Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-17 / 40. szám

NÉPSZABADSÁG A civilnél is civilebb legyen az állambiztonsági iratok kontrollja HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az állambiztonság ügynökeinek renge­teg helyen maradt nyomuk, így az irato­kat manipulálni, eltüntetni igencsak ne­héz lett volna - nyilatkozta lapunknak Ungváry Krisztián történész. - Bár kutatni sem könnyű az anyagot - tette hozzá -, mivel rengeteg dosszié maradt a titkos­­szolgálatoknál és a Belügyminisztérium­nál, ráadásul a rendelkezésre álló levéltá­ri anyagoknak is csak a tizede érdekes a kutatók számára. Igaz, ezekbe könnyű „belebotlani", hiszen a „jó ügynök" sokat dolgozott. Szerinte az a háromszáz körü­li kutató, aki a témával foglalkozik, hóna­pok alatt összeállíthatna egy listát. A munkát megkönnyítheti egyes ügynökök slendriánsága, voltak ugyanis olyan je­lentések, amelyekben az ügynök fedőne­ve mellett a valódi neve is szerepelt. A Political Capital folyamatosan bővü­lő ügynöklistát tett közzé honlapján. A névsor több száz névvel is bővülhet a kö­zeli jövőben, de valószínűleg nem pénte­ken, ahogy a napokban írtuk. Az iratok manipulálhatósága Szita Károly ügyével összefüggésben, fideszes vádak formájában került ismét előtérbe. Az érintett azt gyanítja, a Nemzetbizton­sági Hivatal keze lehet a dologban, onnan került ugyanis a szaklevéltárba a kapos­vári polgármester dossziéja. Orbán Viktor tegnap egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: nincs oka arra, hogy ne bíz­zon Szita Károlyban, amíg valami „meg­fellebbezhetetlen" adat nem kerül elő. (Ami eddig előkerült: Szita beszervezési kartonja, Krakus ügynök munkadosszié­ja és jelentései.) A Somogyi Hírlapnak pe­dig azt nyilatkozta a Fidesz elnöke: tudo­mása szerint a Fidesz-kormány alatt nem volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnál olyan dokumentum, amilyen most kike­rült az NBH-ból a kaposvári polgármes­terről. Hogy ezt honnan tudja? Onnan, hogy „most kérdezett utána", mondta. (Krakus ügynök Munka-dossziéjának fe­dőlapján három NBH-pecsét látható. Ha ezek a háromévente kötelező felülvizsgá­lat során kerültek rá, könnyen kiszámít­ható, mióta volt az akta az NBH-nál.­ Tóth András titkosszolgálati államtit­kár tájékoztatást kért az NBH főigazgató­jától. „A Krakus fedőnevű titkos megbí­zott iratanyagát a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság II/II-es osztálya 1989- ben lezárta, és elküldte a fővárosban lévő központi nyilvántartónak. Az iratanyag innen került a megalakuló Nemzetbiz­tonsági Hivatal irattárába, s ott volt mindaddig, amíg át nem került az Állam­biztonsági Szolgálatok Történeti Levéltá­rába" - nyilatkozta lapunknak az állam­titkár.­­ Áld más információt adott a volt MEGJELENT a KGB litván tartaléko­sainak listája egy lengyel honlapon, írta az MTI. A hatvanfős lista egy 1989. decemberi litvániai KGB-doku­­mentum kópiája, amelyen a Vörös Hadsereg olyan tartalékosai szere­pelnek, akiket a KGB rendelkezésére bocsátottak „hadműveleti és műsza­ki feladatok" elvégzésére. miniszterelnöknek, az akarva-akaratla­­nul félrevezette őt - jegyezte meg Tóth. Az ügynökvitában az állambiztonsági iratok fölötti kontroll is a figyelem közép­pontjába került. Az iratok átadását fel­ügyelő (és nemsokára megszűnő) három­fős bizottság „helyre tette" a liberáliso­kat, akik a tisztán civil kontroll érvényesí­tését szorgalmazzák. Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere, Sipos Le­vente, a Magyar Történelmi Társulat, illet­ve Vida István, az Akadémia képviselője közös közleményükben a pártok közötti szavazatvadászatként értékelték az el­múlt hetek ügynökvitáját, és jelezték: most is működik civil kontroll. „A bizott­ság tevékenysége során nem tudja, és nem is kívánja figyelembe venni egyes politikusok és történészek által az alkot­mány és a hatályos törvények kereteit fe­szegető aktuálpolitikai igényeket. E cél eléréséhez valóban új törvényre van szükség" - olvasható a közleményben. Ennek előzménye, hogy az SZDSZ rég­óta bírálja az iratfelügyelő bizottságot, leg­inkább a „főtitkosító" Gálcsécsy András kinevezését. A liberálisok „valódi" civil kontrollt szeretnének, ez az egyik feltétel­ük ahhoz, hogy támogassák az MSZP ja­vaslatát. Az utóbbi szerint a szolgálatok­nál maradt, még titkos iratokat egy új, négyfős testület vizsgálná felül, amely fe­le-fele arányban állna a kormány, illetve a történészszakma kinevezettjeiből. Ráadá­sul az MSZP „visszacsempészett" egy sza­bályt, amelynek alapján a titkosszolgálat­ok megkerülhetnék ezt a testületet. Horváth Balázs ellenzéki politikus, az Antall-kormány első belügyminisztere úgy módosítaná az MSZP javaslatát, hogy a testületbe a kormány által kineve­zettek helyett az 56-os Intézet és a Terror Háza főigazgatójának egy-egy jelöltjét delegálná. Lapunknak azt mondta: szak­értőkre kell bízni az iratfelügyeletet. Kez­deményezte, hogy a házelnök helyett az államfő nevezze ki a testület tagjait. A Fidesz viszont a nemzetbiztonsági bizottságra bízná az iratok felügyeletét. Az SZDSZ-es Fodor Gábor bejelentette: megszavaznák a Fidesz nyilvánosság-ja­vaslatát, ha abból kikerül a nemzetbizton­sági bizottság „felnagyított szerepe" és az ügynökmúlt szankcionálása. A liberálisok feltételei a fideszes javaslat két legfonto­sabb elemét érintik. Márpedig csekély ar­ra az esély, vélik forrásaink, hogy a Fidesz eltekintene az ügynökmúlt szankcionálá­sától, hiszen évek óta ezt hangoztatja, az­zal a változással, hogy most már csak az önkéntes ügynökökre vonatkoztatják a szankciót, közülük is csak azokra, akik magyar állampolgárokról jelentettek. Az egykori külföldi hírszerzés és a kémelhá­rítás ma közfunkciót ellátó embereit tehát „békén hagyná" a Fidesz. Ebbe a kategó­riába tartozik Szita Károly, sőt Medgyessy Péter volt kormányfő is. Haszán Zoltán-Nyusztay Máté Ungváry: Kutatni sem könnyű A Political Capital irodája: hamarosan közzéteszik a „több százas" listát „Én soha nem voltam megrendelő” Ladvánszky Károly az ombudsmanhoz fordul Az adatvédelmi biztos közben­járását kéri, és jogi lépéseket fontolgat Ladvánszky Károly volt belügyminiszter-helyettes, miután megjelent a neve a Political Capital ügynöklistáján.­ ­ Panasszal fordulok az adatvédelmi biztoshoz, és felkérem, hogy belátása szerint tegye meg a szükségesnek tar­tott intézkedéseket annak érdekében, hogy másokkal ez ne történhessen meg. Emellett jogi lépésekre is készü­lök - szögezte le a Népszabadságnak nyilatkozva Ladvánszky Károly (77) al­tábornagy, nyugalmazott belügymi­niszter-helyettes, az ORFK egykori vezetője, miután az ő nevét is megje­lentették a Political Capital internetes oldalán olvasható ügynöklistán, mint az egyik „megrendelőét". - Számos pontatlanságot és szán­dékosnak tűnő csúsztatást tartalmaz a rólam szóló néhány sor - mondta. - Soha sem voltam hentes és mészáros. Apám halála után én tartottam el be­teg édesanyámat és a húgomat, igaz, tizenkét évesen kifutófiúként vállal­tam munkát egy hentesnél. 