Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-23 / 95. szám

6 Kész az uniós nyilatkozat Medgyessy Péter szerint lehetséges az összefogás Elkészült a miniszterelnök által kezde­ményezett uniós politikai egységnyilat­kozat egyeztetett szövege. Ma négypárti indítványként benyújtják az Országgyű­­­­lésnek, s hétfőn várhatóan el is fogadja a T. Ház. A szerda esti négypárti egyezte­tésen Gál J. Zoltán (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ), Balla Mihály (Fidesz) és Pálfy G. István (az MDF Duna Tévébe delegált kurátora) megállapodott az egyoldalas szövegről, amely minden frakció elvárá­sait tartalmazza. Méltatja az uniót és a csatlakozás történelmi pillanatát, utal a határon túli magyarokra, a Szent István-i keresztény államra, kitér arra, hogy az európai parlamenti képviselők a nemze­ti érdekeket képviselik, és az eredeti mi­niszterelnöki javaslatból is tartalmaz részleteket. A nyilatkozatot az MSZP ne­vében Medgyessy Péter írja alá, rajta kívül a másik három párt frakcióvezetője. A miniszterelnök szerint ez is egyfajta jel­zés a társadalom számára arra, hogy van lehetőség az összefogásra. A kisebb parlament ügyében viszont nem várható gyors megoldás. Az alap­­gondolatban egyetértenek a pártok, a megvalósítás mikéntjében azonban még a koalíciós felek sem egymással. Tegnap az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetője tárgyalt a kérdésről, egy ideig a minisz­terelnök részvételével. Medgyessy Péter „örömmel nyugtázta", hogy javaslatáról megkezdődtek az egyeztetések. A mi­niszterelnök február 16-án 250 tagú tör­vényhozásra tett javaslatot. Az ellenzéki pártok nem zárkóztak el az elképzelés­től, de az MDF május 1-jéig, a Fidesz jú­nius 13-ig nem akar tárgyalni róla. Az újságírók előtt mindkét koalíciós frakcióvezető hangsúlyozta, milyen el­vekben értenek egyet. Szavaikból kide­rült: sok tartalmi kérdésben hiányzik a konszenzus. Az SZDSZ az egyéni vá­lasztókörzetek számát 176-ról 152-re csökkentené, eltörölné a listás szavazást, miközben megtartaná az ötszázalékos küszöböt - mondta Kuncze Gábor. A sza­­­bad demokraták továbbra is kétfordulós választásokat képzelnek el, mert a rend­szer úgy a jelenleginél is arányosabbá te­hető - hangoztatta a frakcióvezető. Az MSZP álláspontját ismertető Wiener György képviselő az olcsóbb egyfordulós választás mellett érvelt. Kifejtette: meg kell tartani az egyéni jelöltekre és terüle­ti listára történő párhuzamos szavazást. Lendvai Ildikó arról beszélt, hogy 2004 végéig „közös akarattal" el kellene fo­gadni a választási törvény módosítását annak érdekében, hogy a 2006-os vá­lasztást már az új rendszer szerint lehes­sen lebonyolítani. Az a párt, amely nem vesz részt az egyeztetésben, veszélyez­teti azt, hogy 2006-ban kisebb parla­ment legyen - fűzte hozzá az MSZP frakcióvezetője. A Fidesz támogatja a kisebb parla­ment ügyét, de nem kívánja azt kam­pánytémává tenni - indokolta a Fidesz által szabott határidőt a frakció szóvivő­je. Halász János nem óhajtott pártja konk­rét elképzeléseiről nyilatkozni. Nagy Szilvia Kuncze Gábor, Medgyessy Péter, Wiener György és Lendvai Ildikó Szerkezeti változások várhatók a kormányban A miniszterelnök szerdai ciklusfelező értékelésében a kabinet közelgő átalakításá­ról beszélt, amire Lévai Katalin és Juhász Endre közelgő uniós szerepvállalása mi­att mindenképpen szükség van. Úgy tudjuk, hogy egyszerű személycseréknél több­re készül azonban Medgyessy Péter. A Lévai Katalin által vitt terület, az esélyegyenlőség az egészségügyi, szociális és családügyi tárcától „átirányított" szociális feladatokkal bővül, s könnyen lehet, hogy átmegy ebből a minisztériumból Göncz Kinga államtitkár is. Ő vezetné az új, nagy szociális tárcát. Az átalakítást indokolja, hogy az egészségügy területén a miniszter­nek rengeteg konfliktust kell vállalnia, nagy átalakításokat irányít, így - a szocialis­ták vezette koalíció számára kevéssé vállalható módon - háttérbe szorul kormány­­szinten a szociális szféra. Szó van arról is, hogy a területfejlesztés különböző forrásait - uniós és hazai - szinten egy minisztérium felügyelete alá