Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

2005. FEBRUÁR 1., KEDD Egységet ígérnek az iraki vezetők Egységre szólította az iraki népet hétfőn Ijad Allavi ideiglenes iraki miniszterelnök.­­ Most eljött az ideje, hogy az irakiak egybegyűljenek. Hírösszefoglalónk Egységre szólítom fel mindazokat, akik voksoltak, és mindazokat, akik nem. A terroristák vereséget szenvedtek - mondta televíziós beszédében a Ijad Allavi kormányfő. Közölte: átmeneti kormánya addig vezeti az országot, amíg az újonnan vá­lasztott parlament meg nem szavazza az új miniszterelnököt és kabinetjét. A poli­tikus megígérte, hogy lehetőség szerint minden társadalmi csoportot bevonnak a kormányzati munkába. Külön meg­köszönte az iraki biztonsági erőknek, valamint a koalíciós erőknek a választá­sok biztosításában végzett kiemelkedő munkáját. Falah an-Nakib iraki belügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a szavazóhelyiségek elleni táma­dások során a helyi biztonsági erők va­sárnap megöltek két külföldi állampol­gárt, egy Szíriáit és egy szudánit, továb­bá őrizetbe vettek négy külföldit - két szaúdit, egy-egy jemenit és egyiptomit. Összesen több mint 200 személyt fogtak le 24 óra alatt, és négy terroristát megöl­tek Bagdadban - tette hozzá. Az iraki szunnita vallási jogtudósok­ból álló ulématanács hétfőn kétségbe vonta a hét végi választás legitimitását. Mint szóvivőjük elmondta, a választási részvétel nem volt annyira magas, mint ahogy a hatóságok előre jelezték, s ez azt mutatja, hogy a társadalom egy része egyetértett a szunniták választási boj­kottjával. A tanács rámutatott, hogy több helyen, így például Bagdadban, Szamar­­rában vagy Moszulban igen gyér volt a szavazási kedv. Az ulémák csak azt a vá­lasztást tartanák legitimnek, amelyet nem külföldi megszállás alatt rendezné­nek Irakban. Az iraki választási bizottság hétfőn közölte, hogy zökkenőmentesen zajlik a szavazatok összeszámlálása. A bizott­ság szóvivője elmondta, hogy becslések szerint közel nyolcmilliónyian adhatták le szavazataikat vasárnap, s ez megha­ladja a 60 százalékos részvételi arányt. A bizottság az egyes választási körze­tek részeredményeit a lehető leghama­rabb be fogja jelenteni - tette hozzá a szóvivő. E­lég távol áll a demokratikus vá­lasztás fogalmától a hét végi iraki szavazás, de a jelenleginél egy fokkal legitimebb vezetést eredményezhet - értékelte a vasárnapi iraki eseménye­ket dr. Rostoványi Zsolt Közel-Kelet­­szakértő, a Corvinus Egyetem Társa­dalomtudományi Karának dékánja. Szerinte a feltételek alkalmatlanok vol­tak a voksoláshoz, a halasztásnak még­sem lett volna értelme. Hiszen a vá­lasztás legitimitását megkérdőjelező té­nyezők - a megszálló erők jelenléte és a mostoha biztonsági körülmények - várhatóan az elkövetkező hónapok so­rán sem fognak megváltozni. A szavazás eredményeként a politi­kai hatalom várhatóan három nagyobb erő - a síita koalíció, az átmeneti kor­mány miniszterelnökeként szolgáló Ijad Allavi koalíciója, illetve a kurd mozgalmak köré koncentrálódik. Bár a voksok legnagyobb részét feltehetően a síita pártok söprik be, Rostoványi szerint nem valószínű, hogy egy vallá­si alapon működő, iráni típusú hatalmi berendezkedést akarnak létrehozni. Bár a kampány során Irán jelentősen támogatta a síitákat, és nem zárható ki Teherán befolyása a jövőben, az iraki síiták alapvetően eltérő kulturális ha­gyományokra tekintenek vissza, és sem az iraki nép, sem vallási vezetőik nem pártolják a vallásos államberen­dezkedést. A szakértő úgy véli: az iraki összetartozás tudata és a nemzeti érzés jóval erősebb a síita-szunnita ellentét­nél, és a törésvonalak inkább a vallásos és a világi nézetű pártok között húzód­nak. Jelzésértékű például az a síita gesztus, amely szerint akkor is bevon­ják a szunnitákat az alkotmányozási