Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
Itt NÉPSZABADSÁG DÉL - ALFÖLD 2003. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Az M5-öS és a nagy kutyatej cincér Az utolsó lakodalom megfakult díszei a lebontott Fúrás-kocsmában Az autópálya építése nyomán változik a táj, eltűnik nyomvonaláról az emberöltőkön keresztül lakott tanya, módosul a növény- és rovarvilág. Feladatokat ad ez a régészet, a néprajz, az ökológia szakembereinek. A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai, Bárkányi Ildikó, Gaskó Béla, Szalontai Csaba és Vörös Gabriella az M5-ös autópálya továbbépítésével kapcsolatos kutatómunkájukról számolnak be az alábbi cikkben. A kutatómunkát a régészek kezdték a kilencvenes években. Az 1993-1994 és 1998-2000 között végzett ásatások nagysága meghaladja a 330 ezer négyzetmétert, a feltárt régészeti jelenségek száma több mint hatezer volt, az előkerült leletek mennyisége csak tonnákban mérhető, és az ásatáson készített fotók, rajzok száma is meghaladja a több tízezret. A feltárt 61 régészeti lelőhely a legkülönbözőbb korszakokhoz köthető. Többségük az Árpád-korból és a szarmata korból való, de számos réz-, bronz- vagy avar kori lelőhelyet is feltártunk. A néprajzi osztály munkatársai 1998 tavaszán kapcsolódtak be a kutatómunkába. Tizenhárom kisajátított lakótanyáról, illetve közösségi épületről jegyeztünk fel minden, a helyszínen elérhető információt: a lakókkal, tulajdonosokkal készített interjúkon keresztül a méretarányos épületrajzokig, részleteket is megörökítő fényképekig. Munkánk során találkoztunk az elmúlt évtizedek változásai által alig érintett, népi építészeti ritkaságnak számító szabadkéményes épülettel és a napjaink kínálta korszerű eszközökkel felszerelt tanyai háztartással, intenzíven fejlődő, piacra termelő fóliázó családi üzemmel és önellátásra korlátozott, elöregedő gazdaságokkal egyaránt. A megépülő út gyökeresen megváltoztatja az itt lakók életét. Van, aki végleg a közeli faluba költözik, van, aki száz méterrel odébb épített új tanyát magának, van, akinek a kertje sarkában fog dübörögni az autóáradat és van, aki kilométereket kerékpározik majd, ha az egyébként pár száz méterre fekvő földjére, netán boltba igyekszik. A gyűjtött tárgyak közül ritkaságnak számít a századforduló táján használt, padlásról előkerült fűző, a változatos formákat mutató félszáz kocsmai szódásüveg, a tanyai ezermesterek ötletességét dicsérő, biciklikerekekre szerelt permetező. Az ún. Lippai-sarok egykori csárdaépületéről, a röszkei határban azóta lebontott Fúrus-kocsmáról és a lakótanyákról készült dokumentumok nemcsak népi építészeti szempontból értékesek, de a XX. század végére jellemző tanyai életmódnak is jelzői. A szatymazi határ egyik tanyájában bukkantunk olyan falfestésre, amely érintetlenül őrizte az előző századforduló lakáskultúrájának hagyományait. Megilletődötten hallgattuk az emlékezést a régi kocsma történetéről, melynek báltermében az utolsó lakodalom megfakult papírdíszei tanúskodtak a közösség életében játszott egykori központi szerepéről. Vizsgáltuk azt is, milyen hatása lesz a sztrádaépítésnek az önszabályozásra képes természetes és természetközeli élőhelyekre. A nyomvonal mellett elsősorban a különféle tavak, vízállások, vízparti társulások és gyepek tartoznak ebbe a kategóriába. Az általunk kutatott területeken számos növénytársulást találtunk, többek között fűzlápot, fűzligetet, nádast, gyékényest, tavi kákást, kékperjés láprétet, sziki káka mocsarat, hernyópázsitot, vakszik növényzetet, ürmös szikespusztát, cickafarkos szikespusztát, sziki sásrétet, zsázsás mézpázsitot, sziki szittyórétet, ecsetpázsitos mocsárrétet, fehértippanos mocsárrétet, kékperjés láprétet és zsályás-legyezőfüves sztyepprétet. A nyomvonal mentén tizennégy védett és egy fokozottan védett növényfaj