Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-16 / 39. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2005. FEBRUÁR 16., SZERDA 7 Továbbra is kampánycsend Munkatársunktól Valamennyi parlamenti párt kifejezésre juttatta: érdekelt abban, hogy a tavaszi ülésszakon módosítsák a választási törvényeket - jelentette be a tegnapi egyeztetés után Lamperth Mónika belügyminiszter. Elmondta: az ellenzéki pártok kérésére a kormány moratóriumot vállalt, vagyis a tavaszi ülésszakon e tárgykörben nem terjeszt saját indítványokat a parlament elé. A választási törvények módosítására nyolcpontos csomag készült, amely tartalmazza a legutóbbi választások tapasztalatai, illetve az adatvédelmi biztos ajánlásai alapján indokolt korrekciókat - mondta kérdésünkre a belügyminiszter, így például érdemes átgondolni a jogorvoslat jelenlegi rendjét, mert a népszavazáson egyértelművé vált, hogy a hatályos szabályok szinte alkalmazhatatlanok. Ugyancsak a választások során szerzett tapasztalatok alapján került szóba a kampánycsend ügye: a törvény szigorú tilalmakat tartalmaz, szankció azonban nincs - emelte ki Lamperth. Annyi egyébként máris valószínű, hogy a kampánycsend intézménye megmarad. Az ombudsman többek között az ajánlószelvények adattartalmával kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket, ezért felvetődött, hogy vezessenek be ajánlóíveket. A miniszter szerint azonban erre kevés az esély, mert a pártok ragaszkodnak a jelenlegi kopogtatócédulához. Emellett alkotmánybírósági határozatok is törvénymódosításra kötelezik a jogalkotót, továbbá ki kell dolgozni a külföldön történő szavazás végleges rendjét, mert a mostani szabályok a 2006- os parlamenti választás előtt hatályukat vesztik. Tanuló lehet az Alkotmánybíróság? Az alapvető emberi jogok, például a személyes adatok védelme, a sajtó- és az információszabadság, valamint a nemzeti és a nemzetközi bíróságok függetlensége is szóba került azon a kétnapos tanácskozáson, amelyet az Alkotmánybíróság az Európa Tanács Velencei Bizottsága és a Budapesti Fórum Európáért Alapítvány közreműködésével szervezett. A konferencián az Európai Unió tíz új tagállamának alkotmánybírósági vezetői a strasbourgi emberi jogi bíróság és az Európai Közösségek Bírósága, illetve a francia, a német és az osztrák alkotmánybíróság képviselőivel folytattak eszmecserét. Holló András, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a tanácskozás után közölte: igyekeztek tisztázni az alkotmányos jogok és az európai jog kapcsolatát. Holló szerint ez nem hierarchikus viszony. Kérdésünkre az Ab elnöke elmondta: a bírói függetlenség kérdését Baka András, a strasbourgi bíróság magyar tagja vetette fel. Álláspontja szerint a működőképesség biztosítása a függetlenség egyik záloga, s Holló ehhez hozzáfűzte: ha egy bírói testület képtelenné válik a folyamatos munkára, az valóban veszélyezteti az autonómiát. A magyar Alkotmánybíróságnál ez a helyzet pedig be is következhet, hiszen a bírák száma, a határozatképesség a törvényben rögzítettnek a határán van. Ha ez tovább csökken - hangsúlyozta -, az AB nem hozhat érdemi döntést, ami alkotmányos válsághelyzet kialakulását jelentené. Arra a felvetésünkre, hogy a kormány a tavaszi ülésszakon döntésre akarja vinni a 2003-ban beterjesztett alkotmánybírósági törvényt, Holló kijelentette: szerencsés lenne, ha ezzel a rotáció jelenlegi rendjét is megváltoztatnák, mert most 16 hónap alatt hat új alkotmánybírót kell majd választani, vagyis szinte „tanuló" bíróság jön létre. Ha a bírák megbízatása tizenkét évre szólna, szerinte megoldható lenne a folyamatos személycsere, vagyis egyszerre legfeljebb egy-két új embert kellene jelölni. Akcióban az ügynökazonosítók Index: Krakus a húga esküvőjéről is jelentett A Political Capital újabb ügynöklistát tesz közzé, az Index Krakus Péter jelentéseit ismerteti. Miközben a pártok egyeztetnek az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozatalának módjáról, a civil szféra egyre több adatot jelentet meg az állambiztonsági szervekkel együttműködőkről, illetve a „megrendelőkről". Az Index közzétette Krakus Péter jelentéseit, amelyekhez egy átlagos érdeklődő jelenleg nemigen juthat hozzá. Péntekre több százzal bővül a Political Capital politikai szakértői intézet eredetileg 19 névvel indult listája a beszervezettekről, a szervek tagjairól és a jelentések olvasóiról. A PC névsora kevés ügynökkel, annál több tartótiszttel és megfigyelttel gyarapodhat. Több