Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-30 / 73. szám

2 2005. MÁRCIUS 30., SZERDA RÖVIDEN Bokros: Ha szégyellik a csomagot, akkor nem Bokros Lajos volt pénzügyminiszter kedden egy televíziós műsorban kö­zölte: nem vette át a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából neki ado­mányozott kitüntetést. A Magyar Köztársasági Érdemrend középke­resztjének polgári tagozatát a követ­kező indoklással adták volna át: „Dr. Bokros Lajos közgazdásznak, egye­temi docensnek, a közgazdaságtudo­mány kandidátusának, a közgazda­ságtudomány, ezen belül a pénz­ügyek terén végzett sokoldalú elmé­leti és gyakorlati tevékenysége, okta­tói munkássága elismeréseként”. Bokros azt kifogásolta, hogy az in­doklásban nem szerepel pénzügymi­niszteri tevékenysége. Ha még most is szégyellik a nevéhez köthető cso­magot - mondta -, akkor nem az év­forduló tizedik évében kellett volna őt kitüntetésre felterjeszteni. (MTI) Gusztos indul az SZDSZ OT elnöki tisztségéért Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivő meg­pályázza pártja Országos Tanácsának elnöki tisztségét. A politikus elmond­ta: úgy érzi, van benne annyi energia, munkakedv és lendület, hogy az ed­diginél is többet tegyen a liberálisok sikeréért. Az OT-t jelenleg Pető Iván vezeti. Az új OT-t a tisztújító küldött­­gyűlés után két hónapon belül kell megválasztani. (MTI) Módosítják az adatvédelmi törvényt A parlament kedden kezdte meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosításának általá­nos vitáját. A kormányjavaslat a köz­­igazgatási döntés megalapozását szolgáló adatok védelmét a hatályos húsz évről tíz évre, illetve egyes ese­tekben még kevesebbre csökkentené, alsó időkorlát nélkül. A jövőben a döntések meghozatala után az azokat előkészítő iratok nyilvánosságát nem lehetne automatikusan korlátozni; a közigazgatási szervnek bizonyítania kellene, hogy az adott adat megisme­rése veszélyeztetné működésének törvényes rendjét. A javaslat az inter­net elterjedése miatt azt is tartalmaz­za, hogy bárki elektronikusan is igényt nyújthasson be közérdekű adatok megismerésére, és ezt az igé­nyét csak az adatvédelmi törvényben meghatározott esetekben lehessen el­utasítani. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG Tovább sajtolt szőlőügyek „Lejárt a »nyuszi ül a fűben« politikája, Orbán Viktor azonban még mindig nyuszi módjára lapít” - fogalmazott teg­napi sajtótájékoztatóján a szocialista párt szóvivője. Nyakó István arra utalt, hogy a volt miniszterelnök még mindig nem kért helyreigazítást az Élet és Iro­dalomtól (ÉS). Az MSZP a hetilap cikk­sorozatának ismeretében továbbra is választ vár kérdéseire: Segített-e Orbán Viktor a felesége által is tulajdonolt cég­nek állami támogatáshoz jutni? Latba vetette-e politikai hatalmát annak érde­kében, hogy a családi vállalkozás gazda­godjon? Tervezte-e a közös cég, hogy a választások után a Tokaj Kereskedőház Rt. egy részét „elprivatizálják”? Szándé­kában állt-e Orbán Viktornak, hogy egy 2002-es választási győzelem után szét­darabolva a Tokaj Kereskedőházat, ab­ból „kiprivatizálják” a borkutatót? Mondta-e mindazt, amit idéztek tőle az ÉS-ben? Nyakó szerint kézenfekvő, hogy Orbán Viktornak van mitől tarta­nia, ezért nem kér helyreigazítást. Az MSZP ragaszkodik a vizsgálóbizottság sürgős felállításához, és bízik abban, hogy a kezdeményezést a Fidesz is tá­mogatja, mert ez nem Fidesz-ügy, ez Orbán-ügy, a mindenkori miniszterel­nöki funkció hitelének ügye, s ha a lap információi igazak, akkor az Orbán csa­lád ügyei miatt ez a funkció beszennye­ződött - közölte a szóvivő. Hamarosan, elképzelhető, hogy még a héten peres eljárás indul az Élet és Iro­dalom,­lletve mindazok ellen, akik ha­mis állításokat fogalmaztak meg Orbán Viktorral szemben a Tokaj Kereskedő­ház-ügy kapcsán- hangzott Révész Má­riusz, a Fidesz szóvivőjének válasza egy tegnapi sajtótájékoztatón. A Fidesz szó­vivője egyértelművé tette, hogy büntető-, iletve polgári peres eljárás útján vesz­nek jogi elégtételt. Révész Máriusz sze­rint politikai boszorkányüldözés folyik Orbán Viktor ellen, a szocialisták „gyá­ván, sunyi módon kérdeznek, illetve su­gallnak”.