él. Ez utóbbi a pókbangó, melyre Kiskundorozsma-Hosszúháton bukkantunk. Védett fajok: érdes csüdfű, gyíkpohár, erdélyi útifű, kisfészkű aszat, homoki bakszakáll, homoki kikerics, epergyöngyike, fátyolos nőszirom, mocsári kosbor, poloskaszagú kosbor, hússzínű ujjaskosbor, őszi füzértekercs, konkoly, tarka sáfrány és budai imola. A tarka sáfrány itt felfedezett állományának tőszáma alapján ez a vidék bízvást tekinthető a máshol meglehetősen ritka növény első számú hazai génbankjának. A térség kétéltűfaunája az alábbi fajokból áll: dunai gőte, pettyes gőte, vöröshasú unka, zöld varangy, barna ásóbéka, zöld levelibéka, kecske- és tavi béka, kis tavi béka. A hüllők közül a fürge- és a zöldgyík, valamint a vízisikló és a mocsári teknős került elő. Az M5-ös autópálya nyomvonala madárvonulások útvonalába esik, így az itteni szikes kismedencék fontos pihenő-, és erőgyűjtő helyeknek tekinthetők. Csapadékos esztendőkben a vadvízzel elárasztott semlyékesek a nagy- és a kiskócsagok, a szürke gémek, a bakcsók, továbbá a kanalasgémek számára létfontosságú táplálkozóterületek. Rovartani megfigyeléseink során a nyomsáv környezetében tíz védett bogárfajt találtunk, melyek a következők: aranypettyes bábrabló, szárnyas-, mezei-, ragyás futrinka, kis szarvasbogár, pompás virágbogár, holdszarvú ganéjtúró, hengeres szalmacincér, szalmacincér, nagy kutyatejcincér. Közülük a szárnyas futrinka ritkaságnak számít. Azok, akik megismerkednek munkáinkkal, eljönnek és megnézik kiállításunkat, ha valamikor a be nem látható jövőben az autópályán haladnak Szeged felé, gondoljanak e táj múltjára, milyen lehetett az autópálya megépítése előtt. Az évtizedek változásai alig érintették ezt a házat Jelentős fejlesztéseket végrehajtó, kiváló eredményeket elért borászat pályázatot hirdet a BORÁSZATI VEZETŐ munkakörbe. Új munkatársunknak hosszú távú munkahelyet, igény esetén szolgálati lakást, korrekt anyagi feltételeket kínálunk. A részletes szakmai önéletrajzokat „Borászat” jeligére, a Népszabadság Közép-Dunántúli Képviseletébe, a 8200 Veszprém, Virág Benedek u. 4. számra várjuk. NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK és RÁGCSÁLÓIRTÓK széles választékával várjuk a GAZDABOLTOKAT, FELHASZNÁLÓKAT és SZOLGÁLTATÓKAT NAGYKER TELEPHELYEINK: 1153 Budapest, XV. ker., Késmárk, u. 11-13. (a volt Agroker) Tel.: 417-3081, 417-3082 Fax: 417-3083 5000 Szolnok, Körösi u. 98-100. Tel./fax: (56) 502-104, 06 (30) 998-757- 8420 Zirc, Park u. 205/2. Tel.: 06 (40) 949-919 06 (30) 956-8542. Fax: (88) 583-771 www.bagikft.hu Pályázati kiírás Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete értékesítésre meghirdeti az önkormányzat tulajdonát képező ajkai, 1322/9 hrsz.-ú, „közpark” megnevezésű ingatlanból kialakításra kerülő, kb. 60 000 m2 nagyságú területet kereskedelmi, szolgáltatói célra az alábbi feltételekkel: A vevő kötelessége: - a szabályozási terv módosítási költségeinek fedezése, - a terület teljes infrastruktúrájának (utak, térvilágítás, közműhálózat, parkrendezés stb.) kiépítése, - a Korányi u. - Fő út közötti útszakasz felújítása, - a Vásár u. felől közúti csatlakozás megépítése, - az előszerződés megkötésekor 20 000 000 Ft foglaló megfizetése, - a szabályozási terv elfogadását követő 15 napon belül az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár 50%-ának megfizetése, a vételár fennmaradó részét az adásvételi szerződés megkötésétől számított 90 napon belül kell megfizetni. Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartja jogát, hogy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa. A pályázat beadási határideje: a megjelenést követő 30 nap. A pályázatokat zárt borítékban, „Városliget” jeligére kell benyújtani Ajka Város Önkormányzata, Schwartz Béla polgármester részére, 8400 Ajka, Szabadság tér 12. A pályázathoz mellékelni kell a beépítésre vonatkozó látványtervet. A pályázatok elbírálására 2003. április 30-ig kerül sor./ ÜMAMI Friss import 34%-os ueszire ammóniumnitrát, W 3x15-ös komplex NPK műtrágya kapható! TRANZIT-KER Rt. Debrecen, Jókai u. 1. Tel./fax: (52) 412-660, (44) 366-866 Mobil: 20-938-2693, 30-938-6478, 30-205-6769, 70-318-5880 Délalföldi képviseleti iroda Szegeden - Keretes és apróhirdetések felvétele - NÉPSZABADSÁG Multimédia a NÉPSZABADSÁG-ba és más lapokba CD-ROM-ok - NÉPSZABADSÁG-előfizetés - Lapok nagy választékban Érdeklődés és felvilágosítás a 6722 Szeged, Mérey u. 6/B. 1/106. alatt, továbbá a (62) 540-294-es, 540-295-ös telefonszámon, a (62) 540-299-es faxszámon, valamint a 06 (30) 515-7025-ös mobilszámon. NÉPSZABADSÁG : Nem kifizetődő a libatömés Egy év alatt a korábbi 70 család közül 25 abbahagyta a libatömést Eleken. Sípos Sándor, a térség libásai által alakított érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a tavaly januárban alakított érdekképviselet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeiket, nem sikerült a libatömők számára jobb alkut kötni a felvásárlókkal. Bár valamennyi nagyobb feldolgozót sorra jártak, nem tudtak jobb árakat, ellenőrzött, objektív minősítést kiharcolni. Egy kilogramm első osztályú máj ára egy év alatt 1800-2000 forintról 1500-1600 forintra esett vissza. A másodosztályúért már csak 1200, a harmadosztályúért 850 forintot fizetnek. Nőtt az úgynevezett árrés is: a tömni való libát ma is kilogrammonként 360 forintos áron adják ki a tömőkhöz, de míg a hízott libáért korábban 305 forintot fizettek kilónként, ma csak 290 forint az ára. Bárhová mentünk, a feldolgozók képviselői azt mondták: piacgazdaság van, a kereslet-kínálat szabja meg, mennyi az ár. Hozzátették: aki ennyiért nem akar, az ne tömjön! — mondja a képviselet sikertelenségét magyarázva Sipos Sándor. Így a megnövekedett minimálbért sem éri el a libatömő családtagok jövedelme. Nincs azonban sok választásuk, legfeljebb az önkormányzathoz mehetnek az emberek korlátozott számban közmunkásnak. A helyzet javulására sincs kilátás: jobb árral nem kecsegtetnek a feldolgozók, miközben az európai uniós belépéssel újabb szigorításoknak, költségnövekedésnek nézhetnek elébe a libatömők. Az egyik legfőbb félelmük ugyan nem igazolódott: uniós tagként is lehet tömni a libákat, még géppel is, de „kíméletes módon”. Kérdem Sipos Sándort, mit jelent a „kíméletes mód” a gépi libatömés esetében. Azt feleli, pontos kritériumot ő sem olvasott, a legkonkrétabb megfogalmazás úgy hangzott, hogy ki ne repedjen az állat begye. Erre eddig is ügyeltek, a gazdának eddig sem volt érdeke, hogy ne meghízzon, hanem elpusztuljon az állat. Megmaradt azonban a környezetvédelmi szigorítások fenyegetése. Nemcsak Eleken, hanem a térségben Kevermesen, Kétegyházán, Lökösházán, Újkígyóson is sokan foglalkoztak töméssel. A jövőben nagyobb jelentősége lesz, hogy a térség a Maros hordalékkúpján egy stratégiai édesvízkészletet jelentő vízbázis fölött van. Emiatt mind a szalmás trágyát, mind a hígtrágyát úgy kell tárolni, hogy káros anyagai ne juthassanak a talajvízbe. A jövőben a szántóföldre sem lehet kijuttatni ezt a trágyát. Egyelőre nincs olyan hely, ahol átvennék és szakszerűen feldolgoznák, ugyanakkor a libatömés jövedelmezőségét végleg aláássa, ha szakszerű trágyatárolókat kell építeniük a gazdáknak. T.I. Hagyományos libatömés Sipos Sándor portáján FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Panorámás buszállomás A nagymamám állítja, hogy a fájós lábú öregeket érdekli leginkább, hogy hol lesz a buszállomás Szegeden. Most éppen az foglalkoztatja, hogyan fog bemenni a kórházba, vizsgálatra. Amióta nehezen megy neki az evés, a városhoz közeli faluból rendszeresen utazik Szegedre, a kórházba. Nagymamám mindennap kiolvassa az újságot és