Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-08 / 81. szám
6 2005. ÁPRILIS 8., PÉNTEK MAGYARORSZÁG Utak, pénzek, lobbiharcok Békés megye: nagy szükség van a városokat elkerülő szakaszokra Békéscsabán 2006-ra elkészülhet a várost elkerülő út újabb szakasza, Orosházán - a korábbi ígéretekkel ellentétben - csak későbbre várható az elkezdett út befejezése. A közelmúltban hirdettek eredményt a békéscsabai elkerülő út második ütemének közbeszerzési pályázatán. Eszerint a Hódút Kft. és a Debmut Rt. konzorciuma építheti meg a békési megyeszékhelyet északról elkerülő út következő, csaknem négy kilométeres szakaszát. Baji Lajos, Békéscsaba alpolgármestere elmondta: első ütemben a békési és a gyulai utat összekötő szakasz készült el, amelyet tavaly ősszel adtak át. A következő útavatást 2006 őszére ígérik. A kamionok és a személygépkocsik tranzitforgalmának jelentős része addig még keresztülhalad a városon. A békési és a szarvasi utakat a városon kívül összekötő szakasztól nem csak a zajártalom csökkenését várják: általa megszűnhetnek a belvárosi dugók és a balesetveszély, valamint javulhat a levegő minősége is. Gyulán évekkel ezelőtt megépült a déli elkerülő út, így a Nyugat-Európából kelet felé tartó vendégmunkásoknak a magyar-román határátkelőhöz igyekezve nem kell keresztülutazniuk a városon. Perjési Klára polgármester szerint a várost északról elkerülő út megépítésére a következő tíz évben nincs esély. A gyulai térség hosszú távú közútfejlesztési koncepciójában a Fekete- és a Fehér-Körösön átívelő közúti és vasúti hidak újjáépítése szerepel. Emellett a gyulai önkormányzat az erdélyi Feketegyarmattal összefogva közös pályázatot tervez benyújtani az Európai Unióhoz, hogy a régi kisvasút nyomvonalán közvetlen összeköttetést teremtsenek a határ két oldalán fekvő térségek között, elősegítve ezzel a határon átnyúló kapcsolatokat. A 47-es főút Békést elkerülő szakasza csak a 2015-ig szóló, középtávú tervekben szerepel - tudtuk meg Salamon Anikótól, a városi önkormányzat sajtóreferensétől. Addig saját hatáskörben igyekeznek biztonságosabbá tenni a közlekedést - pénz hiányában a lehetőségek a forgalomkorlátozásban merülnek ki. Salamon Anikó elmondta: évek óta szorgalmazzák, hogy a 47-es út belvárosi, jelzőlámpás kereszteződését építsék át körforgalommá. A beruházást a rendőrség is indokoltnak tartja, ám ahogyan több más fejlesztésre, a megyei közútkezelőnek erre sincs pénze. Az orosházi elkerülő út két üteme épült meg eddig, ám a beruházás 1998 óta nem folytatódott, így a Szegedről Békéscsabára közlekedőknek ma is át kell hajtaniuk a panelházak övezte belvárosi utakon. Fetser János polgármester szerint a beruházás többéves késlekedésének politikai okai is voltak. Álláspontja szerint az elmúlt kormányzati ciklusban nemcsak az akkori kormánypártok nem támogatták a folytatást, de a megyén belül is lobbiharcok folytak, amelyekben a Békéscsaba-Gyula-Békés tengelytől távolabb fekvő Orosháza rendre alulmaradt. A háromnegyed részben nemzetközi környezetvédelmi támogatással, több milliárd forintból megépülő 7,2 kilométeres orosházi útra a közbeszerzési kiírást a napokban hozták nyilvánosságra. Az önkormányzat a területet már előkészítette, a múzeumi feltárás és a lőszermentesítés folyamatban van, az építkezés az ígéretek szerint az év második felében kezdődhet el. Domokos László, a szarvasi választókörzet országgyűlési képviselője, a Fidesz Békés megyei elnöke úgy nyilatkozott: a kormány megszegte a szavát, mivel a békéscsabai és az orosházi elkerülő út befejezését már 2005 végére ígérte. Hozzátette: bár szóbeli ígéreteket már hallott a szaktárca illetékesétől, ám biztosítékot ma sem lát arra, hogy a most tervezett időpontokra elkészülhetnek az utak. Domokos László szerint a munkanélküliségtől sújtott térségnek évről évre nagy hátrányt okoz az útépítések késlekedése. A képviselő szakmai