Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-21 / 117. szám
6 2005. MÁJUS 21., SZOMBAT MAGYARORSZÁG Autópálya határtól határig Gyorsabb utat remélnek Rábafüzestől Biharkeresztesig Szeretnék meggyorsítani az ország nyugati felét a keleti régiókkal, illetve Ausztriát Magyarországon át Romániával összekötő M8-as és M4-es gyorsforgalmi út építését az érintett régiók, önkormányzatok és gazdasági vállalkozások. Az autópálya vagy gyorsforgalmi út közelsége nem feltétlenül eredményezi egy-egy térség gazdasági fellendülését, ám lényegesen megkönnyíti azt - e gondolat jegyében szerveztek konferenciát a napokban Szolnokon. A résztvevők ajánlásukban leszögezték: egyértelműen igazolható, hogy az autópályák és autóutak mentén és közvetlen környezetükben erősebb a tőkebefektetés, bővül a termelés, s a települések egyre komfortosabbá válnak. Ezekkel az előnyökkel e térségek semmilyen más adottsága nem ér fel, így a területfejlesztés legfőbb eszközének az úthálózat kiépítése tekinthető - fogalmaztak. Ezt megerősítette az a kutatás is, amelyről Laky Ildikó, a Terra Stúdió Kft. ügyvezetője beszélt. Vizsgálataik szerint ha egy település elérhetősége akár tíz perccel is rövidül, úgy a gazdasági életben az már bizonyos változásokat idéz elő. Példaként említette Polgár és Füzesabony térségét, ahol az M3-as utópálya megépítése óta 0,3 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta, és háromezer forinttal nőtt az egy főre jutó nemzetgazdasági jövedelem. A szakértő megjegyezte: a tervezett, Rábafüzestől Biharkeresztesig az országot gyakorlatilag átszelő M8-as és M4-es gyorsforgalmi út hasonló hatásokat gyakorolna az érintett régiókban. Elemzései szerint az autópálya építésének költségei a gazdasági élénkülés hatására tizenöt év alatt megtérülnek, mert a térségbe vonzott vállalkozások ennyi idő alatt fizetik vissza adók formájában az államnak a beruházás értékét. Magyarországon öt jelentős közlekedési folyosó vezet át, s emiatt meglehetősen nagy az országra nehezedő átmenő forgalom. A kamionok és teherautók egy része kénytelen az amúgy is zsúfolt, a településeken átvezető főutakat igénybe venni, mert nincs elég gyorsforgalmi út - hangzott el a konferencián. Andricsák Zoltán, a közlekedési minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: felméréseik szerint az M1-es és M7-es autópályák közös szakasza a legforgalmasabb, itt naponta több mint százezer jármű dübörög el, miközben a gyorsforgalmi utak átlagos forgalma ennek negyede. Hasonlóan leterhelt az M0-ás körgyűrű déli része, ahol napi átlagban ötvenezer jármű halad el. Mivel hazánkban folyamatosan nő az ezer lakosra jutó gépkocsik száma - jelenleg 280, 2010-ben már 300 autó jut minden ezer magyar állampolgárra -, az utakon nő a zsúfoltság. Ezt a terhet csak korszerű autópályák, gyorsforgalmi utak megépítésével lehet enyhíteni - hangsúlyozta a szakember. Ezen a téren messze elmaradunk a hozzánk hasonló nagyságú uniós országoktól: a szomszédos Ausztriában 2000, Portugáliában 2300 kilométer gyorsforgalmi útszakasz áll az autósok rendelkezésére, miközben Magyarországon mindössze 435 kilométeren lehet ilyen utakon közlekedni. A terv az, hogy 2007-ig 231 kilométer gyorsforgalmi út - autópálya és autóút - épüljön, 2015- re pedig ezen a téren elérjük a 2500 kilométert. Kiszely Tihamér, a Nemzeti Autópálya Rt. M8-M4-es gyorsforgalmi út projektvezetője arról beszélt Szolnokon, hogy e két közlekedési nyomvonal kiépítése egyelőre a tervezés és előkészítés szakaszában