Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Iraki rakétapóker Oroszország „szükség esetén” kész vétójogával élni a BT-ben Ivanov orosz külügyminiszter pénte­ken először mondta ki a „vétó” szót a második iraki BT-határozattal kap­csolatban. Hans Blix a kiszivárgott hí­rek szerint óvatosan bíráló jelentést terjeszt a testület elé. Bagdad jelezte, hogy hajlandó megsemmisíteni túl messzire repülő rakétáit. Bush elnök újra választási esélyei most először süllyedtek 50 százalék alá. Soros György hevesen bírálta az amerikai politikát. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Biztonsági Tanácsban egyes diploma­ták szerint „keserű és demoralizált” han­gulat alakult ki, miután nem látszik, ho­gyan lehetne összeegyeztetni a két, egy­másnak ellentmondó álláspontot. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerint ideje kimondani: Irak megszegte az 1441-es határozatot. Franciaország, Oroszország és Kína újabb, legalább 120 napos mandátumot szeretne az ellen­őröknek. Ennek kapcsán Igor Ivanov orosz külügyminiszter pekingi tárgyalá­sai végén kimondta a bűvös szót. Úgy fo­galmazott, hogy Oroszországnak vétójo­ga van a BT-ben, és azt szükség esetén használni is fogja a nemzetközi stabilitás érdekében. Dominique de Villepin fran­cia külügyminiszter ezzel szemben nem volt hajlandó megmondani, hogy Párizs végső esetben használná-e a vétójogot. Ha lesz szavazás, arra csak az ellen­őrök március 7-re tervezett szóbeli be­számolója után kerül sor. A hírügynök­ségek megkapták Hans Blix írásos jelen­tésének 17 oldalas tervezetét. A végle­ges dokumentumot tegnap este adták át a BT tagjainak. Az előzetes hírek szerint az ellenőrök vezetője óvatos hangvételű, de alapjában bíráló jelentést készített. Ebben megállapítja, hogy van némi ha­ladás, de Irak továbbra sem hajlandó mindent önként felfedni, és Szaddám Huszeinnek sokkal többet kellene ten­nie, hogy végre kiderüljön, milyen tö­megpusztító fegyverei vannak, illetve ha nincsenek, mikor és hogyan semmisítet­ték meg őket. Irak jelezte, hogy „elvben” kész meg­semmisíteni az ENSZ szerint tiltott ha­tótávolságú, asz-Szamúd-2-es típusú ra­kétáit - de nem tudja, hogyan lehetne ezt mindenki számára megnyugtató módon végrehajtani. Erről ma tárgyalni fog az ellenőrökkel, de Blix számára perdöntő, hogy az előírt március 1-jei határidőre megkezdődik-e a tényleges megsemmi­sítés. A Fehér Háznak ez mindegy. Ari Fleischer szóvivő közölte: az elnök előre megjósolta, hogy Irak megint megpróbál­ja félrevezetni a világot. Amerika nem annyira Irak magatartására, mint a hábo­rús költségekről folyó vitára figyel. A Fe­hér Ház nem hajlandó konkrét számot mondani, a kiszivárgó hírek szerint Bush elnök 95 milliárd dolláros keretet fog kér­ni a törvényhozástól, de a Pentagon azt állítja, hogy maga a háború legfeljebb 60 milliárdba kerül. A 2004-es költségvetési évre előírt 2200 milliárd dolláros büdzsé 304 milliárdos hiánnyal és 380 milliárdos katonai kiadással számol - de ezekben egy cent sincs a háborúra. George Bush újraválasztási esélyei még sosem voltak ilyen gyengék. A Gal­lup felmérése szerint csak a megkérde­zettek 47 százaléka támogatja, szemben a decemberi 51 százalékkal. Az elnök álta­lános elfogadottsága még mindig 57 szá­zalékos - azonban korábban ez a mutató is magasabb volt. Az amerikaiak többsé­ge továbbra is támogatja az Irak elleni ka­tonai akciót - de csak az ENSZ felhatal­mazásával, és a többi állammal közösen. Soros