Népszabadság, 2004. július (62. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-31 / 178. szám
ATHÉN: AKI UTAZIK, ÉS AKI NEM Elődjéhez, Orbán Viktorhoz hasonlóan Medgyessy Péter kormányfő is meglátogatja a magyar sportolókat az olimpia utolsó hetében. Athénban azonban nem lesz akkora a politikusjárás, mint volt 2000-ben Sydneyben. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) költségén utaztatott személyek listáján eredetileg szerepelt Bakonyi Tibor, az Országgyűlés sportbizottságának szocialista elnöke és Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is, ám a formaruhák átvétele előtt néhány nappal mindketten lemondták a részvételt. Lapunk megkeresésére cáfolták, hogy az MSZP nyomására léptek volna vissza. Bakonyi munkahelyi elfoglaltságával és elvi okokkal magyarázta ezt lapunknak. A szocialista politikus Budapest egyik főpolgármester-helyettese, és mivel Demszky Gábor városvezető Athén meghívására és költségére a játékokra utazik, a többi helyettes pedig szabadságon lesz, neki a fővárosban kell maradnia. Emellett nem akarta növelni a sportvezetők amúgy is magas számát, inkább egy edzőnek adta helyét. Hasonló okokkal magyarázta Szekeres is, hogy itthonról szurkol a triatlonosoknak. A szintén szocialista Baráth Etele viszont a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökeként a helyszínen gratulálhat majd a jól szereplő sportolóknak. A MOB utaztatja a Magyar Rádió elnökét, Kondor Katalint és az intézmény szóvivőjét, Morvai Katalint. Értesülésünk szerint a versenyekről közvetítő rádió és az olimpiai bizottság szerződésében szerepel, hogy két rádiós a MOB költségén jelen lehet a játékokon. Morvai Katalin kommunikációs vezető lapunknak elmondta: Kondor Katalin „nagyon kedves írásbeli meghívást kapott a bizottságtól, amelyet az elnök asszony némi gondolkodás után köszönettel elfogadott". Kiutazó társául azért jelölte Morvait, mert egykor sportújságíróként három olimpián dolgozott, és részt vett az olimpiai kampányban is. Morvai szerint az előző rádióelnök is részt vett az olimpián. (Hajdú István 2000- ben valóban ott volt Sydneyben, de ekkor már nem volt a rádió elnöke.) Lapunk megkereste az olimpiáról a rádióhoz hasonlóan szintén élőben közvetítő Magyar Televízió elnökét, Rudi Zoltánt, aki elmondta: ő nem vesz részt az olimpián. Haszán Zoltán Az autonómia: belső megegyezés Bársony András külügyi államtitkár szerint az autonómia úgy valósítható meg, ha egy ország jogrendszerének szerves részévé válik. 5. OLDAL Alig van vevő a balatoni nyaralókra Elsősorban a luxusnyaralóktól próbálnak szabadulni a tulajdonosok, ám a kínálat sokkal nagyobb a keresletnél. 9. OLDAL Gera Zoltán Angliába szerződött Az FTC-ből a West Bromwich Albumhoz igazolt Gera Zoltánra magyar labdarúgóválogatott csapatkapitányáért 560 millió forintot fizet az angol klub. 22. OLDAL min ii mi 9 "770237 377060 0-4 178 Lakóházak százai veszélyben Rekordmagasságú áradás a Hernádon A legmagasabb, azaz harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el pénteken a Hernád mentén, és első fokút a Bodrog egy szakaszán. A Hernád vízszintje alighanem meghaladja majd az eddig mért legmagasabb (410 centiméteres) értéket. Pados Imre, az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője elmondta: a Hernád a szombat hajnalra várt tetőzéskor Hidasnémetinél elérheti a 420 centiméteres vízszintet, és hasonló magasságra számítanak hétfőn Gesztelynél is. A védekezésben részt vevők igyekeztek felkészülni a leginkább veszélyeztetett területek megóvására. Több községet csak körtöltések védenek. A helyi önkormányzatok ott ideiglenes gátak építéséről, homokzsákos védekezésről gondoskodnak. Vannak azonban olyan települések is, amelyeket még körtöltés sem véd. Encs-Fügöd, Csobád, Aszaló, Szikszó, Hernádbüd, Pere, Felsődobsza, Nagykinizs, Hernádkércs, Szentistvánbaksa, Hernádkak, Méra mély fekvésű területeit elöntheti a folyó. Ha a folyó kiönt, több száz ember lakása kerülhet veszélybe. Részletek a 21. OLDALON Egy IFA tehergépkocsit lesodort a víz az útról Vizsoly és Novajidrány között Merényletsorozat Taskentben Öt ember életét vesztette, kilencen megsebesültek tegnap az üzbegisztáni Taskentben az izraeli és az amerikai nagykövetség, valamint az üzbég