Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-07 / 106. szám
2 2005. MÁJUS 7, SZOMBAT Ingyenes marad az orvosi ellátás A koalíció az utolsó pillanatig egyeztet A két koalíciós párt tegnap késő délután egyeztetett a kormányzat tervezett egészségügyi intézkedéseiről. Lapzártakor a megbeszélés még nem ért véget. A miniszterelnök hétfőn ismerteti a parlamentben kormánya száz lépés intézkedéssorozatának egészségügyet érintő részeit. Az, hogy mi marad meg a koncepció elemei közül, a koalíciós egyeztetéseken dől el. A két koalíciós párt péntek délelőtt szinte egy időben, de két helyszínen tartott sajtótájékoztatót az egészségügyi lépésekről. A több- vagy egybiztosítós modell, valamint az irányított betegellátási rendszer sorsáról nem sikerült megegyezniük. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke radikálisabb változásokat követelt, Hiller István, a szocialista párt elnöke szűkített programot, de az egészségbiztosítás rendbetételét kérte. Megerősítette: nem elégedett az irányított betegellátás rendszerével, és ezt a kérdést át kell tekinteni. A tárca viszont elkészítette a modellek felszámolásáról szóló javaslatot. Információink szerint a miniszterelnök személyesen kérte a koalíciós politikusokat, legyenek rugalmasabbak, találják meg a program közösen képviselhető elemeit. Úgy tudjuk, a szocialisták több ponton is „puhítottak” a javaslaton, így például a kórházi, illetve a szakrendelői ellátás mégsem kerülne ki az önkormányzatok ellátási felelősségi köréből, a szolgáltatások megszervezését és finanszírozását pedig a településektől a régiókhoz delegálnák. Az ellátások ingyenesek maradnak, ha valaki - a „szolgálati út” betartásával - a saját régiójában veszi igénybe azokat. A miniszterelnök által korábban bejelentett változás, a háromszintű biztosítási rendszer nem váltott ki vitát a koalíciós pártok között. A szabad demokraták szerint ezen belül a jogosultságok ellenőrzése, valamint a mindenkinek járó alapcsomag meghatározása okozhat nehézséget. Úgy vélik, a terv részletei kidolgozatlanok. DANÓ ANNA Köztársaság tér, délelőtt 11 óra Gizella út, 11.30 Píárban erősítene az MDF Az MDF vezetése elégedetlen a párt kommunikációs stratégiájával és médiabeli megjelenésével. A fórum váltani szeretne, elképzelhető, hogy egy professzionális PR-céget kérnek fel, hogy „átjöjjenek a rivaldán”. Az MDF kommunikációs és PR-felelőse Gémesi György elnökhelyettes. A nevéhez köthető a tavalyi EP-kampány, showműsorokkal és a belvárosi cukrászda-akcióval, amikor „politikai gombócokat” szolgált fel Dávid Ibolya pártelnök. Az EP- kampány legemlékezetesebb politikai üzenete a korrupcióellenes küzdelem jegyében megfogalmazott „70-30-as” vád volt, ezzel a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz közötti „leosztás” arányaira utaltak. „Az MDF azóta is azzal küzd, hogy hatásosan tartsa napirenden korrupcióellenes retorikáját” - mondta lapunknak az egyik elnökségi tag. A párt soraiban úgy látják, az Országgyűlés feloszlatására tett javaslat, illetve az, hogy a rendszerváltó pártok egyeztessenek az államfőjelölésről, ,hosszú távon nem kamatozik”, vagyis látványos ügyek kellenek. Az is szóba került, hogy az ismert és népszerű frontemberek, Dávid Ibolya és Herényi Károly mellett szükség van más „arcok” felvonultatására is, hogy az MDF ki tudjon törni az „egyszemélyes kispárt” pozíciójából. Különösen azok után, hogy az MDF egyesült az MDNP-vel. CSUHAJ ILDIKÓ MAGYARORSZÁG Jelentenek az orvosegyetemek Magyar Bálint oktatási minisztert tegnap Debrecenben tudósítónk arról kérdezte: az oktatás szempontjából mi a legfőbb tanulsága a debreceni orvosegyetem bonctermi botrányának. Magyar azt válaszolta: bár egyelőre nem bizonyosodott be, hogy az egyetemről szervek kerültek volna ki, egyértelmű, hogy a tanulmányi célokra felajánlott emberi testekkel nem szabad tárgyakként bánni. Hozzátette: a hazai orvosi egyetemektől jelentést kért arról, hogy a medikusok milyen feltételek és körülmények között tanulmányozzák az emberi testeket. A miniszter közölte: tanulságos az is, hogy a Hallgatói Önkormányzat egyszer sem jelezte az egyetemnek, hogy a medikusok keveslik az anatómiaórákat. (Debreceni tudósítónktól) Száz lépés a választók felé? Reklámfogás volna csupán? Vagy kényszer