Népszabadság, 2003. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-22 / 118. szám
10 2003. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Abszolút mozi Amerikáról A dán Lars von Trier ismét hatása alá vonta a cannes-i filmfesztivált Retteg a repüléstől, ezért eddig sem járt a tengerentúlon, s valószínűleg a jövőben sem teszi a lábát az Újvilágba. Mindez egy cseppet sem zavarja a Cannes-ba is lakóbusszal érkezett Lars von Triert, hogy ízig-vérig amerikainak érezze magát. - Most, hogy felszabadítottuk Irakot, eljött az ideje, hogy felszabadítsuk az Egyesült Államokat is! - mondta az ________ állítólagos Amerika-ellenességét firtató kérdés kapcsán a híres dán rendező, akinek Amerika-fantáziája, vagyis a Dogville az 56. cannes-i filmfesztivál egyik legnagyobb Arany Pálma-favoritja. A kritikusok szuperlatívuszokban beszélnek és írnak a közel háromórás, az emberi viszonyokat kegyetlenül, pőrén ábrázoló műről, amely a harmincas évek elején, a nagy gazdasági válság idején játszódik. A tipikus amerikai kisváros életét gyökeresen felforgatja a szépséges és titokzatos Grace (Nicole Kidman) érkezése. A színházi környezet - a díszlet csak néhány bútordarabból és a hatalmas színpadra festett jelekből áll - ellenére Von Trier az „abszolút mozit" valósította meg - írta a párizsi Le Monde, amely szerint a Hullámtörés és A táncos a sötétben rendezője megint valami rendkívülivel, egyedivel, az eddig ismert kategóriákba besorolhatatlannal rukkolt elő. Von Trier úgy gondolja, hogy a nézők sokkal jobbat érdemelnek, mint a számítógépekkel mesterségesen előállított, iparszerűen „legyártott" termékek. A dán rendező tisztában van vele, hogy az ő mozija nem feltétlenül tetszik mindenkinek. A néhány hónapja Oscar-díjjal koronázott Kidman Cannes-ban eddigi pályafutása egyik legizgalmasabb, de egyben legbonyolultabb élményének nevezte az egy hatalmas svédországi hangár _____ „fogságában" forgatott filmet. A Dogville egyébként egy trilógia első része, s Von Trier a cannes-i bemutatót kísérő sajtótájékoztatót is felhasználta arra, hogy nyilvánosan gyakoroljon nyomást Kidmanre. - Nicole, itt és most mondd ki, kérlek, hogy leforgatod velem a hátralévő két filmet - nógatta a rendező a sztárszínésznőt, akinek egyelőre csak a második részre van szerződése. Mielőtt Von Trier világa eluralta volna az idei cannes-i seregszemlét, Arany Pálma-esélyesként Raoul Ruizt emlegették. A chilei származású rendező fekete humorral átszőtt filmje, a Ce jour-la (Ezen a napon) svájci színekben indult. A Bernard Giraudeau által megformált pszichopata gyilkos ámokfutása valójában egy abszurd történet, a polgári világ elé állított görbe tükör, amelyben különböző műfajok - társadalmi dráma, komédia, horror - keverednek a kedves, mondhatni költői humorral ábrázolt svájci környezettel és közhelyekkel (tehenek, bankok, a református templom mellett elhelyezkedő lőtér, stb). A világról rendkívül ijesztő és nyomasztó képet fest az osztrák Michael Hanneke versenyen kívül vetített új filmje: a Le temps du loup-ban (A farkas ideje) egy meg nem nevezett katasztrófa elől vidékre menekülő család vár arra, hogy megérkezzen az őket - a rendező sugallata szerint nem feltétlenül biztonságos környezetbe szállító vonat. - Ki nem állhatom az erőszakot, s a filmjeim az erőszak ellen szólnak - nyilatkozta Hanneke, aki szerint a „tudományosfantasztikus fantáziának" nevezett alkotásban pont annyi erőszak van, amennyit az emberi társadalom sugároz ki magából. Vagyis sok. Bizarr feszültséget sugároz a francia Francois Ozon Swimming Poolja. Az egyik legtehetségesebbnek tartott francia rendező a Nyolc nő után újból női történetet, s ismét különböző generációkhoz tartozó főhősök