Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG - ÁLLÁSPONT 2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK 3 Ügynök a Magyar Szigeten Elhagyta iratait egy „szigetelő” titkosszolga Elvesztette iratait egy titkosszolga a Magyar Szigeten. A Verőcén megren­dezett, többnapos szélsőjobboldali rendezvény helyszínén, a takarítás so­rán találtak egy tárcát, benne a Nem­zetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) munkatársának igazolványával, belé­pőjével, bankkártyájával és fényké­pével (!). Toroczkai László, az ese­ményt szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke ebből azt a következtetést vonta le: megfigyelik őket, sőt azt sem zárják ki, bár bizonyí­tani nem tudják, hogy a titkosszolgálat munkatársai részt vettek az R-Go együttes koncertjét megelőző „provo­kációban”. (Szélsőségesek bekiabálásai miatt az R-Go a kongói­ magyar éne­kesnője nélkül lépett fel.) Toroczkai tegnap bemutatta a sajtónak az irato­kat, köztük a megtalált fotót is. Emiatt a szolgálat már vizsgálódik is: ha az va­lóban titkosszolgát ábrázol, államtit­kot képez. A „nem tiszti rendfokozatú beosz­tott” szabadidejében, szolgálaton kívül ment ki a Magyar Szigetre augusztus 6-án, „egy általa kedvelt együttes kon­certjére” - mondta a szolgálatok illeté­kese. Azt nem sikerült megtudnunk, vajon az Egészséges Fejbőr, netán a Szilaj Dobcsoport koncertje keltette-e fel a demokratikus szakszolgálat mun­katársának érdeklődését, vagy egysze­rűen csak a Prónay Pál téren sétálga­tott, amikor kedvenc Trianon-nótáját meghallotta. Azzal kapcsolatban, hogy folyt-e titkosszolgálati művelet a szige­ten, informátorunk annyit mondott: nyilvánvaló, hogy szélsőséges szerveze­tek tekintetében a szolgálatok élnek törvényes jogaikkal, adatokat gyűjte­nek róluk. Ami pedig az önlebuktató (a vármegyések feltételezése szerint ittas) ügynököt illeti, „kitüntetni biztosan nem fogják”, magyarul: felelősségre vonják. Egyébként a történteket az il­lető jelentette. Az NBSZ-hez tartozik mellesleg a fi­gyelőszolgálat, amely a többi négy szolgálat kiszolgálója, a megfigyelések lebonyolítója. Persze van más feladata is: a vonatkozó törvény szerint például a biztonsági okmányok védelmi szint­jét növelő új okmányvédelmi módsze­rek kidolgozása. NY. M. A megfigyeltek megvizsgálták a megfigyelő iratait Riport az al-Dzsazirában - csak egy véletlen találkozás műve Tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek a mozgalmaknak az elképzelései csak egy nagyon szűk réteg nézeteit képviselik a magyar társadalomban, és iga­zán nem állt szándékomban megsérteni bárkinek az érzéseit - nyilatkozta lapunknak az a rendező, akinek a magyaror­szági radikális csoportokról ké­szített filmjét az al-Dzsazira sugározta. Munkatársainktól nem vallási vagy politikai megfonto­lásból, hanem csak egy véletlen talál­kozásnak köszönhetően készült éppen a Radikális nacionalista csoportokról riportfilm Magyarországon - állította lapunknak Í Alaa Mahgob független rendező, akinek az Új Pártok Magyar­­országon című műsorát a múlt pénte­­ken sugározta az al-Dzsazira katari székhelyű hírtelevízió. Az egyórás programban, mint arról már beszámoltunk, olyan pártok, mozgalmak képviselői szólaltak meg, mint a Vér és Becsület, a Jobbik Ma­gyarországért és a Magyar Jövő Cso­port, és a nyilatkozók - többek között Bácsfi Diána - nyíltan éltették Hit­lert, Szálasit és a fasizmust, beszéltek arról, hogy Magyarországon milyen befolyása van a zsidóságnak, továbbá a magyar oktatás szándékos szétveré­séről és hazánk uniós tagságának hát­rányairól beszéltek. Mahgob elmondása szerint ő koráb­ban nem is hallott ezekről a csoportok­ról, csak