Népszabadság, 2003. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-09 / 236. szám
2003. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG Létszámleépítés az államapparátusban Nyolcezer embert érint a minisztériumoknál és a területi igazgatási szerveknél végrehajtandó létszámleépítés. Az év végéig a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó központi igazgatási szerveknél és háttérszervezeteknél átlagosan tíz, a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szervezeteinél pedig átlagosan hat százalékos létszámleépítést kell végrehajtani - döntött tegnap a kormány. A kabinet ülését követő tájékoztatón a kormányszóvivő elmondta: a tárcáknak október 22-ig kell elkészíteniük intézkedési tervüket, amelyet a kormány október végéig hagy jóvá. A létszámleépítést gyorsan, de körültekintően, az érintett dolgozók érdekeinek figyelembevételével kívánják végrehajtani, ezért a minisztériumoknak egyeztetni kell intézkedési terveiket az érintett szakszervezetekkel. Külön program indul arra, hogy a közigazgatásban képzett szakemberek a civil és nonprofit szervezeteknél, önkormányzatoknál találjanak munkát - mondta Gál J. Zoltán. A pazarlás megszüntetéséért a kormány sok szolgálati gépkocsit elad, szigorítja a mobiltelefon-használatot, csökkenti a megbízási szerződéses munkavégzést, mérsékeli a reprezentációs kiadásokat. A hajléktalanokat segítő szervezetek támogatására - 26 millió forintos induló vagyonnal - közalapítványt hoz létre a kormány és a fővárosi önkormányzat. Korábban a főváros és az egészségügyi tárca által a hajléktalanok téli speciális ellátására kiírt pályázatok nem minden esetben jutottak el a megfelelő célcsoporthoz. A közvetlen életveszély és a súlyos egészségkárosodás megelőzése érdekében novembertől új egészségügyi ellátórendszer kezdi meg működését. Az október közepén esedékes 16,5 százalékos, nem a lakosságot érintő gázáremelés kompenzálására hárommilliárd forintot különít el a kormány. A központi költségvetési szervek és önkormányzatok mellett az egyházak, alapítványok által üzemeltetett, közfeladatokat ellátó intézmények is jogosultak lesznek a kompenzációra. A holokauszt 60. évfordulóján a méltó megemlékezés érdekében Holokauszt Emlékbizottságot állít fel a kormány, a miniszterelnök vezetésével - közölte a kormányszóvivő, N.SZ. Horn szánalmas jobboldali színjátékról beszél HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Horn Gyula volt miniszterelnök szerdán közleményben tudatta: a vele kapcsolatos „szánalmas jobboldali színjáték" után még inkább elvárja, hogy a jobboldal képviselői visszautasítsák az őt és más szocialista politikusokat gyalázó megnyilatkozásokat. „Szánalmas az a jobboldali színjáték, amely a Fidesz vasárnapi közleményével indult a lejáratásomra. Ők is tudják, hogy én mindig keményen visszautasítottam a szélsőséges megnyilatkozásokat. Ez történt az Orbán Viktort durván sértő kijelentés esetében is" - áll a volt kormányfő közleményében. Az előzményekről: a Fidesz vasárnap felkérte Medgyessy Péter miniszterelnököt, határolódjon el azoktól a kijelentésektől, amelyek Horn Gyula lakossági fórumán hangzottak el nézőktől arról, hogy Orbán Viktort „le kell vadászni" és - átvitt értelemben - „el kell tenni láb alól". Válaszul Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese arra szólította föl Orbán Viktort: kézfogással kérjen elnézést Horntól azért, hogy jobboldali politikusok eltorzították a lakossági fórumon történteket, és Horn Gyulának tulajdonították a minősíthetetlen mondatokat. A lakossági fórumon elhangzottak miatt Boross Péter volt miniszterelnök lemondta a hétvégenként Horn Gyulával tartott közös tévészerepléseit. Horn Gyula erre közleményében így reagált: „Sajnálom Boross Péter bejelentését, mert őt józan politikusként ismertem meg. Ezután még inkább elvárható, hogy