Népszabadság, 2005. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-24 / 275. szám

4 2005. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Pályázat iskolabuszok beszerzésére Hátrányos helyzetű, többcé­lú kistérségi társulások ös­­­szesen 326 millió forintra pályázhatnak autóbusz-be­szerzésre. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy a 2006-2007-es tanév megkezdésekor közös­ségi buszok vigyék a gyere­keket iskolába. (MTI) A Fidesz támadja Lamperth Mónikát A Fidesz felszólítja a minisz­terelnököt, vizsgáltassa ki az utóbbi időszak pártpolitikai indíttatású rendőri intézke­déseit, és mentse fel az eze­kért felelős belügyminisze­­tert. Batiz András kormány­­szóvivő közölte: a kormányfő nem kívánja felmenteni a belügyminisztert, akinek ki­fogása van rendőri eljárással kapcsolatban, tegyen felje­lentést. (MTI) Újabb választási egyeztetés Az SZDSZ 260 és 286 fős parlamentre vonatkozó, a tö­redékszavazatokat szorzóval felértékelő modellt dolgozott ki a kisebb parlamentről és a választási rendszer átalakítá­sáról szóló szerdai négypárti egyeztetésre; az elsőt arány­talannak találták a résztve­vők, a másikkal kapcsolat­ban pedig alkotmányossági aggályokat fogalmaztak meg. (MTI) Ferge Zsuzsa: Már mindenütt vannak gettók A gettósodást, a szeg­­regálódást, a mélyszegénysé­get és a munkanélküliséget nevezte a magyar társada­lom legnagyobb szociális problémáinak Ferge Zsuzsa szociálpolitikus a Családse­gítés 20 éve címmel rende­zett szakmai konferencián. Leszögezte: az egész ország­ban, szinte minden városban kezdenek kialakulni a get­tók, s ez együtt jár egy másik iszonyatos problémával, a szegregációval. (MTI) MSZP-SZDSZ választási együttműködés Szegeden Az SZDSZ ügyvivő testülete elfogadhatónak tartja a sze­gedi választási együttműkö­dést az MSZP-vel, amely szerint három körzetben kö­zösen indítanának egyéni je­löltet. A szegedi 1-es válasz­tókörzetben Botka Lajos szocialista, a 2-es körzetben Újhelyi István szocialista, a 3-as körzetben a szabad de­mokrata színekben induló Sándor Klára lenne a közös jelölt, a töredékszavazatok 100 százalékát pedig a jelölő pártok kapnák. (MTI) Átadták az idei Fraknói-díjat Az idén Seregély István egri érsek, Jeleníts István piaris­ta szerzetes, teológiatanár és Adriányi Gábor bonni egy­háztörténész kapta a Fraknói Vilmos-díjat. Az el­ismerést Bozóki András kul­turális miniszter adta át. A díj azoknak adományozható, akiknek a munkássága ki­emelkedő a teológia, a filo­zófia vagy az egyháztörténe­lem területén, illetve azok­nak, akik előmozdították a magyar vallási élet megúju­lását és a teológia oktatásá­nak fejlődését. (Munkatár­sunktól) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Jön a helyhatósági traffipax Javaslatcsomag a közlekedésrendészeti szabályok szigorítására A BM tervei szerint a jö­vőben az önkormányza­tok is eljárhatnának köz­lekedési szabálysértési ügyekben, és az általuk kivetett bírság egy része is őket illetné meg. Lamperth Mónika belügymi­niszter egyes közlekedésrendé­szeti szabályok szigorítására utasította az apparátust. Ma­gyarországon évente 1200- 1300-an halnak meg­­ közleke­dési balesetben. A rendőrség rendszeresen tart országos és helyi közlekedésbiztonsági ak­ciókat a szabálysértők kiszűré­sére, korszerű sebességmérőket állított rendszerbe az utóbbi években, a közlekedésbiztonság ennek ellenére is alig mutat ja­vulást. Néhány éve az EU célul tűzte ki, hogy a tagállamokban tíz év alatt csökkenjen a felére a közlekedési balesetekben el­hunytak száma. Nálunk azon­ban még mindig az európai át­lag feletti a halálos kimenetelű, a súlyos és a könnyű sérüléssel végződő tragédiák száma. Az ORFK már évek óta sür­geti azoknak a jogszabályoknak a módosítását, amelyek jelenleg szerintük a szabálysértőket vé­dik. Úgy tudjuk, a BM már csak a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium kiegészítő javasla­taira vár, és a kormány elé ter­jeszti törvénymódosítási terve­it. A belügyminiszter egyetért az objektív felelősség bevezeté­sére vonatkozó javaslattal, tehát azzal, hogy azokban az esetek­ben, amikor a szabálysértő sze­mélye nem állapítható meg, a „szabálysértő autó” tulajdono­sa, üzembentartója legyen fele­lősségre vonható. Amikor