Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-24 / 249. szám
2 2005. OKTÓBER 24., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Október 23.: karcos ünnep A szokásos zászlófelvonás, koszorúzás hivatalos részről, sok kis megemlékezés a kormánypártok szervezésében, a baloldal éles hangú bírálata jobbról - ez a mérlege az 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulóján megrendezett ünnepségeknek. Hírösszefoglalónk A nép ellen hatvan éve folytatott alattomos háborúról és kölcsönös félelmekről beszéltek a Fidesz politikusai, és nem mulasztott el közülük szinte senki utalni Gyurcsány Ferencre - sohasem pozitív összefüggésben. Október 23-a megünneplésének új kultúrájáról, a búslakodás, a gyász helyett a bátor fiatalok tiszteletéről, mindannyiunk politikai örökségéről, közösen vállalható értékeinkről szóltak a másik oldalon. A megemlékezések mindazonáltal - kisebb pfujolástól és némi füttytől eltekintve - rendben, gyakran méltóságteljesen folytak. Ahogy a forradalomról ezernyi kép él bennünk, hasonlóképpen ezernyi képben él tovább Nagy Imre, a mártír miniszterelnök képe, tevékenysége - fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nagy Imre Érdemrend átadása alkalmából megrendezett ünnepségen tegnap. Megjegyezte azt is: Nagy Imre rájött arra, hogy a forradalom két dologban volt többé-kevésbé egységes: a függetlenség akarásában és a demokrácia akarásában. Gyucsány szerint ma is „először vagyunk magyarok, magyarságunkban demokraták, és csak ezt követően bal- vagy jobboldaliak, liberálisak, konzervatívok vagy szociáldemokraták”. Hangsúlyozta: ha 1956 a függetlenségről és a demokráciáról szólt, akkor „56 eredményei itt vannak közöttünk. Legyen ’56 az ősz március 15-éje - üzente hallgatóinak Hiller István MSZP-elnök egy esztendeje, most pedig Kaposvárott, Nagy Imre szülővárosában azt javasolta: teremtsük meg október 23-a ünnepének új kultúráját, mert az nem a búslakodás, nem a gyász ideje, hanem a bátor fiatalok tiszteletéről szól. A Szabad Demokraták Szövetsége, mint tradicionálisan, most is a mártírok sírjánál, a köztemető 301-es parcellájánál emlékezett, és ismét a szabadság és a függetlenség a párt sok meghatározó személyisége számára egész életében kockázatokkal is vállalat értéke mellett tett hitet. A nemzet 1956-ban is azt akarta, hogy kerüljenek a helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a bebörtönzött ártatlanok szabadlábra, az ország bűnös vezetői pedig a cellákba - hangoztatta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Budapesten. Szerinte ma is helyükre kell kerülniük a dolgoknak Magyarországon, aztán a Kárpát-medencében, hogy megvalósuljon az emberi élet. A Rákosi-rendszerbelihez hasonlította a magyarság jelenlegi helyzetét a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Jobbik Magyarországért Mozgalom által létrehozott Harmadik Út október 23-i megemlékezésén Csurka István. A Hősök terén több ezren hallgatták a pártelnököt. „Kölcsönös gyanakvás és félelem árnyékolja be az ünnepet, bizalomra való képesség, összefogás, egyetértés helyett" - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a Széna téren. Szerinte mintha éppen 1956 lényege hiányozna, a mindent elsöprő nemzeti egyetértés, az „aki magyar velünk tart élménye”. Majd ugyanő „kiátkozta” az ünnepből a forradalom leverőinek örököseit, vagyis a szocialistákat. Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke Nyírbátorban hatvan éve folyó alattomos, mocskos kis háborúról beszélt, amit ez ellen a nép ellen viselnek. Szerinte az ország jelenlegi vezetésének az a célja, hogy „tulajdontalanná, kiszolgáltatottá tegyen bennünket, hogy könnyebb legyen uralkodni rajtunk”. Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke úgy találta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc legalább annyira baloldali, mint jobboldali volt. Ezt követően azonban ő is Gyurcsány Ferenc Kisz-vezetőként játszott politikai szerepére tért át - igen támadó éllel. Október huszonharmadika az ezeréves magyar szabadságvágy megnyilatkozása volt - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök az MDF 1956-os megemlékezésén vasárnap, a budapesti Új köztemető 301-es parcellájánál. Mátészalkán Dávid Ibolya az országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke a pártok feletti egységre szólított fel. Este az Operaházban az állami díszünnepség zárta a megemlékezések sorát. Itt az alighanem hosszabb beszédre