Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-17 / 40. szám
NÉPSZABADSÁG A civilnél is civilebb legyen az állambiztonsági iratok kontrollja HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az állambiztonság ügynökeinek rengeteg helyen maradt nyomuk, így az iratokat manipulálni, eltüntetni igencsak nehéz lett volna - nyilatkozta lapunknak Ungváry Krisztián történész. - Bár kutatni sem könnyű az anyagot - tette hozzá -, mivel rengeteg dosszié maradt a titkosszolgálatoknál és a Belügyminisztériumnál, ráadásul a rendelkezésre álló levéltári anyagoknak is csak a tizede érdekes a kutatók számára. Igaz, ezekbe könnyű „belebotlani", hiszen a „jó ügynök" sokat dolgozott. Szerinte az a háromszáz körüli kutató, aki a témával foglalkozik, hónapok alatt összeállíthatna egy listát. A munkát megkönnyítheti egyes ügynökök slendriánsága, voltak ugyanis olyan jelentések, amelyekben az ügynök fedőneve mellett a valódi neve is szerepelt. A Political Capital folyamatosan bővülő ügynöklistát tett közzé honlapján. A névsor több száz névvel is bővülhet a közeli jövőben, de valószínűleg nem pénteken, ahogy a napokban írtuk. Az iratok manipulálhatósága Szita Károly ügyével összefüggésben, fideszes vádak formájában került ismét előtérbe. Az érintett azt gyanítja, a Nemzetbiztonsági Hivatal keze lehet a dologban, onnan került ugyanis a szaklevéltárba a kaposvári polgármester dossziéja. Orbán Viktor tegnap egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: nincs oka arra, hogy ne bízzon Szita Károlyban, amíg valami „megfellebbezhetetlen" adat nem kerül elő. (Ami eddig előkerült: Szita beszervezési kartonja, Krakus ügynök munkadossziéja és jelentései.) A Somogyi Hírlapnak pedig azt nyilatkozta a Fidesz elnöke: tudomása szerint a Fidesz-kormány alatt nem volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnál olyan dokumentum, amilyen most kikerült az NBH-ból a kaposvári polgármesterről. Hogy ezt honnan tudja? Onnan, hogy „most kérdezett utána", mondta. (Krakus ügynök Munka-dossziéjának fedőlapján három NBH-pecsét látható. Ha ezek a háromévente kötelező felülvizsgálat során kerültek rá, könnyen kiszámítható, mióta volt az akta az NBH-nál. Tóth András titkosszolgálati államtitkár tájékoztatást kért az NBH főigazgatójától. „A Krakus fedőnevű titkos megbízott iratanyagát a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság II/II-es osztálya 1989- ben lezárta, és elküldte a fővárosban lévő központi nyilvántartónak. Az iratanyag innen került a megalakuló Nemzetbiztonsági Hivatal irattárába, s ott volt mindaddig, amíg át nem került az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába" - nyilatkozta lapunknak az államtitkár. Áld más információt adott a volt MEGJELENT a KGB litván tartalékosainak listája egy lengyel honlapon, írta az MTI. A hatvanfős lista egy 1989. decemberi litvániai KGB-dokumentum kópiája, amelyen a Vörös Hadsereg olyan tartalékosai szerepelnek, akiket a KGB rendelkezésére bocsátottak „hadműveleti és műszaki feladatok" elvégzésére. miniszterelnöknek, az akarva-akaratlanul félrevezette őt - jegyezte meg Tóth. Az ügynökvitában az állambiztonsági iratok fölötti kontroll is a figyelem középpontjába került. Az iratok átadását felügyelő (és nemsokára megszűnő) háromfős bizottság „helyre tette" a liberálisokat, akik a tisztán civil kontroll érvényesítését szorgalmazzák. Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere, Sipos Levente, a Magyar Történelmi Társulat, illetve Vida István, az Akadémia képviselője közös közleményükben a pártok közötti szavazatvadászatként értékelték az elmúlt hetek ügynökvitáját, és jelezték: most is működik civil kontroll. „A bizottság tevékenysége során nem tudja, és nem is kívánja figyelembe venni egyes politikusok és történészek által az alkotmány és a hatályos törvények kereteit feszegető aktuálpolitikai igényeket. E cél eléréséhez valóban új törvényre van szükség" - olvasható a közleményben. Ennek előzménye, hogy az SZDSZ régóta bírálja az iratfelügyelő bizottságot, leginkább a „főtitkosító" Gálcsécsy András kinevezését. A liberálisok „valódi" civil kontrollt szeretnének, ez az egyik feltételük ahhoz, hogy támogassák az MSZP javaslatát. Az utóbbi szerint a szolgálatoknál maradt, még titkos iratokat egy új, négyfős testület vizsgálná felül, amely fele-fele arányban állna a kormány, illetve a történészszakma kinevezettjeiből. Ráadásul az MSZP „visszacsempészett" egy szabályt, amelynek alapján a titkosszolgálatok megkerülhetnék ezt a testületet. Horváth