Népszabadság, 2004. szeptember (62. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-01 / 204. szám

2 VILÁG 2004. SZEPTEMBER 1., SZERDA * M­MJA Két buszt robbantott a Hamasz A gázai zsidó településeket februárban számolhatják fel Majdnem hat hónapi szünet után tegnap kora délután kettős öngyilkos merényletet hajtott végre a Hamasz palesztin terror­szervezet. Yehuda Lahav tel-avivi tudósítónk Beer Seva dél-izraeli nagyvárosban két perccel egymás után két városi buszban robbantották fel magukat az öngyilkos merénylők. A véres terrorakciónak legalább 16 halottja és száznál több sebe­sültje van. Az áldozatok száma nagyobb lett volna, ám az egyik busz sofőrje, amint észlelte a mellette haladó buszban a robbanást, kinyitotta a jármű ajtóit. Több utasnak sikerült kiugrania, a robba­nás pedig kisebb erejű lett, mert a nyitott ajtók csökkentették a légnyomást. A kettős merényletért a Hamasz vállal­ta a felelősséget. A feltételezések szerint a merénylők Ciszjordániából, Hebron kör­nyékéről jutottak Beer Sevába, kihasznál­va, hogy ezen a környéken még nem épült biztonsági fal. A Hamasz a merény­letek által bizonyítani kívánta, hogy Ar­d Saron miniszterelnök kivonulási terve Gázából a „palesztin ellenállás sikereinek következménye". A Valóságban a Ha­masz épp ennek ellenkezőjét érheti el: közvetlenül a Beer Seva-i robbanás után az izraeli jobboldal képviselői már han­goztatták, hogy a merényletre a kivonu­lási tervek felfüggesztésével kell vála­szolnia Izraelnek, és a kivonulásra szánt pénzt a terrorizmus elleni harcra kell for­dítani. A baloldal képviselői is a szokvá­nyos módon reagáltak: szerintük a gázai kivonulás a helyénvaló tett. Ariél Saron miniszterelnök az esti órákban rendkívüli tanácskozásra hívta össze a biztonsági vezetőket. Izraeli kato­nai és politikai megfigyelők szerint a me­rénylet nem marad válasz nélkül - és a megtorlás talán azonnali lesz. A gázai kivonulás és az ottani zsidó te­lepülések felszámolásának pontos idő­rendjét terjesztette tegnap Ariél Saron iz­raeli miniszterelnök pártja, a Likud parla­menti képviselőinek csoportja elé. Sáron hangsúlyozta, hogy mindenképpen vég­­hezviszi tervét, amely szerint valószínű­leg 2005 februárjában fogják felszámolni a 22 gázai és négy ciszjordániai (észak­­szamáriai) települést. Már két hét múlva, szeptember 14-én (a zsidó újév előestéjén) készül Sáron a biztonsági kabinet elé terjeszteni a telepe­seknek nyújtandó kártérítés törvényter­vezetét. Október 24-én terjesztik a terve­zetet a kormány elé, és tíz nappal később, november 3-án jóváhagyásra a parlament elé. Jogi szakértők szerint a kártérítési törvény életbelépése után nem lesz többé törvényes lehetőség megakadályozni a kivonulást és a települések felszámolását. Ez valószínűleg jövő év februárjában tör­ténhet meg. Saron pártbeli riválisa, Ben­jámin Netanjahu pénzügyminiszter teg­nap a terv „fokozatos, szakaszonkénti" megvalósítását követelte, „nehogy olyan benyomás keletkezzék, hogy menekü­lünk a térségből". Saron határozottságának több oka van: az amerikaiak (és az európaiak) nyomá­sa, akik a gázai kivonulástól a békefolya­mat újraindulását remélik. Gáza meg­szállása és a települések védelme rendkí­vül drága­­ emberéletben és anyagiakban egyaránt. Tudatosodott benne, hogy 6500-7000 zsidó telepes nem képes tartó­san helytállni 1,3 millió palesztin között. A világ legsűrűbben lakott térségében, amely lakosságának alig fél százalékát al­kotják a telepesek, a terület 26 százalékát birtokolják. Nagy részük állami hivatalo­kat tölt be a térségben, kisebb részük zöldséget és gyümölcsöt termel, de azt is csak a környékben lakó palesztin munka­erő felhasználásával teheti. A palesztinok között 60-70 százalékos a munkanélküli­ség, csak nemzetközi szervek segítségé­vel tengetik az életüket, a nyomor pedig a terrorizmus melegágya. Kiemelik a Beer Seva-i terrorrobbantás egyik áldozatának holttestét Törékeny az iraki tűzszünet Franciaországot tovább zsarolják az iszlámista túszejtők Holtpontra jutottak a tárgyalá­sok asz-Szadr és az iraki kor­mány között. Közben Chirac el­nök minden követ megmozgat a túszul ejtett francia újságírók ki­szabadításáért. Kompromisszum