Népszabadság, 2004. szeptember (62. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-01 / 204. szám
2 VILÁG 2004. SZEPTEMBER 1., SZERDA * MMJA Két buszt robbantott a Hamasz A gázai zsidó településeket februárban számolhatják fel Majdnem hat hónapi szünet után tegnap kora délután kettős öngyilkos merényletet hajtott végre a Hamasz palesztin terrorszervezet. Yehuda Lahav tel-avivi tudósítónk Beer Seva dél-izraeli nagyvárosban két perccel egymás után két városi buszban robbantották fel magukat az öngyilkos merénylők. A véres terrorakciónak legalább 16 halottja és száznál több sebesültje van. Az áldozatok száma nagyobb lett volna, ám az egyik busz sofőrje, amint észlelte a mellette haladó buszban a robbanást, kinyitotta a jármű ajtóit. Több utasnak sikerült kiugrania, a robbanás pedig kisebb erejű lett, mert a nyitott ajtók csökkentették a légnyomást. A kettős merényletért a Hamasz vállalta a felelősséget. A feltételezések szerint a merénylők Ciszjordániából, Hebron környékéről jutottak Beer Sevába, kihasználva, hogy ezen a környéken még nem épült biztonsági fal. A Hamasz a merényletek által bizonyítani kívánta, hogy Ard Saron miniszterelnök kivonulási terve Gázából a „palesztin ellenállás sikereinek következménye". A Valóságban a Hamasz épp ennek ellenkezőjét érheti el: közvetlenül a Beer Seva-i robbanás után az izraeli jobboldal képviselői már hangoztatták, hogy a merényletre a kivonulási tervek felfüggesztésével kell válaszolnia Izraelnek, és a kivonulásra szánt pénzt a terrorizmus elleni harcra kell fordítani. A baloldal képviselői is a szokványos módon reagáltak: szerintük a gázai kivonulás a helyénvaló tett. Ariél Saron miniszterelnök az esti órákban rendkívüli tanácskozásra hívta össze a biztonsági vezetőket. Izraeli katonai és politikai megfigyelők szerint a merénylet nem marad válasz nélkül - és a megtorlás talán azonnali lesz. A gázai kivonulás és az ottani zsidó települések felszámolásának pontos időrendjét terjesztette tegnap Ariél Saron izraeli miniszterelnök pártja, a Likud parlamenti képviselőinek csoportja elé. Sáron hangsúlyozta, hogy mindenképpen véghezviszi tervét, amely szerint valószínűleg 2005 februárjában fogják felszámolni a 22 gázai és négy ciszjordániai (északszamáriai) települést. Már két hét múlva, szeptember 14-én (a zsidó újév előestéjén) készül Sáron a biztonsági kabinet elé terjeszteni a telepeseknek nyújtandó kártérítés törvénytervezetét. Október 24-én terjesztik a tervezetet a kormány elé, és tíz nappal később, november 3-án jóváhagyásra a parlament elé. Jogi szakértők szerint a kártérítési törvény életbelépése után nem lesz többé törvényes lehetőség megakadályozni a kivonulást és a települések felszámolását. Ez valószínűleg jövő év februárjában történhet meg. Saron pártbeli riválisa, Benjámin Netanjahu pénzügyminiszter tegnap a terv „fokozatos, szakaszonkénti" megvalósítását követelte, „nehogy olyan benyomás keletkezzék, hogy menekülünk a térségből". Saron határozottságának több oka van: az amerikaiak (és az európaiak) nyomása, akik a gázai kivonulástól a békefolyamat újraindulását remélik. Gáza megszállása és a települések védelme rendkívül drága emberéletben és anyagiakban egyaránt. Tudatosodott benne, hogy 6500-7000 zsidó telepes nem képes tartósan helytállni 1,3 millió palesztin között. A világ legsűrűbben lakott térségében, amely lakosságának alig fél százalékát alkotják a telepesek, a terület 26 százalékát birtokolják. Nagy részük állami hivatalokat tölt be a térségben, kisebb részük zöldséget és gyümölcsöt termel, de azt is csak a környékben lakó palesztin munkaerő felhasználásával teheti. A palesztinok között 60-70 százalékos a munkanélküliség, csak nemzetközi szervek segítségével tengetik az életüket, a nyomor pedig a terrorizmus melegágya. Kiemelik a Beer Seva-i terrorrobbantás egyik áldozatának holttestét Törékeny az iraki tűzszünet Franciaországot tovább zsarolják az iszlámista túszejtők Holtpontra jutottak a tárgyalások asz-Szadr és az iraki kormány között. Közben Chirac elnök minden követ megmozgat a túszul ejtett francia újságírók kiszabadításáért. Kompromisszum