Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-13 / 85. szám
4 2005. ÁPRILIS 13., SZERDA MAGYARORSZÁG Ígéret marad az évi ezer új rendőrautó? Gyurcsány előtt a BM és a PM vitája Értesüléseink szerint a legutóbbi tárcaközi egyeztetésen kiderült, hogy a PM elhalasztaná annak a tendernek a kiírását, amelynek keretében új autókhoz jutna a rendőrség. Gyurcsány Ferenc még miniszterelnök-jelöltként tett ígéretet az ORFK vezetőinek az egyáltalán nem vagy csak alig használható rendőrségi járműpark cseréjére. Ez a teljes gépjárműállomány harmada. Az eredeti elképzelés szerint az ORFK 4200 szolgálati járművének jelentős részét e három év alatt fokozatosan új, gazdaságosan üzemeltethető és a rendőrség céljainak jobban megfelelő gépkocsikra cserélnék. A BM és a rendőrség azóta tényként kezelte ezt az ígéretet. Lamperth Mónika belügyminiszter két hete, a Polgárőrség közgyűlésén a selejtezésre kijelölt, de még használható autókat már oda is ígérte a polgárőröknek, a rendőrség gazdaságosabb működtetése érdekében életbe léptetett intézkedések egyike pedig már megtiltotta azoknak a rendőrautóknak a további üzemben tartását, amelyek felújítása, nagyjavítása félmillió forintnál többe kerülne. Az új autókra azonban még nem írták ki a közbeszerzési pályázatot. Belügyi források szerint már akkor is kétséges lenne, hogy az első ezer autó az év végéig megérkezik a rendőrséghez, ha a tendert már meghirdették volna. Belügyi és rendőrségi források szerint a napokban egy tárcaközi egyeztetésen a Pénzügyminisztérium munkatársai megpróbáltak „visszakozni”, a belügyi delegáció ezzel szemben ragaszkodott Gyurcsány ígéretének végrehajtásához. A tárgyalások ezzel zsákutcába jutottak. Addig ugyanis a BM nem hirdetheti meg a tendert, amíg a PM nem bocsátja rendelkezésére a lebonyolításhoz szükséges költségvetési forrásokat. Értesüléseink szerint a tárcák vitája a kormányfő előtt folytatódik. Névtelenséget kérő belügyi források szerint a belügy- és a pénzügyminiszter ma a kormányfőnél folytatja a vitát a rendőrautók beszerzésének esetleges átütemezéséről. Ha napokon belül nem születik meg a döntés, akkor az idén már biztosan nem kap új rendőrautókat az ORFK. Ebben az esetben a rendőrség kénytelen lesz felülvizsgálni a csak gazdaságtalanul javítható és üzemeltethető autók leállításáról nemrég meghozott döntését, vagy csökkentenie kell az egy időben szolgálatban lévő járműveinek számát. FEKETE GY. ATTILA Vesztegetésen ért polgármester Hírösszefoglalónk Vesztegetés gyanújával őrizetbe vették Hendrik Istvánt, Dömös polgármesterét, miután tetten érték egymillió forint - a gyanú szerint kenőpénz - átvételekor - adta hírül az Index internetes hírportál. A polgármester a község területén elkészítendő beruházás megkezdéséhez szükséges rendezési terv ügyének intézéséért saját célra kétmillió forintot kért. Hendriket hétfőn a Komárom-Esztergom Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal indítványára előzetes letartóztatásba helyezték vezető beosztású, hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. NÉPSZABADSÁG Tiltott koporsós temetés Tilos a hagyományos temetés a belvíz sújtotta alföldi városokban, ahol kizárólag hamvasztás után vehetnek végső búcsút a hozzátartozók halottaiktól. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a közegészségügyi szempontok az országban sehol máshol nem érvényesülnek. A magas talajvízszint miatt megtiltotta a koporsós temetéseket Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Szegeden a tisztiorvosi szolgálat. A hivatal Csongrád megyei intézetének illetékese, dr. Kiss Edit a,/. intézkedést közegészségügyi okokkal indokolta, mivel az érintett városokban a talajvíz magas, a koporsókat nem lehet elég mélyre helyezni. - A temetéshez legalább kétméteres mélység kell, ezeken a településeken viszont jórészt a talajvíz alig húsz-harminc centiméterre van a földfelszíntől -mondta a hivatal munkatársa. A szabály ugyanis az, hogy temetéskor az elhunyt teste nem érintkezhet a talajvízzel. A tilalom nem vonatkozik a hamvasztásos szertartásokra, s azokra az esetekre sem, amelyek során az elhunyt kettős koporsóját sírboltban