Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-03 / 206. szám

4 2005. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT RÖVIDEN Nem az OM-ből kerültek ki az információk Az MDF követeli, hogy Ma­gyar Bálint oktatási miniszter nyilatkozzon arról, milyen kapcsolatban állt a kémtörté­nettel hírbe hozott házaspár nő tagjával. Karsai Péter, az MDF frakcióvezető-helyette­se szerint a közvéleménynek joga van tudni, hogy a feleség (akit a frakcióvezető-helyettes csak Sz. I.-ként említett) mi­lyen bizalmas információkhoz férhetett hozzá egykori mun­kahelyén, az Oktatási Minisz­tériumban. Karsai Péter sze­rint az MDF indokoltnak látja a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását az ügyben. Tóth András, a polgári titkosszol­gálatokat irányító politikai ál­lamtitkár tegnap közölte: a nemzetbiztonsági szolgála­toknál vizsgálat folyik annak kiderítésére, hogy mikor és milyen körülmények között kerülhettek ki információk il­letéktelenekhez. A vizsgálat részleteiről az államtitkár nem adott felvilágosítást, csak azt a megállapítást közölte, hogy az oktatási tárcától mi­nősített adat vagy bizalmas információ nem került ki ille­téktelenekhez. (MTI) Munkáspárti jelölt minden választókerületben Az ország minden választóke­rületében indít jelöltet az or­szággyűlési választáson a Munkáspárt, emellett erős országos és megyei listákat állítanak össze, amit később hoznak nyilvánosságra - mondta Thürmer Gyula, a párt elnöke tegnap Békéscsa­bán. Októbertől új névvel, Magyar Kommunista Mun­káspártként, ám a régi prog­rammal, elsősorban a bérből, fizetésből élők érdekeit képvi­selve lépnek színre annak ér­dekében, hogy Magyarország ne legyen a 9 millió szegény és az egymillió gazdag, illetve ,jól élő országa”. Parlamenti segítséget vár a rendőrszakszervezet A hivatásos és a közalkalma­zotti belügyi állomány anyagi megbecsülése érdekében az Országgyűléshez fordul a Tolna megyei rendőrszak­szervezet. Both László, a szervezet elnökének indoklá­sa szerint bár az Országgyű­lés még 1996-ban olyan tör­vényt fogadott el, amely már elismerte a hivatásos szolgá­lattal járó nagyobb áldozat­­vállalást, az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi meg­becsülést azonban halogatja. Az érdekvédő szerint béreik meg sem közelítik az európai uniós fizetéseket, azzal még csak köszönő viszonyban sin­csenek. (MTI) A Fidesz munkástagozata is szolidáris a pétiekkel A péti Nitrogénművektől el­bocsátott üzemitanács-ta­­gokkal kapcsolatban szolida­ritási nyilatkozatban vála­szolt a Fidesz munkástagoza­tának vezetősége a szocialista Filló Pál tegnapi nyílt levelé­re. Ebben megerősítették, hogy számíthat támogatá­sukra a képviselő. Filló azt kérte, tegyék félre a pártpoli­tikai szempontokat, és lépje­nek fel közösen a munkások képviselőit ért jogtalan lépés ellen. (Pérről rendkívüli fel­mondással küldte el a tulaj­donos az üt több tagját, mert azok peres úton kívánták visszaszerezni az eladott jólé­ti intézményeket.) A nyilat­kozat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kor­mányzati pozícióban lévő MSZP-re különleges felelős­ség hárul annak érdekében, hogy Péten visszaálljon az eredeti állapot. (K. J. E.) MAGYARORSZÁG Kis tévé, nagy üzlet? Új magántévék indulnak, az MTV hírcsatornájára nincs pénz Továbbra is jó üzlet a tele­víziózás Magyarországon. Legalábbis magánkézben. És lesz még gazdasági té­vé, bulvárcsatorna és lak­­berendezési adó is. Még­sem indul el viszont az MTV hírcsatornája. A közelmúltban öt új tévécsator­na indítását jelentették be. A Szé­les Gábor-féle, elsősorban gazda­sággal foglalkozó Echo TV-t a héten bejegyezte a médiaható­ság. Jön