Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-06 / 79. szám
4 2005. ÁPRILIS 6., SZERDA Közszolgák 65 éves korig? Nem érint ugyan nagy tömegeket a 65 év felettiek közszolgálati jogviszonyának kötelező megszüntetéséről rendelkező jogszabály, de a szakszervezetek tiltakozására az MSZP munkacsoportja módosítási indítványt dolgozott ki. Mint arról korábban lapunk is beszámolt: a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) vezetői februárban szóvá tették a miniszterelnöki viziten, hogy a 65 éven felüli közszolgák jogállásának megszüntetését rosszul készítették elő, és számos közintézmény számára is hátrányos az intézkedés. Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy megváltoztatják a szabályozást. Azt mondta: „nem szabad engedni, hogy június 1- jén hatályba lépjen”. Az ígéretnek megfelelően az MSZP munka világa munkacsoportja elkészítette a törvénymódosítás tervezetét. Ennek lényege, hogy a határozott időre szóló kinevezések esetében, valamint akkor maradhat meg 65 év felett a közszolgálati jogviszony, ha egy bizonyos munkakör betöltésére meghirdetett pályázat eredménytelen. Simon Gábor, a munkacsoport vezetője ezt azzal magyarázta, hogy a kormány fontosnak tartja a fiatalok elhelyezkedésének, előmenetelének segítését. A SZEF szövetségi tanácsa tegnapi ülésén mindazonáltal úgy foglalt állást: a szocialista frakciót arra kérik, indítványozza a jogszabály visszavonását, és azt is, hogy kezdődjenek tárgyalások a közszolgálati foglalkoztatási mobilitás elősegítéséről. A SZEF kész konstruktív módon közreműködni egy új szabályozás kialakításában - mondta lapunknak Szabó Endre, a szövetség elnöke. Attól tartanak ugyanis, hogy nemcsak a vezető posztokon okozhat gondot a 65 évnél idősebb közszolgák nyugdíjazása, hanem - különösen a kisebb településeken - a beosztottak esetében is, mert sok helyen nincs utánpótlás. Felvetésünkre, hogy ma is gyakorlat a közintézményekben a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása, Szabó Endre azt mondta: a megbízási szerződés alapján, teljes munkaidőben történő alkalmazás rejtett foglalkoztatásnak minősül, s ezt a munkaügyi felügyelet bünteti. Az érdekvédők valójában ma sem tudják, miért volt szükség a 65 évnél idősebbek közszolgálati jogviszonyát kötelezően megszüntető jogszabályra, hiszen 62 éves kortól - a törvényes nyugdíjkorhatár betöltésétől - a munkáltatónak eddig is joga volt elküldeni alkalmazottját. A szakszervezetek azért is ellenzik a jogviszonyból való kilépés kötelezővé tételét, mert az intézkedés diszkriminatív. Egyrészt azért, mert az erkölcsi sérelmen túl anyagi hátránnyal is jár, hiszen ha valaki korábban megy nyugdíjba, felmondási időre járó pénzt kap, a 65 éves korban közszolgálati jogviszonyát elvesztőt pedig nem illeti meg ilyen juttatás, mert nem normál felmondással távozik. Azt is kifogásolják, hogy az Állami Számvevőszék alkalmazottaira és egyes tudományos területek munkavállalóira nem vonatkozik a jogszabály. KUN J. ERZSÉBET MAGYARORSZÁG Orvoshiányt okozhat az ügyeleti díj Milliárdos kifizetésekre számíthat az állam A jelenleginél sokkal több orvosra lesz szükség Magyarországon, ha az ügyelet is teljes munkaidőnek számít. Az orvosok által indított és megnyert perek milliárdos terhet róhatnak az államra. Elsőfokú ítéletet hozott a hét elején a Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróság egy Balatonedericsen dolgozó háziorvos beadványa nyomán - adta hírül a Magyar Hírlap. A bíróság közbenső határozatában kimondta: a teljes ügyeleti idő munkaidőnek számít, tehát teljes munkabér jár érte. (Jelenleg az ügyeleti időnek csupán a negyedére kapnak bért a közalkalmazottként dolgozó orvosok.) Kármán Miklósné, a megyei bíróság elnökhelyettese arról adott tájékoztatást, hogy a bíróság az Európai Unió irányelvére hivatkozott indoklásában. E szerint a munkaidő az az időkeret, ami alatt a munkavállaló dolgozik, és a munkaadó rendelkezésére áll. A munkaügyi bíróság úgy értelmezte, hogy az ügyeleti időben ezek a feltételek megvalósulnak. