Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-03 / 206. szám
4 2005. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT RÖVIDEN Nem az OM-ből kerültek ki az információk Az MDF követeli, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter nyilatkozzon arról, milyen kapcsolatban állt a kémtörténettel hírbe hozott házaspár nő tagjával. Karsai Péter, az MDF frakcióvezető-helyettese szerint a közvéleménynek joga van tudni, hogy a feleség (akit a frakcióvezető-helyettes csak Sz. I.-ként említett) milyen bizalmas információkhoz férhetett hozzá egykori munkahelyén, az Oktatási Minisztériumban. Karsai Péter szerint az MDF indokoltnak látja a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását az ügyben. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár tegnap közölte: a nemzetbiztonsági szolgálatoknál vizsgálat folyik annak kiderítésére, hogy mikor és milyen körülmények között kerülhettek ki információk illetéktelenekhez. A vizsgálat részleteiről az államtitkár nem adott felvilágosítást, csak azt a megállapítást közölte, hogy az oktatási tárcától minősített adat vagy bizalmas információ nem került ki illetéktelenekhez. (MTI) Munkáspárti jelölt minden választókerületben Az ország minden választókerületében indít jelöltet az országgyűlési választáson a Munkáspárt, emellett erős országos és megyei listákat állítanak össze, amit később hoznak nyilvánosságra - mondta Thürmer Gyula, a párt elnöke tegnap Békéscsabán. Októbertől új névvel, Magyar Kommunista Munkáspártként, ám a régi programmal, elsősorban a bérből, fizetésből élők érdekeit képviselve lépnek színre annak érdekében, hogy Magyarország ne legyen a 9 millió szegény és az egymillió gazdag, illetve ,jól élő országa”. Parlamenti segítséget vár a rendőrszakszervezet A hivatásos és a közalkalmazotti belügyi állomány anyagi megbecsülése érdekében az Országgyűléshez fordul a Tolna megyei rendőrszakszervezet. Both László, a szervezet elnökének indoklása szerint bár az Országgyűlés még 1996-ban olyan törvényt fogadott el, amely már elismerte a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást, az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülést azonban halogatja. Az érdekvédő szerint béreik meg sem közelítik az európai uniós fizetéseket, azzal még csak köszönő viszonyban sincsenek. (MTI) A Fidesz munkástagozata is szolidáris a pétiekkel A péti Nitrogénművektől elbocsátott üzemitanács-tagokkal kapcsolatban szolidaritási nyilatkozatban válaszolt a Fidesz munkástagozatának vezetősége a szocialista Filló Pál tegnapi nyílt levelére. Ebben megerősítették, hogy számíthat támogatásukra a képviselő. Filló azt kérte, tegyék félre a pártpolitikai szempontokat, és lépjenek fel közösen a munkások képviselőit ért jogtalan lépés ellen. (Pérről rendkívüli felmondással küldte el a tulajdonos az üt több tagját, mert azok peres úton kívánták visszaszerezni az eladott jóléti intézményeket.) A nyilatkozat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányzati pozícióban lévő MSZP-re különleges felelősség hárul annak érdekében, hogy Péten visszaálljon az eredeti állapot. (K. J. E.) MAGYARORSZÁG Kis tévé, nagy üzlet? Új magántévék indulnak, az MTV hírcsatornájára nincs pénz Továbbra is jó üzlet a televíziózás Magyarországon. Legalábbis magánkézben. És lesz még gazdasági tévé, bulvárcsatorna és lakberendezési adó is. Mégsem indul el viszont az MTV hírcsatornája. A közelmúltban öt új tévécsatorna indítását jelentették be. A Széles Gábor-féle, elsősorban gazdasággal foglalkozó Echo TV-t a héten bejegyezte a médiahatóság. Jön egy pletykacsatorna