Népszabadság, 2005. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-07 / 157. szám
4 2005. JÚLIUS 7, CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Néma képviselők az Országgyűlésben Hiába a rekordhosszúságú tavaszi parlamenti ülésszak, hetven képviselő nem talált alkalmat arra, hogy felszólalásával hozzájáruljon az ülésteremben zajló munkához. Pedig erre összesen 366 órányi lehetőségük lett volna. Egy tipp a kisebb parlament optimális létszámához: a 386 képviselő majdnem ötöde egyáltalán nem szólalt fel a most lezárult hosszú tavaszi ülésszakon. A legnagyobb létszámú szocialista frakcióból 32 képviselő maradt néma, többek között Medgyessy Péter, Suchman Tamás, Vitányi Iván és Tóbiás József. Suchman annak ellenére is szótlan maradhatott, hogy ő a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős politikai államtitkár. A legbőbeszédűbb szocialista Arató Gergely oktatásügyi államtitkár volt, neki 89-szer kapcsolták be a mikrofonját, zömében azért, hogy a Magyar Bálint miniszterhez érkező kérdéseket, interpellációkat válaszolja meg. Összesen így is alig beszélt többet három óránál. A második helyen a szocialista frakcióban Juhász Gábor végzett 85 felszólalással, mint a Belügyminisztérium politikai államtitkára, míg a harmadik Szabó Zoltán lett, 57 szerepléssel. Szabó 2002 óta egymaga 566-szor szólalt fel. A Fideszből 31-en nem kértek szót. Nem beszélt többek között Orbán Viktor, Rockenbauer Zoltán, Semjén Zsolt és Tölgyessy Péter. Orbán a 2002-ben kezdődött ciklusban gyakorlatilag néma volt a parlamentben. Egy kevéssé ismert politikus volt a Fideszből a legbeszédesebb: Horváth János 64 alkalommal emelkedett szólásra. Az összesített beszédidőben ő az első 5 óra 48 perc 26 másodperccel. Őt Pósán László, majd Domokos László követi 62, illetve 61 felszólalással. Az SZDSZ frakciójából Horn Gábor és Világosi Gábor nem emelkedett szólásra. Az előbbi a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az utóbbi az Országgyűlés egyik alelnöke. A koalíciós partner részéről a szociális kérdésekkel foglalkozó Béki Gabriella vezeti az aktívak sorát 54 felszólalással. (A többi képviselőcsoport első helyezettje közötti versenyben ezzel azonban utolsó.) Őt a miniszteréhez érkező kérdések megválaszolása miatt szintén sűrűn felszólaló Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára követi 47, valamint Mécs Imre 37 megszólalással. A nyolctagúra karcsúsodott MDF-frakcióban működik a munkamegosztás, nincs lazsáló képviselő. A párt megszólalási rangsorában az utolsó előtti Dávid Ibolya és az utolsó Gémesi György is 19-szer, illetve 11-szer kért szót. A képviselőcsoport legaktívabbja, egyúttal az egész parlament legtöbbet felszólalója Pettkó András volt. Ő egymaga 94-szer fordult képviselőtársaihoz. A független képviselők száma az MDF-frakció tavaly őszi szakadásával nőtt meg. Lezsák Sándor 80 felszólalásával vezeti a függetlenek listáját, valamint a beszélt időt tekintve is a második helyen áll 5 óra 13 perc 24 másodperccel, aktivitása tehát továbbra is töretlen. A függetlenek között Ekés József 57 felszólalással követi őt, a harmadik Körömi Attila, aki a Fidesz frakcióját hagyta el. Lezsák és Ékes képviselőtársairól a kiválás után már nem mondható el a parlamenti aktivitás: Balogh Gyula, Balogh László, Horvát Balázs, Medgyasszay László és Püski András a tavasz folyamán egyszer sem szólalt fel. A házban viszonylag nagy volt a fegyelem, amikor szavazni kellett. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az is, hogy a távolmaradás pénzbüntetéssel jár. Ugyanakkor nincs szankciója annak, ha valaki az Országgyűlés szakbizottságainak ülésein nem vesz részt. Ez meglátszik a statisztikán is. A jelenléti ívek szerint a képviselők hatvan százaléka jelent meg a bizottsági üléseken. A környezetvédelmi, illetve a társadalmi szervezetek bizottságában például a tavaszi átlag szerint a tagoknak kevesebb, mint a fele volt jelen, de a területfejlesztési és a mezőgazdasági bizottságban is alig ment ötven százalék fölé a részvételi arány. Ilyenkor segít a helyettesítés, amely a plenáris üléseken nem, a bizottságokban viszont megengedett. (Az MDF- es Gémesi György például a környezetvédelmi bizottság 24 ülésén egyszer