Népszabadság, 2004. július (62. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-31 / 178. szám

ATHÉN: AKI UTAZIK, ÉS AKI NEM Elődjéhez, Orbán Viktorhoz hasonlóan Medgyessy Péter kormányfő is meglátogat­ja a magyar sportolókat az olimpia utolsó hetében. Athénban azonban nem lesz ak­kora a politikusjárás, mint volt 2000-ben Sydneyben. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) költségén utaztatott személyek lis­táján eredetileg szerepelt Bakonyi Tibor, az Országgyűlés sportbizottságának szocia­lista elnöke és Szekeres Imre, az MSZP alel­­nöke, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is, ám a formaruhák átvétele előtt néhány nappal mindketten lemondták a részvé­telt. Lapunk megkeresésére cáfolták, hogy az MSZP nyomására léptek volna vissza. Bakonyi munkahelyi elfoglaltságával és elvi okokkal magyarázta ezt lapunknak. A szocialista politikus Budapest egyik főpol­gármester-helyettese, és mivel Demszky Gábor városvezető Athén meghívására és költségére a játékokra utazik, a többi he­lyettes pedig szabadságon lesz, neki a fő­városban kell maradnia. Emellett nem akarta növelni a sportvezetők amúgy is magas számát, inkább egy edzőnek adta helyét. Hasonló okokkal magyarázta Sze­keres is, hogy itthonról szurkol a triat­­lonosoknak. A szintén szocialista Baráth Etele viszont a Magyar Kajak-Kenu Szö­vetség elnökeként a helyszínen gratulál­hat majd a jól szereplő sportolóknak. A MOB utaztatja a Magyar Rádió elnö­két, Kondor Katalint és az intézmény szó­vivőjét, Morvai Katalint. Értesülésünk sze­rint a versenyekről közvetítő rádió és az olimpiai bizottság szerződésében szere­pel, hogy­ két rádiós a MOB költségén je­len lehet a játékokon. Morvai Katalin kommunikációs vezető lapunknak el­mondta: Kondor Katalin „nagyon kedves írásbeli meghívást kapott a bizottságtól, amelyet az elnök asszony némi gondolko­dás után köszönettel elfogadott". Kiutazó társául azért jelölte Morvait, mert egykor sportújságíróként három olimpián dolgo­zott, és részt vett az olimpiai kampányban is. Morvai szerint az előző rádióelnök is részt vett az olimpián. (Hajdú István 2000- ben valóban ott volt Sydneyben, de ekkor már nem volt a rádió elnöke.) Lapunk megkereste az olimpiáról a rádióhoz ha­sonlóan szintén élőben közvetítő Magyar Televízió elnökét, Rudi Zoltánt, aki el­mondta: ő nem vesz részt az olimpián. Haszán Zoltán Az autonómia: belső megegyezés Bársony András külügyi államtitkár sze­rint az autonómia úgy valósítható meg, ha egy ország jogrendszerének szerves részévé válik. 5. OLDAL Alig van vevő a balatoni nyaralókra Elsősorban a luxusnyaralóktól próbálnak szabadulni a tulajdonosok, ám a kínálat sokkal nagyobb a keresletnél. 9. OLDAL Gera Zoltán Angliába szerződött Az FTC-ből a West Bromwich Albumhoz igazolt Gera Zoltánra magyar labdarúgó­válogatott csapatkapitányáért 560 millió forintot fizet az angol klub. 22. OLDAL min ii mi 9 "770237 377060 0-4 178 Lakóházak százai veszélyben Rekordmagasságú áradás a Hernádon A legmagasabb, azaz harmadfokú ár­­vízvédelmi készültséget rendeltek el pénteken a Hernád mentén, és első fo­kút a Bodrog egy szakaszán. A Hernád vízszintje alighanem meghaladja majd az eddig mért legmagasabb (410 centi­­méteres) értéket. Pados Imre, az Észak­­magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője elmondta: a Hernád a szombat hajnal­­­ra várt tetőzéskor Hidasnémetinél el­érheti a 420 centiméteres vízszintet, és hasonló magasságra számítanak hét­főn Gesztelynél is. A védekezésben részt vevők igyekeztek felkészülni a leginkább veszélyeztetett területek megóvására. Több községet csak kör­töltések védenek. A helyi önkormány­zatok ott ideiglenes gátak építéséről, homokzsákos védekezésről gondos­kodnak. Vannak azonban olyan tele­pülések is, amelyeket még körtöltés sem véd. Encs-Fügöd, Csobád, Aszaló, Szikszó, Hernádbüd, Pere, Felsődob­­sza, Nagykinizs, Hernádkércs, Szent­­istvánbaksa, Hernádkak, Méra mély fekvésű területeit elöntheti a folyó. Ha a folyó kiönt, több száz ember lakása kerülhet veszélybe. Részletek a 21. OLDALON Egy IFA tehergépkocsit lesodort a víz az útról Vizsoly és Novajidrány között Merényletsorozat Taskentben Öt ember életét vesztette, kilencen meg­sebesültek tegnap az üzbegisztáni Tas­kentben az izraeli és az amerikai nagy­­követség, valamint