1944. ok­tóber 11-én sima váll-lapos rendőr­ként a testülethez kerültem, és attól kezdve egész pályafutásom alatt a közrendvédelem és a közlekedés szakterületén dolgoztam. Parancs­nokként is csak ezt a két szakterületet felügyeltem. Az állambiztonsági szer­vekkel 1977-es belügyminiszter-he­lyettesi kinevezésem után sem kerül­tem kapcsolatba, ugyanis akkor is csak a rendőrség és a tűzoltóság fel­ügyeletét láttam el. Ladvánszky Károly azt is elmond­ta: a Political Capital internetes oldala azt sejteti, mintha a BM főcsoportfő­nök-helyettesi és a miniszter-helyette­si beosztás két külön funkció lett vol­na, holott nem erről van szó. Ő pályá­ja során mindig is a rendőrséget és a tűzoltóságot felügyelte, az állambiz­tonsági ügyek nem tartoztak hozzá. - Soha nem rendeltem meg semmi­féle állambiztonsági információt, erre annak idején az én beosztásomban nem is volt lehetőségem - szögezte le a tábornok. Ladvánszky Károly azt sem érti továbbá, miért állítják róla ismét, hogy „1956 novemberétől a BM meg­bízottjaként Salgótarjánban átvette a karhatalom irányítását, és a sortűz egyik felelőse."­­ Ebből egy szó sem igaz. A salgó­tarjáni sortűzzel összefüggésben ta­núként hallgatott ki a rendszerválto­zás után a Fővárosi Főügyészség, majd a bíróság is. Fel sem vetődött, hogy bármiféle felelősség terhelne en­gem az ott történtekért. Amikor 1992- ben a fentebb idézettekkel szinte szó­ról szóra megegyező információt kö­zölt rólam a Magyar Fórum, beperel­tem a cikk két újságíróját. A bírósá­gon bocsánatot kértek tőlem, később helyreigazítást is közöltek, ezért eláll­tam a további pereskedéstől. Fekete Gy. Attila RÖVIDEN­ ­ VASI KÜLDÖTTSÉG SZILI KATALINNÁL Szili Katalin fogadta a Vas Megyéért Egyesület küldöttségét, amely tájé­koztatta az Országgyűlés elnökét a nemzeti összefogást célzó kezdemé­nyezésükről - közölte lapunkkal teg­nap az egyesület elnöke. István Lajos orvosprofesszor elmondta: az egye­temes nemzeti értékeken alapuló program kimunkálását szorgalmaz­zák a megosztottság felszámolására és a közélet eldurvulásának megaka­dályozása érdekében. A parlament elnöke hangsúlyozta: a nemzeti fej­lesztési terv sikeréhez szükség van olyan civil összefogásokra, amilyet a vasiak kezdeményeznek. (Tudósí­tónktól) MSZP: LEMONDOTT A CIGÁNYTAGOZAT ELNÖKE Beadta írásbeli lemondását Csík Ta­más, az MSZP országos cigánytagoza­tának elnöke - adta hírül a Magyar Nemzet. Csík lemondását figyelem­­felkeltésnek szánja, mert szerinte „a szocialista párton belül lekicsinylően, hatalmi pökhendiséggel kezelik a ro­maügyet". Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: tudomásul vették Csík Tamás döntését, amely - mint mondta - nem tükröz többet, mint saját magánvéleményét. (Munkatár­sunktól) FELSŐOKTATÁS: ELHÚZÓDÓ PÁLYÁZTATÁS Nehezen áttekinthető a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere: az in­tézményeknél nem alakítottak ki olyan belső értékelési és ellenőrzési rendszert, amely a támogatások fel­­használását követné nyomon - álla­pította meg legfrissebb, a 2000-2003-as időszakot vizsgáló jelentésé­ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A központi költségvetés felsőoktatási feladatfinanszírozásra 2003-ban 5,4 milliárd forint eredeti támogatási elő­irányzatot tartalmazott. A feladatfi­nanszírozási