kívánják elhelyezni. A törvény szerint az elhunytakat koporsós temetés esetén a halotti bizonyítvány kiállítását követő nyolc napon belül kell örök nyugalomra helyezni. Ha azonban a talajvíz miatt nem lehet temetni, tovább tárolhatják a holttesteket. Ez azonban jelentősen megdrágítja az amúgy sem olcsó szertartást: az átmeneti „fémbetét” legalább tizenötezer forintba kerül, a tárolás pedig újabb költségeket ró a hozzátartozókra. A megkérdezett helyi temetkezési vállalkozók szerint egyébként a temetések mintegy harminc százalékában nem szeretné a család elhamvasztatni halottját. Ilyenkor pedig nincs más választás, fizetni kell. Arra ugyanis nemigen vállalkoznak a kórházi patológiák, hogy „őrizzék” a holttesteket addig, amíg vége a tilalomnak, a többnyire így is zsúfolt hűtőkamrák ugyanis nem ezért vannak. A szegedi klinika patológiájának vezetője, dr. Mikó Tivadar szerint a szegedi klinika hűtőkamrájában még szezonálisan sincs tárolási gond, mégsem volt még arra példa, hogy ittmaradjanak holttestek a temetési tilalom miatt. Azoknak ugyanis a törvényben előírt határidőn belül tovább kell kerülniük. A vezető azonban úgy véli: a közegészségügyi szempontok ilyen esetekben korlátozhatják az állampolgárok választási szabadságát, így ha kell, kötelezhetik is őket hozzátartozójuk elhamvasztatására. Hódi Lajos a szegedi Testamentum Kft. ügyvezetője azonban azt mondja: ő egyelőre nem tud hivatalos tilalomról, ahogy arról sem, hogy ezt bármilyen törvény szabályozná. Öt évvel ezelőtt éppen én kezdeményeztem a korlátozást a magas belvíz miatt, s ennek nyomán, amikor időszerű, e szerint kell eljárnia minden temetkezési vállalkozónak. Tehát ezért nincs bizonyos területeken koporsós, kizárólag urnás temetés, az ugyanis még kegyeletsértő is lenne. Egyébként éppen ebben az időszakban, tavasszal, illetve nyár elején, ameddig a helyzet várhatóan változatlan marad, halnak meg a legtöbben - mondta Hódi Lajos, aki szerint azonban érdekes, hogy más országrészekben, ahol a talajvíz szintén ugyanilyen helyzetet teremt, nincs semmilyen korlátozás, így például a Duna árterében változatlanul folynak a temetések, miközben vízben állnak a sírgödrök. A tilalmat néha ugyan nemigen fogadják el a hozzátartozók, kegyeleti szempontok azonban itt nem nagyon játszhatnak szerepet. Gyulay Endre, a szeged-csanádi katolikus püspök szerint ezt a hívekkel nem mindig könnyű megértetni, de a törvényekkel senki sem mehet szembe. Az egyházi vezető elfogadja, hogy a közegészségügyi szempontok ilyen esetekben előrébb valók, mint a vallási előírások. KUN J. VIKTÓRIA A tarpai temető a legutóbbi nagy árvíz idején Színház helyett multiplex Változnak a felsőoktatási hallgatók szabadidős szokásai A felsőoktatás tömegessé válásával a fogyasztói kultúra is betört az egyetemekre. A kollégisták húsz százaléka havonta jár kozmetikushoz és szoláriumba, 19 százalékuk egyszer gyorsétteremben eszik, 12 százalékuk pedig hetente edzi testét fitneszszalonban vagy konditeremben. Több mint harmaduk hetente, húsz százalékuk hetente többször is jár kocsmába, sörözőbe, 18 százalékuk pedig hetente mulat diszkókban - derült ki abból 2004 októberében készült felmérésből, amelynek során 1462 kollégista, nappali tagozatos hallgatót kérdeztek meg. A kollégisták valamivel jobban kedvelik a multiplexeket, mint a művészmozikat: az előbbiekben 28, az utóbbiakban 21 százalékuk néz havonta filmeket. A kollégisták 14 százaléka soha nem jár színházba, kétharmaduk ritkábban, mint havonta. Bő húsz éve még más volt a helyzet - mondja Gábor Kálmán, a kutatás vezetője. - Az 1980-as években az egyetemisták szabadidős programjainak a középpontjában a kultúra állt - leginkább a magaskultúra. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy egyetemista diszkóban szórakozzon, és a filmek közül is inkább az artmozik által játszott alkotásokat részesítették előnyben. A diszkó és a tömegfilmek világa a szakmunkástanulóké volt. Az egyetemisták számára fontos volt a könyv, a színház - igaz, akkoriban még csak egy jóval szűkebb rétegnek adatott meg, hogy egyetemre járjon. Az 1985/86-os tanévben 99 ezren tanultak az egyetemeken vagy a főiskolákon - ma már több mint 400 ezren. A nyolcvanas években az egyetemisták harmada gyakran látogatott színházi előadásokat, ma csak 10-12 százalékuk. Gábor Kálmán szerint azonban mégsem lehet egyszerűen azt mondani, hogy a mai hallgatók kevésbé érdeklődnének a kultúra iránt - az ő kulturális szokásaikat azonban egészen másképp kell értelmezni. Ráadásul a szórakoztatóipar a felsőoktatás tömegessé válásával egyszerre fejlődött Magyarországon, és a fogyasztói társadalom hatásai alól a hallgatók sem vonhatták ki magukat. Az egyetemisták így ma éppúgy járnak plázákba és multiplexmozikba, mint azok, akik nem folytatnak felsőfokú tanulmányokat. Az internetet sem szabad figyelmen kívül hagyni: a chatelés, a számítógépes játékok vagy a netes szörfözés ma meghatározó tevékenység. A hallgatók fele egy átlagos hétköznapon több mint egy órán át barangol a világhálón. A könyvolvasás és az újságolvasás még mindig nem szorult ki a hétköznapokból. A hallgatók kétharmada szán napi másfél órát könyvolvasásra, az újságok átlapozásával pedig átlagosan 40 percet töltenek. Nagy változás, hogy a fiatalok egyre aktívabbak szabadidejükben - mutatott rá Gábor Kálmán. A nyolcvanas években ritka volt, hogy egy kollégista maga is zenéljen vagy más művészetnek hódoljon. Ma viszont a hallgatók tíz százaléka hetente zenélget, fest vagy rajzol, 5,3 százalékuk pedig havonta próbálkozik vers vagy próza írásával. VARGA DÓRA Szabadidős tevékenységek a kollégisták körében (százalék) Verssel vagy prózaírással próbálkozni Táncházba járni Hangversenyre, operába járni Zenélni, festeni, rajzolni Művészfilmeket nézni, artmozikba járni Színházba járni 1,7 34,8 12,2 12,4 Könyvtárba járni Soha 26,9 32,61 Havinál ritkábban Havonta Hetente Hetente többször Forrás: Gábor Kálmán: Kollégisták a felsőoktatásban, 2004 NÉPszABADsAo-grafika Májusban jön a zöldkommandó Fokozottan ellenőrzik majd a veszélyes szállítmányokat és a környezetre fokozott kockázatot jelentő üzemeket - jelentette be tegnap közös sajtótájékoztatón Lamperth Mónika belügy- és Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Az érintett hatóságok tagjaiból verbuválódó „zöldkommandók” háromhetes akciósorozat keretében járják végig a veszélyes üzemeket, majd egy héten át közúti ellenőrzést végeznek - mondta kérdésünkre Tatár Attila, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője. A katasztrófavédelem által koordinált akcióban a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a közlekedésfelügyelet és a bányakapitányságok szakemberei - egyszerre várhatóan több száz ember - is részt vesznek. Az Európai Unió úgynevezett Seveso II. irányelvének hatálya alá tartozó veszélyes üzemeket - ahol nagyobb mennyiségű tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve mérgező anyagot használnak fel - viszont most nem ellenőrzik, mert az e körbe tartozó valamivel több mint száz vállalkozás folyamatos kontroll alatt áll. A cél inkább az, hogy azokat a cégeket vegyék górcső alá - hangsúlyozta Tatár -, amelyek a küszöbérték alatti veszélyes anyaggal dolgoznak, ám a környezetükre mégis fokozott veszélyt jelentenek. Az akció május elején Borsod, Heves és Nógrád megyében kezdődik, s június végén Vas, illetve Zala megyében zárul. A főigazgató közölte: a közúti ellenőrzés egy hete alatt az érintett két-három megye valamennyi jelentősebb közútján jelen lesznek. A telephelyek vizsgálatára további három hetet szánnak, és igyekeznek minden olyan céghez eljutni, ahol a tűzoltóság, illetve más szakhatóságok nyilvántartásai szerint veszélyes anyagokkal dolgoznak. Az ellenőrzés-sorozat előzménye, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen nőtt a veszélyes anyagot szállító járművek baleseteinek száma. Ennek oka részben az, hogy a szállítást egyre nagyobb arányban közúton végzik. Míg a kilencvenes évek végén száz körüli esetet regisztráltak, tavaly már négyszáz körüli veszélyes szállítmánnyal útba indított jármű szenvedett balesetet. Az esetek többségében csak a teherautó sérült meg, ám a múlt évben több mint harminc alkalommal robbanásveszélyes, illetve mérgező anyag is került a környezetbe. LENCSÉS KÁROLY