Népszabadság, 2003. április (61. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-01 / 76. szám

2 1 % Haditudósítók munkakörülményei a fővárosban MTI-JELENTÉS Az iraki háborúról tudósító külföldi új­ságírók napi 125 eurót fizetnek Bagdad­ban a helyi sajtóközpontnak, és csak a tá­jékoztatási minisztérium egy alkalma­zottjának a vezetésével közlekedhetnek - erről tájékoztatta olvasóit a spanyol El País hétfőn bagdadi kiküldött tudósítója alapján. A külföldi újságíróknak eddig csak akkor kellett bejelenteniük helyvál­toztatásukat és helyi vezetőt kérniük, amikor a fővároson kívülre utaztak. Ez azonban most már Bagdadon belül is kö­telező. Az újságírók nem közlekedhet­nek taxin, és csak két kijelölt szállodában szállhatnak meg. Az El País tudósítója szerint bizonyos megszorító intézkedé­sek eddig is léteztek, de a hatóság szemet hunyt be nem tartásuk felett. Más intéz­kedéseket­­ például éjszaka nem mehet­tek az utcára annak ellenére, hogy nin­csen kijárási tilalom - eddig is szigorúan betartottak. Az El País megjegyezte, olyan sok kül­földi tudósító érkezett Bagdadba, hogy a tájékoztatási minisztérium emberei nem biztos, hogy mindenkit kísérgetni tudnak majd. Az iraki hatóságok bizonyos fokú cenzúrát is alkalmaznak: megtiltották például a lövedékek irányának a megha­tározását, valamint a célpontok elhelyez­kedéséről szóló tájékoztatást. Az El País tudósítója idézte egy görög kollégáját, aki így fogalmazott bagdadi munkakörül­ményeiről: A megszorításokkal az iraki­ak ugyanúgy járnak el, mint az amerikai­ak. Csakhogy itt még fizetnünk is kell azért, hogy bombázzanak bennünket. Arnett ráfizetett az interjúra WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Felmondott Bagdadban lévő munkatár­sának az MSNBC-n látható National Geographic Explorer. Peter Arnett, a vi­lág egyik leghíresebb televíziós újság­írója azt követően vált kegyvesztetté, hogy rögtönzött interjút adott az iraki te­levíziónak. A riporter, aki sosem utasítja el a munkája után érdeklődő kollégákat, azt mondta az őt egyenruhában kérdező iraki újságírónak, hogy az irakiak a várt­nál nagyobb ellenállást tanúsítanak, ami miatt át kell írni az amerikai háborús ter­veket. Szerinte odahaza nő a háborúval szembeni ellenállás, amit erősítenek az ő áldozatokat bemutató tudósításai is. A bagdadi tévé vasárnap délután két­szer is leadta az interjút, amelyből részle­teket amerikai csatornák is közöltek. A kifejezetten nacionalista Fox News mű­sorában republikánus politikusok rögtön élesen bírálták Arnettet, amiért az ellen­ség mellé állt. A Fehér Ház vagy a Penta­gon nem kommentálta az interjút, amely­ben Arnett semmi olyat nem mondott, ami ne szerepelt volna előzetesen az amerikai sajtóban. A riporter másnap Bagdadból kért bocsánatot az amerikai nézőktől. Az NBC, amely saját tudósítói­nak távozása után szintén átvette Arnett bagdadi anyagait, előbb védelmébe vette a tudósítót, hétfő délelőtt azonban az MSNBC-hez hasonlóan bejelentette, hogy megszakítja vele a kapcsolatot. Peter Arnett még a vietnami háborúból az AP hírügynökségnek küldött tudósítá­saiért kapott Pulitzer-díjat. 1991-ben Bagdadból tudósította a CNN-t, élő egye­nes adásban számolt be a légitámadások­ról. A Fehér Ház akkor haragudott meg rá, amikor riportot készített egy lebombá­zott gyermektápszerüzemről, amely a Pentagon szerint vegyi fegyvereket elő­állító gyár volt. Később ő volt a riporte­re annak a sztorinak, amely egy laoszi falu elleni állítólagos amerikai vegyi tá­madás tényeit tárta volna fel - később azonban kiderült, hogy hamis adatokon alapult. Amett helyzete ezt követően megingott a CNN-nél, és a riporter rövi­desen az NBC-hez került.