Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-14 / 241. szám

NÉPSZABADSÁG Konferenciákon döntetlen Alig egy napon belül két helyen is figyelemre méltó körben érté­kelték a Gyurcsány-kormány te­vékenységét. Szerdán a baloldali kötődésű Politikatörténeti Inté­zetben, tegnap a jobboldali von­zalmát nem titkoló XXI. Század Intézetben folyt a vita. A bírála­tok közé figyelemre méltó gesz­tusok vegyültek. A Politikatörténeti Intézetben a miniszterelnök a Kádár-rend­szert sok emberrel jót tevő zsák­utcának nevezte, majd Bauer Ta­más és Elek István következett. Előbbi, a volt SZDSZ-es képvise­lő elismerően szólt arról, hogy Gyurcsány a kötetében tisztázza viszonyát a múlthoz, elfogadja és értékeli az Európai Unió működ­tetésében is nélkülözhetetlen li­berális minimumot. Ugyanakkor szerinte a bérfelzárkózás hamis illúzió, és választási fogásnak ne­vezte a 13. havi nyugdíjat, amely­ről Bauer azt gondolja, nincs meg a fedezete. Elek István - Orbán Viktor egykori főtanácsadója - nem ér­tette, miért kell egy kormányfő­nek könyvet írni, hiszen ez idő alatt meg is tehetné, amit kigon­dol. Elek úgy találta, hogy Gyur­csány mintha tárgyilagosabb lenne a Horthy-korszak megíté­lésében, és kritikusabb a Kádár­éra tekintetében. Rosszallotta viszont, hogy kimaradt a demog­ráfiai problémák orvoslására va­ló igény. Elek méltánytalannak tartja a Fidesz véleményváltozá­sának számonkérését a kettős ál­lampolgárság ügyében, hiszen azóta Magyarország az Európai Unió tagja lett. Úgy értékelte, hogy Gyurcsány még az MSZP érzelmi hűvösségében él a hatá­ron túli magyarokkal szemben, ugyanakkor örült annak, hogy a miniszterelnök polgári, nemzeti politikai célokról beszél. A hozzászólók közül Romsics Ignác rokonszenvesnek találta, hogy Gyurcsány elismeri Bethlen István erőfeszítéseit. A történész szerint Tisza István, Bethlen vagy Teleki ugyanúgy vállalható a baloldalon, ahogy Jászi Osz­kár, Ady, Bibó és Illyés a másik oldalon. Ágh Attila - elismerő bólogatások közepette - azt tar­totta döntőnek a könyvben, hogy fontos fogalmakat visszavett a jobboldaltól, a hazafi, a nemzet és a polgár szavak vállalásával. Másnap a jobboldal szellemi fellegvárában Stumpf István médiaküzdelemről, megvehető nyugdíjasokról, a költségvetést tervezni és betartani képtelen kabinetről, szétzilált közigazga­tásról beszélt. Sárközy Tamás jogászprofesszor ezzel szemben sorolt néhány fontos, a közigaz­gatás vagy a kistérségek ügyében hozott törvényt, jelezve: Med­­gyessy Péter már a ciklus elején helyreállította a demokratikus intézményrendszert. A refor­mok elmaradásának ügyében a jogász szerint a Fidesznek nincs mit ellenfele szemére vetnie. A gazdaságról aztán nagy vi­ta kerekedett. Veres János pénz­ügyminiszter a pozitívumokat (export- és beruházásnöveke­dés, infláció, GDP) sorolta, Csa­ba László közgazdász opponált a fizetési mérleg és a költségve­tés hiányával. A közgazdász hungarikumnak nevezte az euróhoz csatlakozás dátumá­nak tologatását. Veres jelezte, a lengyelek éppen ugyanezt teszik. Végül Somogyi Zoltán polito­lógus - a nézők hangos elégedet­lensége közepette - kijelentette, hogy a társadalom értékeli a Gyurcsány-kormány erőfeszíté­seit. Gazsó Tibor a túloldalról - nagy tapsot aratva - a kormány­erők médiatúlsúlya, nulla telje­sítménye mellett érvelt. A két meccs döntetlenre jött ki. Állító­lag ezt mutatják a közvélemény­kutatások is. GRÉCZY ZSOLT Bauer Tamás és Elek István - köztük Gyurcsány Ferenc könyve MAGYARORSZÁG 2005. OKTÓBER 14., PÉNTEK 5 Titokban etetik a gyerekeket Albertirsán a speciális ta­gozaton dolgozom, ott a gyermekek nagy része nem kap otthon ételt - fo­galmazott lapunkban is idézett levelében Illési Andrea pedagógus. Ma már úgy látja, túlzott. A jótékonysági szervezetek azonban másként látják. Ők, immár kéretlenül is, segíteni akarnak. Tavaly októberben Illési Andrea, az albertirsai Tessedik Sámuel Általános Iskola gyógypedagó­gusa segítséget kért a Gyermek­­étkeztetési Alapítványtól. Leve­lében kifejtette: a tanulók több­sége éhezik, a szülők nem tudják rendszeresen etetni őket, ezért olykor ő gondoskodik napi bete­vőjükről. „A tíz-tizenkét fős ös­­­szevont évfolyamú osztályokból legfeljebb egy-két gyermek az, aki nem üres gyomorral érkezik az iskolába.” A lapunkhoz is el­juttatott kérelmet Illési Andrea és férje, Illési Dávid - aki szintén az iskolában tanít - írta alá. Szeptemberben felkerestük