Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

FÓKUSZ Balkezes hamburger Csíkos festék, esernyőmag, zacskós hegyi levegő, spagettifa - néhány, csak április elsején létező „talál­mány", amelyekkel a bolondok nap­ján ugratták egymást az emberek az elmúlt években. Az április elsején szokásos ugratás eredetéről több feltevés létezik. Az egyik szerint 1564-ben IX. Károly francia király az év kezdetét január 1- jéről április 1-jére helyezte át, és akadtak olyanok, akik be is dőltek az április elsejére szóló szilveszteri meg­hívásnak. Az ugratás aztán átterjedt Európa falvaira, ahol rendszerint a gyerekeket, inasokat küldözgették trombitahúrért, csíkos festékért, eser­nyőmagért. A sok felesleges ide-oíd küldözgetésből ered a „bolondját já­ratja" szólásunk. Az ugratás, a félrevezetés az 1900- as évek közepén, a televízió, a rádió megjelenésével kezdett tömegesen elterjedni. Magyarországon például hírül adták, hogy krokodilt találtak a Dunában, hogy megszűnnek a napi­lapok, hogy zacskós hegyi levegőt le­het vásárolni. Az interneten külön ol­dal (www.museumofhoaxes.com) foglalkozik az április 1-jei beugratá­sokkal. A százas toplista élén a BBC egy 1957-es híre szerepel, amely sze­rint rekordtermés várható Svédor­szágban­­ spagettiből. A tévéhez be­­telefonálóknak még azt is megmond­ták, hogyan lehet saját spagettifájuk: tegyenek egy szál spagettit paradi­csomszószba, és reméljék a legjobba­kat. A listán szerepel a The Guar­­dianben megjelent újságcikk a tíz­éves jubileumát ünneplő kis köztár­saságról, San Serriféről: a leírás olyan jól sikerült, hogy rengetegen akartak ott nyaralni. 1998-ban vásárlók ezrei kérték a Burger King nagy hírverés­sel beharangozott új termékét, a bal­kezes whoppert, amelyben a hozzá­valókat 180 fokkal elforgatták. Április elseje sok helyen ma is a di­ákok csínytevéseinek (kioldott vagy éppen összekötözött cipőfűző, a má­sik hátára ragasztott, vicces feliratú cetli) napja, az iskolákban gyakran ekkor tartják a „fordított" órákat. A tréfa azonban lehet morbid is: egy több mint százéves feljegyzés szerint az anya a leányával együtt öngyilkos lett, miután egy rokonuk áprilisi tré­faként azt írta neki, hogy katona fiát kivégezték, mert elkopott a cipősar­ka. Ebben az esetben nemigen van megbocsátás az álhír kitalálójának - miközben az áprilisi tréfáért általá­ban nem illik megharagudni. SERFŐZŐ MELINDA ­. 1 ) \ -po­­­p ______________________________________________________ORSZÁGOS NAPILAP______________________________________________________ 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK__________________________________________________www.nepszabadsag.hu ___________________________________LXII., 77/1. SZÁM, 22+6 OLDAL, 99 FORINT ■ POLITIKUSI HAGYMÁS VÉR ■ KEGYETLEN JÁTÉK Virtuális színészek VAGY „REFORMHURKA” CSUPA NYERTESSEL é­s szupermodellek Kormányülés előtt Fidesz-aláíróív Petíció: drága ötletek tárháza - Korlát az uniós állampolgárok termőföldszerzésének A Nyugati téri sikeres aláírásgyűjtés után nem kevesebbre vállalkozott a Fidesz két politikusa, minthogy a kor­mányülésre igyekvő miniszterektől kér­jen szignókat a költségvetés módosítását célzó nemzeti petícióhoz - a politikai marketing persze „előre megtervezett" kudarccal végződött, mivel a kabinet egyetlen tagja sem tette rá kézjegyét az ívre. Ez viszont alkalmat adott az ellen­zéki politikusoknak arra, hogy ismét