híján kedden felálltak a tárgyalóasztaltól az iraki kormány és asz- Szadr radikális síita hitszónok emberei, miután kiderült: Mahdi Hadserege továbbra sem hajlandó megválni fegyvereitől. Arról azonban született alku, hogy az egyezkedéssel hamarosan újra próbálkoznak, és legalább egy hétig még tart a tűzszünet. Két napja hallgatnak a fegyverek a „halottak völgyében" is - mostanában így emlegetik lakói Szadrvárost, ahová Mahdi Hadseregének harcosai visszahúzódtak a nedzsefi összecsapást követően. Asz-Szadr síita hitszónok követőinek többsége innen Bagdad egyik legszegényebb külvárosából - származik. A kapukon lépten-nyomon a nedzsefi harcokban elhunyt férfiak portréi lógnak, alattuk a felirat: „meghalt hazáját védve". Egyelőre csend honol az utcákon, de az újabb vihar előtti csend ez - festi le a helyzetet lapunknak a helyszínen tartózkodó Ahmed Mukhtar. Az egyiptomi Al-Ahramnak dolgozó iraki újságíró a háború vége óta kíséri figyelemmel Irakból a szövetségesek erőlködését, hogy békét teremtsenek az országban. Az összecsapások mellett azonban a nyomor az, ami leginkább pusztít, különösen itt, Szadrvárosban. Munkalehetőség híján a lakosság nagy része az utcákon lézeng - így nem nehéz őket egy zászló alá állítani hazafias és vallási jelszavakkal. Asz-Szadr tábora ezért is veszélyes: munka és így kilátások nélküli, tanulatlan, fiatal és vakmerő emberek, akiknek veszítenivalója nincsen. Ezért is kérdéses, képes lenne-e valaha a lázadó KIVÉGEZTÉK az Irakban túszul ejtett tizenkét nepáli munkást egy iszlámista csoport keddi közleménye szerint. A kivégzést az al-Kaida terrorhálózathoz közel állónak tekintett Anszár asz-Szunna csoport jelentette be. Az internetes honlapon a túszejtők fogadkoztak, hogy folytatják a harcot az Irakban állomásozó amerikaiak ellen. (MTI) sereg - az iraki kormány tervei alapján - politikai párttá alakulni. Gyilkos csapdák mindig bárhol lapulhatnak: Mahdi Hadserege távirányítással működő robbanószerek tucatjait ágyazta forró aszfaltba. Mukhtar az egyik vezetőt arról faggatta, mi motiválja őket. A válasz a jól ismert séma: az amerikai és a szövetségesek ügynökeként viselkedő iraki kormány vétkes tettei, és az iraki nép érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Az újságíró szerint az iraki lakosság egésze sincs sokkal jobb véleménnyel Ijád Allávi kormányáról. Azt mondják: még semmit sem tett, ami alapján bizalmat szavazhatnának neki. Mindemellett asz-Szadr győzelméért sem szorítottak Nedzsef ostroma alatt. Szerintük ez az egész összetűzés a hatalomról szól, és legkevésbé sem róluk, vagy Irak életének normalizálásáról. A jövőt illetően senkinek ne legyenek illúziói - mondja Mukhtar. Úgy tűnik, az országot irányító erők még mindig nem jöttek rá: a lázadó erők motorja egyes csoportok perifériára szorulása. Márpedig az iraki vezetés éppen tovább söpri őket a társadalom széle felé. Arab tévécsatornák közlései alapján ellentmondásos hírek keringtek tegnap egész nap Párizsban az Irakban túszul ejtett két francia újságíró sorsáról - jelentette tudósítónk Kis Tibor. A francia tévéállomások - arra való hivatkozással, hogy kényszer hatása alatt nem voltak hajlandók Dzsazira által sugárzott újabb videokazettát, amelyen az augusztus 20-án Nedzsef közelében foglyul ejtett Christian Chesnot és Georges Malbrunot arról számolt be, hogy „óráik meg vannak számlálva", ha a francia kormány nem függeszti fel a vallási jelek - így az iszlám kendő - iskolai tiltását előíró úgynevezett fátyoltörvény alkalmazását. Ugyanezen a szalagon az Iszlám Hadsereg nevű szunnita terrorcsoporthoz tartozó emberrablók közölték, hogy huszonnégy órával meghosszabbították a Párizsnak adott ultimátumot. Ezzel szemben viszont tegnap délután az Al-Arabiya dubai hírtelevízió „biztos forrásból" már azt közölte, hogy „küszöbön áll" a két elfogott francia tudósító szabadon engedése. Franciaországban hatalmas felháborodást és még ennél is nagyobb értetlenséget váltott ki a Le Figaro és a Rádió France iraki tudósítóinak elrablása. A francia diplomácia azonnal mozgósította közismerten igen jó közel-keleti kapcsolatrendszerét, maga Michel Barnier