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: ha másodfokon is a mostanival egyező ítélet születik, még az sem jelenti azt, hogy valamennyi orvos automatikusan megkapja a különbözetet. A járandóságukért önállóan kell pert indítaniuk. Az orvosok által indított és megnyert perek milliárdos terhet róhatnak az államra. Ennél is nagyobb gondot okozhat, hogy ha a teljes ügyeleti idő munkaidőnek számít, nagyon gyorsan összejön az a hatvan óra, amennyit egy orvos dolgozhat hetente. Utána már nem dolgozhat, helyette más kollégát kell munkába állítani. Újabb orvosok százainak a foglalkoztatására lenne tehát szükség ahhoz, hogy minden beteget el tudjon látni a magyar egészségügy. A balatonedericsi polgármester, Németh József a bíróság ítéletére úgy reagált: szerinte is nagyon kevés pénzt kapnak ügyeletükért az orvosok, ám az önkormányzat csak az egészségpénztár által folyósított összeget tudja elosztani. - Saját költségvetésünkből az ügyeletek teljes költségét nem tudjuk kigazdálkodni - hangoztatta a polgármester, majd hozzátette: ha az egészségpénztártól nem kapnak rá pénzt, akkor az önkormányzatok egy része a számára kötelező ellátási feladatoknak nem tud eleget tenni. - Nehéz helyzetbe hoz mindenkit a veszprémi bíróság döntése - mondta lapunknak Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. Hozzátette: az Európai Bíróság döntése - amely munkaidőként ismeri el az ügyeletet - a tagállamok számára is nagy dilemmát okozott. Vagy a bíróság ítéletét kell maradéktalanul végrehajtani a munkaidővel kapcsolatos irányelvek szerint, vagy az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését kell biztosítani. Ennek a kettőnek egyszerre ma Európában senki nem tud megfelelni. Magyarországon a sürgősségi ellátást nyújtó intézetekben már most is kötelező az ügyeletet műszakba szervezni, ám ez nem valósítható meg mindenütt, hiszen nincs elég orvos. DANÓ ANNA-HAJBA FERENC Rudi Zoltán menesztette az MTV hírigazgatóját Nika György hírigazgató állásába került, hogy a Magyar Televízió késve számolt be II. János Pál pápa haláláról. Ez az eredménye annak a belső vizsgálatnak, amelyet az MTV elnöke, Rudi Zoltán indított. A köztévét súlyos kritikák érték amiatt, hogy nem szakította meg műsorát a halálhír bejelentésével. Bár munkaköre szerint - hírigazgató és a Híradó főszerkesztője - Nika dolga lett volna az egyházfő egészségi állapotáról, majd a haláláról szóló különkiadások koordinálása, péntek délutántól hétfő reggelig nem volt bent a tévészékházban. A pápa nem váratlan halálának hivatalos bejelentésekor a Híradó főszerkesztő-helyettese is otthon volt, onnan taxizott be az MTV-be, negyven perc alatt. Az MTI 21.57-kor adta ki a hírt, és a Híradó stábja 13 perccel később már készen állt a bejelentkezésre, csakhogy nem volt a székházban senki, aki leállíttatta volna az éppen futó akciófilmet. Telefonon nem volt elérhető Baló György sem, aki a hét végén az elnöki ügyeletes volt. (Értesülésünk szerint vele tegnap délutánig nem tudott kapcsolatba lépni Rudi, aki magyarázatot vár a történtekre, így majdnem negyedórába telt, amíg a várakozó stáb megkapta az engedélyt Simon András alelnöktől, hogy a filmet megszakítsák, és bejelentsék a pápa halálát. Ezt követően a film folytatódott, és csak miután befejeződött, majd a reklámblokk is lement, kezdődött el a hosszabb rendkívüli Híradó. Az MTV közleménye szerint a hét végén 11 különkiadásban foglalkoztak a pápával, a műsorok szakmai színvonala megfelelt a közszolgálatiság alapelveinek. A tévé ugyanakkor nem tudott eleget tenni annak az önmagával szemben támasztott igénynek, hogy az ország közvéleménye elsőként az MTV képernyőjéről értesülhessen a világ eseményeiről. A közlemény nem tér ki arra, hogy az MTV a decemberi népszavazásról is megkésve számolt be. Nika akkor sem volt bent a tévében, ám ekkor még megvédte őt a tévé elnöke. A közelmúltban ugyanakkor már mindettől függetlenül keresték a hírigazgató utódát. HASZÁN ZOLTÁN Esélyegyenlőség a „művészethez” Rendezvények hátrányos helyzetű gyermekek életéről Kiállítás, kisfilmek és konferencia segítheti az állami gondozásban, illetve hátrányban élő gyermekek esélyegyenlőségét. A tegnap kezdődött