Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-23 / 95. szám
6 Kész az uniós nyilatkozat Medgyessy Péter szerint lehetséges az összefogás Elkészült a miniszterelnök által kezdeményezett uniós politikai egységnyilatkozat egyeztetett szövege. Ma négypárti indítványként benyújtják az Országgyűlésnek, s hétfőn várhatóan el is fogadja a T. Ház. A szerda esti négypárti egyeztetésen Gál J. Zoltán (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ), Balla Mihály (Fidesz) és Pálfy G. István (az MDF Duna Tévébe delegált kurátora) megállapodott az egyoldalas szövegről, amely minden frakció elvárásait tartalmazza. Méltatja az uniót és a csatlakozás történelmi pillanatát, utal a határon túli magyarokra, a Szent István-i keresztény államra, kitér arra, hogy az európai parlamenti képviselők a nemzeti érdekeket képviselik, és az eredeti miniszterelnöki javaslatból is tartalmaz részleteket. A nyilatkozatot az MSZP nevében Medgyessy Péter írja alá, rajta kívül a másik három párt frakcióvezetője. A miniszterelnök szerint ez is egyfajta jelzés a társadalom számára arra, hogy van lehetőség az összefogásra. A kisebb parlament ügyében viszont nem várható gyors megoldás. Az alapgondolatban egyetértenek a pártok, a megvalósítás mikéntjében azonban még a koalíciós felek sem egymással. Tegnap az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetője tárgyalt a kérdésről, egy ideig a miniszterelnök részvételével. Medgyessy Péter „örömmel nyugtázta", hogy javaslatáról megkezdődtek az egyeztetések. A miniszterelnök február 16-án 250 tagú törvényhozásra tett javaslatot. Az ellenzéki pártok nem zárkóztak el az elképzeléstől, de az MDF május 1-jéig, a Fidesz június 13-ig nem akar tárgyalni róla. Az újságírók előtt mindkét koalíciós frakcióvezető hangsúlyozta, milyen elvekben értenek egyet. Szavaikból kiderült: sok tartalmi kérdésben hiányzik a konszenzus. Az SZDSZ az egyéni választókörzetek számát 176-ról 152-re csökkentené, eltörölné a listás szavazást, miközben megtartaná az ötszázalékos küszöböt - mondta Kuncze Gábor. A szabad demokraták továbbra is kétfordulós választásokat képzelnek el, mert a rendszer úgy a jelenleginél is arányosabbá tehető - hangoztatta a frakcióvezető. Az MSZP álláspontját ismertető Wiener György képviselő az olcsóbb egyfordulós választás mellett érvelt. Kifejtette: meg kell tartani az egyéni jelöltekre és területi listára történő párhuzamos szavazást. Lendvai Ildikó arról beszélt, hogy 2004 végéig „közös akarattal" el kellene fogadni a választási törvény módosítását annak érdekében, hogy a 2006-os választást már az új rendszer szerint lehessen lebonyolítani. Az a párt, amely nem vesz részt az egyeztetésben, veszélyezteti azt, hogy 2006-ban kisebb parlament legyen - fűzte hozzá az MSZP frakcióvezetője. A Fidesz támogatja a kisebb parlament ügyét, de nem kívánja azt kampánytémává tenni - indokolta a Fidesz által szabott határidőt a frakció szóvivője. Halász János nem óhajtott pártja konkrét elképzeléseiről nyilatkozni. Nagy Szilvia Kuncze Gábor, Medgyessy Péter, Wiener György és Lendvai Ildikó Szerkezeti változások várhatók a kormányban A miniszterelnök szerdai ciklusfelező értékelésében a kabinet közelgő átalakításáról beszélt, amire Lévai Katalin és Juhász Endre közelgő uniós szerepvállalása miatt mindenképpen szükség van. Úgy tudjuk, hogy egyszerű személycseréknél többre készül azonban Medgyessy Péter. A Lévai Katalin által vitt terület, az esélyegyenlőség az egészségügyi, szociális és családügyi tárcától „átirányított" szociális feladatokkal bővül, s könnyen lehet, hogy átmegy ebből a minisztériumból Göncz Kinga államtitkár is. Ő vezetné az új, nagy szociális tárcát. Az átalakítást indokolja, hogy az egészségügy területén a miniszternek rengeteg konfliktust kell vállalnia, nagy átalakításokat irányít, így - a szocialisták vezette koalíció számára kevéssé vállalható módon - háttérbe szorul kormányszinten a szociális szféra. Szó van arról is, hogy a területfejlesztés különböző forrásait - uniós és hazai - szinten egy minisztérium felügyelete alá