folyamatba, ha azok jelentősen keve­sebb helyet szereznek a választásokon. A legtekintélyesebb iraki síita vallási vezető, Ali asz-Szisztani nagyajatollah pedig mérsékelt, a vallást és a politikát szétválasztó programot hirdetett. A szavazás azonban igazán akkor hat katalizátorként a térségben, ha a la­kosság azt látja, hogy az irakiak tény­leg beleszólhatnak a politikai dönté­sekbe. Rostoványi azonban úgy véli: az új iraki kormány még jó ideig ki lesz szolgáltatva az amerikai vezetésnek. Ütőképes iraki biztonsági erők híján ugyanis az ország alapvető működését sem tudná biztosítani a szövetséges csapatok jelenléte nélkül. A most kezdődő alkotmányozási fo­lyamat is rengeteg konfliktust ígér, fő­leg a kurd autonómia és a többi ki­sebbség, például a türkmének helyze­tét illetően. A szakértő szerint ennek el­lenére fontos lépés volt a hét végi vok­solás, és megkerülhetetlen a december­re tervezett, várhatóan még sikeresebb „végleges választásokig." A. G. H. Rostoványi: A nemzet erősebb Ez a rakéta lőtte le vasárnap a brit szállítógépet. Legalább tizenöt angol katona meghalt Az izraeli jobb a kivonulás ellen Hétfőn újabb tömegtüntetés volt Jeruzsálemben a gázai kivonulás terve ellen. A zsidó telepesek tiltakozása elle­nére a békefolyamat nem áll le. Munkatársunktól Miközben a Saron-kabinet újabb lépéseket tett a helyzet rendezésé­re a palesztinokkal, nehezíti a helyzetet, hogy izraeli lövedék végzett egy arab iskoláslánnyal. A palesztin kislányt Rafah mene­külttábornál ölte meg a közeli iz­raeli katonai állásból kilőtt golyó. A gyerek - akit fejbe lőttek - szin­te azonnal meghalt. Egy másik lány, aki szintén arra várt, hogy beengedjék az ENSZ által fenntar­tott iskola épületébe, a kezén se­besült meg. Az ügy napirendre kerülhetett Saul Mofaz izraeli védelmi minisz­ter és Mohamed Dahlan korábbi palesztin biztonsági főnök, jelen­legi főtárgyaló tervbe vett megbe­szélésein. A két politikusnak ez három napon belül a második megbeszélése. A palesztin fél az elmúlt napokban több demonst­ratív intézkedést tett a konfliktu­sok megakadályozására: több ezer rendőrt vezényelt a zónaöve­zetbe, illetve a Gázai övezet és Egyiptom határához, épp oda, ahol a hétfő reggeli szörnyűség megtörtént. Az izraeliek továbbra is a határ menti települések teljes biztonsá­gát akarják elérni. Egyébként nem lehet szó a gázai kivonulásról - hangoztatják. A palesztinok vi­szont újabb gesztusokat kérnek, mindenekelőtt nyolcezer honfi­társuk elengedését az izraeli bör­tönökből - ezt a londoni Asharot al- Ansarra hivatkozva az izraeli ka­tonai rádió jelentette. Ugyanezen forrás szerint Ariel Saron minisz­terelnök és Mahmud Abbasz e hétre beharangozott tárgyalásán a pa­lesztin hatóság elnöke azt fogja kérni, hogy az izraeli hadsereget vonják vissza a 2000 szeptembere előtti vonalakra. Mint emlékeze­tes miután Arafat megtagadta a békemegállapodás aláírását az akkori izraeli vezetéssel, kitört a máig tartó (intifáda) felkelés. Saront béketeremtési és kivo­nulási törekvéseiben támogatja a nemzetközi közösség szinte egé­sze és az izraeli társadalom több­sége is. Ugyanakkor a kivonulás ellenfelei - saját pártjának tekin­télyes politikusai, vallási vezetők támadják a kezdeményezést. A vasárnapi tüntetésen legalább 130 ezren vettek részt, a szerve­zők negyedmillió tüntetőről be­széltek. A fő jelszavuk azt volt „Soha többé ne lehessen zsidókat kitelepíteni!" A kormányzati ne­gyedben tartott megmozdulást a rendőrség szigorú intézkedések­kel biztosította, Sáron hivatalát helikopter őrizte a légtérből. Hét­főre a szervezők azt tervezték, hogy - akárcsak Jozsué Jerikót - hétszer járják körbe a knesszet (izraeli parlament) épületét. Első lépésben azt követelik, hogy tart­sanak országos népszavazást a kivonulásról. A tiltakozásban nagy szerepet