Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

2 2005. MÁJUS 7­, SZOMBAT Ingyenes marad az orvosi ellátás A koalíció az utolsó pillanatig egyeztet A két koalíciós párt tegnap késő délután egyeztetett a kormány­zat tervezett egészségügyi intéz­kedéseiről. Lapzártakor a meg­beszélés még nem ért véget. A miniszterelnök hétfőn ismerteti a parlamentben kormánya száz lépés intézkedéssorozatának egészségügyet érintő részeit. Az, hogy mi marad meg a koncepció elemei közül, a koalíciós egyez­tetéseken dől el. A két koalíciós párt péntek délelőtt szinte egy időben, de két helyszínen tartott sajtótájékoz­tatót az egészségügyi lépésekről. A több- vagy egybiztosítós mo­dell, valamint az irányított be­tegellátási rendszer sorsáról nem sikerült megegyezniük. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke radikálisabb változásokat köve­telt, Hiller István, a szocialista párt elnöke szűkített programot, de az egészségbiztosítás rend­betételét kérte. Megerősítette: nem elégedett az irányított be­tegellátás rendszerével, és ezt a kérdést át kell tekinteni. A tárca viszont elkészítette a modellek felszámolásáról szóló javaslatot. Információink szerint a mi­niszterelnök személyesen kérte a koalíciós politikusokat, legyenek rugalmasabbak, találják meg a program közösen képviselhető elemeit. Úgy tudjuk, a szocialis­ták több ponton is „puhítottak” a javaslaton, így például a kórházi, illetve a szakrendelői ellátás mégsem kerülne ki az önkor­mányzatok ellátási felelősségi köréből, a szolgáltatások meg­szervezését és finanszírozását pedig a településektől a régiók­hoz delegálnák. Az ellátások in­gyenesek maradnak, ha valaki - a „szolgálati út” betartásával - a saját régiójában veszi igénybe azokat. A miniszterelnök által koráb­ban bejelentett változás, a há­romszintű biztosítási rendszer nem váltott ki vitát a koalíciós pártok között. A szabad demok­raták szerint ezen belül a jogo­sultságok ellenőrzése, valamint a mindenkinek járó alapcsomag meghatározása okozhat nehéz­séget. Úgy vélik, a terv részletei kidolgozatlanok. DANÓ ANNA Köztársaság tér, délelőtt 11 óra Gizella út, 11.30 Píárban erősítene az MDF Az MDF vezetése elégedetlen a párt kommunikációs stratégiá­jával és médiabeli megjelenésé­vel. A fórum váltani szeretne, el­képzelhető, hogy egy professzio­nális PR-céget kérnek fel, hogy „átjöjjenek a rivaldán”. Az MDF kommunikációs és PR-felelőse Gémesi György el­nökhelyettes. A nevéhez köthető a tavalyi EP-kampány, show­­műsorokkal és a belvárosi cuk­rászda-akcióval, amikor „politi­kai gombócokat” szolgált fel Dá­vid Ibolya pártelnök. Az EP- kampány legemlékezetesebb po­litikai üzenete a korrupcióelle­nes küzdelem jegyében megfo­galmazott „70-30-as” vád volt, ezzel a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz közötti „leosztás” ará­nyaira utaltak. „Az MDF azóta is azzal küzd, hogy hatásosan tart­sa napirenden korrupcióellenes retorikáját” - mondta lapunk­nak az egyik elnökségi tag. A párt soraiban úgy látják, az Országgyűlés feloszlatására tett javaslat, illetve az, hogy a rend­szerváltó pártok egyeztessenek az államfőjelölésről, ,hosszú tá­von nem kamatozik”, vagyis látványos ügyek kellenek. Az is szóba került, hogy az is­mert és népszerű