egy pletykacsatorna is, és lakberendezéssel foglalkozó adóval bővítené kínálatát a Film­múzeum és a Paprika TV, melyek vezérigazgatója Prokop Dóra. Az új televíziók nézőkre bizto­san számíthatnak, hiszen a ma­gyar az egyik legtöbbet tévéző nemzet, napi átlagban négy és fél órával. Ám nem egyszerű el­jutni a közönséghez. Ehhez a ká­belszolgáltatóknak a telített cso­magból ki kell venniük egy má­sik csatornát. Márpedig a tévék döntően abból a pénzből tartják fenn magukat, amit a kábelszol­gáltatóktól kapnak. Reklámbe­vételük alig van. A két országos kereskedelmi tévé a televíziós hirdetési piac kilencven százalé­kát fogja, jóllehet a nézettségük együtt hatvan százalék körüli. Jelenleg 19 nagy vételkörzetű műholdas tévé van Magyaror­szágon. A héten bejegyzett Echo TV lesz a huszadik, bár egyelőre a kábelesekkel folytatott tárgya­lások előtt áll. A háztartások zö­mébe a jövő év elején juthat el. A csatorna indítására eddig 300 millió forintot fordított Széles Gábor, a végleges költségek az egymilliárd forintot is elérhetik. A csatorna napi 17 órában sugá­roz majd főként gazdasági jelle­gű híreket. A vezérigazgató Gu­lyás István, a Hír TV volt hír­igazgatója lesz, a hírterületet pe­dig a korábban szintén a hírcsa­tornánál dolgozó Kóczián Péter felügyeli: hangsúlyozottan „kö­zépen állónak” szánt tévét ígér­nek. A célcsoport a gazdasági elit. Másokat akar megszólítani a 4-es csatorna, Story TV amely szintén egymilliárdos beruhá­zás, és a pletykaéhségre alapoz. A tulajdonosok: a magazinkiadó Sanoma Budapest Rt., illetve Frei Tamás, Borsány-Gyenes András és Pákozdi Sándor. Erre a piacra lépne be két köz­­szolgálati csatorna - jelentősebb befektetés nélkül. Az MTV-nél tegnap derült ki, hogy a közéleti M3 csatorna pénzhiány miatt az idén mégsem indulhat. Mintegy 700 millió forintra lett volna szükség ehhez. Ehhez képest az MTV pénze elfogyott, sőt a saját tőkéje mínusz két és fél milliárd forintra esett vissza. Ezért az Or­szággyűlés azonnali segítségét kéri a tévékuratórium. A Duna TV új csatornája, a ki­sebbségekkel foglalkozó Auto­nómia karácsonykor jelentkezik. Az idén kilencven alkalmazott­jától megvált Dunánál belső át­csoportosításokkal próbálják megoldani a pluszfeladatok el­végzését, sőt egy újabb adót is indítanának Unió néven. HASZÁN ZOLTÁN Prokop Dóra és Frei Tamás: Képernyősök háttérszerepben Hamarosan döntenek a „Rumbachról” A közeljövőben eldőlhet a Rumbach Sebestyén utcai zsi­nagóga sorsa - értesült a Nép­­szabadság. Lapunk úgy tudja, rövidesen­ sor kerül a 2003-as költségvetési törvényben kör­vonalazott „ingatlancserére”. Az állam akkor azt vállalta, hogy az ÁPV Rt. térítés nélkül átadja a Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetségének (Mazsihisz) a zsinagógát, ha a szervezet véglegesen lemond a XII. kerü­leti, Budakeszi úti ingatlanáról. (Ez ma a kanadai nagykövetség épülete, amelyet korábban jog­talanul privatizáltak.) A szerző­dés aláírására azonban mind­máig nem került sor. Otto Wagner különleges szépségű épülete a főváros VII. kerületében áll, immár csak­nem fél évszázada üresen. 