is, és lakberendezéssel foglalkozó adóval bővítené kínálatát a Filmmúzeum és a Paprika TV, melyek vezérigazgatója Prokop Dóra. Az új televíziók nézőkre biztosan számíthatnak, hiszen a magyar az egyik legtöbbet tévéző nemzet, napi átlagban négy és fél órával. Ám nem egyszerű eljutni a közönséghez. Ehhez a kábelszolgáltatóknak a telített csomagból ki kell venniük egy másik csatornát. Márpedig a tévék döntően abból a pénzből tartják fenn magukat, amit a kábelszolgáltatóktól kapnak. Reklámbevételük alig van. A két országos kereskedelmi tévé a televíziós hirdetési piac kilencven százalékát fogja, jóllehet a nézettségük együtt hatvan százalék körüli. Jelenleg 19 nagy vételkörzetű műholdas tévé van Magyarországon. A héten bejegyzett Echo TV lesz a huszadik, bár egyelőre a kábelesekkel folytatott tárgyalások előtt áll. A háztartások zömébe a jövő év elején juthat el. A csatorna indítására eddig 300 millió forintot fordított Széles Gábor, a végleges költségek az egymilliárd forintot is elérhetik. A csatorna napi 17 órában sugároz majd főként gazdasági jellegű híreket. A vezérigazgató Gulyás István, a Hír TV volt hírigazgatója lesz, a hírterületet pedig a korábban szintén a hírcsatornánál dolgozó Kóczián Péter felügyeli: hangsúlyozottan „középen állónak” szánt tévét ígérnek. A célcsoport a gazdasági elit. Másokat akar megszólítani a 4-es csatorna, Story TV amely szintén egymilliárdos beruházás, és a pletykaéhségre alapoz. A tulajdonosok: a magazinkiadó Sanoma Budapest Rt., illetve Frei Tamás, Borsány-Gyenes András és Pákozdi Sándor. Erre a piacra lépne be két közszolgálati csatorna - jelentősebb befektetés nélkül. Az MTV-nél tegnap derült ki, hogy a közéleti M3 csatorna pénzhiány miatt az idén mégsem indulhat. Mintegy 700 millió forintra lett volna szükség ehhez. Ehhez képest az MTV pénze elfogyott, sőt a saját tőkéje mínusz két és fél milliárd forintra esett vissza. Ezért az Országgyűlés azonnali segítségét kéri a tévékuratórium. A Duna TV új csatornája, a kisebbségekkel foglalkozó Autonómia karácsonykor jelentkezik. Az idén kilencven alkalmazottjától megvált Dunánál belső átcsoportosításokkal próbálják megoldani a pluszfeladatok elvégzését, sőt egy újabb adót is indítanának Unió néven. HASZÁN ZOLTÁN Prokop Dóra és Frei Tamás: Képernyősök háttérszerepben Hamarosan döntenek a „Rumbachról” A közeljövőben eldőlhet a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga sorsa - értesült a Népszabadság. Lapunk úgy tudja, rövidesen sor kerül a 2003-as költségvetési törvényben körvonalazott „ingatlancserére”. Az állam akkor azt vállalta, hogy az ÁPV Rt. térítés nélkül átadja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) a zsinagógát, ha a szervezet véglegesen lemond a XII. kerületi, Budakeszi úti ingatlanáról. (Ez ma a kanadai nagykövetség épülete, amelyet korábban jogtalanul privatizáltak.) A szerződés aláírására azonban mindmáig nem került sor. Otto Wagner különleges szépségű épülete a főváros VII. kerületében áll, immár csaknem fél évszázada üresen. 1959-ben bezárták, a nyolcvanas évek végén pedig a hitközség eladta egy építőipari vállalatnak. Felújítása nem fejeződött be, és 1994-ben az épület ismét az állam tulajdonába került. Privatizációja azóta több ízben meghiúsult, végül a 2002-ben kidolgozott ingatlancsere látszott lezárni az ügyet. Az azóta eltelt évek során azonban új helyzetet teremtett, hogy a Mazsihiszen kívül működő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség - amely a „Rombachot” egykor építő status quo ante közösség utódaként határozza meg önmagát - bejelentette, hogy