egyik magyarországi útja so­rán lett figyelmes a radikális mozgal­mak utcai demonstrációjára, amelyet számos televízió-állomás filmezett. A helyszínen a nacionalista csoportok több tagja is odament hozzá, és miután megtudták, hogy az al-Dzsazirának dolgozik, megkérdezték, hogy elmond­­hatnák-e véleményüket, nézeteiket. - Tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek a mozgalmaknak az elképze­lései csak egy nagyon szűk réteg néze­teit képviselik a magyar társadalom­ban, és igazán nem állt szándékomban megsérteni bárkinek az érzéseit. Én nagyon szeretem Magyarországot és a magyar embereket - nyilatkozta Mahgob. - Mindössze arról van szó, hogy az al-Dzsazira programja, az Ál­láspont éppen a világ különböző tájain élő kisebbségi csoportok nézeteit mu­tatja be. Pontosan ezért ebben nem ki­egyensúlyozott vagy általános néző­pontok, hanem sokszor akár egy telje­sen jelentéktelen kisebbség véleménye nyilvánul meg. Hogy az emberek lás­sák: ilyen is van. Ami a nyilatkozók névtelenségét il­leti, Mahgob azt állítja: ő minden megszólaló nevét elküldte a tévéállo­másnak, amely talán a fordítás felira­tozása miatt, technikai okokból nem tüntette fel azokat a műsorban. To­vábbá: ellentétben azzal, amit koráb­ban írtunk, a MIÉP képviselője nem szerepelt a műsorban, hanem egy má­sik riportalany tett említést a párt if­júsági szervezetéről. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője, Toroczkai László tegnap úgy nyilatkozott: nem tudott arról, hogy a riportot az al-Dzsa­­zirában adják le, miként arról sem, hogy az összeállításban szerepel majd Bácsfi Diána. Ha erről értesül, nem já­rult volna hozzá nyilatkozatának adás­ba kerüléséhez. Szintén egy Bácsfi Diá­nához kapcsolódó hír, amit a Magyar Hírlap tett közzé: nemzetiszocialista világnézete miatt elutasította a magát hungarista vezérnek tartó nő felvételi kérelmét a Károli Gáspár Református Egyetem. Bácsfit azután tiltották ki két évre az ELTE-ről, hogy szabálysértési és büntetőeljárások indultak ellene. A Károli egyetem dékáni határozata sze­rint Bácsfi tanai összeegyeztethetetle­nek a keresztény világnézettel. Rosszul fizet az érettségi Az Oktatási Minisztérium tavasszal ígé­retet tett rá, mégsem fizetik vissza a ko­rábban érettségizett, de a felvételi érde­kében most is vizsgára kényszerített fia­talok vizsgadíját - értesült a Népszabad­ság. A korábban érettségizett diákoknak fizetniük kellett ugyanis az újraírt vizs­gáért: ha szóbeli és írásbeli is volt, akkor hatezer, csak egy vizsgarész esetén négy­ezer, az informatika- és az emelt szintű nyelvi érettségiért pedig tízezer forintot. Ezt többen igazságtalannak tartották, a tárca azonban azzal indokolta a régeb­ben érettségizettek fizetési kötelezettsé­gét, hogy a vizsga egy szolgáltatás, ame­lyet mindenki annyiszor ismételhet, ahányszor csak akar. A későbbiekben az idén érettségizettek is dönthetnek úgy, hogy javítanak jegyeiken, és újra vizs­gáznak - ekkor már nekik is fizetniük kell. A tárca szerint nem volna ildomos az adófizetők pénzéből finanszírozni a diákok próbálkozásait. Ennek ellenére márciusban ígéretet tett arra, hogy az újra érettségizők egy részének visszatérí­ti a vizsgaköltségeket. Azoknak, akik a jogszabályi változások miatt voltak kénytelenek újból érettségizni. Ők an­nak idején nem vizsgáztak abból a tárgy­ból, amelyet felvételi követelményként írt elő a megpályázott intézmény, illetve olyan helyre jelentkeztek, ahol követel­mény az emelt szintű vizsga. Az idén ez csak a bölcsész kettes szakcsoportba tar­tozó nyelvek - angol, francia, német, olasz, spanyol - esetében volt előírás. Tavasszal a tárca vezetői úgy