Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-01 / 51. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Iraki rakétapóker Oroszország „szükség esetén” kész vétójogával élni a BT-ben Ivanov orosz külügyminiszter pénteken először mondta ki a „vétó” szót a második iraki BT-határozattal kapcsolatban. Hans Blix a kiszivárgott hírek szerint óvatosan bíráló jelentést terjeszt a testület elé. Bagdad jelezte, hogy hajlandó megsemmisíteni túl messzire repülő rakétáit. Bush elnök újra választási esélyei most először süllyedtek 50 százalék alá. Soros György hevesen bírálta az amerikai politikát. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Biztonsági Tanácsban egyes diplomaták szerint „keserű és demoralizált” hangulat alakult ki, miután nem látszik, hogyan lehetne összeegyeztetni a két, egymásnak ellentmondó álláspontot. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerint ideje kimondani: Irak megszegte az 1441-es határozatot. Franciaország, Oroszország és Kína újabb, legalább 120 napos mandátumot szeretne az ellenőröknek. Ennek kapcsán Igor Ivanov orosz külügyminiszter pekingi tárgyalásai végén kimondta a bűvös szót. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak vétójoga van a BT-ben, és azt szükség esetén használni is fogja a nemzetközi stabilitás érdekében. Dominique de Villepin francia külügyminiszter ezzel szemben nem volt hajlandó megmondani, hogy Párizs végső esetben használná-e a vétójogot. Ha lesz szavazás, arra csak az ellenőrök március 7-re tervezett szóbeli beszámolója után kerül sor. A hírügynökségek megkapták Hans Blix írásos jelentésének 17 oldalas tervezetét. A végleges dokumentumot tegnap este adták át a BT tagjainak. Az előzetes hírek szerint az ellenőrök vezetője óvatos hangvételű, de alapjában bíráló jelentést készített. Ebben megállapítja, hogy van némi haladás, de Irak továbbra sem hajlandó mindent önként felfedni, és Szaddám Huszeinnek sokkal többet kellene tennie, hogy végre kiderüljön, milyen tömegpusztító fegyverei vannak, illetve ha nincsenek, mikor és hogyan semmisítették meg őket. Irak jelezte, hogy „elvben” kész megsemmisíteni az ENSZ szerint tiltott hatótávolságú, asz-Szamúd-2-es típusú rakétáit - de nem tudja, hogyan lehetne ezt mindenki számára megnyugtató módon végrehajtani. Erről ma tárgyalni fog az ellenőrökkel, de Blix számára perdöntő, hogy az előírt március 1-jei határidőre megkezdődik-e a tényleges megsemmisítés. A Fehér Háznak ez mindegy. Ari Fleischer szóvivő közölte: az elnök előre megjósolta, hogy Irak megint megpróbálja félrevezetni a világot. Amerika nem annyira Irak magatartására, mint a háborús költségekről folyó vitára figyel. A Fehér Ház nem hajlandó konkrét számot mondani, a kiszivárgó hírek szerint Bush elnök 95 milliárd dolláros keretet fog kérni a törvényhozástól, de a Pentagon azt állítja, hogy maga a háború legfeljebb 60 milliárdba kerül. A 2004-es költségvetési évre előírt 2200 milliárd dolláros büdzsé 304 milliárdos hiánnyal és 380 milliárdos katonai kiadással számol - de ezekben egy cent sincs a háborúra. George Bush újraválasztási esélyei még sosem voltak ilyen gyengék. A Gallup felmérése szerint csak a megkérdezettek 47 százaléka támogatja, szemben a decemberi 51 százalékkal. Az elnök általános elfogadottsága még mindig 57 százalékos - azonban korábban ez a mutató is magasabb volt. Az amerikaiak többsége továbbra is támogatja az Irak elleni katonai akciót - de csak az ENSZ felhatalmazásával, és a többi állammal közösen. Soros György szerint az Egyesült Államokkibújik a felelősség alól, amelyet a magányos szuperhatalmi státus jelent. Egy vidéki egyetemen tartott előadásában azt mondta, hogy a Bush-kormányzat betegesen irtózik a nemzetközi együttműködéstől. - Bush elnök rossz gombokat nyomogat, amikor azt mondja, hogy aki nincs velünk, az ellenünk. Ez egy imperialista vízió, mely szerint az Egyesült Államok vezet, a világ pedig követi - mondta Soros, aki szerint a megoldás az lenne, ha Bush betartaná azokat a szabályokat, amelyeket megpróbál másokra ráerőltetni. H. G. Szaddám mellett tüntetnek Nabluszban a palesztinok FOTÓ: REUTERS - ABED OMAR QUSINI .Háttér. Ki parancsol az ellenőröknek Az ENSZ Irakban lévő fegyverzetellenőrei most valóban a világszervezet alkalmazottai. Kizárólag az ENSZ-nek tartoznak felelősséggel, ennek megfelelően maradásuk vagy távozásuk is Kofi Annan főtitkár, illetve vezetőjük, Hans Blix döntésétől függ. Az 1999. decemberi átszervezés előtt az ellenőröket a tagállamok delegálták, ami alkalmat adott arra, hogy Bagdad különválassza, és - aligha minden alap nélkül - kémnek nyilvánítsa az amerikaiakat. Ellentétben az amerikai sajtó mai szóhasználatával, 1998 végén Irak nem utasította ki a fegyverzetellenőröket. A távozásról, legalábbis formálisan, akkori vezetőjük, Richard Butler döntött, miután telefonon beszélt az Egyesült Államok ENSZ- nagykövetével. Az ausztrál diplomata előzőleg olyan jelentést készített, amely kimondta, hogy Irak nem működik együtt az ellenőrökkel - akik egyébként hosszabb szünet után csak 1998. november derekán tértek vissza az országba. A Clinton-kormányzat válaszul légitámadásokról döntött. A bombázás megindulása előtt néhány órával, december 16- án, az ellenőrök saját akaratukból hagyták el Bagdadok Más kérdés, hogy Irak erre hivatkozva évekig nem járult hozzá visszatérésükhöz. Csak Bush elnök tavaly szeptemberi, katonai fellépést kilátásba helyező, ENSZ- beli beszéde, és az azt követő novemberi BT-határozat után gyorsultak fel a tárgyalások. Az ellenőrök nyilván most sem fogják megvárni, amíg kitör a háború, de akárcsak 1998-ban, az utolsó pillanatig ki fognak tartani, így feltételezhető, hogy távozásukból mindenki tudni fogja, nagyjából mikor indul a támadás. A Biztonsági Tanács azonban operatív értelemben nem rendelkezik a világszervezet apparátusával, különben is megosztott a kérdésben, és jelenleg aligha tudna olyan határozatot hozni az ellenőrök maradásáról vagy távozásáról, amely ellen valamelyik állandó tag ne emelne vétót, így Kofi Annannak van némi mozgástere. A döntő szót ezzel együtt az igazi hatalmat gyakorló Fehér Ház fogja kimondani. Sem a főtitkár, sem Blix nem fogja kockáztatni a szakértők biztonságát, ha olyan tájékoztatást kapnak, miszerint küszöbön áll a katonai akció. Horváth Gábor Hans Blix Dominique de Villepin francia külügyminiszter tegnap közölte: hivatalosnak és hitelesnek tekinti Bagdad arról szóló döntését, hogy megsemmisíti asz-Szamúd-2-es rakétáit. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint is kezdenek eredményeket hozni az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzései, ezért ezen az úton kell továbbhaladni. Terrortámadás Karacsiban MTI-JELENTÉS Fegyveres támadás érte az Egyesült Államok karacsi konzulátusát péntek délelőtt; három rendőr életét vesztette, hét megsebesült. Ismeretlen támadók csupán néhány méterről, egy füves-bokros területről automata fegyverekből tüzet nyitottak az épülethez tartozó rendőrposztra, majd motorkerékpáron elmenekültek. PszAFP rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy a lövöldözés akkor kezdődött, amikor az őrök igazoltatni akarták a későbbi támadót. Később Karacsi rendőrfőnöke közölte, hogy őrizetbe vettek egy afgán férfit, akit a támadással gyanúsítanak. Tavaly nyár óta szigorították a konzulátus védelmét, mert akkor robbantásos merényletet követtek el az épületnél, megölve 12 pakisztáni személyt, és megsebesítettek további 40 embert. A pénteki lövöldözés után a forgalmat lezárták, és az esetleges autórobbantásos merénylet elleni elővigyázatosságból barikádokat emeltek az autók és az épület közé. Külföldi sebesültje nincs a támadásnak. Pakisztán legnagyobb városa, Karacsi rendszeresen szélsőséges muzulmánok erőszakcselekményeinek a színtere, a célpont leggyakrabban az ország síita kisebbsége. A városban tavaly májusban tizenegy franciát és négy pakisztánit öltek meg egy szállodai terrortámadásban. Előzőleg elraboltak és filmfelvevő előtt gyilkoltak meg egy amerikai újságírót. Tegnap pakisztáni illetékesek közölték, Pervez Musarraf elnök még nem döntött, hogy Pakisztán miként szavazzon a BT-ben az új amerikai-brit határozattervezetről. Kovács: Bagdadi evakuálás a NATO-val összhangban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Két diplomata kivételével hazatérnek Magyarországra a bagdadi nagykövetségen dolgozó magyar állampolgárok - közölte Kovács László tegnap. A külügyminiszter lapunk korábbi információját megerősítve hangsúlyozta: a Külügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy - összhangban az EU- és NATO-tagállamok magatartásával - szükség van erre a lépésre. A bagdadi nagykövetségen egy ügyvivő és egy beosztott diplomata maradt, a többiek egy szomszédos országba távoztak, ahonnan néhány napon belül térnek haza Magyarországra. Kovács László emlékeztetett arra, hogy a tárca már korábban lehetővé tette az iraki nagykövetségen dolgozók családtagjainak hazatérését, és hasonló volt a helyzet a térség más országaiban működő magyar missziók esetében is. - Ha a helyzet esetleg tovább éleződik, akkor a bagdadi nagykövetségen hátra maradt két ember hazatérése is megtörténhet - jelentette ki a külügyminiszter. Tegnap egyébként elhagyták Irakot az orosz diplomaták és üzletemberek családtagjai is. Bezárták a bagdadi orosz iskolát, a nagykövetség azonban fennakadás nélkül folytatja munkáját - jelentette az Interfax hírügynökség. Február közepén még hozzávetőleg hétszáz orosz dolgozott Irakban. Az ukrán állampolgárok közül 52-en már szintén elhagyták Irakot, de még 179-en maradtak. Az ukránok újabb csoportja március 3-án vagy 4-én távozik: orosz repülőgép szállítja őket Bagdadból Moszkvába. Az Irakban élő ukránok zöme orosz vállalatok alkalmazottja. Kijev egyébként cáfolta tegnap a brit Guardian napilapban megjelent vádakat, amelyek szerint hajtóműveket szállított volna az iraki asz-Szamúd-2-es rakétákhoz. Az ENSZ-segélyszervezetek 70 ezer, Irakban dolgozó vendégmunkás kimenekítését készítik elő. Szervezik 205 ezer határvidéken élő iraki kiutaztatását is, akik a háború kitörésekor a szomszédos országokban találhatnak menedéket. Kurd ellenzéki találkozó Észak-Irakban Az Észak-Irakban tartott kurd konferencián megválasztották azt a hattagú tanácsot, amelynek vezető