Népszabadság, 2004. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

2 2004. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Balázs Pétert jelöli a kormány EU-biztosnak MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány ma nevezi meg jelöltjeit a négy vezető uniós posztra, amelynek be­töltésére Magyarország lehetőséget kap. Az Európai Bizottság tagjának min­den valószínűség szerint Balázs Pétert, Magyarország állandó brüsszeli képvi­selőjét, korábbi EU-integrációs államtit­kárt javasolják - értesült lapunk. Az Európai Bíróság bírójának a kor­mány Juhász Endre jelenlegi EU-koor­­dinációs minisztert, volt EU-nagyköve­­tet és főtárgyalót jelölheti. A harmadik poszt az Európai Elsőfo­kú Bíróság magyar bírája, ide várhatóan Cúcz Ottó alkotmánybírót javasolják. Egyelőre nem ismert, ki lesz a kor­mány jelöltje a negyedik posztra, az Eu­rópai Számvevőszékhez. A kabinet egyeztetett az Állami Számvevőszék el­nökével, s információnk szerint ezen a poszton is körvonalazódott a jelölés. A személyi javaslatokat ma délelőtt a kormánypárti frakciókkal, majd az el­lenzékkel ismertetik. A Fidesz korábban kifogásolta, hogy a kormány előzetesen nem konzultált a jelöltekről, csupán a véglegesnek tekinthető nevek ismereté­ben mondhatják el véleményüket. Teherán: lázadnak a reformerek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Botrányba fulladhatnak a küszöbönálló iráni választások. Vasárnap estig a tehe­­ráni parlament képviselőinek több mint egyharmada benyújtotta lemondását. Ezek a zömmel reformpárti parlamenti képviselők ily módon tiltakoznak, hogy az Őrök Tanácsa nevű, nem választott, konzervatív, bigott iszlámista testület re­formpárti politikusok százait törölte a február 20-ára tervezett parlamenti vá­lasztásokon indulni kívánó jelöltek listá­járól. A konzervatív papokból és muzulmán jogtudósokból álló, 12 tagú testület arra hivatkozva hozta meg döntését január­ban, hogy a kizárt személyek úgymond nem lojálisak az Iráni Iszlám Köztársa­ság alkotmányához. Mohsen Mirdamadi tekintélyes re­formpárti képviselő olvasta fel vasár­nap az iráni rádió által élőben közvetí­tett parlamenti ülésen a lemondó nyilat­kozatot a maga és - mint mondta - szá­mos képviselőtársa nevében. Mehdi Karubi, a reformista többségű parlament elnöke szerint összesen 109 parlamenti képviselő írta alá a lemondásról szóló dokumentumot. A képviselők tömeges lemondása megbéníthatja a parlament munkáját, és megakadályozhatja egyebek között a jö­vő évi iráni költségvetés elfogadását. Bár az Őrök Tanácsa a tiltakozások hatá­sára visszavonta a tiltást a választáso­kon való indulástól eltiltott több ezer po­litikus mintegy harmada esetében, a részleges módosítás láthatólag nem csi­tította le a testület döntése által előidé­zett felháborodást. A tanács január elején tiltott el 3600 főt - többségükben reformpártiakat - a feb­ruár 20-i választásokon indulni szándé­kozó 8200 személy közül. A jelölésből ki­zártak közül nyolcvanan jelenleg is tagjai az iráni törvényhozásnak. Az eltiltottak többsége felemelte szavát a testület dön­tése ellen, sőt, egy csoportja ülősztrájkot is kezdett a teheráni parlamentben. A lázadó képviselők egy csoportja Súlyos merényletek kurdok ellen Autóbombákkal támadtak - Több tucat áldozat Erbílben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az autóbombák olyan roppant erejűek voltak, hogy a székházak védelmére felállított, többtonnás hatalmas talpas betonelemeket papírlapként kapták fel és döntötték kifelé. Lapunk zártakor 56 halottról, kétszáznál több sebesültről tudtak az észak-iraki Erbílben, amikor öngyilkos merénylők felrobbantották magukat két kurd párt székházában. A Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) helyi központjában robbantak a bombák, öt perc időeltéréssel. Szemtanúk beszámolói szerint a ha­lálos áldozatok között van Erbíl tarto­mány kormányzójának helyettese is, to­vábbá a KDP politikai bizottságának egyik tagja és a PUK vezetőségi tagja. E két rivális kurd párt uralja Irak északi tartományait. Noha hatalmi ellentétek feszülnek közöttük, fegyvereseik szoro­san együttműködtek az amerikai és a szövetséges haderőkkel Szaddám Huszein iraki elnök hatalmának meg­döntésében. Megfigyelők arra számíta­nak, a robbanásokra válaszul megerő­södnek