nyilat­koztak: készül egy miniszteri rendelet, amelynek értelmében az Országos Köz­oktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz kell majd az arra jogosultaknak kérvényt benyújtaniuk, s elbírálása után vissza­kapják pénzüket. Mintegy 20 millió fo­rintot kellene visszatérítenie a tárcának. A rendelet azonban mind a mai napig nem készült el. A tárcánál érdeklődé­sünkre először azt közölték: forráshiány miatt senki sem kapja vissza az újraírt érettségiért befizetett pénzét. Később hozzátették azt is: keresik a lehetőséget a pénz előteremtésére. VARGA DÓRA A fü­ggetlenség ára NAGY N. PÉTER T­alán nem ítélkezünk az ítélet előtt, ha azt mondjuk, Kulcsár Attila klasszikus szélhámos. Olyan önfeledten, gátlástalanul játssza a gya­núsított szerepét is, ahogy építőipari alapképzettséggel a magyar pénzügyi élet csúcsain kavarta malter helyett a bankkártyákat. Friderikusz vasárna­pi műsorában egy kiszivárgó videofelvételen láthatta az ország, milyen egy ilyen ember, ha kihallgatják. Élvezte. Játszott tovább. Osztja a lapokat, mintha mi sem történt volna. Igazi meglepetést nem ez okozott, hanem a partnerek, az ügyészek, akik vették a lapot. Lehet, hogy ravaszul igazodtak exhibicionista partnerükhöz, lehet, hogy az történt, amit nemcsak politi­kai ellenérdekeltektől hallani: az ügyészség nemcsak tudni akarja, hogy mi történt, hanem hallani kívánja, amit jónak lát. Ha így volna, nagy a baj. Nincs ugyanis a jogrendszerben szervezet, amely ezt megakadályozhatná. Ha valakit bíróság elé visznek, ott persze egyszer majd ítéletet kap, de ha nem - mint ahogy a Fidesz-közeli Schlecht Csabát Bárándy Péter arcpiru­lását okozva nem engedte az ügyészség oda -, nincs mit tenni. Az ügyész­ségért a legfőbb ügyész felel, a legfőbb ügyész­­ senkinek nem felel. Illetve a parlamentnek, ha kérdezik, de ha nem fogadják el a válaszát, annak nincs következménye. Ráadásul a legfőbb ügyészt egyszerű parlamenti többséggel - menetből - választják, tehát még „születésének” pillanatában sem kell személyéről egyetértésre jutni. Itt az önkény fenyeget, mondják most egyre többen, s íme, felidézhetik a különös kihallgatás képeit. Törvényt kérnének a jogra. Ez esetben erőt, kontrollt az ügyészség felé. Hivatalosan: a törvényesség őrzésére hivatott szervezetnek a végrehajtó hatalom alá rendeléséig jutunk a különös ki­hallgatástól. Túl messze, még akkor is, ha a világ számos helyén így műkö­dik az ügyészség. Mert miközben most összeszűkül a szemünk attól, amit látunk, nem kétséges, hogy szükség van a parlamenttel összefonódó végre­hajtó hatalmat egyensúlyozó, szuverén szervezetekre. Nem lenne jó vitat­ni, hogy az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a közszolgálati rádió vagy a tévé, a Magyar Nemzeti Bank és a bírósági rendszer minden más hatalomtól való függetlensége alapérték. Szuverenitásuk nem kocká­zat nélkül való. Ha e szervezetek és vezetőik maguk nem képesek az emel­kedett függetlenségre, akkor ezen lényegében nem lehet segíteni. Mindig is maradnak az állami hierarchia csúcsán kiemelt pontok, ahol a jog már nem segíthet­­ csak a jellem. V A szavak emberei HASZÁN ZOLTÁN ott egy pillanat a Magyar Rádió keddi sajtótájékoztatóján, amikor Hollós János alelnököt le(vagy fel)istvánozták. Nem lehet csodálkoz­ni a nyelvbotláson, mert a három kiszemelt ügyvezetőjelölt közül kettő is István. Hollós pont nem. A Krónika műsorvezetője ugyanezen a napon Gellért Kis Gábort kon­ferálta fel szerkesztőnek - meséli maga Gellért Kis, aki volt ugyan rádiós, de momentán a rádiókuratórium szocialista elnöke. Persze vádolták már meg azzal, hogy beleszól a hírműsorokba. Vannak a Magyar Rádióban