Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-17 / 40. szám

2005. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK NÉPSZABADSÁG Orbán: A nagyotmondás éve volt Orbán Viktor szerint az elmúlt évben ismét kisebbek lettünk, de most már nem „azt a nótát hozza a szél, hogy merjünk kicsik len­ni", hanem azt: nem az számít, hogy mekkorát nőttünk egy év alatt, hanem az, hogy ki tud nagyot mondani. A volt miniszterelnök szerdán a Kör­csarnokban már hetedik alkalommal mondott országértékelő beszédet, amelynek kezdetén a nagyotmondás kapcsán - Gyurcsány Ferenc nevének em­lítése nélkül - azt mondta, hogy az ajtó­félfán a rovátkák helyett már itt vannak a „hantaméták", a modern Magyaror­szágot pedig most már hantaméterek­ben kell mérni. A Fidesz elnöke felidézte Gyurcsány Ferenc a Fidesznek címzett bírálatát, amely befelé forduló, bezárkó­zó, nacionalista, klerikális jelzőkkel illet­te az ellenzéki pártot. Ezzel állította szembe azt a kijelentést, hogy „Magyar­­országon nagy a jólét".­­ Ez a kijelentés három kantaméter egységet is megér - tette hozzá. Orbán beszélt arról, hogy országjárá­sa során olyan véleményeket hallott, hogy az ország vezetői egyszerűen nem tudják, hol élnek. Az MSZP-SZDSZ ko­alíció kormányzását pedig egy viccel jellemezte: a vak zongorista megkérdezi a nagyothalló dobostól egy rendezvé­nyen: „Táncolnak már?" - „Miért? Ze­nélünk?" A volt miniszterelnök szerint a nagyotmondás ellenére a színházi függöny mögött felsejlik az igazi Ma­gyarország képe, s ez kevés okot ad a vidámságra. A Fidesz által sulykolt sta­tisztikai adatokat ismertette a Körcsar­nokban: az elmúlt év során Magyaror­szágon egymillió olyan honfitársunk lett, akinek a rezsi kifizetése után 3400 forintja marad havonta; hárommillióan havi 23 ezer forintnál kisebb összegből élnek, az adók pedig a 2002-es kor­mányváltás óta 33 alkalommal emel­kedtek. Orbán Viktor szerint 2004 a ráfi­zetés éve volt. Csökkent a bérek reálér­téke, nőtt a munkanélküliség, a nyugdí­jasoktól pedig az áfa- és a gyógyszerár­­emeléssel kétszeresen is visszavették azt, amit számukra juttattak. Orbán azzal is vádolta a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány-kormányt, hogy szembeállították a falut a várossal, a sze­gényeket a gazdagokkal, a határon túli magyarokat a határon inneniekkel, az egyházakat, az „idősödő nőket" (utalás Gyurcsány Ferenc egyik megjegyzésére) és a tisztségviselőket pedig megfélemlí­tették. Hallgatóságának azt javasolta a kormányzati szózuhatag és a nagyot­mondás ellen, hogy ilyen esetben a „leg­jobb orvosság a nagyothallás". A volt miniszterelnök hosszasan be­szélt a polgári, azaz Fidesz-kormány eredményeiről is, szívfájdalomnak ne­vezve azt a lelki változást, amit 1998 elő­idézett. Ma miért arról szól a közbeszéd, hogy mit miért nem lehet megtenni? - ostorozta a hatalmon lévőket. Szerinte elsősorban nem kormányváltásra van szükség (bár annak is eljön az ideje - je­gyezte meg), hanem a magyar lelkűlét megerősödésére, életerőre, lelki erőre, önbizalomra. Az elmúlt év értékelését követően a volt miniszterelnök Kudlik Júlia és Rákay Philip felvetéseire az államadósságról, a falvak és Budapest helyzetéről, valamint az egészségügyről beszélt. Ennek során arra hívta fel a figyelmet: azokon a terü­leteken, ahol bajok vannak, nincs szük­ség csodákra. A szocialistáknak a polgá­ri kormány által már elkészített „polgári receptet" kellene alkalmazniuk. „El van adva a jövő, barátaim! Az utolsó pillanatban vagyunk, önálló, nemzeti érdekeket képviselő politikára van szükség" - hangoztatta az állam­­adósság