György szerint az Egyesült Ál­lamok­­kibújik a felelősség alól, amelyet a magányos szuperhatalmi státus jelent. Egy vidéki egyetemen tartott előadásá­ban azt mondta, hogy a Bush-kormány­­zat betegesen irtózik a nemzetközi együttműködéstől. - Bush elnök rossz gombokat nyomogat, amikor azt mond­ja, hogy aki nincs velünk, az ellenünk. Ez egy imperialista vízió, mely szerint az Egyesült Államok vezet, a világ pe­dig követi - mondta Soros, aki szerint a megoldás az lenne, ha Bush betartaná azokat a szabályokat, amelyeket meg­próbál másokra ráerőltetni. H. G. Szaddám mellett tüntetnek Nabluszban a palesztinok FOTÓ: REUTERS - ABED OMAR QUSINI .Háttér. Ki parancsol az ellenőröknek Az ENSZ Irakban lévő fegyverzetellen­őrei most valóban a világszervezet alkal­mazottai. Kizárólag az ENSZ-nek tartoz­nak felelősséggel, ennek megfelelően maradásuk vagy távozásuk is Kofi Annan főtitkár, illetve vezetőjük, Hans Blix döntésétől függ. Az 1999. decemberi át­szervezés előtt az ellen­őröket a tagállamok dele­gálták, ami alkalmat adott arra, hogy Bagdad külön­válassza, és - aligha min­den alap nélkül - kémnek nyilvánítsa az amerikaia­kat. Ellentétben az ameri­kai sajtó mai szóhasznála­tával, 1998 végén Irak nem utasította ki a fegy­verzetellenőröket. A távo­zásról, legalábbis formáli­san, akkori vezetőjük, Richard Butler döntött, miután telefonon beszélt az Egyesült Államok ENSZ- nagykövetével. Az ausztrál diplomata előzőleg olyan jelentést készített, amely kimondta, hogy Irak nem működik együtt az ellenőrökkel - akik egyébként hosszabb szünet után csak 1998. novem­ber derekán tértek vissza az országba. A Clinton-kormányzat válaszul légitáma­dásokról döntött. A bombázás megindu­lása előtt néhány órával, december 16- án, az ellenőrök saját aka­ratukból hagyták el Bag­dadok Más kérdés, hogy Irak erre hivatkozva éve­kig nem járult hozzá visszatérésükhöz. Csak Bush elnök tavaly szep­temberi, katonai fellépést kilátásba helyező, ENSZ- beli beszéde, és az azt kö­vető novemberi BT-hatá­­rozat után gyorsultak fel a tárgyalások. Az ellenőrök nyilván most sem fogják megvár­ni, amíg kitör a háború, de akárcsak 1998-ban, az utolsó pillanatig ki fognak tartani, így feltételezhető, hogy távozásukból min­denki tudni fogja, nagyjából mikor indul a támadás. A Biztonsági Tanács azonban operatív értelemben nem rendelkezik a világszervezet apparátusával, különben is megosztott a kérdésben, és jelenleg aligha tudna olyan határozatot hozni az ellenőrök maradásáról vagy távozásáról, amely ellen valamelyik állandó tag ne emelne vétót, így Kofi Annannak van némi mozgástere. A döntő szót ezzel együtt az igazi hatalmat gyakorló Fehér Ház fogja kimondani. Sem a főtitkár, sem Blix nem fogja kockáztatni a szak­értők biztonságát, ha olyan tájékoztatást kapnak, miszerint küszöbön áll a katonai akció. Horváth Gábor Hans Blix Dominique de Villepin francia kül­ügyminiszter tegnap közölte: hiva­talosnak és hitelesnek tekinti Bag­dad arról szóló döntését, hogy megsemmisíti asz-Szamúd-2-es rakétáit. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint is kezde­nek eredményeket hozni az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzései, ezért ezen az úton kell továbbhaladni. ­ Terrortámadás Karacsiban MTI-JELENTÉS Fegyveres támadás érte az Egyesült Ál­lamok karacsi konzulátusát péntek dél­előtt; három rendőr életét vesztette, hét megsebesült. Ismeretlen támadók csupán néhány méterről, egy füves-bokros területről au­tomata fegyverekből tüzet nyitottak az épülethez tartozó rendőrposztra, majd motorkerékpáron elmenekültek. PszAFP rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy a lövöldözés akkor kezdődött, amikor az őrök igazoltatni akarták a későbbi táma­dót. Később Karacsi rendőrfőnöke kö­zölte, hogy őrizetbe vettek egy afgán fér­fit, akit a támadással gyanúsítanak. Tavaly nyár óta szigorították a konzu­látus védelmét, mert akkor robbantásos merényletet követtek el az épületnél, megölve 12 pakisztáni személyt, és meg­sebesítettek további 40 embert. A pénteki lövöldözés után a forgalmat lezárták, és az esetleges autórobbantásos merénylet elleni elővigyázatosságból barikádokat emeltek az autók és az épület közé. Kül­földi sebesültje nincs a támadásnak. Pakisztán legnagyobb városa, Karacsi rendszeresen szélsőséges muzulmánok erőszakcselekményeinek a színtere, a célpont leggyakrabban az ország síita kisebbsége. A városban tavaly májusban tizenegy franciát és négy pakisztánit öl­tek meg egy szállodai terrortámadásban. Előzőleg elraboltak és filmfelvevő előtt gyilkoltak meg egy amerikai újságírót. Tegnap pakisztáni illetékesek közöl­ték, Pervez Musarraf elnök még nem döntött, hogy Pakisztán miként szavaz­zon a BT-ben az új amerikai-brit határo­zattervezetről. Kovács: Bagdadi evakuálás a NATO-val összhangban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Két diplomata kivételével hazatérnek Magyarországra a bagdadi nagykövetsé­gen dolgozó magyar állampolgárok - közölte Kovács László tegnap. A kül­ügyminiszter lapunk korábbi informá­cióját megerősítve hangsúlyozta: a Kül­ügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy - összhangban az EU- és NATO-tagál­­lamok magatartásával - szükség van er­re a lépésre. A bagdadi nagykövetségen egy ügyvivő és egy beosztott diplomata maradt, a többiek egy szomszédos or­szágba távoztak, ahonnan néhány napon belül térnek haza Magyarországra. Kovács László emlékeztetett arra, hogy a tárca már korábban lehetővé tette az iraki nagykövetségen dolgozók csa­ládtagjainak hazatérését, és hasonló volt a helyzet a térség más országaiban mű­ködő magyar missziók esetében is. - Ha a helyzet esetleg tovább élező­dik, akkor a bagdadi nagykövetségen hátra maradt két ember hazatérése is megtörténhet - jelentette ki a külügymi­niszter. Tegnap egyébként elhagyták Irakot az orosz diplomaták és üzletemberek csa­ládtagjai is. Bezárták a bagdadi orosz is­kolát, a nagykövetség azonban fennaka­dás nélkül folytatja munkáját - jelentet­te az Interfax hírügynökség. Február kö­zepén még hozzávetőleg hétszáz orosz dolgozott Irakban. Az ukrán állampolgárok közül 52-en már szintén elhagyták Irakot, de még 179-en maradtak. Az ukránok újabb cso­portja március 3-án vagy 4-én távozik: orosz repülőgép szállítja őket Bagdad­ból Moszkvába. Az Irakban élő ukránok zöme orosz vállalatok alkalmazottja. Kijev egyébként cáfolta tegnap a brit Guardian napilapban megjelent váda­kat, amelyek szerint hajtóműveket szál­lított volna az iraki asz-Szamúd-2-es ra­kétákhoz. Az ENSZ-segélyszervezetek 70 ezer, Irakban dolgozó vendégmunkás kime­nekítését készítik elő. Szervezik 205 ezer határvidéken élő iraki kiutaztatását is, akik a háború kitörésekor a szomszé­dos országokban találhatnak menedéket. Kurd ellenzéki találkozó Észak-Irakban Az Észak-Irakban tartott kurd konferen­cián megválasztották azt a hattagú taná­csot, amelynek vezető szerepet szánnak a leendő iraki