Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-08 / 33. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Állambiztonsági levéltár alakult Egységesen kezelik a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat Gálszécsy András egykori titkosszolgálati miniszter is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni. E testület tagjainak, illetve az új intézmény leendő főigazgatójának számos jogi problémával kell szembenéznie a törvény sajátosságai miatt. Megalakult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Történeti Hivatal jogutódja, amely immár egységesen kezelheti a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratokat. Tehát nemcsak a volt belső elhárítás, a III/III-as ügyosztály iratai lesznek itt, hanem elvileg minden titkosszolgálati dokumentum. Legalábbis azok, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között fogalmaztak az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével kapcsolatban a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a hadsereg illetékes osztályain. A múlt év végén elfogadott törvény alapján minden természetes és jogi személy és szervezet köteles a jogellenesen a birtokában lévő, a levéltárhoz tartozó iratokat február 21-ig átadni. Aki ezt megteszi, mentesül a bűncselekmény jogkövetkezményei alól. Az állambiztonsági levéltárat április 1-jétől főigazgató vezeti, a posztot pályázat útján töltik be. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke már kiírta a pályázatot, az elbírálás határideje március 31. Markó György, a Történeti Hivatal jelenlegi elnöke nem pályázik, mint ahogy Varga László történész sem, noha felmerült a neve Markó lehetséges utódjaként (erről mindketten nyilatkoztak már a Népszabadságnak). Az új főigazgató hét éven át irányíthatja majd a levéltárat. A legszigorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie a főigazgatónak és annak a három bizottsági tagnak is, aki a jövőben az iratok átadását felügyeli. A testület egy-egy tagját delegálja a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társaság. A Népszabadság több forrásból is megerősített információja szerint a kormány Gálszécsy Andrást, az Antall-kormány titkosszolgálati miniszterét kérte fel, aki vállalná is a megbízatást. Az Akadémia egy az ELTE-n tanító történészt delegált, aki neve közléséhez nem járult hozzá. A történelmi társaság jelöltje a szervezet alelnöke, Gecsényi Lajos történész. A bizottság ügyrendjét Görgey Gábor kulturális miniszter és Tóth András titkosszolgálati államtitkár egyetértésével fogadhatja el. Ez az egyik olyan feltétel a törvényben, amely érdemben befolyásolhatja a bizottság működésének eredményességét, a megkérdezett szakértők szerint. A másik az, hogy a törvény megkettőzte azon kivételek listáját, amelyek alapján továbbra is titkos maradhat egy jelentés (például ha a nyilvánosságra kerülése az ország külpolitikai céljainak megvalósítását, esetleg a határon túli magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit sérti). A harmadik komolyabb probléma az lehet majd, ha a titkosszolgálatok nem akarnak átadni egyes iratokat, vagy akarnak, de csak titkosítva. Ilyen esetekben van mód a jogorvoslatra, de a levéltár és a szolgálat közötti perben a felek nem lehetnek jelen egymás meghallgatásán. Ez a passzus a törvény előterjesztője, Bárándy Péter szerint is alkotmányellenes lehet, ezért vette volna ki ezt a rendelkezést a jogszabályból. Sikertelenül. Nyusztay Máté Gálszécsy András A szabad demokraták a családon belüli erőszakról Kuncze Gábor szerint nem bukott meg a családon belüli erőszakkal kapcsolatos civil kezdeményezés. Sikerült ötvenezer aláírást összegyűjteni az ilyen erőszak elleni fellépés ügyében - mutatott rá az MTI- nek nyilatkozva az SZDSZ elnöke, aki megjegyezte: ez azt jelzi, hogy sokak szerint cselekvésre van szükség ezen a téren. - Azért sem bukott meg ez a kezdeményezés, mert az SZDSZ azt a határozati javaslatot, amelyet kidolgozott, továbbra is a parlament elé kívánja terjeszteni, és ezt a témát napirenden tartja - tette hozzá. Megjegyezte: az Országgyűlésnek lehetősége van arra, hogy