Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-21 / 117. szám

6 2005. MÁJUS 21., SZOMBAT MAGYARORSZÁG Autópálya határtól határig Gyorsabb utat remélnek Rábafü­zestől Biharkeresztesig Szeretnék meggyorsítani az ország nyugati felét a keleti régiókkal, illetve Ausztriát Magyarorszá­gon át Romániával össze­kötő M8-as és M4-es gyorsforgalmi út építését az érintett régiók, önkor­mányzatok és gazdasági vállalkozások. Az autópálya vagy gyorsforgal­mi út közelsége nem feltétlenül eredményezi egy-egy térség gazdasági fellendülését, ám lé­nyegesen megkönnyíti azt - e gondolat jegyében szerveztek konferenciát a napokban Szol­nokon. A résztvevők ajánlásuk­ban leszögezték: egyértelműen igazolható, hogy az autópályák és autóutak mentén és közvet­len környezetükben erősebb a tőkebefektetés, bővül a terme­lés, s a települések egyre kom­fortosabbá válnak. Ezekkel az előnyökkel e térségek semmi­lyen más adottsága nem ér fel, így a területfejlesztés legfőbb eszközének az úthálózat kiépí­tése tekinthető - fogalmaztak. Ezt megerősítette az a kutatás is, amelyről Laky Ildikó, a Terra Stúdió Kft. ügyvezetője beszélt. Vizsgálataik szerint ha egy település elérhetősége akár tíz perccel is rövidül, úgy a gaz­dasági életben az már bizonyos változásokat idéz elő. Példaként említette Polgár és Füzesabony térségét, ahol az M3-as utópá­lya megépítése óta 0,3 százalék­­ponttal csökkent a munkanél­küliségi ráta, és háromezer fo­rinttal nőtt az egy főre jutó nemzetgazdasági jövedelem. A szakértő megjegyezte: a terve­zett, Rábafüzestől Biharkeresz­tesig az országot gyakorlatilag átszelő M8-as és M4-es gyors­­forgalmi út hasonló hatásokat gyakorolna az érintett régiók­ban. Elemzései szerint az autó­pálya építésének költségei a gazdasági élénkülés hatására ti­zenöt év alatt megtérülnek, mert a térségbe vonzott vállal­kozások ennyi idő alatt fizetik vissza adók formájában az ál­lamnak a beruházás értékét. Magyarországon öt jelentős közlekedési folyosó vezet át, s emiatt meglehetősen nagy az országra nehezedő átmenő for­galom. A kamionok és teherau­tók egy része kénytelen az amúgy is zsúfolt, a települése­ken átvezető főutakat igénybe venni, mert nincs elég gyorsfor­galmi út - hangzott el a konfe­rencián. Andricsák Zoltán, a közlekedési minisztérium főosz­tályvezető-helyettese elmondta: felméréseik szerint az M1-es és M7-es autópályák közös szaka­sza a legforgalmasabb, itt na­ponta több mint százezer jármű dübörög el, miközben a gyors­­forgalmi utak átlagos forgalma ennek negyede. Hasonlóan le­terhelt az M0-ás körgyűrű déli része, ahol napi átlagban ötven­ezer jármű halad el. Mivel ha­zánkban folyamatosan nő az ezer lakosra jutó gépkocsik szá­ma - jelenleg 280, 2010-ben már 300 autó jut minden ezer magyar állampolgárra -, az uta­kon nő a zsúfoltság. Ezt a terhet csak korszerű autópályák, gyorsforgalmi utak megépítésé­vel lehet enyhíteni - hangsú­lyozta a szakember. Ezen a téren messze elmaradunk a hozzánk hasonló nagyságú uniós orszá­goktól: a szomszédos Ausztriá­ban 2000, Portugáliában 2300 kilométer gyorsforgalmi útsza­kasz áll az autósok rendelkezé­sére, miközben Magyarorszá­gon mindössze 435 kilométeren lehet ilyen utakon közlekedni. A terv az, hogy 2007-ig 231 kilo­méter gyorsforgalmi út - autó­pálya és autóút - épüljön, 2015- re pedig ezen a téren elérjük a 2500 kilométert. Kiszely Tihamér, a Nemzeti Autópálya Rt. M8-M4-es gyorsforgalmi út projektvezető­je arról beszélt Szolnokon, hogy e két közlekedési nyomvonal ki­építése egyelőre a tervezés és előkészítés szakaszában van. Már