1959-ben bezárták, a nyolcva­nas évek végén pedig a hitköz­ség eladta egy építőipari válla­latnak. Felújítása nem fejező­dött be, és 1994-ben az épület ismét az állam tulajdonába ke­rült. Privatizációja azóta több ízben meghiúsult, végül a 2002-ben kidolgozott ingatlan­­csere látszott lezárni az ügyet. Az azóta eltelt évek során azonban új helyzetet teremtett, hogy a Mazsihiszen kívül mű­ködő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség - amely a „Rombachot” egykor építő sta­tus quo ante közösség utóda­ként határozza meg önmagát - bejelentette, hogy saját forrása­iból felújítaná, majd működtet­né a zsinagógát, akár úgy is, hogy annak tulajdonosa a Mazsihisz lenne. A dinamiku­san fejlődő közösség kinőtte ugyanis a templomot és kultu­rális központot, amelyet eddig használt. Törekvésükben Jona Metzger, Izrael állam főrabbija és több európai zsidó egyházi vezető is támogatja őket: ezt az elmúlt napokban a Gyurcsány Ferenc kormányfőnek írott le­velekben is megerősítették. Lapunk kormánykörökből vi­szont úgy értesült, hogy az álla­mot kötelezi a költségvetési tör­vény, ezért ha a szerződést aláír­ják, a Mazsihisz kapja meg a zsi­nagógát. A kormány nem kíván beleszólni a hitközségek vitájába, de az biztosra vehető, hogy a költségvetés jelenlegi helyzeté­ben a műemlék felújításához leg­feljebb segítséget tud nyújtani, de a több százmillió forintra rúgó költségeket nem képes vállalni. Heisler András, a Mazsihisz az­óta leköszönt elnöke viszont ja­nuárban lapunknak azzal indo­kolta a döntés elhalasztását, hogy a szervezet „szeretne garanciát kapni, hogy az állam nemcsak visszaadja a zsinagógát, hanem a felújítás költségeihez is érdem­ben hozzájárul”. N. K. J. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga­­ már nem sokáig áll üresen NÉPSZABADSÁG A Hülye Járások Minisztériuma A magyar közélet egyre erőseb­ben hasonlít a Monty Python­­féle Hülye Járások Minisztériu­mára; mintha itt is csupa zakkant közlekedne fel, s alá. Már az is gyanús volt egy kicsit, amikor néhány éve a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője kenyérrel hajigálta meg az új­ságírókat a Nap-kelte adásában, a Környezetgazdálkodási Inté­zet főigazgató-helyettese meg pianínót vásároltatott, hogy ebédidőben klimpírozzon egy kicsit, később az egyik polgár­­mester a hajléktalanokkal akar­ta összeszedetni a kutyakakit, miközben a kisgazdák első em­bere hol cseresznyét árult Chilé­ben, hol meg a Kumráni teker­csekről elmélkedett Budapes­ten, hol meg a Fradi öltözőjében tartott eligazítást. Ugorjunk egyet az időben. Nézzük azt a kerületi polgár­­mestert, aki egy héttel ezelőtt, iparitanuló-bajszát pedergetve öltözködési kódexet szerkesztett a Fővárosi Közgyűlés képviselő­inek. Ebben erősen elhatároló­dott a miniszoknya alól ízléste­lenül kikandikáló, kevésbé ke­cses női vádliktól, és igyekezett definiálni a női pociknak azt a típusát, amely már munkaidő­ben is elővillanhat a top alól. Vagy vegyük Újpest első embe­rét, aki a kerülethez való feltét­len hűség megállapítása érdeké­ben Toldit szavaltatna a kínai árusokkal, miközben ügyészségi nyomozók taktikailag kvater­­káznak minden idők legna­gyobb magyar szélhámosával, aki mellesleg az egyik bulvárúj­ság címlapfotója szerint egy ele­gáns fővárosi szálloda bárjában lazít két (zajos légkondicionáló­val súlyosbított) kihallgatása kö­zött. Mindeközben az Oktatási Minisztérium hadat üzen a Tú­ró Rudinak, a kormány bárgyú SMS-kampánnyal próbálja édesgetni a népet. A volt mi­niszterelnök a hazára immár reflexből rárontó baloldalról, valamint visszaállamosításról beszél fényes homlokú hallgató­sága előtt, a szocialisták pedig plüssbékát osztogatnak a képvi­selőknek az Újvárosháza előtt. Egy lélekgyógyász számára alighanem paradicsom ez az or­szág. Félő, hogy ennek híre megy, és rövidesen külföldről is özönlenek majd a pszichológu­sok; erre föl kell készülnünk, nincs mese. Meglehet persze, hogy annyian jönnek, hogy előbb-utóbb elegünk lesz belő­lük, de nem kell megijednünk, okos polgármestereink könnye­dén megoldják majd a helyzetet. Egy bizottság első embereként már a határon visszafordítják azt, akinek dongalába van, eset­leg nem tudja