Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-24 / 249. szám

2 2005. OKTÓBER 24., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Október 23.: karcos ünnep A szokásos zászlófelvonás, koszorúzás hivatalos részről, sok kis megemlékezés a kormánypártok szervezésében, a baloldal éles hangú bírálata jobbról - ez a mérlege az 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulóján megrendezett ünnepségeknek. Hírösszefoglalónk A nép ellen hatvan éve folytatott alatto­mos háborúról és kölcsönös félelmekről beszéltek a Fidesz politikusai, és nem mulasztott el közülük szinte senki utal­ni Gyurcsány Ferencre - sohasem pozi­tív összefüggésben. Október 23-a megünneplésének új kultúrájáról, a búslakodás, a gyász he­lyett a bátor fiatalok tiszteletéről, mind­annyiunk politikai örökségéről, közö­sen vállalható értékeinkről szóltak a másik oldalon. A megemlékezések mindazonáltal - kisebb pfujolástól és némi füttytől eltekintve - rendben, gyakran méltóságteljesen folytak. Ahogy a forradalomról ezernyi kép él bennünk, hasonlóképpen ezernyi kép­ben él tovább Nagy Imre, a mártír mi­niszterelnök képe, tevékenysége - fo­galmazott Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnök a Nagy Imre Érdemrend átadása alkalmából megrendezett ünnepségen tegnap. Megjegyezte azt is: Nagy Imre rájött arra, hogy a forradalom két do­logban volt többé-kevésbé egységes: a függetlenség akarásában és a demokrá­cia akarásában. Gyucsány szerint ma is „először vagyunk magyarok, magyarsá­gunkban demokraták, és csak ezt köve­tően bal- vagy jobboldaliak, liberálisak, konzervatívok vagy szociáldemokraták”. Hangsúlyozta: ha 1956 a függetlenség­ről és a demokráciáról szólt, akkor „56 eredményei itt vannak közöttünk. Legyen ’56 az ősz március 15-éje - üzente hallgatóinak Hiller István MSZP-elnök egy esztendeje, most pedig Kaposvárott, Nagy Imre szülővárosá­ban azt javasolta: teremtsük meg októ­ber 23-a ünnepének új kultúráját, mert az nem a búslakodás, nem a gyász ideje, hanem a bátor fiatalok tiszteletéről szól. A Szabad Demokraták Szövetsége, mint tradicionálisan, most is a mártírok sírjánál, a köztemető 301-es parcellájá­nál emlékezett, és ismét a szabadság és a függetlenség a párt sok meghatározó személyisége számára egész életében kockázatokkal is vállalat értéke mellett tett hitet. A nemzet 1956-ban is azt akarta, hogy kerüljenek a helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a bebörtön­zött ártatlanok szabadlábra, az ország bűnös vezetői pedig a cellákba - han­goztatta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Budapesten. Szerinte ma is helyükre kell kerülniük a dolgoknak Magyaror­szágon, aztán a Kárpát-medencében, hogy megvalósuljon az emberi élet. A Rákosi-rendszerbelihez hasonlítot­ta a magyarság jelenlegi helyzetét a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja és a Jobbik Magyarországért Mozgalom által létre­hozott Harmadik Út október 23-i meg­emlékezésén Csurka István. A Hősök te­rén több ezren hallgatták a pártelnököt. „Kölcsönös gyanakvás és félelem ár­nyékolja be az ünnepet, bizalomra való képesség, összefogás, egyetértés he­lyett" - mondta Pokorni Zoltán, a Fi­desz alelnöke a Széna téren. Szerinte mintha éppen 1956 lényege hiányozna, a mindent elsöprő nemzeti egyetértés, az „aki magyar velünk tart élménye”. Majd ugyanő „kiátkozta” az ünnepből a forradalom leverőinek örököseit, vagyis a szocialistákat. Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke Nyír­bátorban hatvan éve folyó alattomos, mocskos kis háborúról beszélt, amit ez ellen a nép ellen viselnek. Szerinte az ország jelenlegi vezetésének az a célja, hogy „tulajdontalanná, kiszolgáltatottá tegyen bennünket, hogy könnyebb le­gyen uralkodni rajtunk”. Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnö­ke úgy találta, hogy az 1956-os forrada­lom és szabadságharc legalább annyira baloldali, mint jobboldali volt. Ezt kö­vetően azonban ő is Gyurcsány Ferenc­­ Kisz-vezetőként játszott politikai szere­pére tért át - igen támadó éllel. Október huszonharmadika az ezer­éves magyar szabadságvágy megnyilat­kozása volt - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök az MDF 1956-os megemlékezésén vasárnap, a budapesti Új köztemető 301-es parcellájánál. Má­tészalkán Dávid Ibolya az országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke a pártok felet­ti egységre szólított fel. Este az Operaházban az állami dísz­ünnepség zárta a megemlékezések so­rát. Itt az alighanem hosszabb beszédre készülő Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök végül alig három perces fel­szólalásában sajnálattal állapította meg, hogy a pártpolitika rányomta bélyegét az ünnepre. „A nemzeti ünnep nem él­het pártgyűléseken” - mondta Gyur­csány. .Nemzeti egymásba kapaszkodás helyett a pártszerűség üli a trónját” - zárta beszédét a kormányfő, majd egy perces néma felállásra kérte az emlé­­kezőket. Az SZDSZ tradiconálisan a 301-es parcellában emlékezett a mártírokra Apró(ságok) Kölcsönös gyanakvás és félelem árnyé­kolja be ünnepünket, hiányzik a biza­lom, az összefogás és az egyetértés, mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alel­nöke vasárnap a budapesti Széna té­ren. Beszélt arról is, hogy a Kádár­rendszer alatt kevesek titkos ünnepe volt 1956, a többség gyakorta meg is fe­ledkezett róla, a sajtó pedig szokásához híven teljesen másról beszélt, például 1970. október 23-án a Népszabadság arról adott hírt, hogy Apró Antal haza­tért Moszkvából, a KGST tanácskozá­sáról -jelentette az MTI. Megnéztük. A Népszabadság 1970. október 23-án valóban egyetlen sort sem ír a(z)­­ellenforradalomról. Közöl vezércikket a munkaerő-vándorlásról, a kommunista és munkáspártok talál­kozójáról, a Minisztertanács nyugdíj­emelésről szóló határozatáról, a Nixon- Gromikó tárgyalásról. És a harmadik oldalon közread egy MTI-közleményt arról, hogy Moszkvában ülésezett a KGST végrehajtó bizottsága, amelyen nyolcadmagával (a többi ország képvi­selőivel)­­jelen volt Apró Antal, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese is. De egyetlen sort sem ír arról, hogy Apró hazajött. Bár nyilván azt tette, mert megjelent ez is. Másnap. Pokorni Zoltán is azt tette, ami a dolga: hogy az ünnepen oszlassa „a kölcsönös gyanakvás és félelem” árnyé­kát, előkaparta Apró Antalt, hogy hall­gatói frenetikus asszociációs láncon el­juthassanak Gyurcsány Ferenchez, akinek felesége - bizony-bizony - nem más, mint Apró unokája. Elegáns. Mindjárt nő vele a bizalom, az összefo­gás. És az egyetértés is. Sajnos, a „célra tarts!”módszere Rogán Antal ünnepi beszédében is vis­­­szaköszön. Joggal emeli ki: 1956 leg­alább annyira baloldali, mint jobbol­dali, de hamar eljut 1988 novemberéig, a híres-hírhedt sportcsarnoki MSZMP- rendezvényig, ahol Grósz Károly a „fe­hérterror veszélyére”figyelmeztetett. Az