frontemberek, Dávid Ibolya és Herényi Károly mellett szükség van más „arcok” felvonultatására is, hogy az MDF ki tudjon törni az „egysze­mélyes kispárt” pozíciójából. Különösen azok után, hogy az MDF egyesült az MDNP-vel. CSUHAJ ILDIKÓ MAGYARORSZÁG Jelentenek az orvosegyetemek Magyar Bálint oktatási minisz­tert tegnap Debrecenben tudósí­tónk arról kérdezte: az oktatás szempontjából mi a legfőbb ta­nulsága a debreceni orvosegye­tem bonctermi botrányának. Magyar azt válaszolta: bár egy­előre nem bizonyosodott be, hogy az egyetemről szervek ke­rültek volna ki, egyértelmű, hogy a tanulmányi célokra fel­ajánlott emberi testekkel nem szabad tárgyakként bánni. Hoz­zátette: a hazai orvosi egye­temektől jelentést kért arról, hogy a medikusok milyen felté­telek és körülmények között ta­nulmányozzák az emberi teste­ket. A miniszter közölte: tanul­ságos az is, hogy a Hallgatói Ön­­kormányzat egyszer sem jelezte az egyetemnek, hogy a mediku­sok keveslik az anatómiaórákat. (Debreceni tudósítónktól) Száz lépés a választók felé? Reklámfogás volna csu­pán? Vagy kényszer szülte intézkedéssorozat? Egyál­talán, merre tart a száz lé­pés programja? A megkér­dezett elemzők véleményé­ben közös a szkepszis. Munkatársainktól ez elsősorban a gazdaság „kife­hérítését” és az adóbevételek nö­velését is célzó száz lépés prog­ramjának eddig megismert feje­zetei megosztják a szakértőket. Politológiai megközelítésből 2002-re vezethetők vissza a terv előzményei. Debreczeni József szerint a Fidesz a ciklus végén a végsőkig elment az osztogatás­ban. A Medgyessy-kormány korrekció helyett „a lovak közé dobta a gyeplőt”, szakítva azzal a gyakorlattal, amely szerint a ciklus első felében a kormány megszorít, és a stabilizáció után kezd osztogatni. A korrekció csak tavaly, a pénzügyminiszter­cserével kezdődött, véli a polito­lógus, miáltal Gyurcsány Fe­rencnek „fordított ciklus jutott”, most neki kellene meghúznia a gyeplőt. Ebben a kényszerhely­zetben (illetve a „dumakor­mány” Fidesz-szlogen cáfolata­ként) indult be az intézkedés­­dömping, amelynek céljaival az elemző egyetért. Politikailag viszont kockázatosnak tartja, hogy egy évvel a választások előtt az emberek anyagi viszo­nyait „piszkálják”. A borravaló megadóztatásával például nem­csak a pincér, hanem a vendég is úgy érezheti: megsarcolják. Szociálpolitikusként Ferge Zsu­zsa azt emeli ki: ilyen jelentős kérdésekben elengedhetetlen a nyilvánosság. A szakmai egyez­tetéseket, a vitákat nem lehet megspórolni. Szerinte ahhoz nem fér kétség, hogy változá­sokra van szükség az egészség­ügyben és a segélyezési rend­szerben. Az is támogatandó, hogy a miniszterelnök szeretné kifehéríteni a gazdaságot. Ha­táselemzésbe ugyanakkor a részletek ismerete nélkül nem bonyolódna Ferge. Attól azon­ban így is tart, hogy ha minden­ki olyan szolgáltatásokat kap, amilyeneket meg tud fizetni, az egészségügyben ugyanolyan mértékű szegregáció alakulhat ki, mint az oktatásban. Fiskális vonatkozásban a prog­ram - minden gyengesége elle­nére - komoly előrelépésnek te­kinthető az előző ciklusban kez­dődött ígérgetéses politizálás­hoz képest - mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Ahhoz képest viszont, hogy mekkora gondok vannak a gaz­daságban, a száz