Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-28 / 23. szám
NÉPSZABADSÁG Hálózat a hálón? A világhálón is hozzáférhetővé tennék az ügynökdossziékat. Ebben az irányban is módosíthatják az állambiztonsági szaklevéltárról szóló törvényt. Az MSZP azoknak az egykori ügynököknek az aktáit is „megnyitná" a nagy nyilvánosság számára is, akik ma nem közszereplők. A kormányfő ennél is bátrabb megoldást kért. Válaszként új elképzelések születettek: először az, hogy vizsgálják felül a máig titkos iratokat, majd az, hogy a szaklevéltár honlapján elérhető és kereshető adatbázist hozzanak létre a hozzáférhető iratanyagból. A kormánypártok sok ponton egyetértenek, de vannak nézetkülönbségek. Az SZDSZ az ügynöklisták teljes nyilvánosságát szeretné elérni, ami részben egybeesik az MSZP elképzeléseivel. Megállapodás várható az iratok titkosításának feloldásában is: a liberálisok a már megszűrt és a titkosszolgálatoknál hagyott anyagokat is felülvizsgáltatnák, civil kontroll mellett. Az SZDSZ a közszereplők kötelező átvilágítását az egyházi és a szakszervezeti vezetőkre is kiterjesztenék. Az MSZP erre a D-209-es botrány után tett ígéretet, de azt nem váltotta be. Ami a jelenlegi közszereplői körön kívül lévő érintettek dossziéinak nyilvánosságra hozatalához szükséges alkotmánymódosítást illeti, a kérdés már nagyjából eldőlt Fodor Gábornak az SZDSZ nevében tett kijelentésével: - A hatalomnak is vannak korlátai: ezek a törvények. Tegnap Fodor és Mécs Imre is leszögezte: ellenzik az alaptörvény kiegészítését. Ezt Herényi Károly (MDF) sem támogatja. Mint mondta, nem asszisztálnak a figyelem elterelését célzó, az MSZP-n belüli generációs harcot szolgáló színjátékhoz. A Fidesz ugyanakkor a közszereplők ügynökmúltjának szankcionálását tartja kiindulási pontnak. Burány Sándor kijelentette: a múlt megismerhetővé tételének tervéről nem mondanak le, a gordiuszi csomót csak az alkotmány módosításával lehet átvágni. Forrásaink három forgatókönyvet vázoltak. Az első: az MSZP lemond az alkotmány módosításáról, és megkockáztatja az alkotmánybírósági normakontrollt. Mozgásterük ezáltal szűkül, ami az SZDSZ-nek kedvez. Az alkotmánybírósági procedúrát vélhetően ez esetben sem ússzák meg a „közszereplő-e az egyházi vezető" vita miatt. A második: az MSZP ragaszkodik az alkotmány módosításához, amiből nem lesz semmi, sőt a szaklevéltári törvény módosítása is értelmét veszti. A kudarc megint a liberális javaslatokat tolhatja előtérbe. A harmadik: Tóth András titkosszolgálati államtitkárnak lesz igaza. Ő már az átvilágítás kiterjesztésének parlamenti kudarca után megmondta: a maguk részéről lezártnak tekintik az ügyet.Nyusztay Máté BALOGH LÁSZLÓ MDF-es képviselőt a Főváros ítélőtábla 500 ezer forintos, nem vagyoni kártérítés megfizetésére ítélte azért, mert megalapozatlanul állította: Gyekiczki András BM-kabinetfőnökként nemzetbiztonsági iratokat tüntetett el. Gyekiczki - jelenleg Kehi elnökhelyettese lapunknak azt mondta: elégtételt érez, hiszen Balogh László mindezt azon a bizottsági ülésen mondta, ahol őt a történeti levéltár főigazgató-helyettesi pályázata miatt hallgatták meg. MAGYARORSZÁG 2005. JANUÁR 28., PÉNTEK 7 Minden harmadik katonatiszt Jelentős létszámleépítésre készül a tisztek körében a védelmi tárca - értesült a Népszabadság. Az intézkedés főleg a felső és a középvezetést érinti majd, a központi vezetésnél és a háttérintézményekben húszszázalékos lesz a leépítés. A hadsereg életében a sokadik létszámcsökkentés levezénylése a