elnökségben - szerinte - többek között helyet foglalt Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára is. Gyurcsány azon­ban nem volt ott. És csak 1989 január­jában lett a KISZ KB titkára. A Fidesz - mint hirdetik - csak 90 nappal a választások előtt kezdi a kampányt. Ez tehát még csak a bemele­gítés. FRISS RÓBERT HIRDETÉS A LEGÚJABB UTAKON JÁRUNK! Haladjon a korral, haladjon az OKI-val! Válassza az OKI digi­tális LED csúcstechnológiáját, amely a gyorsaság, megbízható­ság és a magas minőség garanci­áját nyújtja az Ön számára! Mind­ezt most rendkívül kedvező áron. Tartson lépést a világgal, tartson lépést a fejlődéssel! OKI - A LEGjobbkor *aa> -N ;:l !! • Keresse viszonteladóinknál: www.okihu.hu • www.nyomtatt OKI PRINTING SOLUTIONS A garantált minőség érdekében készülékeinkhez kizárólag OKI gyári kellékanyagot használjon!■ Lézern''c,.itai Orbánnak elég volt A baloldallal szemben az igazi baloldalra kell figyelni - ez volt a Fidesz legmérsékeltebb októ­beri üzenete. Az ellenzéki párt szónokai visszatérően a jelenle­gi kormányfőt támadták beszé­deikben. Október 23-án és az ünnep előestéjén a Fidesz vezető politikusai országszerte megemlékeztek 1956-ról. Valamennyi­en kiemelték, hogy a barikádnak 1956- ban is két oldala volt, „és voltak olyan magyarok is, akik saját honfitársaikra emelték a dobtáras géppisztoly csövét” - ezt ebben a formában Deutsch Tamás hangoztatta Rákócifalván. Schmitt Pál Kecskeméten azt emelte ki, hogy a kommunizmus áldozatainak számba­vételére nem rendeztek nürnbergi pert. „De mi,józan magyarok, az áldozatokat ma is áldozatoknak, a megtorlást meg­torlásnak nevezzük”. Pokorni Zoltán (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavalyi beszédére utal­va) azt tette szóvá, hogy 1848 után nyil­ván egyetlen Habsburg-főherceg sem vette volna magának a bátorságot, hogy elmenjen Batthyány Lajos sírjához - mint Gyurcsány Nagy Imrééhez - már­cius 15-én, és feltegye a kérdést „Lajos, te most mit tennél”. A fideszes esemé­nyeken szó esett a luxusbaloldalról, el­rabolt villák titkairól, hazugságok háló­járól, és arról, ha az ország nem fog ös­­­sze a változás érdekében, akkor 1956 harca befejezetlen marad. Az MDF valóban a történelemről, a múltról beszélt. Boross Péter a 301-es parcellánál, a Corvin közben, a Stefá­­nia-palotában is megemlékezett a „ha­zafiak véréről”, bátorságukról, és mind­azokról, akik életüket áldozták „a nem­zet oltárán”. Dávid Ibolya egyenesen ar­ra szólított fel Mátészalkán, hogy az 50. évfordulónak le kell zárnia a különállás korszakát. Nem meglepő, de a jobboldali ren­dezvényeket lezáró műegyetemi nagy­gyűlés szónoka, Orbán Viktor nem eb­ben a szellemben beszélt. Az Orbán Viktor által a Műegyetem elé a múlt héten meghirdetett nagygyű­lésre érkezők nem fértek el a téren. A Gellért téren a forgalom is leállt egy idő­re. Chopin forradalmi etűdje, Beetho­ven Egmont-nyitánya után csendese­dett el a tömeg. A szokásos „Viktor! Vik­tor! Viktor!” akkor hangzott el először, amikor a moderátor, Rákay Philip A Nagy Imre újratemetéséről, 1989. júni­us 16-ról beszélt, s egy „fiatalember”, szavait idézte. Orbán 16 éve a Hősök te­rén a hatodik, üres koporsóról beszélt, amely az elveszett nemzeti jövőt szim­bolizálta. Tegnap a Műegyetem előtt - a Fidelitas és a fiatal keresztények ren­dezvényén - Orbán Viktor úgy fordítot­ta le 56 üzenetét, hogy mi magyarok tu­dunk