hibának véli, hogy még előkészület alatt sem áll a szarvasi Körös-híd megépítése, amely a Szarvas- Békésszentandrás-Öcsöd elkerülővel együtt megépülve lerövidítené az utat Szolnokra. Domokos úgy látja: az is hátrányt jelent az itt élők számára, hogy félbemaradt a 47-es főút hódmezővásárhelyi elkerülő szakasza, és a Szeged-Vásárhely közötti rész négysávúsítását sem fejezték be. A képviselő úgy fogalmazott: annak idején a viharsarkiak is küzdöttek az M5- ös autópálya matricássá tételéért és a Kiskunfélegyházától Szegedig tartó nyomvonal megépítéséért, ám a Békés megyeiek ennek csak akkor vehetik igazán hasznát, ha településükről viszonylag gyorsan eljuthatnának a sztrádáig. Virág Mihály, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. főmérnöke elmondta: a térségben a nagyobb települések mellett többek között Csorvás, Mezőberény és Sarkad is elkerülő útra vár. Ezeknek az útszakaszoknak a megépítése a 2015-ig és a 2030-ig szóló fejlesztési tervekben szerepel. A tervek megvalósítását a rendelkezésre álló források a sorrend pedig az egyes kistérségek fejlődésének és érdekérvényesítő képességének a függvénye. B. PAPP LÁSZLÓ A lobbizás sikerétől függ, melyik várost kerüli el hamarabb a forgalom Capa-kiállítás nyílik Kecskeméten Tudósítónktól A magyar származású fotóriporter, a legendás Robert Capa nyolcvanöt eredeti felvételét tekinthetik meg az érdeklődők mától május 22-ig Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban. Robert Capa 1931-ben, tizennyolc évesen hagyta el Magyarországot. Öt különböző háborúban vett fotósként közvetlenül részt, s alig múlt negyvenéves, amikor Vietnamban aknára lépett, és meghalt. Az első huszonhárom Robert Capa-fényképet az International Center of Photography küldte Budapestre 1976-ban. Ekkor rendeztek a Műcsarnokban Capa-emlékkiállítást. Ezek a képek több itthoni kiállítás után a Magyar Fotóművészek Szövetségének Történeti Gyűjteményébe kerültek, meglapozva a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagát, amelyhez további negyven, jórészt szülőhazájában készített képet ajándékozott 1989-ben öccse, Cornell Capa - mondta tudósítónk érdeklődésére Kincses Károly, a fotómúzeum igazgatója. ■ Kiskunfélegyháza többéves sikertelen pályázás után nyerte el a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program megközelítően 1,9 milliárdos támogatását a várost nyugatról elkerülő út megépítésére. Ficsór József polgármester elmondta: a beruházás keretében 2006 második felére 7,3 kilométernyi út és három körforgalmi csomópont épül, s felújítják a vasúti felüljárót is. A Bács-Kiskun megyei kisváros rendezési tervében az elkerülő út mellett jelölték ki a zöld- és barnamezős beruházások számára egyaránt alkalmas ipari park területét. Julcsi néni, a kölesdi üzletasszony Korszerűsíti a pékséget, szabadidejében szoláriumozik el a Tolna megyei, Kölesden egy hetvenhét éves asszony, Julcsi néni, aki nyugdíjas korában döntött úgy, hogy vállalkozó lesz. Egy fabódéban nyitotta meg első boltját, amely mára üzleti birodalommá szélesedett. A kölesdi Szengeli Andrásné a helyi iskola gazdasági vezetőjeként 1982-ben ment nyugdíjba. Úgy látta, a kis pénzből csak nehézkesen tud megélni, ezért egy napon elsétált a kereskedők és vendéglátók szövetségének megyei szervezetéhez, és közölte: kereskedő szeretne lenni. Miután nem volt ellenvetés, elvégezte az összes szükséges tanfolyamot, és egy fabódéban megnyitotta első boltját. Könyvelt és kiszolgált, ha kellett, zsákokat is cipelt. Az egyszerű kis bolt azután idővel valóságos üzleti birodalommá nőtte ki magát, amely ma már a család szinte minden tagjának munkahelyet biztosít. Julcsi néni többször megrémítette szeretteit kockázatos terveivel, de hajthatatlanul ment az álmai után. A bódé helyén ma kőépület áll, ahol az egyetemista unoka nyáron fagyit mér a helyieknek. A téesztől visszavásárolt és felújított