Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-01 / 77. szám
2 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Elindult a magyar váltás Kabulba Huszonegy magyar katona utazott ki tegnap Afganisztánba. A közép-ázsiai országban „egyéni beosztásban" szolgálnak magyarok, ezért nem jelentették be ünnepélyesen az ötvenfős keret majdnem felének cseréjét. Az újak közül tízen a kabuli repülőtéren dolgoznak mától. Tizenegyen pedig Kunduzban a „tartományi helyreállítási csapatoknál" a hadurak által ellenőrzött, kaotikus afgán vidék konszolidálásával próbálkoznak. „Az al-Kaida, a tálibok és az afgán hadurak tevékenysége miatt a honvédség külföldi missziói közül az afganisztáni lesz a legveszélyesebb" - közölte Létszám: Változó, jelenleg 31 fő (legfeljebb 50). Feladatok: civil összekötő, felderítő, orvos, ápoló, légiirányító, katonai rendész, tartományi újjáépítő. Korábban egy nagyobb magyar egészségügyi egység dolgozott a közép-ázsiai országban, jelenleg is tárgyalnak arról, hogy a kabuli repülőtér rendelőintézetében 14 magyar dolgozna. Váltás: folyamatos. A magyarok „egyéni beosztásban" dolgoznak Afganisztánban, váltásuk egymástól függetlenül történik. Tegnap egyszerre 21-en utaztak ki. 2003 elején a honvédelmi vezetés. Azóta már inkább a 300 al-hillahi magyar katona biztonsága került előtérbe. Mindenki máshol húzza meg a tűréshatárt. Az MDF már visszahívná a magyar katonákat. Orbán Viktor egy hét eleji interjúban nyugalomra intett, szerinte decemberig maradhatnak a katonák, utána érdemes gondolkozni a kérdésen. A Honvédelmi Minisztérium ellenben azt hangsúlyozza, hogy Magyarország nem háborút vív Irakban. Al- Hillahban a terroristák az ellenségeink, ugyanúgy mint a madridi pályaudvaron, vagy Manhattan csücskén. Nem hívhatjuk haza a katonákat csak azért, mert Irakban robbantanak - jelentették ki tegnap érdeklődésünkre a Honvédelmi Minisztériumban. Magyarország küldött embereket a terrorizmus elleni harc fő színtereire, de kivonta őket az igazi „harci" feladatokból. Az iraki magyar kontingens létszáma is közepes. A lengyelek által vezetett többnemzetiségű hadosztály kötelékében a magyarok szállítási feladatot látnak el. (Eleimet az amerikaiak által szerződtetett civil cégek is jutatnak a hadosztálynak.) Afganisztánban szintén fontos feladatok jutottak a magyaroknak. Az orvostól kezdve a felderítőn át a katonai rendészig sokféle funkció megtalálható az ötvenfős kontingens jelenlegi állományában. A belpolitikai csaták, illetve,az Európa és Amerika közötti „hintapolitika" miatt kezdetben úgy tűnhetett, hogy a magyar jelenlét Afganisztánban és főleg Irakban jelképes lesz. Nem így történt, a magyar katonák nagyon is konkrét feladatokat látnak el. Viszont a veszélyek is valósak, akár terrorizmusnak, akár háborúnak nevezzük. GERGELY G. ANDRÁS Létszám: 300 fő. Feladatok: 292-en az al-hillahi szállítózászlóalj tagjai. Ők látják el Irak középső részén, a lengyel parancsnokságú hadosztályt hadianyagokkal, kísérik a szállítmányokat. Humanitárius tevékenységet is folytatnak, öt törzstiszt dolgozik Babilonban a lengyel vezetésű nemzetközi erők központjában, hárman pedig Sanchez amerikai tábornok hadműveleti főparancsnokságán. Váltás: Félévenként, legutóbb március 10-én. Az előző csoportból összesen 86-an maradtak Irakban további három hónapra. termesztés és kereskedelem virágzik, s emellett felfegyverzett magánmilíciák és a különféle régiókat