rendelik. Valószínű továbbá, hogy a gaz­dasági minisztériumból az infrastruktúra ügyének gondozása is átkerülne ehhez a területfejlesztési minisztériumhoz. Házszabálysértő tiltakozás Legfeljebb csak a házszabályt sértették meg azok a fiatalok, akik hétfőn „Ki Irak­ból!" feliratú transzparenssel és röpcédu­lákkal zavarták meg a T. Ház ülését - nyi­latkozta a Népszabadságnak Takács Albert. Az ombudsman szerint nem szerencsés a­ parlament szocialista alelnökének, Mandur Lászlónak a kezdeményezése, amely szerint csak képviselő vendége­ként lehetne az épületbe belépni. Szili Ka­talin házelnök tegnap kifejtette, a parla­ment vezetése a maximális nyilvánosság híve, kötelezettsége azonban a Ház mél­­­tóságának és működőképességének meg­őrzése is. Takács Albert - egyetértve Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal - úgy véli: Mandur javaslatának életbe lé­pése esetén sérülne az információszabad­ság, hiszen a plenáris ülések nyilvánosak. Az információszabadság esetleges sé­rülésének ügyében Péterfalvi Attila és Ta­kács Albert közösen indított vizsgálatot, amelynek során kitérnek a köztelevízió parlamenti közvetítéseinek kérdésére is, mondván: az MTV-nek kötelessége a T. Ház üléseinek közvetítése; ha a sugár­zást valamilyen formában korlátozzák, azzal is sérül az információszabadság. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala az eljárás során megvizsgálja az angol és az európai parlamenti közvetítések gya­korlatát is. - Szerencsés lenne, ha a házszabály rögzítene néhány, a közvetíté­sekkel kapcsolatos útmutatást - fogalma­zott lapunknak Takács Albert, akinek tudomása szerint jelenleg az Országgyű­lés szabályzata erre egyetlen szóval sem tér ki.Kunstár Csaba NÉPSZABADSÁG Lesz kórházreferendum Zöld utat adott tegnap az Országos Vá­lasztási Bizottság a Munkáspárt a kór­ház-privatizáció megakadályozására irányuló népszavazás­ kezdeményezésé­nek. Megállapították: a párt által beter­jesztett íveken legalább 239 ezer hiteles aláírás található. Kétszázezer aláírás ese­tén a parlamentnek ügydöntő referen­dumot kell elrendelnie, míg a szavazás napját a köztársasági elnök tűzi ki. A népszavazást legkésőbb augusz­tus közepéig kell megtartani. Thürmer Gyula pártelnök lapunknak kijelentet­te: bízik benne, hogy már június 13-án, az EP-választással egy időben az ur­nákhoz szólítják a polgárokat. Thürmer kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a referendumot nem tette okafo­­gyottá a kórháztörvény megsemmisíté­se sem, miután a kormány a napokban állt elő az egészségügyi ellátások át­szervezéséről szóló törvényjavaslattal, ami álláspontja szerint egyfajta lopako­dó privatizáció. Az Országos Választási Iroda munka­társai érdeklődésünkre közölték: elvileg lehetséges a június 13-i népszavazás, technikailag azonban ilyen szoros határ­idővel nem lehet azt megszervezni. L. K. Horn: Kövér aláássa az ország tekintélyét Munkatársunktól „A Fidesz mikor határolódik el Kövér Lászlótól­" - tette föl a kérdést tegnap Horn Gyula egy enyingi fórumon. Kövér László szerdán a Hír Tv egyik műsorá­ban megismételte egy héttel korábban tett és a szocialistákat már akkor is felhá­borító kijelentését: a volt kommunista tit­kosszolgálatok befolyást gyakorolnak a kelet-európai országok belső viszonyai­ra, és a szolgálatok tagjainak kapcsolata 1990 után is megmaradt. (Csurka István tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: nem légből kapott Kövér állítása, hogy a magyar kormány munkájába beleszólnak titkosszolgálatok. „A rendszerváltás ide­jén a titkosszolgálatok támasztékot keres­tek a kieső KGB helyébe, és egyik részük az izraeli titkosszolgálat, másik részük más titkosszolgálatok kapcsolatrendsze­rébe került" - közölte Csurka. „Itt van­nak ezek a titkosszolgálatok, és beleszól­nak a legfontosabb dolgokba, és hogy most könnyű dolguk van, azt Medgyessy Péter kormányfői mivoltja igazolja" - tet­te hozzá a MIÉP elnöke. A Fidesz választmányi elnöke a múlt héten, egy pécsi fórumon arról beszélt, hogy ma már azt kérdezik az emberek, vajon indokolhatja-e az ilyen mértékű kártételeket a hozzá nem értés a kor­mány részéről, vagy