az ország leggazdagabb részét, északi olajmezőit ellenőrző kurdok el­szakadási, önálló államalakítási törek­vései, továbbá a tegnapi merényletek hátterében sejtett iraki arab csoportok elleni fegyveres akciói. Tegnap Bagdadba érkezett Paul Wolfowitz, az amerikai védelmi minisz­ter helyettese. Az Irak elleni háború egyik fő szorgalmazója szombati nyilat­kozatában visszautasított minden bírá­latot, amely amiatt érte Washingtont, hogy olyan hírszerzési értesülések alapján indított háborút Irak ellen, ame­lyek egyre kevésbé tűnnek hitelesek­nek. Legalább húsz iraki vesztette életét vasárnap Délnyugat-Irakban, miután felrobbant az a lőszerraktár, amelyet ki akartak fosztani. Az eset az iraki Kerbala településtől délnyugatra fekvő ■ AZ ISZLÁM RADIKALIZMUS és a terrorizmus jelentős térnyerése várható a közeljövőben a Nyugat- Balkánon - figyelmeztetett vasár­nap Momir Stojanovic, a Szerbia és Montenegró-i katonai elhárítás igazgatója. Szandzsákban, a mu­zulmánok lakta dél-szerbiai Raska környékén, Montenegró északi ré­szén és Macedóniában a Vehabija, a Vörös Rózsa és Tarikat nevű szélsőséges szervezetek te­vékenykednek, Koszovóban és Észak-Albániában pedig az Al- Kaida sejtjei vannak jelen - mondja a szerb elhárítótiszt. pusztaságban történt, a várostól mint­egy 180 kilométernyire. A támadók be­hatoltak a fegyverraktárba, és a bunker­ben tárolt muníció felrobbant - közölte Robert Strzelecki alezredes, a lengyel el­lenőrzési zónában szolgáló nemzetközi haderő szóvivője. A kurdok lakta Moszulban autóbomba robbant egy rendőrállomásnál Mina: több mint kétszáz halott A főmufti az iszlám szélsősé­gesek, a terrorizmus ellen prédikált, de halállal fenyegette mindazokat, akik az iszlám „törvényes" vezetői ellen fordulnak. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Lapzártánkkor 244 halottat jelentettek Mekkából, ahol a mozlimok hagyomá­nyos évi zarándoklatán, a hadzson tu­multuózus jelenetek zajlottak le, a pá­nikba esett tömeg embereket taposott halálra. Nagyon sok volt a sebesült is, akik gyógyulási esélyeit rontotta, hogy a mentőautók késve érkeztek a hely­színre, ahol emberek százezrei zsúfo­lódtak össze. A Mina, a három kőpillér térsége, ahol ismét emberek haltak meg, tragi­kus hagyományt teremtett. 1994-ben csaknem ugyanaz játszódott le, mint tegnap, a zarándokok tömegein pánik­­hangulat lett úrrá, és 270 hithű mozlim vesztette életét. Tavaly ugyanitt „csak" tizennégy embert taposott halálra a tö­meg. A zarándoklat a béke, a megbékélés szellemét sugallta. Szaúd-Arábia fő­muftija a hét végén a terrorizmus és az erőszak elleni harcra szólított fel. Prédi­kációjában emlékeztetett arra, hogy az iszlám tiltja az erőszak minden formá­ját. Ugyanakkor arra buzdított, hogy meg lehet ölni bárkit, aki meg akarja osztani a muzulmánokat, és aki támad­ja az iszlám legitim vezetőit. A főmufti élesen bírálta azokat az iszlám szélsősé­geseket, akik a szaúdi vallási vezetőket „a keresztesek és a zsidók zsoldjába ál­ló hitehagyottaknak" nevezték. Terrorveszély a 223-as járaton Terrorveszély miatt kimarad­nak egyes, az Egyesült Álla­mokba tartó járatok, a többi között a British Airways 223- as, London-Washington járata HORVÁTH GÁBOR WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNK Pontos, több forrásból megerősített hír­szerzési információk szerint az al-Kaida terrorszervezet tegnap és ma merényle­tet akart elkövetni a British Airways, az Air France és a Continental Airways egyes, Európából Amerikába tartó jára­tain. A három kormány közös döntése alapján az érintett gépek nem szálltak fel. Azt nem tudni, hogy pontosan mi­lyen jellegű a terrorveszély: a gépeket a levegőben akarták-e elpusztítani, vagy a merénylők a 2001. szeptember 11-i akci­óhoz hasonlóan földi célpontokat tá­madtak volna. Az amerikai média sze­rint nem kizárt, hogy ezúttal biológiai, vegyi vagy radioaktív anyagokkal akar­ták súlyosbítani a pusztító hatást. A Fehér Ház egyik szóvivője, Trent Duffy azt mondta, hogy a szombaton be­jelentett lépésre az Egyesült Államok és szövetségeseinek biztonsága érdekében volt szükség. A CNN-t úgy tájékoztatta egy vezető kormányzati tisztviselő, hogy a hírszerzési értesülések tartal­mazták a légitársaságok nevét, a járat­számokat és a dátumokat is. Kimaradt az Air