feladatokat határozzon meg a kormány számára, amelyeket a kabinetnek kötelessége végrehajtani. • Kuncze Gábor elmondása szerint olyan feladatokat határoznának meg a kabinet számára, amelyek például a rendőrök ilyen irányú kiképzését, a szociális intézményrendszer szereplőinek oktatását, felkészítését írnák elő. Beszámolt arról, hogy a javaslatban szereplő törvényalkotási feladatok között szerepel például az elkülönítés intézményének bevezetése. Lapunk csütörtöki számában közöltük, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem támogatja Eörsi Mátyás szabad demokrata és Vadai Ágnes szocialista képviselőnek a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállássá nyilvánítását célzó javaslatát. Kuncze Gábor viszont leszögezte: az ellenvéleményeket megfogalmazó minisztériumokat megkeresik, és velük együttműködve próbálnak olyan megoldást találni, amely a kormány számára is támogatható. Kuncze Gábor Egyik felkért cég sem adott ajánlatot a költségvetési füzetre Elődjéhez hasonlóan milliós példányszámú költségvetési füzetet, és a kormányprogram ígéreteinek teljesítését népszerűsítő kiadványokat készíttetett volna a Medgyessy-kabinet. A munkát nyílt eljárás mellőzésével adta volna ki a Miniszterelnökség, ám a felkért cégek egyike sem adott be ajánlatot. Az Orbán-kormány gyakorlatát követve külön füzetben kívánta tájékoztatni a közvéleményt a frissen elfogadott költségvetésről a Medgyessy-kabinet. Az 1,2 millió példányban tervezett kiadvány elkészítésére és terjesztésére nem írt ki nyílt eljárást a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI), az csak utólag, a Közbeszerzési Értesítő e heti számából derült ki. Az indoklás szerint az MKGI azért választotta a hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalási eljárást, mert a kormány a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kívánta a közvéleményt. Az igazgatóság tucatnyi céget kért fel a részvételre, ám a megkeresett ügynökségek közül egy sem adott be ajánlatot. Ezt lapunknak a megkeresett ügynökségeknél azzal indokolták, hogy túlságosan rövid határidőt szabott december végén az MKGI, ráadásul a többségük el volt foglalva a rendezvények szervezésére és az EU-kommunikációra kiírt pályázattal. Szintén érdektelenségbe fulladt a Miniszterelnökség másik eljárása, amelyet az „Esélyt a jövőnek” kormányprogramhoz kapcsolódó kormányzati kiadványok megtervezésére, elkészítésére és terjesztésére, valamint egyéb kommunikációs tevékenységekre indított. Itt szintén mellőzték a nyílt pályázatot, amit azzal magyaráztak, hogy a kommunikálandó intézkedésekről (nagyszülők által igénybe vehető gyes, újszülöttek édesapjának járó ötnapos pótszabadság stb.) több részletben és nem egyszerre születtek a döntések. Hiányzott a Kormányzati Kommunikációs Központ pontos költségvetése is. És itt is hivatkoznak a sürgősségre. Ugyanazt a tucatnyi ügynökséget kérték fel, hasonló eredménnyel: egyetlen ajánlat sem érkezett. A távolmaradást hasonló okokkal magyarázták a cégek, mint a költségvetési füzet esetében. Az eredménytelen eljárásokkal kapcsolatban lapunk megkereste Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, aki mindössze annyit mondott, hogy nem adnak ki költségvetési tájékoztatót. A kormány eddigi tevékenységéről készül majd kiadvány, de azt újságírók kapják meg és kapcsolódni fog Medgyessy Péter kormányfő parlamenti évértékelőjéhez. Az Orbán-kormány 2000-ben juttatta el az első költségvetési füzetet 3,8 millió háztartáshoz. Ez akkor 330 millió forintba került. Az előző kabinet újsághirdetésekben rendszeresen jelentette meg az Országgyűlési Beszámolókat is, amelyeket az akkori ellenzék kormányzati propagandaként minősített. A most tervezett kiadványok költségeire nem volt utalás a nyilvánosságra került bejelentésben. Feltételezhető, hogy a Kormányzati Kommunikációs Központ keretéből finanszírozták volna a tájékoztatókat. Haszán Zoltán A MIÉP kizárja a MIÉRT-eseket? MUNKATÁRSUNKTÓL A MIÉP rendben, tisztességesen, a maga által megszabott demokratikus rend szerint akarja megválasztani elnökét és tisztségviselőit, előkészíteni új