Népszabadság, 2005. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-24 / 275. szám
4 2005. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Pályázat iskolabuszok beszerzésére Hátrányos helyzetű, többcélú kistérségi társulások összesen 326 millió forintra pályázhatnak autóbusz-beszerzésre. Ezzel lehetővé válik, hogy a 2006-2007-es tanév megkezdésekor közösségi buszok vigyék a gyerekeket iskolába. (MTI) A Fidesz támadja Lamperth Mónikát A Fidesz felszólítja a miniszterelnököt, vizsgáltassa ki az utóbbi időszak pártpolitikai indíttatású rendőri intézkedéseit, és mentse fel az ezekért felelős belügyminiszetert. Batiz András kormányszóvivő közölte: a kormányfő nem kívánja felmenteni a belügyminisztert, akinek kifogása van rendőri eljárással kapcsolatban, tegyen feljelentést. (MTI) Újabb választási egyeztetés Az SZDSZ 260 és 286 fős parlamentre vonatkozó, a töredékszavazatokat szorzóval felértékelő modellt dolgozott ki a kisebb parlamentről és a választási rendszer átalakításáról szóló szerdai négypárti egyeztetésre; az elsőt aránytalannak találták a résztvevők, a másikkal kapcsolatban pedig alkotmányossági aggályokat fogalmaztak meg. (MTI) Ferge Zsuzsa: Már mindenütt vannak gettók A gettósodást, a szegregálódást, a mélyszegénységet és a munkanélküliséget nevezte a magyar társadalom legnagyobb szociális problémáinak Ferge Zsuzsa szociálpolitikus a Családsegítés 20 éve címmel rendezett szakmai konferencián. Leszögezte: az egész országban, szinte minden városban kezdenek kialakulni a gettók, s ez együtt jár egy másik iszonyatos problémával, a szegregációval. (MTI) MSZP-SZDSZ választási együttműködés Szegeden Az SZDSZ ügyvivő testülete elfogadhatónak tartja a szegedi választási együttműködést az MSZP-vel, amely szerint három körzetben közösen indítanának egyéni jelöltet. A szegedi 1-es választókörzetben Botka Lajos szocialista, a 2-es körzetben Újhelyi István szocialista, a 3-as körzetben a szabad demokrata színekben induló Sándor Klára lenne a közös jelölt, a töredékszavazatok 100 százalékát pedig a jelölő pártok kapnák. (MTI) Átadták az idei Fraknói-díjat Az idén Seregély István egri érsek, Jeleníts István piarista szerzetes, teológiatanár és Adriányi Gábor bonni egyháztörténész kapta a Fraknói Vilmos-díjat. Az elismerést Bozóki András kulturális miniszter adta át. A díj azoknak adományozható, akiknek a munkássága kiemelkedő a teológia, a filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve azoknak, akik előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Jön a helyhatósági traffipax Javaslatcsomag a közlekedésrendészeti szabályok szigorítására A BM tervei szerint a jövőben az önkormányzatok is eljárhatnának közlekedési szabálysértési ügyekben, és az általuk kivetett bírság egy része is őket illetné meg. Lamperth Mónika belügyminiszter egyes közlekedésrendészeti szabályok szigorítására utasította az apparátust. Magyarországon évente 1200- 1300-an halnak meg közlekedési balesetben. A rendőrség rendszeresen tart országos és helyi közlekedésbiztonsági akciókat a szabálysértők kiszűrésére, korszerű sebességmérőket állított rendszerbe az utóbbi években, a közlekedésbiztonság ennek ellenére is alig mutat javulást. Néhány éve az EU célul tűzte ki, hogy a tagállamokban tíz év alatt csökkenjen a felére a közlekedési balesetekben elhunytak száma. Nálunk azonban még mindig az európai átlag feletti a halálos kimenetelű, a súlyos és a könnyű sérüléssel végződő tragédiák száma. Az ORFK már évek óta sürgeti azoknak a jogszabályoknak a módosítását, amelyek jelenleg szerintük a szabálysértőket védik. Úgy tudjuk, a BM már csak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiegészítő javaslataira vár, és a kormány elé terjeszti törvénymódosítási terveit. A belügyminiszter egyetért az objektív felelősség bevezetésére vonatkozó javaslattal, tehát azzal, hogy azokban az esetekben, amikor a szabálysértő személye nem állapítható meg, a „szabálysértő autó” tulajdonosa, üzembentartója legyen felelősségre vonható. Amikor a gyorshajtókat a rendőrség a sebességmérés helyének közelében nem állítja meg a gépkocsivezető