ki­fejthessék: a kormány szembehelyezke­dett az emberekkel, a saját maga által meghirdetett politikai célokkal és a biz­tonságos EU-csatlakozás lehetőségével. Néhány órával később a fideszesek megkapták az indítványukkal járó ki­adások összesítését, a javaslatok teljesí­tése mintegy négyszázmilliárd forintba kerülne, de emellett még közel 250 milli­árd bevételkieséssel is járna. Kuncze Gá­bornak, az SZDSZ elnökének számításai szerint százezer forinttal nőne minden egyes adófizető polgár terhe - a polgári körös demonstrációk nyelvezetével élve ez azt jelenti, hogy „hozzon magával mindenki még százezer forintot". Miközben e polémia zajlott, két olyan hír is megjelent, amely azt jelzi: a gazda­ság reálfolyamatai kedvezően alakul­nak. A Raiffeisen Bank elemzője szerint az ország nem vesztett annyit tőkevon­zó képességéből, mint arra korábban számítani lehetett. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa pedig úgy vélte, hogy ez az év élénkülést hoz, az egyensúly is ja­vul, azonban ellentmondásokat is hor­doz - az egyik például az, hogy a reál­kereset alig fog növekedni. A költségve­tési kiigazítás alkalmas a pozíció javítá­sára, ám a hosszabb távon ható, struktu­rális változásokat eredményező reform­­értékű lépések továbbra is váratnak ma­gukra. A kormány mai ülésén sem volt ilyen horderejű kérdés napirenden. A minisz­terek elfogadták azt az előterjesztést, amely korlátozza az uniós állampol­gárok magyarországi földtulajdonszer­zését, s bólintottak a lakásépítési ked­vezmények növelésére: mától egy gyer­mek után nyolcszázezer, kettő után két­millió, három után hárommillió-két­százezer, négy gyerekre pedig négymil­lió forint jár. Részletek a 4. és a 14. OLDALON Draskovics nemet mond Euróstop a bankóprésnek Az uniós tagság teremtette új versenyhelyzet és az euró várható bevezetése megoldhatja a régi vitát: magánkézbe adható-e a Pénzjegy­nyomda. Kérdés, lesz-e mit értékesíteni? MUNKATÁRSUNKTÓL Egy lapunk által megismert kormányzati feljegyzés sze­rint érdemes megfontolni, hogy az 1997 óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) száz­­százalékos tulajdonában lévő Pénzjegynyomda (PJ) Rt. ma­gánkézbe kerüljön, vagy más állami szervezet, például a BM felügyelete alatt állami tu­lajdonban maradjon-e. Az MNB már régóta azt az állás­pontot képviseli, hogy a bank­­jegygyártást le kell választani a nyomdacég egyéb kereske­delmi tevékenységéről, s utóbbiakat privatizálni kelle­ne. A Nemzetbiztonsági Szak­­szolgálat, amely a rendszer­­váltás óta mindig közbelépett, s nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva levetette a napi­rendről a kérdést, értesülése­ink szerint most már nem el­lenzi a magánosítást. Az MNB hivatalosan nem sürgeti az ügyet, mondván, az euró bevezetéséig - amikor Magyarországon megszűnik a bankók előállítása - van még idő, ám a színfalak mögött erőteljesen szorgalmazza, hogy a PJ-t valamilyen formá­ban vegyék át tőle. Számára ez a fontos, nem pedig az elide­genítés eredménye. Úgy tud­juk, hogy a Pénzügyminiszté­rium (PM) az eladás, a privati­záció mellett érvel, de a tárcá­nál sem született még felső szintű döntés a követendő stratégiáról. Az elképzelések között szerepel, hogy egyben vagy részegységenként, szak­mai vagy pénzügyi befekte­tőknek értékesítenék a Pénz­jegynyomdát, illetve a céget önmagában vagy más válla­lattal összevonva a tőzsdére vinnék. Euró... folytatás a 