Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-01 / 229. szám
2 2003. OKTÓBER 1., SZERDA KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Tony Blair megszilárdította pártpozícióját R. HAHN VERONIKA LONDONI TUDÓSÍTÓNK Tegnap a brit munkáspárt kongresszusán a reform, a modernizáció mellett lándzsát törő Tony Blair hosszan tartó, óriási tapsot kapott, míg vetélytársát, a hagyományos szocialista értékekre alapozó Gordon Brownt mérsékelt helyeslés fogadta. Blair programbeszéde súlyát növelte, hogy a hétfőn pódiumra lépett Brown pénzügyminiszter szinte leplezetlenül nyújtotta be „trónöröklési" igényét, kihasználva a bizalom megrendülését Blair iránt. A kormányfő elismerte, hogy az iraki háború megosztotta az országot és a pártot, de hangoztatta, „most is ugyanazt a döntést hozná, nem azért mert az Egyesült Államok lakása, hanem mert a terrorizmus elleni fellépés biztonságosabbá teszi Nagy-Britanniát". Hozzátette: „annak, aki elkezdte a háborút, be kell fejeznie a békét". Európával kapcsolatban a kormányfő „őrültségnek" nevezte, ha a szigetország eleve elvetné az euróhoz való csatlakozás lehetőségét. Amikor tíz ország csatlakozik az EU-hoz, létfontosságú, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet játsszon a szervezetben. A felszólalás alkalmat adott a folyamatosan leghosszabb ideig hatalmon lévő munkáspárti kormányfő számára, hogy visszavágjon bírálóinak, akik az iraki háborún kívül belpolitikai döntések, különösen a kórházak részleges privatizálása és az egyetemi tandíjak tervezett emelése ellen is tiltakoznak. A pápa állapota válságosra fordult MUNKATÁRSUNKTÓL A pápa egészségi állapota rossz, mondotta a német Bunte című lapnak nyilatkozva Josef Ratzinger bíboros, aki felszólította a hívőket, imádkozzanak a Szentatyáért. A bíboros magántitkára így írja le a 83 éves egyházfő állapotát: „Ugyan már nem tud sem járni, sem felállni, de a hívők számára hős. Azzal, hogy betegsége ellenére nem adja fel, még tiszteletre méltóbbá, hitelesebbé válik." Stein Tönnesson, az oslói békekutató intézet elnöke, a Nobel-békedíj bizottsághoz közel álló személyiség szerint 2003-ban ezzel a megtisztelő díjjal II. János Pált jutalmazzák. A Nobel-békedíjat elnyerő személy kilétét október 10-én fedik fel a norvég fővárosban. A Nobelbékedíjat csak élő személyiség kaphatja, ezért a Bagdadban a terroristák bombamerénylete áldozatául esett ENSZ- főmegbízott, Sergio Vieira de Mello posztumusz nem részesülhet a békedíjban. Tizenöt év börtön zsidó telepeseknek YEHUDA LAHAV TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNK A jeruzsálemi körzeti bíróság tegnap 15, illetve 12 évi börtönbüntetésre ítélte a ciszjordániai Bejt Ajin zsidó település három lakosát, mert tavaly egy pokolgépet akartak elhelyezni egy kelet-jeruzsálemi arab leányiskola előtt. Ugyanakkor a názáreti körzeti bíróság 15 nappal meghosszabbította három izraeli arab fiatalember előzetes letartóztatását, akiket az ügyészség egy izraeli katona meggyilkolásával vádol. A názáreti körzeti bíróságon az ügyészség Oleg Sajhet izraeli katona elrablásával és meggyilkolásával vádolt meg tegnap három Kefar Kana i fiatal izraeli arabot. A gyilkosságot ez év júliusában követték el, látótávolságban a katona otthonától. Egyikük, a 20 éves Tarek Nudzsidat letartóztatása után a helyszínen rekonstruálta a tettet - de később a bíróságon azt állította, hogy hamis vallomást tett, amelyet kihallgatása során a rendőrök fizikai és lelki ráhatás eszközeivel kényszerítettek ki belőle. Tegnap már mindhárom vádlott tagadta bűnösségét. J % Az USA visszatért az UNESCO-ba KIS TIBOR PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNK Csaknem húszévi szünet után az Egyesült Államok visszatért az ENSZ kulturális, oktatási szakosított szervezetébe, az UNESCO-ba. Ezt a döntést a szervezet párizsi közgyűlésén Laura Bush, az elnök felesége jelentette be, egyidejűleg azzal, hogy a székház előtt felhúzták az amerikai lobogót 189 más tagállam zászlaja mellett. Laura Bush beszédében úgy fogalmazott, hogy országának kormánya teljes körű, aktív és lelkes részvevője lesz az UNESCO fontos missziójának. A Reagan-kormány annak idején az UNESCO rossz vezetésével magyarázta tagságának felfüggesztését. A szervezet az elmúlt években jelentős pénzügyi átalakításokat hajtott végre, évente 5 százalékkal csökkentette költségvetését. Az UNESCO vezetői most abban reménykednek, hogy Washington visszatérésével a pénzügyi megszorítások