sem segítette a munkát a jelenlétével, de a sportbizottságban is, ahol alelnök, csak minden második ülésen jelent meg.) A bizottsági munkáért havonta 84 ezer forint jár. HASZÁN ZOLTÁN-REHÁK GÉZA NÉPSZABADSÁG Milliárdos tanulmányhegyek az állami szférában Az Egészségügyi Minisztérium nem hasznosított semmit a reformhoz megrendelt tanulmányokból, azokat még csak nem is rendszerezte, egyetlen olyan anyagot sem találtunk a tárcánál, amelyben utalás lett volna arra, hogy a tanulmányok az esetleges változások szakmai alapját jelentették volna. Ez a lényege az Állami Számvevőszék megállapításának, semmi több - nyilatkozta lapunknak Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Hozzátette: örvendetes, hogy észrevételeik nyomán megkezdődött a tanulmányok lajstromba vétele, amit idővel ellenőriznek is majd. Kovács Árpád szerint ez a jelenség nem is ritka a magyar államigazgatásban, ahol sok a tanulmány, de ezek jelentős része nem hasznosul. Ebből még nem következik, hogy a tanulmányírás mögött turpisság rejtezne, sokkal inkább arról van szó, hogy az anyagok eleve egy-egy koncepció alátámasztását szolgálnák. Csakhogy a koncepciók gyakorta változnak - jó példa erre az egészségügyi tárca is így tanulmányok sora válik „értéktelenné”. Az ÁSZ elnöke példaként említette, hogy csak a MÁV-nál milliárdos értékben készültek tanulmányok, s hogy ezekből mennyi hasznosult, azt nem lehet tudni, de valószínűsíthető, hogy meglehetősen kevés. „Az ÁSZ-nak nem feladata - szögezte le Kovács Árpád -, hogy megállapítsa egy-egy tanulmány értékességét, esetleg értéktelenségét”. Kovács Árpád szükségesnek tartotta leszögezni: tanulmányírásra igenis szükség van. Elmondta, hogy az Állami Számvevőszék is készíttetett tanulmányt működésének korszerűsítéséről. Ez hasznosult. Nem is csoda, hiszen elismert közigazgatási szaktekintély, Kilényi Géza alkotmányjogász írta. Igaz, nem kért a munkájáért milliókat. Ötszázezer forintot kapott tanulmányáért. T. Á. Kovács Árpád V*" Megint nem lesz rádióelnök? Nincs egyértelmű esélyese a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázatnak, ami egyúttal kudarcot is jelenthet a mai elbíráláson. Hivatalosan ma ülnek le a rádiókuratóriumban ülő pártdelegáltak, hogy döntsenek, de tegnap délutánig nem találtak konszenzusos jelöltet. A voksolás előtt még meghallgatják Benda Lászlót, Győrffy Miklóst és Szomráky Bélát. Nekik, és az első körben már meghallgatott BBC-munkatárs Czeglédi Rékának, Szayly Józsefnek, a Petőfi adó főszerkesztő-helyettesnek, Fodor János műsorvezetőnek lehet esélyük. Jelölt az lehet, aki a nyolctagú elnökség legalább kétharmadának igen szavazatát megkapja. Ugyanakkor ez sem jelentene garanciát semmire. Such György az előző körben konszenzusos jelölt volt, a civil szervezetek képviselőivel kiegészült nagykuratóriumi ülésen már elbuktatták. Kondor Katalin mostani elnök mandátuma a hónap végén jár le. Ha a mostani forduló is sikertelen lesz, addig már nem lesz idő utódot választani, így valamelyik alelnök (Hollós János vagy Göblyös István) lesz az ügyvivő. H. z. Sok pedagógus nyáron is dolgozik Olykor szobafestés és pincérkedés jelenti a tanárnak a „vakációt” Szobafestés, barackszüret, sörcsapolás, lángossütés - sok pedagógusnak így telik a nyári szabadsága. A nyelvszakosok turistákat kalauzolnak, a matematikatanárok korrepetálnak. B. középiskolai tanár volt. Jobb mesterséget talált ugyanis. Ez úgy kezdődött, hogy nyaranta kereset-kiegészítésként éveken át egy szobafestő-mázoló mester mellé szegődött segédnek. Időközben még kitanulta a szakmát, végül pedig a katedrát is elhagyta a jobban fizető munkáért, és ma már a mesterrel működtet közös vállalkozást. Meglehet, B. esete egyedi, az azonban egyáltalán nem ritka, hogy a pedagógusok pihenés helyett inkább munkával töltik nyári szabadságukat. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke úgy becsüli: a 160 ezer fős tanári gárda 10-15 százaléka nyáron is dolgozik. Jobb esetben foglalkozásukhoz kötődő tevékenységet végeznek: például bukott diákokat korrepetálnak, főként a matematika szakosok, hiszen ebből a tárgyból sok tanuló „elhasal”. A napközis-felügyelet és a táboroztatás is gyakori: ez utóbbiért már egészen jó pénzt, napi 10-23 ezer forintot kapnak, ám ebből a saját ellátásukat is fedezniük kell - amit naponta 5-6 ezer forintra becsülnek. A táboroztatás sokak szemében nyaralásnak tűnhet, de korántsem az. Egy tanteremben jóval kevesebb veszély leselkedik a diákokra, mint a tóparton, vagy az erdőben - mondja Árok Antal. Ha pedig történne valami, rögtön a tanárt veszik elő, hiszen ő felel a diákok testi épségéért. Sok pedagógus a nyári „mellékest” nem az oktatás világában keresi, hanem inkább a vendéglátóiparban vagy az idegenforgalomban - ott több a pénz. A nyelvszakosok gyakran csapnak fel a vakáció idejére idegenvezetőnek - kül- és belföldi utakra egyaránt. Volt már példa arra is, hogy egy pedagógus házaspár a Balatonon kibérelt egy büfét, és éjt nappallá téve ott dolgozott. Ehhez persze kezdő tőke is kell. Aki azonban annak híjával van, pincérnek, sörcsaposnak vagy mosogatónak szegődik el a vízparti vendéglátóhelyeken. A vidéki pedagógusok pedig többnyire mezőgazdasági munkával, például gyümölcsszedéssel egészítik ki fizetésüket. Az átdolgozott „vakáció” után azonban ezek a kollégák fáradtan vágnak neki az új tanévnek - mondja Árok Antal. Ez könnyen a tanítás rovására mehet. Márpedig a pedagógusok az évi 46 napi szabadságukat leginkább nyáron tudják kivenni, a tanítási idő alatt nemigen lehet elmenni. Az oktatásban dolgozók bruttó átlagkeresete (173163 forint) ugyanakkor jócskán elmarad a szellemi foglalkozásúakétól (ez ma 203 585), így nem csoda, hogy - főképp, ha a házastárs fizetése alacsony - a pedagógusok egy része nyáron kénytelen pluszjövedelem után nézni. VARGA DÓRA Nyári táboroztatás: nem csak a gyerekeknek lehet móka zoz •Ö O (/) Ballagástól a tanévnyitóig: nem csak szabadság A tanítás június 15-én véget ért, ekkor azonban a tanárok még nem mehettek el rögtön nyaralni, mivel a tanévet le is kell zárni - az utolsó tanítási napot követő héten zajlanak a tanévzáró nevelőtestületi értekezletek. Az érettségiztető középiskolákban ezeket még később tartják, hiszen a vizsga eredményeit is meg kell várni. Miután az érettségik ettől az évtől a felvételit is kiváltják, az eddig megszokottnál hosszabbra nyúlt a vizsgaidőszak: még július 1-jén is szóbeliztettek a tanárok. A következő tanév csak szeptember 1-jén kezdődik ugyan, de a pedagógusoknak már az augusztus 20-i ünnepet követően is bőven akad dolguk: ekkor szervezik meg a pótvizsgákat, és augusztus utolsó hetében kezdik előkészíteni a következő tanévet is a tanévnyitó tantestületi értekezleteken. Egy pedagógusnak egyébként évente 21 nap alap-, és 25 nap pótszabadsága van - ez utóbbiból 15 napot vehet igénybe a munkáltató továbbképzésekre, illetve oktatással kapcsolatos feladatokra. Azaz például érettségiztetésre, korrepetálásra, pótvizsgáztatásra. (V.A. D.) Piaci szereplők a sütitiltás ellen Szűkítés helyett bővítenék az iskolai büfék kínálatát az élelmiszer-feldolgozók, akik szerdai sajtóbeszélgetésükön bírálták a készülő korlátozó rendeletet. Június közepén jelentette be Magyar Bálint oktatási miniszter, hogy szeptemberre az iskolai büfék kínálatát újra szabályozzák. Az egészséges táplálkozás jegyében kitiltanák a nagyon sós, a túlcukrozott és a zsíros ételeket. A készülő rendelettervezetet több ponton is aggályosnak ítélte Csontos Csaba, az ügyben jelentős részben hátrányosan érintett Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) alelnöke. Nehezményezte, hogy a rendelet bevezetése előzetes hatásvizsgálatok nélkül történik. Szerinte tiltás helyett, neveléssel kellene javítani a gyerekek táplálkozási szokásain. - Nincs vita az élelmiszerforgalmazók és a rendeletkészítők között - reagált lapunknak Somhegyi Annamária, az egészségügyi tárca főosztályvezetője. Nem termékeket, hanem alapanyagarányokat tiltanak ki az iskolából. Hozzátette: olyan szabályokat szeretnének kialakítani, amelyek betartását ellenőrizhetik a szülők, a fogyasztóvédők és az iskolai egészségügyi szolgálatok is. A rendelettervezet a büfésre bízza, hogy a megadott határértékeken belül milyen kínálattal szolgálnak. Az iskola nem marasztalható majd el önmagában azért, ha kiderül: chipset, kólát is lehet kapni. Ellenben kezdeményezheti a büfés szerződésének felbontását, ha a szülők elégedetlenek az árukínálattal.