­­ Annak ellenére teszik ezt, hogy a Fidesz elnöke egy hete tételesen cáfolta az ellene felhozott vádakat. Or­bán Viktor elmondta, hogy semmilyen taggyűlésen nem vett részt, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett, a Tokaj Kereskedőházról pedig az volt a Fidesz­­kormány álláspontja, hogy a tartósan ál­lami tulajdonban maradó társaságok listáján kell tartani. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány vonta ki ebből a körből a Tokaj Kereskedőházat - közölte a sajtótájékoztatón Révész Máriusz. Az ellenzéki párt szóvivője arról nem beszélt, hogy a Fidesz-frakció mikor kezdeményezi hivatalosan is­­ az MSZP- nek szánt válaszlépésként - parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a T. Ház­ban a Tokaj Kereskedőház „bújtatott privatizációja” kapcsán. Mint emlékeze­tes, Répássy Róbert több mint egy hete sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ja­vasolják parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását az ügyben,­­ szerintük ugyanis „a bújtatott privatizáció első lé­péseként a Medgyessy-Gyurcsány-kor­­mány a Forrás Rt.-t ár alatt eladta Leisztinger Tamásnak, Gyurcsány Fe­renc „miliárdos társának”, aki ezzel megszerezte a Tokaj Kereskedőház 25 szá­zalékát, valamint ezzel az elővételi jogot a ke­reskedőház fennmara­dó részére”. Információ­ink szerint a Fidesz­­frakció azért nem kezde­ményezte még hivatalo­san a vizsgálóbizottság felállítását, mert szeretnék tudni, hogy a szocialisták által megalakítani javasolt, Orbán Viktor szerepét vizs­gálni hivatott parlamenti bi­zottság milyen kérdésekkel kíván foglalkozni, és mlyen információik vannak a szoci­alistáknak. Fidesz-körökben arról is gondolkodnak, hogy javasol­ják-e egy másik, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi cégeinek állami megrendeléseit feltérképező parlamenti vizsgá­lóbizottság létrehozását. Erről még nem döntöttek. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA Orbán jövedelme jórészt hiteltörlesztésre megy Az Orbán család életében komoly szerepük lehet a tokaji befektetéseknek, hiszen a volt miniszterelnöknek és öt gyermeküket nevelő feleségének vagyonbevallásuk alapján Orbán Viktor képviselői fizetése és pártelnöki tiszteletdíja nyújt állandó ha­vi jövedelmet. Ez összesen 872 ezer forint, amiből adózás után legfeljebb mintegy 500 ezer forint körüli összeg maradhat. A házaspárnak 2,5 millió forint tartaléka van - ez 2002-ben tízmillió forint volt - az egyik pénzintézetnél. Ugyanakkor tör­lesztik a 2002-ben felvett 20 millió forintos jelzáloghitelt, illetve Lévai Anikó va­gyonnyilatkozata szerint azt az ötmillió forintos jelzá­loghitelt is, amelyet tavaly decemberben vettek fel a felcsúti házépítésre. A törlesztőrészletek kifizetése után tehát a családfő jövedelméből alig marad valami, s bár kiegészítik ezt a gyermekek után járó támogatá­sok, e kalkuláció alapján aligha nélkülözhetők az esetleges üzleti alapú jövedelmek. A feleség, dr. Lévai Anikó nevén összesen 19 in­gatlan van, ebből tizenhármat 2001 őszén vásárolt. Az ingatlanok többsége legelő, szántó és rét. A ko­rábbi bevallásokban nem lelhető fel a 2002-ben vásárolt 197 négyzetméteres alcsúti kert, gazdasá­gi épülettel. Az ÉS cikksorozatában említett Hegyalján - ne­vezetesen Sárazsadányban - 69 649 négyzetméte­res szántó és szőlő 70/100-ad része Lévai Anikóé - egy vagyonnyiatkozati megjegyzés szerint a rajta található szőlőültetvény viszont nem az ő tulajdona. Szintén Sárazsadányban egy 2478 négyzetméteres belterületi ingatlant is birtokol a volt kormányfő felesége, továbbá három, ösz­­szesen 33 843 négyzetméternyi, külterületi szőlő van Orbán feleségének nevén. Lévai Anikó ez év január 19-én megvált a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi Szolgáltató Kft.