a gyorshajtókat a rendőrség a se­bességmérés helyének közelé­ben nem állítja meg a gépkocsi­­vezető azonosítása érdekében, ma kizárólag a szabálysértőkön múlik, bevallják-e, hogy ki ült a volánnál, s megindul-e a sza­bálysértési eljárás vagy sem. A rendőrség adatai szerint az érintettek fele azzal a megjegy­zéssel küldi vissza a rendőrség adatkérő lapját (amelyben arról érdeklődnek, hogy a szabálysér­tés időpontjában ki vezette az autóját), hogy „vélhetően vala­melyik hozzátartozó, akire azonban a törvény értelmében nem köteles terhelő vallomást tenni”. Európa számos országá­ban érvényesítik az ilyen ese­tekben az objektív felelősség el­vét. Vagyis olyankor, amikor az arra jogosult hatóság technikai eszközökkel (kamerákkal, traf­­fipaxokkal) kétséget kizáróan rögzíti a szabálysértés tényét, a szabálysértő személyét azonban nem sikerül megállapítani, a tulajdonost bírságolják meg - kivéve, ha megnevezi, hogy ki ült a volán mögött. A BM szigorítaná a Btk. egyes rendelkezéseit. Önálló bűncselekményekként kezel­nék, ha az autós ittasan, illetve drogok hatása alatt vezet. Mivel a kábítószeres befolyásoltság nehezen mérhető, a tervezett módosítás után a törvény a jár­művezetési képességet befolyá­soló szerek fogyasztását a befo­lyásoltság mértékétől függetle­nül büntetné. Harmincezerről hatvanezer forintra tervezik föl­emelni a „forgalom ellenőrzésé­re, irányítására jogosult szemé­lyek jelzésének figyelmen kívül hagyásáért” kiszabható bírság felső határát. Az utóbbi időben nőtt ugyanis azoknak a száma, akik a rendszámtáblát leveszik az autójukról, így védekeznek a traffipaxok, a parkolási társasá­gok ellenőrei és az autópálya­matrica meglétét ellenőrző ka­merák ellen. A jövőben a rend­számtábla nélkül közlekedőkre hatvanezer forint pénzbírságot szabnának ki. Szintén 60 ezer forintig terjedő bírsággal lesz­nek sújthatók a megengedett sebességhatárt jelentősen (la­kott területen és közúton ötven, autóúton és autópályán 30 szá­zalékkal) túllépő autósok. Egyes súlyos, illetve a közle­kedőkre nézve kiemelt veszélyt jelentő szabálysértések esetén a tárca emelné az adható bünte­tőpontok számát, így a jövőben „a közlekedés rendjének kisebb mértékű megzavarása” is elég lesz a jogosítvány bevonásához. Több büntetőpont járna akkor, ha nem kapcsoljuk be a bizton­sági övét, vagy ha elmulasztjuk a bukósisak vagy a biztonsági gyermekülés használatát. A BM tervezete szerint a helyhatóságok saját traffipaxo­­kat telepíthetnének a területü­kön, és jogot kapnának a „do­kumentált szabálysértések és a­ közúti közlekedésben meghaltak száma tében” a szabálysértési eljárás lefolytatására. A bírságból szár­mazó bevétel egy részét a sza­bálysértést leleplező, illetve a szabálysértő lakhelye szerint il­letékes önkormányzat kapná meg, a fennmaradó összeget pedig a szabálysértések leleple­zéséhez szükséges eszközök (traffipaxok, alkoholszondák) vásárlására fordítanák. FEKETE GY. ATTILA Meghalt 2004* 2005* Budapest 80 72 Baranya 33 38 Bács 76 85 Békés 46 30 Borsod 64 68 Csongrád 42 53 Fejér 63 84 Győr 47 47 Hajdú 62 54 Heves 32 26 Komárom 26 29 Nógrád 12 19 Pest 119 116 Somogy 42 54 Szabolcs 85 71 Szolnok 39 54 Tolna 29 25 Vas 35 25 Veszprém 60 50 Zala 31 31 Autópálya 47 45 Összesen: 1070 1076 Túl bonyolult az örökbefogadási rendszer Miközben ugrásszerűen nő a bántalmazott kisko­rúak száma, egyre keve­sebb gyerek kerül állami gondozásba. Mulaszt-e a bíró, ha nehezen mondja ki: elveszi a családtól a gyermeket? Mulaszt-e a gyám­hivatal, ha olykor akár évekig is elhúzódik a döntés, hogy a kicsi örökbe adható? Elítélhető-e az a szülő, aki elhagyja gyerme­két? Ilyen kérdésekről tanács­koztak tegnap a csecsemőket és kisgyermekeket befogadó ott­honok országos szövetségének konferenciáján. De a jogi ne­hézségek mellett inkább az érintettek mindennapi gondjai­ról szóltak a szakemberek, így arról például, miként lehet ezekben a nehéz kérdésekben segíteni a szereplőket: az örök­beadót, az örökbefogadót és a gyermeket. Hazánkban évente mintegy hét-nyolcszáz gyereket fogad­nak örökbe, s tavaly nyolcvan olyan kicsi volt, akinek itthon nem, csak külföldön találtak örökbefogadókat. A gyerekek átlagosan másfél évet töltenek csecsemőotthonokban, amíg döntenek további sorsukról. Hogy ezt a folyamatot lehetne-e gyorsítani, nehezen megítélhe­tő, de biztos: ma a vér szerinti szülők támogatása olyan nagy, hogy „még az utolsó utáni perc­ben is” inkább az „eredeti” csa­ládjukban tartják a gyermeke­ket a döntéshozók. A szakem­berek szerint „átestünk a ló túl­só oldalára”, s gyakran háttérbe szorul, hogy mi volna jó a gyer­meknek. Ma három „útja” van az örök­beadásnak: a szülő lemond gyermekéről, vagy úgy hagyja el, hogy semmilyen elérhetősé­get nem hagy­, s idővel nem is látogatja őt. A harmadik: a bí­róság elveheti a kicsiket.