Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-30 / 73. szám
2 2005. MÁRCIUS 30., SZERDA RÖVIDEN Bokros: Ha szégyellik a csomagot, akkor nem Bokros Lajos volt pénzügyminiszter kedden egy televíziós műsorban közölte: nem vette át a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából neki adományozott kitüntetést. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének polgári tagozatát a következő indoklással adták volna át: „Dr. Bokros Lajos közgazdásznak, egyetemi docensnek, a közgazdaságtudomány kandidátusának, a közgazdaságtudomány, ezen belül a pénzügyek terén végzett sokoldalú elméleti és gyakorlati tevékenysége, oktatói munkássága elismeréseként”. Bokros azt kifogásolta, hogy az indoklásban nem szerepel pénzügyminiszteri tevékenysége. Ha még most is szégyellik a nevéhez köthető csomagot - mondta -, akkor nem az évforduló tizedik évében kellett volna őt kitüntetésre felterjeszteni. (MTI) Gusztos indul az SZDSZ OT elnöki tisztségéért Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivő megpályázza pártja Országos Tanácsának elnöki tisztségét. A politikus elmondta: úgy érzi, van benne annyi energia, munkakedv és lendület, hogy az eddiginél is többet tegyen a liberálisok sikeréért. Az OT-t jelenleg Pető Iván vezeti. Az új OT-t a tisztújító küldöttgyűlés után két hónapon belül kell megválasztani. (MTI) Módosítják az adatvédelmi törvényt A parlament kedden kezdte meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosításának általános vitáját. A kormányjavaslat a közigazgatási döntés megalapozását szolgáló adatok védelmét a hatályos húsz évről tíz évre, illetve egyes esetekben még kevesebbre csökkentené, alsó időkorlát nélkül. A jövőben a döntések meghozatala után az azokat előkészítő iratok nyilvánosságát nem lehetne automatikusan korlátozni; a közigazgatási szervnek bizonyítania kellene, hogy az adott adat megismerése veszélyeztetné működésének törvényes rendjét. A javaslat az internet elterjedése miatt azt is tartalmazza, hogy bárki elektronikusan is igényt nyújthasson be közérdekű adatok megismerésére, és ezt az igényét csak az adatvédelmi törvényben meghatározott esetekben lehessen elutasítani. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG Tovább sajtolt szőlőügyek „Lejárt a »nyuszi ül a fűben« politikája, Orbán Viktor azonban még mindig nyuszi módjára lapít” - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján a szocialista párt szóvivője. Nyakó István arra utalt, hogy a volt miniszterelnök még mindig nem kért helyreigazítást az Élet és Irodalomtól (ÉS). Az MSZP a hetilap cikksorozatának ismeretében továbbra is választ vár kérdéseire: Segített-e Orbán Viktor a felesége által is tulajdonolt cégnek állami támogatáshoz jutni? Latba vetette-e politikai hatalmát annak érdekében, hogy a családi vállalkozás gazdagodjon? Tervezte-e a közös cég, hogy a választások után a Tokaj Kereskedőház Rt. egy részét „elprivatizálják”? Szándékában állt-e Orbán Viktornak, hogy egy 2002-es választási győzelem után szétdarabolva a Tokaj Kereskedőházat, abból „kiprivatizálják” a borkutatót? Mondta-e mindazt, amit idéztek tőle az ÉS-ben? Nyakó szerint kézenfekvő, hogy Orbán Viktornak van mitől tartania, ezért nem kér helyreigazítást. Az MSZP ragaszkodik a vizsgálóbizottság sürgős felállításához, és bízik abban, hogy a kezdeményezést a Fidesz is támogatja, mert ez nem Fidesz-ügy, ez Orbán-ügy, a mindenkori miniszterelnöki funkció hitelének ügye, s ha a lap információi igazak, akkor az Orbán család ügyei miatt ez a funkció beszennyeződött - közölte a szóvivő. Hamarosan, elképzelhető, hogy még a héten peres eljárás indul az Élet és Irodalom,lletve mindazok ellen, akik hamis állításokat fogalmaztak meg Orbán Viktorral szemben a Tokaj Kereskedőház-ügy kapcsán- hangzott Révész Máriusz, a Fidesz