Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-23 / 299. szám

vn kei 2004. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK * XX-IX XVI NÉPSZABADSÁG Hazatértek Irakból a katonák Öngyilkos volt, nem rakéta Folytatás az 1. OLDALRÓL A Ferihegyi repülőtérre érkező kato­nák többsége alig leplezetten csalódott volt amiatt, hogy idő előtt kellett vissza­jönniük. Volt, aki fél év helyett mindösz­­sze két hónapot szolgált Irakban, ezzel számításai szerint másfél millió forinttól esett el. A katonák ugyanis itthoni fizeté­sük mellé 1900-3200 eurót kaptak ha­vonta. Ez is benne van a másfél éves misszió teljes költségében, amelyet a ki­képzéssel, kiutaztatással, kinntartózko­­dással és visszaúttal együtt 10-12 mil­liárd forintra becsülnek a honvédelmi tárcánál. A hadműveleti területről visz­­szaérkező egyenruhások nem meséltek különösen izgalmas helyzetekről, nem állították be magukat hősnek, bár mint mondták, azért azzal tisztában voltak,­­hogy veszélyes küldetésből tértek haza. Ha már úgy alakult, hogy vissza kellett jönni, annak örültek, hogy a karácsonyt már családi körben tölthetik. Tegnap este még csak néhány szeren­csésnek adatott meg azonban az, hogy átölelhesse a családját, például annak a katonának, akinek a felesége a repülőté­ren dolgozik, és így a gyerekével ott áll­hatott a betonon. Rajta kívül ugyanis csak újságírók, a szárazföldi vezérkar parancsnoka és még néhány katona kö­szöntötte a hazatérőket, hozzátartozók nem. A szállítóalakulat tagjait ugyanis nem engedték haza, és a várakozások szerint éjjel érkező további társaikkal együtt a Zách utcai laktanyában és a nemzetvédelmi egyetemen vacsora után elszállásolják őket. A hivatalos fogadó­ünnepség ugyanis csak ma délután há­romkor lesz, amelyen részt vesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. A ka­tonák csak ezután találkozhatnak csa­ládtagjaikkal és utazhatnak haza az ün­nepekre. Többen nagy csomag ajándék­kal érkeztek Irakból, az egyik katona például egy műanyag játék fegyverrel szállt fel a buszra, azt hozta a fiának. Haszán Zoltán iszlám terrorista szervezet válla­lata a felelősséget a 22 áldozatot követelő moszuli akcióért. Újabb bizonyítékok kerültek elő az ira­kiakkal szembeni visszaélésekről. Horváth Gábor washingtoni tudósítónk Tizenhárom amerikai katona, öt ameri­kai polgári alkalmazott, három iraki nemzeti gárdista és egy nem azonosított személy vesztette életét a keddi, egy Moszul melletti katonai támaszponton végrehajtott merényletben. További 69 ember, köztük 44 amerikai katona szen­vedett sérüléseket. Utóbbiak többségét tegnap a németországi Landshut katonai kórházába szállították. Nyolc amerikai katona állapota válságos. Az FBI szakértői vizsgálata megállapí­totta, hogy a Camp Marez bázis közpon­ti étkezdéjében az első híradásokkal szemben csupán egyetlen robbanás tör­tént. Az a feltételezés sem igazolódott be, hogy akna, gránát vagy rakéta okozta a tömeges sérüléseket. A helyszínen a nyo­mozók arra a következtetésre jutottak, hogy öngyilkos merénylő robbantott po­kolgépet. Erre utalnak a konyhai eszkö­zökön és a bútorokon talált, kör alakú be­csapódási lyukak is, amelyeket a robba­nószer által szétröpített csapágygolyók okoztak. A támaszponton sok környékbeli iraki dolgozik, akiket a kapunál minden reggel megmotoztak, utána azonban szabadon mozogtak. Iszlám honlapokon feltűnt a Dzsais Anszar al-Szunna nevű szervezet közleménye, amely felelősséget vállal a