külügyminiszter is hétfőn a térségbe repült, hogy személyesen próbáljon meg rávenni a közvetítésre bizonyos arab kormányokat, szervezeteket és egyházi vezetőket. Barnier a térségben tartott sajtóértekezletein nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy Franciaország kezdettől fogva ellenzi Amerika iraki invázióját, és az ország a mai napig távol tartja magát a konfliktustól. Mintegy válaszul azonban Ijád Allávi iraki miniszterelnök az emberrablás kapcsán a Le Monde-nak adott nyilatkozatában nyíltan bírálta a francia politikát és hangoztatta, hogy Irak ügyében nem lehetséges semleges álláspont kialakítása. Allávi úgy fogalmazott, hogy Irakban a „gonosz erők és a civizált nemzetek vívnak háborút egymással". A nemzetközi terrorizmus Franciaországot sem fogja kímélni, mert a terroristák a defenzív magatartást tanúsító országokat is célpontnak tekintik - figyelmeztetett az iraki vezető. REVfffV'OUi Hesna-Kis Tibor Georges Malbrunot francia újságíró családtagjai a Francia Iszlám Tanácsnál kértek segítséget 2011. NÉPSZABADSÁG A terrorizmusról tárgyalt a jaltai hármas csúcs Szalai Zoltán moszkvai tudósítónk A múlt heti kettős repülőgép-robbantás is azt igazolja, hogy a csecsen szeparatisták kapcsolatban állnak a nemzetközi terroristákkal - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő azon a sajtóértekezleten, amelyet francia kollégájával és Gerhard Schröder német kancellárral közösen tartott tegnap Szocsiban. Az immár negyedik francia-német-orosz csúcsot eredetileg hétfőre időzítették, Jacques Chirac államfő azonban az Irakban elrabolt francia újságírók okozta válság miatt csak tegnap reggel tudott a Fekete-tenger melletti orosz városba repülni. Schröder már hétfőn informális konzultációkat folytatott vendéglátójával. A tegnapi megbeszélésen nemzetközi és gazdasági kérdések, valamint a terrorizmus problémája került szóba. Putyin közölte, hogy Moszkva kész minden olyan erővel tárgyalni, amely békét akar Csecsenföldön. - A terroristákkal azonban mindig is harcoltunk, harcolunk és harcolni is fogunk - szögezte le. A német és francia lapok részéről már előzetesen sok bírálat érte Chiracot és Schrödert azért, hogy nem kellően kinti Autóbomba Moszkvában Öngyilkos merénylőnő robbantotta fel magát Moszkva északi részén kedd este a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint, legalább hét embert megölve és több mint húszat megsebesítve. Az orosz rendőrség előzőleg azt közölte, hogy pokolgépes autó robbant fel az orosz főváros központjához közel, a Rigai pályaudvar melletti metróállomásnál. (MTI) kusan vetik fel a csecsen kérdést orosz kollégájuknak. A sajtótájékoztatón a francia elnök diplomatikusan csak anynyit mondott, hogy politikai rendezés szükséges, és szerinte erre törekszik Moszkva is. Távirati stílusban Kostunica nem ment a Vajdaságba Elmaradt a szerb kormányfő keddre bejelentett vajdasági látogatása. Vojiszlav Kostunica azért volt kénytelen így dönteni, mert Koszovó ügyében a nemzetközi összekötő csoport tagjaival volt megbeszélése. Belgrádi közlés szerint a látogatásra valószínűleg e hét végén kerül sor. Kostunica várhatóan felkeres néhány olyan várost, ahol az utóbbi időben magyarellenes atrocitások történtek. (Újvidéki tudósítónktól) Kémhisztéria Iránban Többtucatnyi, kémkedéssel gyanúsított személyt vettek őrizetbe Iránban, mert a „nagy sátán", az USA érdekeit szolgálva atomtitkokat hoztak nyilvánosságra. Teherán ezzel vág vissza Washingtonnak, amely azzal vádolja: Irán békés célúnak álcázott nukleáris programja atombomba-építés. A lefogottak többsége a korábban Szaddám Huszein által támogatott, iráni népi modzsahed mozgalomhoz tartozik. (Munkatársunktól) London nem fogad több kárpótlási igényt Végleg lezárta tegnap a brit kormány a kelet-európai holokausztüldözöttek elkobzott vagyona utáni kárpótlási igény benyújtását. A sikerrel járt igénylések 14 százaléka Magyarországról érkezett. Azok nyújthattak be kárpótlási igényt, akiknek Nagy-Britanniába menekített vagyonát a brit kormány a második világháború előtt és alatt - ellenséges országból származó értékként - kisajátította. (MTI)