programját és alapszabály-módosítását - közölte tegnap közleményben a párt országos elnöksége. A testület legutóbbi ülésén kifejezte eltökéltségét a párt közelgő országos gyűlésének zavartalan lebonyolítása iránt. „A külső erők megbízásából cselekvő, magukat MIÉRT-nek és másnak nevező csoport botrányra játszik, az országos gyűlés megzavarásával szeretné a MIÉP rossz hírét kelteni, hitelét rontani” - áll a közleményben. A múlt héten Bognár László alelnök nevével fémjelzett „reformszárny” megkérdőjelezte Csurka István pártelnökségének és párttagságának jogosságát. Szerintük alapszabályba ütközően igyekeznek elérni a MIÉP alapszervezeteinél, hogy Csurka mellett ne legyen más jelölt a közelgő küldöttgyűlésen. A MIÉRT több vezetőjét - Bognár László, Rozgonyi Ernő, Deák Péter alelnököt és Biber József szolnoki vezetőt - még januárban kizárta a pártból a MIÉP országos becsületbírósága. Mint arról lapunk korábban beszámolt: ezt a döntést a „reformerek” nem ismerik el, ugyanis a becsületbírák megbízatása tavaly év végén lejárt. A MIÉP elnöksége ezzel szemben, az országos választmány határozatának is megfelelően, az országos becsületbíróság kizáró végzéseinek alapszabályszerűségét vitán felül állónak tartja, és megállapítja, hogy ennek egyetlen jogorvoslati fóruma lehetséges: az országos gyűlés - áll a párt közleményében. A Vér és Becsület tüntethet a Kossuth téren Folytatás az 1. oldalról „Óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy nem véletlenül” - tette hozzá. Ezzel arra utalt, hogy tegnap a BRFK mégis tudomásul vette, hogy a Vér és Becsület Kulturális Egyesület február 15-én a Kossuth téren rendezvényt tart. A bejelentést többször elutasították korábban. Domokos Endre János, az egyesület ügyvivője az MTI-nek elmondta, az eseményt csütörtökön jelentették be a rendőrségnek, miután kézhez vették azt a határozatot, amely a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozva megtiltotta, hogy az Erzsébet térről a Kossuth Lajos térre vonuljanak. A szervezet - amely a második világháborúban a budai Vár ostroma alatt meghalt német és magyar katonákra kívánt emlékezni - ötödik próbálkozására kapott engedélyt. A Kossuth tér február 15-én a Vér és Becsületé. Így nem valószínű, hogy a Civilek a Békéért engedélyt kapna arra, hogy egy új útvonalterv mentén ugyan, de szintén a Kossuth térre érkezzen. Eközben - a rendőrségi engedélyezési eljárásoktól függetlenül - a Fővárosi Főügyészség keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra, indítványozva a Vér és Becsület bejegyzésének törlését. Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője közölte: a NBH által kezdeményezett főügyészségi vizsgálat megállapította, hogy az egyesület egyértelműen alkotmányellenes céllal működik, a kinyilvánított kulturális céloktól eltérően a tagjai vállaltan újfasiszta eszményeket követnek, amelyek ellentmondanak a Magyarország által is aláírt 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltaknak. A Fővárosi Bírósághoz tegnap érkezett meg a főügyészség keresete. A Vér és Becsület, a Civilek a Békéért és más szervezetek tüntetéseinek betiltása, illetve engedélyezésük módja hetek óta egyre fokozódó tiltakozást vált ki jogvédők, politikusok között egyaránt. Tegnap a Történelmi Szociáldemokrata Párt protestált a hatóságok döntései ellen, az Eötvös Károly Intézet pedig közleményben tiltakozott amiatt, hogy a „rendőrség soha korábban nem tapasztalt buzgalommal tiltott be tüntetéseket, és komolyan felmerült a gyülekezési törvény általános szigorításának lehetősége”. A januárban alakult, Majtényi László volt adatvédelmi biztos által vezetett szervezet a gyülekezési törvény betűjével és az alkotmány szellemével is ellentétesnek tartja a rendőrség magatartását. A Fidesz Orbán igenjére vár A Fidesz országos választmánya mai ülésén készíti elő a párt májusi tisztújító kongresszusát. Lapunk úgy tudja, nem biztos, hogy a Fidesz elnökségi ajánlásának megfelelően május 10-én lesz a kongresszus, felvetődött ugyanis, hogy a szokásos ballagási ünnepségek miatt megfelelőbb lenne egy másik hétvége. A választmányi ülésen