Népszabadság, 2003. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-21 / 44. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 21., PÉNTEK A PM X-aktái és az „adatlopás” Az elmúlt öt évben három alkalmazott teljes személyi aktáját kérték ki A Pénzügyminisztériumban (PM) az elmúlt öt évben összesen három alkalmazott teljes személyi aktáját kérték ki, Medgyessy Péterét, Dobrev Kláráét és László Csabáét, mindegyiket az előző kormány idején - jelentette be tegnap a kormányszóvivő a tárca vizsgálatának eredményét ismertetve. Varga Mihály volt pénzügyminiszter már nem emlékszik, miért kérte ki a minisztérium korábbi munkatársainak dossziéit. MUNKATÁRSAINKTÓL Az akkor még miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péter és kabinetfőnöke, Dobrev Klára személyi aktáját 2001. július 3-án saját kabinetirodájának egyik fogalmazóján keresztül kérette ki Varga Mihály volt pénzügyminiszter; László Csaba jelenlegi pénzügyminiszter aktáját pedig 2002. február 18-án tekintette meg -jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatón. A szóvivő szerint az időpontok egybeesnek az érintettek politikai terveinek nyilvánosságra kerülésével. Gál J. Zoltán cáfolta Varga Mihály szerdán és csütörtökön az ügyben tett nyilatkozatait. A volt pénzügyminiszter arra hivatkozott, hogy egy interpelláció miatt volt szüksége Medgyessy aktáira, az orosz államadósság, a bankprivatizáció, a Gresham-ügy vagy a metróper kérdésében. A kormányszóvivő szerint azonban ezekben az ügyekben semmilyen interpelláció nem volt 2001. július 1. és szeptember 1. között. Szintén nem volt interpelláció az 1999-es kaszinótender ügyében sem. Dobrev a személyi aktája kikérésekor már másfél éve nem dolgozott a Pénzügyminisztériumban, mert a kaszinótender ügyében hozott szakmai döntését a tárca vezetői felülírták, s ezért távozott - közölte a kormányszóvivő. A Pénzügyminisztérium irattárában teljes a káosz, erre való hivatkozással nem lehet olyan lejárató akciót indítani, amit László Csaba és Gál J. Zoltán prezentált - reagált az elhangzottakra sajtótájékoztatón Varga Mihály. A volt tárcavezető most már nem emlékszik, miért kérte ki a Pénzügyminisztérium korábbi munkatársainak dossziéit, de bizonyos benne, hogy nem az érintettek személyes ügyei miatt. Varga szerint nemcsak három akta szerepelt a kikértek listáján, de csak ennyiről készült dokumentáció. Varga fontosnak tartotta leszögezni, hogy a „dossziékikérési ügy” valójában azt a célt szolgálja, hogy a kormány elterelje a figyelmet a valódi problémáról. Varga szerint ugyanis az APEH milliók személyes adatait érintő adatmásolási botránya ennél lényegesen égetőbb. A volt pénzügyminiszter azt is hozzátette, hogy szintén a figyelemelterelés lehet az oka annak, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal újraindított minden ügyet, amit 2002 májusáig kezdtek vizsgálni. A kormányszóvivő az elterelő akcióval kapcsolatos teóriát tagadta. Közölte, az APEH Üldözötteinek Szövetsége kereste meg László Csabát a 13 millió forintos végkielégítése ügyében. A pontos válasz érdekében bekérte aktáját, amely nem volt a helyén, így derült fény az ügyre. Varga Mihály és Tállai András fideszes országgyűlési képviselők FOTÓ: KOVÁCS BENCE Hétfőn eltérnek a házszabálytól? Várhatóan a házszabálytól való eltéréssel tárgyalja hétfőn az Országgyűlés a Törökország védelmével kapcsolatos határozati javaslatot - hangzott el a házbizottság tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. Szili