szóvivőjének válasza egy tegnapi sajtótájékoztatón. A Fidesz szóvivője egyértelművé tette, hogy büntető-, iletve polgári peres eljárás útján vesznek jogi elégtételt. Révész Máriusz szerint politikai boszorkányüldözés folyik Orbán Viktor ellen, a szocialisták „gyáván, sunyi módon kérdeznek, illetve sugallnak”. Annak ellenére teszik ezt, hogy a Fidesz elnöke egy hete tételesen cáfolta az ellene felhozott vádakat. Orbán Viktor elmondta, hogy semmilyen taggyűlésen nem vett részt, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett, a Tokaj Kereskedőházról pedig az volt a Fideszkormány álláspontja, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok listáján kell tartani. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány vonta ki ebből a körből a Tokaj Kereskedőházat - közölte a sajtótájékoztatón Révész Máriusz. Az ellenzéki párt szóvivője arról nem beszélt, hogy a Fidesz-frakció mikor kezdeményezi hivatalosan is az MSZP- nek szánt válaszlépésként - parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a T. Házban a Tokaj Kereskedőház „bújtatott privatizációja” kapcsán. Mint emlékezetes, Répássy Róbert több mint egy hete sajtótájékoztatón jelentette be, hogy javasolják parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását az ügyben, szerintük ugyanis „a bújtatott privatizáció első lépéseként a Medgyessy-Gyurcsány-kormány a Forrás Rt.-t ár alatt eladta Leisztinger Tamásnak, Gyurcsány Ferenc „miliárdos társának”, aki ezzel megszerezte a Tokaj Kereskedőház 25 százalékát, valamint ezzel az elővételi jogot a kereskedőház fennmaradó részére”. Információink szerint a Fideszfrakció azért nem kezdeményezte még hivatalosan a vizsgálóbizottság felállítását, mert szeretnék tudni, hogy a szocialisták által megalakítani javasolt, Orbán Viktor szerepét vizsgálni hivatott parlamenti bizottság milyen kérdésekkel kíván foglalkozni, és mlyen információik vannak a szocialistáknak. Fidesz-körökben arról is gondolkodnak, hogy javasolják-e egy másik, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi cégeinek állami megrendeléseit feltérképező parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását. Erről még nem döntöttek. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA Orbán jövedelme jórészt hiteltörlesztésre megy Az Orbán család életében komoly szerepük lehet a tokaji befektetéseknek, hiszen a volt miniszterelnöknek és öt gyermeküket nevelő feleségének vagyonbevallásuk alapján Orbán Viktor képviselői fizetése és pártelnöki tiszteletdíja nyújt állandó havi jövedelmet. Ez összesen 872 ezer forint, amiből adózás után legfeljebb mintegy 500 ezer forint körüli összeg maradhat. A házaspárnak 2,5 millió forint tartaléka van - ez 2002-ben tízmillió forint volt - az egyik pénzintézetnél. Ugyanakkor törlesztik a 2002-ben felvett 20 millió forintos jelzáloghitelt, illetve Lévai Anikó vagyonnyilatkozata szerint azt az ötmillió forintos jelzáloghitelt is, amelyet tavaly decemberben vettek fel a felcsúti házépítésre. A törlesztőrészletek kifizetése után tehát a családfő jövedelméből alig marad valami, s bár kiegészítik ezt a gyermekek után járó támogatások, e kalkuláció alapján aligha nélkülözhetők az esetleges üzleti alapú jövedelmek. A feleség, dr. Lévai Anikó nevén összesen 19 ingatlan van, ebből tizenhármat 2001 őszén vásárolt. Az ingatlanok többsége legelő, szántó és rét. A korábbi bevallásokban nem lelhető fel a 2002-ben vásárolt 197 négyzetméteres alcsúti kert, gazdasági épülettel. Az ÉS cikksorozatában említett Hegyalján - nevezetesen Sárazsadányban - 69 649 négyzetméteres szántó és szőlő 70/100-ad része Lévai Anikóé - egy vagyonnyiatkozati megjegyzés szerint a rajta található szőlőültetvény viszont nem az ő tulajdona. Szintén Sárazsadányban egy 2478 négyzetméteres belterületi ingatlant is birtokol a volt kormányfő felesége, továbbá három, öszszesen 33 843 négyzetméternyi, külterületi szőlő van Orbán feleségének nevén. Lévai Anikó ez év január 19-én megvált a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi Szolgáltató Kft.