Népszabadság, 2003. április (61. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-01 / 76. szám
2 1 % Haditudósítók munkakörülményei a fővárosban MTI-JELENTÉS Az iraki háborúról tudósító külföldi újságírók napi 125 eurót fizetnek Bagdadban a helyi sajtóközpontnak, és csak a tájékoztatási minisztérium egy alkalmazottjának a vezetésével közlekedhetnek - erről tájékoztatta olvasóit a spanyol El País hétfőn bagdadi kiküldött tudósítója alapján. A külföldi újságíróknak eddig csak akkor kellett bejelenteniük helyváltoztatásukat és helyi vezetőt kérniük, amikor a fővároson kívülre utaztak. Ez azonban most már Bagdadon belül is kötelező. Az újságírók nem közlekedhetnek taxin, és csak két kijelölt szállodában szállhatnak meg. Az El País tudósítója szerint bizonyos megszorító intézkedések eddig is léteztek, de a hatóság szemet hunyt be nem tartásuk felett. Más intézkedéseket például éjszaka nem mehettek az utcára annak ellenére, hogy nincsen kijárási tilalom - eddig is szigorúan betartottak. Az El País megjegyezte, olyan sok külföldi tudósító érkezett Bagdadba, hogy a tájékoztatási minisztérium emberei nem biztos, hogy mindenkit kísérgetni tudnak majd. Az iraki hatóságok bizonyos fokú cenzúrát is alkalmaznak: megtiltották például a lövedékek irányának a meghatározását, valamint a célpontok elhelyezkedéséről szóló tájékoztatást. Az El País tudósítója idézte egy görög kollégáját, aki így fogalmazott bagdadi munkakörülményeiről: A megszorításokkal az irakiak ugyanúgy járnak el, mint az amerikaiak. Csakhogy itt még fizetnünk is kell azért, hogy bombázzanak bennünket. Arnett ráfizetett az interjúra WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Felmondott Bagdadban lévő munkatársának az MSNBC-n látható National Geographic Explorer. Peter Arnett, a világ egyik leghíresebb televíziós újságírója azt követően vált kegyvesztetté, hogy rögtönzött interjút adott az iraki televíziónak. A riporter, aki sosem utasítja el a munkája után érdeklődő kollégákat, azt mondta az őt egyenruhában kérdező iraki újságírónak, hogy az irakiak a vártnál nagyobb ellenállást tanúsítanak, ami miatt át kell írni az amerikai háborús terveket. Szerinte odahaza nő a háborúval szembeni ellenállás, amit erősítenek az ő áldozatokat bemutató tudósításai is. A bagdadi tévé vasárnap délután kétszer is leadta az interjút, amelyből részleteket amerikai csatornák is közöltek. A kifejezetten nacionalista Fox News műsorában republikánus politikusok rögtön élesen bírálták Arnettet, amiért az ellenség mellé állt. A Fehér Ház vagy a Pentagon nem kommentálta az interjút, amelyben Arnett semmi olyat nem mondott, ami ne szerepelt volna előzetesen az amerikai sajtóban. A riporter másnap Bagdadból kért bocsánatot az amerikai nézőktől. Az NBC, amely saját tudósítóinak távozása után szintén átvette Arnett bagdadi anyagait, előbb védelmébe vette a tudósítót, hétfő délelőtt azonban az MSNBC-hez hasonlóan bejelentette, hogy megszakítja vele a kapcsolatot. Peter Arnett még a vietnami háborúból az AP hírügynökségnek küldött tudósításaiért kapott Pulitzer-díjat. 1991-ben Bagdadból tudósította a CNN-t, élő egyenes adásban számolt be a légitámadásokról. A Fehér Ház akkor haragudott meg rá, amikor riportot készített egy lebombázott gyermektápszerüzemről, amely a Pentagon szerint vegyi fegyvereket előállító gyár volt. Később ő volt a riportere annak a sztorinak, amely egy laoszi falu elleni állítólagos amerikai vegyi támadás tényeit tárta volna fel - később azonban kiderült, hogy hamis adatokon alapult. Amett helyzete ezt követően megingott a CNN-nél, és a riporter rövidesen az NBC-hez került. FOTÓ: REUTERS /NBC NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2003. ÁPRILIS 1., KEDD Új tervek, új hadosztályok Harcok Bászránál és Nedzsefnél - Légitámadások Bagdad ellen WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai légierő az elmúlt 24 órában több mint ezer bevetésben támadta az iraki Köztársasági Gárda három, Bagdadot védő hadosztályát. A szárazföldi csapatok élén haladó 7. páncélosezred felderítést végez, de egyelőre nem kísérelte meg az előretörést. A harckocsik a múlt hét közepe óta gyakorlatilag ugyanott tartanak: nyolcvan kilométerre vannak Bagdadtól. A szemben álló Medina hadosztály a légitámadásokban már elveszítette páncélosainak felét. Korábban szakértők azt mondták, hogy ez egy sikeres szárazföldi támadás előfeltétele. Közben Karbala felől a Köztársasági Gárda újabb egységei érkeznek a térségbe: a Hammurápi és a Bagdad nevű hadosztályok. A britek elfoglalták Bászra egyik elővárosát, amelyből korábban páncélosok támadták őket. A tengerészgyalogság lassan teljesen körbeveszi a várost, és egyes külső részekben házról házra járva keresi a Fedajin milícia tagjait. A brit parancsnokság visszavonta azt a korábbi jelentést, miszerint elfogták a harcokat irányító egyik iraki tábornokot. Az amerikaiak viszont állítják, hogy elfogtak egy iraki tábornokot, aki az ország nyugati részében megmutatta, hol van elrejtve 26 légvédelmi rakéta és hat löveg. A harctéri jelentésekben új amerikai hadosztályok nevei tűnnek fel. A 82. ejtőernyős-hadosztály a Nedzsef és Szamavah környéki összecsapásokban mintegy 100 milicistát ölt meg, ötvenet fogságba ejtett. A 4. gyalogoshadosztály több ezer katonája a hét végén Kuvaitba érkezett, ahol már folyik a török partokról ide átirányított fegyverzetük kirakodása. A katari főhadiszálláson lázasan dolgoznak a Bagdad elleni támadás tervein. A Fehér Ház minél gyorsabban meg akarja indítani az offenzívát, mert egyre zavaróbbnak tartja a hadműveletek leállásáról szóló beszámolókat. A Vörös-tengerről az iraki partok térségébe tart több nagy amerikai felszíni hajó, miután Szaúd-Arábia megtagadta a manőverező robotrepülőgépek átrepülését. Rijádban arra hivatkoztak, hogy „szárnyas rakéta” hullott az ország területére. A haditengerészet eddig hétszáz manőverező robotrepülőgépet lőtt ki, ami a készlet egyharmada. Több, tartalékait kimerítő tengeralattjáró hazaindult, helyükre újak indultak. Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter tegnap harcias nyilatkozatban szögezte le, hogy a támadó koalíció minden fronton vereséget szenvedett, és visszavonulóban van. Szerinte az amerikai és a brit katonák csak akkor lesznek biztonságban, ha megadják magukat. Sajtójelentések szerint a hét végén aktivizálódtak a republikánus párt mérsékelt erői. Egyes honatyák arra hívják fel Bush elnök figyelmét: túlságosan is egyoldalú, kizárólag a háború legbuzgóbb támogatóiból áll az őt körülvevő tanácsadói kör. A republikánusok attól tartanak, hogy a „héják” túlsúlya nemcsak a háború során okozhat károkat, hanem a 2004- es elnökválasztási esélyeket is rontja. Colin Powell külügyminiszter vasárnap este figyelmeztetett, hogy Szíria kritikus döntés előtt áll: választania kell a terrorizmus és Szaddám Huszein haldokló rezsimjének támogatása, illetve egy másik, reménytelibb irány között. A döntésért és következményeiért Powell szerint egyedül Szíria a felelős. Damaszkuszi politikusok már korábban azt mondták, hogy szerintük Irak után Szíria következik a megdöntendő közel-keleti kormányok amerikai listáján. A CNN beszámolója szerint a Pentagon megtiltotta, hogy a televíziók az elesett amerikai katonák hazaszállításáról közöljenek felvételeket. A hírcsatorna illusztrációként korábbi képeket mutatott, amikor más háborúkban elesett amerikai katonák zászlóval letakart koporsóit hozták ki a repülőgépek rakteréből. További cikkeink a 7. oldalon Amerikai katonák tűzharcban elfoglalnak egy Eufráteszen átívelő hidat FOTÓ: MTI/AP - JOHN MOORE A HÁBORÚ 12. NAPJÁNAK FŐBB ESEMÉNYEI 1. Amerikai bombázók és manőverező robotrepülőgépek nagy erejű támadást hajtottak végre bagdadi középületek, így a tájékoztatási minisztérium és az egyik elnöki palota ellen. Találat érte Szaddám Huszein Kuszaj nevű fiának palotáját. 