van. Már elkészült a Veszprém és Dunaújváros, valamint a Dunavecse és Szolnok közötti szakasz tanulmányterve, hamarosan nekilátnak a nyomvonal kijelölésének is. Elkezdték az új dunaújvárosi híd építését, a hozzá tartozó kilenc kilométeres útszakasz kialakításával együtt. A híd egyébként a maga nemében egyedülálló lesz, mivel a hajózhatóság érdekében a tartópillérek közötti távolság meghaladja a háromszáz métert. Ezzel a széles fesztávolsággal az ilyen jellegű, íves acélszerkezetes hidak között világcsúcstartónak számít majd a dunaújvárosi, amelynek ötvenhárommilliárd forintból a jövő év novemberére kell elkészülnie. Az M4-es és M8-as gyorsforgalmi út több szakasza azonban még a tervezés állapotáig sem jutott el: ilyen a Rábafüzes- Veszprém és a Szolnok-Püspökladány útszakasz. Utóbbinál tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a mérnökök szerint szükség lenne egy új Tisza-híd megépítésére is Tiszapüspökinél, ám ehhez még környezetvédelmi hatástanulmányokat is el kell végezni. Szolnoknál egyébként az M4-es gyorsforgalmi út nem csak Debrecen, hanem Budapest felé is elágazik majd, ám ennek építéséről a szolnoki konferencián nem beszéltek a szakemberek, mindössze annyit jegyeztek meg: több elkerülő szakasz építése már elkezdődött itt. A fővárosba vezető gyorsforgalmi út megépítésének várható előnyeivel a konferencia budapesti előadói is szembesültek, akik közül jó néhányan megjegyezték: egyes tanulmányok szerint ugyan egy óra alatt el lehet érni Budapest határából Szolnokra, ám ezt a tapasztalataik rendre megcáfolják. Örülhetett, aki másfél óra alatt megtette a kátyúk miatt sebességkorlátozó táblákkal tarkított száz kilométeres távolságot a két város között. Erre az alföldiek közül többen is megjegyezték: talán több döntéshozónak, parlamenti képviselőnek és kormánytagnak kellene programot szervezniük Szolnokon, Karcagon vagy Püspökladányban, hátha az felgyorsítaná a gyorsforgalmi út építését is. DOBOS JUDIT Épül az abonyi elkerülő út. Még nem gyors a forgalom Arborétumfejlesztés Kámonban Tudósítónktól A Kámoni Arborétum fejlesztési terveit mutatták be a Corvinus Egyetem szakemberei Szombathelyen. Régi elképzelés megvalósításához került ezáltal közelebb a város, az arborétum fejlesztése ugyanis már hosszú évek óta várat magára. A tervek olyan építészeti megoldásokat is tartalmaznak, amelyek jó eséllyel növelhetik az arborétum vonzerejét a külföldi turisták körében is. Az elképzelések a Vas megyei és a szombathelyi önkormányzat támogatását is elnyerték, két-két millió forinttal járultak hozzá a tervezéshez, a kivitelezés azonban több százmillió forintba is kerülhet, a finanszírozás pedig csak pályázati úton oldható meg. A számos növényritkaságnak, dendrológiai gyűjteménynek otthont adó, 120 éves múltra visszatekintő Kámoni Arborétum állapota már a hetvenes évek óta folyamatosan romlik, értékeinek megőrzése és bemutatása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A fejlesztés révén ezen az állapoton változtatni lehet. A beruházás megvalósításával új helyre kerül a főbejárat impozáns fogadóépülettel, kitisztítják az arborétum tórendszerét, és elvégzik a terület kertépítészeti rekonstrukcióját is. Borovits Attila, a Kámoni Arborétum vezetője elmondta, hogy hasznosítják azt a kéthektáros területet is, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adott át az arborétumnak. Az új funkciók kialakításánál a turizmus erősítése mellett a fiatal korosztályok környezeti nevelésére és egy olyan „mintaterület” kialakítására helyezik majd a hangsúlyt, amely szembeállítható az elpusztított és kihasznált környezettel. Vonzóbb lesz a főbejárat is Nő a lakosság, kevesebb gyerek Tudósítónktól A Komárom-Esztergom megyei Környén elfogytak a telkek, pedig lenne igény rájuk. Az önkormányzat kétszer is pályázott építési telkek kialakítására, de nem sikerült pénzt szereznie. Mint Horváth Miklós polgármestertől megtudtuk, a település lélekszáma évről évre nő, annak is köszönhetően, hogy a tatabányai ipari park Környe felé terjeszkedik. Ősszel indul a próbaüzem, jövőre a termelés a japán beruházásban épülő autóablaküveg-gyárban, s ugyancsak japán cég tervezi ezen a területen a gumiabroncsgyár megépítését is. A munkaalkalom vonzza a beköltözőket, ezzel együtt azonban nem nő a gyermeklétszám Környén, ahol tíz év alatt felére, 376-ra csökkent az iskolások száma. NÉPSZABADSÁG Földmérési hullám Megkezdődik az osztatlan közös tulajdonban lévő földek kimérése. Az egyes megyékben a napokban sorsolással döntik el, hogy milyen sorrendben haladjanak a földmérők. Az osztatlan közös tulajdonú területek úgy maradtak fenn, hogy a kilencvenes években a korábbi közös szövetkezeti tulajdonban lévő földeket magánkézbe adták, ám nem mindegyik tulajdonos mérette ki a saját részét. A kárpótlásként kapott földet ugyanis állami költségen mérték ki, a szövetkezeti részaránytulajdon kiméréséért azonban az új tulajdonosnak kellett volna fizetni. Azoknak a magántulajdonosoknak jó része, akik nem maguk akarták megművelni a földjüket, hanem bérbe adták, osztatlan közös tulajdonban hagyta a földet. Bár az arány településenként változó, országosan a termőföldnek legalább negyedrésze ma is osztatlan közös tulajdonban van. Az idő előre haladtával, illetve az európai uniós csatlakozással változott a helyzet: sok idős tulajdonos meghalt, az örökösök eladnák a földet. Más esetben a tulajdonos maga szeretné művelni a földjét, mivel az uniós támogatás jövedelmezőbbé teszi a gazdálkodást. 2002. január 1-jétől lehetett igényelni a saját tulajdonrész kimérését. Az igényléseket minden évben január 1. és március 1. között, hatvan napon át lehet beadni. Sokan megtették már ezt, ám a földek kimérése csak ezután kezdődik. Csongrád megyében például a napokban Deszken tartottak sorsolást, ott dőlt el, hogy az öt körzeti földhivatal területén mely településeken kezdik a mérést. Micsik Zoltán, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője elmondta: a megyében Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon és Makón működik körzeti földhivatal. A közjegyző jelenlétében tartott sorsoláson minden körzetben kialakult egy települési sorrend - ez ellen nem lehet fellebbezni. Azok a tulajdonosok, akik a kimérendő földrészletüket maguk kívánják megművelni, és nem adták azt ki hosszú távú bérletbe, illetve a bérlet 2005 végén lejár, vagy a bérleti szerződést közös megegyezéssel felbontják, és az illetők rendelkeznek az EU-támogatás igénybe vételéhez szükséges regisztrációval, kérvényezhetik az úgynevezett elsőbbségi jogot. Erre a rendelet hatályba lépésétől számolva 2005. április 16-ától 2005. június 15-éig 60 nap áll rendelkezésükre. Ha a 60 nap letelik, akkor meg kell határozni, hogy az egyes településeken belül lévő osztatlan, közös táblák közül milyen sorrendben végzik a kimérést. Azok a táblák kerülnek előre, ahol a legtöbb az elsőbbségi joggal rendelkező igénylő. Micsik Zoltán szerint néhány esetben elhúzódó eljárásra lehet számítani. Széles körben van