rendelik. Valószínű továbbá, hogy a gazdasági minisztériumból az infrastruktúra ügyének gondozása is átkerülne ehhez a területfejlesztési minisztériumhoz. Házszabálysértő tiltakozás Legfeljebb csak a házszabályt sértették meg azok a fiatalok, akik hétfőn „Ki Irakból!" feliratú transzparenssel és röpcédulákkal zavarták meg a T. Ház ülését - nyilatkozta a Népszabadságnak Takács Albert. Az ombudsman szerint nem szerencsés a parlament szocialista alelnökének, Mandur Lászlónak a kezdeményezése, amely szerint csak képviselő vendégeként lehetne az épületbe belépni. Szili Katalin házelnök tegnap kifejtette, a parlament vezetése a maximális nyilvánosság híve, kötelezettsége azonban a Ház méltóságának és működőképességének megőrzése is. Takács Albert - egyetértve Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal - úgy véli: Mandur javaslatának életbe lépése esetén sérülne az információszabadság, hiszen a plenáris ülések nyilvánosak. Az információszabadság esetleges sérülésének ügyében Péterfalvi Attila és Takács Albert közösen indított vizsgálatot, amelynek során kitérnek a köztelevízió parlamenti közvetítéseinek kérdésére is, mondván: az MTV-nek kötelessége a T. Ház üléseinek közvetítése; ha a sugárzást valamilyen formában korlátozzák, azzal is sérül az információszabadság. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala az eljárás során megvizsgálja az angol és az európai parlamenti közvetítések gyakorlatát is. - Szerencsés lenne, ha a házszabály rögzítene néhány, a közvetítésekkel kapcsolatos útmutatást - fogalmazott lapunknak Takács Albert, akinek tudomása szerint jelenleg az Országgyűlés szabályzata erre egyetlen szóval sem tér ki.Kunstár Csaba NÉPSZABADSÁG Lesz kórházreferendum Zöld utat adott tegnap az Országos Választási Bizottság a Munkáspárt a kórház-privatizáció megakadályozására irányuló népszavazás kezdeményezésének. Megállapították: a párt által beterjesztett íveken legalább 239 ezer hiteles aláírás található. Kétszázezer aláírás esetén a parlamentnek ügydöntő referendumot kell elrendelnie, míg a szavazás napját a köztársasági elnök tűzi ki. A népszavazást legkésőbb augusztus közepéig kell megtartani. Thürmer Gyula pártelnök lapunknak kijelentette: bízik benne, hogy már június 13-án, az EP-választással egy időben az urnákhoz szólítják a polgárokat. Thürmer kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a referendumot nem tette okafogyottá a kórháztörvény megsemmisítése sem, miután a kormány a napokban állt elő az egészségügyi ellátások átszervezéséről szóló törvényjavaslattal, ami álláspontja szerint egyfajta lopakodó privatizáció. Az Országos Választási Iroda munkatársai érdeklődésünkre közölték: elvileg lehetséges a június 13-i népszavazás, technikailag azonban ilyen szoros határidővel nem lehet azt megszervezni. L. K. Horn: Kövér aláássa az ország tekintélyét Munkatársunktól „A Fidesz mikor határolódik el Kövér Lászlótól" - tette föl a kérdést tegnap Horn Gyula egy enyingi fórumon. Kövér László szerdán a Hír Tv egyik műsorában megismételte egy héttel korábban tett és a szocialistákat már akkor is felháborító kijelentését: a volt kommunista titkosszolgálatok befolyást gyakorolnak a kelet-európai országok belső viszonyaira, és a szolgálatok tagjainak kapcsolata 1990 után is megmaradt. (Csurka István tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: nem légből kapott Kövér állítása, hogy a magyar kormány munkájába beleszólnak titkosszolgálatok. „A rendszerváltás idején a titkosszolgálatok támasztékot kerestek a kieső KGB helyébe, és egyik részük az izraeli titkosszolgálat, másik részük más titkosszolgálatok kapcsolatrendszerébe került" - közölte Csurka. „Itt vannak ezek a titkosszolgálatok, és beleszólnak a legfontosabb dolgokba, és hogy most könnyű dolguk van, azt Medgyessy Péter kormányfői mivoltja igazolja" - tette hozzá a MIÉP elnöke. A Fidesz választmányi elnöke a múlt héten, egy pécsi fórumon arról beszélt, hogy ma már azt kérdezik az emberek, vajon indokolhatja-e az ilyen mértékű kártételeket a hozzá nem értés a kormány részéről, vagy