Balázs ellenzéki politikus, az Antall-kormány első belügyminisztere úgy módosítaná az MSZP javaslatát, hogy a testületbe a kormány által kinevezettek helyett az 56-os Intézet és a Terror Háza főigazgatójának egy-egy jelöltjét delegálná. Lapunknak azt mondta: szakértőkre kell bízni az iratfelügyeletet. Kezdeményezte, hogy a házelnök helyett az államfő nevezze ki a testület tagjait. A Fidesz viszont a nemzetbiztonsági bizottságra bízná az iratok felügyeletét. Az SZDSZ-es Fodor Gábor bejelentette: megszavaznák a Fidesz nyilvánosság-javaslatát, ha abból kikerül a nemzetbiztonsági bizottság „felnagyított szerepe" és az ügynökmúlt szankcionálása. A liberálisok feltételei a fideszes javaslat két legfontosabb elemét érintik. Márpedig csekély arra az esély, vélik forrásaink, hogy a Fidesz eltekintene az ügynökmúlt szankcionálásától, hiszen évek óta ezt hangoztatja, azzal a változással, hogy most már csak az önkéntes ügynökökre vonatkoztatják a szankciót, közülük is csak azokra, akik magyar állampolgárokról jelentettek. Az egykori külföldi hírszerzés és a kémelhárítás ma közfunkciót ellátó embereit tehát „békén hagyná" a Fidesz. Ebbe a kategóriába tartozik Szita Károly, sőt Medgyessy Péter volt kormányfő is. Haszán Zoltán-Nyusztay Máté Ungváry: Kutatni sem könnyű A Political Capital irodája: hamarosan közzéteszik a „több százas" listát „Én soha nem voltam megrendelő” Ladvánszky Károly az ombudsmanhoz fordul Az adatvédelmi biztos közbenjárását kéri, és jogi lépéseket fontolgat Ladvánszky Károly volt belügyminiszter-helyettes, miután megjelent a neve a Political Capital ügynöklistáján. Panasszal fordulok az adatvédelmi biztoshoz, és felkérem, hogy belátása szerint tegye meg a szükségesnek tartott intézkedéseket annak érdekében, hogy másokkal ez ne történhessen meg. Emellett jogi lépésekre is készülök - szögezte le a Népszabadságnak nyilatkozva Ladvánszky Károly (77) altábornagy, nyugalmazott belügyminiszter-helyettes, az ORFK egykori vezetője, miután az ő nevét is megjelentették a Political Capital internetes oldalán olvasható ügynöklistán, mint az egyik „megrendelőét". - Számos pontatlanságot és szándékosnak tűnő csúsztatást tartalmaz a rólam szóló néhány sor - mondta. - Soha sem voltam hentes és mészáros. Apám halála után én tartottam el beteg édesanyámat és a húgomat, igaz, tizenkét évesen kifutófiúként vállaltam munkát egy hentesnél. 1944. október 11-én sima váll-lapos rendőrként a testülethez kerültem, és attól kezdve egész pályafutásom alatt a közrendvédelem és a közlekedés szakterületén dolgoztam. Parancsnokként is csak ezt a két szakterületet felügyeltem. Az állambiztonsági szervekkel 1977-es belügyminiszter-helyettesi kinevezésem után sem kerültem kapcsolatba, ugyanis akkor is csak a rendőrség és a tűzoltóság felügyeletét láttam el. Ladvánszky Károly azt is elmondta: a Political Capital internetes oldala azt sejteti, mintha a BM főcsoportfőnök-helyettesi és a miniszter-helyettesi beosztás két külön funkció lett volna, holott nem erről van szó. Ő pályája során mindig is a rendőrséget és a tűzoltóságot felügyelte, az állambiztonsági ügyek nem tartoztak hozzá. - Soha nem rendeltem meg semmiféle állambiztonsági információt, erre annak idején az én beosztásomban nem is volt lehetőségem - szögezte le a tábornok. Ladvánszky Károly azt sem érti továbbá, miért állítják róla ismét, hogy „1956 novemberétől a BM megbízottjaként Salgótarjánban átvette a karhatalom irányítását, és a sortűz egyik felelőse." Ebből egy szó sem igaz. A salgótarjáni sortűzzel összefüggésben tanúként hallgatott ki a rendszerváltozás után a Fővárosi Főügyészség, majd a bíróság is. Fel sem vetődött, hogy bármiféle felelősség terhelne engem az ott történtekért. Amikor 1992- ben a fentebb idézettekkel szinte szóról szóra megegyező információt közölt rólam a Magyar Fórum, bepereltem a cikk két újságíróját. A bíróságon bocsánatot kértek tőlem, később helyreigazítást is közöltek, ezért elálltam a további pereskedéstől. Fekete Gy. Attila RÖVIDEN VASI KÜLDÖTTSÉG SZILI KATALINNÁL Szili Katalin fogadta a Vas Megyéért Egyesület küldöttségét, amely tájékoztatta az Országgyűlés elnökét a nemzeti összefogást célzó kezdeményezésükről - közölte lapunkkal tegnap az egyesület elnöke. István Lajos orvosprofesszor elmondta: az egyetemes nemzeti értékeken alapuló program kimunkálását szorgalmazzák a megosztottság felszámolására és a közélet eldurvulásának megakadályozása érdekében. A parlament elnöke hangsúlyozta: a nemzeti fejlesztési terv sikeréhez szükség van olyan civil összefogásokra, amilyet a vasiak kezdeményeznek. (Tudósítónktól) MSZP: LEMONDOTT A CIGÁNYTAGOZAT ELNÖKE Beadta írásbeli lemondását Csík Tamás, az MSZP országos cigánytagozatának elnöke - adta hírül a Magyar Nemzet. Csík lemondását figyelemfelkeltésnek szánja, mert szerinte „a szocialista párton belül lekicsinylően, hatalmi pökhendiséggel kezelik a romaügyet". Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: tudomásul vették Csík Tamás döntését, amely - mint mondta - nem tükröz többet, mint saját magánvéleményét. (Munkatársunktól) FELSŐOKTATÁS: ELHÚZÓDÓ PÁLYÁZTATÁS Nehezen áttekinthető a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere: az intézményeknél nem alakítottak ki olyan belső értékelési és ellenőrzési rendszert, amely a támogatások felhasználását követné nyomon - állapította meg legfrissebb, a 2000-2003-as időszakot vizsgáló jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A központi költségvetés felsőoktatási feladatfinanszírozásra 2003-ban 5,4 milliárd forint eredeti támogatási előirányzatot tartalmazott. A feladatfinanszírozási támogatás 2003-ban a felsőoktatás költségvetési támogatásának mindössze 2,6 százaléka volt. A pályáztatásnál hosszú volt az átfutási idő a kiírástól a megvalósításig, a szerződések elkészítése, megkötése és a felhasználás legalább másfél évet igényelt. A pályázati rendszer így nem igazodott az éves finanszírozáshoz. Az ÁSZ azt javasolja az oktatási miniszternek, hogy gyorsítsa meg a szerződések előkészítését. (Munkatársunktól) E-JELENTKEZÉS AZ UTOLSÓ PILLANATBAN Csaknem kilencezren jelentkeztek elektronikus úton az egyetemekre és a főiskolákra február 15-én éjfélig az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) honlapján. A www.felvi.hu-n - a rendszer tavalyi tesztelése után - az idén már minden fiatal beadhatta jelentkezési lapját a felsőoktatási intézményekbe. Többen az utolsó pillanatra hagyták az adatlapok kitöltését: az OFI közleménye szerint az egyik felvételiző - megunva a postán a sorban állást - kedden 11 óra után hazasietett, és még éjfél előtt az interneten keresztül adta be jelentkezését. Szerda reggelig egyébként 79 ezer jelentkezési lap érkezett be postai úton. (V. A. D.) A MINISZTERELNÖK ELZÁRKÓZOTT A Kendermag Egyesület januárban megkereste Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt azzal, hogy a drogtörvény módosítása előtt a közvetlenül érintettek, a kábítószer-fogyasztók véleményét is hallgassa meg. Juhász Péter, az egyesület szóvivője közleményében arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kormányfő elzárkózott a személyes találkozótól. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG 2005. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Beszervezett katolikus papok Mintegy hatvan katolikus egyházi emberről bizonyítható, hogy ügynöki jelentéseket írt a szocializmus idején - nyilatkozta lapunknak Adriányi Gábor, a Németországban élő katolikus teológus, egyháztörténész, aki több mint négy évtizede, a hatóságok zaklatásai elől menekült el Magyarországról. Szerinte az államnak nem lehet beleszólása az egyházak átvilágításába, az egyházaknak viszont kötelességük lenne nyilvánosságra hozni, kik voltak beszervezett ügynökök az előző rendszerben. Az egyháztörténész a Vigilia című folyóirat legutóbbi számában azt írja, hogy a magyarországi katolikus papságnak mintegy két százaléka volt ügynök, név szerint, fedőnevükkel együtt jelenleg 64 személy kiléte ismert. Adriányi Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a listát hosszas kutatás után, egy időközben elhunyt történész barátja állította össze. A névsorban csak olyan emberek szerepelnek, akikről több forrásból származó, megbízható bizonyítékok tanúsítják, hogy titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Hozzátette: ez a szám a valóságban akár a több százat is elérhette. Az ügynökök között papok, szerzetesek és ismert egyházi vezetők is találhatók - mondta Adriányi Gábor, aki még nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy feltárja a részleteket. Közlése szerint a listán szereplő 64 ember nagy része már nem él vagy nyugdíjba vonult, de az egyik püspök még ma is hivatalban van. Az egyháztörténész teológus szomorúnak tartja, hogy a rendszerváltás után senki nem akadt a katolikus egyházban, aki gyengeségét bevallva bocsánatot kért volna, így fordulhat elő - jegyezte meg Adriányi Gábor -, hogy jó néhányukról még most is dicsérő cikkek jelennek meg a katolikus sajtóban. Cz. G. 7