lépés nem sok. Ha pedig eredményesek lesznek a gazdaság kifehérítésére irá­nyuló intézkedések, akkor némi árfelhajtó hatásuk is lehet, mi­vel a vállalkozóknak lehetősé­gük lesz a növekvő bérköltségek áthárítására. Ellenkező esetben viszont a szigorítás csökkentheti a profitot az építőiparban. Közgazdászként vizsgálva Pa­­lócz Éva, a Kopint-Datorg igaz­gatóhelyettese nem zárja ki, hogy pusztán reklámfogásról van szó, bár hozzáteszi: keveset tudunk még a konkrét lépések­ről. Amúgy az alapgondolattal egyetért, hiszen a gazdaság kife­hérítése nemcsak az államkasz­­szának fontos, de a társadalom egészének is. - Ha tudnak vala­mit tenni, az jótékony hatású le­het, bár a jogszabályok eddig is megvoltak, a rendszer mégsem működött megfelelően - mond­ja. Palócz Éva szerint, ha a kor­mány komolyan gondolja a fe­ketemunka elleni fellépést, ak­kor azt a nagyvállalatoknál, nem pedig a kicsiknél kellene kezdenie. A borravaló megadóz­tatását nem tartja szerencsés­nek, kevés adóbevételt hoz, mi­közben a borravalót pluszszol­gáltatási díjjá teszi, jóllehet az valójában a jó kiszolgálás elis­merése. Szociológiai szemszögből a száz lépésre Tamás Pál egy mo­dernizációs program meghirde­tésének kísérleteként tekint. A tervnek szerinte választástech­nikai okai is vannak: az üzenet az, hogy „van lelkesítő progra­munk”, amely azonban össze­függően nem számon kérhető. Az idén csak néhány lépés lesz megvalósítható, a jövő évi kam­pányban pedig az egész „elfe­lejthető”, vagy (attól függ...) akár egy társadalompolitikai reform kezdeteként is eladható. Szóval: tehetséges kommuniká­ciós akció ez, amelyik legalább annyira szól a költségvetés helyzetét kritizáló EU-nak, mint a választóknak - összegez­te Tamás Pál. A szakszervezetek hatásvizsgálatot kérnek A száz lépés programjának ha­tása csak munkahelyteremtést és a foglalkoztatás bővítését célzó összkormányzati gazda­ságpolitikával teremthető meg - így összegezték véleményüket a szakszervezeti szövetségek vezetői, akik tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél vizi­­táltak. A találkozó után Csizmár Gábor munkaügyi mi­niszter elmondta: az érdekvé­dők zömében támogatják a munkaerőpiacra vonatkozó kormányzati javaslatot, a 15 pont között több olyan is van, amely megegyezik a korábbi szakszervezeti követelésekkel. Ezt a megállapítást támasztotta alá Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke is, utalva ar­ra, hogy követelésükre került be a csomagba a minimálbér kifizetésének kikerülését célzó irreális normaállítás elleni fel­lépés. A szakszervezetek azt is évek óta javasolják, hogy köz­beszerzési pályázaton elnyer­hető állami pénzt csak a rende­zett munkaügyi kapcsolatait bizonyító vállalkozás kaphas­son. Azt remélik, hogy a mun­kaügyi ellenőrzés hatékonysá­gának erősítésére olyan megol­dást talál a kormány, amely enyhít majd a kiszolgáltatott helyzetű, a feketemunkát kény­szerből végző munkavállalók problémáin. Az autonómok el­nöke, Borsik János ugyanak­kor attól tart, hogy hatásvizs­gálatokat nélkülöző döntések születnek a száz lépés program részeként, így azok végrehajtá­sa nem várt következmények­kel is járhat. Ezért konkrét ja­vaslatokkal készülnek az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács