teljesítését népszerűsítő kiadványokat készíttetett volna a Medgyessy-kabinet. A munkát nyílt eljárás mellőzésével adta volna ki a Miniszterelnökség, ám a felkért cégek egyike sem adott be ajánlatot. Az Orbán-kormány gyakorlatát követ­ve külön füzetben kívánta tájékoztatni a közvéleményt a frissen elfogadott költ­ségvetésről a Medgyessy-kabinet. Az 1,2 millió példányban tervezett kiadvány el­készítésére és terjesztésére nem írt ki nyílt eljárást a Miniszterelnökség Közbe­szerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI), az csak utólag, a Közbeszerzési Értesítő e heti számából derült ki. Az indoklás szerint az MKGI azért választotta a hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalási eljárást, mert a kormány a lehető legrövidebb időn be­lül tájékoztatni kívánta a közvéleményt. Az igazgatóság tucatnyi céget kért fel a részvételre, ám a megkeresett ügynök­ségek közül egy sem adott be ajánlatot. Ezt lapunknak a megkeresett ügynöksé­geknél azzal indokolták, hogy túlságo­san rövid határidőt szabott december végén az MKGI, ráadásul a többségük el volt foglalva a rendezvények szerve­zésére és az EU-kommunikációra kiírt pályázattal. Szintén érdektelenségbe fulladt a Mi­niszterelnökség másik eljárása, amelyet az „Esélyt a jövőnek” kormányprog­ramhoz kapcsolódó kormányzati kiad­ványok megtervezésére, elkészítésére és terjesztésére, valamint egyéb kom­munikációs tevékenységekre indított. Itt szintén mellőzték a nyílt pályázatot, amit azzal magyaráztak, hogy a kom­munikálandó intézkedésekről (nagyszü­lők által igénybe vehető gyes, újszülöt­tek édesapjának járó ötnapos pótsza­badság stb.) több részletben és nem egyszerre születtek a döntések. Hiány­zott a Kormányzati Kommunikációs Központ pontos költségvetése is. És itt is hivatkoznak a sürgősségre. Ugyanazt a tucatnyi ügynökséget kérték fel, ha­sonló eredménnyel: egyetlen ajánlat sem érkezett. A távolmaradást hasonló okokkal magyarázták a cégek, mint a költségvetési füzet esetében. Az eredménytelen eljárásokkal kap­csolatban lapunk megkereste Gál J. Zol­tán kormányszóvivőt, aki mindössze annyit mondott, hogy nem adnak ki költ­ségvetési tájékoztatót. A kormány eddigi tevékenységéről készül majd kiadvány, de azt újságírók kapják meg és kapcso­lódni fog Medgyessy Péter kormányfő parlamenti évértékelőjéhez. Az Orbán-kormány 2000-ben juttatta el az első költségvetési füzetet 3,8 millió háztartáshoz. Ez akkor 330 millió forint­ba került. Az előző kabinet újsághirdeté­sekben rendszeresen jelentette meg az Országgyűlési Beszámolókat is, amelye­ket az akkori ellenzék kormányzati pro­pagandaként minősített. A most tervezett kiadványok költsé­geire nem volt utalás a nyilvánosságra került bejelentésben. Feltételezhető, hogy a Kormányzati Kommunikációs Központ keretéből finanszírozták volna a tájékoz­tatókat. Haszán Zoltán A MIÉP kizárja a MIÉRT-eseket? MUNKATÁRSUNKTÓL A MIÉP rendben, tisztességesen, a maga által megszabott demokratikus rend sze­rint akarja megválasztani elnökét és tiszt­ségviselőit, előkészíteni új programját és alapszabály-módosítását - közölte tegnap közleményben a párt országos elnöksége. A testület legutóbbi ülésén kifejezte eltö­kéltségét a párt közelgő országos gyűlésé­nek zavartalan lebonyolítása iránt. „A külső erők megbízásából cselekvő, magukat MIÉRT-nek és másnak nevező csoport botrányra játszik, az országos gyűlés megzavarásával szeretné a MIÉP rossz hírét kelteni, hitelét rontani” - áll a közleményben. A múlt héten Bognár László alelnök nevével fémjelzett „re­­formszárny” megkérdőjelezte Csurka Ist­ván pártelnökségének és párttagságának jogosságát. Szerintük alapszabályba ütkö­zően igyekeznek elérni a MIÉP­ alapszer­vezeteinél, hogy Csurka mellett ne legyen más jelölt a közelgő küldöttgyűlésen. A MIÉRT több