lehetőség fellebbezésre, amelyet a megyei földhivatal bírál el, de döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni. Azt, hogy az egyes táblákon belül honnan kezdik a kimérést, a föld fekvése, megközelíthetősége, minősége, valamint talajvédelmi szempontok alapján a földhivatal dönti el, lehetőség szerint figyelembe véve a már kialakult használatot. A táblán belüli sorrendet azonban sorsolással határozzák meg. A jogszabály széles körben lehetőséget ad ugyanakkor a megegyezésre: nem kell sorsolni, ha az igénylők megállapodnak a sorrendben. Az egyes táblákból csak anynyit mérnek ki, amennyit a tulajdonosok igényelnek - igaz, minden évben január 1. és március 1. között új igényeket lehet országosan a termőföldnek legalább negyedrésze ma is osztatlan közös tulajdonban van beadni. Ha új kérelmezők jelentkeznek, azokra a táblákra is visszatérnek később a földhivatalok munkatársai, amelyek egy részét az előző években már kimérték. A kimérés a tulajdonosok számára ingyenes, a költségeket az állam vállalja. Ám - legalábbis az idén, de valószínűleg jövőre is - az erre fordítható összeg korlátozott. Ha a földhivatalok a számukra biztosított keret szerinti kimérést elvégezték, és kapacitásuk megengedi, akkor a kérelmezők által megelőlegezett költségek terhére további kiméréseket végezhetnek. A megelőlegezett költségeket az állam visszafizeti. Tapasztalatok szerint főleg a gabonatermő területeken van erős igény a földek kimérésére. A munka sok, a kapacitás és a pénz korlátozott. Az érintettek részére azonban a tét nem kicsi: a legszerencsésebb igénylők már idén ősszel a saját nevükön lévő földbe vethetnek gabonát - de ők lesznek kisebbségben. Becslések szerint akár öt évig is eltarthat, mire valamennyi osztatlan közös tulajdon megszűnik. TANÁCS ISTVÁN Közösen csábítják a turistákat Szeged és Szabadka látványosságai Tudósítónktól A tervek szerint idén 20 ezer példányban nyomtatnak ki olyan tájékoztató füzeteket, amelyekben Szeged és Szabadka közösen ajánlja látványosságait és szabadidős programjait. A várhatóan ősszel megjelenő, magyar, szerb és angol nyelvű kiadványból a Tourinform-irodák mellett juttatnak a belföldi és külföldi utazási kiállításokra is. Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. igazgatója elmondta: az Európai Unió PHARE-CBC alapjából 12 millió forint támogatást nyertek el a Délvidék idegenforgalmának újraélesztését is célul kitűző kampányra. A két város már több szakkiállításon mutatkozott be közösen, ezt az együttműködést akarják a jövőben még szorosabbra fűzni. A közös kiállással nemcsak a háború sújtotta szerbiai térség idegenforgalmának fellendítését igyekeznek elősegíteni: szegedi részről az együttműködés nem titkolt célja, hogy a Dél- Alföldre érkező turistákat hoszszabb ideig a régióban tartsák, ezáltal növelve a szálláshelyek kihasználtságát is. A szakember elmondta: ajánlataikkal mindkét országban elsősorban azokat a belföldi turistákat célozzák meg, akik nem luxusnyaralásra, hanem élménydús, kevés pénzből megvalósítható kirándulásokra vágynak. Szegeden mintegy harminc utazási iroda működik, a kínálatból mégis hiányoznak azok az ajánlatok, amelyek egy-két napos programok keretében bemutatnák a régiót az ide érkezőknek. Azt szeretnénk elérni, hogy az ópusztaszeri emlékparkba ellátogatók megnézzék Szabadka nevezetességeit is, valamint a vajdasági városba érkező szerb turisták egy fél napra eljöjjenek a felújított szegedi Anna fürdőbe vagy a vadasparkba - érvelt Mihály Illés.