ennél nagyobb problémák. A Magyar Nemzet jóvoltából előkerült például egy archív videó, amelyen Gellért Kis Gábor inzultálja azt az ipari kamerát, amelyet Kondor Katalin szereltetett fel a kuratórium folyosójára. Persze kellett válaszolni arra a szintén most előkerült tévéfelvételre, ahol Hollós János - a Kondor által kinevezett utód - énekes-zongorázik, és emlékezik a szeptember 11-i támadás áldoza­taira. Vagy a terroristákra: kinek-kinek olvasata szerint. A félreértést az okozhatta, hogy az ezüstmadárról szóló „siratódal” szövege úgy is érhető, hogy „leomlott egy jel”, bár Hollós szerint ez csacsiság, valójában azt éne­kelte, hogy „a szárnyamon ott egy jel”. Az így egészen más. A kis anarchiatörténet egyéb napi fejleményei röviden: Gellért Kis Gá­bor szerint nemcsak elnöke, hanem legitim alelnökei sincsenek a Magyar Rádiónak. Fideszes helyettese szerint ez egyszerűen nem igaz, amúgy meg szerinte Gellért Kisnek kellene lemondania. Ebben sem értenek egyet. Egy picit kitekintve a napi munkából, Gellért Kis tegnap azt mondta: amennyiben alelnökök sincsenek a rádióban, az is közelebb visz a megol­dáshoz. Ennél kuszább ugyanis már nem lehet a helyzet. Ne becsüljük alá a főszereplőket. A Beszóltak Magyarországnak MIKLÓS GÁBOR világ egyik legismertebb hírtévéje, az arab al-Dzsazira vette kamerájá­ra, szájára Magyarországot. Méghozzá egészen furcsán­­ tudjuk azok­tól, akik látták, s akik jól értették a pontosan 48 perces műsort. Megírtuk már: megjelent az arab világ egyik legfontosabb szellemi táplálékául szol­gáló adáson néhány magyarul beszélő személy, s ott náci eszméket hirde­tett. Többnyire név nélkül szerepeltek, azt sem mondták meg, hogy miféle szervezetekhez tartoznak. Csak azt árulták el, hogy szeretik Hitlert, gyűlö­lik a zsidókat, s tetszik nekik az iszlám szent háborúja. Ezt még tovább ra­gozta - névvel - a korábban neonyilas ideológusként feltűnt Bácsfi Diána. Az arab tévéseket elvitték a feltételezett Szálasi-sírhoz is. A magyarul elhangzott nyilatkozatokhoz arab kommentárt fűztek, ebből megtudhatták az al-Dzsazira hívei, hogy miféle szervezetek vallanak ha­sonló eszméket a mai Magyarországon. A hírtévé természetesen nem fog­lalt állást az ügyben, csupán tájékoztatott. A riportfilm elemzői feltételezik, hogy a katari tévések egyszerűen sokkoló botrányt keltő műsorokat akar­nak gyártani. Ezen kívül programjuk része a heves zsidóellenesség, Nyu­­gat-ellenesség is. Az Amerika- és Izrael-ellenes szent háború elég népszerű jelszó a tévé nézőközönsége számára. Egy ilyen riportfilm egy közép-euró­pai helyszínről csak megerősítheti meggyőződésüket. A nyilatkozók szerint Budapest nemzetközi zsidó összeesküvés központja, az egyik kormánypárt pedig cionista érdekeket szolgál. Beszóltak Magyaror­szágnak. Azt eddig is tudtuk, hogy a nácizmus és az iszlámra hivatkozó terror jól megfér egymással, de ilyen felajánlkozást még nem tapasztaltunk. A nyi­latkozók szerintem maguk jelölték ki a térképen csapás célpontjának az or­szágot. Tudták bizonyosan, kik szoktak üzenni a világnak az al-Dzsazira által. A terrornak nincs logikája. Racionális okokat, történelmi elemzést ne keressünk az akciók mögött. Módszerét a huszadik századi diktatúrák dol­gozták ki: megnevezik a célpontot. Megbélyegzik: alávaló, élősdi, összees­küvést sző - elpusztításra méltó, így tettek ebben a műsorban. Eddig lehetett mosolyogni a szinte folklorisztikus csoportocskákon, má­gikus távoli ősöket keresőkön. Lehetett marginálisnak minősíteni a neoszittya ideológusokat és Bácsfi rohamosztagocskáját. Most azonban a dolog szorongatóvá lett. Jöhetnek a cáfolatok, nyilatkozatok és hasonlók.

Next