azonosítása érdekében, ma kizárólag a szabálysértőkön múlik, bevallják-e, hogy ki ült a volánnál, s megindul-e a szabálysértési eljárás vagy sem. A rendőrség adatai szerint az érintettek fele azzal a megjegyzéssel küldi vissza a rendőrség adatkérő lapját (amelyben arról érdeklődnek, hogy a szabálysértés időpontjában ki vezette az autóját), hogy „vélhetően valamelyik hozzátartozó, akire azonban a törvény értelmében nem köteles terhelő vallomást tenni”. Európa számos országában érvényesítik az ilyen esetekben az objektív felelősség elvét. Vagyis olyankor, amikor az arra jogosult hatóság technikai eszközökkel (kamerákkal, traffipaxokkal) kétséget kizáróan rögzíti a szabálysértés tényét, a szabálysértő személyét azonban nem sikerül megállapítani, a tulajdonost bírságolják meg - kivéve, ha megnevezi, hogy ki ült a volán mögött. A BM szigorítaná a Btk. egyes rendelkezéseit. Önálló bűncselekményekként kezelnék, ha az autós ittasan, illetve drogok hatása alatt vezet. Mivel a kábítószeres befolyásoltság nehezen mérhető, a tervezett módosítás után a törvény a járművezetési képességet befolyásoló szerek fogyasztását a befolyásoltság mértékétől függetlenül büntetné. Harmincezerről hatvanezer forintra tervezik fölemelni a „forgalom ellenőrzésére, irányítására jogosult személyek jelzésének figyelmen kívül hagyásáért” kiszabható bírság felső határát. Az utóbbi időben nőtt ugyanis azoknak a száma, akik a rendszámtáblát leveszik az autójukról, így védekeznek a traffipaxok, a parkolási társaságok ellenőrei és az autópályamatrica meglétét ellenőrző kamerák ellen. A jövőben a rendszámtábla nélkül közlekedőkre hatvanezer forint pénzbírságot szabnának ki. Szintén 60 ezer forintig terjedő bírsággal lesznek sújthatók a megengedett sebességhatárt jelentősen (lakott területen és közúton ötven, autóúton és autópályán 30 százalékkal) túllépő autósok. Egyes súlyos, illetve a közlekedőkre nézve kiemelt veszélyt jelentő szabálysértések esetén a tárca emelné az adható büntetőpontok számát, így a jövőben „a közlekedés rendjének kisebb mértékű megzavarása” is elég lesz a jogosítvány bevonásához. Több büntetőpont járna akkor, ha nem kapcsoljuk be a biztonsági övét, vagy ha elmulasztjuk a bukósisak vagy a biztonsági gyermekülés használatát. A BM tervezete szerint a helyhatóságok saját traffipaxokat telepíthetnének a területükön, és jogot kapnának a „dokumentált szabálysértések és a közúti közlekedésben meghaltak száma tében” a szabálysértési eljárás lefolytatására. A bírságból származó bevétel egy részét a szabálysértést leleplező, illetve a szabálysértő lakhelye szerint illetékes önkormányzat kapná meg, a fennmaradó összeget pedig a szabálysértések leleplezéséhez szükséges eszközök (traffipaxok, alkoholszondák) vásárlására fordítanák. FEKETE GY. ATTILA Meghalt 2004* 2005* Budapest 80 72 Baranya 33 38 Bács 76 85 Békés 46 30 Borsod 64 68 Csongrád 42 53 Fejér 63 84 Győr 47 47 Hajdú 62 54 Heves 32 26 Komárom 26 29 Nógrád 12 19 Pest 119 116 Somogy 42 54 Szabolcs 85 71 Szolnok 39 54 Tolna 29 25 Vas 35 25 Veszprém 60 50 Zala 31 31 Autópálya 47 45 Összesen: 1070 1076 Túl bonyolult az örökbefogadási rendszer Miközben ugrásszerűen nő a bántalmazott kiskorúak száma, egyre kevesebb gyerek kerül állami gondozásba. Mulaszt-e a bíró, ha nehezen mondja ki: elveszi a családtól a gyermeket? Mulaszt-e a gyámhivatal, ha olykor akár évekig is elhúzódik a döntés, hogy a kicsi örökbe adható? Elítélhető-e az a szülő, aki elhagyja gyermekét? Ilyen kérdésekről tanácskoztak tegnap a csecsemőket és kisgyermekeket befogadó otthonok országos szövetségének konferenciáján. De a jogi nehézségek mellett inkább az érintettek mindennapi gondjairól szóltak a szakemberek, így arról például, miként lehet ezekben a nehéz kérdésekben segíteni a szereplőket: az örökbeadót, az örökbefogadót és a gyermeket. Hazánkban évente mintegy hét-nyolcszáz gyereket fogadnak örökbe, s tavaly nyolcvan olyan kicsi volt, akinek itthon nem, csak külföldön találtak örökbefogadókat. A gyerekek átlagosan másfél évet töltenek csecsemőotthonokban, amíg döntenek további sorsukról. Hogy ezt a folyamatot