merényletért. A szöveg szerint egyetlen személy hajtotta végre az akciót, erről ál­lítólag videofelvétel is készült, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A szerve­zet korábban több lefejezéses gyilkossá­got követett el, többek között török, nepá­li és kurd túszokat ölt meg. Tegnap meglátogatta hazája Irakban lévő katonáit Marek Belka lengyel kor­mányfő és Jerzy Szmajdzinski védelmi mi­niszter. A küldöttség Bagdadban találko­zott Ijad Allavi átmeneti miniszterelnök­kel, akinek támogatást ígértek a január végi választások előtt. Lengyelország jö­vőre haza kívánja hívni csapatai egy ré­szét, ami komoly aggodalmat vált ki Wa­shingtonban. Biztonsági költségeinek növekedésére hivatkozva visszalépett az iraki helyreál­lításban való részvételtől a Contrack ne­vű amerikai cég. A vállalat 325 millió dolláros útépítési megrendelést adott vissza. Ez az első eset, hogy nagy ameri­kai cég a biztonsági helyzet miatt kivo­nul Irakból. A Fehér Bláznak komoly gondot okoz, hogy bírói utasításra ki kell adni több ezer oldalnyi, az iraki foglyokkal szem­beni bánásmódot részletező dokumentu­mot. A belső jelentések, elektronikus le­velek és feljegyzések szerint nem csupán az Abu Graib börtönben és nem is csak egy néhány hónapos időszakban történ­tek felháborító visszaélések, és azokban korántsem csupán néhány tucat nemzeti gárdista vett részt. Hivatásos katonák és kommandósok például elektromos sok­kolóval kínoztak foglyokat, étel-ital nél­kül, fájdalmas testhelyzetben bilincselték őket a földhöz, és arra is volt példa, hogy valakit összekötözve izraeli zászlóba te­kertek. Ferihegyen az érkezés utáni pillanatokban HIRDETÉS m m ■HBI alapítvány ,/g &..../•.. ........ ^ Az OTP Fáy András Alapítvány bemutatja idei pályázatának nyerteseit A Második Alap Közhasznú Alapítvány az OTP Bank alapítványának idei, „Gyermekek és fiatalok betegségmegelőzése, egészségvédelme, illetve fizikai vagy pszichológiai környezetének javítása” című pályázatán elnyert 1 200 0OO forintos támogatást az ifjúságnak szóló prevenciós tanácsadó iroda működtetésére fordítja. A Második Alap Közhasznú Alapítvány első­sorban - de nem kizárólagosan - Budapest II. kerületi lakosai részére dolgoz ki és való­sít meg életminőséget javító projekteket, krízishelyzetbe jutott egyének és családok részére nyújt segítséget. Elsődleges célja a fiatalkorú bűnözés, a drogfogyasztás, az is­kolakerülés megelőzése, amit a következő tevékenységekkel segítenek: jogi, pszicho­lógiai, továbbtanulási, és drogtanácsadás, szabadidős, illetve kulturális tevékenysé­gek, sportolási, kirándulási lehetőségek közvetítése és megteremtése, egyéni kötet­len beszélgetések lebonyolítása, pályázat­­írási információnyújtás. Nagyon fontos szempont a csellengő - és így magukat ve­szélynek kitevő - gyermekek, fiatalok bevo­nása, ezzel segítő kapcsolatokat biztosítva számukra a szabadidő valóban hasznos és építő jellegű eltöltéséhez. Tapasztalataik szerint az ifjúsági szubkultú­ra a hagyományos­­ szociális, egészségügyi, közösségi­­ intézményektől elidegenedett, az erre a célra létrehozott segítő intézmé­nyeket - családsegítő, gyermekjóléti szolgá­lat - a fiatalok nem keresik fel, ráadásul szü­leikhez, tanáraikhoz, orvosaikhoz sem for­dulnak, fordulhatnak minden esetben biza­lommal. Problémáik megbeszélésére a kor­társ kapcsolatokon belül kerül sor, termé­szetesen azokon a helyeken, ahol a fiatalok egymással szívesen találkoznak. Ahhoz azonban, hogy