elkészült a Veszprém és Dunaújváros, valamint a Dunavecse és Szolnok közötti szakasz tanulmányterve, hama­rosan nekilátnak a nyomvonal kijelölésének is. Elkezdték az új dunaújvárosi híd építését, a hozzá tartozó kilenc kilométe­res útszakasz kialakításával együtt. A híd egyébként a maga nemében egyedülálló lesz, mi­vel a hajózhatóság érdekében a tartópillérek közötti távolság meghaladja a háromszáz mé­tert. Ezzel a széles fesztávolság­­gal az ilyen jellegű, íves acél­­szerkezetes hidak között világ­csúcstartónak számít majd a dunaújvárosi, amelynek ötven­­hárommilliárd forintból a jövő év novemberére kell elkészülnie. Az M4-es és M8-as gyorsforgal­mi út több szakasza azonban még a tervezés állapotáig sem jutott el: ilyen a Rábafüzes- Veszprém és a Szolnok-Püspök­­ladány útszakasz. Utóbbinál to­vább bonyolítja a helyzetet, hogy a mérnökök szerint szükség len­ne egy új Tisza-híd megépítésére is Tiszapüspökinél, ám ehhez még környezetvédelmi hatásta­nulmányokat is el kell végezni. Szolnoknál egyébként az M4-es gyorsforgalmi út nem csak Debrecen, hanem Buda­pest felé is elágazik majd, ám ennek építéséről a szolnoki konferencián nem beszéltek a szakemberek, mindössze annyit jegyeztek meg: több elkerülő szakasz építése már elkezdő­dött itt. A fővárosba vezető gyorsforgalmi út megépítésé­nek várható előnyeivel a konfe­rencia budapesti előadói is szembesültek, akik közül jó né­­hányan megjegyezték: egyes ta­nulmányok szerint ugyan egy óra alatt el lehet érni Budapest határából Szolnokra, ám ezt a tapasztalataik rendre megcáfol­ják. Örülhetett, aki másfél óra alatt megtette a kátyúk miatt sebességkorlátozó táblákkal tarkított száz kilométeres távol­ságot a két város között. Erre az alföldiek közül többen is meg­jegyezték: talán több döntésho­zónak, parlamenti képviselő­nek és kormánytagnak kellene programot szervezniük Szolno­kon, Karcagon vagy Püspökla­dányban, hátha az felgyorsítaná a gyorsforgalmi út építését is. DOBOS JUDIT Épül az abonyi elkerülő út. Még nem gyors a forgalom Arborétumfejlesztés Kámonban Tudósítónktól A Kámoni Arborétum fejleszté­si terveit mutatták be a Corvinus Egyetem szakemberei Szombathelyen. Régi elképze­lés megvalósításához került ez­által közelebb a város, az arbo­rétum fejlesztése ugyanis már hosszú évek óta várat magára. A tervek olyan építészeti megol­dásokat is tartalmaznak, ame­lyek jó eséllyel növelhetik az ar­borétum vonzerejét a külföldi turisták körében is. Az elképze­lések a Vas megyei és a szom­bathelyi önkormányzat támo­gatását is elnyerték, két-két millió forinttal járultak hozzá a tervezéshez, a kivitelezés azon­ban több százmillió forintba is kerülhet, a finanszírozás pedig csak pályázati úton oldható meg. A számos növényritkaság­nak, dendrológiai gyűjtemény­nek otthont adó, 120 éves múltra visszatekintő Kámoni Arborétum állapota már a het­venes évek óta folyamatosan romlik, értékeinek megőrzése és bemutatása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A fej­lesztés révén ezen az állapoton változtatni lehet. A beruházás megvalósításával új helyre ke­rül a főbejárat impozáns foga­dóépülettel, kitisztítják az ar­borétum tórendszerét, és elvég­zik a terület kertépítészeti re­konstrukcióját is. Borovits Attila, a Kámoni Arborétum vezetője elmondta, hogy hasznosítják azt a kéthek­­táros területet is, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adott át az arbo­rétumnak. Az új funkciók kiala­kításánál a turizmus erősítése mellett a fiatal korosztályok környezeti nevelésére és egy olyan „mintaterület” kialakítá­sára