vezetőjét - Bognár László, Rozgonyi Ernő, Deák Péter alel­­nököt és Biber József szolnoki vezetőt - még januárban kizárta a pártból a MIÉP országos becsületbírósága. Mint arról la­punk korábban beszámolt: ezt a döntést a „reformerek” nem ismerik el, ugyanis a becsületbírák megbízatása tavaly év vé­gén lejárt. A MIÉP elnöksége ezzel szemben, az országos választmány hatá­rozatának is megfelelően, az országos be­csületbíróság kizáró végzéseinek alap­szabályszerűségét vitán felül állónak tart­ja, és megállapítja, hogy ennek egyetlen jogorvoslati fóruma lehetséges: az orszá­gos gyűlés - áll a párt közleményében. A Vér és Becsület tüntethet a Kossuth téren Folytatás az 1. oldalról „Óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy nem véletlenül” - tette hozzá. Ezzel arra utalt, hogy tegnap a BRFK mégis tudo­másul vette, hogy a Vér és Becsület Kultu­rális Egyesület február 15-én a Kossuth téren rendezvényt tart. A bejelentést több­ször elutasították korábban. Domokos Endre János, az egyesület ügyvivője az MTI-nek elmondta, az eseményt csütörtö­kön jelentették be a rendőrségnek, miután kézhez vették azt a határozatot, amely a közlekedés aránytalan sérelmére hivat­kozva megtiltotta, hogy az Erzsébet térről a Kossuth Lajos térre vonuljanak. A szer­vezet - amely a második világháborúban a budai Vár ostroma alatt meghalt német és magyar katonákra kívánt emlékezni - ötödik próbálkozására kapott engedélyt. A Kossuth tér február 15-én a Vér és Becsületé. Így nem valószínű, hogy a Ci­vilek a Békéért engedélyt kapna arra, hogy egy új útvonalterv mentén ugyan, de szintén a Kossuth térre érkezzen. Eközben - a rendőrségi engedélyezési eljárásoktól függetlenül - a Fővárosi Fő­ügyészség keresetet nyújtott be a Főváro­si Bíróságra, indítványozva a Vér és Be­csület bejegyzésének törlését. Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője közölte: a NBH által kezdeményezett főügyészsé­gi vizsgálat megállapította, hogy az egye­sület egyértelműen alkotmányellenes cél­lal működik, a kinyilvánított kulturális céloktól eltérően a tagjai vállaltan újfa­siszta eszményeket követnek, amelyek ellentmondanak a Magyarország által is aláírt 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltaknak. A Fővárosi Bírósághoz teg­nap érkezett meg a főügyészség keresete. A Vér és Becsület, a Civilek a Békéért és más szervezetek tüntetéseinek betiltá­sa, illetve engedélyezésük módja hetek óta egyre fokozódó tiltakozást vált ki jog­védők, politikusok között egyaránt. Tegnap a Történelmi Szociáldemokrata Párt protestált a hatóságok döntései ellen, az Eötvös Károly Intézet pedig közle­ményben tiltakozott amiatt, hogy a „rend­őrség soha korábban nem tapasztalt buz­galommal tiltott be tüntetéseket, és ko­molyan felmerült a gyülekezési törvény általános szigorításának lehetősége”. A januárban alakult, Majtényi László volt adatvédelmi biztos által vezetett szerve­zet a gyülekezési törvény betűjével és az alkotmány szellemével is ellentétesnek tartja a rendőrség magatartását. A Fidesz Orbán igenjére vár A Fidesz országos választmánya mai ülésén készíti elő a párt májusi tisztújító kongresszusát. Lapunk úgy tudja, nem biztos, hogy a Fidesz elnökségi ajánlásá­nak megfelelően május 10-én lesz a kongresszus, felvetődött ugyanis, hogy a szokásos ballagási ünnepségek miatt megfelelőbb lenne egy másik hétvége. A választmányi ülésen várhatóan napi­rendre kerülnek a pártalapszabály módo­sításával kapcsolatos elképzelések. Arról a párt vezető politikusai már nyilatkoz­tak, hogy a májusi kongresszuson a jelen­legi hét helyett két alelnököt választanak. Így egy szűk operatív elnökség irányítaná a Fideszt. Információink szerint Orbán Viktor nem lesz jelen a választmányi ülé­sén, a jövő hét elején ugyanakkor várha­tóan bejelenti: vállalja