kapcsán, amely az elmúlt év­ben a statisztikák szerint 3500 milliárd forinttal nőtt. - Ha két órát ülnek a Kör­csarnokban a beszélgetés nézői, ez idő alatt 500 millióval nő az adósság, holott nem ettek, nem ittak, nem vásároltak. Egy SMS-ben érkező üzenet kapcsán közölte: ő sem tartja elfogadhatónak az EU részéről a morális kioktatást, de az unióban vannak világbajnokok, s mi nem tudjuk teljesíteni még a szintidőt sem, így egész Európa rajtunk nevet. A gazdáknak azt üzente: „Mi velük va­gyunk!" Beszédében Orbán egyetlen alkalom­mal sem bírálta a Kádár-rendszert, sőt az egészségügy, illetve a kórház-privatizá­ció kapcsán kijelentette (még akkor is, ha ezzel kádárista jelzőt vesz magára): még­is, kik építették a kórházakat a Kádár­rendszer idején? A mai nyugdíjasok. S ez azt jelenti, hogy a kórházak köztulajdon­ban vannak. Szerinte a kórház-privatizá­ciós népszavazás eredménye, azaz két­millió szavazat után senki nem gondol­hatja, hogy a kormány meg akarja gyúj­tani saját házának tetőgerendáit, azaz egészségügyben nemzetpolitika helyett üzletpolitikát valósít meg. Orbán nem mulasztotta el az alkal­mat, hogy a nők diszkriminációjáról is szóljon. Most már nem említette, hogy sehol másutt nem ennyire kirekesztettek a nők, azt viszont megismételte, hogy a gyermeknevelésre készülők nem kap­nak munkát. A 33-34 százalékos uniós szinthez képest ráadásul hazánkban öt százalék alatti a részmunkaidőben fog­lalkoztatottak aránya. Az adózásról szólva az szja-rendszer „elfelejtését", helyébe a családi adózás állítását javasolta. A béremelésekre vo­natkozó kérdésre válaszolva tévesnek minősítette azt a felfogást, hogy a bérek növekedése rontaná a versenyképessé­get, különben sem az a baj, hogy túl ma­gasak volnának a bérek hazánkban. A gazdaság állapotáról szólva Orbán a munkabarát (polgári) modellt állította szembe a „spekulációbarát" rendszerrel, amely szerinte a baloldali kormányokat jellemezte-jellemzi. - A spekuláló és az ügyeskedő a múlt figurája. Nem enged­hetjük meg, hogy visszajöjjön - figyel­meztetett. Orbán szerint a legutóbbi parlamenti választás azt mutatta, hogy a jobboldal­nak nem az emberek meggyőzésére, ha­nem a meghallgatásukra és a megérté­sükre kell összpontosítania, így 2005-öt a „nemzeti konzultáció évének" tervezi. „Mindenkihez el fogunk jutni" - mond­ta. Végezetül azt ajánlotta: sose adjuk föl, hiszen a ma kormányzók nem tud­ják annyita tönkretenni az országot, hogy a polgári oldal ne tudná rendbe tenni.Csuhaj Ildikó-Haszán Zoltán A helyzet nem ennyire vicces Mi nem tudjuk teljesíteni a szintidőt Mindenkihez el fogunk jutni Árnyékboksz a Körcsarnokban Nem vonattal vagy metró­val érkezett Orbán Viktor idei évértékelő beszédére, amely koreográfiájában csak ebben különbözött az el­múlt másfél hétben megtar­tott országjáró turnéjától. A Körcsarnok előtt sokan gyűltek össze abban a re­ményben, hogy jegy nélkül is be tudnak jutni, ám erre nem volt esélyük. Kényte­len-kelletlen beérték azzal, hogy autogramot kaptak az érkező jobboldali politiku­soktól és a Fidesz rendezvé­nyein törzsvendég zené­szektől, focistáktól. Orbán ezúttal sem hasz­nált pulpitust. A körben ülő nézőkhöz egyszerre beszélt egy olyan emelvényen, amely leginkább egy boksz­­ringre emlékeztetett - igaz, kötelek és ellenfél nélkül. Le­het, hogy ez váltotta ki belőle azt a viccet is, amelyet a mostani kormányra értett: sakkozni bokszolókkal sze­retnek, bokszolni viszont sakkozókkal. Úgy látszik, Orbán az árnyékbokszolást kedveli, ezért nem reagált Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédére az Országgyűlés­ben, inkább itt, a Körcsarnok­ban. A fő téma mégsem Gyurcsány évértékelője volt, hanem mindaz, amit vidéki turnéján Orbán már érintett, illetve, amit a Fidesz kérésére SMS-ben vagy e-mailben küldtek be az érdeklődők. „Az Ön szerint mitől kellene szólnia Orbán Viktor évérté­kelő beszédének?" - kérdésre a jelek szerint azért nem pon­tosan olyan témák érkeztek, mint amiket a pártelnök fon­tosnak tartott. Hiszen míg például a miskolci állomás kiemelt témája a nők helyze­te volt, addig a 30 ezer vok­solónak csak négy százaléka tartotta ezt fontosnak. Az is kiderült, hogy az ügynökök és a listák szinte egyáltalán nem érdeklik az Orbán be­szédére kíváncsiakat, így er­ről - ellentétben a nők hely­zetével - a Fidesz elnöke nem is beszélt. A sok, de már kipróbált viccel átszőtt beszédben Or­bán számos adatot említett, amelyekből azt a következte­tést vonta le - katasztrofális állapotban van az ország. Az est nagy részében képet kap­hattunk arról, hogy milyen lehetett Orbán akkor, amikor ideiglenesen átvette a felc­­súti focicsapat edzői teendőit és az öltözőben lelkesítette győztes meccsre a játékosait. A politikai show idején Or­bán Viktor ezzel a lelkese­déssel fordult a hallgatósága felé, miközben egy pillanatra sem állt meg, hogy a körben ülők közül senki ne érezze magát megsértve azzal, hogy a hátát fordítja neki. A bekiabálásoktól mentes rendezvényen a kormányfő egyszerre szólt a falusiakhoz és a budapestiekhez, így a közönség soraiban ülő budai újságoő által „lepanelproli­­zott" lakótelepiekhez, a te­remben lévő és az épület előtt még egy rövid ideig to­­porgó nyugdíjasokhoz. A sport iránti szeretet visszaköszönt az egyik leg­nagyobb tapsot kiváltó beje­lentésből is: ha még egyszer lehetőséget kap karrttányzás­­ra a Fidesz, akkor bevezetik a kötelező napi testnevelés­órákat az iskolákban. A beszéd végén hosszas taps kísérte a volt kormány­főt. A helyszínen lévők elége­dettek voltak a hallottakkal. Orbán magabiztos volt, és elégedettnek is tűnt. Egy férfi azt mondta: „Erre varrjon gombot Gyurcsány!" Haszán Zoltán Helykeresés Panasz­beszédek Hiller István, az MSZP elnöke: - Prog­rambeszéd áll szemben egy panaszbe­széddel; a sikeres Magyarország képe áll szemben a szomorkodó Magyaror­szág képével. Az ellenzék vezére egy so­rozatban mondta el, amit korábban öt részben hallottunk tőle. Új javaslatot nem tett, még a meghirdetett „új kap­csolat" is az MSZP-elnök tavalyi prog­ramja. Visszatetszést keltő a megélheté­si adatokra épülő érvelés, hiszen 2001-re vonatkozó adatokat hallhattunk, me­lyek azt az állapotot tükrözik, amelyet éppen az Orbán-kormány hagyott itt. Visszatetsző az államadósságra hivat­kozás is, hiszen a Fidesz adócsomagja ezermilliárd forintnyi azonnali adósság­­emelkedést jelent. Két politika feszül tehát egymásnak: az egyik kormányoz és teljesít, a másik szomorkodik és visz­­szasll Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. - Na­gyon színvonalas Kádár-paródiát hall­hattunk Orbán Viktor lakossági fóru­mán. Én megfontolom az előadó taná­csát, mely szerint „nagyot mondásra na­gyothallás a gyógyű". Gémesi György, az MDF elnökhelyet­tese: - Jól tükrözte a beszéd az ország mai állapotát, a javasolt megoldásokról viszont eltér a véleményünk. A két nagy párt kommunikációs csatájának kö­vetkezményeként mindkét oldalon hall­hatunk populista megnyilvánulásokat, nem volt ez másként Orbán „nem telje­sen jobboldali elemeket is tartalmazó" beszédében sem. Ehhez képest az MDF egy korszerű konzervatív gazdaságpo­litika megvalósításában látja a kiutat, egy új jobboldali