2. Amerikai tengerészgyalogosok támadást intéztek Satra város ellen, hogy likvidálják az iraki gerillatámadásokat irányító parancsnokokat. 3. Húszórás ütközet után a brit királyi tengerészgyalogság bekerítette a dél-iraki Bászrát. 4. A 3. amerikai gyalogoshadosztály egységei bekerítették Nedzsefet, a síiták szent városát, amelynek határában összecsaptak a Köztársasági Gárda erőivel. 5. Első alkalommal látogattak meg iraki hadifoglyokat a Nemzetközi Vöröskereszt illetékesei. A tizenöt fős küldöttség az Umm-Kaszr déli kikötőváros közelében lévő táborban járt. 6. Iraki katonák a Vörös Félhold mentőautójából tüzet nyitottak amerikai katonákra. Hármat közülük megsebesítettek, egyet súlyosan. Elmaradt a síita népfelkelés A háborús tervek készítői azt feltételezték, hogy a koalíciós csapatok hathatós támogatást kapnak a „felszabadított” lakosságtól. A népfelkelés azonban várat magára, ami Washingtonban csalódást kelt, Bagdad számára viszont lehetőségeket teremt. A lakosság tartózkodásának történelmi és gyakorlati okai vannak. Irak fiatal, mesterségesen létrehozott állam, lakói hagyományosan nacionalisták. A térség sok háborút látott, és jócskán volt dolga gyarmatosító hadseregekkel. Dél-Irakban a síita lakosság 1991-ben amerikai biztatásra felkelt az ország középső részéből származó, szunnita Szaddám Huszein ellen. Az idősebb Bush elnök környezete akkor úgy vélte, hiba lenne katonai erővel megdönteni a rezsimet, de a cél esetleg belső lázadással is elérhető. A síitáknak azonban nem volt esélyük a Köztársasági Gárda hadosztályaival szemben. A harcokban sok ezren estek el, a megtorlások pedig még több áldozatot követeltek. Az amerikaiak az ismételt segélykérés ellenére sem nyújtottak segítséget, csupán az iraki légierő tevékenységét akadályozták meg. A síiták azóta nem bíznak az amerikai ígéretekben, sőt haraggal idézik fel a korábbi szószegést. További problémát jelent, hogy a rezsim gerincét adó Baath párt félkatonai alakulatai, és az elnök idősebbik fia, Udaj vezetése alatt álló Fedajin milícia jóval nagyobbnak és szervezettebbnek tűnnek, mint azt előzetesen feltételezték. Az amerikai televíziókban a helybéliek ujjukat a torkuk előtt elhúzva jelzik, miért nem hajlandók beszélni. A hivatalos Washington ijesztő történetekkel bombázza az közvéleményt. Egy asszonyt állítólag felakasztottak, mert integetett a „felszabadító” katonáknak. Más esetben kivágták egy ellenzéki aktivista nyelvét, és a szerencsétlent addig hagyták Bagdad egyik terén kikötve, amíg el nem vérzett. Az epizódokról a sajtó csak a politikusok beszédéből értesült. A Dél-Irakban tapasztaltak aggasztják a katonai stratégákat, akik szerint a rezsim hatalmi elitjét adó szunnita lakosság részéről még kevésbé lehet támogatásra számítani. A Bagdadot ért bombatámadások polgári áldozatai tovább csökkentik a koalíció népszerűségét. Horváth Gábor Amira Dzsavad iraki színésznő egy Amerika-ellenes videóklip forgatásán Bagdadban fotó: mti/afp - ramzi hajdar Nem jön több csoport Taszárra MUNKATÁRSUNKTÓL Az amerikaiak jövő héten sátort bontanak Taszáron. Ez azt valószínűsíti, hogy bár a megállapodás