helyezik majd a hangsúlyt, amely szembeállítható az el­pusztított és kihasznált környe­zettel. Vonzóbb lesz a főbejárat is Nő a lakosság, kevesebb gyerek Tudósítónktól A Komárom-Esztergom megyei Környén elfogytak a telkek, pe­dig lenne igény rájuk. Az ön­­kormányzat kétszer is pályázott építési telkek kialakítására, de nem sikerült pénzt szereznie. Mint Horváth Miklós polgár­­mestertől megtudtuk, a telepü­lés lélekszáma évről évre nő, an­nak is köszönhetően, hogy a ta­tabányai ipari park Környe felé terjeszkedik. Ősszel indul a pró­baüzem, jövőre a termelés a ja­pán beruházásban épülő autó­­ablaküveg-gyárban, s ugyan­csak japán cég tervezi ezen a te­rületen a gumiabroncsgyár megépítését is. A munkaalka­lom vonzza a beköltözőket, ezzel együtt azonban nem nő a gyer­meklétszám Környén, ahol tíz év alatt felére, 376-ra csökkent az iskolások száma. NÉPSZABADSÁG Földmérési hullám Megkezdődik az osztatlan közös tulajdonban lévő földek kimérése. Az egyes megyékben a napokban sorsolással döntik el, hogy milyen sorrendben halad­janak a földmérők. Az osztatlan közös tulajdonú te­rületek úgy maradtak fenn, hogy a kilencvenes években a korábbi közös szövetkezeti tu­lajdonban lévő földeket magán­kézbe adták, ám nem mind­egyik tulajdonos mérette ki a sa­ját részét. A kárpótlásként ka­pott földet ugyanis állami költ­ségen mérték ki, a szövetkezeti részaránytulajdon kiméréséért azonban az új tulajdonosnak kellett volna fizetni. Azoknak a magántulajdonosoknak jó ré­sze, akik nem maguk akarták megművelni a földjüket, hanem bérbe adták, osztatlan közös tu­lajdonban hagyta a földet. Bár az arány településenként válto­zó, országosan a termőföldnek legalább negyedrésze ma is osz­tatlan közös tulajdonban van. Az idő előre haladtával, illet­ve az európai uniós csatlakozás­sal változott a helyzet: sok idős tulajdonos meghalt, az örökö­sök eladnák a földet. Más eset­ben a tulajdonos maga szeretné művelni a földjét, mivel az uni­ós támogatás jövedelmezőbbé teszi a gazdálkodást. 2002. ja­nuár 1-jétől lehetett igényelni a saját tulajdonrész kimérését. Az igényléseket minden évben január 1. és március 1. között, hatvan napon át lehet beadni. Sokan megtették már ezt, ám a földek kimérése csak ezután kezdődik. Csongrád megyében például a napokban Deszken tartottak sorsolást, ott dőlt el, hogy az öt körzeti földhivatal területén mely településeken kezdik a mérést. Micsik Zoltán, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője elmondta: a megyében Szegeden, Hódmezővásárhe­lyen, Szentesen, Csongrádon és Makón működik körzeti földhi­vatal. A közjegyző jelenlétében tartott sorsoláson minden kör­zetben kialakult egy települési sorrend - ez ellen nem lehet fel­lebbezni. Azok a tulajdonosok, akik a kimérendő földrészletü­ket maguk kívánják megművel­ni, és nem adták azt ki hosszú távú bérletbe, illetve a bérlet 2005 végén lejár, vagy a bérleti szerződést közös megegyezés­sel felbontják, és az illetők ren­delkeznek az EU-támogatás igénybe vételéhez szükséges re­gisztrációval, kérvényezhetik az úgynevezett elsőbbségi jo­got. Erre a rendelet hatályba lépésétől számolva 2005. ápri­lis 16-ától 2005. június 15-éig 60 nap áll rendelkezésükre. Ha a 60 nap letelik, akkor meg kell határozni, hogy az egyes telepü­léseken belül lévő osztatlan, kö­zös táblák közül milyen sor­rendben végzik a kimérést. Azok a táblák kerülnek előre, ahol a legtöbb az elsőbbségi joggal rendelkező igénylő. Micsik Zoltán szerint néhány esetben elhúzódó eljárásra lehet számítani. Széles körben van le­hetőség