Katalin házelnök közölte azt is: tegnap újabb jelölési eljárást indított a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége tagjainak megválasztása érdekében. Jelezte: az ellenzéki pártok eddig nem tudtak egyezségre jutni sem arról, hogy melyik frakció hány tagot jelöljön a testületbe, sem pedig arról, hogy kik jelölhetők. Az Országgyűlés elnöke arra kérte a frakciókat, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a jelölést. „Igyekszem megőrizni optimizmusomat az ügyben, várom, hogy megegyezés születik” - jegyezte meg Szili Katalin. A kormány kérte az adótörvények módosításának sürgős tárgyalását, erről hétfőn döntenek. Ha a kérést elfogadják, akkor az előterjesztést - melynek célja az eva-körbe tartozók kettős adóztatásának elkerülése - márciusban elfogadhatják. Hétfőre derül ki, hogy az ellenzék támogatja-e a választási eljárási törvény módosítását, amely szerint két órával tovább, este 9-ig lehetne voksolni az április 12-i uniós népszavazáson. A Fidesz politikai vitanapot kezdeményezett „Sodródó kormányzat, bizonytalan jövő” címmel. A vitanapra várhatóan márciusban kerül sor. N. Sz. Sok az ügyvivőjelölt az SZDSZ-ben Ha az elnöki posztért csak páros verseny lesz is az SZDSZ tisztújító kongresszusán, az ügyvivői testületbe kerülésre váratlanul sokan törekednek - háromszoros a túljelentkezés a szabad demokraták „kormányába”. Március elsején tartja országos tisztújító küldöttgyűlését az SZDSZ. A párt legfőbb döntéshozó szerve elnököt és tizenkét ügyvivőt választ. Horn Gábor ügyvivő tegnap úgy nyilatkozott: 43 politikus kapta meg a jelöltséghez szükséges számú ajánlást, közülük eddig hatan Demszky Gábor főpolgármester és Kuncze Gábor pártelnök is) jelezték, hogy nem indulnak az ügyvivői posztért. Kuncze azért nem, mert ha Bauer Tamást választaná meg a tagság pártelnöknek, nem kívánna vele egy vezetőségben dolgozni. Bauer viszont a pártelnökjelöltségen kívül indul az ügyvivőségért is (ismert, hogy Kuncze és Bauer verseng a pártelnöki posztért). Horn Gábor ismeretei szerint a jelenlegi ügyvivők, Zwack Péter és Böhm András kivételével, újra indulnak. A tizenkét (a pártelnökkel együtt tizenhárom) fős ügyvivői testület az SZDSZ legfőbb operatív szerve, „kormánya”. Ráadásul a pártelnöki poszton nem várható változás, emiatt is felértékelődhetnek az üt-ben zajló mozgások. Úgy tudjuk, a tisztújítás előtt álló párt tagsága megosztott a megújulás szükségességét és „eszközparkját” illetően. Bauer Tamás személye pedig még ennél is jobban megosztja a pártot, még azokat is, akik amúgy egyetértenek az általa javasolt koncepcióval (amelynek lényege a rendszerváltó liberális célok és reformok melletti kiállás, a kormányzati szerepvállalás újragondolása). Bauernek, a mögötte álló Fodor Gábornak és támogatóiknak emiatt az egyedüli lehetőségük a párt tartalmi megújítására az, ha átveszik a többséget az ügyvivő testületben. Az ügyvivőjelöltek magas száma tehát a megújulásra való törekvéssel is magyarázható. Az üt-tagság népszerűségének másik oka az lehet, hogy a testület tagjai biztos befutó helyre számíthatnak a párt országos választási listáján. Igaz, ehhez majd még egy kört kell tenniük, hiszen a választásokat megelőző évben is megújítják a testületet. Mindenesetre, ha a most tartalmi változásokat sürgetőknek nem sikerül többségbe kerülniük, de többen ügyvivők lesznek közülük, nem szorulnak teljesen perifériára a tisztújítás után, mint korábban Bauer Tamás. Nyusztay Máté Négypárti egyeztetést