támogatás 2003-ban a felsőoktatás költségvetési támogatá­sának mindössze 2,6 százaléka volt. A pályáztatásnál hosszú volt az átfu­tási idő a kiírástól a megvalósításig, a szerződések elkészítése, megkötése és a felhasználás legalább másfél évet igényelt. A pályázati rendszer így nem igazodott az éves finanszírozás­hoz. Az ÁSZ azt javasolja az oktatási miniszternek, hogy gyorsítsa meg a szerződések előkészítését. (Munka­társunktól) E-JELENTKEZÉS AZ UTOLSÓ PILLANATBAN Csaknem kilencezren jelentkeztek elektronikus úton az egyetemekre és a főiskolákra február 15-én éjfélig az Or­szágos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) honlapján. A www.felvi.hu-n - a rendszer tavalyi tesztelése után - az idén már minden fiatal beadhatta je­lentkezési lapját a felsőoktatási intéz­ményekbe. Többen az utolsó pillanatra hagyták az adatlapok kitöltését: az OFI közleménye szerint az egyik felvételiző - megunva a postán a sorban állást - kedden 11 óra után hazasietett, és még éjfél előtt az interneten keresztül adta be jelentkezését. Szerda reggelig egyébként 79 ezer jelentkezési lap ér­kezett be postai úton. (V. A. D.) A MINISZTERELNÖK ELZÁRKÓZOTT A Kendermag Egyesület januárban megkereste Gyurcsány Ferenc minisz­terelnököt azzal, hogy a drogtörvény módosítása előtt a közvetlenül érintet­tek, a kábítószer-fogyasztók vélemé­nyét is hallgassa meg. Juhász Péter, az egyesület szóvivője közleményében arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kor­mányfő elzárkózott a személyes talál­kozótól. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG 2005. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Beszervezett katolikus papok Mintegy hatvan katolikus egyházi em­berről bizonyítható, hogy ügynöki je­lentéseket írt a szocializmus idején - nyilatkozta lapunknak Adriányi Gábor, a Németországban élő katolikus teológus, egyháztörténész, aki több mint négy év­tizede, a hatóságok zaklatásai elől me­nekült el Magyarországról. Szerinte az államnak nem lehet beleszólása az egy­házak átvilágításába, az egyházaknak viszont kötelességük lenne nyilvános­ságra hozni, kik voltak beszervezett ügynökök az előző rendszerben. Az egyháztörténész a Vigilia című fo­lyóirat legutóbbi számában azt írja, hogy a magyarországi katolikus pap­ságnak mintegy két százaléka volt ügy­nök, név szerint, fedőnevükkel együtt jelenleg 64 személy kiléte ismert. Adriá­nyi Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a listát hosszas kutatás után, egy idő­közben elhunyt történész barátja állítot­ta össze. A névsorban csak olyan embe­rek szerepelnek, akikről több forrásból származó, megbízható bizonyítékok ta­núsítják, hogy titkosszolgálati tevé­kenységet folytattak. Hozzátette: ez a szám a valóságban akár a több százat is elérhette. Az ügynökök között papok, szerzete­sek és ismert egyházi vezetők is találha­tók - mondta Adriányi Gábor, aki még nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy feltárja a részleteket. Közlése sze­rint a listán szereplő 64 ember nagy ré­sze már nem él vagy nyugdíjba vonult, de az egyik püspök még ma is hivatal­ban van. Az egyháztörténész teológus szomo­rúnak tartja, hogy a rendszerváltás után senki nem akadt a katolikus egyházban, aki gyengeségét bevallva bocsánatot kért volna, így fordulhat elő - jegyezte meg Adriányi Gábor -, hogy jó néhá­­nyukról még most is dicsérő cikkek je­lennek meg a katolikus sajtóban. Cz. G. 7

Next