lehetne-e gyorsítani, nehezen megítélhető, de biztos: ma a vér szerinti szülők támogatása olyan nagy, hogy „még az utolsó utáni percben is” inkább az „eredeti” családjukban tartják a gyermekeket a döntéshozók. A szakemberek szerint „átestünk a ló túlsó oldalára”, s gyakran háttérbe szorul, hogy mi volna jó a gyermeknek. Ma három „útja” van az örökbeadásnak: a szülő lemond gyermekéről, vagy úgy hagyja el, hogy semmilyen elérhetőséget nem hagy, s idővel nem is látogatja őt. A harmadik: a bíróság elveheti a kicsiket. Sokszor nehezen mondják ki, hogy a gyereknek az új szülőknél jobb helye lenne, s igenis el kell venni a vér szerinti családjától. A bíróságnál szinte alig akad példa ilyen döntésre, még akkor is, ha a gyermek lelki vagy fizikai bántalmazása már teljesen egyértelmű - mondja dr. Majoros Mária, a befogadó otthonok országos szövetségének elnökségi tagja, aki szerint a szakemberek sok esetben a végsőkig esélyt adnak a vér szerinti szülő-gyermek kapcsolatnak. Többek között emiatt is egyre kevesebben kerülnek állami gondozásba, miközben folyamatosan növekszik a bántalmazott gyermekek száma. KUN J. VIKTÓRIA Gyakran háttérbe szorul, mi volna jó az apróságnak 1 * Kiárusítja raktárgyűjteményét a köztévé Értékesítené az 1957 óta gyűjtött teljes kellék-, bútor- és jelmeztárát a Magyar Televízió. Ezt hivatalosan nem jelentette be a köztévé, de két napilapban pályázati felhívást tett közzé a több százezer darabos gyűjtemény egy tételben történő eladására. A hirdetmény nagy felzúdulást okozott a tévében, sem az üzemi tanács, sem az MTV Rt. felügyelőbizottsága nem tudott a lépésről. Név nélkül nyilatkozó tévések szerint valóban elmúlt az az időszak, amikor a tévé négyes stúdiójában egymásnak adták a kilincset a tévéjátékokat és filmeket készítő stábok, de nem abból kellene kiindulni, hogy most kevés saját gyártású produkció készül. A gyakorlat egyébként az, hogy az MTV-s produkciókban használt jelmezeket, bútorokat a raktárban helyezték el. Ide kerültek például A Hídemberben használt ruhák is. „Ez olyan közkincs, amelyet vétek elkótyavetyélni” - mondta egy tévés, bízva abban, hogy semmi sem lesz az értékesítésből. A határidők valóban rendkívül szorosak. A leltárlisták ugyanis ma és holnap vehetők át a köztévében, a tárak pénteken és hétfőn tekinthetők meg, az ajánlatot pedig kedd délelőttig meg kell tenni. Hivatalosan az MTV-től nem kaptunk felvilágosítást arról, hogy miért döntöttek a raktár kiárusítása ellen, és miért ilyen szoros határidőkkel. Azt sem tudtuk meg, hogy külsős cég készített-e értékbecslést a gyűjteményről. Mindenesetre biztosan százmilliós tételről van szó. „Ezt csak egy most épülő stúdió tudja ilyen gyorsan és egy összegben kifizetni” - hívta fel a figyelmünket a piacot ismerő szakértő. Az MTV felügyelőbizottsága rendkívüli ülésen tárgyal a hirdetésekben tudomására jutott értékesítési szándékról. Amennyiben a vételár meghaladja a 300 millió forintot, azt a tévékuratórium elnökségének is jóvá kellene hagynia. Ez eddig nem történt meg. A hirdetmény alapján előnyt élvez az a pályázó, aki kötelezettséget vállal a tárakat kezelő alkalmazottak foglalkoztatására. Az MTV kiköti azt is, hogy a jelmezeket, bútorokat, kellékeket a vásárlást követő három évig nem lehet elvinni Budapest közigazgatási határán kívülre. További feltétel: a teljes tárat három évig csak egyben lehet továbbértékesíteni, az MTV-nek pedig elővásárlási joga van. HASZÁN ZOLTÁN Dávid Ibolya nem tudott az Anettka-tervről Munkatársunktól Az MDF nem szán szakértői szerepet Fehér Anettkának - tudatta tegnap közleményben Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint valójában egy félreértésen alapuló kezdeményezésről volt szó, „amiről nem is tudott”. Dávid Ibolya nem vitatja ugyanakkor a kezdeményezés jó szándékát, de azt nem fogadja el, hogy a tévés személyiségnek szerepe legyen az MDF-kampányban. A magyar demokrata fórumos képviselők viszont továbbra is szerepelhetnek a Budapest TV műsoraiban. Mint ismeretes, a Budapest TV egyik műsorában rendszeresen szokott szerepelni Csapody Miklós és Pettkó András országgyűlési képviselő.