másról van-e szó. A Hír tv-ben most ehhez Kövér László azt is hozzátette: közbeszéd tárgya, hogy en­nek a kormányzatnak regnálása alatt a hálózat került hatalomra, a bankárszfé­rában éppúgy, mint a médiában, nem be­szélve a politikáról meg a rendőrfőkapi­tányról. „Tudjuk-e, hogy a kormányfő mit tett azokban a szép időkben, amikor D-209-es néven működött szt-tisztként az akkori KGB leányvállalataként műkö­dő magyar titkosszolgálatnál? Nem tud­juk" - hangoztatta Kövér a tévéműsor­ban. Szerinte Ron Werber MSZP-s kam­pánytanácsadó múltjáról sem lehet tudni semmit, s arról sem, hogy van-e köze va­lamelyik titkosszolgálathoz. Horn Gyula, az MSZP uniós kampá­nyának politikai irányítója szerint Kövér László azon nyilatkozata, hogy titkos­­szolgálatok irányítják a kormányt, azért is gyalázatos, mert komoly zavarokat okozhat az ország nemzetközi törekvé­seinek. Százezer MSZP-szignó A szocialista párt már százezernél is több ajánlószelvényt gyűjtött össze az európai parlamenti választásra - mondta Horn Gyula Enyingen. Kijelen­tette: egyre kevesebb a remény rá, hogy a kampány normális hangvétel­ben folytatódjon. Nem EU-konform a médiafinanszírozás Folytatás az 1. oldalról A patthelyzettel az azóta eltelt másfél évben nem tud mit kezdeni a politika. A késlekedés miatt - egy most elkészült elemzés szerint - eurómillióktól esik el a Magyar Televízió, amely több pályázaton csak azért nem tud elindulni, mert a fi­nanszírozása nem EU-konform. Ráadá­sul az európai közműsor-szolgáltatók szövetsége kizárással fenyegeti az MTV-t, ezzel pedig például az olimpiai közvetí­téseket veszítené el a köztévé. A politika nem tud mit kezdeni a kér­déssel, még azt sem sikerült eldönteni, ki­nek a feladata a helyzet rendezése. La­punk megkereste az immár sürgős mó­dosítás kérdésével a miniszterelnök mé­diapolitikai tanácsadóját, a médiatörvény átalakításának előkészítésével megbízott Kávás Istvánt. Ő az ORTT-hez­ irányított. Ott azt a választ kaptuk, hogy valóban gond van a finanszírozással, amelynek megoldását nem az ORTT-nek kell kez­deményeznie. Ezután az Országgyűlés elnökének ka­binetfőnökségén érdeklődtünk, ahol a kormányszóvivői irodát ajánlották. Ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a média­­törvény módosításáért felelős kulturális minisztériumnál tegyük fel kérdéseinket. Ez megtörtént, a sajtóosztályon választ ígértek (még várjuk), előre jelezve, hogy ez elég speciális kérdés. Az elmúlt hetek­ben több négypárti egyeztetésen is szóba került a médiafinanszírozás megoldat­lansága - tudtuk meg Halász Jánostól, a Fi­desz frakcióvezetőjétől. Mint mondta, ők a készülékhasználati díj eltörlésekor tet­tek már egy javaslatot a normatív finan­szírozásra, hogy a kormánypártok ne be­folyásolhassák a közszolgálati médiumo­kat. Ezt továbbra is fenntartják. Mindeközben a közszolgálati médiu­mok kuratóriumai többször sürgették a helyzet megoldását az Országgyűlésnél. A patthelyzet feloldására végül egymás között kezdtek egyeztetni, hogy konkrét javaslattal segítsék a törvényhozást. Az elkészült tervezet szerint a közszolgálati médiumok a személyi jövedelemadó bi­zonyos, előre meghatározott hányadát kapnák meg. Ezzel a javaslat kitalálói szerint létrejönne egy finanszírozási automatizmus, az adófizetők pedig - akik jövedelmüknek megfelelő arányban járulnának hozzá a támogatáshoz, a rá­szorulók pedig ingyen jutnának hozzá a műsorokhoz - ismét felelősséget viselné­nek a műsorszolgáltatókért. Haszán Zoltán Egy rádiós hirdetéslevél az Országgyűlésnek Hirdetésként megjelentetett nyílt levélben fordultak az Országgyűlés elnökéhez a Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) vezetői, hogy felhívják Szili Katalin figyel­mét az alulfinanszírozott és kiszolgáltatott közmédiumokra. A rádiósok szerint a tör­vényhozók közös mulasztása, hogy nem valósult meg az intézmények anyagi és po­litikai függetlensége. Emlékeztetnek, hogy a törvényhozás elutasította a rádió éves beszámolóját, és felszólította Kondor Katalin elnököt, tartózkodjék a politikai ren­dezvények látogatásától. Vagyis úgy tűnik, Kondor támogatottsága megcsappant.

Next