­ ­ FOTÓ: REUTERS /NBC NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2003. ÁPRILIS 1., KEDD Új tervek, új hadosztályok H­arcok Bászránál és Nedzsefnél - Légitámadások Bagdad ellen WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai légierő az elmúlt 24 órában több mint ezer bevetésben támadta az ira­ki Köztársasági Gárda három, Bagdadot védő hadosztályát. A szárazföldi csapa­tok élén haladó 7. páncélosezred felderí­tést végez, de egyelőre nem kísérelte meg az előretörést. A harckocsik a múlt hét közepe óta gyakorlatilag ugyanott tarta­nak: nyolcvan kilométerre vannak Bag­dadtól. A szemben álló Medina hadosz­tály a légitámadásokban már elveszítette páncélosainak felét. Korábban szakértők azt mondták, hogy ez egy sikeres száraz­földi támadás előfeltétele. Közben Kar­bala felől a Köztársasági Gárda újabb egységei érkeznek a térségbe: a Hammu­­rápi és a Bagdad nevű hadosztályok. A britek elfoglalták Bászra egyik elő­városát, amelyből korábban páncélosok támadták őket. A tengerészgyalogság las­san teljesen körbeveszi a várost, és egyes külső részekben házról házra járva keresi a Fedajin milícia tagjait. A brit parancs­nokság visszavonta azt a korábbi jelen­tést, miszerint elfogták a harcokat irányí­tó egyik iraki tábornokot. Az amerikaiak viszont állítják, hogy elfogtak egy iraki tábornokot, aki az ország nyugati részé­ben megmutatta, hol van elrejtve 26 lég­védelmi rakéta és hat löveg. A harctéri jelentésekben új amerikai hadosztályok nevei tűnnek fel. A 82. ejtő­ernyős-hadosztály a Nedzsef és Szama­­vah környéki összecsapásokban mintegy 100 milicistát ölt meg, ötvenet fogságba ejtett. A 4. gyalogoshadosztály több ezer katonája a hét végén Kuvaitba érkezett, ahol már folyik a török partokról ide át­irányított fegyverzetük kirakodása. A ka­tari főhadiszálláson lázasan dolgoznak a Bagdad elleni támadás tervein. A Fehér Ház minél gyorsabban meg akarja indíta­ni az offenzívát, mert egyre zavaróbbnak tartja a hadműveletek leállásáról szóló beszámolókat. A Vörös-tengerről az iraki partok tér­ségébe tart több nagy amerikai felszíni hajó, miután Szaúd-Arábia megtagadta a manőverező robotrepülőgépek átrepülé­­sét. Rijádban arra hivatkoztak, hogy „szárnyas rakéta” hullott az ország terüle­tére. A haditengerészet eddig hétszáz ma­nőverező robotrepülőgépet lőtt ki, ami a készlet egyharmada. Több, tartalékait ki­merítő tengeralattjáró hazaindult, helyük­re újak indultak. Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter tegnap harcias nyilatkozatban szögezte le, hogy a támadó koalíció minden fron­ton vereséget szenvedett, és visszavonu­lóban van. Szerinte az amerikai és a brit katonák csak akkor lesznek biztonság­ban, ha megadják magukat. Sajtójelentések szerint a hét végén ak­tivizálódtak a republikánus párt mérsé­kelt erői. Egyes honatyák arra hívják fel Bush elnök figyelmét: túlságosan is egy­oldalú, kizárólag a háború legbuzgóbb tá­mogatóiból áll az őt körülvevő tanács­adói kör. A republikánusok attól tartanak, hogy a „héják” túlsúlya nemcsak a hábo­rú során okozhat károkat, hanem a 2004- es elnökválasztási esélyeket is rontja. Colin Powell külügyminiszter vasár­nap este figyelmeztetett, hogy Szíria kri­tikus döntés előtt áll: választania kell a terrorizmus és Szaddám Huszein haldok­ló rezsimjének támogatása, illetve egy másik, reménytelibb irány között. A dön­tésért és következményeiért Powell sze­rint egyedül Szíria a felelős. Damaszku­szi politikusok már korábban azt mond­ták, hogy szerintük Irak után Szíria kö­vetkezik a megdöntendő közel-keleti kor­mányok amerikai listáján. A CNN beszámolója szerint a Penta­gon megtiltotta, hogy a televíziók az el­esett amerikai katonák hazaszállításáról közöljenek felvételeket. A hírcsatorna il­lusztrációként korábbi képeket mutatott, amikor más háborúkban elesett amerikai katonák zászlóval letakart koporsóit hoz­ták ki a repülőgépek rakteréből. További cikkeink a 7. oldalon Amerikai katonák tűzharcban elfoglalnak egy Eufráteszen átívelő hidat FOTÓ: MTI/AP - JOHN MOORE A HÁBORÚ 12. NAPJÁNAK FŐBB ESEMÉNYEI 1. Amerikai bombázók és manő­verező robotrepülőgépek nagy erejű támadást hajtottak végre bagdadi középületek, így a tá­jékoztatási minisztérium és az egyik elnöki palota ellen. Talá­lat érte Szaddám Huszein Kuszaj nevű fiának palotáját. 