szerint év végéig tarthat a kiképzés a somogyi bázison, nem lesz folytatás. Várhatóan a Kaposváron felállított információs központ is beszünteti tevékenységét, és nem lesz szükség a fokozott biztonsági intézkedésekre. A magyar honvédség Taszár környékére vezényelt egysége még egy ideig a térségben marad, ahol jelenleg egy hőkamerás gyakorlaton vesz részt. A komoly belpolitikai vitáktól kísért taszári kiképzésre a kormány adott engedélyt. A felhatalmazás alapján összesen háromezer iraki érkezhetett volna a dunántúli bázisra, végül két hullámban összesen 82 önkéntest képeztek ki. A kiképzésről számos nyilatkozat látott napvilágot. A hivatalos kormányzati bejelentések sem voltak kezdetben egyértelműek, hogy mi zajlik Taszáron. Előbb tolmácsképzésről, majd az új közigazgatás kiépítéséhez szükséges felkészítésről volt szó, miközben ellenzéki politikusok terrortámadástól óvták Taszárt és harci tréninget gyanítottak a bázison. Bagdadban aktív az orosz hírszerzés MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Moszkvai lapértesülés szerint az orosz hírszerzés emberei Bagdadban napi kapcsolatban állnak az iraki vezetéssel. Az akció célja, hogy a jelenlegi rezsim megbukásával ne kerüljenek amerikai kézre a titkos archívumok. A Nyezaviszimaja Gazeta úgy tudja: az orosz hírszerzés, az SZVR titkos ügynökei napi rendszerességgel találkoznak Bagdadban az iraki vezetőkkel. Bár az információ forrását a lap nem fedte fel, az újság állítólag igen jó kapcsolatokkal rendelkezik katonai és hírszerzési körökben. Moszkva számára több okból is fontos lenne megszerezni az iraki titkos archívumok anyagait - véli a lap. Egyrészt így könnyebben biztosíthatóak lennének Oroszország érdekei a háború utáni Irakban, másrészt megállapítható lenne, hogy a jelenlegi bagdadi rezsim milyen orosz politikai erőket pénzelt, harmadrészt pedig Moszkva értékes iraki hírszerzési információkhoz jutna. Bár az újság nem említi, elképzelhető, hogy a Kreml így kívánja eltüntetni az állítólagos orosz embargósértések bizonyítékait is. Az orosz újságcikk feltételezi, hogy Jevgenyij Primakov exkormányfő februári váratlan bagdadi villámlátogatásának is az volt a fő célja, hogy rábírja Irakot az irattári anyagok átadására. Primakovot - aki egykor a szovjet hírszerzés feje volt - Szaddám Huszein is fogadta, de a találkozó kevés publicitást kapott. Az orosz külügyminisztérium mindössze egy szűkszavú közleményt adott ki a látogatással kapcsolatban, így az út igazi okáról csak találgatni lehetett. Szalai Zoltán Az EU nem fogad iraki menekülteket BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az EU egyelőre nem lépteti érvénybe azt az uniós törvényt, amelynek keretében ideiglenes, egy évre szóló menedéket kapnának az iraki háború elől menekülők. A tizenöt tagállam közül csak Svédország és Finnország jelezte, hogy szükség esetén hajlandó befogadni irakiakat. A többiek szerint egyelőre nem indult tömeges menekültáradat, s ha mégis bekövetkezik, akkor se jöjjenek Európába. Az EU inkább Irakba és a vele szomszédos országokba küld pénzt, illetve segélyszállítmányokat. Brüsszel azonban itt is kiköti, hogy a küldeményeket csakis független nemzetközi szervezetek vehetik át és oszthatják szét, amerikai és brit hivatalok, illetve katonák nem. Az EU-tagállamok egyik fele még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy bármilyen módon belekeveredjen az iraki háborúba. Folytatódik Európa egyik felének vitája Amerikával arról is, hogy a majdani iraki közigazgatásban milyen szerepet kapjon az ENSZ, és ezen belül egy külön brit-francia vita arról, hogy miként értelmezzék a világszervezet szerepét a segélyezésben. F.O.