összecsapását választotta témául. A súlyos alkotói válságban lévő, ötvenes éveiben járó krimiírónő (Charlotte Rampling) egy délfranciaországi villában próbál feltöltődni, nyugalmát pillanatok alatt felborítja a háztulajdonos váratlanul betoppanó, nem kis szexuális energiát kisugárzó lánya (Ludivine Sagnier). - Sokak szemében a film thrillernek tűnik. Valójában arra próbáltam az írónő alakjával választ keresni, hogy miként jön létre egy alkotás, honnan merít az ember ihletet, energiát - nyilatkozta Ozon. Kérdés, hogy a Patrice Chérau által vezetett zsűri mennyire értette meg az üzenetet. A válaszra a vasárnap esti díjkiosztó gáláig kell még várni. Párizs, 2003. május DÉSI ANDRÁS A nézők sokkal jobbat érdemelnek, mint a mesterségesen előállított, iparszerűen „legyártott" termékek. Nicole Kidman Lars von Trier filmjében a Dogville-ben Könyvünnepek, vitákkal A hazai könyvszakma, különösen a magyar irodalmi műveket kiadók már javában készülődnek a júniusi ünnepi könyvhétre. Előtte azonban néhány napig a gyerekkönyvek kerülnek reflektorfénybe. Holnap kezdődik a budai Millenáris Parkban a vasárnapig tartó Gyermekkönyvnapok rendezvénysorozata. Tizenkét éves szünet után tavaly rendezte meg újra a legfiatalabbaknak szóló könyvünnepet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Zentai Péter László igazgató szerint a tavaszi könyvfesztivál és a nyár eleji Könyvhét közé iktatott rendezvényt a hazai gyerekkönyvkiadás jelentős fejlődése is indokolja. - Európai összehasonlításban elmaradásaink voltak e területen, amit fokozatosan behoz a hazai könyvszakma - említi. Az idei eseményeket különösen érdekessé teszi, hogy az elmúlt évben számos olyan új szerző jelentkezett ebben a műfajban, aki korábban más területen alkotott. Közéjük tartozik a többi között Varró Dániel, Lugosi Viktória, Darvasi László, Böszörményi Gyula, Tóth Krisztina. Bekapcsolódásuk akár hosszú távon alakíthatja, meghatározhatja a hazai gyerekkönyvkiadást. A Gyermekkönyvnapok idején dedikációk és programok zajlanak a Millenáris Parkban fölállítandó 27 pavilonban, továbbá a Teátrum szabadtéri színpadán. Az utóbbi helyen fellép egyebek között a Fabula, a Figurina, a Pécsi Bóbita, a Sebő együttes, Huzella Péter, Levente Péter, Gryllus Vilmos és a Bihari Táncegyüttes gyerekcsoportja. Szokatlan módon éles sajtópolémia előzi meg a június 12-én kezdődő ünnepi könyvhetet. Tizenhat kiadó - köztük MKKE-tagok is - és olyan jeles alkotók, mint Kertész Imre, Fejtő Ferenc, Heller Ágnes, Kis János, Radnóti Sándor és mások részben közös nyilatkozatban, részben cikkekben kifogásolták, hogy az MMKE ünnepi könyvhétre kiadott szabályzata szerint csak az egyesülés tagjai (továbbá a kisebb könyves szervezetek, irodalmi társaságok, határon túli kiadók) kaphatnak pavilont a fő helyszínen, a pesti Vörösmarty téren. Radnóti Sándor lapunkban arra is utalt, szerinte az egyesülés, amely nem kamaraként működik, így akar kizárólagosságot szerezni a kiadók körében. Az MKKE igazgatótanácsa kedden megtárgyalta a helyzetet, és úgy döntött, nem módosítja szabályzatát - tájékoztatta a Népszabadságot Zentai Péter László. Az igazgató elmondta, a könyvhetet újra kellett szabályozni egyebek mellett azért, mert korábban sokan vitatták a szűkebb hivatalos könyvlista összeállítását. Ezért mostantól fogva az új könyvek szinte teljes, az idén több mint 350 címet tartalmazó listáját veszik föl a katalógusba. A tavaly előfordult, a könyvhét szellemiségétől idegen szélsőjobboldali politikai demonstrációk, inzultusok elkerülése érdekében minden kiállító felelős lesz az általa elfoglalt közterület rendjének fenntartásáért. - Diszkrét rendőri jelenlét is lesz, és nemcsak éjszaka fogjuk őriztetni a