Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-06 / 79. szám

4 2005. ÁPRILIS 6., SZERDA Közszolgák 65 éves korig? Nem éri­nt­ ugyan nagy tömegeket a 65 év felet­tiek közszolgálati jogvi­szonyának kötelező megszüntetéséről ren­delkező jogszabály, de a szakszervezetek tiltako­zására az MSZP mun­kacsoportja módosítási indítványt dolgozott ki. Mint arról korábban lapunk is beszámolt: a közalkalma­zottakat és a köztisztviselőket képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) vezetői februárban szóvá tették a miniszterelnöki viziten, hogy a 65 éven felüli közszolgák jogállásának megszüntetését rosszul készí­tették elő, és számos közin­tézmény számára is hátrá­nyos az intézkedés. Gyur­­csány Ferenc azt ígérte, hogy megváltoztatják a szabályo­zást. Azt mondta: „nem sza­bad engedni, hogy június 1- jén hatályba lépjen”. Az ígé­retnek megfelelően az MSZP munka világa munkacsoport­ja elkészítette a törvénymó­dosítás tervezetét. Ennek lé­nyege, hogy a határozott idő­re szóló kinevezések eseté­ben, valamint akkor marad­hat meg 65 év felett a közszol­gálati jogviszony, ha egy bizo­nyos munkakör betöltésére meghirdetett pályázat ered­ménytelen. Simon Gábor, a munkacsoport vezetője ezt azzal magyarázta, hogy a kor­mány fontosnak tartja a fiata­lok elhelyezkedésének, elő­menetelének segítését. A SZEF szövetségi tanácsa tegnapi ülésén mindazonáltal úgy foglalt állást: a szocialista frakciót arra kérik, indítvá­nyozza a jogszabály visszavo­nását, és azt is, hogy kezdőd­jenek tárgyalások a közszol­gálati foglalkoztatási mobili­tás elősegítéséről. A SZEF kész konstruktív módon köz­reműködni egy új szabályozás kialakításában - mondta la­punknak Szabó Endre, a szö­vetség elnöke. Attól tartanak ugyanis, hogy nemcsak a ve­zető posztokon okozhat gon­dot a 65 évnél idősebb köz­szolgák nyugdíjazása, hanem - különösen a kisebb telepü­léseken - a beosztottak eseté­ben is, mert sok helyen nincs utánpótlás. Felvetésünkre, hogy ma is gyakorlat a közin­tézményekben a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása, Szabó Endre azt mondta: a megbí­zási szerződés alapján, teljes munkaidőben történő alkal­mazás rejtett foglalkoztatás­nak minősül, s ezt a munka­ügyi felügyelet bünteti. Az érdekvédők valójában ma sem tudják, miért volt szükség a 65 évnél idősebbek közszolgálati jogviszonyát kötelezően megszüntető jog­szabályra, hiszen 62 éves kor­tól - a törvényes nyugdíjkor­határ betöltésétől - a mun­káltatónak eddig is joga volt elküldeni alkalmazottját. A szakszervezetek azért is el­lenzik a jogviszonyból való ki­lépés kötelezővé tételét, mert az intézkedés diszkriminatív. Egyrészt azért, mert az erköl­csi sérelmen túl anyagi hát­ránnyal is jár, hiszen ha vala­ki korábban megy­ nyugdíjba, felmondási időre járó pénzt kap, a 65 éves korban köz­szolgálati jogviszonyát elvesz­tőt pedig nem illeti meg ilyen juttatás, mert nem normál felmondással távozik. Azt is kifogásolják, hogy az Állami Számvevőszék alkalmazottai­ra és egyes tudományos terü­letek munkavállalóira nem vonatkozik a jogszabály. KUN J. ERZSÉBET MAGYARORSZÁG Orvoshiányt okozhat az ügyeleti díj Milliárdos kifizetésekre számíthat az állam A jelenleginél sokkal több orvosra lesz szükség Ma­gyarországon, ha az ügye­let is teljes munkaidőnek számít. Az orvosok által indított és megnyert pe­rek milliárdos terhet ró­hatnak az államra. Elsőfokú ítéletet hozott a hét elején a Veszprém Megyei Mun­kaügyi Bíróság egy Balatonede­­ricsen dolgozó háziorvos bead­ványa nyomán - adta hírül a Magyar Hírlap. A bíróság köz­benső határozatában kimondta: a teljes ügyeleti idő munkaidő­nek számít, tehát teljes munka­bér jár érte. (Jelenleg az ügyeleti időnek csupán a negyedére kap­nak bért a közalkalmazottként dolgozó orvosok.) Kármán Miklósné, a megyei bíróság elnökhelyettese arról adott tájékoztatást, hogy a bíró­ság az Európai Unió irányelvére hivatkozott indoklásában. E sze­rint a munkaidő az az időkeret, ami alatt a munkavállaló dolgo­zik, és a munkaadó rendelkezé­sére áll. A munkaügyi bíróság úgy értelmezte, hogy az ügyeleti időben ezek a feltételek megva­lósulnak. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: ha másodfokon is a mostanival egyező ítélet szüle­tik, még az sem jelenti azt, hogy valamennyi orvos automatiku­san megkapja a különbözetet. A járandóságukért önállóan kell pert indítaniuk. Az orvosok által indított és megnyert perek milliárdos ter­het róhatnak az államra. Ennél is nagyobb gondot okozhat, hogy ha a teljes ügyeleti idő munkaidőnek számít, nagyon gyorsan összejön az a hatvan óra, amennyit egy orvos dolgoz­hat hetente. Utána már nem dolgozhat, helyette más kollégát kell munkába állítani. Újabb or­vosok százainak a foglalkoztatá­sára lenne tehát szükség ahhoz, hogy minden beteget el tudjon látni a magyar egészségügy. A balatonedericsi polgármes­ter, Németh József a bíróság íté­letére úgy reagált: szerinte is na­gyon kevés pénzt kapnak ügye­letükért az orvosok, ám az ön­­kormányzat csak az egészség­­pénztár által folyósított összeget tudja elosztani. - Saját költség­­vetésünkből az ügyeletek teljes költségét nem tudjuk kigazdál­kodni - hangoztatta a polgár­­mester, majd hozzátette: ha az egészségpénztártól nem kapnak rá pénzt, akkor az önkormány­­­­zatok egy része a számára köte­lező ellátási feladatoknak nem tud eleget tenni. - Nehéz helyzetbe hoz min­denkit a veszprémi bíróság dön­tése - mondta lapunknak Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisz­térium politikai államtitkára. Hozzátette: az Európai Bíróság döntése - amely munkaidőként ismeri el az ügyeletet - a tagál­lamok számára is nagy dilem­mát okozott. Vagy a bíróság íté­letét kell maradéktalanul végre­hajtani a munkaidővel kapcsola­tos irányelvek szerint, vagy az egészségügyi ellátórendszer za­vartalan működését kell biztosí­tani. Ennek a kettőnek egyszerre ma Európában senki nem tud megfelelni. Magyarországon a sürgősségi ellátást nyújtó intéze­tekben már most is kötelező az ügyeletet műszakba szervezni, ám ez nem valósítható meg min­denütt, hiszen nincs elég orvos. DANÓ ANNA-HAJBA FERENC Rudi Zoltán menesztette az MTV hírigazgatóját Nika György hírigazgató állásá­ba került, hogy a Magyar Televí­zió késve számolt be II. János Pál pápa haláláról. Ez az ered­ménye annak a belső vizsgálat­nak, amelyet az MTV elnöke, Rudi Zoltán indított. A köztévét súlyos kritikák érték amiatt, hogy nem szakította meg műso­rát a halálhír bejelentésével. Bár munkaköre szerint - hír­igazgató és a Híradó főszerkesz­tője - Nika dolga lett volna az egyházfő egészségi állapotáról, majd a haláláról szóló különki­adások koordinálása, péntek délutántól hétfő reggelig nem volt bent a tévészékházban. A pápa nem váratlan halálának hivatalos bejelentésekor a Hír­adó főszerkesztő-helyettese is otthon volt, onnan taxizott be az MTV-be, negyven perc alatt. Az MTI 21.57-kor adta ki a hírt, és a Híradó stábja 13 perccel ké­sőbb már készen állt a bejelent­kezésre, csakhogy nem volt a székházban senki, aki leállíttat­ta volna az éppen futó akciófil­met. Telefonon nem volt elérhe­tő Baló György sem, aki a hét végén az elnöki ügyeletes volt. (Értesülésünk szerint vele teg­nap délutánig nem tudott kap­csolatba lépni Rudi, aki magya­rázatot vár a történtekre,­ így majdnem negyedórába telt, amíg a várakozó stáb megkapta az engedélyt Simon András alel­­nöktől, hogy a filmet megszakít­sák, és bejelentsék a pápa halá­lát. Ezt követően a film folytató­dott, és csak miután befejező­dött, majd a reklámblokk is le­ment, kezdődött el a hosszabb rendkívüli Híradó. Az MTV közleménye szerint a hét végén 11 különkiadásban foglalkoztak a pápával, a műso­rok szakmai színvonala megfe­lelt a közszolgálatiság alapelve­inek. A tévé ugyanakkor nem tudott eleget tenni annak az ön­magával szemben támasztott igénynek, hogy az ország közvé­leménye elsőként az MTV kép­ernyőjéről értesülhessen a világ eseményeiről. A közlemény nem tér ki arra, hogy az MTV a decemberi népszavazásról is megkésve számolt be. Nika ak­kor sem volt bent a tévében, ám ekkor még megvédte őt a tévé elnöke. A közelmúltban ugyan­akkor már mindettől függetle­nül keresték a hírigazgató utó­dát. HASZÁN ZOLTÁN Esélyegyenlőség a „művészethez” Rendezvények hátrányos helyzetű gyermekek életéről Kiállítás, kisfilmek és konferen­cia segítheti az állami gondozás­ban, illetve hátrányban élő gyer­mekek esélyegyenlőségét. A teg­nap kezdődött egyhetes