készülő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök végül alig három perces felszólalásában sajnálattal állapította meg, hogy a pártpolitika rányomta bélyegét az ünnepre. „A nemzeti ünnep nem élhet pártgyűléseken” - mondta Gyurcsány. .Nemzeti egymásba kapaszkodás helyett a pártszerűség üli a trónját” - zárta beszédét a kormányfő, majd egy perces néma felállásra kérte az emlékezőket. Az SZDSZ tradiconálisan a 301-es parcellában emlékezett a mártírokra Apró(ságok) Kölcsönös gyanakvás és félelem árnyékolja be ünnepünket, hiányzik a bizalom, az összefogás és az egyetértés, mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke vasárnap a budapesti Széna téren. Beszélt arról is, hogy a Kádárrendszer alatt kevesek titkos ünnepe volt 1956, a többség gyakorta meg is feledkezett róla, a sajtó pedig szokásához híven teljesen másról beszélt, például 1970. október 23-án a Népszabadság arról adott hírt, hogy Apró Antal hazatért Moszkvából, a KGST tanácskozásáról -jelentette az MTI. Megnéztük. A Népszabadság 1970. október 23-án valóban egyetlen sort sem ír a(z)ellenforradalomról. Közöl vezércikket a munkaerő-vándorlásról, a kommunista és munkáspártok találkozójáról, a Minisztertanács nyugdíjemelésről szóló határozatáról, a Nixon- Gromikó tárgyalásról. És a harmadik oldalon közread egy MTI-közleményt arról, hogy Moszkvában ülésezett a KGST végrehajtó bizottsága, amelyen nyolcadmagával (a többi ország képviselőivel)jelen volt Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese is. De egyetlen sort sem ír arról, hogy Apró hazajött. Bár nyilván azt tette, mert megjelent ez is. Másnap. Pokorni Zoltán is azt tette, ami a dolga: hogy az ünnepen oszlassa „a kölcsönös gyanakvás és félelem” árnyékát, előkaparta Apró Antalt, hogy hallgatói frenetikus asszociációs láncon eljuthassanak Gyurcsány Ferenchez, akinek felesége - bizony-bizony - nem más, mint Apró unokája. Elegáns. Mindjárt nő vele a bizalom, az összefogás. És az egyetértés is. Sajnos, a „célra tarts!”módszere Rogán Antal ünnepi beszédében is visszaköszön. Joggal emeli ki: 1956 legalább annyira baloldali, mint jobboldali, de hamar eljut 1988 novemberéig, a híres-hírhedt sportcsarnoki MSZMP- rendezvényig, ahol Grósz Károly a „fehérterror veszélyére”figyelmeztetett. Az elnökségben - szerinte - többek között helyet foglalt Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára is. Gyurcsány azonban nem volt ott. És csak 1989 januárjában lett a KISZ KB titkára. A Fidesz - mint hirdetik - csak 90 nappal a választások előtt kezdi a kampányt. Ez tehát még csak a bemelegítés. FRISS RÓBERT HIRDETÉS A LEGÚJABB UTAKON JÁRUNK! Haladjon a korral, haladjon az OKI-val! Válassza az OKI digitális LED csúcstechnológiáját, amely a gyorsaság, megbízhatóság és a magas minőség garanciáját nyújtja az Ön számára! Mindezt most rendkívül kedvező áron. Tartson lépést a világgal, tartson lépést a fejlődéssel! OKI - A LEGjobbkor *aa> -N ;:l !! • Keresse viszonteladóinknál: www.okihu.hu • www.nyomtatt OKI PRINTING SOLUTIONS A garantált minőség érdekében készülékeinkhez kizárólag OKI gyári kellékanyagot használjon!■ Lézern''c,.itai Orbánnak elég volt A baloldallal szemben az igazi baloldalra kell figyelni - ez volt a Fidesz legmérsékeltebb októberi üzenete. Az ellenzéki párt szónokai visszatérően a jelenlegi kormányfőt támadták beszédeikben. Október 23-án és az ünnep előestéjén a Fidesz vezető politikusai országszerte megemlékeztek 1956-ról. Valamennyien kiemelték, hogy a barikádnak 1956- ban is két oldala volt, „és voltak olyan magyarok is, akik saját honfitársaikra emelték a dobtáras géppisztoly csövét” - ezt ebben a formában Deutsch Tamás hangoztatta Rákócifalván. Schmitt Pál Kecskeméten azt emelte ki, hogy a kommunizmus áldozatainak számbavételére nem rendeztek nürnbergi pert. „De mi,józan magyarok, az áldozatokat ma is áldozatoknak, a megtorlást megtorlásnak nevezzük”. Pokorni Zoltán (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavalyi beszédére utalva) azt tette szóvá, hogy 1848 után nyilván egyetlen Habsburg-főherceg sem vette volna magának a bátorságot, hogy elmenjen Batthyány Lajos sírjához - mint Gyurcsány Nagy Imrééhez - március 15-én, és feltegye a kérdést „Lajos, te most mit tennél”. A fideszes eseményeken szó esett a luxusbaloldalról, elrabolt villák titkairól, hazugságok hálójáról, és arról, ha az ország nem fog össze a változás érdekében, akkor 1956 harca befejezetlen marad. Az MDF valóban a történelemről, a múltról beszélt. Boross Péter