a jobboldal képviselői is visszautasítsák az engem és más szocialista politikust gyalázó megnyilatkozásokat". Bővülő koalíciós vitalista Az SZDSZ sérelmezi a szocialisták „gazdagellenes retorikáját’ Folytatás az I. oldalról A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálását a párt alkotmányellenesnek tartja, ezért nem támogatja. A brókerbizottság kormánypárti elnökének kinevezését is a jogállamiságról vallott elveik, nem pedig az ellenzék kedvéért szavazták le - állítják a szabad demokraták. Az SZDSZ befolyásos politikusai - név nélkül nyilatkozva - elismerik, hogy nem feltétlenül jó taktika a BKV, illetve az önkormányzatok támogatása érdekében „előreszaladni". Viszont a vita szerintük csak a támogatás forrásainak megtalálásáról szól, a lényegben egyetértenek. Demszky Gábor mellett pedig azért sorakoznak fel, mert a helyi közösségek pozíciójának javítását kulcskérdésnek tartják, és szerintük a főpolgármester következetesen képviseli választóinak - nem mellékesen a párt bázisának - érdekeit, még ha ahhoz az SZDSZ- nek az akciózást nem feltétel nélkül támogató, pragmatikusabb vezetése nem mindig tapsol. Az SZDSZ számára viszont nehezen feldolgozható az szja-tábla körüli koalíciós vita felmelegítése. Lendvai Ildikó a Népszabadságnak nyilatkozott arról az önkormányzatok többlettámogatásának fedezetéről szólva, hogy könnyebb volna az élet, ha az szja-t az SZDSZ-re való tekintettel jövőre nem kellene csökkenteni, ez esetben ugyanis a költségvetés százmilliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatna. Az SZDSZ-ben arra figyelmeztetnek: a kormány és a koalíciós pártok közösen döntöttek az adótábláról. Emellett a liberálisok a szocialisták „gazdagellenes retorikáját" (azaz a negyedik, a leggazdagabbakat sújtó adókulcs bevezetésének indoklását) sem üdvözölték, mondván: a magasabb jövedelműek most is sokkal többet adóznak. A szegényebbek pedig kevesebbet, mert nincs miből, válaszolják a szocialisták. Az egyeztetések folytatódnak. NAGY SZILVIA-NYUSZTAY MÁTÉ Lex Gyurcsányt készít a Fidesz A Fidesz törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy legyen nyilvános a képviselői mandátummal nem rendelkező miniszterek és politikai államtitkárok vagyonnyilatkozata is. Répássy Róbert - aki Szijjártó Péter képviselőtársával jegyzi a javaslatot - tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány egyik tagjának vagyoni helyzete hónapok óta a politikai viták középpontjában áll. Ez hívta fel a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a képviselő-minisztereknek nyilvánosan is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, de a mandátummal nem rendelkező miniszterek, politikai államtitkárok vagyonnyilatkozata - a köztisztviselői törvény értelmében - titkos. Nem Gyurcsány Ferenc az egyetlen miniszter, aki nem rendelkezik képviselői mandátummal - tette hozzá Répássy Róbert, s megemlítette többek között Lévai Katalin esélyegyenlőségi és Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter nevét. A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a legkisebb település képviselő-testületének tagjai is évente számolnak be vagyoni helyzetükről a nyilvánosság előtt. A Fidesz a jövő héten terjeszti be törvényjavaslatát, s arra számít, hogy azt az Országgyűlés még az őszi ülésszakban megvitatja, így január 1-jétől életbe léphet a rendelkezés. Répássy felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilatkozattétellel a tíz évvel ezelőtt szerzett vagyontárgyak eredetéről nem kell beszámolni, ám a cég-, illetve az ingatlan-nyilvántartásokból mindezek visszakereshetők. Az ellenzéki képviselő reméli, hogy a miniszterek már a törvénymódosítás elfogadása előtt, önként is tesznek nyilvános vagyonnyilatkozatot. A parlamenti képviselőknek megbízatásuk kezdetén és megszűnésekor, illetve évente kell nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni. Az MSZP kész megvitatni a Fidesz törvénymódosítási javaslatát. Göndör István frakcióvezető-helyettes közölte: számukra mindig fontos volt, hogy a közszereplők jövedelmi viszonyai átláthatók legyenek. Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány tagjai nem tiltakoznak a vagyonnyilatkozatuk nyilvánosságra hozatala ellen - tette hozzá. Ahhoz viszont az MSZP nem partner, hogy egy konkrét ügyről alkossanak jogszabályt, a szocialisták szerint át kell tekinteni, hogy kik azok, akiket ebbe a körbe be kell még vonni. Göndör szerint a tervezet megvitatása várhatóan tavaszra húzódik. Az egyik érintett, Gyurcsány Ferenc azt mondta: támogatja az indítványt. CS. I. Közigazgatási reformegyeztetés Tegnap Lamperth Mónika belügy- és Kiss Péter kancelláriaminiszter kezdeményezésére első ízben tartottak négypárti egyeztetést a közigazgatási reformról, amelynek teljes körű megvalósításához mindenképpen kétharmados többségre volna szükség az Országgyűlésben. Az eredeti tervek szerint ugyanis a reform csúcspontja az lenne, ha 2006-ban választott regionális önkormányzatok alakulnának. A képen Lamperth Mónika üdvözli Kuncze Gábor volt belügyminisztert, az SZDSZ elnökét Sipos Levente: Nem árultam el titkot Kondorról Nem társadalmi, hanem titkos megbízottként szerepel a rádió elnöke azokban a dokumentumokban, amelyeket az NBH adott át a történeti levéltárnak. Titkos megbízottként megnevezve szerepel Kondor Katalin abban a két dokumentumban, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal küldött át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába. Erről Sipos Levente, a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző háromtagú bizottság soros elnöke nyilatkozott lapunknak. Sipos pontosította keddi közleményét, amelyben társadalmi megbízotti státuszt említett Kondorral kapcsolatban. Sipos szerint a titkos megbízott lényegében hálózati személynek tekinthető. Sipos Levente ezekkel a kijelentéseivel tulajdonképpen nyilvánosságra hozta, hogy mik szerepelnek azokban a dokumentumokban, amelyeket elvileg Kondor Katalin nézhetne meg először a levéltárban. Sipos arra, hogy miért beszélt arról, mit tartalmaznak az átküldött dokumentumok, azt mondta: ő nem árult el titkot, hiszen a Népszavában korábban már megjelent és szerinte hiteles az a 6-os karton, amely szerint Kondor 1974 és 1983 között titkos megbízott volt. Ebből a 6-os kartonból kettő készült, a szolgálatoknál azonban csak egyet találtak meg. Ezt küldték át a levéltárnak. Arra, hogy a duplikált 6-os karton egyik része mikor és milyen módon kerülhetett ki a szolgálatoktól, Sipos nem tudott válaszolni. Az elnök elmondta azt is, hogy nem találtak olyan jelentéseket, amelyeket Kondor írt volna. Ugyanakkor közölte azt a véleményét is, hogy a szolgálatok kilenc évig „nem tarthattak senkit a semmiért. Ennyi idő alatt valamit csinálni kellett". A Nemzetbiztonsági Hivatalnál már márciusban megtalálták ezeket a papírokat, akkor, amikor az átadásukat készítették elő. A titkos megbízottakról az MTI-nek egy neve elhallgatását kérő szakértő azt mondta: a titkos megbízott soha sem kapott díjazást, esetenként és megalapozottan költségtérítésben részesülhetett. Ez egy hölgy esetében egy elegáns ruha árát jelenthette, egy fontos esemény, mondjuk követségi fogadás előtt, vagy ha vendégül látott külföldieket, porcelán étkészletet vásárolhatott. Beszervezésük általában hazafias alapon történt, vagyis a célszemélyt meggyőzték, hogy tevékenységével hazájának, népének tesz szolgálatot. Elhangozhattak olyan utalások is, hogy az ilyen irányú együttműködés semmi esetre sem árt az illető karrierjének, munkahelyi előmenetelének. A hivatalos kapcsolatként működő személyek „a szolgálatok érdekkörében vagy érdeklődési körében álló