változtatni. - Készüljetek hát! - szólította fel az egybegyűlteket, mert mindennek rendelt ideje van, s a jel sze­rinte megérkezett. A magyarok lelkét úgy jellemezte ugyanis, hogy sokáig tűr, mentséget ke­res, de egy idő után megérkezik a jel, pillantást váltanak az emberek a má­sokkal, s valaki csendesen megszólal: Elég volt! Most már ebből elég volt! Elég volt! - ismételte nagy tapsvihar közepette. Orbán Viktor szerint az 1956 után kivégzett igazi baloldaliak példája reményt ad arra, hogy egyszer lehet nemzeti egység. Mint szinte minden Fi­­desz-politikusnak, a pártelnöknek is volt „Gyurcsány Ferenc felé lejtő” bekez­dése: az igazi munkásbaloldal képvise­lőinek semmi köze nem volt a csajkából kanalazó, elrabolt villákban pöffeszke­­dő luxusbaloldalhoz, mérföldekre volt egymástól a két világ - mondta. Arról, hogy mit akartak 1956-ban az igazi bal­oldaliak, a politikus azt mondta, hogy az ország élén választott államférfi áll­jon, és ne politikai kalandor. cs. I. A Fidesz elnöke szerint megérke­zett a jel NÉPSZABADSÁG Lélekharang és síp Veteránok és ausztriai magyarok és po­litikusok gyűltek össze tegnap a Rákos­­keresztúri Újköztemetőben, a hagyo­mányos ötvenhatos megemlékezésen. Az elhunyt rokonok sírjainál virágokat rendezgető nagymamák mellett elhala­dó politikusok és kíséretük célja a 301- es parcella volt, hogy leróják kegyeletü­ket az 1956-os forradalom mártírjainak, Nagy Imrének és társainak sírjánál. A forradalmat szimbolizáló lyukas zászlókat, mécseseket, koplyafákat ke­rülgető politikusok pártjuk egyik legiti­mációs „bázisán” szónokoltak­­ külön­­külön. Az ötvenhatos szervezetek képvi­selői mellett számos rangos politikus, köztük Boross Péter MDF-es exkor­­mányfő, Mádl Ferenc volt és Sólyom László jelenlegi államfő és családtagjaik koszorúztak a parcelláknál, az ismeret­len halottak, illetve Mansfeld Péter sír­jánál, a kopjafáknál, majd megkongat­ták a lélekharangot. Boross Péter arról beszélt, hogy október huszonharmadi­ka az ezeréves magyar szabadságvágy megnyilatkozása volt - miután meggya­lázták a nemzet önbecsülését, sok em­ber életét elvették a forradalmat meg­előző évtizedben. A nemzet ilyen mély­pontról is „képes volt felemelni a fejét”, mondta Boross, indoklásképpen az ezeréves Szent István-i parancsot, a „megmaradni mindenáron és magyar­nak megmaradni” parancsát említve. A délelőtt folyamán a liberális párt és az Új Generáció több tucat képviselője is lerótta kegyeletét, előttük Halda Alíz volt SZDSZ-es képviselő beszélt, akinek a­ férjét a forradalom után kivégezték. Ő arról szólt: óvni kell ötvenhat emlékét, ami a hazugság és a megaláztatás ellen szólt. Kuncze Gábor pártelnök a meg­emlékezésen azt hangsúlyozta ki, hogy a liberális párt mély meggyőződéssel vall­ja ötvenhat örökségét, politikai eszméit, legfőképpen azt, hogy „a polgárok szá­mára nincs fontosabb, mint a szabadság kivívása és megőrzése”.­­ Szánalmas próbálkozás 2005-ben újravívni 1956 csatáit, ám ha a két korszakot összevet­jük, ötvenhat forradalmárai az életüket kockáztatták, mi pedig csak időt veszít­hetünk, amivel utódainknak okozunk kárt, mondta Kuncze Gábor. A csata az idén elmaradt (nem dobál­ták meg és nem fütyülték ki a liberális megemlékezőket), ám a hagyományok ápolásáról azért egy mentős, kokárdás, nemeztarsolyos férfi igyekezett gondos­kodni: Kuncze beszéde után elővette sípját, és megfújta. De csak egyszer. NY. M.

Next