kezdeményez az SZDSZ az önkormányzati és államháztartási reform sikeres végrehajtása érdekében - olvasható a párt önkormányzati tanácsadó testületének közleményében. Ezt azzal magyarázzák: az ország az önkormányzati rendszer egészét magában foglaló reform előtt áll, amit részben az EU-csatlakozás tesz indokolttá. Sikeres végrehajtásához pedig széles körű politikai egyetértés kell. A HM veszélyes katonai feladatokat is vállalna A közvéleményt is fel kell készíteni arra, hogy a jövőben a magyar katonák veszélyesebb helyeken is kaphatnak feladatokat - közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az ország biztonságáért és védelméért felelős vezetőknek és szakembereknek rendezett konferencián. A tárca vezetője elmondta: az elmúlt időszakban a magyar honvédség csak a tényleges konfliktusok széléig merészkedett, utólagos katonai rendészeti, műszaki vagy logisztikai feladatokat vállalt külföldön. Holott a magyar katonákat is arra képezik ki, mint más ország egyenruhásait: veszélyhelyzetben végezzék a feladatukat. Ehhez - tette hozzá a miniszter - a jelenleginél jobb politikai légkör is kell, ahol senki nem akar belpolitikai piros pontokat szerezni egy-egy nemzetközi kötelezettség teljesítésére vonatkozó felkérés kapcsán. A jövőben a honvédségnél a nemzetközi misszionárius tevékenységen lesz a fő hangsúly. Juhász ezt azzal indokolta, hogy a különböző békefenntartó műveletekben részt vevő katonák jobban szolgálják az ország biztonságát, mint ha a hazai laktanyában ücsörögnének. Példaként a délszláv rendezésben részt vállaló kontingenseket nevezte meg. Ezeket a feladatokat a jelenlegi vegyes rendszerű, külföldre nem küldhető sorkatonákat is foglalkoztató honvédség nem tudja ellátni, ezért is elengedhetetlen az áttérés az önkéntes professzionális haderőre. A nemzetközi feladatvállalásokhoz és az ország védelméhez szükséges képességeket a májusra befejeződő - némi késésben lévő - védelmi felülvizsgálat határozza meg. Olyan speciális képességek kialakítása a cél, amelyekkel a szövetségen belül más hadseregek nem, vagy csak korlátozottan rendelkeznek. A profiltisztításnak köszönhetően a katonák feladata nem az lesz, hogy „leverik a vigyázzt, koszorúznak és pózolnak”. A katonák megnyugtatására Juhász hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek haderőreformjával szemben a védelmi felülvizsgálatnak nem célja - ám következménye lehet - a létszám csökkentése vagy újabb laktanyák bezárása. Haszán Zoltán Átvilágított üvegzsebek Kiss Elemér visszakozik, Medgyessy kódexet ígér A miniszterelnök jogszerűnek ítéli a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda állami vállalatokkal kötött szerződéses kapcsolatát, ám azt erkölcsi alapon elfogadhatatlannak tartja - jelentette be a kormányszóvivő tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján. Kiss Elemér bejelentette, egykori ügyvédi irodájának vezetőjét felkéri, bontson fel minden olyan szerződést, amelyet állami szervvel kötöttek. A gazdasági miniszter kezdeményezte a Nemzeti Autópálya Rt. elnökének felmentését. László András ugyancsak a szóban forgó ügyvédi iroda tagja volt. MUNKATÁRSAINKTÓL „Kiss Elemér tisztességéhez, jóhiszeműségéhez nem fér kétség, és a miniszternek a csütörtöki sajtótájékoztatón tett bejelentései és javaslatai bizonyítják, helyes következtetésekre jutott az ügy kapcsán” - idézte Gál J. Zoltán kormányszóvivő a miniszterelnököt. Hozzátette, miközben a szerződések jogszerűek, erkölcsileg elfogadhatatlanok. Ezzel