a Fidesz elnöki tisztségét. A Fideszben biztosra veszik, hogy már meghozta döntését, s elfogadja a felkérést a pártelnökségre. A szűkebb elnökségben Orbán Viktor mellett min­denképpen szerepet kap Kövér László, aki jelenleg a párt választmányának elnö­ke, Áder János parlamenti frakcióvezető, s hivatalos visszatérését követően Pokor­­ni Zoltán is. A tervek szerint a kongres­­­szuson arról is döntenének, hogy létre­hoznak egy szélesebb körű, konzultatív elnökséget, melynek soraiba a megalaku­ló tagozatok és a Fidesz partnerszerveze­tei delegálnának tagokat. A kiküldött napirend szerint a vá­lasztmány tárgyal a párt 2003-as költ­ségvetéséről is. Az „egyebek” között, utolsó napirendi pontként valószínűleg sor kerül a párt XV. kerületi alelnöke, Nagy Judit indítványának megtárgyalá­sára is. Nagy Judit - akinek a kizárását már többször is felvetették - azt indít­ványozta, hogy zárják ki a Fidesz sora­iból Deutsch Tamás budapesti elnököt és Kupper Andrást, a párt etikai bizott­ságának elnökét. Mindezt a XV. kerüle­ti Fidesz-„belharc” és az ennek során Nagy szerint elkövetett szabálytalansá­gok indokolnák. A választmány várha­tóan elveti a javaslatot. Cs. I. A kisebbségek oktatási jogaiért Az Oktatási Minisztérium szerint elfo­gadhatatlan az etnikai alapú kirekesztés a minőségi oktatásból, ezért a tárca a közoktatási törvény tervezett módosítá­sakor azt az álláspontot képviseli, hogy törvény védje a magyarországi kisebb­ségek egyenlő oktatáshoz való jogát. A tárca minderről a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosá­nak a pátkai általános iskoláról készített jelentése kapcsán tájékoztatta lapunkat közleményében. A közlemény szerint Bernáthné Mohácsi Viktória, az oktatási tárca hát­rányos helyzetű és roma gyermekek in­tegrációjáért felelős miniszteri biztosa megdöbbenéssel fogadta az ombudsman jelentését a pátkai általános iskoláról. Úgy fogalmaz: elgondolkodtatóak a biz­tos megállapításai a diszkriminációval kapcsolatos alacsony tudatosságról. A tárca tervei szerint ezért a készülő antidiszkriminációs törvénnyel össz­hangban helyi segítő rendszer és tré­ningprogram indul az év második felé­ben, amely helyben támogatja az iskolá­kat és az oktatással kapcsolatos döntés­hozókat egy diszkriminációmentes gya­korlat kialakításában. V. A. D. Egészségügyiek lövészeti gyakorlaton Befejeződött az ENSZ afganisztáni békefenntartó missziójában szolgálatot tel­jesítő magyar katonai egészségügyi csoport alapkiképzése Szolnokon, a Ma­gyar Honvédség 1. Könnyű Vegyes Ezrednél. Az orvosok és egészségügyi szak­­asszisztensek a program befejezéseként záró lövészeti gyakorlatot hajtottak végre. A képen Varga Annamária hadnagy fotó: mti - barna Sándor Farkas Flórián benyújtotta a számlát MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk információja szerint pénteken benyújtotta a négymillió forint állami támogatás felhasználását igazoló szám­lát Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) el­nöke. Mint lapunk tegnapi számában meg­írtuk, az OCKÖ számára a Deutsch Ta­más vezette sporttárca nyújtott kétszer négymillió forint sportcélú segítséget, azzal, hogy a második négymillió forint az első részösszeggel való elszámolás után folyósítható. A minisztérium új vezetése az állam­­háztartási gyakorlatban szokatlannak számító konstrukció módosítását kez­deményezte, és az önkormányzattal új alkut kötött: nincs „második” négymil­lió, ám az elsővel elég a szerződés sze­rinti időszak végén, 2002. december 10-én elszámolni. A határidő később január 31-re változott. Farkas Flórián a számlákat végül csak tegnap nyújtotta be, egy nappal azután, hogy a miniszté­rium úgy döntött: a támogatás visszafi­zetésére szólítja fel az OCKÖ-t. A mi­nisztérium szakértői tanulmányozzák az elszámolás részleteit.

Next