politika alapjait. Ny. M. Esélyek, családok, gyanús lakások Hat évvel, 2010. december 31-ig hosz­­szabbította meg a közszolgáltatási épü­letek akadálymentesítésének határide­jét tegnap a kormány. A szociális mi­niszter tegnap a kormányszóvivői tájé­koztatón elmondta: a határozat célja, hogy a közszolgáltatásokhoz mindenki egyenlő eséllyel férhessen hozzá, s ne csak fizikai értelemben. Példaként a jel­tolmácsolást említette Göncz Kinga. Mint mondta, egyes esetekben, például az iskolában a szolgáltatások elérésé­hez teljes akadálymentesítésre lesz szükség, míg például az ügyfélszolgá­latoknál nem az a fontos, hogy valaki az egész épületben tudjon közlekedni, hanem az, hogy hivatali ügyeit el tudja intézni. Ma a középületek harmada akadálymentes (miközben törvény kö­telezte arra a hivatalokat, hogy 2004. december 31-ig mindenütt könnyen be­juthassanak a mozgássérültek), az idén mintegy ezer épületet tesznek azzá. A családon belüli erőszak elleni lépé­sekről szólva Göncz Kinga elmondta: a távol tartás intézményének bevezetésé­vel kapcsolatos alkotmányos aggályai­ra a kormány továbbra is keresi a meg­oldásokat. A miniszter szerint egy-két hónapon belül valószínűleg más intézkedések révén is segítséget kaphatnak az áldo­zatok. Létrehoznak ugyanis egy krízis­telefonközpontot, ahol 24 órás diszpé­cserszolgálat várja az ország minden területéről a hívásokat, a kórházakban pedig szociális munkások segítenek majd a bántalmazott gyerekeknek, továbbá tanácsadó szolgálatokat is in­dítanak, hogy segítsenek kezelni példá­ul a válás idején fellépő problémákat. Minden régióban lesz olyan hely, ahol a gyermektelen vagy az erőszaknak ki­tett nőket befogadják, a legveszélyezte­tettebbeknek pedig olyan „menedékhá­zat" alakítanak ki, amelynek címe tit­kos lesz. A többi napirendről szólva a kor­mányszóvivő bejelentette: a kabinet újabb törvénymódosítást kezdeményez a lakásmaffia ellen. Ennek értelmében az ügyvédek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők is hozzáférhetnének a Belügyminisztérium adatbázisához, és így azt is ellenőrizhetnék, valódi-e az ügyfél személyazonossága, s a tulajdo­ni lapokhoz is internetes hozzáférést kapnának. Emellett földhivatalok ellen­őrizhetnék, valódi-e az ügyvédi ellen­­jegyzés. Batiz András beszámolt arról is: tör­vényjavaslat készült arról, hogy az ügyfél az aláírást követő két héten belül jogkövetkezmény nélkül elállhat a biz­tosítások, befektetések, hitelügyletek internetes és telefonos értékesítésre vo­natkozó szerződésétől. A kormányülésen elhangzott, hogy március 1-jétől Kiss József lesz az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elnöke, N. Sz. Ma választanak elnököt a Duna TV-ben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A közszolgálati médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kura­tóriumi elnöksége ma - háromnegyed év alatt immáron már negyedszer - kí­sérletet arra, hogy elnököt jelöljön a Du­na Televízió élére. A testület hétfőtől szerdáig hallgatta meg elképzeléseikről a tisztségre pályá­zókat. Ha a szocialista párt és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának három-három, az MDF- és az SZDSZ- frakció egy-egy delegáltjából álló elnök­ség kétharmados vokstöbbséggel meg tud egyezni a jelöltről, akkor a két órával később kezdődő, társadalmi szervezetek jelöltjeivel kiegészült nagykuratórium hozhatja meg a végső döntést. Emlékezetes: Pekár István tévéelnök négyéves megbízatása tavaly szeptem­ber 22-én járt le - azóta ügyvezető irá­­nyítja a közszolgálati médiumot. Cikk a Duna Tv-ről a 14. OLDALON

Next