Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

2 2003. OKTÓBER 1., SZERDA KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Tony Blair megszilárdította pártpozícióját R. HAHN VERONIKA LONDONI TUDÓSÍTÓNK Tegnap a brit munkáspárt kongresszu­sán a reform, a modernizáció mellett lándzsát törő Tony Blair hosszan tartó, óriási tapsot kapott, míg vetélytársát, a hagyományos szocialista értékekre ala­pozó Gordon Brownt mérsékelt helyeslés fogadta. Blair programbeszéde súlyát növelte, hogy a hétfőn pódiumra lépett Brown pénzügyminiszter szinte leple­zetlenül nyújtotta be „trónöröklési" igényét, kihasználva a bizalom megren­dülését Blair iránt. A kormányfő elismerte, hogy az iraki háború megosztotta az országot és a pártot, de hangoztatta, „most is ugyan­azt a döntést hozná, nem azért mert az Egyesült Államok lakása, hanem mert a terrorizmus elleni fellépés biztonságo­sabbá teszi Nagy-Britanniát". Hozzá­tette: „annak, aki elkezdte a háborút, be kell fejeznie a békét". Európával kap­csolatban a kormányfő „őrültségnek" nevezte, ha a szigetország eleve elvetné az euróhoz való csatlakozás lehetősé­gét. Amikor tíz ország csatlakozik az EU-hoz, létfontosságú, hogy Nagy-Bri­­tannia vezető szerepet játsszon a szer­vezetben. A felszólalás alkalmat adott a folya­matosan leghosszabb ideig hatalmon lévő munkáspárti kormányfő számára, hogy visszavágjon bírálóinak, akik az iraki háborún kívül belpolitikai dönté­sek, különösen a kórházak részleges privatizálása és az egyetemi tandíjak tervezett emelése ellen is tiltakoznak. A pápa állapota válságosra fordult MUNKATÁRSUNKTÓL A pápa egészségi állapota rossz, mon­dotta a német Bunte című lapnak nyilat­kozva Josef Ratzinger bíboros, aki felszó­lította a hívőket, imádkozzanak a Szentatyáért. A bíboros magántitkára így írja le a 83 éves egyházfő állapotát: „Ugyan már nem tud sem járni, sem felállni, de a hí­vők számára hős. Azzal, hogy betegsé­ge ellenére nem adja fel, még tiszteletre méltóbbá, hitelesebbé válik." Stein Tönnesson, az oslói békekutató intézet elnöke, a Nobel-békedíj bizott­sághoz közel álló személyiség szerint 2003-ban ezzel a megtisztelő díjjal II. Já­nos Pált jutalmazzák. A Nobel-békedíjat elnyerő személy kilétét október 10-én fedik fel a norvég fővárosban. A Nobel­­békedíjat csak élő személyiség kaphat­ja, ezért a Bagdadban a terroristák bom­bamerénylete áldozatául esett ENSZ- főmegbízott, Sergio Vieira de Mello posztumusz nem részesülhet a béke­díjban. Tizenöt év börtön zsidó telepeseknek YEHUDA LAHAV TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNK A jeruzsálemi körzeti bíróság tegnap 15, illetve 12 évi börtönbüntetésre ítélte a ciszjordániai Bejt Ajin zsidó település három lakosát, mert tavaly egy pokol­gépet akartak elhelyezni egy kelet-jeru­­zsálemi arab leányiskola előtt. Ugyan­akkor a názáreti körzeti bíróság 15 nap­pal meghosszabbította három izraeli arab fiatalember előzetes letartóztatá­sát, akiket az ügyészség egy izraeli ka­tona meggyilkolásával vádol. A názáreti körzeti bíróságon az ügyészség Oleg Sajhet izraeli katona el­rablásával és meggyilkolásával vádolt meg tegnap három Kefar Kana­ i fiatal izraeli arabot. A gyilkosságot ez év jú­liusában követték el, látótávolságban a katona otthonától. Egyikük, a 20 éves Tarek Nudzsidat letartóztatása után a helyszínen rekonstruálta a tettet - de később a bíróságon