Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

2 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG ­ Elindult a magyar váltás Kabulba Huszonegy magyar katona utazott ki tegnap Afganisztánba. A közép-ázsiai országban „egyéni beosztásban" szol­gálnak magyarok, ezért nem jelentették be ünnepélyesen az ötvenfős keret majdnem felének cseréjét. Az újak kö­zül tízen a kabuli repülőtéren dolgoz­nak mától. Tizenegyen pedig Kunduz­­ban a „tartományi helyreállítási csapa­toknál" a hadurak által ellenőrzött, ka­otikus afgán vidék konszolidálásával próbálkoznak. „Az al-Kaida, a tálibok és az afgán hadurak tevékenysége miatt a honvéd­ség külföldi missziói közül az afganisz­táni lesz a legveszélyesebb" - közölte Létszám: Változó, jelenleg 31 fő (legfeljebb 50). Feladatok: civil összekötő, fel­derítő, orvos, ápoló, légiirányító, katonai rendész, tartományi újjáé­pítő. Korábban egy nagyobb ma­gyar egészségügyi egység dolgozott a közép-ázsiai országban, jelenleg is tárgyalnak arról, hogy a kabuli repülőtér rendelőintézetében 14 magyar dolgozna. Váltás: folyamatos. A magyarok „egyéni beosz­tásban" dolgoznak Af­ganisztánban, váltásuk egymástól függetlenül történik. Tegnap egy­szerre 21-en utaztak ki. 2003 elején a honvédelmi vezetés. Az­óta már inkább a 300 al-hillahi magyar katona biztonsága került előtérbe. Mindenki máshol húzza meg a tűrés­határt. Az MDF már visszahívná a ma­gyar katonákat. Orbán Viktor egy hét eleji interjúban nyugalomra intett, sze­rinte decemberig maradhatnak a kato­nák, utána érdemes gondolkozni a kér­désen. A Honvédelmi Minisztérium el­lenben azt hangsúlyozza, hogy Magyar­­ország nem háborút vív Irakban.­­ Al- Hillahban a terroristák az ellenségeink, ugyanúgy mint a madridi pályaudva­ron, vagy Manhattan csücskén. Nem hívhatjuk haza a katonákat csak azért, mert Irakban robbantanak - jelentették ki tegnap érdeklődésünkre a Honvédel­mi Minisztériumban. Magyarország küldött embereket a terrorizmus elleni harc fő színtereire, de kivonta őket az igazi „harci" felada­tokból. Az iraki magyar kontingens lét­száma is közepes. A lengyelek által ve­zetett többnemzetiségű hadosztály kötelékében a magyarok szállítási feladatot látnak el. (Eleimet az ameri­kaiak által szerződtetett civil cégek is jutatnak a hadosztálynak.) Afganisz­tánban szintén fontos feladatok jutot­tak a magyaroknak. Az orvostól kezdve a felderítőn át a katonai rendészig sok­féle funkció megtalálható az ötvenfős kontingens jelenlegi állományában. A belpolitikai csaták, illetve,az Euró­pa és Amerika közötti „hintapolitika" miatt kezdetben úgy tűnhetett, hogy a magyar jelenlét Afganisztánban és fő­leg Irakban jelképes lesz. Nem így tör­tént, a magyar katonák nagyon is konk­rét feladatokat látnak el. Viszont a ve­szélyek is valósak, akár terrorizmus­nak, akár háborúnak nevezzük. GERGELY G. ANDRÁS Létszám: 300 fő. Feladatok: 292-en az al-hillahi szállítózászlóalj tagjai. Ők látják el Irak középső részén, a lengyel parancsnok­­ságú hadosztályt hadianyagokkal, kí­sérik a szállítmányokat. Humanitárius tevékenységet is folytatnak, öt törzs­tiszt dolgozik Babilonban a lengyel vezetésű nemzetközi erők köz­pontjában, hárman pedig Sanchez amerikai tábornok hadműveleti főparancsnok­ságán. Váltás: Félévenként, leg­utóbb március 10-én. Az előző csoportból összesen 86-an maradtak Irakban további három hónapra. termesztés és kereskedelem virágzik, s emellett felfegyverzett magánmilíciák és a különféle régiókat