15. OLDALON A szó elszáll? Magyarország a világon az elsők között fogott hozzá a hazai gyártású rádió- és televízióműsorok „nemzeti könyvtárá­nak" felállításához. De annak ellenére, hogy a tervek szerint 2005. január 1-jén végre startol a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), most minden jel ar­ra mutat, hogy csak egy „lebutított" változat kezdheti meg a működést. A tervezés hat éve folyik, eddig több mint 300 millió forintot költöttek el az intézmény előkészítésére. Ennek elle­nére ma még több a bizonytalanság, mint az eldöntött tény. A kulturális és az informatikai tárca megállapodása megszületett ugyan, de többek között az intézményt „megalapító" jogszabály tervezete sem került eddig a törvény­hozók elé. Részletek az 5. OLDALON Motorosvizsga két lépésben MUNKATÁRSUNKTÓL Hiányzik egy készülő jogszabály, így azok, akik „A" kategóriás, azaz motorkerékpár-vezetői engedélyt szereznek, egy ideig csak kis teljesítményű kétkerekűek nyergébe ülhetnek. A je­lenleg érvényes pasz­­szus szerint ugyanis a­ friss jogosítvánnyal rendelkezők - a nyu­gat-európai gya­korlatnak megfele­lően - két évig csak legfeljebb 125 köbcenti­méteres motort vezethetnek. (Az előírás baleset-megelőzési okokból született). Az „előélet" hiányát tavaly év végéig pálya­alkalmassági vizsgálattal ki lehetett vál­tani: aki megszerezte az úgynevezett PÁV minősítést, azonnal megkapta a „korlátlan" vezetői engedélyt. Januártól azonban változott a jogsza­bály - tudtuk meg a Közlekedési Főfel­ügyelet illetékesétől pályaalkal­massági vizsgálatra már nincs mód. A tervek szerint új vizsgát vezetnek be, az erről szóló rendelet azonban ké­sik, így egyelőre csak korlátozott „A" ka­tegóriás jogosítvány megszerzésére van lehetőség. A közle­kedésfelügyelet szakemberei azt remélik, hogy hamarosan, akár már a napokban végre megjelenik az új jogszabály. Eisenstadti rablás mint móri alibi? Őrizetbe vétele óta először, vallomást tett az ügyészek előtt Kaiser Ede, a 2002 máju­sában nyolc emberéletet követelő móri mészárlás egyik gyanúsítottja. Vallomá­sát tízoldalas jegyzőkönyvben összegez­ték, amely tartalmazza Kaisernek a rend­őrségi nyomozás megállapításaival kap­csolatos álláspontját is. Dezső Antal, Kaiser védője lapunknak elmondta: vé­dence olyan bizonyítékokat közölt az ügyészekkel, amelyek igazolják, hogy nem vett részt a móri mészárlásban. Dezső részleteket egyelőre nem kívánt nyilvánosságra hozni. A Népszabadság azonban más forrásból úgy tudja, Kaiser beismerte, hogy 2002. május 12-én részt vett Eisenstadtban egy pénzszállító ki­rablásában, ahol társaival mintegy 20 millió forintnyi eurót zsákmányoltak. Az osztrák hatóságok állítólag annak idején az üggyel kapcsolatos jegyzőkönyveket elküldték a móri gyilkosok után nyomo­zó magyar rendőröknek, de akkor senki nem tulajdonított jelentőséget ezeknek. Márpedig Kaiser és társai állítólag hete­kig készültek az eisenstadti akcióra, amit mobiltelefonjaik híváslistáiból és a ma­gyar határregisztrációs rendszer adatai­ból is ellenőrizhetnek a nyomozók. Kaiser azzal, hogy beismerő vallomást tett az eisenstadti rablással kapcsolatban, több olyan bizonyítékot is megdöntött, amelyekkel korábban az ORFK azt pró­bálta bizonyítani, hogy részt vett a móri mészárlásban. Például, hogy a móri zsák­mány rá eső részéből fizette ki autója lí­zingdíját, és vásárolt egy értékes órát Bécsben. F. GY. A. HIRDETÉS

Next