összefüggésben Medgyessy Péter támogatja az ügyvédi törvény módosítását, valamint a jogi normákon túlmutató, a kormányzati tisztségviselőkre kötelező erkölcsi kódex kimunkálását és bevezetését. A kormányszóvivő bejelentette: Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter és a Magyar Fejlesztési Bankot felügyelő miniszter kezdeményezi László Andrásnak, a Nemzeti Autópálya Rt. elnökének tisztségéből történő felmentését. László András szintén a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda egyik tagja volt, és az irodát jelenleg is szerződéses viszony fűzi a Nemzeti Autópálya Rt.-hez. Korábban az tudódott ki, hogy a Malév átvilágításának feladatát kapta meg a kormányváltás után Kiss Elemér korábbi ügyvédi irodája, amelynek továbbra is egyik tulajdonosa az ügyvédi munkavégzést szüneteltető miniszter. Az ügyvédi törvény módosítását javasolja Kiss Elemér, annak érdekében, hogy az ügyvédi praxist politikusi pályára felváltó személyek korábbi munkahelye, azaz ügyvédi irodája egy ideig ne vállalhasson megbízást százszázalékos állami tulajdonban lévő cégeknél. - Mindenki, akinek nem a politika jelentette az első munkahelyet, támadhatóvá válik, ugyanis korábbi munkakapcsolatait nem veszíti el - mondta a miniszter. Lapunk kérdésére, az ügy árthat-e a kormány „tiszta kezek” politikájának, a kancelláriaminiszter kifejtette: árt abban az esetben, ha nem vonják le a megfelelő következtetéseket. Ezért az ügyvédi iroda vezetőjét írásban felkéri: tekintse át, hogy milyen százszázalékos állami tulajdonú cégekkel van szerződésük. Ha van ilyen, akkor a megbízó egyetértésével, közös megegyezéssel bontsák fel őket. Szóbeli megbeszélés alkalmával kiderült: Kiss Elemér egykori ügyvédi irodája kész eleget tenni a miniszter kérésének, és felbontja a szerződéseket. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a konkrét esetekről - információ hiányában - nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit mondott: a kamaránál a vitatott ügyekben még senki nem kezdeményezett vizsgálatot. Ha azonban ezekkel kapcsolatban beadvány érkezik, a szervezet összeférhetetlenségi, illetve etikai bizottsága is folytathat vizsgálatot. Bánáti a Kiss Elemér által kezdeményezett törvénymódosítás kapcsán kijelentette: azt nem ismeri. Ha a javaslat konkrét formát ölt, azt a kamarával is egyeztetni kell, és Bánáti szerint valószínűleg az ügyvédség szakmai szervezete is támogatni fogja az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását. _________Háttér__________ Állandó ügyek, változó szereplők MUNKATÁRSUNKTÓL Valóban indokolt volna már az ügyvédi irodák és az állami szerek közötti kapcsolat újrarendezése. A kilencvenes évek közepétől ismételten azonos szerkezetű ügyeket vet ugyanis a politika a nyilvánosság elé. Mindannyiszor egy, az adott hatalomhoz közel álló ügyvédi iroda van az egyik oldalon, költségvetési pénzeket költő megbízó fél a másikon, és korrupciót kiáltó ellenzék vagy a sajtó mutatja magát középen. A Tocsik-ügy tette ismertté az alapsémát, ahol ugyan nem ügyvédek jártak el a megbízó állami szerv érdekében, hanem csak a jogásznő irodája, de a lényegen ez nem változtat. Sikerdíj, amit közpénzből fizetnek ki. Máshol egyszerűbb volt a helyzet: már a megbízásért fizettek: a jobboldal szerint például túlságosan nagy összegeket a privatizációban való közreműködésért az SZDSZ-es Eörsi Mátyás ügyvédi irodájának. A másik oldal a 2002-es kormányváltás után egymás után mutatta fel a szerinte