fellebbezésre, amelyet a megyei földhivatal bírál el, de döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni. Azt, hogy az egyes táb­lákon belül honnan kezdik a ki­mérést, a föld fekvése, megköze­líthetősége, minősége, valamint talajvédelmi szempontok alap­ján a földhivatal dönti el, lehe­tőség szerint figyelembe véve a már kialakult használatot. A táblán belüli sorrendet azonban sorsolással határozzák meg. A jogszabály széles körben lehető­séget ad ugyanakkor a meg­egyezésre: nem kell sorsolni, ha az igénylők megállapodnak a sorrendben. Az egyes táblákból csak any­­nyit mérnek ki, amennyit a tu­lajdonosok igényelnek - igaz, minden évben január 1. és már­cius 1. között új igényeket lehet országosan a termőföldnek legalább negyedrésze ma is osztatlan közös tulajdonban van­ beadni. Ha új kérelmezők je­lentkeznek, azokra a táblákra is visszatérnek később a földhiva­talok munkatársai, amelyek egy részét az előző években már ki­mérték. A kimérés a tulajdono­sok számára ingyenes, a költsé­geket az állam vállalja. Ám - legalábbis az idén, de valószínű­leg jövőre is - az erre fordítható összeg korlátozott. Ha a földhi­vatalok a számukra biztosított keret szerinti kimérést elvégez­ték, és kapacitásuk megengedi, akkor a kérelmezők által meg­előlegezett költségek terhére to­vábbi kiméréseket végezhetnek. A megelőlegezett költségeket az állam visszafizeti. Tapasztalatok szerint főleg a gabonatermő területeken van erős igény a földek kimérésére. A munka sok, a kapacitás és a pénz korlátozott. Az érintettek részére azonban a tét nem ki­csi: a legszerencsésebb igény­lők már idén ősszel a saját ne­vükön lévő földbe vethetnek gabonát - de ők lesznek ki­sebbségben. Becslések szerint akár öt évig is eltarthat, mire valamennyi osztatlan közös tu­lajdon megszűnik. TANÁCS ISTVÁN Közösen csábítják a turistákat Szeged és Szabadka látványosságai Tudósítónktól A tervek szerint idén 20 ezer példányban nyomtatnak ki olyan tájékoztató füzeteket, amelyekben Szeged és Szabadka közösen ajánlja látványosságait és szabadidős programjait. A várhatóan ősszel megjelenő, magyar, szerb és angol nyelvű ki­adványból a Tourinform-irodák mellett juttatnak a belföldi és külföldi utazási kiállításokra is. Mihály Illés, a Szeged és Tér­sége Turisztikai Szolgáltató Kht. igazgatója elmondta: az Európai Unió PHARE-CBC alapjából 12 millió forint támo­gatást nyertek el a Délvidék idegenforgalmának újraéleszté­sét is célul kitűző kampányra. A két város már több szakkiállítá­son mutatkozott be közösen, ezt az együttműködést akarják a jövőben még szorosabbra fűzni. A közös kiállással nemcsak a háború sújtotta szerbiai térség idegenforgalmának fellendíté­sét igyekeznek elősegíteni: sze­gedi részről az együttműködés nem titkolt célja, hogy a Dél- Alföldre érkező turistákat hosz­­szabb ideig a régióban tartsák, ezáltal növelve a szálláshelyek kihasználtságát is. A szakember elmondta: ajánlataikkal mind­két országban elsősorban azo­kat a belföldi turistákat céloz­zák meg, akik nem luxusnyara­lásra, hanem élménydús, kevés pénzből megvalósítható kirán­dulásokra vágynak. Szegeden mintegy harminc utazási iroda működik, a kíná­latból mégis hiányoznak azok az ajánlatok, amelyek egy-két napos programok keretében bemutatnák a régiót az ide ér­kezőknek. Azt szeretnénk elér­ni, hogy az ópusztaszeri em­lékparkba ellátogatók megnéz­zék Szabadka nevezetességeit is, valamint a vajdasági város­ba érkező szerb turisták egy fél napra eljöjjenek a felújított szegedi Anna fürdőbe vagy a vadasparkba - érvelt Mihály Illés.

Next