ellenőrző kiskirályok fenyegetik a stabilitást. Az előző, 2002-ben tartott felajánlási konferencián 4,5 milliárd eurót szavazott meg a nemzetközi közösség Afganisztán újjáépítésére. Karzai most is hasonló nagyságrendre számít. (A Világbank számításai szerint minimum 20 milliárd euróra lenne szükség.) Németország már jelezte, hogy 2008-ig évente 80 millió, vagyis összesen 320 millió euróval tudja támogatni az ázsiai országot. A hírek szerint Japán 400 milliót ígért, a sokat bírált Egyesült Államok viszont egymaga több mint kétmilliárd dollárt. A német kormány tagjai szeretik hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepet játszanak az afgán rendezésben. Eddig két újjáépítési konferenciának adtak otthont, és közel kétezer katonával a Bundeswehr adja az egyik legnagyobb külföldi kontingenst a békefenntartásban. A németek Kabul mellett az északi Kunduzban teljesítenek szolgálatot, ebbe az egységbe magyar katonák felajánlását is várják. Afganisztán Irak A pápa golyóálló mellényt ölt? A Vatikánt aggasztják a húsvéti ünnepekre időzített terrorfenyegetések A biztonsági aggályok ellenére a hamarosan 84 esztendős II. János Pál számára egészségi állapota lehetővé teszi, hogy részt vegyen a nagyhét és a húsvét összes liturgikus szertartásán. POGÁR DEMETER RÓMAI TUDÓSÍTÓNK A pápa tervezett Szent Péter téri és bazilikái, valamint colosseumbeli szerepléseivel kapcsolatban, főleg a madridi merényletek nyomán, súlyos biztonsági aggodalmak merültek fel. A RAI, az olasz állami televízió arról számolt be, hogy az egyházfő több nyugati titkosszolgálat, így a CIA figyelmeztetései nyomán golyóálló mellényt visel majd az ünnepek alatt, ám ezt az értesülést később a Szentszék cáfolta. Joacquin Navarro-Valls, a Vatikán szóvivője kijelentette: a pápa biztonságával kapcsolatban nem fújtak riadót. Kifejtette, hogy a Szentszéknek nincs tudomása semmiféle II. János Pál pápa ellen irányuló közvetlen fenyegetésről. Navarro nem kommentálta az értesülést, miszerint az európai és az amerikai szakszolgálatok a biztonsági óvintézkedések fokozására szólították volna fel a Vatikánt. A Szent Péter-bazilika, a pápai hivatalok, valamint a Vatikáni Múzeum már a New York-i merényletek nyomán fokozott védelmet kaptak. Általános ugyanis az a meggyőződés, hogy a világ legnagyobb keresztény egyházának központja iszlám szélsőségesek potenciális célpontjává válhat. A pápa - hivatala mellett - azért is veszélyben forog, mert a fanatikusokkal szemben a vallások közötti megbékélést hirdeti, s gyakori közel-keleti békefelhívásai is ráterelhetik a szélsőségesek figyelmét. Az iszlám egyes értelmezéseit követő csoportok vallásháborút hirdetnek és vívnak a „hitetlenekkel", akik közé mindenekelőtt a zsidókat és a keresztényeket sorolják. II. János Pál ellen egyébként 1981- ben éppen a Szent Péter téren követett el merényletet Mehmet Ali Agca, a török szélsőjobboldali nacionalista Szürke Farkasok nevű szervezet merénylője. A pápa kiheverte ugyan a merényletet, ám életrajzírói szerint az atletikus alkatú főpásztor egészségi állapota ekkor indult hanyatlásnak. Agca kis híján tragikussá vált támadása után a katolikus egyházfő golyóálló „pápamobillal" közlekedik a tömegben. A pápa eddigi 102 külföldi látogatásával kapcsolatban felmerültek hírek merényletkísérletekről, főleg akkor, amikor közel-keleti vagy olyan országokban járt, ahol vallási indíttatású szélsőségesek tevékenykednek. A