Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

9­0­5­0­2­6 NÉPSZABADSÁG 2005. FEBRUÁR 1., KEDD ♦ LXIII.,26/1. SZÁM, 22+6 OLDAL ♦ ELSŐ KIADÁS ♦ www.nepszabadsag.hu ♦ 108 FORINT Az özvegy Afrikába vinné a reggae-csillag hamvait Etiópiai megakoncert Bob Marley 60. születésnapján 4. OLDAL GOLGOTÁT JÁRT A SZEMLE NYITÓFILMJE Nem biztos, hogy jó döntés volt a Sors­­talanság-filmet, a ma kezdődő 36. Ma­gyar Filmszemle legnagyobb érdeklő­désre számot tartó produkcióját úgy szerepeltetni a programban, hogy a kö­zönségnek egyetlen vetítést sem tarta­nak belőle. Még akkor sem, ha a február 8-i díszbemutatót követően két nappal már bárki jegyet válthat rá a mozikban. Csak helyeselni lehet viszont, hogy a filmünnep nyitányán, szerdán az aradi születésű, román-magyar szülőktől származó Pejó Róbert Adrián Dallas Pashamende című, cigányközösségben játszódó alkotását mutatják be. Ez a film megjárta a maga Golgotáját: az eredeti forgatási helyszínről, egy erdélyi elhagyott salakbányából kiutasí­tották, romániai gyár­tási igazgatóját fel­függesztett börtön­­büntetésre ítélték - a produkciót csak Fóton tudták befe­jezni. A filmszem­lemegnyitó egyébként nem az első napon, hanem a máso­dikon lesz, mert anyagi okokból csak ké­sőn tudták lefoglalni az egyetlen, több száz fős vendégsereget befogadni képes helyszínt, a Budapest Kongresszusi Központot. A hazai viszonyok rendezet­lenségére vall, hogy a filmszemle költ­ségvetése, annak forrása mindig az utol­só pillanatban dől el. Az idén az összeg kevesebb, mint tavaly, egyebek között azért, mert harmincmilliós áfa terheli. Jó lenne enyhíteni azt a nyomást, amely az egyetlen filmünnepre nehezedik: a nagyjátékfilmek mellett a hazai doku­mentumfilmeknek, kísérleti és kisfil­­meknek több bemutatkozási lehetőségre lenne szükségük. Jó lenne itthon egy nemzetközi filmfesztivál is. V. Gy. Wekler módosítaná az atomtörvényt Mielőtt a parlament dönt a radioaktív hulladékok tárolóinak helyéről, törvény­ben kell rendezni, mely településeknek van beleszólási joguk az atomtemetők lé­tesítésébe - mondta Wekler Ferenc tegnap Kővágószőlősön. 7. OLDAL Ugornak a finnek Ötvenmillió eurós beruházással duplázta meg komáromi gyártókapacitását a No­kia. Az új üzemcsarnok révén a foglalkoz­tatottak száma háromezerre nőtt, a cég pedig - vélhetően - Magyarország legna­gyobb exportőrévé válik. 15. OLDAL Lehull a torinói lepel? Torino érseke másfél évtizeddel ezelőtt kö­zépkori hamisítványnak nyilvánította, a legújabb kutatások szerint azonban akár eredeti, vagyis két-háromezer éves is lehet a híres turini lepel. Az állítólag Jézus Krisz­tus arcképét megőrző ereklyén egy vérrel borított férfi elmosódó arcvonásai látható­ak. Sokan azt hiszik, hogy Jézust ezzel a le­pellel takarták­ le a keresztre feszítést köve­tően. 21. OLDAL Gyurcsány jelöl, Járai tiltakozik Parlamenti jóváhagyás után új tagokkal bővülhet a monetáris tanács A kormány és a jegybank újabb szóváltásába torkol­lott tegnap a monetáris tanácsi tagok jelölése. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemrégiben mó­dosított jegybanktörvény értelmében négy új sze­mélyt nevezett meg, Neményi Judit, Bánfi Tamás, Biha­ri Péter és Csáki Csaba pénzügyi szakembereket, egye­temi tanárokat, nemzetközileg is elismert közgazdá­szokat. Ám Járai Zsigmond, az MNB elnöke néhány órával a kormányfővel folytatott kora délutáni meg­beszélést követően közleményt adott ki, amelyben megismételte elutasító álláspontját a jegybanktör­vény változtatásával kapcsolatban, és tiltakozott az egész eljárás ellen. Járai Zsigmond azt hangoztatja, hogy a rendszer­­váltás óta nem került be olyan személy e testületbe, akinek jelölésével ne értett volna egyet a jegybank el­nöke. A most megnevezett négy szakember között azonban több olyan is akad, akit Járai nem lát szíve­sen a monetáris tanácsban. Az MNB elnöke sérel­mezte, hogy érdemben nem kérték ki a véleményét, s szerinte nem vették figyelembe az Európai Központi Bank ajánlásait és a köztársasági elnök intelmeit sem. Kormánypárti képviselők a jegybank és a kormány rossz viszonya miatt kezdeményezték tavaly a törvény módosítását, hogy a kormányfő visszakapja a 2001- ben tőle megvont jelölési jogot. S hogy ezzel élhessen is, bővül a testület létszáma