február elsején hivatalba lépő új vezérkari főnök, Havril András feladata lesz. Őt tegnap a parlamenti szakbizottság egyhangú szavazással alkalmasnak találta a posztra. A létszámleépítésekre azonban a képviselők nem kérdeztek rá, és azt a tárca képviselői sem hozták szóba. A hadseregben az utolsó sorkötelezett novemberi leszerelése után igencsak egészségtelen arány alakult ki: egy tisztre ma majdnem egy tiszthelyettes és egy szerződéses katona jut. Ráadásul a tisztek többsége a fővárosban, a központi szerveknél dolgozik, a fizetésük pedig bruttó hatvanezer forinttal magasabb, mint a vidéken, csakatnál szolgálóké. Számos poszt azért válik feleslegessé, mert a minisztérium és a vezérkar párhuzamos szervezeteket tart fenn. A civil és a katonai irányítás integrációjával összevonnak számos feladatot és radikálisan csökkentik a főosztályok számát. Úgy tudjuk, a középtávú tervek szerint a hadsereg mostani, 32 ezres létszámát 2008 végéig 6500 fővel csökkentik. A tisztek aránytalanul magas száma a rendszerváltás óta okoz gondokat a honvédségben. A szovjet mintájú hadseregben két tisztre egy tiszthelyettes jutott, miközben Nyugaton éppen fordított az arány. A honvédelmi tárca mindenkori vezetése célként nálunk is az arányok megfordítását jelölte meg, mindeddig kevés sikerrel. Hiába bocsát ki jóval kevesebb tisztet a katonai felsőoktatás (a 70-es években még évente 1100-1200-at, szemben a 90-es évek végére jellemző 180-200-zal), és hiába fogalmazta meg már tíz éve a honvédelmi tárca vezetése, hogy 1:2-re, majd 1:3-ra javítják a tisztek és a tiszthelyettesek arányát, ez minimális eredménnyel járt. Jelenleg egy tisztre 1,3 tiszthelyettes jut. Szenes Zoltán tavaly - még vezérkari főnökként - elismerte, hogy magas a főtisztek száma és aránya is. A 7800 tagú tisztikar fenntartása tíz év alatt számítása szerint 250 milliárd forint kiadást jelent. Korábban sokan azt várták, hogy a 2001-ben bevezetett, a fizikai erőnlét ellenőrzésére hivatott számonkérés miatt egy csapásra megoldódik a helyzet, és a teszteken kihullik a tisztek nagy része. Ez a nem túlságosan szigorú - futás helyett például a gyaloglást is elfogadó - tesztek miatt nem történt meg. 2003-ban már volt egy nekibuzdulás, amikor 10- 15 százalékos létszámcsökkentést hirdettek meg a minisztériumi szerveknél. Most újra indulhat a központi szerveknél dolgozók számának csökkentése. Haszán Zoltán Szenes Zoltán, Juhász Ferenc és Havril András Búcsú Kulturált, európai válásnak nevezte Szenes Zoltán saját, közös megegyezéses távozását a vezérkari főnöki posztról. Az altábornagy a parlament szakbizottságától köszönt el tegnap, megköszönve az együttműködést. A képviselők még kedvesebb szavakkal búcsúztatták a kiemelkedően intelligensnek, kulturáltnak tartott Szenest, akinek képességei alapján több időt kellett volna eltöltenie a főkatonai poszton, mint a neki jutó két éve. Az valóban nem derült ki, hogy pontosan miért kellett távoznia Szenesnek, aki az első NATO-képviselőnk volt Brüsszelben, és az első tábornoki beosztást kapta a szövetségben. Ő tartotta magát ahhoz a verzióhoz, hogy a vezetés-irányítás átalakításánál a vezérkari főnök helye és szerepe, súlya csökken, ezt pedig nem fogadta el. Juhász Ferenc miniszter viszont arról beszélt, hogy nincs szó hihetetlenül nagy változásokról, Szenessel szakmailag elégedettek voltak, még jutalmat is kapott (az MTI szerint az altábornagy mindennel együtt 17 millió forintos bánatpénzt kap). Az tehát nem derült ki, miért távozott a mindenki