2. Amerikai tengerészgyalogosok támadást intéztek Satra város ellen, hogy likvidálják az iraki gerillatámadásokat irányító parancsnokokat. 3. Húszórás ütközet után a brit ki­rályi tengerészgyalogság beke­rítette a dél-iraki Bászrát. 4. A 3. amerikai gyalogoshad­osztály egységei bekerítették Nedzsefet, a síiták szent váro­sát, amelynek határában összecsaptak a Köztársasági Gárda erőivel. 5. Első alkalommal látogattak meg iraki hadifoglyokat a Nemzetközi Vöröskereszt illeté­kesei. A tizenöt fős küldöttség az Umm-Kaszr déli kikötőváros közelében lévő táborban járt. 6. Iraki katonák a Vörös Félhold mentőautójából tüzet nyitot­tak amerikai katonákra. Hár­mat közülük megsebesítettek, egyet súlyosan. ­ Elmaradt a síita népfelkelés A háborús tervek készítői azt feltételezték, hogy a koalíciós csa­patok hathatós támogatást kapnak a „felszabadított” lakosság­tól. A népfelkelés azonban várat magára, ami Washingtonban csalódást kelt, Bagdad számára viszont lehetőségeket teremt. A lakosság tartózkodásának történelmi és gyakorlati okai vannak. Irak fiatal, mesterségesen létrehozott állam, lakói hagyományo­san nacionalisták. A térség sok háborút látott, és jócskán volt dolga gyarmatosító hadseregekkel. Dél-Irakban a síita lakosság 1991-ben amerikai biztatásra felkelt az ország középső részéből származó, szunnita Szaddám Huszein ellen. Az idősebb Bush elnök környezete akkor úgy vélte, hiba lenne katonai erővel megdönteni a rezsimet, de a cél esetleg belső lázadással is elér­hető. A síitáknak azonban nem volt esélyük a Köztársasági Gár­da hadosztályaival szemben. A harcokban sok ezren estek el, a megtorlások pedig még több áldozatot követeltek. Az amerikai­ak az ismételt segélykérés ellenére sem nyújtottak segítséget, csupán az iraki légierő tevékenységét akadályozták meg. A síiták azóta nem bíznak az amerikai ígéretekben, sőt harag­gal idézik fel a korábbi szószegést. További problémát jelent, hogy a rezsim gerincét adó Baath párt félkatonai alakulatai, és az elnök idősebbik fia, Udaj vezetése alatt álló Fedajin milícia jóval nagyobbnak és szervezettebbnek tűnnek, mint azt előzete­sen feltételezték. Az amerikai televíziókban a helybéliek ujju­kat a torkuk előtt elhúzva jelzik, miért nem hajlandók beszélni. A hivatalos Washington ijesztő történetekkel bombázza az közvéleményt. Egy asszonyt állítólag felakasztottak, mert inte­getett a „felszabadító” katonáknak. Más esetben kivágták egy ellenzéki aktivista nyelvét, és a szerencsétlent addig hagyták Bagdad egyik terén kikötve, amíg el nem vérzett. Az epizódok­ról a sajtó csak a politikusok beszédéből értesült. A Dél-Irakban tapasztaltak aggasztják a katonai stratégákat, akik szerint a re­zsim hatalmi elitjét adó szunnita lakosság részéről még kevésbé lehet támogatásra számítani. A Bagdadot ért bombatámadások polgári áldozatai tovább csökkentik a koalíció népszerűségét. Horváth Gábor Amira Dzsavad iraki színésznő egy Amerika-ellenes videó­klip forgatásán Bagdadban fotó: mti/afp - ramzi hajdar Nem jön több csoport Taszárra MUNKATÁRSUNKTÓL Az amerikaiak jövő héten sátort bontanak Taszáron. Ez azt valószínűsíti, hogy bár a megállapodás