saját forrásaiból felújítaná, majd működtetné a zsinagógát, akár úgy is, hogy annak tulajdonosa a Mazsihisz lenne. A dinamikusan fejlődő közösség kinőtte ugyanis a templomot és kulturális központot, amelyet eddig használt. Törekvésükben Jona Metzger, Izrael állam főrabbija és több európai zsidó egyházi vezető is támogatja őket: ezt az elmúlt napokban a Gyurcsány Ferenc kormányfőnek írott levelekben is megerősítették. Lapunk kormánykörökből viszont úgy értesült, hogy az államot kötelezi a költségvetési törvény, ezért ha a szerződést aláírják, a Mazsihisz kapja meg a zsinagógát. A kormány nem kíván beleszólni a hitközségek vitájába, de az biztosra vehető, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében a műemlék felújításához legfeljebb segítséget tud nyújtani, de a több százmillió forintra rúgó költségeket nem képes vállalni. Heisler András, a Mazsihisz azóta leköszönt elnöke viszont januárban lapunknak azzal indokolta a döntés elhalasztását, hogy a szervezet „szeretne garanciát kapni, hogy az állam nemcsak visszaadja a zsinagógát, hanem a felújítás költségeihez is érdemben hozzájárul”. N. K. J. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga már nem sokáig áll üresen NÉPSZABADSÁG A Hülye Járások Minisztériuma A magyar közélet egyre erősebben hasonlít a Monty Pythonféle Hülye Járások Minisztériumára; mintha itt is csupa zakkant közlekedne fel, s alá. Már az is gyanús volt egy kicsit, amikor néhány éve a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője kenyérrel hajigálta meg az újságírókat a Nap-kelte adásában, a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgató-helyettese meg pianínót vásároltatott, hogy ebédidőben klimpírozzon egy kicsit, később az egyik polgármester a hajléktalanokkal akarta összeszedetni a kutyakakit, miközben a kisgazdák első embere hol cseresznyét árult Chilében, hol meg a Kumráni tekercsekről elmélkedett Budapesten, hol meg a Fradi öltözőjében tartott eligazítást. Ugorjunk egyet az időben. Nézzük azt a kerületi polgármestert, aki egy héttel ezelőtt, iparitanuló-bajszát pedergetve öltözködési kódexet szerkesztett a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek. Ebben erősen elhatárolódott a miniszoknya alól ízléstelenül kikandikáló, kevésbé kecses női vádliktól, és igyekezett definiálni a női pociknak azt a típusát, amely már munkaidőben is elővillanhat a top alól. Vagy vegyük Újpest első emberét, aki a kerülethez való feltétlen hűség megállapítása érdekében Toldit szavaltatna a kínai árusokkal, miközben ügyészségi nyomozók taktikailag kvaterkáznak minden idők legnagyobb magyar szélhámosával, aki mellesleg az egyik bulvárújság címlapfotója szerint egy elegáns fővárosi szálloda bárjában lazít két (zajos légkondicionálóval súlyosbított) kihallgatása között. Mindeközben az Oktatási Minisztérium hadat üzen a Túró Rudinak, a kormány bárgyú SMS-kampánnyal próbálja édesgetni a népet. A volt miniszterelnök a hazára immár reflexből rárontó baloldalról, valamint visszaállamosításról beszél fényes homlokú hallgatósága előtt, a szocialisták pedig plüssbékát osztogatnak a képviselőknek az Újvárosháza előtt. Egy lélekgyógyász számára alighanem paradicsom ez az ország. Félő, hogy ennek híre megy, és rövidesen külföldről is özönlenek majd a pszichológusok; erre föl kell készülnünk, nincs mese. Meglehet persze, hogy annyian jönnek, hogy előbb-utóbb elegünk lesz belőlük, de nem kell megijednünk, okos polgármestereink könnyedén megoldják majd a helyzetet. Egy bizottság első embereként már a határon visszafordítják azt, akinek dongalába van, esetleg