által dicsért Szenes, de talán ennél is nagyobb talány, hogy a huszonegy tagú parlamenti szakbizottságból miért csak nyolcan voltak kíváncsiak minderre, és arra, ki lesz az első számú katona utódja. (H. Z.) Védik az idős tanárokat Sürgősségi elbírálást kérve fordul az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete, hogy ne legyen kötelező megszüntetni a közalkalmazotti jogállást a 65. életév betöltésekor. Tegnapi sajtótájékoztatóján Varga László elnök kijelentette: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a decemberi módosítás következtében hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. Ráadásul a testület szerint nemcsak a 65 évesen nyugdíjba kényszerülő pedagógusokat érinti hátrányosan az új szabályozás. A szakszervezetet sok helyről megkeresték önkormányzati jegyzők és intézményvezetők, hogy a törvény betartása miatt elküldöttek helyét nem tudják majd megfelelő képesítésű tanárokkal betölteni. Az elnök szerint a közoktatási törvény módosítása is alkotmányossági problémákat vet fel, mert egyes feladatok ellátását attól teszi függővé, hogy az iskolafenntartó önkormányzatnak vane elegendő pénze a központi normatívát kiegészíteni. Sz. E. • Háttér Katedra és ujjharapásAz ez évi költségvetési törvény szerint a közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony 65 éves korban kötelezően megszűnik, a korhatárt elérőket nyugdíjazzák. Egy elfogadott módosító javaslat nyomán ugyanakkor azon kutatók és egyetemi oktatók esetében, akik az MTA rendes és levelező tagjai és doktorai, illetve ezzel egyenértékű tudományos fokozattal rendelkeznek, 70 év a kötelező nyugdíjkorhatár. Mint arról lapunk korábban beszámolt, Molnár László MSZP-s képviselő olyan indítványt nyújtott be, amely legfeljebb 62 éves korig tenné lehetővé a közszolgálati jogviszonyt. A javaslatnak azonban már a frakcióban sem volt támogatottsága. A honatya lapunknak azzal indokolta javaslatát, hogy ma a közigazgatásban „bebetonozott" állások sokasága van, amelyek jelentős részét nyugdíjkorhatáron túliak töltik be, miközben egyre több diplomás fiatal nem tud elhelyezkedni. Magas azon közalkalmazottak száma is, akik a nyugdíjkorhatár környékén dolgoznak. A szocialista képviselő szerint rossz az a kistelepüléseken bevett gyakorlat, hogy pedagógusok a nyugdíj mellett, de közalkalmazotti jogviszonyukat megtartva tanítanak. Ezt Molnár a kórházban dolgozó orvosok esetében is kifogásolta. Szerinte a közszférában nagy a kuszaság e területen. Akkor egyébként Varga László szakszervezeti vezető is úgy fogalmazott: „nem tudom, melyik ujjamat harapjam". A rendszernek szüksége van a fiatalokra is, az viszont furcsa volna, ha valaki csak azért nem maradhatna a katedrán, mert betöltötte a 62. életévét. Több képviselő azért nem támogatta a közszolgálati jogviszony kötelező megszüntetésének előre hozását 70- ről 62 évre, mert szerintük nem biztos, hogy megfelelő szakembert találnak a távozók helyére. Mindazonáltal jelzi a probléma súlyát, hogy - a legfrissebb statisztika szerint - az óvodákban, általános és középiskolákban tanító 128 862 pedagógusnak csupán 2,3 százaléka idősebb hatvanévesnél. (K. J. E.) RÖVIDEN KORMÁNY ELŐTT A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY TERVEZETE Februárban a kormány elé kerül a felsőoktatási törvény most elkészült tervezete, amelyet már a tavaszi ülésszakon megtárgyalhat a parlament. Marig Béla oktatási helyettes államtitkár szerint az idén megkezdődhet a műszaki, az agrár, a rendvédelmi és