-ben meglévő 20, majd 25 százalékos, 10 millió 750 ezer fo­rintos üzletrészétől. A vevő Kékessy Dezső, az Egy lap Orbán vagyon- Orbán-kormány volt párizsi nagykövete volt, nyilatkozatából HASZÁN ZOLTÁN Tokaj visszapillantó tükörben­­ mindenki mást lát A Szárhegy-dűlő Kft. volt és jelenlegi tagjai ■ Lévai Anikó - Orbán Viktor fele­sége, Kékessyvel és Madarásszal együtt szállt be a társaságba 1997­ május 28-án, idén januárban eladta üzletrészét. ■ Kékessy Dezső - üzletember, az Orbán-kormány volt párizsi nagykö­vete, a társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: többségi. Veje vette meg Orbánék Haris közi laká­sát, lapinformációk szerint a piaci ár felett. ■ Duda Attila - alapító, közös ügy­védi irodája van a Szárhegy Dűlő Kft. másik alapító tulajdonosával, Szász Attilával. ■ Szász István Attila - alapító, Du­dával közös ügyvédi irodája van, itt dolgozott korábban Lévai Anikó. A Madarász László­­ egykori Posta­bank-vezér, a társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke­ je­lentős. HIRDETÉS Fiúk, nyerjetek! F­izetünk minden gólért! Ha válogatottunk nyer a Magyarország-Bulgária világbajnoki selejtezőn, a Nemzeti Sport minden magyar góllövőnek gólonként 2 000 000 forintot fizet. Haj gyúrok! rama Munkatársunktól Az utókor engem fog igazolni - jósolta 2000 áprilisában a Népszabadságnak adott interjújában Kékessy Dezső ak­kori párizsi nagykövet. Az Orbán csa­lád barátjaként ismert egykori üzlet­ember a Fidesz-kormány politikai ki­nevezettjeként foglalta el a hagyomá­nyosan fontos párizsi nagyköveti posz­tot, s egyik első intézkedésével megvál­toztatta a Horn-kormány idején hozott döntést: a követség felújítására meg­szavazott 410 millió forintból nagykö­veti rezidenciát építtetett az elegáns Foch sugárúton. Eközben az épületből kiszorult nagykövetséget méltatlan helyen, egy 1928-ban épült, s egykor az emigráció kulturális találkozóhely­ének számító Magyar Házban helyez­ték el. Az öt évvel ezelőtt nagy port ka­vart, a parlament külügyi bizottsága által is vizsgált ügyről Kékessy így nyilatkozott: a rezidencia a nagykö­vetség nélkülözhetetlen része, a nagy­követi tevékenység fontos színtere. Rezidencia alatt sokan valamilyen nagyköveti luxuslakást értenek, pedig az ennél jóval több, a diplomáciai élet fontos részét jelentő vacsorák, foga­dások megtartására a korábbi nagy­követi rezidencia alkalmatlan volt, ezért kellett a Horn-kormány idején hozott döntést módosítani és új, az itthonról kiutazó, magas rangú politi­kusok párizsi elhelyezésére is alkal­mas rezidenciát építeni. A Külügyminisztérium illetékesei már akkor is vitatták Kékessy önké­nyes akcióját, szólni azonban a korábbi miniszterelnök védelmét élvező nagy­követ ellen nemigen mertek. Tény azonban, hogy jó másfél évtizeddel a rendszerváltozás után még mindig nem sikerült a párizsi ingatlanügyeket rendezni, s az az óhaj, hogy egyetlen, európai színvonalon kialakított épü­letbe csoportosítsák át a diplomáciai és a kereskedelmi képviselet irodáit, valamint a protokolláris fogadóhelyi­ségeket és a konzulátust, továbbra is utópiának tűnik. A Bem rakparton készséggel elismerik, hogy a párizsi in­gatlanállomány nem biztosítja az or­szág megfelelő képviseletét, miközben ingatlanátalakításokra és -vásárlá­sokra az elmúlt másfél évtized alatt egymilliárd forintot költöttek. Az igaz­ság kedvéért el kell­ ismernünk: Kékessy nagyvonalú rezidenciaátala­kítása nem elkótyavetyélt pénz, az épület megőrizte értékét. Csak éppen a francia fővárosban dolgozó magyar diplomaták kényszerültek szuterén­­irodákba. Kékessy és az „eltérített” 410 millió NÉPSZABADSÁG

Next