Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-01 / 26. szám
2005. FEBRUÁR 1., KEDD Egységet ígérnek az iraki vezetők Egységre szólította az iraki népet hétfőn Ijad Allavi ideiglenes iraki miniszterelnök. Most eljött az ideje, hogy az irakiak egybegyűljenek. Hírösszefoglalónk Egységre szólítom fel mindazokat, akik voksoltak, és mindazokat, akik nem. A terroristák vereséget szenvedtek - mondta televíziós beszédében a Ijad Allavi kormányfő. Közölte: átmeneti kormánya addig vezeti az országot, amíg az újonnan választott parlament meg nem szavazza az új miniszterelnököt és kabinetjét. A politikus megígérte, hogy lehetőség szerint minden társadalmi csoportot bevonnak a kormányzati munkába. Külön megköszönte az iraki biztonsági erőknek, valamint a koalíciós erőknek a választások biztosításában végzett kiemelkedő munkáját. Falah an-Nakib iraki belügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a szavazóhelyiségek elleni támadások során a helyi biztonsági erők vasárnap megöltek két külföldi állampolgárt, egy Szíriáit és egy szudánit, továbbá őrizetbe vettek négy külföldit - két szaúdit, egy-egy jemenit és egyiptomit. Összesen több mint 200 személyt fogtak le 24 óra alatt, és négy terroristát megöltek Bagdadban - tette hozzá. Az iraki szunnita vallási jogtudósokból álló ulématanács hétfőn kétségbe vonta a hét végi választás legitimitását. Mint szóvivőjük elmondta, a választási részvétel nem volt annyira magas, mint ahogy a hatóságok előre jelezték, s ez azt mutatja, hogy a társadalom egy része egyetértett a szunniták választási bojkottjával. A tanács rámutatott, hogy több helyen, így például Bagdadban, Szamarrában vagy Moszulban igen gyér volt a szavazási kedv. Az ulémák csak azt a választást tartanák legitimnek, amelyet nem külföldi megszállás alatt rendeznének Irakban. Az iraki választási bizottság hétfőn közölte, hogy zökkenőmentesen zajlik a szavazatok összeszámlálása. A bizottság szóvivője elmondta, hogy becslések szerint közel nyolcmilliónyian adhatták le szavazataikat vasárnap, s ez meghaladja a 60 százalékos részvételi arányt. A bizottság az egyes választási körzetek részeredményeit a lehető leghamarabb be fogja jelenteni - tette hozzá a szóvivő. Elég távol áll a demokratikus választás fogalmától a hét végi iraki szavazás, de a jelenleginél egy fokkal legitimebb vezetést eredményezhet - értékelte a vasárnapi iraki eseményeket dr. Rostoványi Zsolt Közel-Keletszakértő, a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja. Szerinte a feltételek alkalmatlanok voltak a voksoláshoz, a halasztásnak mégsem lett volna értelme. Hiszen a választás legitimitását megkérdőjelező tényezők - a megszálló erők jelenléte és a mostoha biztonsági körülmények - várhatóan az elkövetkező hónapok során sem fognak megváltozni. A szavazás eredményeként a politikai hatalom várhatóan három nagyobb erő - a síita koalíció, az átmeneti kormány miniszterelnökeként szolgáló Ijad Allavi koalíciója, illetve a kurd mozgalmak köré koncentrálódik. Bár a voksok legnagyobb részét feltehetően a síita pártok söprik be, Rostoványi szerint nem valószínű, hogy egy vallási alapon működő, iráni típusú hatalmi berendezkedést akarnak létrehozni. Bár a kampány során Irán jelentősen támogatta a síitákat, és nem zárható ki Teherán befolyása a jövőben, az iraki síiták alapvetően eltérő kulturális hagyományokra tekintenek vissza, és sem az iraki nép, sem vallási vezetőik nem pártolják a vallásos államberendezkedést. A szakértő úgy véli: az iraki összetartozás tudata és a nemzeti érzés jóval erősebb a síita-szunnita ellentétnél, és a törésvonalak inkább a vallásos és a világi nézetű pártok között húzódnak. Jelzésértékű például az a síita gesztus, amely szerint akkor is bevonják a szunnitákat az