is. A jelölteket a jövő héten meghallgathatják a parlamenti bizottságok, s a hónap végén már tizenhárman dönthetnek a kamatról. Részletek a 16. OLDALON Gyurcsány Ferenc kormányfő az Országházban bemutatta a monetáris tanácsba jelölteket: Bánfi Tamást, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanárát, Csáki Csaba akadémikust, Bihari Péter makroközgazdászt, a 7 Sigma Kft. ügyvezető igazgatóját és Neményi Judit makroközgazdászt, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársát Három hölgy a négy között Az államfő mindent visz. Amió­ta a köztársasági elnöki intéz­mény létezik, a népszerűségi lista első helyén vagy Göncz Ár­pád, vagy Mádl Ferenc állt. Nép­szerűségük valószínűleg nem (csak) személyüknek szól, ha­nem a posztnak. Az államfőt a legújabb listán viszont egy hölgycsapat követi: Dávid Ibo­lya, Szili Katalin és Göncz Kinga. Hogy ők minek köszönhetik népszerűségüket, nehéz lenne megmondani. Politikailag egyi­kük sem kifejezetten sikeres, és mégis. Dávid Ibolya mindig is előkelő helyen állt az ilyen listá­kon, pártja elfogadottságától függetlenül. Szili Katalin még saját pártját is megosztja olykor. Göncz Kinga viszonylag új sze­replő, miniszterként még nem tehetett annyit, hogy indokolt legyen a negyedik helye. Akkor hát mi ennek az oka? Minden bizonnyal női mivoltuk. Ami persze többet jelent annál, mint­sem hogy nem férfiak. E pozícióknak üzenetük le­het a pártok számára: ha nem csak szavakban küldenének több hölgyet a politikai színtér­re - saját népszerűségüket is növelnék, és talán egy csipetnyi enyhülést is hozhatnának. Részletek a 7. OLDALON mm ft* ÜGYNÖKÜGYEK A TANULÁSRA W H KÉSZ A TERVEZET SZITA FENYEGET 6. OLDAL FORDÍTOTT idő MEGTÉRÜL ­ Kevés sí, sok korcsolya bortól és pénztől függ, ki mit csatol a lábára Az igazi téli időjárás megérkezésével nálunk is elkezdődhet a téli sportok szezonja, a magyarok többsége azonban nem igazán járatos ezekben - derül ki abból az 1200 fős országos felmérésből, amelyet január 7. és 11. között a Népszabadság megbízásából készített a Medián. A magyar felnőtt népesség 25 százaléka tud korcsolyázni, és közülük is minden harma­dik korcsolyázott vagy korcsolyázni fog ezen a télen. Síelni ennél jóval kevesebben tudnak, és csupán a lakosság 3 szá­zaléka síelt már, vagy tervezi, hogy síelni fog a mostani sze­zonban. A síelés költségeit persze sokan nem is tudják meg­fizetni, mivel erre a határokon belül nincs is sok lehetőség - a síelők 15 százaléka hódol a magyar lankákon ennek a szenvedélynek, a legtöbben Ausztriában (33 százalék) vagy Szlovákiában (21 százalék) csatolják fel a léceket. A két téli sport űzése egyrészt az életkorral, másrészt a társadalmi presztízzsel függ össze, a síelés például kifejezetten a jómó­dú városi középrétegek sportja minálunk. A korcsolyázás már csak azért is „demokratikusabb" sport, mert az a kiste­lepüléseken élők számára is könnyebben elérhető - feltéve persze, ha befagynak a tavak és a folyóvizek.­ ­ A KORCSOLYÁZNI ÉS SÍELNI TUDÓK ARÁNYA (százalék) Forrás: Medián . NépszABAdsÁG-grafika A magyarok negyede tanult korcsolyázni meg fP ^OICÁHY míMW VAAYOK. ^ MŰVEIT, IKTEJUSIRS. HÁROM VILÁGNYELVET mzím Drágább áram, posta és gyógyszer Mától drágul több ezer gyógy­szer, a postai szolgáltatás és az áram. Havi 110 kilowattóra fo­gyasztás alatt 4,3, afelett 6,8 szá­zalékkal emelkedik a lakossági áramhasználat tarifája február elsejétől. Az éjszakai áram bruttó 17 forint 88 filléres új ára 9,8 százalékos emeléssel alakult ki. (Az éjszakai áram nem szá­mít bele az emelés mértékét meghatározó fogyasztás meny­­nyiségébe). A nagy villamos­­energia-felhasználók számára átlagosan 12 százalékkal növe­kedett az ár. A posta átlagosan 4,15 száza­lékkal emelte hatósági áras szolgáltatásainak tarifáit. A szabványlevelekért mától az eddigi 48 forint helyett 50 forin­tot kérnek. A hivatalos irat kéz­besítése február elejétől 260 fo­rint helyett 270 forintba kerül majd. Az öt kilogramm alatti csomagok kézbesítése kilenc százalékkal drágul, 550 forint helyett 600 forintba kerül majd. A támogatott gyógyszerek átlagosan hét és fél százalékkal kerülnek többe. Négy és fél ezer patikaszert áraznak át - a koráb­bi árkiegészítést mostantól már nem vállalja ugyanis a kormány.

Next