híján kedden felálltak a tárgyalóasztaltól az iraki kormány és asz- Szadr radikális síita hitszónok emberei, miután kiderült: Mahdi Hadserege to­vábbra sem hajlandó megválni fegyverei­től. Arról azonban született alku, hogy az egyezkedéssel hamarosan újra próbál­koznak, és legalább egy hétig még tart a tűzszünet. Két napja hallgatnak a fegyverek a „halottak völgyében" is - mostanában így emlegetik lakói Szadrvárost, ahová Mahdi Hadseregének harcosai vissza­húzódtak a nedzsefi összecsapást kö­vetően. Asz-Szadr síita hitszónok követőinek többsége innen­­ Bagdad egyik legszegé­nyebb külvárosából - származik. A kapu­kon lépten-nyomon a nedzsefi harcokban elhunyt férfiak portréi lógnak, alattuk a felirat: „meghalt hazáját védve". Egyelő­re csend honol az utcákon, de az újabb vi­har előtti csend ez - festi le a helyzetet la­punknak a helyszínen tartózkodó Ahmed Mukhtar. Az egyiptomi Al-Ahramnak dolgozó iraki újságíró a háború vége óta kíséri fi­gyelemmel Irakból a szövetségesek eről­ködését, hogy békét teremtsenek az or­szágban. Az összecsapások mellett azon­ban a nyomor az, ami leginkább pusztít, különösen itt, Szadrvárosban. Munkale­hetőség híján a lakosság nagy része az ut­cákon lézeng - így nem nehéz őket egy zászló alá állítani hazafias és vallási jel­szavakkal. Asz-Szadr tábora ezért is veszélyes: munka és így kilátások nélkü­li, tanulatlan, fiatal és vakmerő emberek, akiknek veszítenivalója nincsen. Ezért is kérdéses, képes lenne-e valaha a lázadó KIVÉGEZTÉK az Irakban túszul ejtett tizenkét nepáli munkást egy iszlámista csoport keddi közleménye szerint. A kivégzést az al-Kaida terror­hálózathoz közel állónak tekintett Anszár asz-Szunna csoport jelentette be. Az internetes honlapon a túszej­­tők fogadkoztak, hogy folytatják a harcot az Irakban állomásozó ameri­kaiak ellen. (MTI) sereg - az iraki kormány tervei alapján - politikai párttá alakulni. Gyilkos csapdák mindig bárhol lapul­hatnak: Mahdi Hadserege távirányítással működő robbanószerek tucatjait ágyazta forró aszfaltba. Mukhtar az egyik vezetőt arról faggatta, mi motiválja őket. A válasz a jól ismert séma: az amerikai és a szövet­ségesek ügynökeként viselkedő iraki kor­mány vétkes tettei, és az iraki nép érde­keinek figyelmen kívül hagyása. Az új­ságíró szerint az iraki lakosság egésze sincs sokkal jobb véleménnyel Ijád Allávi kormányáról. Azt mondják: még semmit sem tett, ami alapján bizalmat szavazhat­nának neki. Mindemellett asz-Szadr győ­zelméért sem szorítottak Nedzsef ostro­ma alatt. Szerintük ez az egész összetűzés a hatalomról szól, és legkevésbé sem ró­luk, vagy Irak életének normalizálásáról. A jövőt illetően senkinek ne legyenek illúziói - mondja Mukhtar. Úgy tűnik, az országot irányító erők még mindig nem jöttek rá: a lázadó erők motorja egyes cso­portok perifériára szorulása. Márpedig az iraki vezetés éppen tovább söpri őket a társadalom széle felé. Arab tévécsatornák közlései alapján ellentmondásos hírek keringtek tegnap egész nap Párizsban az Irakban túszul ej­tett két francia újságíró sorsáról - jelen­tette tudósítónk Kis Tibor. A francia tévéál­­­lomások - arra való hivatkozással, hogy kényszer hatása alatt nem voltak hajlandók Dzsazira által sugárzott újabb videokazet­tát, amelyen az augusztus 20-án Nedzsef közelében foglyul ejtett Christian Chesnot és Georges Malbrunot arról számolt be, hogy „óráik meg vannak számlálva", ha a francia kormány nem függeszti fel a vallási jelek - így az iszlám kendő - isko­lai tiltását előíró úgynevezett fátyoltör­vény alkalmazását. Ugyanezen a szalagon az Iszlám Had­sereg nevű szunnita terrorcsoporthoz tar­tozó emberrablók közölték, hogy huszon­négy órával meghosszabbították a Párizs­nak adott ultimátumot. Ezzel szemben vi­szont tegnap délután az Al-Arabiya dubai hírtelevízió „biztos forrásból" már azt kö­zölte, hogy „küszöbön áll" a két elfogott francia tudósító szabadon engedése. Franciaországban hatalmas felháboro­dást és még ennél is nagyobb értetlensé­get váltott ki a Le Figaro és a Rádió France iraki tudósítóinak elrablása. A francia dip­lomácia azonnal mozgósította közismer­ten igen jó közel-keleti kapcsolatrendsze­rét, maga Michel Barnier