France szombaton Párizs és Phila­delphia között közlekedő gépe is, de en­nek a légitársaság internetes honlapja szerint nem biztonsági, hanem üzemel­tetési okai voltak. A British Airways és a Continental korábban már jelezte, hogy egyes járata­in fegyveres légimarsallok ügyelnek a biztonságra. Az utóbbi légitársaság szó­vivője a Glasgow-Los Angeles járat ese­tében kifejezetten az amerikai belbizton­sági tárca és külföldi partnerei repülési tilalmára hivatkozott. Amerikai kor­mányforrás szerint a mostani intézkedés nem azt jelenti, hogy bizonyos városok­ból érkező járatok vagy bizonyos légitár­saságok gépei általában veszélyeztetet­tek lennének. Az Air France Párizs-Los Angeles já­rata karácsonykor is kimaradt két napig. A hatóságok akkor is konkrét terrorfe­nyegetésről értesültek. HÁTTÉR A hadzs, a mekkai zarándoklat Minden ép testű, egészséges mozlimnak (ha anyagi helyzete megengedi) életé­ben legalább egyszer el kell utaznia Sza­­úd-Arábiába, Mekkába, és az év bizo­nyos időszakában (az iszlám időszámí­tás szerinti dal hidzzsah hónap 8. és 13. napja között) végigcsinálnia a hadzsot, az iszlámhitűek szent zarándoklatát, Mohamed prófétára emlékezve. Az idő­pont nem szigorúan kötött, a hadzs al­­­amatt'u, (megszakított hadzs) megen­gedi, hogy a szent zarándoklatot az isz­lám naptár szerinti néhány más hónap­ban is végre lehet hajtani, be lehet fejez­ni. A hadzs a világ legnagyobb, embertö­megeket mozgósító eseménye, az idén hozzávetőlegesen kétmillió zarándok érkezett Mekkába, hogy a dal hidzzsah 8. és 13. napja között végrehajtsa az elő­írt vallási ceremóniákat. Az esemény roppant szervezőmunkát igényel, a sza­údi állam ilyenkor sok tízezer légkondi­cionált sátrat, ivóvíz-szolgáltató helyet állít fel, rendezők, rendőrök ezrei ügyel­nek a rendre. A hadzs három legfontosabb, elen­gedhetetlen kelléke: ■ A KÁBA-KŐ. Helye a 10,5x12 méter oldalhosszúságú és 15 mé­ter magas kőépítmény a mekkai nagymecset udvarán, benne az eredetileg mintegy emberfej nagy­ságú Kába-kő, a vöröses-fekete meteor- vagy bazaltlávakő-darab. Eredete ismeretlen, Mohamed próféta idején, csaknem másfél évezreddel ezelőtt már állítólag hosszabb ideje ismerték, koráb­ban (az iszlám mint vallás megje­­lenése előtt) helyi istenségek imá­datánál játszott szerepet. A kő egy tűzvész idején több darabra ha­sadt. 1. A ruházat, ami a férfiaknál két fe­hér, beszegetlen, varrások nélküli gyolcslepedő, amelyet a test felső, illetve alsó részére tekernek. A férfiak feje fe­detlen marad, a nőké eltakarandó. Tilos a vadászat, a körömvágás, a borotválko­zás, a cipőviselés (papucs megengedett). A nők számára nincs megszabva a köte­lező ruházat, tilos viszont az arcot elfe­dő, az egész testet eltakaró nehéz szö­vetburok, a burka. Általános a tilalom az arcfestésre, a veszekedésre, a szexre, a házasságra, az eljegyzésre, a zarándok­latot végrehajtót át kell hatnia a béke ál­dott állapotának. 2. A hadzs alkalmával teljesítendők (manaszik) közül a legfontosabbak: Fel kell keresni a Mekkától nem messze lévő Arafat-hegyet, és ott kell tartózkodni a megfelelő imákat (talbija) mondva leg­alább déltől napnyugtáig. Az imákat a férfiaknak hangosan kell, a nőknek csak suttogva, hangtalanul szabad recitálni­uk. Hétszer az óramutató járásával el­lentétes irányban meg kell kerülni a Ká­ba-követ, kövekkel meg kell dobálni a kijelölt oszlopokat (Mina - „a gonosz megkövezése"), feláldozni, rituálisan le­ölni egy állatot (hádi). 3. A zarándoklat befejeztével el kell utazni az illető hazájába. Ezt követően a zarándoklatot teljesítő férfi jogosult a hadzsi (nőknél a hadzsa), vagyis a szent zarándokutat teljesítő címre.­­ La Illaha Ilallah - nincs más igaz is­ten, csak Allah szól a legfontosabb ima, amely előírja, a mozlimok csak Alla­­hot, az egyetlen igaz istent imádhatják, engedelmeskedniük kell a saria (mozlim törvénykezés) előírásainak, amelyeket a szent Korán tartalmaz. Valamennyi zsi­dó próféta - beleértve Ábrahámot, Ádá­­mot, Noét, Salamont, Iszmailt, Izsákot, Mózest és Jézust - mozlim volt, mert alá­vetették magukat Allah akaratának, és engedelmeskedtek a próféta tanainak, ál­lítja a mozlim hittudósokra hivatkozva a hadzzsal, a zarándoklattal foglalkozó internet honlap (www.geocities.com/ al_hajj). D.P. A MEKKAI TRAGÉDIA

Next