alkotmányozási folyamatba, ha azok jelentősen kevesebb helyet szereznek a választásokon. A legtekintélyesebb iraki síita vallási vezető, Ali asz-Szisztani nagyajatollah pedig mérsékelt, a vallást és a politikát szétválasztó programot hirdetett. A szavazás azonban igazán akkor hat katalizátorként a térségben, ha a lakosság azt látja, hogy az irakiak tényleg beleszólhatnak a politikai döntésekbe. Rostoványi azonban úgy véli: az új iraki kormány még jó ideig ki lesz szolgáltatva az amerikai vezetésnek. Ütőképes iraki biztonsági erők híján ugyanis az ország alapvető működését sem tudná biztosítani a szövetséges csapatok jelenléte nélkül. A most kezdődő alkotmányozási folyamat is rengeteg konfliktust ígér, főleg a kurd autonómia és a többi kisebbség, például a türkmének helyzetét illetően. A szakértő szerint ennek ellenére fontos lépés volt a hét végi voksolás, és megkerülhetetlen a decemberre tervezett, várhatóan még sikeresebb „végleges választásokig." A. G. H. Rostoványi: A nemzet erősebb Ez a rakéta lőtte le vasárnap a brit szállítógépet. Legalább tizenöt angol katona meghalt Az izraeli jobb a kivonulás ellen Hétfőn újabb tömegtüntetés volt Jeruzsálemben a gázai kivonulás terve ellen. A zsidó telepesek tiltakozása ellenére a békefolyamat nem áll le. Munkatársunktól Miközben a Saron-kabinet újabb lépéseket tett a helyzet rendezésére a palesztinokkal, nehezíti a helyzetet, hogy izraeli lövedék végzett egy arab iskoláslánnyal. A palesztin kislányt Rafah menekülttábornál ölte meg a közeli izraeli katonai állásból kilőtt golyó. A gyerek - akit fejbe lőttek - szinte azonnal meghalt. Egy másik lány, aki szintén arra várt, hogy beengedjék az ENSZ által fenntartott iskola épületébe, a kezén sebesült meg. Az ügy napirendre kerülhetett Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter és Mohamed Dahlan korábbi palesztin biztonsági főnök, jelenlegi főtárgyaló tervbe vett megbeszélésein. A két politikusnak ez három napon belül a második megbeszélése. A palesztin fél az elmúlt napokban több demonstratív intézkedést tett a konfliktusok megakadályozására: több ezer rendőrt vezényelt a zónaövezetbe, illetve a Gázai övezet és Egyiptom határához, épp oda, ahol a hétfő reggeli szörnyűség megtörtént. Az izraeliek továbbra is a határ menti települések teljes biztonságát akarják elérni. Egyébként nem lehet szó a gázai kivonulásról - hangoztatják. A palesztinok viszont újabb gesztusokat kérnek, mindenekelőtt nyolcezer honfitársuk elengedését az izraeli börtönökből - ezt a londoni Asharot al- Ansarra hivatkozva az izraeli katonai rádió jelentette. Ugyanezen forrás szerint Ariel Saron miniszterelnök és Mahmud Abbasz e hétre beharangozott tárgyalásán a palesztin hatóság elnöke azt fogja kérni, hogy az izraeli hadsereget vonják vissza a 2000 szeptembere előtti vonalakra. Mint emlékezetes miután Arafat megtagadta a békemegállapodás aláírását az akkori izraeli vezetéssel, kitört a máig tartó (intifáda) felkelés. Saront béketeremtési és kivonulási törekvéseiben támogatja a nemzetközi közösség szinte egésze és az izraeli társadalom többsége is. Ugyanakkor a kivonulás ellenfelei - saját pártjának tekintélyes politikusai, vallási vezetők támadják a kezdeményezést. A vasárnapi tüntetésen legalább 130 ezren vettek részt, a szervezők negyedmillió tüntetőről beszéltek. A fő jelszavuk azt volt „Soha többé ne lehessen zsidókat kitelepíteni!" A kormányzati negyedben tartott megmozdulást a rendőrség szigorú intézkedésekkel biztosította, Sáron hivatalát helikopter őrizte a légtérből. Hétfőre a szervezők azt tervezték, hogy - akárcsak Jozsué Jerikót - hétszer járják körbe a knesszet (izraeli parlament) épületét. Első lépésben azt követelik, hogy tartsanak országos népszavazást a kivonulásról. A tiltakozásban