az ilyen beszélgetésekhez szükséges találkozás létrejöhessen, olyan vonzó teret - hely, program - kell biztosíta­ni, ahová a beszélgetni vágyó, segítségre vá­ró személy önként és szívesen betér. E té­nyek ismeretében az alapítvány a napjaink­ban a korosztály kedvelt találkozási helyei­nek számító bevásárlóközpontok egyiké­ben szándékozik létrehozni és működtetni egy Ifjúsági Irodát. M­unkájukhoz további sok sikert és erőt kívánunk! Már otthon a két francia Kis Tibor párizsi tudósítónk Százhuszonnégy napot töltött ira­ki szélsőséges iszlamisták fogsá­gában az a két francia tudósító, akiket „karácsonyi ajándékként" engedtek szabadon elrablóik Bag­dadban. Christian Chesnot a Rádió France-ot, míg kollégája, Georges Malbrunot a Le Figarót tudósította az iraki háborúról, amikor au­gusztusban a Bagdad-Nedzsef közötti országúton ismeretlenek túszul ejtették őket szíriai sofőr­jükkel együtt. Ez utóbbit az ame­rikai csapatok szabadították ki né­hány héttel ezelőtt. Chesnot és Malbrunot elenge­dése örömöt és megkönnyebbü­lést váltott ki Párizsban. A francia hatóságok igen nagy aktivitást fej­tettek ki szabadon bocsátásukért; miniszteri szinten tárgyaltak több­ször is az iraki szunnita papság fő képviselőivel. Párizs főleg azért tartotta érthetetlennek az újság­írók elrablását, mert a francia kül­politika az amerikai intervenció kezdete óta ellenezte Washington lépéseit, és ennek nemzetközi szinten sokszor hangot is adott. A francia muzulmán egyház ugyan­csak tevékenyen részt vett a szín­falak mögötti egyeztetésekben. Ez azért érdekes, mert a terroristák eredeti követelését - Párizs füg­gessze fel az úgynevezett fátyol­törvény hatálybalépését - a fran­cia hatóság nem teljesítette. Irakból Chesnot és Malbrunot tegnap este katonai repülőgépen - Michel Barnier külügyminiszter társaságában - érkeztek haza. A repülőtéren Chirac elnök és Raf­­farin miniszterelnök is köszöntöt­te a kiszabadult franciákat. Blair: A palesztin terror áll az útiterv útjában Hírösszefoglalónk A béke felé tett első lépés a Tony Blair által kezde­ményezett londoni nemzetközi konferencia - mondta Mahmud Abbasz, a palesztin hatóság (PH) elnöki székének várományosa a Reutersnak, miután tárgyalásokat folytatott a brit miniszterelnökkel tegnap Ramallahban. Blair javaslata szerint a jövő februári konferencián a palesztin biztonsági hely­­zetről, a gazdasági és politikai reformokról lesz szó. A rendezvény arra is alkalmas lesz, hogy felkészít­se a palesztin vezetőket a függetlenségről folyó iz­raeli tárgyalásokra, amelyek négy éve megreked­tek. A brit kormányfő megjegyezte: a sikeres tárgya­lásokhoz elengedhetetlen, hogy a PH felszámolja a terroristaszervezeteket. Az izraeli kormányfő egyetértését fejezte ki Blair céljaival. Ariel Saron, aki korábban ellenezte a nem­zetközi konferencia ötletét, a közös sajtótájékozta­tón elmondta: ha a terror véget ér, lehetőség nyílik az útitervnek elkeresztelt rendezés előtt. A nemzet­közi béketerv a független palesztin állam megte­remtését helyezi kilátásba a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Saron jelenlegi terve alapján a Gá­zai övezetből nyolcezer telepest evakuálna, Ciszjor­­dániából pedig néhány százat a 230 ezres kolóniá­ból. A palesztin vezetők szerint a tervvel Izrael az 1967-ben elfoglalt területek nagy részét meg akarja őrizni, lehetetlenné téve ezzel egy életképes palesz­tin állam megvalósítását. Blair felkereste Arafat síremlékét

Next