korszakának vége lesz. Úgy tudni, hogy az USA 53 milió dolláros részesedést vállal az UNESCO éves költségvetésében. Laura Bush asszonyt egyébként rövid párizsi látogatása idején fogadta Jacqques Chirac francia elnök. Nyilatkozatában Bush felesége bensőségesnek és intenzívnek minősítette a francia-amerikai viszonyt a bizonyos kérdésekben megmutatkozó nézetkülönbségek ellenére is. A Bush asszony által említett nézetkülönbségek száma egyébként az UNESCO-ba való amerikai visszatéréssel máris növekedett eggyel. Washington azonnal jelezte ugyanis, hogy ellenzi azt a francia-kanadai megállapodástervezetet, amit az UNESCO 2005-ig szeretne elfogadtatni a tagállamok többségével. Ez a kultúrák diverzifikálását segítené elő, és a kulturális pluralizmust hivatott szolgálni francia megítélés szerint. Többen úgy látják, hogy a francia-kanadai elképzelés valójában az amerikai „kulturális gőzhenger" további térhódítását próbálja akadályozni, ezért érthető, hogy Washingtonnak nem tetszik a tervezet. Laura Bush jelenlétében felhúzzák az amerikai lobogót Párizsban Al-Kaida-per Belgiumban Viszonylag enyhe büntetést kaptak Bin Laden bűntársai FÜZES OSZKÁR BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNK Mivel itt még nincs külön paragrafus a terrorizmus büntetésére, különféle más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek tegnap a brüsszeli bíróság az eddigi legnagyobb belgiumi al-Kaida-per 23 vádlottját. A két főbűnös tíz, a legenyhébben elbírált másfél év börtönt kaphat a későbbi ítélethirdetéskor. Noha a csoport vezetői két nappal a 2001. szeptemberi terrorcselekmények után kerültek rács mögé, a nyomozás korábban kezdődött. A Németországban volt profi labdarúgó Nizar Trabelsi és egy másik tunéziai származású belga állampolgár, Tarek Marufi ugyanis korábban szervezte egy belgiumi NATO-támaszpont, az állítólag atomfegyvereket is tároló Kleine Brogel kantinjának felrobbantását, valamint a párizsi USA-nagykövetség elleni öngyilkos merényletet. E kísérletek nem sikerültek, meg tudták öletni viszont az afganisztáni tálibok elleni harc egyik vezérét, Ahmad Sah Maszud parancsnokot. Két emberük belga újságírónak adva ki magát „interjú" közben agyonlőtte Maszudot, két nappal az Amerika elleni terrortámadások előtt. A négy hónapig tartó tárgyalás során Trabelsi elismerte, hogy az al-Kaida tagja volt, s Afganisztánban találkozott is Oszama bin Ladennel. Beismerte a merényletek tervezését is, kivéve a párizsit. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a volt focista - ha nem tartóztatják le idejében - pontosan az amerikai merényletek napján kész lett volna öngyilkos robbantást végrehajtani a NATO-támaszpont ellen. Ő maga azzal védekezett, hogy Oszama vallási tanításának hatása alá került. Márusi és a többiek viszont végig tagadtak, vagy azzal védekeztek, hogy az al-Kaidát mozlim vallási és önsegélyező csoportnak tartották, nem tudtak a terrorcselekmények terveiről. Ellenük leginkább az a vád bizonyosodott be, hogy Európa-szerte tagokat toboroztak „félkatonai" szervezetekbe, ami Belgiumban is törvénybe ütközik. Az eljárás során került a nyilvánosság elé, hogy az al-Kaida gyakorlatilag Nyugat-Európa minden országában jelen volt kisebb-nagyobb, jól szervezett csoportokkal, s itt nemcsak amerikai, hanem európai célpontok elleni akciókat is előkészítettek. Az egyik legveszélyesebb szervezkedés hollandiai mozlim körökben zajlott, ennek a belgiumi csak „leányvállalata" volt. A két németalföldi királyságban kínosan ügyelnek arra, hogy az antiterrorista eljárásoknak ne mozlimellenes élük legyen. Ezzel együtt gyakran feszültségek alakulnak ki az itt élő, körülbelül hétszázezer fős muzulmán kisebbségek körül. A brüsszeli bíróság épületébe szállítják az al-Kaida maszkos terroristáját A TERRORCSELEKMÉNY ELŐKÉSZÜLETÉT IS BÜNTETI A MAGYAR JOG A magyar büntető törvénykönyv rendelkezései 2001 előtt is tartalmazták a terrorizmus bűncselekményét, a szeptember 11 -i terrortámadások után azonban jelentős változtatások történtek. Az első módosítások már 2001- ben megtörténtek, a terrorizmus megfogalmazása azonban igazából az idén hatályba lépett 2003. évi II. törvénnyel alakult át - nyilatkozta lapunknak Busch Béla, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar büntetőjogi tanszékének docense. A korábbi megfogalmazás szerint az követ el terrorista cselekményt, aki erőszakos cselekményével egy állami vagy társadalmi szervet valamely cselekedetre, illetve annak