egyhetes rendezvénysorozat a családjukból kiszakadt, nevelő-javító otthonban, vagy bármilyen hátránnyal élő, illetve a társadalomból kirekesztett gyerekek munkáit, életét mutatja be. A Millenáris Parkban Én-Tér-Kép címen április 11-ig alkotásaikkal és egyben mindennapjaikkal ismerkedhetnek meg a látogatók, s kerülhetnek közelebb világukhoz. Molnár László, a szervező Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője abban bízik, hogy az évente megrendezett egyhetes programmal segíteni tudják ezeknek a gyerekeknek a befogadását. A VII. Budapesti Tavaszi Pedagógiai Napok keretében nyílt kiállításon ma és holnap intézmények is bemutatkoznak, így a Hátrányos Helyzetűeket Segítő Burattino Iskolaalapítvány és a Fővárosi Átmeneti Gyermekotthon, a Rákospalotai Leányjavító Intézet tárja fel a speciális helyzetben élő gyerekek világát. KUN J. VIKTÓRIA Parttalan vita a Balatonról Az érdekeltek eltérően értelmezik az Alkotmánybíróság döntését a tóról A Balaton területrendezésére vonatkozó hétfői alkotmánybírósági döntést több ponton eltérően értelmezik az érintettek. Az ötödik éve hatályban lévő Balaton-törvénnyel kapcsolatban eddig öt beadványban kértek alkotmányossági vizsgálatot, főként civil szervezetek. Az Alkotmánybíróság (AB) a hét elején megszületett állásfoglalásában több indítványt elutasított, ugyanakkor aggályosnak ítélte, hogy a törvény a további tervezésre és hatósági tevékenységre bízza a tómeder védelmét, nem szabva határt a beavatkozásoknak. Ezért szükségesnek mondta, hogy az Országgyűlés a törvényben garantálja a környezet védelmét, korlátokat szabva a hatóságok mérlegelési jogkörének. Többen sérelmezték a tóparton kialakítandó sétányokra vonatkozó szabályokat, ebben az AB úgy foglalt állást: csak a témával összefüggő végrehajtási rendelet megszületése után dönthető el, van-e alapja e kérdésben az alkotmányossági aggálynak. Az egyik felvetés szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény alapján nem deríthető ki pontosan, hogy egyes ingatlanok milyen besorolású övezetbe tartoznak. Az AB ezzel kapcsolatban felszólította a kormányt, hogy június végéig alkossa meg a hiányzó jogszabályokat. - Örülünk az AB döntésének, mert lehetőséget ad az eddigi gyakorlat hibáinak orvoslására - mondta Gödrös Zsóka, az Ábrahámhegyi Nádirigó Környezetés Természetvédő Kht. vezetője. Alapvetően az a kifogás, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a vízügyi hatóság jóformán bármit megtehet. Bóka István, a Balaton Szövetség elnöke, Balatonfüred polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő szerint az AB döntése nem hozott fordulatot a Balaton-törvény alapvető tartalmi kérdéseiben. A taláros testület mindössze két ponton vetett fel alkotmányossági problémákat, amelyek a közeljövőben orvosolhatók. Az önkormányzatok számára egyébként a törvény rendelkezéseivel kapcsolatos határidők be nem tartása okozza a legnagyobb gondot, amit az AB önmagában nem tartott aggályosnak - fejtette ki a képviselő. - Elégedetten fogadtam az AB döntését - summázta dr. Hoffmann László, az alkotmánybírósági beadványok egyikének benyújtója. A jogász különösen azt emelte ki, hogy a testület állásfoglalásával eldőlt: a természetvédelem elsőbbséget élvez a kötelezően megvalósítandó parti sétányok létesítésével szemben. Az AB által elrendelt jogszabályok meghozataláig fel kellene függeszteni a partvonalrehabilitációról szóló rendeleteket, hiszen a tervek egy részét várhatóan újra kell gondolni - fejtette ki az ügyvéd. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter az AB döntését úgy értelmezi, hogy a testület összességében mind az öt beadványt elutasította, de a témával kapcsolatban két mulasztásos törvénysértést állapított meg. Ezek egyike egy a múlt év végén módosított területrendezési törvényhez kapcsolódó rendelet megalkotásának elmaradása, a másik a környezethez való jog érvényesítésére vonatkozik. A hiányzó jogszabályok megalkotásáig egyetlen érvényben lévő rendelet felfüggesztésére sincs szükség - szögezte le a miniszter. TÖRÖK TÜNDE A vízügyi hatóság ma jóformán bármit megtehet NÉPSZABADSÁG