államügyészség ellen elkövetett öngyilkos merényletekben. Sem izraeli, sem amerikai nagykövetségi alkalmazottak nincsenek az áldozatok között. A három öngyilkos merénylőn kívül a nagykövetségek üzbég őrei közül halt meg kettő. A főügyészség épületénél történt robbanásban öt személy sebesült meg. Taskenti kórházi források - a hivatalos bejelentéstől eltérően - ötnél több halálos áldozatról számoltak be. Egy iszlámista internetoldalon megjelent egy közlemény, amelyet állítólag Üzbegisztán Iszlám Mozgalma tett közzé. Ebben a szervezet bejelenti, hogy ő szervezte meg a három merényletet. Taskentben szolgáló nyugati diplomaták szerint nem valószínű, hogy valamilyen regionális muzulmán csoport lenne a szervező; sokkal valószínűbb, hogy nemzetközi terrorhálózat áll az akciók mögött. A héten kezdődött meg az üzbég fővárosban tizenöt feltételezett terrorista pere. A vádlottak - a vád szerint - a háttérből segítették tavasszal azt a taskenti, illetve Taskent környéki terrortámadást, amely 47 ember halálát okozta. Részletek a 4. OLDALON ■v Vajdasági magyarok kálváriája Végképp bizonytalanná vált a Vöröskereszt XI. kerületi otthonában élő vajdasági magyarok sorsa. Nem kapnak tovább menekültügyi ellátást, pillanatnyilag úgy fest, el kell hagyniuk szállásukat. A vajdaságiak a kilencvenes évek elején, a jugoszláviai háború és a katonai szolgálat elől menekülve érkeztek Magyarországra. Helyzetüket azóta sem sikerült rendezni. Az évek során egyik táborból a másikba költöztették őket, mire kezdtek megszökni egy helyen, már mehettek is tovább. A közelmúltban azt ígérték nekik, hogy letelepedési engedélyhez jutnak, de könnyen előfordulhat, hogy végül hajléktalanokká válnak. Megtakarításuk nincs, és annak is kevés az esélye, hogy sikerül munkát találniuk. „Becsaptak bennünket!" - mondják a vajdasági magyarok. A Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület szeretné elérni, hogy a belügyminiszter méltányossági alapon letelepedési engedélyt adjon számukra. Riportunk a 8. OLDALON Becsaptak bennünket - mondják a szálláson élő magyar menekültek Kerry erősebb Amerikát ígér John Kerry massachusettsi szenátor az amerikai Demokrata Párt bostoni konvenciójának záró estélyén hivatalosan elfogadta, hogy a párt őt állította elnökjelöltjének. Beszédében ígéretet tett arra, hogy elnökként megerősíti az Egyesült Államokat saját földjén, és tekintélyt szerez neki a világban, valamint ismét megszilárdítja a szövetségesi kapcsolatokat. Az elnökjelölt megfogadta, hogy megerősíti az amerikai fegyveres erőket, és „szükség esetén" sohasem fog tétovázni bevetésükkel. Ugyanakkor éles határvonalat húzott saját maga és George Bush elnök között a tekintetben, hogy ő, mint hangoztatta, csak megalapozott hírszerzési értesülések alapján fog dönteni szükség esetén katonai erő alkalmazásáról. Noha a Demokrata Párt tagjainak egy jelentős része követeli, hogy Irakból gyorsított ütemben vonják ki az amerikai erőket, Kerry - beszédéből leszűrhetően - ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok tartsa a korábbi iraki menetrendet. Ígéretet tett viszont arra, hogy Bushnál kitartóbban próbál ehhez nemzetközi pénzügyi és katonai támogatást szerezni. Részletek a 4. OLDALON John Kerry szalutálva köszöntötte a Demokrata Párt elnökjelölő kongresszusának résztvevőit Parlagfű: aki irt, pénzt kaszálhat Az allergiáért leginkább felelős parlagfű irtására jóval kevesebbet költ az állam, mint amennyit az egyre terjedő betegség gyógyításának többletköltségei felemésztenek. Az allergia kezelésére ráadásul szakorvosból is nagyon kevés van. A tényleges, valóban hatásos védelem semmiképpen sem lehet egy-egy rövid, látványos akció. A most elkülönített pár százmilliós keret például a minimálisan szükséges befektetésnek is csupán töredéke. Számítások szerint hosszú távú, legalább három-négy éves programmal és évente öt-hatmilliárd forintból lehetne a mára már tragikus helyzeten változtatni. Ez az összeg azonban hamar megtérülhetne, hiszen az allergiás megbetegedések egyre súlyosabban terhelik meg az egészségbiztosítás kasszáját. A földtulajdonosokat most már az is a parlagfű irtására késztetheti, hogy ellenkező esetben nem kapják meg az uniós támogatásukat. Részletek a 13. OLDALON