ellenőrző kiski­rályok fenyegetik a stabilitást. Az előző, 2002-ben tartott felajánlási konferencián 4,5 milliárd eurót szava­zott meg a nemzetközi közösség Afga­nisztán újjáépítésére. Karzai most is ha­sonló nagyságrendre számít. (A Világ­bank számításai szerint minimum 20 milliárd euróra lenne szükség.) Német­ország már jelezte, hogy 2008-ig évente 80 millió, vagyis összesen 320 millió euróval tudja támogatni az ázsiai or­szágot. A hírek szerint Japán 400 milliót ígért, a sokat bírált Egyesült Államok viszont egymaga több mint kétmilliárd dollárt. A német kormány tagjai szeretik hangsúlyozni, hogy milyen fontos sze­repet játszanak az afgán rendezésben. Eddig két újjáépítési konferenciának adtak otthont, és közel kétezer katoná­val a Bundeswehr adja az egyik legna­gyobb külföldi kontingenst a béke­­fenntartásban. A németek Kabul mel­lett az északi Kunduzban teljesítenek szolgálatot, ebbe az egységbe magyar katonák felajánlását is várják. Afganisztán Irak A pápa golyóálló mellényt ölt? A Vatikánt aggasztják a húsvéti ünnepekre időzített terrorfenyegetések A biztonsági aggályok ellenére a hamarosan 84 esz­tendős II. János Pál számára egészségi állapota lehetővé teszi, hogy részt vegyen a nagyhét és a húsvét összes li­turgikus szertartásán. POGÁR DEMETER RÓMAI TUDÓSÍTÓNK A pápa tervezett Szent Péter téri és ba­zilikái, valamint colosseumbeli szerep­léseivel kapcsolatban, főleg a madridi merényletek nyomán, súlyos biztonsá­gi aggodalmak merültek fel. A RAI, az olasz állami televízió arról számolt be, hogy az egyházfő több nyugati titkos­­szolgálat, így a CIA figyelmeztetései nyomán golyóálló mellényt visel majd az ünnepek alatt, ám ezt az értesülést később a Szentszék cáfolta. Joacquin Navarro-Valls, a Vatikán szó­vivője kijelentette: a pápa biztonságá­val kapcsolatban nem fújtak riadót. Ki­fejtette, hogy a Szentszéknek nincs tu­domása semmiféle II. János Pál pápa el­len irányuló közvetlen fenyegetésről. Navarro nem kommentálta az értesü­lést, miszerint az európai és az ameri­kai szakszolgálatok a biztonsági óvin­tézkedések fokozására szólították vol­na fel a Vatikánt. A Szent Péter-bazilika, a pápai hiva­talok, valamint a Vatikáni Múzeum már a New York-i merényletek nyo­mán fokozott védelmet kaptak. Általá­nos ugyanis az a meggyőződés, hogy a világ legnagyobb keresztény egyházá­nak központja iszlám szélsőségesek po­tenciális célpontjává válhat. A pápa - hivatala mellett - azért is veszélyben forog, mert a fanatikusokkal szemben a vallások közötti megbékélést hirdeti, s gyakori közel-keleti békefelhívásai is ráterelhetik a szélsőségesek figyelmét. Az iszlám egyes értelmezéseit követő csoportok vallásháborút hirdetnek és vívnak a „hitetlenekkel", akik közé mindenekelőtt a zsidókat és a kereszté­nyeket sorolják. II. János Pál ellen egyébként 1981- ben éppen a Szent Péter téren követett el merényletet Mehmet Ali Agca, a török szélsőjobboldali nacionalista Szürke Farkasok nevű szervezet merénylője. A pápa kiheverte ugyan a merényletet, ám életrajzírói szerint az atletikus alka­tú főpásztor egészségi állapota ekkor indult hanyatlásnak. Agca kis híján tra­gikussá vált támadása után a katolikus egyházfő golyóálló „pápamobillal" közlekedik a tömegben. A pápa eddigi 102 külföldi látogatá­sával kapcsolatban felmerültek hírek merényletkísérletekről, főleg akkor, amikor közel-keleti vagy olyan orszá­gokban járt, ahol vallási indíttatású szélsőségesek tevékenykednek. A vatikáni