-ben meglévő 20, majd 25 százalékos, 10 millió 750 ezer forintos üzletrészétől. A vevő Kékessy Dezső, az Egy lap Orbán vagyon- Orbán-kormány volt párizsi nagykövete volt, nyilatkozatából HASZÁN ZOLTÁN Tokaj visszapillantó tükörben mindenki mást lát A Szárhegy-dűlő Kft. volt és jelenlegi tagjai ■ Lévai Anikó - Orbán Viktor felesége, Kékessyvel és Madarásszal együtt szállt be a társaságba 1997 május 28-án, idén januárban eladta üzletrészét. ■ Kékessy Dezső - üzletember, az Orbán-kormány volt párizsi nagykövete, a társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: többségi. Veje vette meg Orbánék Haris közi lakását, lapinformációk szerint a piaci ár felett. ■ Duda Attila - alapító, közös ügyvédi irodája van a Szárhegy Dűlő Kft. másik alapító tulajdonosával, Szász Attilával. ■ Szász István Attila - alapító, Dudával közös ügyvédi irodája van, itt dolgozott korábban Lévai Anikó. A Madarász László egykori Postabank-vezér, a társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke jelentős. HIRDETÉS Fiúk, nyerjetek! Fizetünk minden gólért! Ha válogatottunk nyer a Magyarország-Bulgária világbajnoki selejtezőn, a Nemzeti Sport minden magyar góllövőnek gólonként 2 000 000 forintot fizet. Haj gyúrok! rama Munkatársunktól Az utókor engem fog igazolni - jósolta 2000 áprilisában a Népszabadságnak adott interjújában Kékessy Dezső akkori párizsi nagykövet. Az Orbán család barátjaként ismert egykori üzletember a Fidesz-kormány politikai kinevezettjeként foglalta el a hagyományosan fontos párizsi nagyköveti posztot, s egyik első intézkedésével megváltoztatta a Horn-kormány idején hozott döntést: a követség felújítására megszavazott 410 millió forintból nagyköveti rezidenciát építtetett az elegáns Foch sugárúton. Eközben az épületből kiszorult nagykövetséget méltatlan helyen, egy 1928-ban épült, s egykor az emigráció kulturális találkozóhelyének számító Magyar Házban helyezték el. Az öt évvel ezelőtt nagy port kavart, a parlament külügyi bizottsága által is vizsgált ügyről Kékessy így nyilatkozott: a rezidencia a nagykövetség nélkülözhetetlen része, a nagyköveti tevékenység fontos színtere. Rezidencia alatt sokan valamilyen nagyköveti luxuslakást értenek, pedig az ennél jóval több, a diplomáciai élet fontos részét jelentő vacsorák, fogadások megtartására a korábbi nagyköveti rezidencia alkalmatlan volt, ezért kellett a Horn-kormány idején hozott döntést módosítani és új, az itthonról kiutazó, magas rangú politikusok párizsi elhelyezésére is alkalmas rezidenciát építeni. A Külügyminisztérium illetékesei már akkor is vitatták Kékessy önkényes akcióját, szólni azonban a korábbi miniszterelnök védelmét élvező nagykövet ellen nemigen mertek. Tény azonban, hogy jó másfél évtizeddel a rendszerváltozás után még mindig nem sikerült a párizsi ingatlanügyeket rendezni, s az az óhaj, hogy egyetlen, európai színvonalon kialakított épületbe csoportosítsák át a diplomáciai és a kereskedelmi képviselet irodáit, valamint a protokolláris fogadóhelyiségeket és a konzulátust, továbbra is utópiának tűnik. A Bem rakparton készséggel elismerik, hogy a párizsi ingatlanállomány nem biztosítja az ország megfelelő képviseletét, miközben ingatlanátalakításokra és -vásárlásokra az elmúlt másfél évtized alatt egymilliárd forintot költöttek. Az igazság kedvéért el kell ismernünk: Kékessy nagyvonalú rezidenciaátalakítása nem elkótyavetyélt pénz, az épület megőrizte értékét. Csak éppen a francia fővárosban dolgozó magyar diplomaták kényszerültek szuterénirodákba. Kékessy és az „eltérített” 410 millió NÉPSZABADSÁG