eltűrésére akar kényszeríteni. Az új szabályozás kiegészült azzal, hogy az elkövetési magatartás esetleg a lakosság megfélemlítésére, vagy valamely nemzetközi szén, illetve másik állam működésének ellehetetlenítésére irányul. Az eddigi általános megfogalmazás helyett az új törvény azt is konkrétan felsorolja, hogy pontosan mi minősül terrorista cselekménynek, és már az arra irányuló előkészületi magatartást is büntetni rendeli. Tehát az is bűncselekményt követ el, aki vállalkozik egy terrorcselekmény végrehajtására, vagy biztosítja annak feltételeit. Az új törvénnyel a büntetési tételek is szigorodtak: a puszta részvételért 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, súlyosabb esetekben pedig 5-10, illetve 10-15 évet is kaphat az elkövető. (A. G. H.) A CIA-botrány immár elérte a Fehér Házat Horváth Gábor WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNK Az igazságügyi tárca hétfő este fél kilenckor hivatalosan értesítette a Fehér Házat arról, hogy vizsgálat indult annak kiderítésére, ki árulta el a sajtónak egy CIA-ügynök kilétét. Robert Novak jobboldali publicista és tévés személyiség még júliusban írt egy cikkében arról, hogy Joseph Wilson nagykövet felesége, Valerie Palme a CIA „tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó munkatársa". Bush 2002 elején Nigerbe küldte Wilsont annak kiderítésére, tényleg adott-e el az afrikai ország utáni Iraknak. A nagykövet arra a megállapításra jutott, hogy nem, de a Fehér Ház ennek ellenére fenntartotta a vádat. Wilson úgy véli, felesége nevét azért szivárogtatták ki, hogy megbosszulják az általa erről a New York Timesnak írt cikket. Szerinte az ügy mögött közvetlenül vagy áttételesen Bush legfőbb politikai tanácsadója, Karl Rove állhat. Novak azt mondja, magas rangú kormányzati tisztviselőtől származik az értesülés, de nem tárja fel forrását. A CNN úgy tudja, hogy kormányzati személyek rajta kívül még fél tucat újságírónak mondták el, mivel foglalkozik Valerie Palme. A Fehér Ház teljes együttműködést ígér, a munkatársakat tegnap reggel felszólították, hogy ne töröljenek ki semmit a számítógépeikből. Scott McClellen elnöki szóvivő szerint Bush rendkívül komolyan veszi az ügyet, és ha az adminisztrációból bárkinek köze volt a kiszivárogtatáshoz, azt el fogják bocsátani. Ugyanakkor cáfolta, hogy akár Rove, akár más kormányzati vezető lenne az ügy hátterében. A szenátus négy demokrata tagja levélben követelte az elnöktől és az igazságügyi tárcától, hogy a vizsgálatot - George W. Bush akárcsak a hazugsággal vádolt Clinton esetében - független biztos vezesse, mert John Ashcroft igazságügy-miniszter túlságosan is jóban van Bush szűkebb környezetével. Egy ötödik szenátor, a New York-i Charles Schumer szerint a fedésben dolgozó ügynök nevének nyilvánosságra hozatala veszélyezteti az illető és a vele korábban kapcsolatban állt informátorok életét, végső soron a nemzetbiztonságot. A törvény ezt akár tízévi börtönnel és 50 ezer dolláros bírsággal bünteti. Irakban lassú az alkotmányozás Az ideiglenes iraki kormányzótanács tagjai által kiszivárogtatott információ szerint a vártnál sokkal tovább tarthat, amíg sikerül elfogadni az ország új alkotmányát. Az amerikaiak által kinevezett 25 fős testület ennek egyik tagja a múlt héten belehalt egy merénylet során szerzett sebeibe - arra a véleményre jutott, hogy helyesebb, ha az alkotmányozó tanácsot az irakiak választják. Ez viszont legalább egy évbe telne, miközben Colin Powell amerikai külügyminiszter a múlt hét végén még féléves határidőt említett. A hír érzékenyen érinti az amerikai diplomáciát, amely az ENSZ-ben éppen most próbál tető alá hozni egy új BT-határozatot. Ettől a Fehér Ház azt reméli, hogy sikerül külföldi csapatokat és pénzt szerezni az iraki békefenntartáshoz, illetve újjáépítéshez Az alku egyik fontos pontja, hogy mikor hajlandó az Egyesült Államok az irakiakra ruházni a hatalmat. Powell szerint erre csak az alkotmány elfogadása és az annak alapján lebonyolított választás után kerülhet sor. Újabb amerikai tolmácsot vettek őrizetbe, amiért a Guantánamón bebörtönzött al-Kaida-terroristákról és tálibokról szóló bizalmas dokumentumok voltak nála. Egy katonai tolmács ellen már vádat emeltek, egy mohamedán tábori lelkész ügyében pedig folytatják a vizsgálatot. A most lefogott férfi 2001-ig a hadseregben szolgált, most polgári alkalmazottként dolgozott a támaszponton. Két másik katonát továbbra is megfigyelés alatt tartanak. H. G.