titkosszolgálat fenyege­tettségre hivatkozva 1981-ben a pápa észak-írországi, 1994-ben pedig a sza­rajevói látogatását mondta le. 1995-ben, a pápa Fülöp-szigeteki út­ja idején a New York-i World Trade Center elleni 1993-as merénylet kiterve­lője, Ramzi Juszef próbálta meggyilkolni a szentatyát, ám a pakisztáni rendőr­ségnek időközben sikerült letartóztat­nia az arab származású terroristát. A pápa 2000-ben tett szentföldi lá­togatása során az izraeli titkosszolgá­lat azt ajánlotta II. János Pálnak, hogy öltsön egy könnyű golyóálló mellényt, de ő ezt visszautasította. A technika időközben olyannyira előrelépett, hogy kevlarból, ebből a különlegesen kemény és rugalmas műanyagból és kerámiaelemekből viszonylag köny­­nyű és a legtöbb kézifegyver-lövedék­nek ellenálló mellényeket készítenek. (Egyébként éppen Izraelben készítik a világ talán legjobb golyóálló mellé­nyeit.) Noha a Vatikán egyelőre nem erősí­tette meg, szakértők lehetségesnek tartják, hogy a pápa biztonságáért fele­lősöknek mégis sikerül rábírniuk a ka­tolikus egyházfőt, hogy viseljen golyó­álló mellényt és abban vegyen részt a húsvéti szertartásokon. Karzai: Egyedül nem megy! INOTAI EDIT BERLINI TUDÓSÍTÓNK Afganisztán példája megmutatja, hogy mit tudunk elérni, ha erőinket egyesít­jük - mondta Gerhard Schröder kancel­lár a berlini Afganisztán-felajánlási konferencia tegnapi megnyitóján. A német kancellár egyértelművé tette, hogy Afganisztánt a nemzetközi kö­zösség együttes erőfeszítései példa­képének tekinti Washigton iraki politi­kájával szemben. Ham­id Karzai afgán elnök viszont mindjárt azt is hozzátet­te: a külföldi segítségre országának még legalább tíz évig szüksége lesz. „Egyedül nem megy" - vallotta be. A Karzai által vázolt kép jóval kevésbé volt optimista, mint Schröder kancel­lár bevezetője: két és fél évvel a tálibok uralmának megdöntése után az or­szágban leginkább csak a kábítószer­ A múlt és a jelen. Baloldalt a pápa elleni 1981 -es merénylet, jobboldalt a tegnapi pápai audiencia egyik pillanata ROBBANÓANYAGOK BAGDADI KÖVETSÉGÜNKNÉL Robbanóanyagokkal megrakott gépkocsit ta­láltak a múlt év novem­berében a bagdadi ma­gyar követség közelében - adta hírül szerda este a TV 2 híradója. Az iraki fő­városban a magyar követ­séggel egy utcában talál­ható a német és a spa­nyol követség is. A gép­kocsit a német biztonsági szolgálat találta meg. Elő­zőleg a bagdadi magyar követség telefonon már fenyegetést kapott, de nem tudni, hogy a két ügy összefügg-e. A gép­kocsi felrobbanása végze­tes lehetett volna a ma­gyar követségre nézve. ■ A LEGVÉDETTEBB RÉSZTVE­VŐ az Afganisztán-konferencián nem Karzai afgán elnök, hanem Colin Powell, az amerikai külügy­miniszter kapta a berlini Hotel In­­ter-Continental legendás 600-as szobáját, vagyis az elnöki lakosz­tályt. Ez az épület „betonbiztos" része, amiről maga az amerikai tit­kosszolgálat kezeskedik. A lakrészt ugyanis ők építették át Bill Clinton korábbi amerikai elnök 1998-as berlini látogatására: az ablakokat golyóálló üveg védi, ami állítólag még a rakétavetőnek is ellenáll, a falakat vasbetonszerkezettel erősí­tették meg, a szobákat a szállodai rendszertől független, külön klíma­­berendezéssel és lehallgatásbiztos telefonvonalakkal szerelték fel. Csalódottak a görög ciprióták PÁL BEÁTA NICOSIAI TUDÓSÍTÁSA A ciprusi görögök rendkívül elégedetle­nek az ENSZ által kezdeményezett Annan-terv negyedik verziójával, amelyről Svájcban tárgyalt a görög és a török