várhatóan napirendre kerülnek a pártalapszabály módosításával kapcsolatos elképzelések. Arról a párt vezető politikusai már nyilatkoztak, hogy a májusi kongresszuson a jelenlegi hét helyett két alelnököt választanak. Így egy szűk operatív elnökség irányítaná a Fideszt. Információink szerint Orbán Viktor nem lesz jelen a választmányi ülésén, a jövő hét elején ugyanakkor várhatóan bejelenti: vállalja a Fidesz elnöki tisztségét. A Fideszben biztosra veszik, hogy már meghozta döntését, s elfogadja a felkérést a pártelnökségre. A szűkebb elnökségben Orbán Viktor mellett mindenképpen szerepet kap Kövér László, aki jelenleg a párt választmányának elnöke, Áder János parlamenti frakcióvezető, s hivatalos visszatérését követően Pokorni Zoltán is. A tervek szerint a kongresszuson arról is döntenének, hogy létrehoznak egy szélesebb körű, konzultatív elnökséget, melynek soraiba a megalakuló tagozatok és a Fidesz partnerszervezetei delegálnának tagokat. A kiküldött napirend szerint a választmány tárgyal a párt 2003-as költségvetéséről is. Az „egyebek” között, utolsó napirendi pontként valószínűleg sor kerül a párt XV. kerületi alelnöke, Nagy Judit indítványának megtárgyalására is. Nagy Judit - akinek a kizárását már többször is felvetették - azt indítványozta, hogy zárják ki a Fidesz soraiból Deutsch Tamás budapesti elnököt és Kupper Andrást, a párt etikai bizottságának elnökét. Mindezt a XV. kerületi Fidesz-„belharc” és az ennek során Nagy szerint elkövetett szabálytalanságok indokolnák. A választmány várhatóan elveti a javaslatot. Cs. I. A kisebbségek oktatási jogaiért Az Oktatási Minisztérium szerint elfogadhatatlan az etnikai alapú kirekesztés a minőségi oktatásból, ezért a tárca a közoktatási törvény tervezett módosításakor azt az álláspontot képviseli, hogy törvény védje a magyarországi kisebbségek egyenlő oktatáshoz való jogát. A tárca minderről a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának a pátkai általános iskoláról készített jelentése kapcsán tájékoztatta lapunkat közleményében. A közlemény szerint Bernáthné Mohácsi Viktória, az oktatási tárca hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa megdöbbenéssel fogadta az ombudsman jelentését a pátkai általános iskoláról. Úgy fogalmaz: elgondolkodtatóak a biztos megállapításai a diszkriminációval kapcsolatos alacsony tudatosságról. A tárca tervei szerint ezért a készülő antidiszkriminációs törvénnyel összhangban helyi segítő rendszer és tréningprogram indul az év második felében, amely helyben támogatja az iskolákat és az oktatással kapcsolatos döntéshozókat egy diszkriminációmentes gyakorlat kialakításában. V. A. D. Egészségügyiek lövészeti gyakorlaton Befejeződött az ENSZ afganisztáni békefenntartó missziójában szolgálatot teljesítő magyar katonai egészségügyi csoport alapkiképzése Szolnokon, a Magyar Honvédség 1. Könnyű Vegyes Ezrednél. Az orvosok és egészségügyi szakasszisztensek a program befejezéseként záró lövészeti gyakorlatot hajtottak végre. A képen Varga Annamária hadnagy fotó: mti - barna Sándor Farkas Flórián benyújtotta a számlát MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk információja szerint pénteken benyújtotta a négymillió forint állami támogatás felhasználását igazoló számlát Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöke. Mint lapunk tegnapi számában megírtuk, az OCKÖ számára a Deutsch Tamás vezette sporttárca nyújtott kétszer négymillió forint sportcélú segítséget, azzal, hogy a második négymillió forint az első részösszeggel való elszámolás után folyósítható. A minisztérium új vezetése az államháztartási gyakorlatban szokatlannak számító konstrukció módosítását kezdeményezte, és az önkormányzattal új alkut kötött: nincs „második” négymillió, ám az elsővel elég a szerződés szerinti időszak végén, 2002. december 10-én elszámolni. A határidő később január 31-re változott. Farkas Flórián a számlákat végül csak tegnap nyújtotta be, egy nappal azután, hogy a minisztérium úgy döntött: a támogatás visszafizetésére szólítja fel az OCKÖ-t. A minisztérium szakértői tanulmányozzák az elszámolás részleteit.