megnézi a híradót. A szegedi buszpályaudvar ügye nagyon foglalkoztatja. Hagymavágás közben attól fél, ha kiviszik az állomást a mostani helyéről a Volán-telep mellé, akkor hogyan fog ő majd eljutni a kórházba. Nagyon föl kell készülnie ezekre az utakra, ezért jó előre tudni, hol teszi le a helyközi csuklós. Az előző önkormányzat tervétől amiatt szorongott, hogy emeletes lesz a Mars téri buszállomás - le is rajzolták az újságban, milyen magas lesz. Nem tudott volna annyit lépcsőzni, a mozgólépcsőre viszont nem mert volna rálépni. De az is baj lenne, ha kivinnék messzire a buszpályaudvart, ahogyan újabban ígérgetik. Mondom neki, ne aggódjon, nem fogja őt a helyközi busz egyhamar a Bakay Nándor utca végénél letenni. De nem lehet meggyőzni, hogy évekbe telik egy ilyen buszállomás-költöztetés. Nagymama szereti a panorámás buszokat, de bosszankodik is, hogy az olyanon mindig megfázik, mert őt ott kondicionálják. - A Pistáéknak kondicionálós még az autója is - bólogat jelentőségteljesen. - Összefóliázták azt a nagy piros dzsipet - magyarázza aztán sokszor még Janikának, a fiuknak is odaadják. A Janika meg a busz előtt beáll a megállóba, és fölveszi a lányokat, hogy ővele menjenek be Szegedre. Na, nekik mindegy, hogy hová teszik a buszállomást. A falu szélén színes házak állnak. A városból kiköltözöttek laknak bennük. Ott férfiak sohasem szállnak föl a buszra. Az apák autóval járnak. Ott veszi föl a Janika reggel a lányokat. - A kis Gabi is ott száll föl - gondolkodik tovább hangosan mama, és nagyot nyög, miközben pipiskedve leveszi a lisztesdobozt a polcról. Nagyapám magas, jó kiállású ember volt, magához mérte a polcot. A Gabi zeneórára jár délután — magyarázza. — De nem ő viszi a gitárt, hanem az apja autón, mert a buszon, a tömegben egyszer megroppantották. A sofőrök is mondták neki, hogy ne szálljon föl azzal. Nagymama sajnálja a Gabit, amiért a nagy táskával együtt szokott himbálózni a kapaszkodón. Tudja, milyen az: egyszer a nagyinak sem adták át a helyet, és roszszul lett, amikor az esőtől gőzölgő pufidzsekik között szorongott. Csak azt nem érti, hogy ha egyszer kiköltöztek a faluba, miért kell annak a gyereknek a városi iskolába járnia. Nagymama a spájzból kifelé beszélve beszámol, hogy a második szomszéd azt is mondta, hogy nem ott lesz a piac, ahol a buszállomás. Úgyhogy ez most már biztosan igaz. - Hát akkor, hogy lesz? - néz kérdőn, miközben a keze fejével tartja a szemüvegét. Fölteszi a piros lábast az asztalra, és azt mondja: — Ahhoz az igazgatóhoz kellene elmenni, láttam a fényképét az újságban. Azt kéne tőle megkérdezni, hogy az ilyen öregekre gondolt-e? Mert azt ő is látja biztos, hogy a fiatalok már mind autóval meg kondicionált dzsippel járnak. Szemes Molnár Balázs ___Cikkünk Nyomán___ Híd a semmibe Olvasva az útépítési koncepcióról, előre látom azt a botrányt, mely a szekszárdi híd átadása után pattan ki, a volt és jelenlegi kormány hogyan mutogat egymásra, ugyan melyiknek a kormányzása alatt nem jutott senkinek eszébe egy 10 kilométeres utat még megépíteni. Az átadás után jönnek majd rá ugyanis, hogy a híd nem vezet sehová. A híd két utat köt össze: a 6-ost és az 51-est. A Dunántúlról átjőve Dusnok alatt az 51-es útba torkollik, s onnan vagy jobbra Sükösd és a bajai híd felé, vagy balra Kalocsa-Solt irányába a dunaföldvári híd felé lehet menni, egyenesen az 54- es útra, Hajós irányába viszont nem. Ezt a Dusnok-Hajós közötti 10 kilométeres szakaszt elfelejtették megépíteni, ezért minden járműnek körülbelül 20 kilométert kell kerülnie minden alkalommal. Tervezve van az M9-es út, de ennek építése évek múlva várható. Addig is jó lenne, ha a híd azt a szerepet töltené be, amire szánták: kösse össze a Dunántúlt a Tiszántúllal. Ennek a jelzett kis útszakasz hiánya lesz a legnagyobb akadálya. Kowalsky Péter