az is­kolát, beszéltünk a pedagógussal és néhány gyerekkel. Az asszony állítása szerint az alapítványhoz írt beadvány óta a helyzet nem változott, a gyerekek éheznek, és csak külső segítség tudná enyhí­teni a problémát. - Többször meghívtam őket az otthonomba szalonnasütésre - mesélte Illési Andrea. - Ha nem tudom a férjemmel mind­­annyiukat vendégül látni, akkor csak a legrászorultabbakat hív­juk meg. Ha nem futja szalonná­ra, akkor krumplit sütünk, s szendvicset is vittem az iskolába. Sajnos ezzel sem tudjuk rendsze­resen jóllakatni őket. Cikkünk megjelenése után (szeptember 23.) megkereste la­punkat Tál Teréz, az All Nations Lions Club jótékonyságért felelős alelnöke, és közölte: szervezete felajánlotta segítségét az iskolá­nak, d­e az igazgató elutasította, mondván, náluk nem éheznek a gyerekek. Mi is felhívtuk az igaz­gatónőt, aki azt felelte: Illési Andrea eltúlozta az ügyet, vagyis nem igaz, hogy alultápláltak a speciális tagozaton tanulók. - Az uzsonnából mindig ma­rad, mert nem tudják megenni a gyerekek - mondta az igazgató. - Olykor éhesek maradnak, de nin­csenek rosszabb helyzetben, mint más iskolákban tanuló társaik. Ha nincs hova vigye a jótékonysá­gi szervezet az ételt, idehozhatja, de nem vagyunk rászorulva A beszélgetést követő napon Illési Andrea felhívott és azt mondta: megbánta hogy vállalta az ügyet. Arra a kérdésünkre, hogy mi történt cikkünk megje­lenése után, azt válaszolta: sem­mi, de rájött, hogy felnagyította a problémát. - Megerősítem az igazgatónő szavait, tévedtem - mondta. - Nem éheznek a gyerekek. Arra a felvetésre, hogy mi indokolta, hogy többször is enni adott ne­kik, azt felelte: a gyerekek iránti szeretet és a túlzott gondoskodá­si vágy vezérelte. Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke elmondta: tovább folytat­ják a gyűjtést, és titokban fogják eljuttatni az élelmet. Munkatár­suk járt a helyszínen, és meggyő­ződött arról, hogy valóban szük­ség van a segítségükre. - Szervezetünk minimum egy évig ellátta volna az éhezőket - mondja a Lions Club nevében Tál Teréz. - Most nem tudjuk, mitévők legyünk. Szeptemberi cikkünk megje­lenése után Lamperth Mónika belügyminiszter telefonon gratu­lált Illési Andreának és Király Gábornak a gyermekek érdeké­ben végzett munkájukért. AGYAGÁSI EDIT Olvasásóra az albertirsai iskola speciális tagozatán Munkatársunktól Péntek délután hat órakor kez­dődik Budapesten a Kossuth Klubban az Eszmélet társada­lomkritikai és kulturális folyóirat háromnapos nemzetközi konfe­renciája, amelynek címe: Küzde­lem az összefonódott hegemóni­ák ellen. Szigeti Péter professzor, az MTA Politikatudományi Inté­zetének tudományos tanácsadó­ja, a rendezvény egyik szervezője lapunknak elmondta: a konfe­rencia célja a „szemek nyitogatá­­sa”. Hozzátette: nemzetközi véle­mény- és tapasztalatcsere nélkül nehéz megérteni a globalizációs folyamatot, különösen, ha csak az uralkodó álláspontokon belül maradva értelmezi valaki a válto­zó világ kihívásait. Nem egyszerű ugyanis felfogni, hogy egyfelől a tőkeviszony terjedésének a tör­vényszerűségei szerint egysége­sedik a világgazdaság, másfelől azonban létezik a világtársada­lom is, amely fejlettségi színtjei szerint szociálisan, kulturálisan, vallásilag és politikailag roppant különbségeket mutat. A világ­­gazdaság és a világtársadalom kölcsönhatásos mozgásában ala­kul tehát a világrendszer, és en­nek hegemóniaviszonyait érde­mes - kritikai módon - elemezni. A professzor azt mondta: talán sikerül a „lehet más a világ” el­vont lehetőségétől a konkrétu­mok felé haladni. A konferencián jelentős külföl­di és hazai kutatók vesznek részt. Köztük az Angliából érkező Ann Pettifor, Catherine Samary, aki Párizsban egyetemi tanár és a Le monde diplomatique egyik szer­kesztője, Suzanne Zimmerman, a Közép-európai Egyetem profes­­szora, Andrej Kolganov, a Lomo­noszov Egyetem professzora, Böröcz József szociológus, aki a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen tanít. A tanácskozá­son - amelyen orosz, osztrák, szlovák, valamint szlovén résztve­vők is lesznek - Osztály és hege­mónia címmel tart előadást Ta­más Gáspár Miklós. Krausz Ta­más, az ELTE professzora térsé­­günk etnikai reneszánszainak kérdéseivel foglalkozik. A közön­ségnek magyar-angol és an­gol-magyar szinkrontolmácso­lást biztosítanak. Világtársadalom és világgazdaság Az Eszmélet nemzetközi tanácskozása HIRDETÉS

Next