az üzbég állam­­ügyészség ellen elkövetett öngyilkos merényletekben. Sem izraeli, sem ame­rikai nagykövetségi alkalmazottak nin­csenek az áldozatok között. A három öngyilkos merénylőn kívül a nagykö­vetségek üzbég őrei közül halt meg ket­tő. A főügyészség épületénél történt robbanásban öt személy sebesült meg. Taskenti kórházi források - a hivatalos bejelentéstől eltérően - ötnél több halá­los áldozatról számoltak be. Egy iszlámista internetoldalon meg­jelent egy közlemény, amelyet állítólag Üzbegisztán Iszlám Mozgalma tett köz­zé. Ebben a szervezet bejelenti, hogy ő szervezte meg a három merényletet. Taskentben szolgáló nyugati diploma­ták szerint nem valószínű, hogy vala­milyen regionális muzulmán csoport lenne a szervező; sokkal valószínűbb, hogy nemzetközi terrorhálózat áll az akciók mögött. A héten kezdődött meg az üzbég fő­városban tizenöt feltételezett terrorista pere. A vádlottak - a vád szerint - a hát­térből segítették tavasszal azt a taskenti, illetve Taskent környéki terrortáma­dást, amely 47 ember halálát okozta. Részletek a 4. OLDALON ■v Vajdasági magyarok kálváriája Végképp bizonytalanná vált a Vöröske­reszt XI. kerületi otthonában élő vajda­sági magyarok sorsa. Nem kapnak to­vább menekültügyi ellátást, pillanat­nyilag úgy fest, el kell hagyniuk szállá­sukat. A vajdaságiak a kilencvenes évek elején, a jugoszláviai háború és a kato­nai szolgálat elől menekülve érkeztek Magyarországra. Helyzetüket azóta sem sikerült rendezni. Az évek során egyik táborból a másikba költöztették őket, mire kezdtek megszökni egy he­lyen, már mehettek is tovább. A közel­múltban azt ígérték nekik, hogy letele­pedési engedélyhez jutnak, de könnyen előfordulhat, hogy végül hajléktalanok­ká válnak. Megtakarításuk nincs, és an­nak is kevés az esélye, hogy sikerül munkát találniuk. „Becsaptak bennün­ket!" - mondják a vajdasági magyarok. A Magyar Helsinki Bizottság és a Mene­dék Egyesület szeretné elérni, hogy a belügyminiszter méltányossági alapon letelepedési engedélyt adjon számukra. Riportunk a 8. OLDALON Becsaptak bennünket - mondják a szálláson élő magyar menekültek Kerry erősebb Amerikát ígér John Kerry massachusettsi szenátor az amerikai Demokrata Párt bostoni konvenciójának záró estélyén hivata­losan elfogadta, hogy a párt őt állítot­ta elnökjelöltjének. Beszédében ígére­tet tett arra, hogy elnökként megerősí­ti az Egyesült Államokat saját földjén, és tekintélyt szerez neki a világban, valamint ismét megszilárdítja a szö­­vetségesi kapcsolatokat. Az elnökjelölt megfogadta, hogy megerősíti az amerikai fegyveres erő­ket, és „szükség esetén" sohasem fog tétovázni bevetésükkel. Ugyanakkor éles határvonalat húzott saját maga és George Bush elnök között a tekintet­ben, hogy ő, mint hangoztatta, csak megalapozott hírszerzési értesülések alapján fog dönteni szükség esetén katonai erő alkalmazásáról. Noha a Demokrata Párt tagjainak egy jelentős része követeli, hogy Irakból gyorsított ütemben vonják ki az amerikai erőket, Kerry - beszédéből leszűrhetően - ra­gaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok tartsa a korábbi iraki menet­rendet. Ígéretet tett viszont arra, hogy Bushnál kitartóbban próbál ehhez nemzetközi pénzügyi és katonai tá­mogatást szerezni. Részletek a 4. OLDALON John Kerry szalutálva köszöntötte a Demokrata Párt elnökjelölő kongresszusának résztvevőit Parlagfű: aki irt, pénzt kaszálhat Az allergiáért leginkább felelős parlag­fű irtására jóval kevesebbet költ az ál­lam, mint amennyit az egyre terjedő be­tegség gyógyításának többletköltségei felemésztenek. Az allergia kezelésére ráadásul szakorvosból is nagyon kevés van. A tényleges, valóban hatásos véde­lem semmiképpen sem lehet egy-egy rövid, látványos akció. A most elkülöní­tett pár százmilliós keret például a mi­nimálisan szükséges befektetésnek is csupán töredéke. Számítások szerint hosszú távú, legalább három-négy éves programmal és évente öt-hatmilliárd forintból lehetne a mára már tragikus helyzeten változtatni. Ez az összeg azonban hamar megtérülhetne, hiszen az allergiás megbetegedések egyre sú­lyosabban terhelik meg az egészségbiz­tosítás kasszáját. A földtulajdonosokat most már az is a parlagfű irtására kész­tetheti, hogy ellenkező esetben nem kapják meg az uniós támogatásukat. Részletek a 13. OLDALON

Next