fejből a Toldit, ne­tán nem bírja el a petrencerudat vagy a malomkövet. Egyszerű ez, csak gondolkod­ni kell. TRENCSÉNYI ZOLTÁN Működik-e a debreceni labor? Engedélye már mindenki­nek van, így a jogászok kezében a döntés, ki mű­ködtesse a debreceni kór­ház laboratóriumát. Az engedély már nem lehet kér­dés, ki működtesse tovább a debreceni Kenézy Gyula kórház laboratóriumát. Az intézmény főigazgatója jogi állásfoglalásra vár, miközben a pályázatnyertes jogorvoslatot fontolgat. A történet tavasszal kezdő­dött. A kórház vezetése úgy dön­tött, pályázatot ír ki laboratóriu­mának működtetésére, ami évente 100-120 milliós vesztesé­get okozott számukra. Az új mű­ködési forma lényege az volt, hogy a méréseket külső vállalko­zóra bízzák, a tényleges szolgál­tatást viszont továbbra is a kór­ház végzi. Az április 20-án kiírt pályázatra három cég jelentke­zett, s a hattagú bizottság a most épp felperes Pronett konzorci­um mellett szavazott. A műkö­dés augusztus elsején indult vol­na, de az intézmény ekkor elállt a szerződéstől, mert szerinte a vállalkozó nem teljesítette a fel­tételeket. G. Kiss Gyula, a kór­ház főigazgatója úgy emlékszik: kiküldte a laborvezetőt, ellen­őrizze a készültséget, „beállt-e” a cég az új eszközökkel. Itt mond­ta föl először a főigazgató a kö­zös megállapodást, mondván: a cég nem teljesítette a szerződés feltételeit. Négy nap múlva újabb levelet fogalmazott: ebben már sok sikert kívánt a konzorci­umnak. Felszólította őket, hogy kezdjék meg a munkát, s kitért arra is - a cég saját levelére hi­vatkozva­­, hogy a konzorcium már az eredeti időpontban is „maradéktalanul megfelelt a szerződésben vállalt kötelezett­ségeknek”. Másfél hétig háborí­tatlanul dolgozott mindenki, az­tán egy ÁNTSZ-vizsgálat vetett véget a közös munkának: újabb letiltás, felfüggesztés, mert a cég nem szerezte meg a határidőre a laboratórium működtetési enge­délyét. Enélkül nem végezhető egészségügyi szolgáltatás. Buj­dosó László országos tiszti főor­vos 24 órás ultimátumot adott az intézménynek a gondok ren­dezésére. Augusztus 16-án, hét­főn a megyei ANTSZ vezetője már azt írja: „a csatolt dokumen­tumok alapján a korábbi megál­lapításainkat teljeskörűen felül­vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a központi laboratórium működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak a konzor­cium és a kórház eszközeivel. Ha a tárgyi feltételek biztosításán kívül egyéb egészségügyi szol­gáltatási tevékenységet is ellát a konzorcium, ahhoz már műkö­dési engedély kell”. Ezen a napon az országos tiszti főorvos viszont azt mondta: a konzorcium szer­ződése engedélyköteles szolgál­tatásról szól, engedélykérelem pedig a hatósághoz nem érke­zett. Úgy tudjuk, hogy helyi ügyekben a megyei tiszti főor­vosok véleményét kell kérni, az országos vezetőnek ebben nincs véleményezési jogköre. Ahogy a hivatalnak jogértelmezési fel­adata sincs. A Pronett konzorciuma azt mondja: a cég a labor „tárgyi fel­tételeinek biztosítását” - azaz a gépbeszerzést - nyerte el, így nem kell engedély. Miközben a kórház igazgatója most is azt mondja: a pályázat a labormun­ka egészének ellátására szólt, így engedély nélkül törvénytelen lett volna a munka, s az egészségbiz­tosító sem fizette volna ki a vizs­gálatok árát. Ami tény: tegnap óta a kon­zorcium törvényesen végezhetné akár a labor teljes körű működ­tetését, megkapta az engedélyt. A kórház vezetése még nem döntött, kivel képzeli el a közös munkát. A cégcsoport minden­esetre feljelentést tett magánok­irat-hamisítás és hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt, s pert is kilátásba helyezett. KUN J. VIKTÓRIA

Next