rendez­vénysorozat a családjukból ki­szakadt, nevelő-javító otthon­ban, vagy bármilyen hátránnyal élő, illetve a társadalomból kire­kesztett gyerekek munkáit, éle­tét mutatja be. A Millenáris Parkban Én-Tér-Kép címen áp­rilis 11-ig alkotásaikkal és egy­ben mindennapjaikkal ismer­kedhetnek meg a látogatók, s ke­rülhetnek közelebb világukhoz. Molnár László, a szervező Fővá­rosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője abban bí­zik, hogy az évente megrende­zett egyhetes programmal segí­teni tudják ezeknek a gyerekek­nek a befogadását. A VII. Budapesti Tavaszi Pe­dagógiai Napok keretében nyílt kiállításon ma és holnap intéz­mények is bemutatkoznak, így a Hátrányos Helyzetűeket Segítő Burattino Iskolaalapítvány és a Fővárosi Átmeneti Gyermekott­hon, a Rákospalotai Leányjavító Intézet tárja fel a speciális hely­zetben élő gyerekek világát. KUN J. VIKTÓRIA Parttalan vita a Balatonról Az érdekeltek eltérően értelmezik az Alkotmánybíróság döntését a tóról A Balaton területrendezé­sére vonatkozó hétfői al­kotmánybírósági döntést több ponton eltérően ér­telmezik az érintettek. Az ötödik éve hatályban lévő Ba­­laton-törvénnyel kapcsolatban eddig öt beadványban kértek al­kotmányossági vizsgálatot, fő­ként civil szervezetek. Az Alkot­mánybíróság (AB) a hét elején megszületett állásfoglalásában több indítványt elutasított, ugyanakkor aggályosnak ítélte, hogy a törvény a további terve­zésre és hatósági tevékenységre bízza a tómeder védelmét, nem szabva határt a beavatkozások­nak. Ezért szükségesnek mond­ta, hogy az Országgyűlés a tör­vényben garantálja a környezet védelmét, korlátokat szabva a hatóságok mérlegelési jogkö­rének. Többen sérelmezték a tópar­ton kialakítandó sétányokra vo­natkozó szabályokat, ebben az AB úgy foglalt állást: csak a té­mával összefüggő végrehajtási rendelet megszületése után dönthető el, van-e alapja e kér­désben az alkotmányossági ag­gálynak. Az egyik felvetés szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény alapján nem deríthető ki ponto­san, hogy egyes ingatlanok mi­lyen besorolású övezetbe tartoz­nak. Az AB ezzel kapcsolatban felszólította a kormányt, hogy június végéig alkossa meg a hi­ányzó j­ogszabályokat. - Örülünk az AB döntésének, mert lehetőséget ad az eddigi gyakorlat hibáinak orvoslására - mondta Gödrös Zsóka, az Ábra­hámhegyi Nádirigó Környezet­és Természetvédő Kht. vezetője. Alapvetően az a kifogás, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a vízügyi hatóság jófor­mán bármit megtehet. Bóka István, a Balaton Szö­vetség elnöke, Balatonfüred polgármestere, fideszes ország­­gyűlési képviselő szerint az AB döntése nem hozott fordulatot a Balaton-törvény alapvető tar­talmi kérdéseiben. A taláros tes­tület mindössze két ponton ve­tett fel alkotmányossági problé­mákat, amelyek a közeljövőben orvosolhatók. Az önkormány­zatok számára egyébként a tör­vény rendelkezéseivel kapcsola­tos határidők be nem tartása okozza a legnagyobb gondot, amit az AB önmagában nem tartott aggályosnak - fejtette ki a képviselő. - Elégedetten fogadtam az AB döntését - summázta dr. Hoffmann László, az alkot­mánybírósági beadványok egyi­kének benyújtója. A jogász külö­nösen azt emelte ki, hogy a tes­tület állásfoglalásával eldőlt: a természetvédelem elsőbbséget élvez a kötelezően megvalósítan­dó parti sétányok létesítésével szemben. Az AB által elrendelt jogszabályok meghozataláig fel kellene függeszteni a partvonal­rehabilitációról szóló rendelete­ket, hiszen a tervek egy részét várhatóan újra kell gondolni - fejtette ki az ügyvéd. Kolber István regionális fej­lesztésért és felzárkóztatásért fe­lelős tárca nélküli miniszter az AB döntését úgy értelmezi, hogy a testület összességében mind az öt beadványt elutasította, de a té­mával kapcsolatban két mulasz­tásos­­ törvénysértést állapított meg. Ezek egyike egy a múlt év végén módosított területrende­zési törvényhez kapcsolódó ren­delet megalkotásának elmaradá­sa, a másik a környezethez való jog érvényesítésére vonatkozik. A hiányzó jogszabályok megalko­tásáig egyetlen érvényben lévő rendelet felfüggesztésére sincs szükség - szögezte le a miniszter. TÖRÖK TÜNDE A vízügyi hatóság ma jóformán bármit megtehet NÉPSZABADSÁG

Next