kifogásolható szerződéseket. Az Ifjúsági és Sport Minisztérium például a Martonyi János akkori külügyminiszter nevével fémjelzett ügyvédi irodát bízta meg egy egyébként vitatható, viszont nagyon jól fizetett állami garanciavállalási rendszer kidolgozásával. Egy fideszes képviselő, Papcsák Ferenc ügyvédi irodája 240 millió forintos szerződést kapott a Miniszterelnöki Hivataltól, bár az érintett az összeget némiképpen vitatja. Egy másik ügyvédi iroda a Fidesz-kormányzás idején jogszabály előkészítésért vett fel sok százmillió forintot. Ilyen előzmények után került nyilvánosságra a Kiss Elemér kancelláriaminiszter nevéhez köthető ügyvédi iroda immár ebben a ciklusban született két komoly állami megbízása. A kancelláriaminiszter egy, korábban lapunknak adott interjújában az MSZP háza táján megjelenő szerencselovagokról kifejtette: teljesen természetesnek tartja, hogy egy vállalkozó megpróbál üzleti hasznot húzni. Egyébként minden kormányváltáskor szép számmal tűnnek fel szerencselovagok, akik ellen a legjobb védekezés, ha minden állami megrendelést és pénzfelhasználást pályázathoz kötnek. Közbeszerzés, szabad ügyvédválasztás Pályáztatási kényszer, nyilvánosság, panaszlehetőség - általában csak szigorú előírások betartásával lehet dönteni adóforintok felhasználásáról. Az ügyvédi munka azonban kivételnek számít: a költségvetési szervek vezetői, az állami cégek menedzserei is minden „fakszni” nélkül juttathatnak megbízást az általuk kiválasztott ügyvédeknek, irodáknak értékhatártól függetlenül. A közbeszerzési törvény előírásai szabják meg a költségvetési szervek költekezésének módját. A rigorózus előírásokat (tendereztetés, határidők, nyilvánosság, panaszfórum stb.) minden tízmillió forintot meghaladó értékű szolgáltatás vásárlása, húszmillió forintnál többe kerülő áru beszerzése és negyvenmillió forintnál drágább beruházás esetén alkalmazni kell. (Az értékhatárok változhatnak, aktuális értéküket az éves büdzsé határozza meg.) „Alanyi jogon” terhel közbeszerzési kötelezettség néhány állami tulajdonú gazdasági társaságot is, így az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (igaz, a hozzá tartozó vállalatokat már nem), valamint immár a Magyar Fejlesztési Bankot és a tulajdonában levő cégeket is. Nem hagyja iránymutatás nélkül a kormány az adóforintokkal gazdálkodókat a közbeszerzési értékhatárok alatt maradó vásárlások esetén sem. Az úgynevezett szabadkézi vétel szabályait a Horn-kormány ideje alatt megalkotott 126/1996-os rendelet írja le: az évi nettó 700 ezer forint értéket meghaladó beszerzésekhez legalább három ajánlatot kell kérni. Egy kaput azonban nyitva tart a közbeszerzési törvény, a jogszabály ugyanis nem vonatkozik azokra a beszerzésekre, amelyeket valamilyen más törvény szabályoz. A leggyakrabban ügyvédi megbízásoknál kerül elő ez a kitétel, hiszen törvény garantálja a szabad ügyvédválasztás jogát. Ezt a jogot sértené bármiféle pályáztatás. Így az ügyvédi irodák megbízásairól értékhatártól függetlenül szabadon dönthet minden intézményvezető. Igaz, ez a logika csak azokban az esetekben teszi elkerülhetővé a közbeszerzés alkalmazását, amikor egy költségvetési szerv kizárólag bejegyzett ügyvéd által végezhető tevékenységre - például perbeli képviseletre, szerződés kötésére, jogi tanácsadásra keres „vállalkozót”, a gyakorlat azonban „lazább”: arra is kevés a példa, hogy átvilágításra, jogszabály előkészítésére vállalkozókat közbeszerzés keretében választanának ki. Ferencz Gábor