fél anyaországaik bevonásával az elmúlt tíz napban. Az ankarai és a cipru­si török média ugyanakkor elégedetten, sőt kitörő örömmel számolt be a burgen­­stocki tárgyalásokról. A görög ciprióták amiatt szomorkod­­nak, mert szerintük nem kapták meg, amire számítottak, s az Annan-terv újabb verziója inkább a törökök kegyeit keresi. Nem csupán a nicosiai kormány és néhány politikai párt, hanem a nagy befolyással bíró ciprusi ortodox egyház is hangot adott elégedetlenségének, s az embereket arra biztatja, hogy szavazza­nak nemmel a terv ellen az április 20-án tartandó referendumon. A legfrissebb felmérések alapján a görög ciprióták há­romnegyede elvetné az Annan-tervet, s csupán öt százalék mondana rá igent. A demokratikus DIKO párt elnökhe­lyettese, Nicos Cleanthous szerint az Annan-terv negyedik verziója nem más, mint a török invázió és a sziget elfoglalá­sának a ratifikálása. A politikus szerint az ENSZ-főtitkár javaslatai elfogadha­­tatlanok és provokatívak. Figyelemre méltó viszont, hogy a szavazók 70 szá­zaléka által támogatott legnagyobb poli­tikai pártok még nem vallottak színt. Ők megvárják a svájci tárgyalások végét, s befolyásukkal esetleg kibillenhet a mér­­leg. Miközben a ciprusi görög és török ve­zetők a tárgyalóasztal mellett próbálnak dűlőre jutni a sziget jövőjéről, addig kedd este Nicosia belvárosában mintegy ezer görög és török ciprióta gyertyával és kéz a kézben demonstrálta, hogy bé­kében várja a döntést a több mint három évtizede megosztott sziget jövőjéről. Miniszter lett Balázs betanítója KIS TIBOR PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNK Jean-Pierre Raffarin kijelölt miniszterel­nök bejelentette új kormányának névso­rát. A külügyi tárcát Michel Barner vette át Dominique de Villepintől, aki a belügyi posztra került. Magyar szempontból ez azért is fontos, mert a régiós ügyekkel és az uniós alkotmánnyal foglalkozó Barnier lett volna a „betanítója" az első magyar biztosnak, Balázs Péternek. Új­donság még, hogy a magyar származású Nicolas Sarkozy gazdasági csúcsminisz­ter lett. Az ellenzék élesen bírálja Chirac elnö­köt, amiért ismét a sokat kritizált Raffarinnek adott kormányalakítási meg­bízást. Francois Hollande, a szocialista párt első titkára szerint e döntés a választói akarat figyelmen kívül hagyását jelenti. Raffarin várhatóan csak a júniusi uniós választásokig élvezi Chirac bizalmát. Öt új belépő a hatok között Más tartalmat nyer, s a bővítés után talán még az eddiginél is fontosabb lesz a hat közép-európai szomszédos ország szo­ciáldemokrata pártjainak tíz évvel ez­előtt elkezdett együttműködése - nyilat­kozta lapunk bécsi tudósítójának Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke a közép-európai fórum bécsi találkozója után. Most az elsődleges cél a minél zökkenőmentesebb integráció - véli Ko­vács, megjegyezve: a hatos országcso­portból öten új belépők, akiket Ausztria régebbi tapasztalataival segíthet. Az eredetileg Heinz Fischer, az osztrák szociáldemokraták jelenlegi államfője­löltje által kezdeményezett közép-euró­pai fórum a jövőben is a korábbi alapo­kon, kötetlen formában folytatja az esz­mecserét. Kovács úgy véli, az Európai Szocialisták Pártján belül a közép-euró­pai regionális csoportnak jó esélye van törekvéseit elfogadtatni, s így azt széle­sebb dimenzióban is érvényesíteni. A szociáldemokrata pártok súlya Európá­ban egyébként is nő, könnyen lehet, hogy a legnagyobb frakciót fogja majd alkotni.

Next