nem tudja fejből a Toldit, netán nem bírja el a petrencerudat vagy a malomkövet. Egyszerű ez, csak gondolkodni kell. TRENCSÉNYI ZOLTÁN Működik-e a debreceni labor? Engedélye már mindenkinek van, így a jogászok kezében a döntés, ki működtesse a debreceni kórház laboratóriumát. Az engedély már nem lehet kérdés, ki működtesse tovább a debreceni Kenézy Gyula kórház laboratóriumát. Az intézmény főigazgatója jogi állásfoglalásra vár, miközben a pályázatnyertes jogorvoslatot fontolgat. A történet tavasszal kezdődött. A kórház vezetése úgy döntött, pályázatot ír ki laboratóriumának működtetésére, ami évente 100-120 milliós veszteséget okozott számukra. Az új működési forma lényege az volt, hogy a méréseket külső vállalkozóra bízzák, a tényleges szolgáltatást viszont továbbra is a kórház végzi. Az április 20-án kiírt pályázatra három cég jelentkezett, s a hattagú bizottság a most épp felperes Pronett konzorcium mellett szavazott. A működés augusztus elsején indult volna, de az intézmény ekkor elállt a szerződéstől, mert szerinte a vállalkozó nem teljesítette a feltételeket. G. Kiss Gyula, a kórház főigazgatója úgy emlékszik: kiküldte a laborvezetőt, ellenőrizze a készültséget, „beállt-e” a cég az új eszközökkel. Itt mondta föl először a főigazgató a közös megállapodást, mondván: a cég nem teljesítette a szerződés feltételeit. Négy nap múlva újabb levelet fogalmazott: ebben már sok sikert kívánt a konzorciumnak. Felszólította őket, hogy kezdjék meg a munkát, s kitért arra is - a cég saját levelére hivatkozva, hogy a konzorcium már az eredeti időpontban is „maradéktalanul megfelelt a szerződésben vállalt kötelezettségeknek”. Másfél hétig háborítatlanul dolgozott mindenki, aztán egy ÁNTSZ-vizsgálat vetett véget a közös munkának: újabb letiltás, felfüggesztés, mert a cég nem szerezte meg a határidőre a laboratórium működtetési engedélyét. Enélkül nem végezhető egészségügyi szolgáltatás. Bujdosó László országos tiszti főorvos 24 órás ultimátumot adott az intézménynek a gondok rendezésére. Augusztus 16-án, hétfőn a megyei ANTSZ vezetője már azt írja: „a csatolt dokumentumok alapján a korábbi megállapításainkat teljeskörűen felülvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a központi laboratórium működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak a konzorcium és a kórház eszközeivel. Ha a tárgyi feltételek biztosításán kívül egyéb egészségügyi szolgáltatási tevékenységet is ellát a konzorcium, ahhoz már működési engedély kell”. Ezen a napon az országos tiszti főorvos viszont azt mondta: a konzorcium szerződése engedélyköteles szolgáltatásról szól, engedélykérelem pedig a hatósághoz nem érkezett. Úgy tudjuk, hogy helyi ügyekben a megyei tiszti főorvosok véleményét kell kérni, az országos vezetőnek ebben nincs véleményezési jogköre. Ahogy a hivatalnak jogértelmezési feladata sincs. A Pronett konzorciuma azt mondja: a cég a labor „tárgyi feltételeinek biztosítását” - azaz a gépbeszerzést - nyerte el, így nem kell engedély. Miközben a kórház igazgatója most is azt mondja: a pályázat a labormunka egészének ellátására szólt, így engedély nélkül törvénytelen lett volna a munka, s az egészségbiztosító sem fizette volna ki a vizsgálatok árát. Ami tény: tegnap óta a konzorcium törvényesen végezhetné akár a labor teljes körű működtetését, megkapta az engedélyt. A kórház vezetése még nem döntött, kivel képzeli el a közös munkát. A cégcsoport mindenesetre feljelentést tett magánokirat-hamisítás és hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt, s pert is kilátásba helyezett. KUN J. VIKTÓRIA