külügyminiszter is hétfőn a térségbe repült, hogy szemé­lyesen próbáljon meg rávenni a közvetí­tésre bizonyos arab kormányokat, szerve­zeteket és egyházi vezetőket. Barnier a térségben tartott sajtóértekezletein nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy Fran­ciaország kezdettől fogva ellenzi Amerika iraki invázióját, és az ország a mai napig távol tartja magát a konfliktustól. Mintegy válaszul azonban Ijád Allávi iraki miniszterelnök az emberrablás kap­csán a Le Monde-nak adott nyilatkozatá­ban nyíltan bírálta a francia politikát és hangoztatta, hogy Irak ügyében nem le­hetséges semleges álláspont kialakítása. Allávi úgy fogalmazott, hogy Irakban a „gonosz erők és a civ­izált nemzetek vív­nak háborút egymással". A nemzetközi terrorizmus Franciaországot sem fogja kí­mélni, mert a terroristák a defenzív maga­tartást tanúsító országokat is célpontnak tekintik - figyelmeztetett az iraki vezető. REVf­ffV'OUi Hesna-Kis Tibor Georges Malbrunot francia újságíró családtagjai a Francia Iszlám Tanácsnál kértek segítséget 201­1. NÉPSZABADSÁG A terrorizmusról tárgyalt a jaltai hármas csúcs Szalai Zoltán moszkvai tudósítónk A múlt heti kettős repülőgép-robbantás is azt igazolja, hogy a csecsen szeparatisták kapcsolatban állnak a nem­zetközi terroristákkal - jelentette ki Vla­gyimir Putyin orosz államfő azon a sajtó­­értekezleten, amelyet francia kollégájá­val és Gerhard Schröder német kancellár­ral közösen tartott tegnap Szocsiban. Az immár negyedik francia-német-orosz csúcsot eredetileg hétfőre időzítették, Jacques Chirac államfő azonban az Irak­ban elrabolt francia újságírók okozta vál­ság miatt csak tegnap reggel tudott a Fe­kete-tenger melletti orosz városba repül­ni. Schröder már hétfőn informális kon­zultációkat folytatott vendéglátójával. A tegnapi megbeszélésen nemzetközi és gazdasági kérdések, valamint a terro­rizmus problémája került szóba. Putyin közölte, hogy Moszkva kész minden olyan erővel tárgyalni, amely békét akar Csecsenföldön. - A terroristákkal azon­ban mindig is harcoltunk, harcolunk és harcolni is fogunk - szögezte le. A német és francia lapok részéről már előzetesen sok bírálat érte Chiracot és Schrödert azért, hogy nem kellően kinti­ Autóbomba Moszkvában Öngyilkos merénylőnő robbantotta fel magát Moszkva északi részén kedd es­te a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint, legalább hét embert megölve és több mint húszat megse­besítve. Az orosz rendőrség előzőleg azt közölte, hogy pokolgépes autó rob­bant fel az orosz főváros központjához közel, a Rigai pályaudvar melletti met­róállomásnál. (MTI) kusan vetik fel a csecsen kérdést orosz kollégájuknak. A sajtótájékoztatón a francia elnök diplomatikusan csak any­­nyit mondott, hogy politikai rendezés szükséges, és szerinte erre törekszik Moszkva is. ­ Távirati stílusban Kostunica nem ment a Vajdaságba Elmaradt a szerb kormányfő keddre bejelentett vajdasági látogatása. Vojiszlav Kostunica azért volt kényte­­­len így dönteni, mert Koszovó ügyé­ben a nemzetközi összekötő csoport tagjaival volt megbeszélése. Belgrádi közlés szerint a látogatásra valószí­nűleg e hét végén kerül sor. Kostunica várhatóan felkeres néhány olyan várost, ahol az utóbbi időben magyarellenes atrocitások történtek. (Újvidéki tudósítónktól) Kémhisztéria Iránban Többtucatnyi, kémkedéssel gyanúsí­tott személyt vettek őrizetbe Iránban, mert a „nagy sátán", az USA érdekeit szolgálva atomtitkokat hoztak nyil­vánosságra. Teherán ezzel vág vissza Washingtonnak, amely azzal vádolja: Irán békés célúnak álcázott nukleáris programja atombomba-építés. A lefo­­gottak többsége a korábban Szaddám Huszein által támogatott, iráni népi modzsahed mozgalomhoz tartozik. (Munkatársunktól) London nem fogad több kárpótlási igényt Végleg lezárta tegnap a brit kor­mány a kelet-európai holokauszt­­üldözöttek elkobzott vagyona utáni kárpótlási igény benyújtását. A si­kerrel járt igénylések 14 százaléka Magyarországról érkezett. Azok nyújthattak be kárpótlási igényt, akiknek Nagy-Britanniába menekí­tett vagyonát a brit kormány a második világháború előtt és alatt - ellenséges országból származó ér­tékként - kisajátította. (MTI)

Next