szerepet szánnak a leendő iraki kormányban - mondta lapunknak adott telefoninterjújában Dilshad Miran, a Kurd Demokratikus Párt londoni irodájának vezetője. A kurd részvétellel kialakított föderatív iraki kormány ötletét Törökország mereven elutasítja, az Egyesült Államok azonban még nem akar egyértelmű állást foglalni. Washington szerint ezzel a kérdéssel csak Szaddám eltávolítása után érdemes foglalkozni. A találkozón tárgyaltak a török csapatok kurd területre lépésének szándékáról is. A terv ellen a kurd pártok tiltakoznak, azt provokációnak tartják. Információink szerint álláspontjukról magas rangú delegáció próbálja meggyőzni jövő héten Washingtont. Amerika ez ügyben egyelőre csak annyit ígért: a kurd területekre belépő török csapatok mozgását „ők hangolják majd össze”. A megbeszélés - amelyen részt vett Zalmay Khalilzad amerikai különmegbízott is - többen aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államok katonai kormányzást akar bevezetni Irakban. A különmegbízott ezt cáfolva közölte: Washington nem szándékozik Szaddámot egy másik katonai vezetővel felcserélni, és a háború végétől számított két hónapon belül demokratikus viszonyok alakulhatnak ki az országban. A kurdok képviselői jelzésértékűnek tartják, hogy az Egyesült Államok megbízottja részt vett a konferencián. Az iraki ellenzékiek a mostani alkalmat megelőzően több mint egy évtizede nem tartottak iraki földön találkozót. Al Ghaoui Hesna Oroszo, Grúzia [a] Tbiliszi Örményi Azerbajdzsán Vantar Tebriz Gaziantep q Urraia-tó @ AleppoMoszul Q Szíria [■] Damaszkusz Törökország Sivas © ... ......... 36. szélességi kör KirkukQ + Irán %Bí Szulejmánja [i] Bagdad 33. szélességi kör Kurd autonóm terület Szaúd-Arábia Repüléstilalmi zónák NÉPSZABADSÁG-grafika A Pentagon-tervek Észak-Korea ellen MTI-JELENTÉS A Pentagon ezekben a napokban katonai csapások terveit dolgozza ki észak-koreai célpontok, köztük nukleáris létesítmények ellen - írta a tegnapi The New York Times. Védelmi tisztségviselők szerint csak a minden eshetőséggel számoló szokásos tervezés folyik. Ez manőverező robotrepülőgéppel végzett „sebészeti beavatkozástól” az elsöprő erejű bombázásig terjed, de az is felmerült, hogy harcászati atomfegyverekkel iktassák ki a dél-koreai fővárost, Szöult fenyegető tüzérségi állásokat. A szerző, Nicholas Kristóf szerint nő az esélye annak, hogy George Bush nyáron elrendeli a csapásokat, egy újabb koreai háborút kockáztatva. A szerző által összeállított kép szerint a katonai megoldásra hajló köröket maga az elnök intette le a nemzetbiztonsági tanácsban mostanáig. Az utóbbi időben azonban mintha közeledett volna hozzájuk. Értesülések szerint dühöngött, amikor Richard Armitage külügyminiszter-helyettes azt mondta a kongresszusnak, hogy Amerikának tárgyalnia kell Észak-Koreával. A Fehér Ház tovább keményített álláspontján, elvetve korábbi hajlandóságát arra, hogy multilaterális kereteken belül kétoldalú alapon is szóba álljon Phenjannal. Irak Magyarországgal szembeni államadóssága jelenleg mintegy 150 millió dollár — tudta meg a Népszabadság. Ez a korábbi, magasabb volumenű adósságállomány része, ami azután maradt fenn, hogy Bagdad elkezdte ugyan törleszteni tartozását, ám ez az öbölháború kitörését követően megszakadt. A közel-keleti állam a tartozás fejében nyersolajat szállított Magyarországnak, amit a ’90-es évek elején az Adria-vezetéken keresztül juttattak el hazánkba. (F. J. Gy.)