kutató szolgált forrásmunkákkal, és aktív feltáró munkába kezdtek a nyomásgyakorlás, végső soron a teljes nyilvánosság elérése céljából. A már nyilvános adatbázisok alapján összeállított névsorban tegnapra már hatvan személy neve volt megtalálható, némi korrekcióval. Levették az eredeti listáról Fazakas Szabolcs, Járai Zsigmond és Szalay Gábor nevét, mivel úgy ítélték meg: ténykedésük nem számított ügynöki tevékenységnek. Felkerült viszont a listára Szita Károly, Kaposvár polgármestere, aki a Történeti Hivatal dokumentumai szerint az 1980-as években Krakus Péter fedőnéven, III/II-es titkos megbízottként írt jelentéseket. Szita ezt tagadja, manipulált dokumentumokról beszél, és azt állítja: jogi útra tereli az ügyet. Érintettségét ugyanakkor igazságügyi írásszakértői vélemény és a Nemzetbiztonsági Hivatalnak az az állásfoglalása is erősíti, hogy a beszervezettséget bizonyító iratok eredetisége megkérdőjelezhetetlen. A közvélemény ugyanakkor egyelőre keveset tudhat a levéltárban lévő adatokról. Közéleti szereplőknél a szaklevéltár jelenleg csak „az ügynök azonosításához szükséges adatokat" adja ki az érdeklődők számára, így munkatársunk is - aki megkapta a Szita Károlytól kért adatokat - csak a beszervezési karton és a munkadosszié fedőlapjának másolatát vehette át. A jelentésekbe a mostani szabályok szerint csak az engedéllyel rendelkező kutatók tekinthetnek be. Beletekinthetnek a megfigyeltek is, de csak a rájuk vonatkozó részeket ismerhetik meg. A Krakus-ügyet kirobbantó Index ennek ellenére tegnap nyilvánossá tette a jelentések tartalmát. A 44 kézzel írt jelentés többsége a katonai objektumok környékén zajló eseményekről, külföldi állampolgárok mozgásáról szól. Ám emellett számos jelentés tartalmazott politikai információkat is. Krakus többször foglalkozott azzal, hogy munkahelyén, a Somogy megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomáson munkatársai miként kommentálták a lengyelországi szükségállapot bevezetését. A jelentésekben számos utalás található Krakus személyes környezetére. Feljegyzéseiben név szerint megemlékezett több középiskolai osztálytársáról, évfolyamtársáról. Közülük volt, akire arab és nyugati kapcsolatai miatt, akadt olyan is, akire a Kőszeg utcai szomszédság miatt terjesztette ki figyelmét. A doszsziéban lévő kimutatás szerint a megbízók összesen 25 személyt vettek fel a Krakus által megfigyeltek nyilvántartásába, ám volt, akiről nyolc jelentés is közölt információkat. Krakus beszámolt arról is, mikor költözött el szüleitől, mikor készült államvizsgájára, mikor hívták be tartalékos katonai szolgálatra, és mikor született meg gyermeke. Ezek megegyeznek Szita Károly életrajzi adataival. A jelentésekben olyan privát eseményekről is szerepelnek részletes információk, mint húgának esküvője, amire még az NSZK- beli rokonok is Kaposvárra látogattak. Az egyelőre csak a szakértők számára kutatható - ennek ellenére mégis kiszivárgó - aktákról szóló törvény módosítása a jelentéseket az átlagpolgár számára is hozzáférhetővé tenné. Ez azonban még egy gyors döntés esetén is hosszan elhúzódó procedúra lenne. A levéltárnál a forgalom már most is az átlagosnak a háromszorosa, ráadásul a napokban jár le a még a szolgálatoknál, minisztériumoknál lévő iratok átadásának határideje, így egyre nehezebben tudják csak ellátni eredeti, levéltári feladataikat. Ez bővülne azzal, hogy ezt az irdatlan mennyiségű dokumentumot számítógépre kellene vinni, miközben folyamatosan ki kell szolgálni a kutatókat és az érdeklődőket. Haszán Zoltán-Nyusztay Máté A közvélemény még keveset tudhat a levéltárban lévő adatokról Érdekvédelmiek levele Gyurcsánynak Továbbra is indokolt a köztisztviselői jogállás és a szolgálati jogviszony elkülönülő szabályozása a közszféra más ágazataiban foglalkoztatottakétól - állítják a köztisztviselők és a rendvédelmiek szakmai és érdekvédelmi szervezetei. A miniszterelnöknek írt levelükben világossá teszik: nem fogadják el sem az egységes közszolgálati törvény koncepcionális megalapozottságát, sem az egységes törvény megalkotására vonatkozó szabályozási elgondolásokat és módszereket. Ugyanakkor részt kívánnak venni a közszolgálati foglalkoztatással kapcsolatos szabályok korszerűsítésében. A közszolgálat húsz szakszervezetének és két szakmai szövetségének - a levél aláíróinak - álláspontja szerint a korszerűsítésnek a nagyobb teljesítményre képes, szolgáltató állam megteremtését kell eredményeznie. Mindezek alapján kulcskérdésnek