azt állította, hogy hamis vallomást tett, amelyet kihallga­tása során a rendőrök fizikai és lelki ráhatás eszközeivel kényszerítettek ki belőle. Tegnap már mindhárom vádlott tagadta bűnösségét. J % Az USA visszatért az UNESCO-ba KIS TIBOR PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNK Csaknem húszévi szünet után az Egye­sült Államok visszatért az ENSZ kulturá­lis, oktatási szakosított szervezetébe, az UNESCO-ba. Ezt a döntést a szervezet párizsi közgyűlésén Laura Bush, az elnök felesége jelentette be, egyidejűleg azzal, hogy a székház előtt felhúzták az ameri­kai lobogót 189 más tagállam zászlaja mellett. Laura Bush beszédében úgy fo­galmazott, hogy országának kormánya teljes körű, aktív és lelkes részvevője lesz az UNESCO fontos missziójának. A Reagan-kormány annak idején az UNESCO rossz vezetésével magyarázta tagságának felfüggesztését. A szervezet az elmúlt években jelentős pénzügyi át­alakításokat hajtott végre, évente 5 száza­lékkal csökkentette költségvetését. Az UNESCO vezetői most abban remény­kednek, hogy Washington visszatérésé­vel a pénzügyi megszorítások korszaká­nak vége lesz. Úgy tudni, hogy az USA 53 milió dolláros részesedést vállal az UNESCO éves költségvetésében. Laura Bush asszonyt egyébként rövid párizsi látogatása idején fogadta Jacqques Chirac francia elnök. Nyilatkozatában Bush felesége bensőségesnek és intenzív­nek minősítette a francia-amerikai vi­szonyt a bizonyos kérdésekben megmu­tatkozó nézetkülönbségek ellenére is. A Bush asszony által említett nézetkü­lönbségek száma egyébként az UNESCO-ba való amerikai visszatéréssel máris növekedett eggyel. Washington azonnal jelezte ugyanis, hogy ellenzi azt a francia-kanadai megállapodásterveze­tet, amit az UNESCO 2005-ig szeretne el­fogadtatni a tagállamok többségével. Ez a kultúrák diverzifikálását segítené elő, és a kulturális pluralizmust hivatott szolgál­ni francia megítélés szerint. Többen úgy látják, hogy a francia-kanadai elképzelés valójában az amerikai „kulturális gőz­henger" további térhódítását próbálja akadályozni, ezért érthető, hogy Wa­shingtonnak nem tetszik a tervezet. Laura Bush jelenlétében felhúzzák az amerikai lobogót Párizsban Al-Kaida-per Belgiumban Viszonylag enyhe büntetést kaptak Bin Laden bűntársai FÜZES OSZKÁR BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNK Mivel itt még nincs külön paragrafus a terrorizmus büntetésére, különféle más bűncselekményekben mondta ki bűnös­nek tegnap a brüsszeli bíróság az eddigi legnagyobb belgiumi al-Kaida-per 23 vádlottját. A két főbűnös tíz, a legeny­hébben elbírált másfél év börtönt kaphat a későbbi ítélethirdetéskor. Noha a csoport vezetői két nappal a 2001. szeptemberi terrorcselekmények után kerültek rács mögé, a nyomozás ko­rábban kezdődött. A Németországban volt profi labdarúgó Nizar Trabelsi és egy másik tunéziai származású belga állam­polgár, Tarek Marufi ugyanis korábban szervezte egy belgiumi NATO-támasz­­pont, az állítólag atomfegyvereket is tá­roló Kleine­ Brogel kantinjának felrob­bantását, valamint a párizsi USA-nagy­követség elleni öngyilkos merényletet. E kísérletek nem sikerültek, meg tudták öletni viszont az afganisztáni tálibok el­leni harc egyik vezérét, Ahmad Sah Maszud parancsnokot. Két emberük bel­ga újságírónak adva ki magát „interjú" közben agyonlőtte Maszudot, két nappal az Amerika elleni terrortámadások előtt. A négy hónapig tartó tárgyalás során Trabelsi elismerte, hogy az al-Kaida tagja volt, s Afganisztánban találkozott is Oszama bin Ladennel. Beismerte a me­rényletek tervezését is, kivéve a párizsit. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a volt focista - ha nem tartóztatják le idejé­ben - pontosan az amerikai merényle­tek napján kész lett volna öngyilkos robbantást végrehajtani a NATO-tá­­maszpont ellen. Ő maga azzal védeke­zett, hogy Oszama vallási tanításának hatása alá került. Márusi és a többiek viszont végig ta­gadtak, vagy azzal védekeztek, hogy az al-Kaidát mozlim vallási és önsegélyező csoportnak tartották, nem tudtak a ter­rorcselekmények terveiről. Ellenük leg­inkább az a vád bizonyosodott be, hogy Európa-szerte tagokat toboroztak „félka­tonai" szervezetekbe, ami Belgiumban is törvénybe ütközik. Az eljárás során került a nyilvánosság elé, hogy az al-Kaida gyakorlatilag Nyu­­gat-Európa minden országában jelen volt kisebb-nagyobb, jól szervezett cso­portokkal, s itt nemcsak amerikai, ha­nem európai célpontok elleni akciókat is előkészítettek. Az egyik legveszélyesebb szervezkedés hollandiai mozlim körök­ben zajlott, ennek a belgiumi csak „leányvállalata" volt. A két németalföldi királyságban kínosan ügyelnek arra, hogy az antiterrorista eljárásoknak ne mozlimellenes élük legyen. Ezzel együtt gyakran feszültségek alakulnak ki az itt élő, körülbelül hétszázezer fős muzul­mán kisebbségek körül. A brüsszeli bíróság épületébe szállítják az al-Kaida maszkos terroristáját A TERRORCSELEKMÉNY ELŐKÉSZÜLETÉT IS BÜNTETI A MAGYAR JOG A magyar büntető törvény­­könyv rendelkezései 2001 előtt is tartalmazták a terroriz­mus bűncselekményét, a szeptember 11 -i terrortáma­dások után azonban jelentős változtatások történtek.­­ Az első módosítások már 2001- ben megtörténtek, a terroriz­mus megfogalmazása azon­ban igazából az idén hatályba lépett 2003. évi II. törvénnyel alakult át - nyilatkozta lapunk­nak Busch Béla, az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Kar büntetőjogi tanszékének do­cense.­­ A korábbi megfogal­mazás szerint az követ el ter­rorista cselekményt, aki erő­szakos cselekményével egy ál­lami vagy társadalmi szervet valamely cselekedetre, illetve annak eltűrésére akar kény­szeríteni. Az új szabályozás ki­egészült azzal, hogy az elköve­tési magatartás esetleg a la­kosság megfélemlítésére, vagy valamely nemzetközi szén, il­letve másik állam működésé­nek ellehetetlenítésére irányul. Az eddigi általános megfogal­mazás helyett az új törvény azt is konkrétan felsorolja, hogy pontosan mi minősül terroris­ta cselekménynek, és már az arra irányuló előkészületi ma­gatartást is büntetni rendeli. Tehát az is bűncselekményt követ el, aki vállalkozik egy ter­rorcselekmény végrehajtására, vagy biztosítja annak feltételeit. Az új törvénnyel a büntetési tételek is szigorodtak: a puszta részvételért 2-től 8 évig terje­dő szabadságvesztés szabható ki, súlyosabb esetekben pedig 5-10, illetve 10-15 évet is kaphat az elkövető. (A. G. H.) A CIA-botrány immár elérte a Fehér Házat Horváth Gábor WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNK Az igazságügyi tárca hétfő este fél ki­lenckor hivatalosan értesítette a Fehér Házat arról, hogy vizsgálat indult annak kiderítésére, ki árulta el a sajtónak egy CIA-ügynök kilétét. Robert Novak jobbol­dali publicista és tévés