szervezetek, vállalatok, intézmények középvezetői közül kerültek ki, ők hivatalból gyakorlatilag munkaköri kötelességként tartották a kapcsolatot az állambiztonsági szervekkel". Kondor a Népszavában megjelent 6-os kartonról két hete úgy nyilatkozott, hogy azt soha nem látta, ő nem működött együtt egyetlen csoportfőnökséggel sem. A rádió elnöke külföldön tartózkodik. HASZÁN ZOLTÁN K & H-ügy: újabb három gyanúsított Pénzmosás-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség az Inter-Európa Bank két és az OTP egy munkatársát. Gyanúsítottként hallgatta ki a napokban a rendőrség az Inter- Európa Bank (IEB) két munkatársát valamint egy OTP-s dolgozót. Az ok: nem jelentették az ORFK-n a K&H Equitiesnél történt sikkasztással összefüggésben pénzmosással gyanúsított két szír férfi „gyanús tranzakcióit". Tegnap az ORFK tájékoztatóján elhangzott: két év alatt a szír gyanúsítottak ezekben a pénzintézetekben összesen 6,2 milliárd forintot (az IEB-ben 5,2 milliárd, az OTP-ben egymilliárd forintot) mostak tisztára. Molnár Csaba alezredes, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága pénzmosás elleni osztályának vezetője azt nem árulta el, hogy a bank dolgozói mivel magyarázták bejelentési kötelezettségük elmulasztását. Gera Antal ezredes Kulcsár Attila sikkasztási ügyéről szólva elmondta: továbbra is tizenegy gyanúsítottal szemben folytatnak eljárást. (A most meggyanúsított banki dolgozók ügyét a K&H-eljárástól elkülönítetten kezelik) Négyen letartóztatásban várják az eljárás befejezését, nemrég valamennyiük előzetes fogva tartásának határidejét meghosszabbították. Gera elmondta: az eljárást később kiterjesztik a K&H Equities jogelődjének ügyfélkörére és tranzakcióira. Várhatóan 1998-ig nyúlnak vissza a vizsgálatokkal, addig a napig, amikor Kulcsár munkába állt a K&H-nél. A rendőrség szerette volna, ha még Bécsben gyanúsítottként hallgathatja ki Kulcsár Attilát, az ügyészség azonban ezt elutasította. Gera bejelentette: tudomásul veszik a döntést. Számos érv szólt ugyan a bróker mielőbbi gyanúsítotti kihallgatása mellett, annak végrehajtása azonban körülményes lett volna írásban, előre meg kellett volna ugyanis adni az osztrák hatóságoknak azt, hogy milyen kérdéseket kívánnak feltenni, s azokat az osztrákok tolmácsolták volna. E szövevényes ügyben azonban Gera szerint kérdezni is csak az tud, aki minden részletet ismer, és alaposan felkészül a kihallgatásra. Mivel ez nem várható el az osztrák nyomozóktól, a gyanúsítotti kihallgatástól Kulcsár hazahozataláig a rendőrség eltekint. Nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy ha ennyire célszerűtlen Kulcsár külföldi kihallgatása, miért kezdeményezte azt a rendőrség? Egyes ügyészségi források úgy vélték, hogy a rendőrség inkább politikai nyomásra, semmint szakmai megfontolásból kezdeményezte ezt a lépést. E lapunk október 8-ai számában közölt állítástól az ORFK kommunikációs igazgatósága közleményben határolódott el. E szerint a rendőrség eljárása összhangban van a büntetőeljárási törvénnyel, s az amúgy fokozott ügyészi felügyelet mellett folyó nyomozás során felmerülő esetleges szakmai vitákat nem a sajtóban akarják lefolytatni. Az ORFK illetékesei kitérő válaszokat adtak a Forró Tamás médiaszemélyiség cégeinek érintettségével kapcsolatos kérdésekre. A Tízezer Kft. számlájára történt 64 millió forintos befizetés ügyében külön nyomozást nem indítottak, azt a K&H Equitiesnél történt sikkasztás és pénzmosás egyéb vonatkozásaival együtt vizsgálják. Kérdésünkre a nyomozók elismerték, hogy az ügyben Forrón kívül más médiaszemélyiség, illetve médiacég-vezető is érintett lehet. A nyomozás irányítói hangsúlyozták: Kulcsár személyes ügyfelei közül mindenkit tanúként hallgattak ki. Nem zárható ki, hogy az ügyfelek közül néhányan esetleg a későbbiekben gyanúsítottak lesznek. FEKETE GY. ATTILA