standokat - tette hozzá az igazgató. A pavilonbérlettel kapcsolatban pedig leszögezte: kezdettől az MKKE, illetve elődje rendezi a könyvhetet, amely elsősorban az egyesülés tagjainak rendezvénye, és régen kinőtte a Vörösmarty teret. Az idén már nem tudnak helyet adni minden egyesületi tagvállalatnak sem. Kérdésünkre, hogy szükség van-e a kiadók mellett a kereskedőcégek jelenlétére is a téren, az igazgató azzal válaszolt, hogy egyszerre kell bemutatni a teljes ünnepi könyvválasztékot, amire csak a legjelentősebb terjesztők képesek. Az egyesülés évről évre bővíteni próbálja a könyvünnep helyszíneit, az idén a Ráday utca és a Millenáris Park mellett a budai Várban, továbbá több mint ötven vidéki városban, legújabban Veszprémben is nyílnak pavilonok. V.GY. NÉPSZABADSÁG Több idő kell, hogy kiforrjon az integráció A számvevőszék vizsgálata kimutatta, hogy a felsőoktatási integráció nem csökkentette a költségeket. Az érintetteket a jelentés nem lepte meg, mint mondják, az eredményekhez több idő kell. Három év telt el a felsőoktatási integráció törvénybe iktatása óta, ám az eredmények egyelőre váratnak magukra. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben nyilvánosságra került jelentése szerint az egyetemek, főiskolák egyesítése nem járt együtt a költségek csökkenésével. Emlékezetes: hosszú előkészítés után az Országgyűlés 1999-ben rendelkezett a magyar felsőoktatás intézményi átalakításáról, aminek következtében 2000. január 1-jére a korábbi 55 felsőoktatási intézményből 30 (17 egyetem és 13 főiskola) jött létre. Az integráció egyik fő célja és indoka a széttagoltság csökkentése és az erőforrások egyesítése volt. Az ÁSZ jelentéséből azonban kiderül: ez nem minden területen valósult meg. Az intézmények közötti integrációt mindenhol az előírásoknak megfelelően, határidőre hajtották végre. A belső szervezeti egységek átalakítása ugyanakkor a tervekhez képest lassú és részleges, teljeskörűen csak a gazdasági szervezeti egységeket vonták össze. A karok, oktatási szervezetek egymás mellett működnek, a vagyoni elemek egyesítése is csupán formális volt. Az intézmények egy részénél a földrajzi távolság és a szétszórtan elhelyezkedő képzési helyek, valamint a telephelyek nagy száma is akadályozza az együttműködést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek például 53 telephelye van a fővárosban. Bakonyi László, az egyetem tanulmányi osztályvezetője úgy vélte: az ÁSZ jelentése lényegre törő, és az ELTE integrációját megfelelő módon kezeli: itt nem eltérő profilú intézmények társultak ugyanis, mint sok vidéki városban. - A korábbi egyetemek, főiskolák egyesítése politikai döntés volt, a szakmai munka csak az integráció után kezdődött el - mondja Bakonyi László. Az ELTE számára azonban pozitív változásokat is hozott az integráció: a tanárképzés egy helyre került. Az egyetemen most óvoda- és gyógypedagógusokat, középiskolai, illetve egyetemi tanárokat is képeznek: az intézmény 32 ezer diákja közül 25 ezer részesül valamilyen formában pedagógiai képzésben (is). Sipos Béla, a Pécsi Tudományegyetem integrációért felelős rektorhelyettese szerint az ÁSZ jelentésében leírtak a valós helyzetet tükrözik, mint mondta: rövid távon nem lehet csodát várni az integrációtól. Közölte: az ÁSZ-vizsgálat alapján az egyetem intézkedési tervet dolgozott ki a hiányosságok megszüntetése érdekében. A rektorhelyettes úgy vélte: a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem integrációja pénzügyileg és szakmailag előkészítetlen volt. Előbbi szerves fejlődés, „természetes" integráció eredményeképpen folyamatosan alakult 1975 és 1996 között. Az integrációval újonnan létrejött egyetem most ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a