személyiség még júliusban írt egy cikkében arról, hogy Joseph Wilson nagykövet felesége, Valerie Palme a CIA „tömegpusztító fegyverek­kel foglalkozó munkatársa". Bush 2002 elején Nigerbe küldte Wilsont annak kiderítésére, tényleg adott-e el az afrikai ország utáni Iraknak. A nagykövet arra a megállapításra jutott, hogy nem, de a Fehér Ház ennek ellené­re fenntartotta a vádat. Wilson úgy véli, felesége nevét azért szivárogtatták ki, hogy megbosszulják az általa erről a New York Timesnak írt cikket. Szerinte az ügy mögött közvetlenül vagy áttételesen Bush legfőbb politikai tanácsadója, Karl Rove állhat. Novak azt mondja, magas rangú kor­mányzati tisztviselőtől származik az ér­tesülés, de nem tárja fel forrását. A CNN úgy tudja, hogy kormányzati személyek rajta kívül még fél tucat újságírónak mondták el, mivel foglalkozik Valerie Palme. A Fehér Ház teljes együttműkö­dést ígér, a munkatársakat tegnap reggel felszólították, hogy ne töröljenek ki sem­mit a számítógépeikből. Scott McClellen elnöki szóvivő szerint Bush rendkívül komolyan veszi az ügyet, és ha az admi­nisztrációból bárkinek köze volt a kiszi­várogtatáshoz, azt el fogják bocsátani. Ugyanakkor cáfolta, hogy akár Rove, akár más kormány­zati vezető lenne az ügy hátterében. A szenátus négy demokrata tagja le­vélben követelte az elnöktől és az igaz­ságügyi tárcától, hogy a vizsgálatot - George W. Bush akárcsak a hazug­sággal vádolt Clinton esetében - függet­len biztos vezesse, mert John Ashcroft igazságügy-miniszter túlságosan is jó­ban van Bush szűkebb környezetével. Egy ötödik szenátor, a New York-i Charles Schumer szerint a fedésben dolgo­zó ügynök nevének nyilvánosságra ho­zatala veszélyezteti az illető és a vele ko­rábban kapcsolatban állt informátorok életét, végső soron a nemzetbiztonságot. A törvény ezt akár tízévi börtönnel és 50 ezer dolláros bírsággal bünteti. Irakban lassú az alkotmányozás Az ideiglenes iraki kormányzótanács tagjai által kiszivárogtatott információ szerint a vártnál sokkal tovább tarthat, amíg sikerül elfogadni az ország új al­kotmányát. Az amerikaiak által kineve­zett 25 fős testület­­ ennek egyik tagja a múlt héten belehalt egy merénylet során szerzett sebeibe - arra a véleményre ju­tott, hogy helyesebb, ha az alkotmányo­­zó tanácsot az irakiak választják. Ez vi­szont legalább egy évbe telne, miközben Colin Powell amerikai külügyminiszter a múlt hét végén még féléves határidőt említett. A hír érzékenyen érinti az amerikai diplomáciát, amely az­ ENSZ-ben éppen most próbál tető alá hozni egy új BT-ha­­tározatot. Ettől a Fehér Ház azt reméli, hogy sikerül külföldi csapatokat és pénzt szerezni az iraki békefenntartás­hoz, illetve újjáépítéshez Az alku egyik fontos pontja, hogy mikor hajlandó az Egyesült Államok az irakiakra ruházni a hatalmat. Powell szerint erre csak az alkotmány elfogadása és az annak alap­ján lebonyolított választás után kerül­het sor. Újabb amerikai tolmácsot vettek őri­zetbe, amiért a Guantánamón bebörtön­zött al-Kaida-terroristákról és tálibokról szóló bizalmas dokumentumok voltak nála. Egy katonai tolmács ellen már vá­dat emeltek, egy mohamedán tábori lel­kész ügyében pedig folytatják a vizsgá­latot. A most lefogott férfi 2001-ig a had­seregben szolgált, most polgári alkal­mazottként dolgozott a támaszponton. Két másik katonát továbbra is megfi­gyelés alatt tartanak. H. G.

Next