­­ Sokszor nehezen mondják ki, hogy a gyereknek az új szü­lőknél jobb helye lenne, s igenis el kell venni a vér szerinti csa­ládjától. A bíróságnál szinte alig akad példa ilyen döntésre, még akkor is, ha a gyermek lelki vagy fizikai bántalmazása már telje­sen egyértelmű - mondja dr. Majoros Mária, a befogadó ott­honok országos szövetségének elnökségi tagja, aki szerint a szakemberek sok esetben a vég­sőkig esélyt adnak a vér szerinti szülő-gyermek kapcsolatnak. Többek között emiatt is egyre kevesebben kerülnek állami gondozásba, miközben folya­matosan növekszik a bántalma­zott gyermekek száma. KUN J. VIKTÓRIA Gyakran háttérbe szorul, mi volna jó az apróságnak 1 * Kiárusítja raktárgyűjteményét a köztévé Értékesítené az 1957 óta gyűj­tött teljes kellék-, bútor- és jel­meztárát a Magyar Televízió. Ezt hivatalosan nem jelentette be a köztévé, de két napilapban pályázati felhívást tett közzé a több százezer darabos gyűjte­mény egy tételben történő el­adására. A hirdetmény nagy felzúdu­lást okozott a tévében, sem az üzemi tanács, sem az MTV Rt. felügyelőbizottsága nem tudott a lépésről. Név nélkül nyilatko­zó tévések szerint valóban el­múlt az az időszak, amikor a té­vé négyes stúdiójában egymás­nak adták a kilincset a tévéjáté­kokat és filmeket készítő stábok, de nem abból kellene kiindulni, hogy most kevés saját gyártású produkció készül. A gyakorlat egyébként az, hogy az MTV-s produkciókban használt jelme­zeket, bútorokat a raktárban he­lyezték el. Ide kerültek például A Hídemberben használt ruhák is. „Ez olyan közkincs, amelyet vétek elkótyavetyélni” - mondta egy­ tévés, bízva abban, hogy semmi sem lesz az értékesítés­ből. A határidők valóban rend­kívül szorosak. A leltárlisták ugyanis ma és holnap vehetők át a köztévében, a tárak pénte­ken és hétfőn tekinthetők meg, az ajánlatot pedig kedd délelőt­­tig meg kell tenni. Hivatalosan az MTV-től nem kaptunk felvilágosítást arról, hogy miért döntöttek a raktár kiárusítása ellen, és miért ilyen szoros határidőkkel. Azt sem tudtuk meg, hogy külsős cég ké­szített-e értékbecslést a gyűjte­ményről. Mindenesetre bizto­san százmilliós tételről van szó. „Ezt csak egy most épülő stúdió tudja ilyen gyorsan és egy ös­­­szegben kifizetni” - hívta fel a figyelmünket a piacot ismerő szakértő. Az MTV felügyelőbizottsága rendkívüli ülésen tárgyal a hir­detésekben tudomására jutott értékesítési szándékról. Amennyiben a vételár megha­ladja a 300 millió forintot, azt a tévékuratórium elnökségének is jóvá kellene hagynia. Ez ed­dig nem történt meg. A hirdetmény alapján előnyt élvez az a pályázó, aki kötele­zettséget vállal a tárakat kezelő alkalmazottak foglalkoztatásá­ra. Az MTV kiköti azt is, hogy a jelmezeket, bútorokat, kelléke­ket a vásárlást követő három évig nem lehet elvinni Buda­pest közigazgatási határán kí­vülre. További feltétel: a teljes tárat három évig csak egyben lehet továbbértékesíteni, az MTV-nek pedig elővásárlási jo­ga van. HASZÁN ZOLTÁN Dávid Ibolya nem tudott az Anettka-tervről Munkatársunktól Az MDF nem szán szakértői szerepet Fehér Anettkának - tudatta tegnap közleményben Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint valójában egy félreérté­sen alapuló kezdeményezésről volt szó, „amiről nem is tudott”. Dávid Ibolya nem vitatja ugyanakkor a kezdeményezés jó szándékát, de azt nem fo­gadja el, hogy a tévés szemé­lyiségnek szerepe legyen az MDF-kampányban. A magyar demokrata fórumos képvise­lők viszont továbbra is szere­pelhetnek a Budapest TV mű­soraiban. Mint ismeretes, a Budapest TV egyik műsorá­ban rendszeresen szokott sze­repelni Csapody Miklós és Pettkó András országgyűlési képviselő.

Next