a honvédelmi felsőoktatásban a bolognai folyamatnak megfelelő lineáris képzés, a többi területen pedig 2006- tól vezetik be felmenő rendszerben a kétszintű képzést. (MTI) ABA NOVÁK-FRESKÓK VESZÉLYBEN Beázik a szegedi Dömötör-torony, ezért veszélybe kerülhetnek az épület Aba Novák-freskói. A torony állapota folyamatosan romlik, az évekkel ezelőtt elkezdett felújítás anyagiak hiányában lassan halad. Aba Novák Vilmos pályázaton nyerte el a torony - Szeged egyik legrégebbi építménye - oldalfalaink kifestésére a jogot, terveit 1932-ben a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmével ismerték el. (MTI) KELLER MEGSÉRTETTE SZÁSZ JÓ HÍRNEVÉT Megsértette Szász Károly, a PSZÁF volt elnökének jó hírnevét Keller László egykori közpénzügyi államtitkár, amikor arról nyilatkozott, hogy Szász felelősségét meg kell vizsgálni egy engedély megadásában. Legalábbis ezt mondta ki elsőfokú ítéletében tegnap a Fővárosi Bíróság. A Magyar Hírlapban 2003 augusztusában megjelent interjú bevezetőjében egyebek között az szerepelt, hogy a Szász visszahívását szorgalmazó Keller szerint a PSZÁF elnöke olyan engedélyek kiadásához asszisztált, amelyek nem voltak jogosak. (MTI) ÁTVILÁGÍTJÁK A METEOROLÓGIÁT Antal Emánuel, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) miniszteri biztosa és Major György akadémikus vezeti azt a tanácsadó testületet, amely a környezetvédelmi miniszter felkérésére április közepéig átvilágítja az OMSZ tevékenységét és működését. A testület tagja Bartholy Judit egyetemi tanár, Bozó László, az MTA doktora, Buránszkiné Sallai Márta, az OMSZ főosztályvezetője, Faragó Tibor, a környezetvédelmi tárca főcsoportfőnöke, Láng István akadémikus, Molnár Károly, a Katonai Meteorológiai Szolgálat munkatársa és Pártai Lucia meteorológus. (H. M.) MDF: NAGY LESZ A HIÁNY A kormány olyan törvénymódosító javaslatokkal áll elő, amelyekkel a közhangulatot befolyásolni lehet, de ezek nincsenek hatással a magyar gazdaságra - hangoztatta tegnap Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Szóvá tette, hogy a kormány jogalkotási programja szerint a tavaszi ülésszak során 41 törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés, de az adótörvények nincsenek közöttük. Az MDF szerint rendkívül rossz a magyar költségvetés helyzete, az EU-s tagországok közül a költségvetési deficit, a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon a legnagyobb. (Cs. I.) NÉPSZAVAZÁST KEZDEMÉNYEZ A NYUGDÍJASOK PÁRTJA „Akarja-e Ön a nyugdíjtörvény felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását és annak az alkotmányban történő rögzítését?" Ez a kérdés szerepel azon a népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtő íven, amelyet a Magyar Nyugdíjasok Pártja indít útjára. Somsák A. László pártelnök az akciót azzal indokolta, hogy szerintük a jelenlegi nyugdíjtörvény alkalmatlan funkciójának betöltésére, mert az „érintettek nem tudják értelmezni, a mindenkori kormányok pedig érdeküknek megfelelően értelmezik". A párt olyan nyugdíjtörvény érdekében kezdeményez népszavazást, amely független a mindenkori kormányok pártpolitikájától. (MTI) INTEGRÁLT INTÉZMÉNY FOGYATÉKKAL ÉLŐKNEK A háromévesektől az időskorúakig minden rászoruló többcélú ellátását biztosítja Nagykanizsán a Fogyatékkal Élők Integrált Intézményének csütörtökön átadott épülettömbje. Az új típusú szociális intézmény - amely az egyéni vagy családi egészségi állapothoz igazodó lépcsőzetes szolgáltatást nyújt - egyidejűleg 80 rászorulót tud ellátni. (MTI)