apai örökségében, a malomban vegyesboltot nyitott, ahol a lánya várja a vásárlókat. Julcsi néni büszkén mutatja, hogy az üzlet minden szempontból megfelel az uniós és a hazai előírásoknak. Amikor a másik unokája, Csaba úgy döntött, hogy az érettségi után péknek tanul, a nagymama azonnal fogadott egy pékmestert, hogy a fiú helyben tölthesse a gyakorlati időt, így a boltban azóta frissen sütött kenyeret és pogácsát is kínálnak a falubelieknek. Idővel a helyiek a ház körüli teendőkhöz, a kerthez nélkülözhetetlen dolgokat is keresni kezdték, ezért Julcsi néni nyitott egy gazdaboltot is. Gondolt ennél merészebbet is, amikor kinézte az utca túloldalán a század eleji romos polgári házat. Hiába könyörgött a lánya, ne vágja ekkora fába a fejszéjét, megvette a téesztől, felújította, és panziót csinált belőle. Most is éppen telt ház van, egy cég dolgozói vannak benne elszállásolva, de gyakran jönnek vadászok is. Julcsi néni büszkén mondja, még hirdetnie sem kell, útbaigazítják egymást a vendégek. Szengeli Andrásné a fiatalokat meghazudtoló frissességgel és egyre újabb tervekkel vág neki a holnapnak. Reggel eszik egy kis mézet, mert esküszik ennek jótékony hatására, majd pakol némi elemózsiát az autóba, mert mint mondja, sosem tudni, mikor és hol köt ki. Bárhova képes elutazni, hogy megnézze, mások mitől sikeresek. Most például a pékségben szeretne korszerűsíteni. Ha pedig van egy kis szabadideje, akkor - elmondása szerint - szívesen szoláriumozik. Julcsi néni hetvenhét évesen fiatalokat megszégyenítő aktivitással fejleszti vállalkozásait. Szinte szünet nélkül mobilozik, intézi az ügyeket, vagy pályázik, ha éppen arra van szükség. Jól tudja: az üzlet dinamikus embert kíván. Olyat, amilyen Julcsi néni. MÁCZ KATA Hetvenhét évesen folyamatosan fejleszti vállalkozásait NÉPSZABADSÁG Munkahelyek a dombóvári ipari parkban Tudósítónktól Negyven új munkahely jön létre a következő két évben a dombóvári ipari parkban a Pét Hungária Kft. kapacitásnövelő beruházásával. Az új álláshelyek egy részét olyanok is betölthetik, akiket a közelmúltban a könnyűipari üzemekből bocsátottak el, és még nem sikerült elhelyezkedniük. A Pét Hungária Kft. dombóvári üzemében új gyártósorok beállításával augusztusig megduplázódik a haszon- és kisállateledel-gyártó kapacitás. Rózsa Judit, a cég munkatársa elmondta: a megközelítőleg 650 millió forintos beruházás a piaci kereslet növekedésének köszönhető, és várhatóan két év alatt teremt harminc-negyven új munka-Az új álláshelyek egy részét olyanok is betölthetik, akiket a közelmúltban a könnyűipari üzemekből bocsátottak el helyet. A cégcsoport dombóvári üzeme így összesen százszáztíz dolgozót foglalkoztat majd. A Pét Hungária Kft. néhány éve azért ebben az ipari parkban hozott létre egy ezerkétszáz négyzetméter alapterületű gyáregységet, mert a térségben nagy volt a munkanélküliség. Ráadásul a korlátlan mennyiségben kaphatók a gyártáshoz szükséges, legjobb minőségű gabonafélék. Rózsa Judit hangsúlyozta: az önkormányzat hozzáállása is szerepet játszott a döntésben. A Pét Hungária Kft. cégcsoport három üzemében országosan összesen háromszázhúsz dolgozót foglalkoztat, évi forgalma 2004-ben elérte a nyolcmilliárd forintot. Atilla-szobor Salgótarjánban Tudósítónktól Atillának, a hun királynak egy díszkúttal állít emléket Salgótarján önkormányzata. A megyei jogú város már az idei költségvetésében négymillió forintot fordít erre a köztéri alkotásra, amely a számítások szerint ennek csaknem a duplájába kerülhet. Puszta Béla polgármester szerint a hiányzó összeget pályázati pénzből kívánják pótolni. A vezér lovas szobrát, valamint az azt körülvevő díszkutat a tervek szerint ősszel állíthatják fel a nógrádi megyeszékhelyen, az Erzsébet téren. A mű alkotója Bobály Attila szobrászművész, aki mészkőből, márványból és bronzból készíti el az alkotást. Bobály Attila és alkotása