tekintik, hogy a kormány egyértelművé tegye: a rendvédelmi és a közigazgatási feladatok ellátása az állam közhatalmi funkcióinak gyakorlását jelenti. Fontosnak tartják, hogy megszűnjenek a közszférában dolgozók közötti indokolatlan és bizonyíthatóan méltánytalan különbségek. Ezért megtévesztőnek és morálisan is kifogásolhatónak tartják azokat az ismétlődő állításokat, amelyek szerint a rendvédelem és a közigazgatás területén dolgozókat az úgynevezett privilégiumaikhoz való ragaszkodás, a megszerzett előnyök tartósításának szándéka motiválja akkor, amikor az egységesítő szabályozással kapcsolatos ellenvetéseiket hangoztatják. Mindazonáltal kezdeményezik, hogy az alkalmazottak kötelezettségeikkel és felelősségükkel arányosan részesüljenek a különböző béren kívüli juttatásokból és más kedvezményekből. Meggyőződésük szerint azonban - olvasható a levélben - a különböző juttatások indokolt egységesítése, a jogintézmények harmonizációja nem teszi szükségessé, az össze nem hasonlítható munkakörülmények, az egyformán nem érvényesíthető követelmények, az eltérő teljesítménybeli elvárások pedig nem teszik lehetségessé a foglalkoztatási jogviszonyok egyetlen, egységes törvénybe való foglalását. K. J. E. Maradt az akadályok többsége Pertik a mozgássérültek a közintézményeket Közintézmények, illetve fenntartóik sora számíthat arra, hogy pert indítanak ellenük a mozgássérültek. Az érdekvédők egyelőre ellenőrzik a bejelentéseket, hová nem tudtak kerekes székükkel bejutni. Több mint ötven bejelentés gyűlt össze a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületeinek Szövetségénél olyan intézményekről, amelyek állítólag nem tudtak eleget tenni akadálymentesítési kötelezettségüknek. A tagszervezetek beszámolói szerint ezeken a helyeken csúsztak ki a fenntartók a törvény szabta határidőből - azaz januárig semmilyen formában nem oldották meg, hogy az épületeket a kerekes székesek is használhassák. A szövetség, miként arról korábban már beszámoltunk, még januárban kérte fel a tagságát arra, hogy készítsék el azon intézmények jegyzékét, ahová nem tudnak bejutni, mert a becslések szerint a középületek csak 25-28 százalékban tettek eleget akadálymentesítési kötelezettségüknek. Igaz, a kép településtípusonként más, a fővárosban például jobb a helyzet, mint a kistelepüléseken, de épületcsoportonként is van eltérés. Miként azt lapunk a szövetségtől megtudta, elsősorban a különböző hivatalok, az önkormányzatok, a posták és a földhivatalok épületei nem alkalmasak a mozgássérült ügyfelek „fogadására". Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium a január elsején lejárt határidőt meghosszabbítaná a törvénysértő állapot utólagos elkerülése érdekében. Bár Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter szerint sohasem lesz Magyarországon minden középület teljesen átjárható a fogyatékosok számára, ezért azt szeretnék elérni, hogy a közszolgáltatások legyenek mindenütt hozzáférhetők a fogyatékosoknak. Vagyis a fizikai akadálymentesítés mellett az információkhoz való hozzáférést akarják megkönnyíteni számukra. Az érintettek szerint azonban minden „módosítás" csak afféle újabb „kibúvó", nincs ugyanis semmilyen következménye annak, ha bárki törvényt sért. A perekkel éppen ezért fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a kérdés korántsem oldódott meg, a mozgássérültek közlekedése, mindennapi élete továbbra is igen nehéz. Az érintettek egyébként már az intézmények hozzáállását is elfogadhatatlannak tartják. A szövetség egyik - neve elhallgatását kérő - vezetője lapunknak arról beszélt ingerülten: véleménye szerint más, ennél jóval kisebb súlyú ügyekben már régen parlamenti bizottságot állítottak volna föl, a mozgássérültek gondjai azonban, úgy látszik, hidegen hagyják a politikusokat. Az érintettek már arra sem látnak valódi garanciát, hogy az újabb határidőre elkészülnek majd az akadálymentesítéssel. 2010-ben viszont egy újabb határidő jár le: ez ugyanis a tömegközlekedés teljes akadálymentesítésének időpontja. Kun J. Viktória A TÁRCA SZÁMÍTÁSAI SZERINT az átalakítási támogatásra alig nyolcszáz település jelentkezett, de azoknak is, amelyek az első szűrőn átjutottak, mintegy 80 százaléka olyan építési tervekkel állt elő, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak, vagyis a fogyatékosok számára továbbra is használhatatlan módon akarták volna átjárhatóvá tenni az épületeket. (Munkatársunktól) Minden „módosítás" csak újabb „kibúvó"