vatikáni titkosszolgálat fenyegetettségre hivatkozva 1981-ben a pápa észak-írországi, 1994-ben pedig a szarajevói látogatását mondta le. 1995-ben, a pápa Fülöp-szigeteki útja idején a New York-i World Trade Center elleni 1993-as merénylet kitervelője, Ramzi Juszef próbálta meggyilkolni a szentatyát, ám a pakisztáni rendőrségnek időközben sikerült letartóztatnia az arab származású terroristát. A pápa 2000-ben tett szentföldi látogatása során az izraeli titkosszolgálat azt ajánlotta II. János Pálnak, hogy öltsön egy könnyű golyóálló mellényt, de ő ezt visszautasította. A technika időközben olyannyira előrelépett, hogy kevlarból, ebből a különlegesen kemény és rugalmas műanyagból és kerámiaelemekből viszonylag könynyű és a legtöbb kézifegyver-lövedéknek ellenálló mellényeket készítenek. (Egyébként éppen Izraelben készítik a világ talán legjobb golyóálló mellényeit.) Noha a Vatikán egyelőre nem erősítette meg, szakértők lehetségesnek tartják, hogy a pápa biztonságáért felelősöknek mégis sikerül rábírniuk a katolikus egyházfőt, hogy viseljen golyóálló mellényt és abban vegyen részt a húsvéti szertartásokon. Karzai: Egyedül nem megy! INOTAI EDIT BERLINI TUDÓSÍTÓNK Afganisztán példája megmutatja, hogy mit tudunk elérni, ha erőinket egyesítjük - mondta Gerhard Schröder kancellár a berlini Afganisztán-felajánlási konferencia tegnapi megnyitóján. A német kancellár egyértelművé tette, hogy Afganisztánt a nemzetközi közösség együttes erőfeszítései példaképének tekinti Washigton iraki politikájával szemben. Hamid Karzai afgán elnök viszont mindjárt azt is hozzátette: a külföldi segítségre országának még legalább tíz évig szüksége lesz. „Egyedül nem megy" - vallotta be. A Karzai által vázolt kép jóval kevésbé volt optimista, mint Schröder kancellár bevezetője: két és fél évvel a tálibok uralmának megdöntése után az országban leginkább csak a kábítószer A múlt és a jelen. Baloldalt a pápa elleni 1981 -es merénylet, jobboldalt a tegnapi pápai audiencia egyik pillanata ROBBANÓANYAGOK BAGDADI KÖVETSÉGÜNKNÉL Robbanóanyagokkal megrakott gépkocsit találtak a múlt év novemberében a bagdadi magyar követség közelében - adta hírül szerda este a TV 2 híradója. Az iraki fővárosban a magyar követséggel egy utcában található a német és a spanyol követség is. A gépkocsit a német biztonsági szolgálat találta meg. Előzőleg a bagdadi magyar követség telefonon már fenyegetést kapott, de nem tudni, hogy a két ügy összefügg-e. A gépkocsi felrobbanása végzetes lehetett volna a magyar követségre nézve. ■ A LEGVÉDETTEBB RÉSZTVEVŐ az Afganisztán-konferencián nem Karzai afgán elnök, hanem Colin Powell, az amerikai külügyminiszter kapta a berlini Hotel Inter-Continental legendás 600-as szobáját, vagyis az elnöki lakosztályt. Ez az épület „betonbiztos" része, amiről maga az amerikai titkosszolgálat kezeskedik. A lakrészt ugyanis ők építették át Bill Clinton korábbi amerikai elnök 1998-as berlini látogatására: az ablakokat golyóálló üveg védi, ami állítólag még a rakétavetőnek is ellenáll, a falakat vasbetonszerkezettel erősítették meg, a szobákat a szállodai rendszertől független, külön klímaberendezéssel és lehallgatásbiztos telefonvonalakkal szerelték fel. Csalódottak a görög ciprióták PÁL BEÁTA NICOSIAI TUDÓSÍTÁSA A ciprusi görögök rendkívül elégedetlenek az ENSZ által kezdeményezett Annan-terv negyedik verziójával, amelyről Svájcban tárgyalt a görög és a