következő ülésére, amelyen várhatóan a miniszterelnök is részt vesz. (K. J. E.) NÉPSZABADSÁG ORTT: „jegelt” filmpályázat Nem írt ki közös tévéfilm- és tévéjáték-pályázatot a Ma­gyar Mozgókép Közalapít­vánnyal (MMK) a médiaható­ság. Az Országos Rádió és Te­levízió Testület (ORTT) csü­törtöki ülésén levették a napi­rendről az erről szóló előter­jesztést. A közalapítvánnyal közös pályázat ,jegelését” hárman támogatták az öt ORTT-tag közül: Ladvánszky György, az MSZP, Wéber János, az MDF és Szalai Annamária, a Fidesz delegáltja. Szalai la­punknak azzal indokolta sza­vazatát, hogy még a két évvel ezelőtti első pályázat elszámo­lása sem történt meg. Szerinte sok hír van arról, hogy a fil­mek közül több késésben van vagy el sem készül, ezért előbb érdemes lenne leszűrni az elő­ző pályázat tapasztalatait. A másik ok a közalapítvány kö­rüli ügyek tisztázatlansága. Az ezek miatt indított vizsgá­latok lezárását meg kellene várni. Abban a fideszes dele­gált szerint közös a testületi tagok akarata, hogy játékfil­meket támogassanak, de el­képzelhető, hogy a finanszíro­zásból kihagyják a közalapít­ványt, és csak a két közszolgá­lati tévével együtt pályáztat­nak. Az MMK-t törvénysértés­sel vádoló cikkek nyomán indult vizsgálatokat lezárt­nak tekinti a kulturális mi­niszter, azok megállapítá­saival egyetértett. Emellett Schneider Márta, a tárca he­lyettes államtitkára megje­gyezte lapunknak: a minisz­ter által összehívott Mozgó­kép Koordinációs Tanácsban nemrég megegyezés született az ORTT, az MMK és a köz­tévék képviselői között újabb közös tévéfilmpályázat indí­tásáról, amelyhez a médiates­tület és a filmes közalapít­vány 400-400 millió forintot, a tévék pedig 200-200 milli­ós gyártási szolgáltatást aján­lottak föl. A közös pályázat kiírása egyaránt érdekük len­ne a filmkészítőknek és a köz­tévéknek, de legfőképp a né­zőknek - hangsúlyozta a he­lyettes államtitkár. Ezt függesztette fel az ORTT tagjainak többsége. „A filmalapítványnál folyó vizs­gálatokra való hivatkozás in­kább hangulatkeltés, mint va­lóság” - véli Kovács György, az ORTT elnöke, aki Tímár Jánossal, az SZDSZ delegált­jával együtt a közös pályázat kiírását támogatta. Cáfolta ugyanakkor azt a feltételezést, hogy a három ORTT-tag azért utasította el az együttműkö­dést, mert egy tisztán az ORTT által meghirdetett pá­lyázatnál nagyobb lehetősé­gük van beleszólni a pénzek odaítélésébe. Mindazonáltal az elnök szerint nem ésszerű, hogy az ORTT és az MMK egymástól függetlenül írjon ki filmes pályázatokat. Tímár szerint is szükséges a közpén­zeket elosztó szervezetek együttműködése ebben az iparágban, különben köny­­nyen szétaprózódhat a finan­szírozás. - 2003-ban, amikor elindult ez a kezdeményezés, az volt a cél, hogy minden hó­napban legalább egy új, irodal­mi művet feldolgozó magyar tévéjáték, tévéfilm kerüljön képernyőre. Ez most veszélybe került - vélekedik Tímár. Az idei filmszemle leg­jobb alkotásai között szere­peltek azok a művek, amelyek a 2003-as közös pályázat alapján készültek el - jegyzi meg Bacsó Péter rendező, az akkori pályázat egyik zsűriel­nöke. Szerinte nincs más oka a mostani ORTT-döntésnek, mint újabb csapást mérni a filmes közalapítványra. HASZÁN ZOLTÁN-VARSÁNYI GYULA

Next