szülte intézkedéssorozat? Egyáltalán, merre tart a száz lépés programja? A megkérdezett elemzők véleményében közös a szkepszis. Munkatársainktól ez elsősorban a gazdaság „kifehérítését” és az adóbevételek növelését is célzó száz lépés programjának eddig megismert fejezetei megosztják a szakértőket. Politológiai megközelítésből 2002-re vezethetők vissza a terv előzményei. Debreczeni József szerint a Fidesz a ciklus végén a végsőkig elment az osztogatásban. A Medgyessy-kormány korrekció helyett „a lovak közé dobta a gyeplőt”, szakítva azzal a gyakorlattal, amely szerint a ciklus első felében a kormány megszorít, és a stabilizáció után kezd osztogatni. A korrekció csak tavaly, a pénzügyminisztercserével kezdődött, véli a politológus, miáltal Gyurcsány Ferencnek „fordított ciklus jutott”, most neki kellene meghúznia a gyeplőt. Ebben a kényszerhelyzetben (illetve a „dumakormány” Fidesz-szlogen cáfolataként) indult be az intézkedésdömping, amelynek céljaival az elemző egyetért. Politikailag viszont kockázatosnak tartja, hogy egy évvel a választások előtt az emberek anyagi viszonyait „piszkálják”. A borravaló megadóztatásával például nemcsak a pincér, hanem a vendég is úgy érezheti: megsarcolják. Szociálpolitikusként Ferge Zsuzsa azt emeli ki: ilyen jelentős kérdésekben elengedhetetlen a nyilvánosság. A szakmai egyeztetéseket, a vitákat nem lehet megspórolni. Szerinte ahhoz nem fér kétség, hogy változásokra van szükség az egészségügyben és a segélyezési rendszerben. Az is támogatandó, hogy a miniszterelnök szeretné kifehéríteni a gazdaságot. Hatáselemzésbe ugyanakkor a részletek ismerete nélkül nem bonyolódna Ferge. Attól azonban így is tart, hogy ha mindenki olyan szolgáltatásokat kap, amilyeneket meg tud fizetni, az egészségügyben ugyanolyan mértékű szegregáció alakulhat ki, mint az oktatásban. Fiskális vonatkozásban a program - minden gyengesége ellenére - komoly előrelépésnek tekinthető az előző ciklusban kezdődött ígérgetéses politizáláshoz képest - mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Ahhoz képest viszont, hogy mekkora gondok vannak a gazdaságban, a száz lépés nem sok. Ha pedig eredményesek lesznek a gazdaság kifehérítésére irányuló intézkedések, akkor némi árfelhajtó hatásuk is lehet, mivel a vállalkozóknak lehetőségük lesz a növekvő bérköltségek áthárítására. Ellenkező esetben viszont a szigorítás csökkentheti a profitot az építőiparban. Közgazdászként vizsgálva Palócz Éva, a Kopint-Datorg igazgatóhelyettese nem zárja ki, hogy pusztán reklámfogásról van szó, bár hozzáteszi: keveset tudunk még a konkrét lépésekről. Amúgy az alapgondolattal egyetért, hiszen a gazdaság kifehérítése nemcsak az államkaszszának fontos, de a társadalom egészének is. - Ha tudnak valamit tenni, az jótékony hatású lehet, bár a jogszabályok eddig is megvoltak, a rendszer mégsem működött megfelelően - mondja. Palócz Éva szerint, ha a kormány komolyan gondolja a feketemunka elleni fellépést, akkor azt a nagyvállalatoknál, nem pedig a kicsiknél kellene kezdenie. A borravaló megadóztatását nem tartja szerencsésnek, kevés adóbevételt hoz, miközben a borravalót pluszszolgáltatási díjjá teszi, jóllehet az valójában a jó kiszolgálás elismerése. Szociológiai szemszögből a száz lépésre Tamás Pál egy modernizációs program meghirdetésének kísérleteként tekint. A tervnek szerinte választástechnikai okai is vannak: az üzenet az, hogy „van lelkesítő programunk”, amely azonban összefüggően nem számon kérhető. Az idén csak néhány lépés lesz megvalósítható, a jövő évi kampányban pedig az egész „elfelejthető”, vagy (attól függ...) akár egy társadalompolitikai reform kezdeteként is eladható. Szóval: tehetséges kommunikációs akció ez, amelyik legalább annyira szól a költségvetés helyzetét kritizáló EU-nak, mint a választóknak - összegezte Tamás Pál. A szakszervezetek hatásvizsgálatot kérnek A száz lépés programjának hatása csak munkahelyteremtést és a foglalkoztatás bővítését célzó összkormányzati gazdaságpolitikával teremthető meg - így összegezték véleményüket a szakszervezeti szövetségek vezetői, akik tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél vizitáltak. A találkozó után Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondta: az érdekvédők zömében támogatják a