a 301-es parcellánál, a Corvin közben, a Stefánia-palotában is megemlékezett a „hazafiak véréről”, bátorságukról, és mindazokról, akik életüket áldozták „a nemzet oltárán”. Dávid Ibolya egyenesen arra szólított fel Mátészalkán, hogy az 50. évfordulónak le kell zárnia a különállás korszakát. Nem meglepő, de a jobboldali rendezvényeket lezáró műegyetemi nagygyűlés szónoka, Orbán Viktor nem ebben a szellemben beszélt. Az Orbán Viktor által a Műegyetem elé a múlt héten meghirdetett nagygyűlésre érkezők nem fértek el a téren. A Gellért téren a forgalom is leállt egy időre. Chopin forradalmi etűdje, Beethoven Egmont-nyitánya után csendesedett el a tömeg. A szokásos „Viktor! Viktor! Viktor!” akkor hangzott el először, amikor a moderátor, Rákay Philip A Nagy Imre újratemetéséről, 1989. június 16-ról beszélt, s egy „fiatalember”, szavait idézte. Orbán 16 éve a Hősök terén a hatodik, üres koporsóról beszélt, amely az elveszett nemzeti jövőt szimbolizálta. Tegnap a Műegyetem előtt - a Fidelitas és a fiatal keresztények rendezvényén - Orbán Viktor úgy fordította le 56 üzenetét, hogy mi magyarok tudunk változtatni. - Készüljetek hát! - szólította fel az egybegyűlteket, mert mindennek rendelt ideje van, s a jel szerinte megérkezett. A magyarok lelkét úgy jellemezte ugyanis, hogy sokáig tűr, mentséget keres, de egy idő után megérkezik a jel, pillantást váltanak az emberek a másokkal, s valaki csendesen megszólal: Elég volt! Most már ebből elég volt! Elég volt! - ismételte nagy tapsvihar közepette. Orbán Viktor szerint az 1956 után kivégzett igazi baloldaliak példája reményt ad arra, hogy egyszer lehet nemzeti egység. Mint szinte minden Fidesz-politikusnak, a pártelnöknek is volt „Gyurcsány Ferenc felé lejtő” bekezdése: az igazi munkásbaloldal képviselőinek semmi köze nem volt a csajkából kanalazó, elrabolt villákban pöffeszkedő luxusbaloldalhoz, mérföldekre volt egymástól a két világ - mondta. Arról, hogy mit akartak 1956-ban az igazi baloldaliak, a politikus azt mondta, hogy az ország élén választott államférfi álljon, és ne politikai kalandor. cs. I. A Fidesz elnöke szerint megérkezett a jel NÉPSZABADSÁG Lélekharang és síp Veteránok és ausztriai magyarok és politikusok gyűltek össze tegnap a Rákoskeresztúri Újköztemetőben, a hagyományos ötvenhatos megemlékezésen. Az elhunyt rokonok sírjainál virágokat rendezgető nagymamák mellett elhaladó politikusok és kíséretük célja a 301- es parcella volt, hogy leróják kegyeletüket az 1956-os forradalom mártírjainak, Nagy Imrének és társainak sírjánál. A forradalmat szimbolizáló lyukas zászlókat, mécseseket, koplyafákat kerülgető politikusok pártjuk egyik legitimációs „bázisán” szónokoltak különkülön. Az ötvenhatos szervezetek képviselői mellett számos rangos politikus, köztük Boross Péter MDF-es exkormányfő, Mádl Ferenc volt és Sólyom László jelenlegi államfő és családtagjaik koszorúztak a parcelláknál, az ismeretlen halottak, illetve Mansfeld Péter sírjánál, a kopjafáknál, majd megkongatták a lélekharangot. Boross Péter arról beszélt, hogy október huszonharmadika az ezeréves magyar szabadságvágy megnyilatkozása volt - miután meggyalázták a nemzet önbecsülését, sok ember életét elvették a forradalmat megelőző évtizedben. A nemzet ilyen mélypontról is „képes volt felemelni a fejét”, mondta Boross, indoklásképpen az ezeréves Szent István-i parancsot, a „megmaradni mindenáron és magyarnak megmaradni” parancsát említve. A délelőtt folyamán a liberális párt és az Új Generáció több tucat képviselője is lerótta kegyeletét, előttük Halda Alíz volt SZDSZ-es képviselő beszélt, akinek a férjét a forradalom után kivégezték. Ő arról szólt: óvni kell ötvenhat emlékét, ami a hazugság és a megaláztatás ellen szólt. Kuncze Gábor pártelnök a megemlékezésen azt hangsúlyozta ki, hogy a liberális párt mély meggyőződéssel vallja ötvenhat örökségét, politikai eszméit, legfőképpen azt, hogy „a polgárok számára nincs fontosabb, mint a szabadság kivívása és megőrzése”. Szánalmas próbálkozás 2005-ben újravívni 1956 csatáit, ám ha a két korszakot összevetjük, ötvenhat forradalmárai az életüket kockáztatták, mi pedig csak időt veszíthetünk, amivel utódainknak okozunk kárt, mondta Kuncze Gábor. A csata az idén elmaradt (nem dobálták meg és nem fütyülték ki a liberális megemlékezőket), ám a hagyományok ápolásáról azért egy mentős, kokárdás, nemeztarsolyos férfi igyekezett gondoskodni: Kuncze beszéde után elővette sípját, és megfújta. De csak egyszer. NY. M.