szerint év végéig tarthat a kiképzés a somogyi bázison, nem lesz folytatás. Várhatóan a Kaposváron felállí­tott információs központ is beszünteti te­vékenységét, és nem lesz szükség a foko­zott biztonsági intézkedésekre. A magyar honvédség Taszár környékére vezényelt egysége még egy ideig a térségben ma­rad, ahol jelenleg egy hőkamerás gyakor­laton vesz részt. A komoly belpolitikai vitáktól kísért taszári kiképzésre a kormány adott en­gedélyt. A felhatalmazás alapján össze­sen háromezer iraki érkezhetett volna a dunántúli bázisra, végül két hullámban összesen 82 önkéntest képeztek ki. A ki­képzésről számos nyilatkozat látott nap­világot. A hivatalos kormányzati beje­lentések sem voltak kezdetben egyértel­műek, hogy mi zajlik Taszáron. Előbb tolmácsképzésről, majd az új közigazga­tás kiépítéséhez szükséges felkészítésről volt szó, miközben ellenzéki politikusok terrortámadástól óvták Taszárt és harci tréninget gyanítottak a bázison. Bagdadban aktív az orosz hírszerzés MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Moszkvai lapértesülés szerint az orosz hírszerzés emberei Bagdadban napi kap­csolatban állnak az iraki vezetéssel. Az akció célja, hogy a jelenlegi rezsim megbukásával ne kerüljenek amerikai kézre a titkos archívumok. A Nyezaviszimaja Gazeta úgy tudja: az orosz hírszerzés, az SZVR titkos ügynö­kei napi rendszerességgel találkoznak Bagdadban az iraki vezetőkkel. Bár az in­formáció forrását a lap nem fedte fel, az újság állítólag igen jó kapcsolatokkal ren­delkezik katonai és hírszerzési körökben. Moszkva számára több okból is fontos lenne megszerezni az iraki titkos archívu­mok anyagait - véli a lap. Egyrészt így könnyebben biztosíthatóak lennének Oroszország érdekei a háború utáni Irak­ban, másrészt megállapítható lenne, hogy a jelenlegi bagdadi rezsim milyen orosz politikai erőket pénzelt, harmadrészt pe­dig Moszkva értékes iraki hírszerzési in­formációkhoz jutna. Bár az újság nem említi, elképzelhető, hogy a Kreml így kí­vánja eltüntetni az állítólagos orosz em­bargósértések bizonyítékait is. Az orosz újságcikk feltételezi, hogy Jevgenyij Primakov exkormányfő feb­ruári váratlan bagdadi villámlátogatá­sának is az volt a fő célja, hogy rábírja Irakot az irattári anyagok átadására. Pri­­makovot - aki egykor a szovjet hírszer­zés feje volt - Szaddám Huszein is fo­gadta, de a találkozó kevés publicitást kapott. Az orosz külügyminisztérium mindössze egy szűkszavú közleményt adott ki a látogatással kapcsolatban, így az út igazi okáról csak találgatni lehetett. Szalai Zoltán ­ Az EU nem fogad iraki menekülteket BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az EU egyelőre nem lépteti érvénybe azt az uniós törvényt, amelynek kereté­ben ideiglenes, egy évre szóló menedé­ket kapnának az iraki háború elől mene­külők. A tizenöt tagállam közül csak Svédország és Finnország jelezte, hogy szükség esetén hajlandó befogadni ira­kiakat. A többiek szerint egyelőre nem indult tömeges menekültáradat, s ha mégis bekövetkezik, akkor se jöjjenek Európába. Az EU inkább Irakba és a ve­le szomszédos országokba küld pénzt, illetve segélyszállítmányokat. Brüsszel azonban itt is kiköti, hogy a küldeményeket csakis független nem­zetközi szervezetek vehetik át­ és oszt­hatják szét, amerikai és brit hivatalok, il­letve katonák nem. Az EU-tagállamok egyik fele még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy bármilyen módon belekeveredjen az iraki háborúba. Folytatódik Európa egyik felének vi­tája Amerikával arról is, hogy a majdani iraki közigazgatásban milyen szerepet kapjon az ENSZ, és ezen belül egy kü­lön brit-francia vita arról, hogy miként értelmezzék a világszervezet szerepét a segélyezésben. F.O.

Next