munkaerőpiacra vonatkozó kormányzati javaslatot, a 15 pont között több olyan is van, amely megegyezik a korábbi szakszervezeti követelésekkel. Ezt a megállapítást támasztotta alá Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke is, utalva arra, hogy követelésükre került be a csomagba a minimálbér kifizetésének kikerülését célzó irreális normaállítás elleni fellépés. A szakszervezetek azt is évek óta javasolják, hogy közbeszerzési pályázaton elnyerhető állami pénzt csak a rendezett munkaügyi kapcsolatait bizonyító vállalkozás kaphasson. Azt remélik, hogy a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának erősítésére olyan megoldást talál a kormány, amely enyhít majd a kiszolgáltatott helyzetű, a feketemunkát kényszerből végző munkavállalók problémáin. Az autonómok elnöke, Borsik János ugyanakkor attól tart, hogy hatásvizsgálatokat nélkülöző döntések születnek a száz lépés program részeként, így azok végrehajtása nem várt következményekkel is járhat. Ezért konkrét javaslatokkal készülnek az Országos Érdekegyeztető Tanács következő ülésére, amelyen várhatóan a miniszterelnök is részt vesz. (K. J. E.) NÉPSZABADSÁG ORTT: „jegelt” filmpályázat Nem írt ki közös tévéfilm- és tévéjáték-pályázatot a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal (MMK) a médiahatóság. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) csütörtöki ülésén levették a napirendről az erről szóló előterjesztést. A közalapítvánnyal közös pályázat ,jegelését” hárman támogatták az öt ORTT-tag közül: Ladvánszky György, az MSZP, Wéber János, az MDF és Szalai Annamária, a Fidesz delegáltja. Szalai lapunknak azzal indokolta szavazatát, hogy még a két évvel ezelőtti első pályázat elszámolása sem történt meg. Szerinte sok hír van arról, hogy a filmek közül több késésben van vagy el sem készül, ezért előbb érdemes lenne leszűrni az előző pályázat tapasztalatait. A másik ok a közalapítvány körüli ügyek tisztázatlansága. Az ezek miatt indított vizsgálatok lezárását meg kellene várni. Abban a fideszes delegált szerint közös a testületi tagok akarata, hogy játékfilmeket támogassanak, de elképzelhető, hogy a finanszírozásból kihagyják a közalapítványt, és csak a két közszolgálati tévével együtt pályáztatnak. Az MMK-t törvénysértéssel vádoló cikkek nyomán indult vizsgálatokat lezártnak tekinti a kulturális miniszter, azok megállapításaival egyetértett. Emellett Schneider Márta, a tárca helyettes államtitkára megjegyezte lapunknak: a miniszter által összehívott Mozgókép Koordinációs Tanácsban nemrég megegyezés született az ORTT, az MMK és a köztévék képviselői között újabb közös tévéfilmpályázat indításáról, amelyhez a médiatestület és a filmes közalapítvány 400-400 millió forintot, a tévék pedig 200-200 milliós gyártási szolgáltatást ajánlottak föl. A közös pályázat kiírása egyaránt érdekük lenne a filmkészítőknek és a köztévéknek, de legfőképp a nézőknek - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ezt függesztette fel az ORTT tagjainak többsége. „A filmalapítványnál folyó vizsgálatokra való hivatkozás inkább hangulatkeltés, mint valóság” - véli Kovács György, az ORTT elnöke, aki Tímár Jánossal, az SZDSZ delegáltjával együtt a közös pályázat kiírását támogatta. Cáfolta ugyanakkor azt a feltételezést, hogy a három ORTT-tag azért utasította el az együttműködést, mert egy tisztán az ORTT által meghirdetett pályázatnál nagyobb lehetőségük van beleszólni a pénzek odaítélésébe. Mindazonáltal az elnök szerint nem ésszerű, hogy az ORTT és az MMK egymástól függetlenül írjon ki filmes pályázatokat. Tímár szerint is szükséges a közpénzeket elosztó szervezetek együttműködése ebben az iparágban, különben könynyen szétaprózódhat a finanszírozás. - 2003-ban, amikor elindult ez a kezdeményezés, az volt a cél, hogy minden hónapban legalább egy új, irodalmi művet feldolgozó magyar tévéjáték, tévéfilm kerüljön képernyőre. Ez most veszélybe került - vélekedik Tímár. Az idei filmszemle legjobb alkotásai között szerepeltek azok a művek, amelyek a 2003-as közös pályázat alapján készültek el - jegyzi meg Bacsó Péter rendező, az akkori pályázat egyik zsűrielnöke. Szerinte nincs más oka a mostani ORTT-döntésnek, mint újabb csapást mérni a filmes közalapítványra. HASZÁN ZOLTÁN-VARSÁNYI GYULA