nagy szerepet vállalnak a szélsőség zsidó vallási vezetők. A korábbi szefárd országos főrabbi például azt nyilatkoztatta ki, hogy a cunami Isten büntetése volt a gázai kivonulás miatt. Mordehaj Elijahu a Yediot Acharonot napilap szerint azt mondta: „Amikor az Örökkévaló áldott legyen Ő haragszik a világ népeire, amelyek képtelenek megsegíteni Izraelt, akik kitelepítést, kivonulást, akarnak, akik beleavatkoznak ügyeinkbe és ártanak nekünk, akkor a Szent áldott legyen Ő szomorúságában összecsapja tenyerét - és ez okozza a földrengéseket." LÖVÖLDÖZÉSBE TORKOLLOTT még szombaton a Hamasz radikális palesztin szervezet politikai gyűlése a Gázai övezetben: a Fatah rivális mozgalom hívei tüzet nyitottak, az összetűzésben legkevesebb huszonöten megsebesültek. A lövöldözés egy szabadtéri gyűlésen történt, amelyen a Hamasz a héten tartott gázai önkormányzati választásokon aratott győzelmét ünnepelte. A terroristának és szociálisnak is tartott szervezet elsöprő, hetvenöt százalékos győzelmet aratott a palesztin helyhatósági választásokon, legyőzve a Fatah jelöltjeit. A Hamaszt támogató palesztinok győzelmi jelszavakat skandáltak, ez dühítette fel a közelben tartózkodó Fatah-szimpatizánsokat. Egyikük tüzet nyitott, súlyosan megsebesítve egy Hamasz-szimpatizánst, négy másikat pedig repeszek sebesítettek meg. A késelésben és verekedésben legkevesebb huszonöten megsebesültek. (MTI) Zsidó telepesek fáklyával és izraeli zászlóval tiltakoznak a Saron-terv ellen NÉPSZABADSÁG Síita félhold? Hírösszefoglalónk Az iraki síiták valószínű választási győzelme felveti a kérdést: nem hoznak-e létre Irán síita teokratikus vezetőségével összefogva egy iszlamista államot, amely élesen ellenséges lenne a térség szunnita vezetésű államaival és Izraellel szemben - vetik fel államférfiak, politikusok, elemzők az Irakkal szomszédos, illetve hozzá közeli államokban. Rámutatnak: az iraki síiták térnyerése kedvezhet Iránnak abban, hogy hegemóniát szerezzen a Perzsa-öböl térségében, és sakkban tartsa annak gazdag államait, olajsejkségeit, amelyek szunnita vezetés alatt állnak, de jelentős létszámú síita kisebbséggel rendelkeznek. II. Abdalláh jordániai király nyíltan hangot adott aggályának, hogy az iraki síiták választási győzelme nyomán széles síita összefogás jöhet létre, amely Irántól Libanonig ível, és felboríthatja a térségben a szunniták és síiták között kialakult erőegyensúlyt. Izraeli lapok elemzői is attól tartanak, hogy a győztes síiták iszlám államot teremthetnek Irakban. A liberális Haarec nagy veszélynek tartja ezt az eshetőséget, mert egy síita vezetésű iszlamista iraki állam összefoghat Iránnal, „Izrael első számú ellenségével". Az angol nyelvű Jerusalem Post annak eshetőségét is felveti, hogy Irak több kisebb államra vagy önálló régióra hullhat szét az etnikai és vallási megosztottság miatt, s annak nyomán még kiszámíthatatlanabb helyzet állhat elő. Az Európai Unió üdvözli az iraki választások vasárnapi megtartását, amit a demokrácia kiépítése felé tett nagy lépésnek tart. Egyúttal félmilliárd euróra kívánja emelni (300 ezerről) a Bagdadnak juttatott támogatást, s más, nem pénzbeni segítséget is ad: például köztisztviselők - bírák, rendőrök, vizsgálóbírók - képzésében vesz részt - jelentette brüsszeli tudósítónk, Szőcs László. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök „hangsúlyos üzenetről" beszélt, amely az egész térséget eléri. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a voksolást üdvözlő nyilatkozatában megemlítette: „az irakiaknak mihamarabb ki kell alakítaniuk az arra való képességüket, hogy garantálják saját biztonságukat". Mindamellett szólt arról is, hogy az atlanti szövetség az elkövetkező hónapokban növelni fogja az országnak nyújtott támogatását.