többi olyan intézmény, amelyhez orvosi egyetemet is csatoltak: nagy adósságállományt örökölt, többek között azért, mert a rosszul finanszírozott betegellátást az egyetemi klinikáknak is vállalniuk kell (2003-ban a klinikák hiányát sikerült megszüntetni). - Az integrációt úgy kellett végrehajtani, hogy ahhoz külön pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre - hangsúlyozta Sipos Béla. Hozzátette: mindemellett jelentősen lelassítja az információáramlást az, hogy ma Magyarországon nincs olyan működőképes szoftver, amellyel ekkora egyetem gazdálkodási rendszerét hatékonyan és gyorsan lehetne irányítani. A tanszékek, karok vezetőit pedig nehéz meggyőzni a párhuzamok kiküszöbölésének fontosságáról, hiszen mindenki ragaszkodik pozíciójához, a hasonló profilú intézmények tehát tovább működnek egymás mellett. Sipos Béla azt mondja: az integráció eredménye az lett, hogy rendkívüli módon megerősödtek a karok, az egyetemi központ pedig legyengült. Az ÁSZ-jelentésben leírtak az oktatás irányítóit sem lepték meg. - A felsőoktatási intézmények integrációjáról szóló, szinte egyhangú parlamenti döntés csak a kezdő lépés volt - mondja a törvény megszületésekor az oktatási tárcát vezető Pokorni Zoltán. Ahhoz azonban, hogy a jogi intézkedést követően valós belső integráció alakuljon ki az intézmények között, több szakmai programnak kell megvalósulnia. Ezek közül több - például a kreditrendszer, a normatív finanszírozási rendszer, a közös kutatási vagy beruházási programok elindult, másoknak, mint például a kétszintű képzési rendszer bevezetésének szakmai előkészítése megtörtént. Pokorni szerint azonban az új kormány ezeket a fejlesztéseket leállította. - Hosszú évek kellenek ahhoz, hogy az elkülönült működésre berendezkedett jogelőd egyetemek, főiskolák ténylegesen együttműködjenek - szögezte le a fideszes politikus. Egy hasonlattal élve, úgy fogalmazott: az integrációs törvény lezárta a hordót, ám ahhoz, hogy a benne lévő nedű borrá forrjon, még hosszú időnek kell eltelnie. Mint mondta: oktatási miniszterként 2000-ben is tisztában volt azzal, hogy rövid távon az integráció nem hoz pénzügyi hasznot, ahhoz évtizedekre van szükség. Ám az elsődleges cél nem is ez volt, hanem az, hogy az intézmények közös kutatási, képzési programokat indítsanak. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint az ÁSZ integrációval kapcsolatos megállapításai a szükséges változtatások, a tárca által elindított reformok irányába mutatnak. Példaként említette az úgynevezett bolognai folyamathoz kapcsolódóan a többciklusú képzés bevezetését, illetve, hogy szét kell választani az egyetemek, főiskolák akadémiai és gazdasági vezetőségét. Amíg a karok választják meg a rektort, addig a szavazatok maximalizálására törekedni kénytelen intézményvezető nem hozhat piaci alapú, racionális döntéseket, például, hogy egyes szakokat, karokat visszafejleszt, másokat pedig erősít - véli Magyar Bálint. Hozzátette: mindezeket tartalmazni fogja a felsőoktatási törvénynek az ősszel a parlament elé kerülő átfogó módosítása. A szaktárca vezetője azt mondta: örül az ÁSZ jelentésének, mert szerinte támogatást jelent majd a felsőoktatás átalakításáért vívott küzdelemben. VARGA DÓRA Pokorni Zoltán Magyar Bálint ÍZELÍTŐ AZ ÚJ SZÁMBÓL Mi mennyi? Számvetés az EU-kampányról (Csaba László, Síklaki István - Majtényi László, Szent-Iványi István és mások írásai) - Nem kellene törleszteni (Beszélő beszélgetés Jeszenszky Gézával) - A haldokló magányossága (Fridl Judit az Alkotmánybíróság döntéséről) - Új rovatunk: Zsebtörténelem (Tischler János írása) - Vörös István verse és költői válasza. HIRDETÉS Lakáshitel?! HVB Bank Hívja: 06-40/50-40-50 HVB Bank/