vállalnak a szélsőség zsidó vallási vezetők. A korábbi szefárd orszá­gos főrabbi például azt nyilatkoz­tatta ki, hogy a cunami Isten bün­tetése volt a gázai kivonulás miatt. Mordehaj Elijahu a Yediot Acharonot napilap szerint azt mondta: „Amikor az Örökkévaló­­ áldott legyen Ő­­ haragszik a vi­lág népeire, amelyek képtelenek megsegíteni Izraelt, akik kitelepí­tést, kivonulást, akarnak, akik be­leavatkoznak ügyeinkbe és árta­nak nekünk, akkor a Szent­­ ál­dott legyen Ő­­ szomorúságában összecsapja tenyerét - és ez okoz­za a földrengéseket." LÖVÖLDÖZÉSBE TORKOLLOTT még szombaton a Hamasz radikális palesztin szervezet politikai gyűlése a Gázai övezetben: a Fatah rivális mozgalom hívei tüzet nyitottak, az összetűzésben legkevesebb hu­szonöten megsebesültek. A lövöldözés egy szabadtéri gyűlésen tör­tént, amelyen a Hamasz a héten tartott gázai önkormányzati választá­sokon aratott győzelmét ünnepelte. A terroristának és szociálisnak is tartott szervezet elsöprő, hetvenöt százalékos győzelmet aratott a pa­lesztin helyhatósági választásokon, legyőzve a Fatah jelöltjeit. A Hamaszt támogató palesztinok győzelmi jelszavakat skandáltak, ez dühítette fel a közelben tartózkodó Fatah-szimpatizánsokat. Egyikük tüzet nyitott, súlyosan megsebesítve egy Hamasz-szimpatizánst, négy másikat pedig repeszek sebesítettek meg. A késelésben és vereke­désben legkevesebb huszonöten megsebesültek. (MTI) Zsidó telepesek fáklyával és izraeli zászlóval tiltakoznak a Saron-terv ellen NÉPSZABADSÁG Síita félhold? Hírösszefoglalónk Az iraki síiták valószínű választási győ­zelme felveti a kérdést: nem hoznak-e létre Irán síita teokratikus vezetőségé­vel összefogva egy iszlamista államot, amely élesen ellenséges lenne a térség szunnita vezetésű államaival és Izrael­lel­ szemben - vetik fel államférfiak, po­litikusok, elemzők az Irakkal szomszé­dos, illetve hozzá közeli államokban. Rámutatnak: az iraki síiták térnyeré­se kedvezhet Iránnak abban, hogy he­gemóniát szerezzen a Perzsa-öböl térsé­gében, és sakkban tartsa annak gazdag államait, olajsejkségeit, amelyek szun­nita vezetés alatt állnak, de jelentős lét­számú síita kisebbséggel rendelkeznek. II. Abdalláh jordániai király nyíltan hangot adott aggályának, hogy az iraki síiták választási győzelme nyomán szé­les síita összefogás jöhet létre, amely Irántól Libanonig ível, és felboríthatja a térségben a szunniták és síiták között kialakult erőegyensúlyt. Izraeli lapok elemzői is attól tarta­nak, hogy a győztes síiták iszlám álla­mot teremthetnek Irakban. A liberális Haarec nagy veszélynek tartja ezt az es­hetőséget, mert egy síita vezetésű iszlamista iraki állam összefoghat Irán­nal, „Izrael első számú ellenségével". Az angol nyelvű Jerusalem Post annak eshetőségét is felveti, hogy Irak több ki­sebb államra vagy önálló régióra hull­hat szét az etnikai és vallási megosz­tottság miatt, s annak nyomán még ki­számíthatatlanabb helyzet állhat elő. Az Európai Unió üdvözli az iraki vá­lasztások vasárnapi megtartását, amit a demokrácia kiépítése felé tett nagy lé­pésnek tart. Egyúttal félmilliárd euróra kívánja emelni (300 ezerről) a Bagdad­nak juttatott támogatást, s más, nem pénzbeni segítséget is ad: például köz­­tisztviselők - bírák, rendőrök, vizsgáló­­bírók - képzésében vesz részt - jelen­tette brüsszeli tudósítónk, Szőcs László. José Manuel Barroso európai bizottsá­gi elnök „hangsúlyos üzenetről" be­szélt, amely az egész térséget eléri. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a voksolást üdvözlő nyilatkozatában megemlítette: „az irakiaknak mihama­rabb ki kell alakítaniuk az arra való ké­pességüket, hogy garantálják saját biz­tonságukat". Mindamellett szólt arról is, hogy az atlanti szövetség az elkövet­kező hónapokban növelni fogja az or­szágnak nyújtott támogatását.

Next