török fél anyaországaik bevonásával az elmúlt tíz napban. Az ankarai és a ciprusi török média ugyanakkor elégedetten, sőt kitörő örömmel számolt be a burgenstocki tárgyalásokról. A görög ciprióták amiatt szomorkodnak, mert szerintük nem kapták meg, amire számítottak, s az Annan-terv újabb verziója inkább a törökök kegyeit keresi. Nem csupán a nicosiai kormány és néhány politikai párt, hanem a nagy befolyással bíró ciprusi ortodox egyház is hangot adott elégedetlenségének, s az embereket arra biztatja, hogy szavazzanak nemmel a terv ellen az április 20-án tartandó referendumon. A legfrissebb felmérések alapján a görög ciprióták háromnegyede elvetné az Annan-tervet, s csupán öt százalék mondana rá igent. A demokratikus DIKO párt elnökhelyettese, Nicos Cleanthous szerint az Annan-terv negyedik verziója nem más, mint a török invázió és a sziget elfoglalásának a ratifikálása. A politikus szerint az ENSZ-főtitkár javaslatai elfogadhatatlanok és provokatívak. Figyelemre méltó viszont, hogy a szavazók 70 százaléka által támogatott legnagyobb politikai pártok még nem vallottak színt. Ők megvárják a svájci tárgyalások végét, s befolyásukkal esetleg kibillenhet a mérleg. Miközben a ciprusi görög és török vezetők a tárgyalóasztal mellett próbálnak dűlőre jutni a sziget jövőjéről, addig kedd este Nicosia belvárosában mintegy ezer görög és török ciprióta gyertyával és kéz a kézben demonstrálta, hogy békében várja a döntést a több mint három évtizede megosztott sziget jövőjéről. Miniszter lett Balázs betanítója KIS TIBOR PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNK Jean-Pierre Raffarin kijelölt miniszterelnök bejelentette új kormányának névsorát. A külügyi tárcát Michel Barner vette át Dominique de Villepintől, aki a belügyi posztra került. Magyar szempontból ez azért is fontos, mert a régiós ügyekkel és az uniós alkotmánnyal foglalkozó Barnier lett volna a „betanítója" az első magyar biztosnak, Balázs Péternek. Újdonság még, hogy a magyar származású Nicolas Sarkozy gazdasági csúcsminiszter lett. Az ellenzék élesen bírálja Chirac elnököt, amiért ismét a sokat kritizált Raffarinnek adott kormányalakítási megbízást. Francois Hollande, a szocialista párt első titkára szerint e döntés a választói akarat figyelmen kívül hagyását jelenti. Raffarin várhatóan csak a júniusi uniós választásokig élvezi Chirac bizalmát. Öt új belépő a hatok között Más tartalmat nyer, s a bővítés után talán még az eddiginél is fontosabb lesz a hat közép-európai szomszédos ország szociáldemokrata pártjainak tíz évvel ezelőtt elkezdett együttműködése - nyilatkozta lapunk bécsi tudósítójának Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke a közép-európai fórum bécsi találkozója után. Most az elsődleges cél a minél zökkenőmentesebb integráció - véli Kovács, megjegyezve: a hatos országcsoportból öten új belépők, akiket Ausztria régebbi tapasztalataival segíthet. Az eredetileg Heinz Fischer, az osztrák szociáldemokraták jelenlegi államfőjelöltje által kezdeményezett közép-európai fórum a jövőben is a korábbi alapokon, kötetlen formában folytatja az eszmecserét. Kovács úgy véli, az Európai Szocialisták Pártján belül a közép-európai regionális csoportnak jó esélye van törekvéseit elfogadtatni, s így azt szélesebb dimenzióban is érvényesíteni. A szociáldemokrata pártok súlya Európában egyébként is nő, könnyen lehet, hogy a legnagyobb frakciót fogja majd alkotni.