kormányban - mondta la­punknak adott telefoninterjújában Dil­­shad Miran, a Kurd Demokratikus Párt londoni irodájának vezetője. A kurd részvétellel kialakított födera­tív iraki kormány ötletét Törökország mereven elutasítja, az Egyesült Államok azonban még nem akar egyértelmű ál­lást foglalni. Washington szerint ezzel a kérdéssel csak Szaddám eltávolítása után érdemes foglalkozni. A találkozón tárgyaltak a török csapa­tok kurd területre lépésének szándékáról is. A terv ellen a kurd pártok tiltakoznak, azt provokációnak tartják. Információ­ink szerint álláspontjukról magas rangú delegáció próbálja meggyőzni jövő hé­ten Washingtont. Amerika ez ügyben egyelőre csak annyit ígért: a kurd terüle­tekre belépő török csapatok mozgását „ők hangolják majd össze”. A megbeszélés - amelyen részt vett Zalmay Khalilzad amerikai különmeg­bízott is - többen aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államok katonai kormányzást akar bevezetni Irakban. A különmegbízott ezt cáfolva közölte: Wa­shington nem szándékozik Szaddámot egy másik katonai vezetővel felcserélni, és a háború végétől számított két hóna­pon belül demokratikus viszonyok ala­kulhatnak ki az országban. A kurdok képviselői jelzésértékűnek tartják, hogy az Egyesült Államok meg­bízottja részt vett a konferencián. Az ira­ki ellenzékiek a mostani alkalmat meg­előzően több mint egy évtizede nem tar­tottak iraki földön találkozót. Al Ghaoui Hesna Oroszo, Grúzia [a] Tbiliszi Örményi Azerbajdzsán Van­ta­r Tebriz Gaziantep q Urraia-tó @ AleppoMoszul Q Szíria [■] Damaszkusz Törökország Sivas © ... ......... 36. szélességi kör KirkukQ + Irán %Bí Szulejmánja [i] Bagdad 33. szélességi kör Kurd autonóm terület Szaúd-Arábia Repüléstilalmi zónák NÉPSZABADSÁG-grafika A Pentagon-tervek Észak-Korea ellen MTI-JELENTÉS A Pentagon ezekben a napokban katonai csapások terveit dolgozza ki észak-ko­reai célpontok, köztük nukleáris létesít­mények ellen - írta a tegnapi The New York Times. Védelmi tisztségviselők sze­rint csak a minden eshetőséggel számoló szokásos tervezés folyik. Ez manővere­ző robotrepülőgéppel végzett „sebészeti beavatkozástól” az elsöprő erejű bombá­zásig terjed, de az is felmerült, hogy har­cászati atomfegyverekkel iktassák ki a dél-koreai fővárost, Szöult fenyegető tü­zérségi állásokat. A szerző, Nicholas Kristóf szerint nő az esélye annak, hogy George Bush nyá­ron elrendeli a csapásokat, egy újabb ko­reai háborút kockáztatva. A szerző által összeállított kép szerint a katonai meg­oldásra hajló köröket maga az elnök in­tette le a nemzetbiztonsági tanácsban mostanáig. Az utóbbi időben azonban mintha kö­zeledett volna hozzájuk. Értesülések szerint dühöngött, amikor Richard Armitage külügyminiszter-helyettes azt mondta a kongresszusnak, hogy Ameri­kának tárgyalnia kell Észak-Koreával. A Fehér Ház tovább keményített állás­pontján, elvetve korábbi hajlandóságát arra, hogy multilaterális kereteken belül kétoldalú alapon is szóba álljon Phen­­jannal. Irak Magyarországgal szembeni ál­lamadóssága jelenleg mintegy 150 millió dollár — tudta meg a Népsza­badság. Ez a korábbi, magasabb volumenű adósságállomány része, ami azután maradt fenn, hogy Bag­dad elkezdte ugyan törleszteni tar­tozását, ám ez az öbölháború kitö­rését követően megszakadt. A kö­zel-keleti állam a tartozás fejében nyersolajat szállított Magyaror­szágnak, amit a ’90-es évek elején az Adria-vezetéken keresztül juttat­tak el hazánkba. (F. J. Gy.)

Next