másról van-e szó. A Hír tv-ben most ehhez Kövér László azt is hozzátette: közbeszéd tárgya, hogy ennek a kormányzatnak regnálása alatt a hálózat került hatalomra, a bankárszférában éppúgy, mint a médiában, nem beszélve a politikáról meg a rendőrfőkapitányról. „Tudjuk-e, hogy a kormányfő mit tett azokban a szép időkben, amikor D-209-es néven működött szt-tisztként az akkori KGB leányvállalataként működő magyar titkosszolgálatnál? Nem tudjuk" - hangoztatta Kövér a tévéműsorban. Szerinte Ron Werber MSZP-s kampánytanácsadó múltjáról sem lehet tudni semmit, s arról sem, hogy van-e köze valamelyik titkosszolgálathoz. Horn Gyula, az MSZP uniós kampányának politikai irányítója szerint Kövér László azon nyilatkozata, hogy titkosszolgálatok irányítják a kormányt, azért is gyalázatos, mert komoly zavarokat okozhat az ország nemzetközi törekvéseinek. Százezer MSZP-szignó A szocialista párt már százezernél is több ajánlószelvényt gyűjtött össze az európai parlamenti választásra - mondta Horn Gyula Enyingen. Kijelentette: egyre kevesebb a remény rá, hogy a kampány normális hangvételben folytatódjon. Nem EU-konform a médiafinanszírozás Folytatás az 1. oldalról A patthelyzettel az azóta eltelt másfél évben nem tud mit kezdeni a politika. A késlekedés miatt - egy most elkészült elemzés szerint - eurómillióktól esik el a Magyar Televízió, amely több pályázaton csak azért nem tud elindulni, mert a finanszírozása nem EU-konform. Ráadásul az európai közműsor-szolgáltatók szövetsége kizárással fenyegeti az MTV-t, ezzel pedig például az olimpiai közvetítéseket veszítené el a köztévé. A politika nem tud mit kezdeni a kérdéssel, még azt sem sikerült eldönteni, kinek a feladata a helyzet rendezése. Lapunk megkereste az immár sürgős módosítás kérdésével a miniszterelnök médiapolitikai tanácsadóját, a médiatörvény átalakításának előkészítésével megbízott Kávás Istvánt. Ő az ORTT-hez irányított. Ott azt a választ kaptuk, hogy valóban gond van a finanszírozással, amelynek megoldását nem az ORTT-nek kell kezdeményeznie. Ezután az Országgyűlés elnökének kabinetfőnökségén érdeklődtünk, ahol a kormányszóvivői irodát ajánlották. Ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a médiatörvény módosításáért felelős kulturális minisztériumnál tegyük fel kérdéseinket. Ez megtörtént, a sajtóosztályon választ ígértek (még várjuk), előre jelezve, hogy ez elég speciális kérdés. Az elmúlt hetekben több négypárti egyeztetésen is szóba került a médiafinanszírozás megoldatlansága - tudtuk meg Halász Jánostól, a Fidesz frakcióvezetőjétől. Mint mondta, ők a készülékhasználati díj eltörlésekor tettek már egy javaslatot a normatív finanszírozásra, hogy a kormánypártok ne befolyásolhassák a közszolgálati médiumokat. Ezt továbbra is fenntartják. Mindeközben a közszolgálati médiumok kuratóriumai többször sürgették a helyzet megoldását az Országgyűlésnél. A patthelyzet feloldására végül egymás között kezdtek egyeztetni, hogy konkrét javaslattal segítsék a törvényhozást. Az elkészült tervezet szerint a közszolgálati médiumok a személyi jövedelemadó bizonyos, előre meghatározott hányadát kapnák meg. Ezzel a javaslat kitalálói szerint létrejönne egy finanszírozási automatizmus, az adófizetők pedig - akik jövedelmüknek megfelelő arányban járulnának hozzá a támogatáshoz, a rászorulók pedig ingyen jutnának hozzá a műsorokhoz - ismét felelősséget viselnének a műsorszolgáltatókért. Haszán Zoltán Egy rádiós hirdetéslevél az Országgyűlésnek Hirdetésként megjelentetett nyílt levélben fordultak az Országgyűlés elnökéhez a Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) vezetői, hogy felhívják Szili Katalin figyelmét az alulfinanszírozott és kiszolgáltatott közmédiumokra. A rádiósok szerint a törvényhozók közös mulasztása, hogy nem valósult meg az intézmények anyagi és politikai függetlensége. Emlékeztetnek, hogy a törvényhozás elutasította a rádió éves beszámolóját, és felszólította Kondor Katalin elnököt, tartózkodjék a politikai rendezvények látogatásától. Vagyis úgy tűnik, Kondor támogatottsága megcsappant.